Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-04 / 216. szám, szombat

Bratislava dolgozóinak manifesztációja Szlovákia fővárosának utcáin az ősrégi vár irányában pénteken, augusztuf 3-án a délutáni órákban a bratislavai polgárok és ifjak ezrei meneteltek. 16 órakor gyülekeztek az ünnepélyesen jeldiszitett amfiteátrumban, hogy részt vegyenek a nagyszerű manifesztáción, a szlovák nemzeti szervekről szóló törvény kihirdetése alkalmából. A manifesztációi a Szlovák Nemzeti Front központi, kerületi és városi bizottsága rendezte Bratislavában. Röviddel 16 óra után a tágas amfiteátrumban, amelyet több mint 15 ezer polgár töltött meg, felhangzottak a csehszlovák államhimnusz hangjai. Utána felviharzott a taps, amikor Jolana Herzková, dz SZLKP Várcmi Bizottságának vezető titkára a Zdenék Fierlinger vezette nemzetgyűlési küldöttséget, va­lamint a kormány küldöttségét üdvözölte Viliam Široký miniszterelnökkel az élén. Üdvözölte továbbá Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga irodájának tagjait, Karol Bacileket, az SZLKP KB elsó titkárát, František Kubačot. a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét és a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagjait, Rudolf Strechajt, a Megbízottak Testületének elnö­két és a Megbízottak Testületének tagjait, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága elnökségének és szerveinek képviselőit, a bratislavai konzuli tes­tület képviselőit, a Szlovákia különböző részeiből érkezett dolgozók küldött­ségeit, a tudomány-, kultúra és művészet, a hadsereg, a központi hivatalok képviselőit, a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selőit, valamint a bratislavai és környéki üzemek, hivatalok és szö­vetkezetek dolgozóit, A megnyitó aktus után a szlovák nemzeti szervek és a nemzeti bizottsá­gok jogköre bővítésének jelentőségéről Vojtech Daubner, az SZLKP KB iro­dájának tagja, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke mondott beszédet. A manifesztáció résztvevőit ezután a nemzetgyűlés nevében Zdenék Fier­linger, a nemzetgyűlés elnöke üdvözölte. Beszédében foglalkozott a csehek és szlovákok testvéri kapcsolataival és hangsúlyozta: „Barátságunkat nem­csak a kétoldali együttműködés pecsételi meg, hanem a szabadságért és a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság megteremtéséért közösen ki­ontott vér is. Nincs az az erő, amely megbonthatná egységünket, mert mind­két nemzetünket áthatják a marxizmus-leninizmus eszméi, s ezeknek az eszméknek alkotó módon való alkalmazásával helyesen oldottuk meg az egy­séges népi demokratikus államban való egyenjogú együttélés kérdését." Beszéde végén Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy a csehek és szlovákok megbonthatatlan testvérisége, az egész nép alkotó munkája biztosítja a szocializmushoz vezető győzedelmes utunkat. A hosszantartó ünneplés, a jelenlevők lelkesedése még­inkább fokozódott, amikor Viliam Široký miniszterelnök tépett a szónoki emelvényre, hogy tolmácsolja a szlovák népnek a Csehszlovák Köztársaság kormánya üdvözletét. A miniszterelnök beszédének elhangzása utóm a vár amfiteátrumában so­káig zúgott a lelkes, hosszantartó taps. A manifesztáció résztvevői ezután határozatot hagytak jóvá, amelyet nagy lelkesedés közepette Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek küldöttek el. A Munka Dalának elhangzása után a manifesztáció második részében az államdíjas Szlovák Népművészeti Együttes művészi programot adott elö. A bratislavai dolgozók manifesztációja kifejezésre juttatta népünk elszánt akaratát, hogy alkotó munkájával hozzájánd népi demokratikus hazánk, a csehek és a szlovákok boldog otthonának további felvirágoztatásához. Vojtech Daubnernek, az SZLKP KB irodája tagjának, a Szlovák Szakszer­vezeti Tanács elnökének beszéde Tisztelt elvtársak! Ide jöttünk az ősrégi bratislavai vár falai alá, hogy megünnepeljük a szlovák nép életének e történelmi fontosságú eseményét. Ez a vár, mely a múlt úri hatalmának szimbóluma, ma annak tanúja, hogyan szilárdítja meg hatalmát a felszaba­dult nép. Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának ha­tározata ténnyé válik. A szlovák nem­zeti szervek, melyek az úri zsarnok­ság, a szlovák nép romlását akarók elleni harc tüzében születtek, bevál­tak az új népi demokratikus köztár­saság építésében is. A harcban és munkában bevált szlovák nemzeti szervek most szélesebb körű jogha­talmat kapnak, hogy még alaposabban és rugalmasabban teljesítsék a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékát és még hatékonyabban vezessék népünket a második ötéves terv feladatainak tel­jesítésére. A szlovák nemzeti szer­vek a bővített jogkörrel együtt na­gyobb kötelességekkel és fokozottabb felelősséggel tartoznak Szlovákia dol­gozó népének, fokozott felelősséget köztársaságunk szocialista építéséért és nemzeteink egységének megszilár­dításáért! Hosszú évtizedeken és évszázado­kon át Szlovákia jogtalan dolgozó né­pe felett a hatalmat és kormányzást a kizsákmányoló osztályok különféle csoportjai tartották kezükben. A szlo­vák nép feletti hatalomban a feudáli­sok és a különféle nemzetiségű, vagy nemzetiség nélküli mágnások, később pedig Európa összes nemzeteiből kike­rülő nagybirtokosok és kapitalisták váltották eqymást. Csupán a szlovák földeken dolgozó és sínylődő ember­nek nem volt befolyása a közügyek irányítására hazájában és annál ke­vésbé a népgazdaság irányítására, me­lyet saját munkájával teremtett. Csupán a Szlovák Nemzeti Felkelés, a szovjet hadsereg által történt fel­szabadítás, a dolgozó nép hatalmának megszilárdítása után valósíthatta meg régi vágyait. Történelmi igazság ma­rad az a tény, hogy egyedül a mun­kások és parasztok hatalma valósít­hatta meg a tényleges demokráciát és adhatta az összes dolgok döntési jo­gát a nép kezébe, hogy egyedül a munkások és parasztok hatalma, mely a nemzetiségi kérdés marx-lenini ta­nításaira támaszkodik, vezethette a szlovák népet politikai, gazdasági és kulturális életének teljes kifejleszté­séhez. Még élénken emlékezetünkben él, miként élt vissza a szlovák burzsoá­zia a szlovák nép nemzeti vágyaival és érzéseivel, valamint a kapita'izmus­ban elfoglalt nyomorúságos helyzeté­vel aljas céljainak megvalósításában. A burzsoázia demagógiája és árulása az 1938. év után kezdődő középkori sötétség időszakába torkollott. Ez a darab föld a Tátra alatt és annak ho­zama bizony nem illette teljes egé­szében a szlovák munkást és földmű­vest, hanem a Hermann Gőring Müvek urait, a birodalmi bankárokat és szlo­vák talpnyalóikat, s a dolgozók csu­pán morzsákat szedegethettek a nagy­úri asztalról. Szlovákia sorsát ekkor nem a falvak és városok polgárai, ha­nem a gauleiterek és komisszárjaik intézték, akik nem a szlovák dolgozó nép érdekében, hanem érdekei ellen uralkodtak. A burzsoá nacionalisták történel­münkben méa egyszer igyekeztek ki­használni népünk nemzeti vágyait és gátolni haladó fejlődését. Az 1946. évi májusi választások országos mé­retben Csehszlovákia Kommunista Pártjának nagy győzelmét, Szlovákiá­ban azonban a reakciós erők megerő­södését jelentették. Ekkor, a szlovák nemzeti szervek részére jogkör bő­vítést követelni annyit jelentett volna, hogy letompítjuk Csehszlovákia Kom­munista Pártja győzelmének élét, azt jelentette volna, hogy korlátozzuk és meggyengítjük a cseh munkásosztály befolyását és segítségét Szlovákia fejlődésében. Ekkor a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítését követel­ni annyit jelentett volna, mint a szlo­vák reakció jogkörének bővítését követelni és az osztályellenség mal­mára hajtottuk volna a vizet. Szlo­vákia munkásosztálya Csehszlovákia munkásosztályának szilárd egységére támaszkodva azonban elég erős volt, hogy meggátolja ezeket a törekvése­ket. Népünk nagy történelmi iskolán ment keresztül és értékes történelmi tapasztalatokat szerzett. És ezek ezt mondják: demokratikus és nemzeti vágyainak teljesítését egyetlen nem­zet sem érheti el a reakcióval szö­vetkezve. A teljes demokratikus sza­badság és nemzeti egyenjogúság csak az általános haladó fejlődés eredmé­nye lehet, csupán a munkásosztály megszilárdult hatalmának műve le­het. Mai maniťesztációnkra a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítésé­re hozott alkotmánytörvény kihirdeté­se alkalmából gyűlünk egybe, mely egyúttal elért sikereink megünneplé­sét is jelenti, melyek lehetővé tették e törvények kiadását. A Szlovák Nemzeti Felkelés és a felszabadulás óta eltelt években új emberek nőttek ki. Az iparban, köz­lekedésben és építészetben dolgozók száma csupán 1948 óta 58,4- száza­lékkal emelkedett. A munkásosztály a nemzet vezető osztálya lett, ő ha­tározza meg az egész nép jellegét, ő az új társadalmi rendszer és a szo­cialista tulajdon új ideológiájának hordozója. Hasonlóan mélyreható vál­tozásokon ment át a parasztság is. Már 118 ezer ember dolgozik állan­dóan az egységes földművesszövetke­zetekben. Oj értelmiség nőtt fel, melynek már nincsenek megélhetési gondjai és ismeretlen előtte a harc az állami hivatalokban való munka­helyekért és az életben való érvé­nyesülésért. Értelmiségünk felismerte, hogy becsületesebb és számára hasz­nosabb együtt haladni a munkásosz­tállyal, mint hogy a burzsoázia szol­gája legyen. így megértek azok a társadalmi és qazdasági változások, melyek lehetővé tették az alkotmány­változtatást és a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítését. A Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületének új helyzete államunk szocialista demokráciája elmélyítését jelenti. Népünknek nem­csak formális jogai vannak, hanem meg van minden lehetősége jogainak kihasználására. A munkásosztály az eddigi legszélesebbkörü demokráciát teremtette meg, mert a gyakorlatban megvalósította a munkajogot és a művelődési jogot. A hétórás munka­napra való fokozatos áttérés minden polgárnak még nagyobb lehetőséget ad a községek, városok és járások közügyeinek irányításában való rész­vételre. A nemzeti bizottságok, a társadalmi és közszervezetek az egész nép előtt nyitva állnak. Bennük és közvetítésükkel a nép megoldhatja minden kérdését. Tanuljuk meg mind­nyájan jobban kihasználni gazdag le­hetőségeinket a közügyek önálló irá­nyításában. Igaz, hogy a mi fiatal forrongó életünk nem kevés problé­mát hoz magával és nem egy hibát fed fel. De ezeket a kérdéseket nem oldjuk meg és a hibákat nem szün­tetjük meg a kerítés mögötti elége­detlen dörmögéssel. Tudatosítsuk, hogy mindenért közvetlenül mi ma­gunk is felelősek vagyunk, mert mindnyájunknak lehetőségünk var. a párt, a nemzeti bizottság vagy a tömegszervezetek keretén belül fellépni a hibák ellen és aktívan részt venni megszüntetésükben A népi de­mokratikus társadalmi rendszer olyan lehetőségeket nyújt nekünk ügyeink bölcs és jó megoldására, amilyenek a Szovjetunión kívül sehol a világon nincsenek meg. A Szlovák nemzeti szervek jogkö­rének bővítése a szlovák dolgozó nép erejébe vetett törhetetlen bizalom megnyilvánulása és számunkra nézve kötele&ség is, hogy még jobban meg­szervezzük Szlovákia építésének nagy müvét. Joggal elvárható, hogy a szlo­vák nemzeti szervekről szóló alkot­mánytörvény teljesítése új kezdemé­nyezést fejleszt, új forrásokat fed és szabadít fel Szlovákia általános gaz­dasági és kulturális fejlődésében. Az alkotmánytörvény egyáltalán nem je­lent csupán formális államjogi vál­tozást. Mostantól kezdve a Megbí­zottak Testülete a Szlovák Nemzeti Tanács és képviselői közvetítésével még közvetlenebbül a nép ellenőrzé­se alá kerül. A Szlovák Nemzeti Ta­nács kinevezte a megbízottakat. A Szlovák Nemzeti Tanács itt azoknak a nevében cselekedett, akik megvá­lasztották. Az új kinevezéssel tehát maga a nép bízza meg megbízottait az államigazgatás bizonyos szakaszá­nak irányításával. Mikor az újonnan kinevezett megbízottak fogadalmat tettek a Szlovák Nemzeti Tanács el­nökének kezébe, tudatosították, hogy a nép kezéből veszik át funkcióju­kat, amely e funkcióval megbízta őket, s hogy egész munkájukért a népnek tartoznak felelősséggel, s bár­mikor készen kell állniok arra, hogy számot adjanak mindarról, ami ha­táskörükben történik. A nép kezéből vették át funkciójukat, a nép bízta meg őket elvégzendő munkájukkal és a népet kell szolgálnia minden egyes intézkedésüknek. Az új megbízottak tegnapi fogada­lomtételüknél, melyet a Szlovák Nem­zeti Tanács elnöke jelenlétében tet­tek le, kötelezték magukat, hogy hűek maradnak a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékához, melynek 12. évforduló­ját ebben a hónapban fogjuk meg­ünnepelni. Ma látjuk, hogyan valósít­juk meg fokozatosan a felkelés cél­jait, hogyan szilárdul meg a néphata­lom, hogyan változik Szlovákia gaz­dasági és szociális összetétele. A Szlo­vák Nemzeti Tanács ülése és ez a gyűlés a legjobb bevezetőt jelentik a felkelés 12. évfordulójának idei ünnep­ségéhez, annak bizonyítékát jelenti, hogy megvalósítjuk azon célokat és eszméket, melyekért az egész szlovák nemzet 12 évvel ezelőtt merész fegy­veres harcot kezdett a fasiszta túl­erővel szemben. A Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatéka szellemében nem szűntünk meg megszilárdítani a cseh néppel való testvériséget és annak ol­dalán haladva a Szovjetunióval együtt fejlesztettük a proletár nemzetköziség érzéseit az egész munkásosztállyal. E harc és a 12 éves építő munka törté-i nelmi eredményei itt vannak és ezeket az áruló emigráció legszemtelenebb hazudozója sem tagadhatja le: néhány­száz legkorszerűbb iparüzem áll itt, az egész csehszlovák gazdaság büsz­kesége, bővülnek a szövetkezeti föld­művesek földterületei, akiknek már nem kell a nagybirtokosok és banká­rok robotjában görnyedniök. Tizenkét főiskolánkról évente többszáz új mér­nök, orvos és kulturális dolgozó ke­rül ki. És talán gyarapodásunk leg­nagyobb bizonyítéka az, mely ellen a Szabad Európa sem képes semmilyen hazugságot kitalálni — és ez már je­lent valamit — egyre nő a szlovákok száma. Ma az egész világon nálunk a le Q nagyobb a népi szaporodás. Ma Szlo­vákiának csaknem 3 800 000 lakosa van és úgy látszik a második ötéves terv végén 4 millió lesz! Emellett az új népi demokratikus Csehsalovák Köztársaságban hazát lel­tek Szlovákia magyar és ukrán lakói is. A szlovák nemzeti szervek jogköré­nek bővítéséről szóló új alkotmány­törvény a magyar és ukrán lakosság­nak ugyanolyan jogokat és lehetősé­geket ad, melyek biztosítékai annak, hogy a többségben magyar és ukrán lakosságú járások is egész Szlovákiá­val együtt gyorsan fognak haladni a szocializmus gazdasági kulturális fej­lődésének útján. Ezekben, az egész szlovák nemzet számára ünnepélyes pillanatokban gon­dolataink mindenekelőtt a testvéri cseh néphez és annak munkásosztályá­hoz szállnak. Csupán velük szoros szövetségben győzhettünk a reakció felett és szilárdítottuk meg a munká­sok, parasztok és értelmiség hatalmát Szlovákiában is. A cseh munkásosztály önzetlen segítségének köszönhetően sokkal nagyobb eszközöket szentelhe­tünk Szlovákia iparosításának, mint amennyit saját erőnkből felszabadít­hattunk volna. Segítségének köszönhe­tően az új iparüzemek építésével együtt emelkedik a lakosság életszín­vonala is. Nemzeteink történelmi szö­vetsége bevált a nagy próbák tüzében és sziklaszilárd alapot képezett közös hazánk, a mi drága népi demokrati­kus Csehszlovák Köztársaságunk szá­mára. Egyúttal tudatosítjuk, hogy szabadságunk biztosítéka, népünk bol­dog életének biztosítéka a felszabadí­tónkkal — a győztes szovjet néppel való szövetségünk és barátságunk. Ma nagy ünnepünkön ezért az egész szlovák nép azt kiáltja: Éljen a Szov­jetunió, a szabadság és béke bástyája, az összes nemzetek egyenjogúságának és szabad fejlődésének védereje. Előre új győzelmek felé a szqj^isn lista Csehszlovákiában a boldog Szloy vákia építésében! Viliam Široký miniszterelnök beszéde Drága elvtársak, tisztelt barátaim! Engedjék meg, hogy a kormánykül­döttség nevében tolmácsoljam e ma­nifesztáció résztvevőinek, az összes bratislavaiaknak, és az egész szlovák népnek a köztársaság kormánya meleg üdvözletét, és jókívánságait, Szlovákia gazdasági és kulturális életének felvi­rágoztatásáért végzett munkájukban. A Szlovák Nemzeti Tanács, mint az államhatalom nemzeti szerve és a Megbízottak Testülete jogkörének ki­bővítésére vonatkozó alkotmánytör­vény jóváhagyása, a szlovák nép anya­gi és szellemi erőinek továbbfejlődését biztosító gazdasági és kulturális feladatok jóváhagyása fontos eseményt jelentenek nemcsak Szlovákia, ha­nem egész köztársaságunk életében. Hiszen mind ezek a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresz­szusa után Csehszlovákia Kommu­nista Pártja országos konferenciá­ján hozott határozatok alapján kiadott intézkedések elválaszthatatlan részét képezik, melyeket államunk szocialista demokratizmusának további fejlesztése érdekében, hazánk szocialista alapjai­nak sikeres kiépítése érdekében tet­tünk és teszünk. A szlovák nemzeti szervek jogköré­nek bővítése az összes decentralizálási és egyéb intézkedésekkel együtt fontos lépést jelentenek dolgozó népünk kez­deményezésének és aktivitásanak to­vábbi fejlesztésében, a nép mind na­gyobb részvételének biztosításában né­pi demokratikus köztársaságunk ál­lamhatalmának gyakorlása terén. Ezek az intézkedések népünk erkölcsi-poli­tikai egységének további megszilárdí­tására, a munkásosztálynak a dolgozó parasztsággal és dolgozó értelmiség­gel való szövetsége további megerősí­tésére és a cseh és szlovák nép test­véri szövetségének szorosabbra fűzé­sére vezetnek. Ezt a Párt, a kormány és a nép összes közös törekvéseinek alapvető értelme. Kétségtelen, hogy e törekvés ered­ménye népi demokratikus köztársasá­gunk további megszilárdítása és meg­erősítése, népgazdaságunk és kultú­ránk még gyorsabb fejlesztése, hazánk még gyorsabb szocialista kiépítése és nemzetkőzi súlyának további megerősí­tése lesz. A szlovák nemzeti szervek jogköré­nek bővítésére vonatkozó alkotmány­törvény elfogadása nemzetiségi politi­kánk vonalának továbbfolytatását és elmélyítését jelenti, mely gazdasági és kulturális politikánkhoz hasonlóan kö­vetkezetesen a marxizmus-leninizmus halhatatlan eszméinek pozícióiból indul ki. Nemzetiségi politikánk alapjait már a szlovák nemzet kassai Magna Char­tájában kitűztük és rendíthetetlenül megvalósítjuk a felszabadulás ótaf megtett egész további fejlődésünkben. Ez a szlovák és a cseh népnek teljes egyenjogúságán alapuló testvéri és megbonthatatlan egység vonala, melyet Szlovákia szocialista iparosításának nagyvonalú programjával támasztot­tunk alá. Azt mondják, hogy az embert tettei, munkájának eredményei alapján ítélik meg. Azt hiszem, ugyanezt lehet mon­dani az államrendszerről is. A társa­dalmi rendszert is aszerint kell meg­ítélni, mit tett és mit adott a népnek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy hazánk­nak a hős szovjet hadsereg által való felszabadítása óta Szlovákia fejlődése a kommunista párt által vezetett cseh­szlovák munkásosztály politikája he­lyességének ragyogó bizonyítéka. A valaha gazdaságilag elmaradott Szlo­vákia a dolgozó nép uralma alatt gaz­daságilag fejlett országgá vált, mely­ben a műszakilag fejlett és gyorsan fejlődő fiatal iparnak vezető szerepe van, amely évről évre emeli a lakosság anyagi és kulturális színvonalát. A mai Szlovákia alkotó erőtől duzzadó Szlo­vákia. Szlovákiában nagyszámú, büszke és műszakilag fejlett munkásosztály nőtt fel; erősödik az ifjú, néptől ere­dő és néppel szorosan összefüggő nemzeti értelmiség. A munkásosztály vezette népi de­mokratikus Csehszlovákia a szlovák nép részére biztosítja korlátlan gazda­sági és kulturális fejlődésének, anyagi és szellemi erői korlátlan fejlődésének összes lehetőségeit. A munkásosztály a kommunista párt politikájának sok­oldalú eredményei, a nemzetiségi po­litika terén s a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának fejlődésében elért eredmények tehát a marxizmus­leninizmus igazi győzelmei államunk­ban. A szlovák és cseh nép közös útjának történelmi jelentőségét az egységes népi demokratikus államban kiemeli az a tény, hogy a szlovák nép rövid 11 év alatt gazdaságának és nemzeti kul­túrájának olyan fejlődését érte el, mely a világ összes haladó erői jogos bámulatát vívja ki. A szlovák nemzeti szervek jogköré­nek kibővítése megteremti a feltéte­leket a szlovák dolgozó nép hatalmas erejének és alkotó energiájának még nagyobb mozgósítására a második öt­éves terv feladatainak teljesítésében. Szlovákia ipari termelése 1960-ban nyolc és félszer nagyobb lesz, mint az 1937-es évi kapitalista köztársaságban. A szocialista szövetkezeti nagyterme­lés jelenlegi fejlődése mellett alapve­tően nő a mezőgazdasági termelés is. Kétségtelen, hogy a szocialista építés e további távlatai a szlovák népet a gazdasági és kulturális építés összes feladatainak még következetesebb tel­jesítésére lelkesítik. Tartós boldogsága és örömteljes jö­vője érdekében az egész csehszlovák nép visszavonhatatlanul elhatározta a szocialista Csehszlovákia kiépítését. A csehek és szlovákok testvéri egysége, a munkások, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség szilárd szövetsége, a párt, az egész nép és az egész Nem­zeti Front megbonthatatlan egysége hazánk boldogságának és virágzásának fő záloga, a szlovák népnek a szocia­lista Csehszlovákiában való boldog jö­vője biztosítéka. Köztársaságunk mint mélyrehatóan békeszerető állam rendíthetetlenül megvalósítja a különféle társadalmi rendszerű államok békés együttélésé­nek lenini politikáját. Sokoldalú kap­csolatokat fejlesztünk az összes világ­részek minden államával, hogy haté­konyan hozzájáruljunk az államok és népek közötti bizalom kialakításában, az új háború fenyegetésének megszün­tetése és a népek közötti tartós béke és barátság megszilárdítása érdekében. Csehszlovákia fáradhatatlanul arra tö­rekszik, hogy osztályrészével hozzájá­ruljon a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseinek, a lefegyver­zés és a tömeggyilkolő fegyverek tilal­ma kérdéseinek megoldásához. Támo­gatjuk a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége Legfelső Tanácsának a világ összes népei parlamentjeihez (Folytatás a 4. oldalon) O J SZO 1956. augusztus 0. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom