Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-08 / 220. szám, szerda

Az arab országok szolidárisak Egyiptommal A brit hadihajók kifutottak a Földközi-tengerre London, (ČTK) — A Reuter jelenti, hogy augusztus 5-én a Theseus brit repülőgépanyahajó Porstmouthból kifutott a Földközi tengerre. Augusztus 6-án hasonló céllal elindult Porst-% szíriai elnökkel és meggyőződött ar mouthból a Bulwark, a legmodernebb brit repülőgépanyahajó is. Egy másik Deventportban horgonyzó repülőgépanyahajó, az Oceán, lőszert rakodik és augusztus 7-én útra kelt a Földközi tenger térségébe. A Reuter egyben jelentette, hogy a BOAC brit légi társaság több lökhajtásos utasszállító gépét alkalmassá tették arra, hogy az eddigi 84 személy helyett 100 személyt szállíthassanak, úgyhogy felhasználhassák őket csapatszállításokra a Közép-Keletre, ha „ezt a helyzet megköveteli." A brit repülőgépanyahajók távozása és az utasszállító repülőgépek katonai célokra való átalakítása a Szuezi-csatoma nemzetközi ellenőrzésének ügyében tartandó konferencia küszöbén újabb eszköz arra, hogy igyekezzenek megfélemlíteni Egyiptomot. A nyugati hatalmak a közép-keleti feszültséget fokozó intézkedéseiket Anglia és Franciaország állítólagos és indokolatlan „veszélyével", valamint „a csatorna hajózásának veszélyeztetésével" indokolják. Ezzel szemben a Szuezi-csatornán teljesen normálisan, a 'egkisebb zökkenő nélkül folyik a hajózás. Az As-Saab címú egyiptomi lap jelentette, hogy július 27-től augusztus 5-ig a csatornán a világ különböző országainak 455 hajója kelt át, közöttük 125 brit lobogó alatt hajózó hajó és 138 francia hajó. A tavalyi év ugyanezen időszakában a Szuezi-csatornán 421 hajó kelt át. Az As-Saab című lap hírei, valamint a svéd-dán és holand hajók kapitányának beszámolói egyaránt megcáfolják a nyugati hatalmaknak azt az állítását, hogy a csatomán folyó hajózást az államosítás megzavarta, illetve veszélyezteti. Az egész arab világban erőteljesen hangzanak a Szuezi-csatornának az egyiptomi kormány által történt államosítását támogató hangok. Augusztus 5-én Kairóban az egyiptomi kőolajtársaság munkásai és alkalmazottai tömeggyűlést tartottak. A gyűlés résztvevői határozatot hoztak, amelyben egységesen állást foglalnak a Szuezicsatorna államosítása mellett és ezt a tényt Egyiptom politikai és gazdasági függetlensége megszilárdításaként értékelik. A Szuezi-csatorna Egyiptom részét képezi — mondja a határozat, — és e csatornát sohasem engedik nemzetközi ellenőrzés alá. Mohammed al-Badr, jemeni trónörökös, aki augusztus 5-én Kairóba érkezett, ismét kijelentette, hogy Jemen teljesen támogatja Egyiptom politikáEgyipiom és Szíria kormánya tanácskozott a Szuezi-csatorna ügyében tartandó londoni értekezletről Kairó, augusztus 7. (ČTK) — Az egyiptomi kormány augusztus 6-án este ülést tartott. A Kairói Rádió közlése szerint megvitatták az Egyiptom meghívásával kapcsolatos kérdéseket az előkészületben levő londoni értekezletre, amelyen Szuez kérdéséről tanácskoznak majd. * * * A Kairói Rádió közölte, hogy damaszkuszi hírek szerint Sukri Kuvatli Szíria elnökének elnökletével összeült a szíriai kormány. Sabri Asali miniszterelnök és Salaj el-Din Bitar külügyminiszter megismertették a kormány tagjait Nasszer egyiptomi elnöknek a szíriai elnökhöz intézett üzenetével. Ez az üzenet Egyiptom álláspontját tartalmazza a Szuezicsatornáia vorjatkozó londoni értekezlettel kapcsolatban. iát és az arabok érdekében tett intézkedéseket. Bejelentette ovábbá, hegy Damaszkuszból való elutazása előtt megbeszéléseket folytatott Kuvatli ról, hogy Szíria teljesen egyetért és támogatja az egyiptomi kormánynak a Szuezi-csatorna Társaság államosításáról hozott határozatát. Az egyiptomi lapok augusztus 6-án jelentették, hogy a szíriai Kőolajmunkások készek beszüntetni a kőolajszallitásokat abban az esetben, ha a Nyugat megtámadja Egyiptomot. Middle East News Agency hírügynökség főigazgatója, Galal ed-Din elHamamsz kijelentette, hogy a S^uezicsatornával kapcsolatos Londonban tartandó konferencia „az agresszió konferenciája és nem a békéé". A konferencia légkörét katonai fenyegetések, összpontosított tengeri-, szárazföldiés légierők jellemzik, jelentette ki el-Hamamsz és felhívta a figyelmet arra, hogy a második világháború után első ízben történt, hogy felhívják az államok egy csoportját olyan nemzetközi ellentét eldöntésére, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete elé kellene terjeszteni. Hangsúlyozta, NagyBritannia és Franciaország megfeledkeznek arról, hogy erőszakot nem szabad alkalmazni a Biztonsági Tanács beleegyezése nélkül. Hamamsz továbbá kijelentette, hogy a britek felháborodását főleg az idézte elő, hogy elvesztik befolyásukat a Közép-Kelet felett és ezáltal Nagy-Britannia nem tudja megtartani e térség imperialista Libanon nem tűri az amerikai kőolajtársaság diktátumát Bejrut, (ČTK). — A Tapline nevü csővezetéken kőolajat szállító amerikai társaság, az ARAMCOV Társaság fiókja, megtagadta a Libanonnak való adótartozása fizetését addig, amíg a libanoni kormány nem szünteti meg, vagy nem változtatja meg azt a törvényt, amelynek alapján a külföldi társaság nyereségeit megadóztatják. A társaság kijelenti, hogy Libanon ezen adó bevezetésével „megsértette az érvényben levő szerződéseket". Szaeb Szalam, libanoni államminiszter, az amerikai társaság e követelésével kapcsolatban kijelentette, hogy a törvényt nem változtatják meg, és nem törlik el, mert ellenkeznék Libanon állami szuverenitásával és méltóságával. Ellenkezőleg szigorúin érvényesíteni fogják ezt a törvényt. ellenőrzését. Azt a tényt, hogy egyes arab országokat, jóllehet közvetlen érdekük a kérdés elintézése, nem hívták meg a londoni konferenciára, Hamamsz annak bizonyítékának tartja, hogy nem a szabad hajózásról van szó, hanem szavazatokat akarnak szerezni annak támogatására, amit Anglia és Franciaország akar tenni. A londoni konferenciára eddig 10 állam fogadta el a meghívást Párizs, (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint a svéd, a holland és az ethióptai kor lány bejelentették, hogy elfogadták a Szuezicsatornáról augusztus 16-án Londonban tartandó értekezletre a meghívást. Az ethiópiai kormány nyilatkozatában rámutat, hogy Ethiópia részt vesz a konferencián, annak ellenére, hogy elismeri Egyiptom nemzeti jogait. A londoni konferenciára való meghívást eddig összesen 10 állam fogadta el. Hollandián, Svédországon és Ethiópián kívül Ausztrália, Olaszország, Japán, Norvégia, Pakisztán, Portugália és Törökország megy el a konferenciára. Azokat a híreket, amelyek szerint Görögország és Oj-Zéland is elfogadták a meghívást, mindeddig nem erősítették meg. A Reuter hírügynökség tudósítójának jelentése szerint Delhiben bejelentették, hogy Nehru indiai miniszterelnök szerdán nyilatkozik a Szuezicsatorna államosításának kérdéséről. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívását átadták a mongol és a koreai parlamentnek Moszkva, (ČTK) — E napokban átadták a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a leszerelés kérdésében tett felhívását Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének, hogy továbbítsa a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népi Gyűlésének elnökéhez. A felhívás szövegét eljuttatták Dugurszurunhoz, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huralja elnökéhez is. A felhívást Lobanov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, Szövetségi Tanácsának és Lacisz, a Nemzetiségi Tanácsnak elnöke továbbította. A Nagy Népi Hural elnöksége határozatot hagyott jóvá, amely szerint a felhívást a legközelebbi ülésén megtárgyalja. # » * Amint a TASZSZ jelenti, a Szovjeté unió franciaországi nagykövete Marokkó franciaországi nagykövetének átadta a Legfelső Tanács leszerelési felhívását azzal, hogy a felhívást juttassa el a marokkói kormányhoz. Kanada Haladó Munkáspártja Központi Bizottságának nyilatkozata Az Arab Liga főtitkára a Szuezi-konferenciáról Kairó. (ČTK). — Mohamed Abdel Halek el-Haszun, az Arab Liga főtitkára a kairói rádióban kijelentette, nem tudja elképzelni, hogy Egyiptom hogyan fogadhatná el az augusztus 16-ra tervezett londoni konferenciára való meghívást, amelyet az erőszak és a gyűlölet légkörében szerveznek. A konferencia határozatait — mondotta az Arab Liga főtitkára —, már előre meghatározták a nagyhatalmak, amelyeknek érdekük, hogy megtartsák imperialista befolyásukat a Közép-Keleten. Kijelentette továbbá, hogy a meghívott államok jegyzékét önkényesen állították össze. Egyiptom szélesíteni és mélyíteni akarja a Szuezi-csatornát Az AFP jelenti, hogy Egyiptom római nagykövetsége hétfőn közzétette a kairói kormány közleményét a szuezi kérdésről. A közlemény szövege a következő: „Egyiptomnak érdeke fejleszteni a hajózást a Szuezi-csatornán. Éppen ezért komoly erőfeszítéseket tesz majd a csatorna mélyítésére és szélesítésére, s e munkálatokat javarészt az államosított társaság jövedelméből t'edezi. Egyiptom foglalkozik a csatorna használatával kapcsolatos technikai kérdésekkel. Az ezzel kapcsolatos dokumentumok arab és francia nyelven jelentek meg." A nyugatnémet ifjúság képviselői Lengyelországi látogatásukról Varsó, augusztus 6. (ČTK). — A Deutsche Jugend Gemeinschaft nyugatnémet ifjúsági szervezet képviselőinek csoportja, amely Lengyelországba utazott a Lengyel Ifjúsági Szövetség meghívására, ellátogatott Varsó, Bidhost, Torun, Krakkó, Broclav és Poznan városokba. A német vendégek Lengyelországból való elutazásuk előtt a többi között kijelentették, hogy a látogatás részvevőire nagy hatást gyakorolt a lengyel népnek a gépiparban elért kiváló sikere. Ottawa, (ČTK). — A Canadlan Tri-» bűne című kanadai lap augusztus 6án közölte a Kanada Haladó Munkáspártja Központi Bizottságának nyilatkozatát. A nyilatkozat üdvözli az SZKP KB-nak „a személyi kultusz és következményei leküzdéséről" hozott határozatát. „Kanada Haladó Munkáspártjának Központi Bizottsága — mondja a nyilatkozat — megtárgyalta az SZKP KB-nak a személyi kultusz és következményei leküzdéséről hozott határozatát. Üdvözöljük ezt a határozatot, amely a történelmi és politikai kérdések egész sorát világltja meg és kifejezésre juttatja az SZKP testvéri kapcsolatait a többi kommunista pártokkal." NÉHÁNY SORBAN K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke Svájc nemzeti ünnepének alkalmából M. Feldmannhoz. a Svájci Szövetség elnökéhez üdvözlő táviratot 'ntézett. Sváic elnöke a táviratra köszönő távirattal válaszolt. (ČTK) Julianna, Hollandia királynője Romm professzornak, a Katolikus Néppárt szélső jobboldali vezetőjének sikertelen kormányalakítási kísérlete után Lieftinck professzort bízta meg kormányalakítással. Lieftinck professzor a munkáspárt vezető tényezőinek egyike, egy régebbi kormányban a pénzügyminiszteri tárcát viselte. (ČTK) Pittsburg, pennsylvániai várostól délkeletre fekvő területen a záporeső áradást okozott. Az eddigi hírek szerint az elemi csapásnak eddig 15 emberélet esett áldozatul. Az okozott kárt néhány millió dollárra becsülik. (ČTK) I. Idris, Líbia Egyesült Királyságának királya augusztus 6-án hivatalos látogatásra Sztambulba érkezett. A Peitinzsibao kínai lap közlése szerint a Pekingtől nyugatra fekvő mentoukousi szénmedencében gazdag kőszénlelőhelyekre bukkantak. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy az új széntelepek több mint 50 éven át annyi szenet adnak, amennyi most az összes mentoukousi bányák teljesítménye. (ČTK) A bolgár sajtóiroda közlése szerint augusztus 6-án Szófiában a közgazdaságtan hallgatói részére nemzetközi szeminárium kezdődött, amelyen megjelentek az európai országok diákjai és tudományos dolgozói. A szemináriumon megvitatják a tervgazdálkodás kérdéseit az iparban, mezőgazdaságban, a kereskedelemben, valamint a nemzetközi gazdasági együttműködés problémáját és a népgazdasági tudomány elsajátításának módszereit az egyes országokban. (ČTK) A Magyar Sajtóiroda közlése szerint a Magyar Népköztársaság a múlt évvel kezdődőleg mind nagyobb terjedelemben használja ki Fiume jugoszláv kikötőt, valamint a jugoszláv vasutakat, ami fellendíti és meggyorsítja Magyarország kereskedelmi kapcsolatait Albániával és más országokkal. Az 1956. június 21-i jugoszláv— magyar kereskedelmi egyezmény alapján Magyarország Jugoszláviának a többi között technikai berendezést szállít a fiumei kikötő számára. (ČTK) A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma 18 amerikai újságíró részére beutazási engedélyt adott a Kínai Népköztársaságba. Az újságírók között van Kingsbury Smith és Sulzberger. A Reuter hírügynökség washingtoni tudósítója ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az amerikai hatóságok azonban nem adják meg az amerikai újságírók részére a kiutazási engedélyt a Kínai Népköztársaságba, i (ČTK) Moszkva. (TASZSZ) moszkvai Pravda közli a megfigyelő cikkét a moszkvai szovjet—japán tárgyalásokról. A cikk többek között a következőket írja: „Augusztus 6-án harmadízben ültek össze a Szovjetunió és Japán képviselői, hogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálásáról tárgyaljanak. Amint a ma közzétett közlemény mondja: Japán külügyminisztere és a Szovjetunió külügyminisztere kifejtették országuk nézetét a terület kérdésről." Külföldi hírek azt mutatják, hogy ez a kérdés a japán sajtó figyelmének középpontjában áll. Egyes japán lapok megkísérlik, hogy ezt a kérdést helyezzék első helyre, s nem átallják, hogy a Szovjetunió álláspontját ezzel kapcsolatban irányzatos megvilágításba helyezzék. Az ilyen megnyilvánulásokból csupán azt láthatjuk, hogy megkísérlik a japán közvéleményt tévedésbe ejteni és ezzel meghiúsítani a szovjet— japán kapcsolatok normalizálását. Mindenki előtt ismeretes, hogy a Szovjetunió a Japánnal folytatott tárgyalásokon mindig arra igyekezett és igyekszik, hogy az együttműködés légkörét teremtse meg. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov a japán parlamenti küldöttséggel folytatott megbeszélései folyamán azt mondotta, hogy a Szovjetunió békében és barátságban akar élni a japán néppel és azt óhajtja, hogy népeink között örökké viruljon a béke és a két ország népeinek előnyös jó szomszédi kapcsolatai. Az együttműködésnek és a Japánnal valő kölcsönös megértés óhajának legjobb kifejezője a Japánnal való békeszerződésre tett javaslat és azok a fontos engedmények, amelyeket a tárgyalások folyamán a szovjet fél tett. Ismeretes az is, hogy a Szovjetunió a japán fél Moszkvai Pravda: A szovjet-japán tárgyalások körülményei kérelmére beleegyezett abba, hogy a békeszerződés tervezetébe több új cikkelyt iktassanak, jóllehet ez nem áll érdekében. Tekintettel Japán nemzetközi kötelezettségeire és sürgető kérelmére, a szovjet fél beleegyezett abba, hogy a szerződés tervezetéből kihúzzák azt a cikkelyt, amely Japánt arra kötelezné, hogy nem lép be más hatalmak ellen irányuló katonai tömbökbe. A Szovjetunió lényeges engedményeket tett Japánnak a halászat kérdésében is. Végül a Szovjetunió további nagylelkű tettel nyújtott Japánnak segítséget — beleegyezett abba, hogy átengedi neki a Habomai szigeteket és Sikotan szigetét. Mindez újból azt bizonyítja, hogy a szovjet fél a barátság és a jószomszédság szellemében építi kapcsolatait Japánnal. Annak ellenére, hogy a szovjet fél a két ország képviselőinek második ülésén részletes nyilatkozatot tett, a japán fél továbbra is kitart azon követelés mellett, hogy a Szovjetunió engedje át neki Kunasir és Iturup szigeteket — a Kurilli szigetek oszthatatlan részét, amelyek a Szovjetunióhoz tartoznak. A Szovjetuniónak e szigetekre való joga vitathatatlan és azt nemzetközi egyezmények erősítik meg. Ezt jól tudja a japán fél. is, de mégis újabb mesterséges „érveket" keres, hogy alátámassza indokolatlan igényeit. A cikk írója a továbbiakban rámutat a másik „érvre", amellyel a japán küldöttség igyekszik jogos indokolás látszatát adni igényeinek. Azt állítja a japán fél, hogy mivel a Szovjetunió nem írta alá a san-franciskói szerződést, nem lehet hivatkozni rá, mint olyan bizonyítékra, hogy Japán lemondott Kunasir és Itorok szigetekre való igényéről. A kérdésnek ez a felfogása teljesen indokolatlan. Japán a san-franciskói szerződéssel lemondott a Kurilli szigetekről és ez teljesen érvényben marad Japánra, amely aláírta ezt a szerződést. Ez annál is inkább tény, mert Japánnak e szerződés alapján származó kötelezettségei azokból a határozatokból erednek, amelyeket a nagyhatalmak, közöttük a Szovjetunió a második világháború folyamán hoztak. apán területi igényei tehát semmivel sincsenek alátámasztva. Feltesszük a kérdést, vajon a japán fél miért veti fel újra meg újra ezt a kérdést. Erre a választ megtalálhatjuk a japán politikusok és a japán sajtó képviselőinek kijelentéseiben. A Kiodó hírügynökség jelenti, hogy „a Szovjetunió szilárd helyzete" lehet, hogy a japán küldöttséget a békeszerződésekről való tárgyalásokon arra kényszeríti, hogy végleges álláspontot foglaljon el a területi kérdésben, még előbb, mint eredetileg szándékában volt. Ebből a nyilatkozatból kitűnik, hogy a japáni fél a területi kérdést arra akarja felhasználni, hogy nyomást gyakoroljon a Szovjetunióra, engedményeket csikarjon ki tőle. Ha valóban ez a szándékuk, mondani sem kell, hogy e szándékok mennyire hiábavalóak. Ezzel egyidejűleg látni kell azt a komoly veszélyt, amelyet a területi kérdéssel való játék rejt magában, amely a szovjet-japán kapcsolatok normalizálása nyílt ellenségeinek kezére játszik. Amint az United Press hírügynökség tudósítója jelenti Tokióból, Ökazaki, volt japán külügyminiszter, az uralmon levő liberális demokrata párt tagja, a „Malnicsisz" című lapnak adott interjújában kijelentette, hogy nem érthet egyet azzal a szovjet igénnyel, hogy Dél-Szahalin és a Kurili szigetek szovjet terület maradjanak." Ez a nyilatkozat teljes világossággal megmutatja. hogy Japánban vannak bizonyos körök, amelyek nem ismerik el a nemzetközi egyezményeket és olyan területekre vágynak, amelyeket annak idején a japán agresszió hódított meg. Ma a Kurill-szigeteket és Dél-Szahalint követelik, holnap pedig Koreát, holnap után Mandzsukuót fogják követelni. Aki valóbart óhajtja a szovjet-jaoáni kapcsolatok normalizálását, kel), hogy szembeszálljon e felelőtlen elemek kijelentéseivel. Amint nyilvánosságra hozták az augusztus 6-i ülésen D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere, a szovjet kormány megblzásáből míg egyszer kijelentette, hogy a Szovjetunió nem egyezik bele semmilyen további területi engedménybe. Ez a szovjet fél végleges álláspontja. Ha a japán fél továbbra is kitartana indokolatlan területi igényei mellett, olyan területeket követelne továbbra Is, amelyek a Szovjetunióé, ez csupán a tárgyalások késleltetését okozná. A szovjet fél képviselőjének e fontos nyilatkozatát teljes komolyaággal kell fogadniok a japáni köröknek, ha meg akarják akadályozni azt, hogy késedelem álljon be a tárivi'á'-; ikba és ha a két ország kapcsolatai normalizálásának gyors menoMását óhajtják a japán nép érdekében. OJ SZO A 1956. augusztus 8.