Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-20 / 263. szám, csütörtök

Őszintén sajnálom, hogy Badacsonyban járva nem láthattuk Kisfaludy Sándor Szegedy Rózájának egykori házát. Hírből úgy tudom, hogy itt ma a Szegedy család bútorait és a Kisfaludyhoz fűződő emléktárgyakat őrző szobákban állandó irodalmi kiállítás várja a látogatókat. Kár •volt elmulasztani. megnézését. De majd wlamik-jr máskor. Talán még lesz rá alkalom. Most kifogytunk az időből. Búcsúznunk kell Badacsonytól és a Balatontól is. Szépségét kifejező jelzők híján, hogy eihagyjuk, még egyszer csak annyit mondok róla, amit Kossúth Lajos írt híres balatoni fürdőlevelében: Szép ez a Balaton... szép mindenkoron ... EGYRŐL-MÁSRÓL Két hetet töltöttünk Magyarországon: Városok és nevezetességeik megismerése mellett sok barátot és ismerőst szereztünk. Jó volt velük elbeszélgetni, érdeklődni életük felől, elmondani, hogyan élünk mi. Közben, amerre jártunk, szemléltük az életet is. Ezt a nyüzsgő, ezerféleségtói tarka életet. Hogy tud a külföld valamiről képet alkotni? Ha kérdez és összehasonlít. Ezt tettük mi is. Mennyi az átlagos kereset, mennyi egy öltöny ruha, egy kiló zsír, egy kiló kenyér ára, kérdeztük, aztán hasonlítgattunk. A mérleg hol až egyik, hol a másik oldalra billent. Rövid összehasonlítgatásunk során csak annyit állapíthattunk meg, hogy egyes dolgok ott, mások meg nálunk olcsóbbak. Az élet azonban nagyvonalúan hasonló. Akárcsak itt, a magyar népi demokráciában is kedélyesek, tettrekészek az emberek. Szófia. (ČTK) — A piovdivi nagyvásár iránt tanúsított élénk érdeklődés megnyilvánul a látogatók nagy számában, amely e napokban elérte az 500 000-et. A nagyvásár iránti érdeklődés az utolsó héten növekedett a külföldön is. Néhány nappal ezelőtt Plovdivba finn, olasz, török, holland, nyugatnémet, izraeli, belga és más kereskedők, közéleti tényezők és turisták érkeztek. Szeptember 17-én a piovdivi XVII. nemzetközi nagyvásért megtekintette D. V. Pavlov, a Szovjetunió kereskedelmi minisztere. * # * A nagyvásár részvevői örömmel fogadták a tudományos-műszaki előadásokat, amelyek szeptember 13—17e között folytak le a nagyvásár területén. Négy nap alatt több mint tíz tudományos előadás hangzott el, és megvitatták a műszaki újdonságokat. A megbeszéléseken tevékeny részt vettek a csehszlovák szakemberek is, előadást tartottak pl. a bányászati diszpécser-szolgálatról, az vetélőnélküli szövőszékről stb. A csehszlovák szakemberek előadásai iránt, valamint a csehszlovák technika újÚj főiskolák Jugoszláviában Belgrád. (ČTK) — A jugoszláv rádió jelenti, hogy szeptember 17-én Zágrábban, Horvátország fővárosában ünnepélyesen megnyitották a közigazgatási főiskolát, amely Jugoszláviában egyedülálló a maga nemében. E főiskola hallgatóinak többsége már mintegy húsz évig dolgozott különféle adminisztratív állásokban. Az iskola a szakképzettség emelését szolgálja. Jugoszláv sajtójelentések szerint e napokban megnyitották Dalmácia központjában, az ősrégi Zadarban az új bölcsészeti fakultást is az ottani egyetemen. A bölcsészeti fakultás létesítésére jó alap a város gazdag kulturális és történelmi hagyománya. Az állami levéltár a X. századtól egészen napjainkig terjedő történelmi anyagot tartalmaz, zadari tudományos könyvtárnak több mint 180 ezer kötetnyi könyve, brosúrája és gazdag fényképgyűjteménye van. ÚJ szö 1956. szeptember 20. I ÜTiJiAFL Autóbuszkörút Magyarországon (Folytatás) Bi © IP © IGM II Ä\ M A M mié m A

mikor a nemzetközi pénzemberek tarka serege dollárral, fonttal tömte a két világégés között a Führer zsebét s érezte, hogy van erő az „élettér" kitágításához, megveszekedett. Ügy nézett a világra, mintha a Himalája tetején ülne kétszárnyú létráján, valami isteni hatalommal a kezében. A vérgőzös jelszavak, a „Drang nach Osten" újabbkori kísértése, a „nincs kibúvó" hagymázas gondolata, a porosz junkerek vágyálma, mindezt a markában érezte. Hogy ő nem volt „kékvér" — eleinte ez a gondolat bosszantotta. Kaufmann, a szőke hajú, kék szemű, igazán „tiszta német" embertípus „megalapítója" már anatómiai kísérleteken kezdte bizonygatni az „új ember" testi-lelki fölényét, akinek arckifejezése valamit már a laikusnak is elárult; mégpedig: először én, utánam a vízözön. Goebbels ütötte a nagydobot, s üvöltözött sakál módjára. Gyerekei, jelképezve az új nemzedéket, rikácsoltak hozzá. A néldát az SS meg a Gestapo adta. s a Signál meg a Volkischer Beobachter arciprító szentelensecjgel mutatta hasábjain, képeken: — Jól dolgoznak a fiúk! Igen, jól dolgoznak. El-Alameintöl Sztál'ngrádig égett, pusztult minden. Krematóriumok okádták a füstöt: Bucbenwald, Dachau, Oszviencsim. millió meg millió szenvedés. Miért kellett mindezt megint emleqetni, teheti fel valaki a kérdést, hisz már utána vaoyunk

9 Az egyik után, aki csak az utóbbit élte át, De itt a másik, a nem diszkvalifikált díszpolgár: Adenauer. Ha valaki tán nem ismerné, ő az az úr, aki nem is olyan régen Moszkvában azt mondta: a diplomaták nem mindig mondanak igazat. Ügy látszik, előszeretettel használja a többesszámot, s szereti az általánosítást is. Azt hiszi Adenauer úr, egy kalap alatt, a Stahlhelm alatt lesz a világ, és van Papén úr erkölcsi kódexe a mérvadó, az egyedüli törvényes szabály a diplomáciában: az az útmutatás, amely eggyé kovácsolja a szót a tettel, olyan formán, hogy az igazság hatalom meg leigázás kérdése. Adenauer úr Moszkvában általánosítani igyekezett és közben nagyot hazudott. Igaz, most már megállapítható, nem azzal a céllal ment ő Moszkvába, hogy nemes szándékok és gondolatok, a béke áhítata vezérelték volna. Pedig azt mondta,' hogy ő, ha tehette volna, Hitler nyakát a saját csontos újjaival simogatta volna meg. Most már látni, hogyha a történelem reá bízta volna a Führer sorsát, még most is élne Kiel díszpolgára Braun Évával együtt. Igy bizony! Mást akart Adenauer úr már akkor is. Gondolata most tetté érett: betiltották Nyugat-Németországban a Kommunista pártot. A Führer is ilyenformán kezdte, és abban a nagy kormos, kupolás épület föld alatti betonpincéjében végezte a Wilhelmstrasse végén. A végeredmény ismeretes. És mindaz, ami közben történt? Egyenként, csoportosan, tömegesen, El-Alameinnél, Sztálingrádnál, szétszórva Európában! Aztán Németország egyik részében, meg a másikban is? Mindenkit megdöbbent, aki csak kicsit is szagolt puskaport és átélte a háború szörnyűségeit, közvetlenül látta, érezte hatását, az utóhatást, ha rá gondol arra, hogy megszavazták — Bonnban — a hadügyi költségvetést, meg jóváhagyták a hadkötelezettséget. Jóváhagyták, jóváhagyták!!! Ilyenkor lelki szemem elé ötlik két esemény: az egyik 1945-ben, a másik meg 1951-ben történt. Mindkét epizód ha szabad így kifejeznem magam — ugyancsak összefüggött a költségvetéssel még a piktoréval. Hogy az a félszáj, meg a balszem a fél fejen mit mondott volna, ha megszólalhatott volna, nem tudom. Ügy, emberdarab állapotában nem mondhatott semmit. De mégis feltűnt a cafatokra tépett húscsomó között. Trónolt élettelenül a méterfa tetején a lévárti erdőben, s mint gyászos szimbólum figyelmeztette az arra tartót: ne játssz a tűzzel, mert megégeted magad. Barátommal borzongva néztem ezt az emberi testrészt-csonkot. Szőke, vércsomós haj. A szemre már nem emlékszem. Mellette, rongy-, meg .húscafatok, szürke katonagomb olyan tenyérnyi kabátdarabon, rajta szétzúzva a jelvény. Achtung! Bizony, vigyázat! Erre figyelmezteti: a másik kép is Berlinben 1951 augusz-. tusában az Alexander Platzon. Figyelem a tarka, színpompás tömeget, a zászlóerdőt, a fiatalokat. Fehérek, olajbarna bőrűek, feketék, sárgák, alacsonyak, magasak, fiúk, lányok vegyesen. És egyszer csak valami különös menet következik. Még a szokásos zaj it> alábbhagy, és ... monoton kopogások, meg valami szívbemarkoló dallam. Mi ez? Hadirokkantak közelednek, legalább húszas sorokban. Hiányzik fél kezük, meg fél lábuk. A torkomban érzem a szívem, a könnyem kicsordul, ahogy lefelé haladnak az Unter der Lindsn-en, .zen a gyönyörű széles úton. Árnyékot a hársak nem vetnek rájuk, izzadnak a tűző napon. Nincs már ott hársfa, kivágatta a Führer, mielőtt magőrült — ahogy mondíák. És kopognak a mankók, szabálytalan időközökben. Goebbels piszkos lelke, meg a házi mikrofonja, a harci dobok zenéje itt mutatja meg az „über alles" következményeit. A szenvedést túlélt arcokon csorog a könny. — Frieden, Frieden über alles —' hangzik a kiáltás mankókopogás közben. Ugye, Adenauer úr, ön mindezt nem látta, nem hallotta?! Gérecz Árpád A nők egyenjogúságáról folyó nemzetközi szeminárium a szovjet nők életével ismerkedik Moszkva, (ČTK). — A nők egyenjogúságáról folyó nemzetközi szeminárium részvevői a szeptember 18-án tartott ülésen megismerkedtek a szovjet nők életével. Különféle intézményeket és hivatalokat látogattak meg, részt vettek a népbíróság ülésén és meglepte őket, hogy nemcsak ügyvédnőt láttak itt, hanem az ügyész is nő volt. A szeptember 18-i plenáris ülésen a szeminárium részvevői meghallgatták N. V. Popova előadását a szovjet nők egyenjogúságáról a gazdasági életben. Popova előadása végén rámutatott azokra az intézkedésekre, amelyeket a szovjet kormány* készül megvalósítani, hogy az asszonyok és a leányok még jobban el tudják látni hivatásukat és anyai, valamint háziasszonyi kötelességüket. Megnyílt a holland parin ent ülésszaka Hága. (ČTK) — Kedden megkezdődött az új holland parlament ülésszaka. Julianna királynő trónbéwédében elsősorban arra mutatott rá. hogy a parlamenti választások óta több mint három hónap telt el, anélkül, hogy össze tudták volna állítani az új kormányt. Hollandia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról szólva Julianna királynő kijelentette, hogy az USA-val a légi közlekedésről folytatott tárgyalások nagy felháborodást keltettek az országban, mert az amerikai kormány nem hajlandó a holland légiforgalmi társaságoknak engedélyezni a légi összeköttetés felvételét az amerikai városokkal. A továbbiakban rámutatott Hollandia fizetési mérlegének az elmúlt hónapokban kialakult kedvezőtlen fejlődésére és a holland nép legsúlyosabb problémájának a lakáshiányt jelölte. Aranypartot független állammá kiáltják ki London, (ČTK). — Amint a Reuter hírügynökség jelenti 1957. március 6-án a Brit Nemzetközösség keretében az Arany-partot független állammá kiáltják ki. A brit kormánynak ezt a határozatát még jóvá kell hagynia a brit parlamentnek. donságai iránt a nagyvásár részvevői rendkívül élénk érdeklődést tanúsítottak. A pekingi Pionírpalotában gyermekrajz-kiállítást rendeztek 4-től 16 éves gyermekek rajzaiból. Képünkön Li Kuan-lie 16 éves hengjani gyerek „Telefont kapott a szövetkezetünk" című rajza rendkívüli tehetségéről tanúskodik. Leningrádban a Fémipari-üzem óriási méretű turbinák gyártásán dolgozik. Képünkön D. M. Szakarov az Sz. V. P-50 típusú turbina rotorján dolgozik. A szegedi Nemzeti Színház Hullámzó Balaton tetején A japán-szovjet zárótárgyalások előkészítése Peking, (ČTK) — Amint a tokiói rádió jelenti. Sunicsi Macirfhoto, Japán meghatalmazott küldötte Moszkvába utazik, akinek az lesz a feladata, hogy előkészítse a japán miniszterelnök és a szovjet kormány közötti zárótárgyalásokat. Macumoto, aki részt vett a Londonban folytatott szovjetjapán tárgyalásokon, szeptember 20án utazik a Szovjetunióba. A Nyugaf-lrián miatti viszályt az ENiZ elé terjesztik Dzsakarta (ČTK) — Az indonéz külügyminisztérium szeptember 18-án 11 ázsiai és afrikai állam diplomáciai képviselőihez memorandumot intézett, amely Indonéziának Nyugat-íriánra való igényét hangsúlyozza. Az Indonéz Köztársaságnak Űj-Guinea sziget nyugati részén fekvő ezen területe még mindig holland közigazgatás alatt áll. Indonézia Nyugat-lrián ügyét ismét az ENSZ közgyűlésének idei ülésszaka elé szándékozik terjeszteni. Kínai nők az iparban A Kínai Népköztársaság újonnan épített ipari üzemeiben a fiatal leányok százezrei dolgoznak. A nők kiválóan megállják helyüket a gépipari üzemekben, mosodákban, kutatóintézetekben, a kőolajmezőkön, a földtani kutatásokon és mindenütt. Képünkön a fiatal Csen Csi-tit látjuk, aki a Csancsun-i első kínai automobilgyárban dolgozik. Néhány hónapja még a háztartásban dolgozott, ma pedig már az automata sort irányítja biztos kézzel. Lépten-nyomon felfedeztük az új világ emberére jellemző tudásszomjat és tanulniakarást. Fürdőkben, parkokban, rengeteg könyvet olvasó embert láttunk. Legtöbben az OlcsóKönyvtár köteteit lapozgatták, de sűrűn találkoztunk drágább kiadású könyveket olvasókkal is. Nem ritkán figyeltünk azonban ponyvát olvasókat é;-, legtöbb esetben — sajnos — fiatalok személyében. A győri parkban például két fiatal lánnyal találkoztunk, akik fejüket összedugva, se látva, se hallva olvastak egyszerre egy ponyvát. Hogy ponyva volt és csapnivaló, onnan tudom, mert megkérdeztem a könyv címét. Nem tudták megmondani, csak mikor kérdésemre megnézték a fedéltapot. Hogy mi volt a címe? Inkább le se írom... Pécsi városrészlet Nagy a kulturális szomj is. A mozik állandóan zsúfoltak. Azt a különbséget azonban megfigyeltem, hogy míg nálunk a moziban általában csak háromféle jegyek 2, 3 és négy koronásak vannak, addig Magyaországon többfélék a helyárak. Szerintem jobb és egyszerűbb az itteni jegyrendszer. Az ittenitől eltérően más rendszer uralkodik a Vendéglőkben és mulatóhelyeken. Nemcsak a mulatókban, de csaknem mindenütt az éttermekben is zene szórakoztatja a vendégeket. Külön belépőt vagy zenepénzt nem kell fizetni, sem az egyik, sem a másik helyen. A különbség a fogyasztott dolgok árában van. Vannak zenés és zene nélküli árak. Ez részben jobb, részben rosszabb, mint az itteni rendszer, mely szerint a zenés helyeken külön zenepénzt kell fizetni, ďe az árak változatlanok. A divat? Hasonló, mint náluwV- Ajj emberek ízlésesen jólöitözöttek. Láttam azonban cicomázási hóbortban szenvedők és hipermodern -ampecokat is. * * * Két hét nem sok idő. Mi mégis sokféle élményt, benyomást és hangulatot hoztunk magunkkal. Csak köszönetet mondhatunk a Csedoknak és mindazoknak, akik ilyen zavartalan, élménydús két hetet biztosítottak csoportunknak abban az országban, ahol harmonikus egységben fonódik a hagyományaiban rendkívül gazdag történelmi múlt a I munka ritmusában i lüktető jelennel és a körvonalaiban ' egyre jobban kibontakozó gyönyörű jövővel. Szép volt ez a két hét. Sosem felejtjük el. Balázs Béla.