Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-25 / 268. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA 19.%'. szeptember 25. kedd 30 tillér IX., évfolyam, 268. szám, Éljen a német és a csehszlovák nép barátsága írta: OTTO GROTEWOHL, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke Ä német és a csehszlovák nép ba­rátsági hetének megnyitása alkalmá­ból a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának és lakosságának nevében a legszívélyesebb és legba­rátibb üdvözletünket tolmácsolom a Csehszlovák Köztársaság kormányá­nak és népeinek. Néhány hét eltelt azóta, mióta a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége a csehszlovák kormány meghívására meglátogatta a szocialista Csehszlovák Köztársaságot. Mindnyájan még hatása alatt állunk azon ragyogó fogadtatásnak, melyet a csehszlovák lakosság készített elö számunkra mind Prágában, mint Pl­zeňben, Bratislavában és Brnóban, a vállalatokban és az egységes föld­müvesszövetkezetekben, a városokban és a falvakon is. Saját szemünkkel láttuk, hogy milyen eltökéltséggel, és milyen lelkesedéssel, milyen erővel és milyen nagy sikerrel építik a Cseh­szlovák Köztársaság munkásai és földművesei hazájukban a szocializ­must. A Csehszlovák 'íöztársaság ma szi­lárdan és rendíthetetlenül a Szovjet­unió, a Német Demokratikus Köztár­saság és a nagy béketábor többi szo­cialista országainak oldalán áll. Ezen­kívül azonban Csehszlovákia vidékein való tartózkodásunk során és a lakos­ság minden rétegével való találkozá­sunknál számos bizonyítékot nyertünk az irántunk érzett igaz barátságról. Nem utolsósorban, ezeket a szavakat hallottuk Široký elvtárstól, a Cseh­szlovák Köztársaság miniszterelnöké­től: „A csehszlovák nép a Német Demokratikus Köztársaság képviselői­ben őszinte és hűséges barátait, az új Németország képviselőit, a német munkások, parasztok és értelmiség képviselőit látja, akik véglegesen felszabadították magukat a monopo­listák és a tamadó militarizmus ön­kényuralma alól." örömmel megerősíthetjük e szava­kat. A német munkásosztály a Német Demokratikus Köztársaság megalakí­tásával és a szocialista építés meg­kezdésével Németország egy részében megkezdte a német történelem új fe­jezetének megírását, és megnyitotta a béke, a haladás és a más országok­kal való baráti együttműködés idősza­kát. A mi politikánknak semmi köze sincs az „erőpolitikához", a fasizmus embertelenségéhez. Egész korszak vá­laszt el bennünket Hitlertől és Aden­auertől, mert Marx és Engels uno­kái vagyunk. Ezért egész szívünkből és eltökélt szilárdsággal viszonozzuk Csehszlovákia testvéri népének barát­ságát, miután sikerült országaink kö­zött egészen űj baráti kapcsolatokat teremteni. A két kormány képviselőinek 1956. szeptember 11-i jelentőségteljes prá­gai határozatai és a kölcsönös segít­ségre és együttműködésre való egy­értelmű törekvés, mely ezen határo­zatokat áthatja, új fejezetet nyit az országaink közötti kapcsolatokban. A prágai tárgyalások eredményei igen jó bevezetőül szolgálnak a német és csehszlovák nép barátsági hetéhez. A politikai kérdésekre vonatkozó közös nyilatkozat, a gazdasági együttműkö­désre vonatkozó jegyzék és a szociá­lis politika terén való együttműkö­désre vonatkozó egyezmény, végül a jogi segélyre vonatkozó szerződés messzemenő kihatást gyakorol majd mindkét ország életszínvonalának emelésére, és a népeink közötti együttműködés megszilárdítására. Űj lehetőségek nyíltak arra, hogy kiter­jeszthessük a közvetlen kapcsolatot a vállalatok, hivatalok és szervezetek között és hogy még több kereskedel­mi és személyes kapcsolatot köthes­senek népeink. Dolgozóink még közelebbről meg­ismerik egymást és az eddiginél még jobban meg fogják érteni egymást. Mindkét állam politikájára nézve nagy jelentőségű az a tény, hogy a kor­mányoknak teljesen egyforma néze­teik vannak a nemzetközi helyzet megítélését illetőleg. A két kormány 1956. szeptember ll rén kelt közös nyilatkozata ezt mondja: „Mindkét kormány egyetért a katonai egyez­mények támadó politikájának vissza­utasításában, melyet. a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság, a NATO és más szervezetek valósítanak meg. Ez a politika halálos veszedelmet jelent a német és a csehszlovák népre. Mindkét kormány ezért az európai kollektív biztonság rendszerét fogad­ja el és külpolitikája alapját a békés együttélés alapelveiben látja. Hason­lóképpen kormányaink teljesen egyet­értenek a fegyveres erők csökkenté­sének politikájával. Mi nemcsak be­szélünk a lefegyverzésről, hanem a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségével és az összes többi szo­cialista országokkal együtt az általá­nos lefegyverzésről szóló egyezmény megkötésének útját egyengetjük, hogy alapvetően csökkentsük az új háború veszedelmét. A Német D mokratikus Köztársaság kormánya és lakossága, és a Németországnak demokratikus alapokon való békés egyesítéséért harcoló összes német hazafiak szívük egész melegével üdvözlik azt a tényt, hogy a Csehszlovák Köztársa­ság kormánya és népei ebben a harc­ban szilárdan oldalunkon állnak, és elismerik a német nép azon jogát, hogy életfontosságú kérdéseiről ön­állóan dönthessen. Nézeteink egyöntetűsége az orszá­gaink közötti kapcsolatok új kifeje­zője. E kapcsolatok alappillére a köl­csönös segítség. Barátságunknak mélyreható és szilárd gyökerei van­nak mindkét ország közös történel­mében. Még a hitleri fasizmus gaztettei sem tudták megszüntetni a két or­szág munkásosztályának sokéves ba­ráti szolidaritásának hagyományait. A gyűlöletnek semmilyen fasiszta propa­gandája sem tudta megszüntetni a német népben a Smetana és Dvorák iránt érzett szeretetet, a csehszlovák nép által alkotott ragyogó kultúrem­lékek, az arany Prága iránt érzett žs a cseh tudósok és kutatók rendkívül értékes felfedezései feletti bámulatot. Marx és Engels, a német nép leg­nagyobb fiai abban az időben mozgósí­tották a német és cseh munkásokat a közös ellenség, a német és cseh bur­zsoázia elleni közös harcra, mikor a polgári reakció nemzetiségi ellentéte­ket szított népeink között. B. Smetana, a cseh munkásosztályhoz 1893. máju­sában írt lpyelében megírta, hogy „mindennemű nemzetiségi ellentétek csupán a nagybirtokosok, feudális urak és a kapitalisták uralma idején lehet­ségesek, és csak azt a célt szolgálják, hogy ezt az uralmat örökké fenntart­hassák", hogy „a cseh és német mun­kásoknak ugyanazon közös érdekeik vannak," és hogy, „amint a munkás­osztály politikai uralomra jut, meg fognak szűnni a rosszindulatú gyűlölet mindennemű ürügyei." Ez a felismerés számos fasisztaelle­nes harcos halálával megerősítve ma már élő valóssággá vált, mert éppúgy, ahogyan Ernst Thälmann nem harcolt és nem halt meg csupán a német nép szabadságáért, hanem a csehszlovák népért is, és Július Fučík, Ján Šverma és más elvtársak életüket a német nép szabadságáért is áldozták. Mindkét or­szág elnyomott munkásosztályának szolidaritása most a két állam szilárd barátságává fejlődött, melynek népei szocializmust építenek és országaink­nak a szocializmus építésére való átté­résével megszűnt a nemzetiségi gyű­lölet. Ezen új kapcsolatokat szilárd állam­alapokra első ízben a Német Demok­ratikus Köztársaság ideiglenes kormá­nyának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának 1950. július 23-án kelt közös nyilatkozatának aláírásával állí­tották. A két ország szocialista építé­sének és az ebből eredő közös célok és érdekek alapján az elmúlt években sokoldalú és termékeny politikai, kul­turális, műszaki és tudományos együttműködés fejlődött ki. Abból a tényből, hogy két baráti államunk nép­gazdaságának összetétele sok tekin­tetben igen hasonló, következik, hogy számos közös érdekünk van a terme­lésben, a tudományos kutatásban és a műszaki fejlődésben is. E közös érde­kek kifejezője a mind szorosabb együttműködés a német és csehszlovák ŕFolvtatás a 2. oldalon) \ / int már jelentettük, szomba­^ * ton, szeptember 22-én a délutáni órákban a prágai várban megkezdték a csehszlovák-indonéz tárgyalásokat. A tárgyalás tartal­mát a két ország közötti kölcsönös kapcsolatok továbbfejlődésének kérdése: és az Indonéz Köztársa­ság és a Csehszlovák Köztarsaság közötti még szélesebbkörű gazda­sági és kulturális együttműködés képezik. Képünk a Csehszlovák Köztársa­ság és az Indonéz Köztársaság képviselői között lefolyó tárgyalás közben készült. A nemzetgyűlés jóváhagyta a 46 órás munkaidőre vonatkozó törvényt A Csehszlovák Köztársaság Nem zetgyűlése 13. plenáris ülésére jött össze. Jelen voltak K. Bacílek, R. Ba­rák, J. Dolanský, Zd. Fierlinger. A. Novotný, V. Široký, O. Šimúnek, a CSKP KB pelitikii irodájának tagjai, a párt és a 'kormány többi élenjáró tényezői. A díszpáholyokban helyet foglaltak a prágai diplomáciai testü­let képviselői, jelen voltak még az üzemek és falvak dolgozóinak kül­döttségei. Zd. Fierlinger, a nemzetayűlés el­nöke nyitotta meg az ülést. Melegen üdvözölte a jugoszláv nemzetgyűlési képviselők küldöttségét. Először meghallgatták a nemzet­orvűlé elnökségének tevékenységéről szóló jelentéit az elmúlt időszakra, melyet A. Hodinová-Spurná. a nem­zetgyűlés alelnöke adott elő. Ez­után a nemzetgyűlés megkezdte három jelentőségteljes törvényerejj kormányrendelet javaslatának meg­rgyalását. A munkaidő lerövidítésére vonat­kozó törvény kormányjavaslatát E. Toman képviselő a költségvetési és gazdasági, továbbá egészségügyi bi­zottsjg nevében ismertette. Ezután öt képviselő szólt hozzá a javaslathoz. J. Sommer többek között rámutatott a rövidebb munkaidő bevezetésének egyik legnagyobb nehézségére, a fo­lyamatos közlekedés biztosítására. „Nem lenne helyes — mondta — az alkalmazottak egyharmadát váratni a vonatösszeköttetésre oly módon, hogy a törvény által lerövidített munkaidőt várakozással töltsék. A Közlekedésügyi Minisztérium bizo­nyára megtalálja a probléma megol­dásának módját, mely egyelőre meg­aldhatatlannak látszik." J. Malina képviselő a szlovák nép nevében üdvözölte a törvényjavaslatot, és ki­jelentene, hogy a 46 órás munkahét­nek minden szakaszon érvényesülnie kell, különösen a bányászatban, ahol meg kell szüntetni a munkaerőhul­lámzást. J. Matl képviselő hangsú­lyozta, hogy a munkaidő lerövidíté­sét csupán azon feltétellel valósít­hatjuk meg sikeresen, ha nem csök­ken iparunk termelékenysége. A. Lecka akadémikus, képviselő különösen azt a körülményt értékel­te, hogy a főiskolákról szóló új tör­íFolvtaíôs a 2. oldalon) A szlovákiai szénbányák új dolgozókat várnak MMÜMMVWWWIWMMMA' A szlovákiai szénipari bányavállala­tokban a szénfejtési tervfeladatok teljesítésének nagy akadálya a mun­kaerőhiány. Például a Handlovai Nagybányában is, ahol jelenleg a legreálisabb feltételek vannak a sike­res fejtésre, éppen a munkaerőhiány miatt számos produktív munkahelyen — főleg szántaiaknál — nem érik el a tervezett fejtést. Ugyanezen okból csupán augusztusban kb. 9 ezer ton­na széntől fosztották meg népgazda­ságunkat, melyet a szlovákiai szénbá­nyák kellő számú bányásszal kiter­melhettek volna. A legérzékenyebb munkaerőhiány a legnagyobb szlovák bányavállalatok­nál — a Handlovai Nagybányában és a Novákyi Béke-bányában — mutatko­zik. Handlován mindeddig több mint 300, és a Béke-bányában 120 bányász hiányzik. A negyedik negyedévben jelentősen emelik a szervezett tobor­zás feladatait. Az új dolgozók számára korszerű lakást, ellátást biztosítanak az összes településeken. Rendszeres újjáépítés­sel, főleg a Handlovai Nagybányában, továbbá új, termelékeny munkahelyek előkészítésével kedvező feltételeket alakítanak ki a sikeres szénfejtés és a tervfeladatok teljesítésére. Ezzel emelkednek a bányászok és techniku­sok kereseti lehetőségei is. Az év kezdete óta augusztus végéig több mint 300 — koronával emelkedtek ha­vonta a handlovai bányászok átlagke­resetei, emellett az augusztusi átlagos kereset 1798.— korona volt. A mun­katermelékenység növekedésével egy­idejűleg emelkedett a szénipar összes többi bányavállalataiban az iparban foglalkoztatott dolgozók keresete. A kormánynak a fokozott munka­erőtoborzásra vonatkozó felhívása reá­lis távlatokat nyit az életszínvonal emelésére azoknak, akik elhatározták, hogy a szénbányákba mennek dolgoz­Új áruház Nemsován Az elmúlt napokban a belkereske­delem a trenčéni járásban levő Nemsován nagyobbszabású üzletet nyitott meg, t,hol mindennemű ház­tartási cikkek kaphatók. Nevezetesen árulnak ott vásárukat, villanyielsze­relési cikkek és kés., 'ilékeket, mo­sógépeket, hűtőszekrényeket, porszí­vókat, továbbá varrógépeket, kerék­párokat és üvegárut. Ennek az üzlet­nek nagy jelentöséqe vm Nemšová részére, mert a z itt lak'), s az ipar­ban dolgozók ed '.ig kénytelenek vol­tak ezen cikkek bevásárlása miatt Trencínbe utazni, mert e szakmába vágó kereskedés eddig Nemsován nem volt. Az új áruház kollektívája máris teljesíti a napi kiskeresked'I­mi forgalmat, ami legjobban igazol­ja ezen üzlet alapításának szüksé­gességét a nemšovai dolgozók jobb ellátása érdekében. K. Ma tartják meg a bratislavai dolgozók nagy manifesztációjukat a csehszlovák-német barátsági hét alkalmából A Szlovák Nemzeti Front Köz­ponti bizottsága és a Békevédök szlovákiai bizottsága kedden, szeptember 25-én 19 órai kezdet­tel rendezi meg a bratislavai dol­gozók manifesztációját a csehszlo­vák-német barátsági hét alkalmából a Pihenés és Kultúra Parkjában. A bratislavai dolgozók manifesz­tációján beszédet mond a Német Demokratikus Köztársaság Nem­zeti Frontja küldöttségének veze­tője is. Az ünnepi beszédek elhangzása után fellép az államdíjjal kitünte­! tett Szlovák Népművészeti Együt­S tes. Hú'16'szekrényeket szállítanak Érsekújvárról Lengyelországba Az érsekújvári Elektrosvit-üzem már második hónapja szállítja Lengyelor­szágba a 597-A Elektrosvit jeizésű villamos hűtőszekrényeket. Az utolsó kéť-agonos küldeményt pénteken, IX. 21-én délután küldték el, s ezzel az eddig Lengyelországba szállított hű­tőgépek száma 900-ra emelkedett. A második ötéves terv első évének vé­géig az érsekújvári Elektrosvitből 7 ezer korszerű hűtőszekrényt szállíta­nak a Lengyel Népköztársaságba. Csaknem ezer új lakást adtak a kassai kerület bányászainak és kohómunkásainak A kassai kerületben évről évre mind több bányász és kohómunkás családja lakik új, korszerű lakásokban. Rozsnyó, Poprád, Spišská Nová Ves, Lubeník és más bányavárosokban egész utcák és negyedek nőttek ki, ahol bányászok laknak. A második ötéves tervben a bányá­szok lakáskultúrája még jobban meg­javul. A kassai kerületben a második ötéves terv végéig 977 új lakást épí­tenek a bányászok, kohómunkások és az érckutatásban dolgozók számára. A legkiterjedtebb lakásépítkezést a Spisská Nová Ves-i Szepesi Vasérc­bányák bányászai, a lubeníki, revúcai és jelšavai Magnezitüzemek dolgozói számára tervezik. Idén már 75 bá­nyászcsalád költözött szép új lakások­ba Ľubeníken és Spišská Nová Vesen és az év végéig további 122 lakást fe­jeznek be a bányászok számára. Ezenkívül a kassai kerület bányászai és kohómunkásai 1949-től ezer családi házat építettek, amihez az állam előnyös kölcsönöket nyújtott. Az EFSZ-ek fejlődése a királyhelmeci járásban SZLOVÄKIA legkeletibb részén fekszik a 35 községet számláló király­hehrteci járás, ahol a szövetkezeti mozgalom már az 1949—50-es években kezdett kibontakozni. Az 1950-es évben földműveseink már közösen vé­gezték az aratást több községben. Az 1952-es évben további szövetkezetek alakultak. Ekkor már 32 III. típusú EFSZ müködödtt. A további években fo­kozatosan bővült a szövetkezetek taglétszáma. Az 1956-os évben további 2 szövetkezet alakult meg járásunkban, még­pedig Dobre és Borsa községekben, úgyhogy jelenleg járásunkban a föld 75 százalékát szövetkezetek müvelik meg, kivéve az állami gazdaságok ke­reteiben levő földterületet. De nemcsak a taglétszám és a földterület bővült ki szövetkezeteinknél, hanem megerősödött szövetkezeteink gazdasági helyzete is. Míg 1952-ben szövetkezeteinkben az alaptermelési eszközök értéke 25 082 000 koronát tett ki, addig az 1956-os évben előreláthatólag 120 000 000 koronát fog kitenni. Szövetkezeteink gazdasági megerősödésével párhuzamosan évről évre nö­vekedett a szövetkezeti tagok bevétele is. 1952-ben szövetkezete.nk 4,320.000 korona bevételt értek el, az 1955-ös évben pedig 23 939 000 ko­ronát. A szövetkezeti tagok életszínvonala állandó emelkedését tükrözik vissza a munkaegység értékének fokozásában elért eredmények is. 1955-ben 21,02 koronás munkaegység-értéket értek el járási méretben, de voltak olyan szövetkezeteink is, — mint például a zetényi — amely a természet­beni járandóságon kívül az 1955-ös évben 24 koronát fizetett egy munka­egységre. MINDEZEKET AZ EREDMÉNYEKET szövetkezeteink a szövetkezeti alap­szabályzat nagyobbméretü ér/ényesítésével, jobb munkamódszerekkel, az agro- és zootechnikai helyes alkalmazásával érték el. Kacsmarik József, y

Next

/
Oldalképek
Tartalom