Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-03 / 215. szám, péntek

Több mint 2000 hektár földön gyűjtötték össze a szalmát A ZSELIZI GÉPÁLLOMÁS jói végzett aratási munkálatai után kerületi vi­szonylatban eddig az első helyen áll. A község szélén álló állomás e forró nyá­ri napokon teljesen néptelen. A gépál­lomás valamennyi dolgozója az igazga­tóval* egyetemben szétszéledt a járás falvaiba, csupán Tárnyik Mihály disz­pécser és felesége tartózkodik az iro­dában. Nekik is azonban mindkét ke­zük tele van munkával. E kijelentést a szó szoros értelmében kell venni, mert mindketten egyik kezükben tart­ják a telefonkagylót,' a másik kezükben pedig az irőnt, amellyel a járás külön­böző községeiből érkező jelentéseket jegyezgetik. A kis iroda valóságos nagyüzem képét adja, a telefon szaka­datlanul működik és mihelyt befejezik Endréddel a beszélgetést, amely táv­iratstílusban zajlik le, máris kapcsol­ják Damásdot. Miután a járásban teljes egészében befejezték az aratást, az érkező jelen­tések a cséplésről, tarlóhántásról és szalmagyűitésről adnak hírt. Ily módon, még mielőtt szót váltanánk a házaspár egyikével is, már sikerült megtudnunk a telefonbeszélgetésből, hogy Endréden az utolsó két napon 44 hektárról gyűj­tötték össze a szalmát. Damásdon ugyancsak két nap alatt végezték el a szalmagyűjtést 50 hektárról, a tarló­hántást pedig 25 hektáron. Farnad 24 hektár tarlóhántásról 'ad számot. Az jitóbbi községben egyébként 151 hek­táron arattak kombájnnal és eddig kö­zel 120 hektárról már letakarították a szalmát. Lehet, mire e sorok megje­lennek már be is fejezték a szalma­hordást. Amikor egy kis szünet áll be a je­lentések rögzítésében, sikerül szót vál­tanunk Tárnyik elvárssal, aki már hetedik esztendeje dolgozik a gépállo­máson. Amint leteszi a kagylót a ko­moly, munkaszerető fiatalemberek de­rűs magatartásával beszél az idei ara­tási munkálatok eredményeiről. — AZ IDEI ARATÁS — mondja — jóval sikeresebben ment, mint ezelőtt bármikor. A nagyüzemi gazdálkodás áldásai különösen az idén mutatkoz­nak meg szemléltetően. A tavalyihoz viszonyítva közel egy héttel rövidítet­tük le az aratási időt. Ez az eredmény nemcsak azzal magyarázható, hogy jó­val több gépünk van mint tavaly, noha — jegyzi meg mosolyogva — ez is lé­nyegében hozzájárul a munka meg­gyorsításához, de a döntő az, hogy traktorosaink és kombájnosaink szak­szempontból kiválóbbak, tehát munká­juk különb mint tavaly volt. Mindezt országos viszonylatban értem, hiszen az aratás ideje alatt zsolnai, beszter­cebányai, jihlavai és pardubicei kom­bájnosok is dolgoztak nálunk. Ezenkí­vül meg kell említeni azt is, falvaink dolgozói annyira magukévá tették a mezőgazdaság gépesítésének gondola­tát, hogy valamennyi községünk dolgo­==E fotf ­zói kezdeményezőn léptek fel e szer­vezésben. A kombájnosok közül szép teljesítményt nyújtott Kakas Károly, aki eddig 114,73 hektáron végezte el az aratást. Munkáját tehát 186,2 szá­zalékra teljesítette. Kakas egyébként kerületi viszonylatban az első, szlová­kiai viszonylatban pedig a második helyen áll. A tavalyi 65 kombájnnal szemben idén a zselízi járásban 102 kombájn aratott, mégpedig 4383 hektár terüle­ten. A szalmagyűjtést július 30-ig 2359 hektáron, tehát a kombájnnal aratott területnek több mint a felén végezték el. A tarlóhántást közel négy­ezer hektáron fejezték be. A TRAKTOROSOK kiváló munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a gépekben minimális volt a kiesés. A 122 önkötözőből felváltva mindössze 8—9 szorult javításra az aratás idején. Amint az endrédi és damásdi leg­újabb jelentések bizonyítják teljes iramban folyik a járásban a tarlőhán­tás és a szalmagyűjtés. Több község­ben már ezeket a munkákat is befe­jezték. A sikeres cséplési munkálato­kat szemléltetően kifejezésre juttatja a július hó végi jelentés, amely sze­rint a szövetkezetek 75,2, a magángaz­dák pedig 19,3 százalékra teljesítették beadásukat. Július 19-től egyébként a járás szövetkezeteibe nyolc új tag je­lentkezett 32 hektár földdel. Sz. B. A nyitrai kerületben javu! a gabonabeadás Á nyitrai kerület 16 járásának legutóbbi jelentései szerint az ez idei termésből a gabonabeszolgáltatást csaknem 250 egységes f'ldművesszö­vetkezet teljesítette. 13 szövetkezet már 100 százalékra teljesítette a beadást és egyesek gabonájukat az állami felvásárlásnak szolgáltát iák be. Az egyénileg gazdálkodók beadás: kötelezettségét legjobban teljesítette a nyitrai járás, ahol 366, utána a párkányi járás, ahol 325 földműves teljesítette beadási kötelezettségét. A kerületben már több mint 1570 egyénileg gazdálkodó adta be termé­sét. Az ez idei termés gabonamennyi­ségéből a nyitrai kerületben már több mint egyötödöt vásároltak fel. Az utolsó napok során a gabonabeadás javul, amiről tanúskodik a 3—4,5 százalékos emelkedés. A legközelebbi napokban 7—8 százalékos emelkedés várható. A nyitrai kerületben a ga­bonabegyűjtés sokkal jobban halad­hatna. ha a qép- és traktorállomá.soknái csökkene a cséplőgépek géphibája, és ha biztosítanák a gépek teljes ki­használását. Segítenek a Dunaszerdahelyen az utóbbi időben megélénkült a CSISZ-szervezet mun­kája Példának említhetjük Sidó Gi­zella, Lobel Zoltán, Petes Dezső, Jónás Sándor, Bugár Jolán, Takács Erzsébet és mások tevékenységét. Beregszászi Pált is megemlítem, aki ugyan már nem fiatal, de ifjú lel­kesedéssel végzi ezt a munkát. Az ifjúsági szervezet az idén min­den alkalommal helyt állt, akár kul­túrtevékenységről, városszépítésről, vagy mezőgazdasági brigádmunkáről CSISZ-tagok volt szó. Sóámos bizonyíték közül eqyet említek: A helyi CSISZ-szervezet egyik nap­ról a másikra kiváló munkacs.'oortot alakított, amely munkaidő után 12 hektáron összehordta • dunaszerda­helyi EFSZ gabonáját. Ezzel azonban nem elégedtek meg. Azóta is állan­dóan naqy érdeklődéssel kísérik az egvséqes földművesszövetkezet mun­káját és szükség esetén hajlandók ismét segíteni. Brandl Sándor HNB-titkár, Dunaszerdahely A sedlicei földművesek teljesítik kötelezettségeiket A Drešovi kerület kis- és középpa­rasztjainak százai a második -ötéves terv első évének kezdetén értékes kötelezettségvállalásokat tettek, ame­lyek az állattenyésztési termelés fo­kozására és a beadás túlteljesítésére irányulnak. Három sedlicei gazda kö­telezettséget vállalt, hogy egyöntetű­en teljesíti valamennyi beszolgál­tatását és ezen felül az állami felvá­sárlásra is bead. Kötelezettségüket teljesítik és mintaképül szolgálnak a község többi földműveseinek. Peter Timko eddig 197 kg sertés- és 88 kg marhahúst, Imrich Vargosko 65 kg I sertés- és 261 kg marhahúst, Ján Timko 135 kg marhahúst adott be terven felül. Mindhárman még néhány métermázsa húst akarnak az év vé­qéiq terven felül beszolgáltatni a köz­élelmezés számára. Hlboké szöveSkezatesei jó cukorrépatermésre számítanak Mialatt a senicai járás Hlboké köz­ségének egységes földművesszővetke­zetében e napokban teljes ütemben folyik az aratás, nem feledkeznek meg más tennények megmunkálásáról sem. Cukorrépát 125 hektáron ter­melnek, jől gondozzák és nagy örö­mükre szolgál, hogy gazdag termést várhatnak A tervbe vett 240 méter­mázsa hektárhozamot magasan túl­lépik. Az előjelek szerint hektáron­ként 350—400 mázsa lesz a cukor­répa termése. Ez a siker elsősorban a mezőgaz­dasági csoportok dolgozói gondosko­dásának köszönhető, akik a rájuk bí­zott parcellákat a termési időszak egész folyamán lelkiismeretesen gon­dozták. A cukorrépát néqvszer ka­pálták, dynollal permetezték és be­porozták máktetű ellen. Martin Fili­pek csoportvezető szavai szerint a cukorrépa eladásából eredő bevétel hozzájárul a munkaegység tervbevett értekének eléréséhez. C OJ SZÓ 1C56. augusztus 3. Lemešanyban közösen csépelnek A Prešov melletti Lemešany kis- és középgazdái a nyári mezei munkála­tokban versenyre hívták a prešovi já­rás valamennyi községét. Példás elő­készületeiket igazolja az aratás eddigi folyamata, amelyet e héten 153 hek­táron befejeznek. Lemešanyban a jövő hét elején há­rom cséplőgép áll munkába, amelyek terv szerint 12 nap alatt csépelik ki az összes gabonát. A helyi nemzeti bizottság a földművesekkel egyetértve úgy szervezi a cséplést, hogy két csép­lőgép fog csépelni a nagyobb gazdák­nál és e két cséplőgépet szükség sze­rint áthelyezik, míg a harmadik csép­lőgép egy helyen marad, ahová azok a gazdák fogják hordani gabonájukat, akiknek kevés gabonájuk termett és így a cséplőgép áthelyezése nem fize­tődne ki. A lemešanyi földművesek a csép­lőgéptől rögtön a faluban levő be­gyüjtőraktárba viszik terméseiket. Meg akarják tartani Szlovákia Kom­munista Pártja járási bizottsága iro­dájának vándorzászlaját, amelyet a múlt évben nyertek, amikor is a ga­bonabeszolgáltatást az elsők között 117 százalékra teljesítették. Gondoskodnak a takarmányról is A bratislavai kerület senicei já­rásában levő Hlboké község egységes földmüvesszövetkezete a legnagyobb a járásban. A szövetkezet tagjai arra törekednek, hogy a szövetkezet egy­szersmind a legjobb is legyen. Ennek elérésére a legjobb utat az állatte­nyésztési termelés bővítésében és javításában látják. 1300 hektár mezőgazdasági földjük­re 580 marha jut. Az állattenyésztési termelésben alkalmazott dolgozók tö­rekvését támogatják a szövetkezet többi tagjai is, különösen a 10-tagú takarmányozó csoport, amelynek ér­deme, hogy a szövetkezetnek télire első kaszálásból már több mint 100 vagon lucernája és lóheréje van. E napokban fogják másodszor kaszál­ni a lucernát. A rét rendbehozása és trágyázása — ősszel és tavasszal — a szövet­kezeteseknek lehetővé tette, hogy el­ső kaszálásból a 140 hektárnyi rét minden egyes hektárjáról 40 méter­mázsa szénát nyertek. E takarmányon kívül Hlbokén még jó minőségű silót is készítenek. Ebből olyan készletet gyűjtenek, hogy min­den egyes szarvasmarhára 25 mázsa jut. Közös nyilatkozat a csehszlovák-ausztráliai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről John Mc Ewen ausztráliai kereske­delemügyi min'=zter, aki július 31-én kíséretével elutazott Prágából, cseh­szlovákiai látogatása során beszélge­téseket folytatott Richard Dvofák külkereskedelmi miniszterrel. A két miniszter beszélgetései meg­mutatták, hogy mindkét részről jó feltételek vannak a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésére. Beszélgetéseik­eredményeként közös nyilatkozatot szerkesztettek, mely kifejezi a cseh­szlovák és az ausztrál'ai kormány azon törekvését, hogy lehetőségeik szerint támogatják a kölcsönös áru­csere kiterjesztését. A nyilatkozat értelmében időnként mindkét fél — az elért eredmények alapján — meg­tárgyalja a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének további lehetőségeit. A két miniszter által aláírt nyi­latkozatot a Csehszlovák Köztársaság kormánya és az Ausztráliai Szövetség kormánya hagyja jóvá. A lengyel gazdasági küldöttség a slapyi védőgáton A lengyel gazdasági küldöttség Ta- i deusz Ged mérnöknek, a miniszterta­nács elnökének vezetésével — ame­lyet Adam Cuber, a Lengyel Népköz­társaság prágai nagykövete és Ottó Kocour, a külkereskedelmi miniszter első helyettese kísértek — szerdán, augusztus 1-én ellátogatott a modra­ny prágai csokoládéüzembe. A kül­döttséget az üzem alkalmazottaival együtt dr. Zdenka Solničková, az élel­miszeripari és mezőgazdasági termé­nyek begyűjtésügyi miniszterének he­lyettese üdvözölte. A lengyel vendé­gek nagy érdeklődéssel megtekintet­ték a termelést és szívélyesen elbe­szélgettek az üzem alkalmazottaival. A nap folyamán a küldöttség tagjai ellátogattak a slapyi védőgátra, ahol a vízierőmű energetikai berendezésé­nek megtekintésénél Ladislav fteháček, az energetikaügyi miniszter helyettese kísérte őket. Az indonéziai nagyiparosok küldöttsége Plzeňben Szerdán, augusztus 1-én Plzeňbe látogatott az indonéziai nagyiparosok Csehszlovákiába érkezett küldöttségé­nek egy része. Omár Tuszimnak, a dzsakartai indonéziai ipari kamara elnökének vezetésével ellátogattak a V. I. Lenrn Üzembe, ahol a vállalat képviselői ismertették a vállalat ke­letkezésének és fejlődésének törté­netét. Ezután a vendégek megtekin­tették az egyes munkahelyeket, főleg a mozdonygyártó-üzemet és a nehéz­gépipari csarnokot, ahol érdeklődtek a mozdonyok és a nehéz megmun­káló-gépek gyártása iránt. A doudle­vicei elektrotechnikai gyárban érdek­lődtek a villanyhajtású mozdonyok és a villanyerőművek berendezésének gyártása iránt. Az indonéziai nagyiparosok délután megtekintették a plzeňi sörgyárban a világhírű Prazdroj-sör gyártását. A legmagasabb idei fejtés a gömöri bányákban A gömöri bányászok juliusban fej­tették a legtöbb vasércet ebben az évben. Terven felül 2887 tonna vas­ércet fejtettek és a pörkölt vasérc­termelés tervét 102%-ra teljesítet­ték. A gömöri bányászok az év kez­dete óta már 10 967 tonna nyers vas­ércet fejtettek terven felül. A gömöri bányászok júliusi fejtési sikere annál értékesebb, mert ezt an­nak ellenére érték el. hogy a bányá­szok többsége az aratás idején a me­zőkön is dolgozik. A terv túlteljesíté­sének legnagyobb érdeme a rozsnyói üzem bányászaié, akik terven felül 1397 tonna vasércet fejtettek. A der­női bányászok 520, a vashegyi bá­nyászok 280 tonna vasércet fejtettek terven felül. Csupán a dobšinai üzem nem tel­jesítette júliusi feladatait. Júliust 145 tonnás adóssággal zárta, mert nem volt elég vájat előkészítve a fejtésre. A hónap végéig a gépesítés kiterjesz­tésével és az új fejtési módszerek bevezetésével megjavult az üzem terv­teljesítése. A dobšinai bányászoknak ennek ellenére sem sikerült teljesí­teniük a havi fejtési tervet. Dicséretet érdemelnek a Nižná Sla­ná-i bányászok, akik júliusban ki­egyenlítették az előző hónapról ma­radt kb. 900 tonnás fejtési hiányt. A gömöri bányászok jó munka­eredményeikkel akarják üdvözölni ün­nepnapjukat, a bányásznapot. Három percenként 120 kiló ízletes kenyér — „Halló, Priemstav, Pavlen épí­tész elvtársat kérjük a telefonhoz! — Pavlen elvtárs? Hallottuk, hogy a Dimitrov-üzem közelében, a Febru­ári ovőzelem utcán úi kenyérgyár épül. Volna szíves erről közelebbi felvi­lágosítást nyújtani? — Nagyon szívesen, de úgy vélem, legcélszerűbb lenne, ha személyesen győződnének "meg az építkezés mene­téről. — Köszönjük, mindjárt ott leszünk! Ilyen előzmények után jutottunk el az épülő kenyérgyár helyére, ahol ez év októberére az üzem már készen fog állani. Az ember némi meglepetéssel látja, hogy itt aránylag kevés ember dol— gozik. A munka nagy részét gépek végzik. Számos épület, gáztartály, benzinállomás, kemenceterem, villany­telep, garázsok, műhelyek és minden más, ami az üzem működéséhez szükséges, már felépült. Most kö­vetkezik a berendezés szerelése és a belső munkák elvégzése. A helyszínen Bača mérnökkel ta­lálkozunk, akitől néhány fontosabb adatot tudhatunk meg. A fiatal mér­nök tavaly végezte el főiskolai tanul­mányait, de tehetsége felismerése után a vállalat ezzel a felelősségtel­jes munkával bízta meg. Természe­tesen nem egymaga vezeti a hatal­mas építkezést, hanem csak egy rész­leg építését irányítja. De még így is nagy kitüntetés ez a fiatal építész számára. Megtudjuk Bača mérnöktől, hogy ez a nagyszabású ipari építkezés 15 000 négyzetméternyi területen folyik. Kö­zelében korszerű berendezésű malom emelkedik a magasba, ahonnan fe­dett szállitó-híd segítségével jut majd el a liszt a kenyérgyárba. Ez a hatalmas, kenyérkészítésre szolgáló kombinát ízletes kenyeret fog gyár­tani a bratislavai dolgozóknak. Megtudjuk azt is, hogyan működik majd a kenyérkombinát. A fedett szállitóhídon átömlő liszt egy üveg­tartályba kerül, ahol kovászt és vizet kevernek hozzá. Innen önműködő ada­golók, dagasztok, keverőgépek segít­ségével a kenyérmassza a gázzal fű­tött kemencébe kerül. Itt az átsütés után szállítószalag juttatja a friss kenyeret egyenesen a teherautóra. Egyelőre csupán egy kemencét he­lyeznek működésbe, később azonban még két kemence fogja sütni a ke­nyeret. Három sütőkemence, tehát teljes kapacitás mellett, háromper­cenként 120 kiló ízletes kenyér ke­rül ki a gyárból. A gyártás elejétől végig önműködő­lég történik és emberi kéz nem nyúl a kenyérhez. Az egyes munkafolya­matok irányítását diszpécser intézi, aki vezérlő helyiségéből az előtte ál­ló táblán kíséri a termelési folyama­tokat és gombnyomással igazgatja még a sütőkemence möködését és hőfokát is. A gyártás üvegcsövekben, illetve üvegtartályokban történik, s végig szemlélhető. Az ilyenfajta ke­nyérgyártás teljesen tiszta, higiéni­kus és a kikerülő kenyér szavatoltan átsült, élvezhető, ízletes. A most épülő gyár egyedülálló a maga nemében. Köztársaságunkban kenyérkészítő-kombinát még nincsen. Fogyasztóközönségünk már régen vár az ilyenfajta iparosított kenyér­termelésre. A régi, kisebb pékműhe­lyek, meg a nagyobb üzemek sem tudják már az utóbbi időben kielé­gíteni a lakosság növekvő igényeit. Mi a helyzet a tejcsarnokokban és a péküzletekben? Egyes helyeken a közönség élvezhető péksüteményt és jól átsült kenyeret vásárolhat. Más helyeken a kifli olyan, mintha gumi­masszából készült volna, nem lehet átharapni, a kenyér savanyú, szalon­nás, nincs jól kisülve. A közönség pedig friss és jó pékárut igényel minden elárusítóban. A fogyasztók még azt is kifogásolják, hogy a drá­gább fajta kenyér és péksütemény minősége csak addig volt kifogás­talan, ameddig újdonságnak számí­tott. Később a minőség erősen ha­nyatlott és ma már alig van különb­séq a drágább és az olcsóbb pékké­szítmények között. Hogyan lehetséges az, hogy egye' péküzemekből kifogástalan, mások­ból pedig élvezhetetlen áru kerül a piacra? Egyes péküzemekben ugyan­is nem fordítanak figyelmet a mun­kára és ha még ráadásul nem is el­lenőrzik az árut, akkor silány minő­ségű nékqyártmányok kerülhetnek a vásárló asztalára. Az új kenyérgyár megszünteti ezt az állapotot. Példát mutat majd azoknak az üzemeknek, ahol nem tudják elér­ni a jó minőséget. A központi üzem hozzájárul a pékárú minőségének lé­nyeges megjavításához. H. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom