Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-11 / 223. szám, szombat

Gábor József, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átadta Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek megbízólevelét Augusztus 10-én Antonín Zápo­tocký, a Csehszlovák Köztársaság elnö­ke a prágai Várban fogadta Gábor Jó­zsefet, a Magyar Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét megbízólevele átadása aklalmából. A nagykövetet elkísérték: Havran J., a nagykövetség tanácsosa, Bacsák N., a követség első titkára, Simonyi G. ezredes, katonai attasé, Pethö A., a követség második titkára, valamint Bu­zi A., Droth J. és Farkas P. követsé­gi attasék. A megbízólevél átadásánál jelen vol­tak dr. S. Šitnovič külügyminiszterhe­lyettes, L. Novák, a köztársasági elnö­ki iroda vezetője, B.Chlaň vezérőrnagy, a köztársasági elnöki katonai iroda fő­nöke, dr. B. Večerka, a külügyminisz­térium osztályvezetőjének helyettese, és dr. J. Fried, a diplomáciai protokoll­főnök helyettese. Antonín Zápotocký köztársasági el­nök és Gábor József nagykövet rövid beszédet mondtak. A nagykövet beszédében rámutatott a két nemzet közös harcának törté­nelmi hagyományaira a közös ellenség­gel szemben vívott nemzeti független­ségi és szabadságharcokban. Ä barát­ság, a politikai, gazdasági és kulturá­lis együttműködés új időszaka állt be Magyarország és Csehszlovákia között a Szovjetunió által való felszabadítás után. E szüntelenül fejlődő együttmű­ködés a szocialista építésben való köl­csönös önzetlen segítségen alapszik. — A magyar nép — mondotta a nagykövet — őszinte örömmel kíséri figyelemmel a csehszlovák népnek a szocialista építésben elért jelentős eredményeit. Szilárd és eltökélt szán­déka a két ország közötti testvéri ba­rátság elmélyítése és szüntelen kiter­jesztése, ami fontos eszközt jelent a béke védelmében és a szocializmus ki­építésében. A köztársasági elnök válaszában el­mondta, hogy a Csehszlovákia és Ma­gyarország népei közötti barátság az elmúlt években nagy előnyt jelentett mindkét országnak. A csehszlovák nép örömmel üdvözli a Magyar Népköztár­sasággal való gazdasági, tudományos és kultúrális együttműködés állandó fejlődését, mely a siocialista együtt­működés feltételei közepette mind újabb és jobb formákat nyer és hoz­zájárul mindkét ország szocialista épí­tésének meggyorsításához. Az ötéves gazdasági tervek egy­behangolása és a szocialista munka­megosztás lehetővé teszi a két or­szág dolgezói életszínvonalának továb­bi rendszeres emelését. A köztársasági elnök ezután öröm­mel állapította meg, hogy a nyelvkü­lönbségek ellenére sikeresen fejlődnek a két ország közötti kulturális és tu­dományos kapcsolatok. Kifejezte azon meggyőződését, hogy az együttműkö­dés jó hagyományait tovább fejlesz­szük, amivel legjobban hozzájárulunk a szocialista tábor egységének meg­szilárdításához és a világbéke biztosí­tásához. A megbízólevél átadása és a beszé­dek után a köztársasági elnök beszél­getést folytatott a nagykövettel, melynél jelen volt V. Dávid külügy­miniszter. Előkészítik a felemelt nyugdíjak kifizetését A bratislavai Szlovák Nyugdíjbiztosí­tási Intézet dolgozói figyelmüket a CSKP országos konferenciájának reá­juk háruló feladatai idejében való tel­jesítésére összpontosítják. E napokban megkezdték a felemelt nyugdíjak gyorsított kifizetésének előkészítő munkálatait, mivel a kifizetéseket 1956. decemberétől kezdődően folyó­sítják. A nagyméretű munkákra való tekin­tettel a Szlovák Nyugdíjbiztosítási In­tézet már most megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy minden olyan nyugdíjas, akinek . magasabb nyugdíj­ra van joga, a decemberi járulékát már felemelt összegben kapja. Az előkészítő munkák abból állnak, hogy a kifizetendő nyugdíjak összegéről összeállított jegyzék szerint osztályoz­zák az alacsony nyugdíjakat, amelye­ket most emelni fognak. Ezzel össze­függésben a hivatal dolgozóinak 400 ezer nyugdíjjegyzéket kell áttanulmá­nyozni. A nyugdíjemeléssel összefüg­gésben lévő további munkákat úgy osztották el, hogy már 1956. novem­berében jelenthessék az összes posta­hivataloknak, hogy az egyes nyugdíja­sok milyen összegű magasabb nyug­díjat kaphak. A felemelt nyugdíjban; részesülőket novemberben írásban ér­tesítik nyugdíjuk új összegéről. Az előzetes adatok szerint a nyugdíjeme­lés Szlovákiában összesen százezer nyugdíjasra vonatkozik. A köztársasági elnök fogadta a HESZ válogatott ejtőernyős sportcsapatát Antonín Zápotocký köztársasági el­nök pénteken, augusztus 10-én a prá­gai Várban fogadta a Hadsereggel Együtmüködők Szövetsége válogatott ejtőernyős sportcsapatát, mely most tért vissza a moszkvai világbajnok­ságról. Bohumír Lomský, vezérezre­des, nemzetvédelmi miniszter jelen­létében Čenék Hruška vezérőrnagy, a Hadsereggel Együttműködők Szövet­sége Központi Bizottságának elnöke bemutatta a köztársasági elnöknek a sikeres sportolókat. A sportolók kö­zött voltak Gustáv Koubek és Josefa Maksová az egyéni versenyek abszo­lút világbajnokai és a győztes férfi­csapat tagjai; Jaroslav Jehlička, Leo­pold Ozábal, Zdenék Kaolan és Juraj Kriváň sportmesterek. Jelen voltak még František Novák sportrepülő, kétszeres világbajnok. A köztársasági elnök jókívánságait fejezte ki a soortolóknak az elért si­ker alkalmából és elismerését fe­jezte ki a példás sportreprezentálá­sért, egyúttal további sikereket kí­vánt a Hadsereggel Együttműködök Szövetsége keretében dolgozó ejtő­ernyős sport tömegfejlesztésében. V. Široký miniszterelnök részvéttávirata a belga kormányhoz V. Široký minisztet elnök Achille van Ackerhez, a belga kormány el­nökéhez a következő táviratot intéz­te: „Tisztelt kormányelnök úr, enged­je meg, hogy a csehszlovák kormány nevében őszinte mély részvétünket fejezzem ki a belga kormánynak az Amercoeur városban történt bánya­szerencsétlenség alkalmából, moly fáj­dalmas csapást jelentett Belgiumnak és a belga népnek. V. Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke." Liberec: 100,3 százalék A libereci kerület augusztus 9-én — hatodiknak az országban — tel­jesítette a repcebeadási tervet. Ezt az eredményt a múlt évihez viszo­nyítva 7 nappal előbb érte el a ke­rület, mert az EFSZ-ek túlnyomó többsége 20 nappal a határidő előtt eleget tett feladatának. ©OOOOOOQOOOOGCXDO^^ LÁTOGATÁS AZ ÚJSZÜLÖTTNÉL... A múlt év őszén született, alig egy­éves és mór kiugrott a bölcsőből. Daj­kára nincs szüksége, megáll már (s igen erősen) a saját lábán is. Sőt, már útnak is indult és bizony jól halad, biztosan, nem inog. — De hogyan, mi­féle újszülött lehet az, aki 5—6 hóna­pos korára a saját lábán jár — kér­dezhetné akárki. Pedig igaz, szárul­szóra igaz ám, mert a hími EFSZ-ről van szó. Ő az említett újszülött... Kicsi, színmagyar község Hím a szepsi járás déli részén, közvetlen a magyar határ mellett. Ott voltam nemrégen látogatóba. Kíváncsi voltam a „kisgyermekre". íJárom óra lehetett délután, amikor nekivágtam P erény­ből, a szomszéd községből „torony­irányt" a búzakereszttel megtelt táb­lán, s az EFSZ irodája előtt a falu­végen lyukadtam ki. Persze, az iroda zárva volt. Nem is csoda, hiszen nem olyan irodakedvelő népség lakik Hímben. — Az agronómus, Böőr Laci az aratógépnél van. Vágják éppen az utolsó zabtáblát. A könyvelő pedig a járásra ment valamit elintézni. Kole­szár, az elnök az meg valahol a borsó­kazal körül lesz alighanem, vagy az is­tállóknál -r- mondja egy tűzről pat­tant menyecske, aki villával igyekezett felfelé a falun, aranysárga kajszin barackot kóstolgatva a kötényéből. — Várjon csak lelkem, — állítom meg öt — szeretnék egyet-mást meg­tudni az itteni szövetkezetről: hogy élnek, hogyan megy a munka, milyen a hangulat?... — Hát bíz én nem igen érek rá itten magával diskurálni, de ha akar, jöjj ék ki hozzánk a mezőre, ahol ló­herét gyűjtünk és majd ott munku­közben elbeszélgetünk. Mert tudja, nem akarnám, hogy ujjal mutogassa­nak rám, lám, az elnök felesége későn jött... — Egyébként Koleszárné va­gyok, s az uramat bizonyára ismeri... — Aztán hozzátette: — Tudja, nálunk az úgy van, hogy az elnök és a funk­cionáirusok asszonyai az elsők ám a f\ O J S Z ô 1956. augusztus 11. munkában. Na, de jöjjön, majd meg­látja.' Ez már igen, gondoltam magamban, ilyen asszonyok kellenének minden szövetkezetbe. Menne akkor ám a munka. Bizony példát vehetnének a himiektől nemcsak az „újszülöttek", hanem akár az „aggastyánok" is ... Hogy az elnök felesége igazat mondott, arról meggyőződtem a lóheretáblán, mert az agronómus felesége már messziről kiabált. — Az elnök felesége késett, lefo­gunk az egységéből. — Ugye mit mondtam — kacsintott felém Koleszárné ... Talán tizennyolcan, főleg fiatal lá­nyok, menyecskék villázták a száraz vörösherét. Szinte égett a kezük alatt a munka. Valamennyi szorgalmas, dolgos. A jókedélyű Pasztírkoné (úgy mondják, hogy a férje az EFSZ humo ­ristája), Szemancsik Annuska, Filipko Margitka a nótáslány és még az idős Zagyva néni is köztük van. Persze az agronómus kislánya, a 14 éves Böőr Ilonka is szorgalmasan villáz a pet­rencébe. A csinos Stefán Ilonka pedig majdnem otthagyja az ember szemét. Akkora villákkal dob a petrsncére, hogy bármelyik embernek becsületére válnék munkája. Kár, hogy a lóhere­gyűjtőket elverte az eső s nem végez­hették el a gyűjtést. De így is alig két óra alatt 50 petrencét raktak ösz­sze. Visszatérve a faluba, az elnököt, Koleszár elvtársat a borsókazalnál lelem meg. A ponyvát igazgatja. Fenn a jókora kazalon pedig hárman dol­goznak: a jókedvű Pastírko egy idő­sebb bajszos bácsival és még valaki. Kerekes István helybeli tanító. Meg­lepődtem. Tanító a kazalon? ... Na és — mondják a többiek — a tanító úr velünk vágta a rendet az aratáskor is. — Ez már igen. Na, gondoltam ma­gamban itt igazán fölösleges a tudá­lékos Krózserek és Filipkók aggódása a szövetkezet miatt, amíg ilyen dol­gozók lesznek a hími EFSZ-ben. Estefelé belátogattam az irodába is. Előkerült az agronómus és a könyvelő is. Megtudtam, hogy milyen gazdagok a hímiek. A táblák tele félkeresztek­kel. Csépelni készülnek. Learattak 72 hektárt és a tarlóhántást is elvégez­ték az egész területen. Az állatállományuk is szép. Az ideig­lenes barakk-istállóban 72 szarvas­marha, 200 sertés, 6 pár ló és majd száz darab birkájuk van. A baromfi is meghaladja a kétszázat. Építenek. Még ősszel fedél alá kerül a modern ser­tésistálló. Szép és komoly eredmény ám ez 149 hektár szántóföldre, amin gazdálkodnak, És ami a fő, meg van­nak valamennyien elégedve. Hét koro­nát és majd három és fél kiló gabo­nát kapnak munkaegységekre. És a részesedés sem lesz kevesebb, — amit bizonyít a féléves zárszámadás is. ¥ • • Oj élet kezdődött Hímben, új embe­reket nevel a közös munka, a szövet­kezet. Olyan embereket, akiket nem az önzés, a vagyonszerzés ösztökél a becsületes munkára, de a megértés. Mert nem egy emberről van itten szó, de a közösségről, valamennyiükről. S ebben a közösségben nagy erő rejlik ám! Ezt tudja Hímben valamennyi EFSZ-tag. Nem is panaszkodnak ők. Örülnek az elért eredményeknek. S még valamit jóleső érzéssel hal­lottam a himiektől. Azt, hogy a já­rástól igen komoly és jó segítséget kapnak. Főleg a járási pártbizottság viseli szívén az EFSZ fejlődését. — Gyakran jönnek hozzánk, segíte­nek jótanáccsal, de tettel is, — mond­ja Koleszár elvtárs. S ez a helyes. Mégis van azonban panasz. Kire? A védnökségi ' üzemükre, a szepsi ČSAD-ra. Nem ismerik őket, pedig ál­lítólag ők a védnökök, de fülük bot­ját sem hajtja senki feléjük ... Hát ez baj. No meg aztán szidják vala­mennyien a GTÁ-t Szepsiben. Hogyis­ne, mikor csak egy aratógépet kap­tak. (Habár kettőre volt szerződés). Igaz, hogy ez rekordteljesítményt ért el. de a lassúságban, mert egy hét alatt egy'fél hektárt aratott le, annak ellenére, hogy vagy ötven „szakértő" asszisztált körülötte és 15 kg zsineget elrontottak. Jogos tehát a panasz a ČSAD és a GTÁ­val szemben! Bartók János, Kassa A galántai járás 100,2 százalékra teljesítette a gabonabeadást A bratislavai kerület járásai közül negyediknek augusztus 9-én a galán­tai járás is teljesítette a gabonabe­gyűjtés tervét. A begyűjtés sikerében osztoznak elsőként: a járás állami gazdaságai 135 százalékos teljesítéssel, majd az EFSZ-ek, melyek közül di­cséretet érdemel a pálóci és a kosúti EFSZ 160 százalékos teljesítéssel, to­vábbá Hody és Vízkelet szövetkezetei, amelyek 100 százalékon felül eleget tettek az állam iránti kötelezettségük­nek, Az egyénileg gazdálkodók a fenti időig 88 százalékra teljesítették a ga­bonabeadás tervét. A nemzeti vagyon tolvajai a bíróság előtt A bratislavai kerületi bíróságon szerdán, augusztus 8-án megtartották Rudolf Štajger és Vendelín Sutiak ČSAD kocsikísérőknek és továboi húsz vádlottnak — bratislavai Zdroj eláru­sítőhelv-vezetőknek büntető ügye fel­lebbezési tárgyalását. Štajger és Šutiak imt ČSAD kocsi­kísérők alkalmaztatásukban üres sö­rösüvegeket szállítottak a Zdroj el­árusítóhelyekről a bratislavai Nyugat­szlovákiai Sörgyárba. Az átvett üve­gekről és ládákról elismervényt állí­tottak ki az elárusítóhelyek vezetői­nek és a Zdroj a nyugtákon feltüntetett összegeket kifizettették a Nyugat­szlovákiai Sörgyárral. Štajger és Su­tiak kocsikísérők azonban bűnös mó­don nagyobb számú üveget és ládát tüntettek fel az elismervényben, mint amennyit valójában átvettek és így a Zdroj a sörgyártól olyan ládákért és üvegekért is pénzt követelt, melyeket nem adtak át a sörgyárnak. Ilyen spe­kulációval, 200 ezer koronát meghala­dó kárt okoztak a nemzeti vagyonban. Štajger egymás után hamis könyvelé­si okmányokat állított ki kb. 173 ezer korona értékben és ebből kb. 112 ezer korona nyeresége volt. Sutiak kb. 49 500 koronáról állított ki hamis könyvelési okmányokat, amiből kb. 30 500 korona nyeresége volt. A bírósági eljárás folyamán megál­lapították a Nyugatszlovákiai Sörgyár munkájának egyes hiányosságait: a gyár nem biztosította eléggé kocsikí­sérői ellenőrzését az üvegeknek és lá­dáknak az elárusítóhelyeken való át­vételénél. A kerületi bíróság a fellebbezési tár­gyaláson részletesen kivizsgálta és bebizonyította a vádlottak bűnös tevé­kenységét, melyet azok be is ismertek és kölcsönösösen egymásra bizonyítot­ták. Rudolf Štajger vádlottnál a nép-« bíróság helybenhagyta az ítéletet és 10 évi feltétlen szabadságvesztésre ítélte. Vendelín Šutiáknál az enyhítő körülményekre való tekintettel a sza­badságvesztési büntetést 6-ról négy évi feltétlen szabadságvesztésre mér­sékelte. A kerületi bíróság a többi vádlottakra bűnükkel arányos szabad­ságvesztési és javító jellegű büntetést szabott ki. Helyreigazítás Lapunk folyó hó 6-i számában Bodó Miklós levelezőnk „Csak Így tovább" c. cikkébe hiba csúszott be. Az utolsó bekezdésben a HNB-t érintő kritika ugyanis nem a somorjai, hanem a vackai HNB-re vonatkozik. Az igazságosság és a béke nemes elveinek szellemében (Folytatás az 1. oldalról.) ENSZ alapokmánya szellemében való megoldása új perspektíváját adja, olyan megoldásra tesz ja­vaslatot, amely összhangban áll a béke és a nemzetközi biztonság érdekeivel és tekintetbe veszi a je­lenlegi nemzetközi helyzetet. A csehszlovák kormány és a csehszlovák közvélemény feltétle­nül egyetért azokkal a következ­tetésekkel, amelyeket a Szovjet­unió nyilatkozatában levont és szi­lárdan hiszi, hogy a további fejlő­dést nem meggondolatlan tettek, hanem bölcs és mérsékelt tárgya­lások segítik elő. „A szovjet kormány — mondja a nyilatkozat — teljesen megen­gedhetetlen intézkedésnek tartja azt, amit most a brit és a francia kormány tett és e cselekedeteket békeellenes provokációnak tekin­ti." A szovjet kormány nyilatkozata foglalkozik a küszöbönálló konfe­rencia célkitűzéseivel és azt mondja, hogy az egyiptomi kor­mány határozatának revíziójára irányuló kísérlet Egyiptom • bel­ügyeibe való beavatkozást jelen­tene. A nyilatkozat rámutat, hogy erről a kérdésről semmilyen nem­zetközi konferencia sincs hivatva tárgyalni. A három nyugati hata­lom a konferenciát egybehívta anélkül, hogy tanácsot kért volna más országoktól, az — 1888. évi konvenció aláíróitól. A három nyugati hatalom jelentős mérték­ben irányzatosan válogatta meg a konferencia részvevőit, a meghí­vottak közül kihagytak számos olyan országot, amelyet meg kel­lett volna hívniok, közöttük Cseh­szlovákiát is. Csehszlovákia, mint Ausztria és Magyarország egyik utódállama, valamint a Kínai Népköztársaság hivatott volna részt venni ezen a konferencián. A nyilatkozat ezért megállapítja, hogy az előkészületben levő kon­ferencia sem összetételénél, sem jellegénél és céljainál fogva nem minősíthető nemzetközi konferen­ciának, olyan értekezletnek, amely jogosult bármilyen határozatot hozni a Szuezi-csatorna kérdésé­ben. A szovjet kormány nyilatkoza­tában rámutat arra, hogy célszerű volna a szabad hajózás problémá­ját megtárgyalni az egyetemes vi­lágot egybefogó szervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete ke­retében — mégpedig valamennyi nemzetközi összeköttetési vonal szabad forgalmát meg kellene tár­gyalni. Emellett tekintetbe kell venni az illetékes államok -szuve­rén jogainak megőrzését, amelyek­nek területén ezek a tengeri utak vezetnek. A szovjet kormány elfogadja a londoni konferenciára való meghí­vást. Ezt azért teszi, mert ez a konferencia „lehetővé teheti olyan utak megtalálását", amelyek össz­hangban állanak valamennyi nem­zetközi ellentét békés megoldásá­nak elveivel. A szovjet kormány hasonlókép­pen, mint India kormánya, • nem érzi kötve magát a konferencia egybehívóinak „semmilyen előírá­sa" által, ami a tárgyalások tar­talmát és céljait illeti. A szovjet kormány azt akarja, hogy hagy­janak fel a konferencia részvevői­nek célzatos kiválogatásával és a konferencia kezdetének időpont­ját helyezzék augusztus végére, ami lehetővé teszi a tárgyalások jobb előkészítését. Maga a brit kormány — az utóbbi időben Marokkó és Tunisz eestében a francia kormány is — több cselekedetével azt mutatta, hogy megérti azokat az elkerül­hetetlen változásokat, amelyek be­következtek és továbbra is bekö­vetkeznek a nemzetek életében. Ezért nem ésszerű figyelmen kí­vül hagyni ezeket a változásokat akkor, amikor a Szuezi-csatorna Társaság részvényeseinek privilé­giumairól van szó. Nincs ok idegeskedésre és meg­fontolatlan tettekre. A szuverén arab állam épp olyan bizalmat ér­demel, mint Nagy-Britannia, amely hosszú időn át maga hatá­rozott Szuez kérdésében. Sem a brit, sem a francia sajtó nem ta­gadja, hogy eddig a legcsekélyebb zavar sem állott be a szabad ha­józásban a Szuezi-csatornán. Csehszlovákia saját tapasztala­taiból tudja, hogy az egyik or­szágnak a másik által való korlátozása, fenyegetése és az erőszak sohasem hozott semmi jót. Ellenkezőleg, a szuverenitás teljes tiszteletben tartása, valamint e szuverenitás érvényesítése jogá­nak elismerése mindig a legjobb eredményeket hozta a béke ügyé­re és a békés együttélésre. Hisz­szük, hogy ezek az elvek, ame­lyek egyre jobban tért hódítanak világszerte, a Szuezi-csatorna ese­tében is győzedelmeskednek és ezt a kérdést is az igazságosság és a béke nemes elveinek szellemében oldják meg. A népi demokratikus Csehszlo­vákia külpolitikája mindig első­rendű feladatának és kötelességé­nek tartotta, hogy ezen elvek szel­lemében járjon el és elősegítse érvényesülésüket. Ezt az álláspon­tot védelmezzük rendületlenül ma is. (Rudé právo.i

Next

/
Oldalképek
Tartalom