Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-03 / 215. szám, péntek

A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének jelentése a Május 9-i alkotmány módosításáról !rena Ďurišovának, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének beszéde (Folylatás az 1. oldalról) osztályának és forradalmi pártjának vezetésével egybekovácsolódva. a ki­zsákmányolók és az elnyomók elleni harcban ma szilárdan, öntudatosan és elszántan áll. tovább szilárdítja Cseh­szlovák Köztársaságunkat és győzedel­mesen végigharcolja a szocializmusért és a tartós békéért folyó küzdelmét. Ma nincs olyan erő, amely meggyen­gíthetné Csehszlovákia népe és a népi demokratikus köztársaság egységét Szlovákia rövid 11 év alatt azért érhet­te el gazdaságának és kultúrájának oly gyors fejlődését, mert szocialista ipa­rosítása a cseh országrészek fejlett iparának segítségére, valamint a cseh­szlovák aazdaság hatalmas műszaki és pénzügyi forrásaira támaszkodott és támaszkodik, Semmilyen más körül­mények között nem érhetett volna el Szlovákia dolgozó népe oly gyönyörű eredményeket gazdaságának, kultúrá­jának és nemzeti életének fejlődéséten, mint egyedül és kizárólag a népi de­mokratikus rendszerben, a Nemzeti Front kormánya, a CSKP vezetésével, a Szovjetunió és a cseh munkásosztály testvéri segítségével. E néhány év alatt a csehszlovák munkásosztály szilárd szövetségben a dolgozó parasV sággai és a néphez hű értelmiséggel annyira megszilárd'totta államunk alapjait, hogy semmilyen szeparatista és burzsóá nacionalista törekvés, amely a kapita­lizmus kiszolgálóinak vágya, nem ve­szélyeztetheti köztársaságunk egységét és a szocializmushoz vezető utunkat. A szlovák nép nagy szabadságvágya, amely oly nagy kifejező erővel nyilvá­nult meg a nemzeti felszabadító harc­ban a második' világháború folyamán, mélyen gyökerezik a Stúr-íéle időkben amikor népünkben forradalmi hullám emelkedett a feudalizmus és abszolu­tizmus ellen. Ezért még a magyar so­viniszta burzsoázia és arisztokrácia ré­széről megnyilvánuló nagy elnyomás idejében sem sikerültek a szlovákok­teljes elnemizetlenítésére irányuló tö­rekvések, Ez főleg azért történt, mert mellettünk élt és harcolt ugyanazon ellenség és elnyomó — az Osztrak-Ma­flyar Monarchia — ellen a testvéri cseh nemzet. A nagy Októberi Szocialista Forradalom hatáséra, amikor munkás­osztályunk felkelt népünk igazságos kö­vetelményei érdekében, nemzeteink fel­szabadító harca egészen természetesen a közös csehszlovák köztársaság álla­máért folytatott harcban érte el tető­pontját. A szlovák nemzetnek a testvéri cseh néppel való együttélésre irányuló aka­ratának mélyreható történelmi gyöke­rei vannak. A huszita ideológia, mely a cseh nép nemzeti és haladó moz­galmának hajtóerejévé vált az idegen önkényuralom ellen, nagy visszhangra lelt Szlovákiában is. A 17, századbeli fehérhegyi vereség után nagyszámú cseh menekülő Szlovákiába érkezése nagy befolyást gyakorolt a szlovák kul­túra fejlődésére. A 19. században Szlo­vákia egész kulturális fejlődését, bár hazai szlovák viszonyokból fakadt és formálódott, nem lehet elválasztani a cseh' kulturális fejlődéstől. Az éppen ebben az időszakban erősödő nemzeti mozgalom és a nemzeti szabadságra irányuló törekvések mind jobban érez­tették a cseh és szlovák nép rokonságát $s együvétartozását. Mikor azután a munkásmozgalom fejlődésére került sor, mindenekelőtt a C6eh munkásosz­tály képviselői voltak azok, akik segí­tettek a szlovák munkásoknak a ma­gyarországi szociáldemokrata pártba való szervezkedésében, és szlovák nyel­vű folyóiratok kiadásában is. Ebben az időszakban már a cseh és szlovák nem­zetek közötti kapcsolatok új, magasabb színvonaiat értek el, mely fő kifejezé­sét az egységes Csehszlovák Köztár­saság államában való együttélésben lel­le meg. , A burzsoá Csehszlovák Köztársaság 20 éves fennállása alatt Szlovákiában jelentős változásokra került sor. Szlo­vákia megszabadult a feudális elnyo­más örökségétől, megnövekedett a szlovák nép öntudata és kifejlődött a szlovák munkásosztály osztályöntuda­ta. Fkkor a cseh és szlovák nép ér­deke megkövetelte, hogy a Csehszlo­vák Köztársaságban kialakítsák a cseh és szlovák nép együttélésének jó fel­tételeit, vagyis a Szlovákia és a cseh cr.száqrészek közötti gazdasági, szo­ciális és kulturális színvonal közötti különbségek megszüntetését és ki­egyenlítését, a nemzetiségi viszonyok demokratikus rendezésének biztosítá­sát, amint azt Csehszlovákia Kom­munista Pártja megvalósította. Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetiséoi kérdés, marxista-leni­nista meqoIdásáb'M eredően nemcsak a sz'ovák nemzet önállóságának for­0.1 S 7 0 ÍS56. auuusztus 3. mális kihirdetésével jött, hanem a két ország közötti gazdasági, szociá­lis és kulturális különbségek ki­egyenlítésére vonatkozó konkrét ja­vaslattal, mely különbségek Szlová­kiában a ránk nézve különösen ked­vezőtlen történelmi fejlődés befolyá­sa révén kialakultak. Široký elvtárs­nak Csehszlovákia Kommunista Párt­ja 1937. évi Banská Bystrica-i szlo­vákiai konferenciáján elhangzott be­számolójában a párt kitűzte a cse­hek és szlovákok tényleges egyen­jogúsításának útját Szlovákia iparo­sítása segítségével. A kapitalista tár­sadalmi rend lényegéből fakadó mély­séges ellentétek ekkor megakadályoz­ták ezen egyedül helyes úton való haladást. A cseh és szlovák népnek azon érdoke, hogy hazájában boldog otthont építsen az összes dolgozó számára és biztosítsd mindkét nem­zetünk egészséges fejlődését, ellen­tétben áll az uralkodó burzsoázia "ér­dekeivel, mely saját kizsákmányoló érdekeit követte. Elérésére visszaél­tek az úgynevezett csehszlovák nem­zet elméletével is. Szlovákia a kapi­talista Csehszlovákiában ezután évről évre visszaesett gazdaságilag, állan­dóan nőtt a nyomor és munkanélkü­liség, az emberek százezrei vándo­roltak ki Szlovákiából, hogy megke­ressék kenyerüket. Szlovákiának a cseh - országrészek mögötti tartós gazdasági, szociális és kulturális el­maradása és a csehszlovák nemzet­ről szóló erőszakos elmélet olyan helyzetet teremtettek, melyben a szlovák burzsoázia leareakciósabb ré­szének, a nacionalista demagógiával és a vallással való visszaélés segítsé­gével sikerült szétverni a köztársa­ságot, szeparatista és nacionalista tendenciákat érvényesíteni és végül a szlovák nép és jövőjének érdekei ellen, azonban saját kizsákmányoló céljaik érdekében sikerült a Cseh­szlovák Köztársaság kapitulálása kö­vetkeztében végül Szlovákiát a hit­leri Németország gyarmatának hely­zetébe juttatni. A Szlovákia feletti fasiszta önkény­uralom időszakában az úgynevezett szlovák állam a legreakciósabb, leg­aljasabb, a néppel szemben ellen­séges elemek átmeneti győzelmének időszaka volt. Azon elemeké, melyek az ellenséges megszállók szolgálatá­ban Szlovákia területén minden esz­közzel — nacionalista költemények­től kezdve egészen a lakosság durva kiirtásáig és községek felégetéséig —' biztosították az idegen önkényural­mat. A szlovák és cseh nemzet, me­lyet árulással és erőszakkal a fasisz­ta megszállók rabságába hajtottak, a közös harcban ismételten egye­sült, megtalálta helyes útját az el­lenség feletti győzelemhez és a nem­zeti szabadsághoz. Csehszlovákia mun­kásosztálya kommunista pártjának vezetésével a cseh és szlovák nép nemzeti érdekei védelmének élére állt, egyesítette a szlovák és cseh nemzet minden egészséges erejét a nemzet létének védelmére, a szabad, független, szocialista Csehszlovák Köztársaság kiépítésére. A Szlovák Nemzeti Felkelés mint nemzeti-fel­szabadító harcunk betetőzése — vilá­gosan megerősítette a 'szlovák nép azon akaratát, hogy szabad és egyen­rangú életet éljen az egységes ál­lamban a testvéri cseh néppel együtt. Ennek a szlovák nemzeti szervek is kifejezői voltak, melyek már a Szlovák Nemzeti Felkelés idejében teljesítették a csehszlovák nép aka­ratát Szlovákiában. A csehszlovák te­rület felszabadítása alkalmából ezek voltak a csehszlovák államhatalom első szervei. A szlovák nemzeti szervek kelet­kezésük óta néhány fejlődési szaka­szon mentek át. A Szlovák Nemzeti Tanács a szlovák népnek szabadsá­gért folytatott harcából született és tevékenységét népünk forradalmi lelkesedésének, hőstetteinek, határta­lan önfeláldozásának légkörében fej­lesztette ki. A nép szabad életét a szovjet, cseh, magyar, lengyel, fran­cia és más nemzetiségű partizánok oldalán harcolta ki a német megszál­lók és szlovák fasiszták ellen folyta­tott nehéz, véres harcokban. E har­cokban a szlovák népet az a tudat erősítette, hogy oldalán a cseh nép ls harcol ugyanazon ellenség ellen, ugyanazért a célért, az új Csehszlo­vák Köztársaságért. Ebben az időben a Szlovák Nemzeti Tanács is lényegében teljesítette for­radalmi feladatát. Teljesítette a szlovák burzsoázia és annak segítő­társai, a szlovák nacionalisták törek­vései ellenére, akik kezdettől fog­va magukhoz ragadták a pozíciók nagy részét a szlovák nemzeti szer­vekben. Az 1948. évi győztes febru­árig a szlovák nemzeti szervek Cseh­szlovák Köztársaságunk más szervei­hez hasonlóan olyan helyekké vál­tak. ahol harc folyt a haladó és a reakciós erők között. Ami a szlovák nemzeti szerveket illeti, a reakciós és haladó erők között folyó harc olyan jellegé^ öltötte, amely a szlo­vák nemzet erdekeinek igazi védel­mezői és azok között folyt, akik a szlovák nemzet védelmezését csak szavakban hirdették. A burzsoá re­akciósok a burzsoá nacionalistákkal szövetkezve ebben az időszakban ki­használták a centralizmus elleni harc jelszavát népellenes és nemzetelle­nes pozícióik megerősítésére a szlo­vák nemz* tj szerveikben nyilvánvaló­an ellenforradalmi célzattal, hogy ki­használják a szlovák nemzeti szer­veket a szocialista építés megaka­dályozására és végső fokon a kapi­talizmus uralmának visszaállítására is. Az egyesült burzsoá reakció és burzsoá nacionalisták érdeke a szlo­vák nemzeti szervek iránt nem volt tehát a szocializmus hordozói és épí­tői Iránti érdeklődés, hanem olyan eszköz, melyet fel akartak használni a kapitalizmus visszaállítására. A burzsoá reakciónak e népünk és mindkét nemzetünk számára oly ve­szedelmes törekvései és érdekei ellen határozottan harcolni kellett, le kel­lett leplezni a burzsoázia és a bur­zsoá nacionalisták tevékenységét, korlátozni a szlovák népnek naciona­lista jelszavakkal való ámítását és megszilárdítani Csehszlovákia gazda­sági és politikai egységét. Csehszlo­vákia egész dolgozó népe érdekében' tehát mindenekelőtt biztosítani kellett a szocializmushoz vezető utat. Szlo­vákia dolgozó népe érdekében és a szlovák nemzet jövője érdekébe^ is meg kellett szervezni Csehszlovák Köztársaságunkban az egységesen tervezett gazdaságot és biztosítani kellett Szlovákia iparosítását, mint e feladat egyik legfontosabb részét. A tervgazdálkodás erős központosított vezetése a szocialista építés ezen időszakában Szlovákia iparosítása és a szocialista építés programja sikeres teljesítésének feltétele volt. A szlo­vák nemzeti szervek jogköre kibőví­tésének jelszava ebben az időszakban ellenséges, a szlovák nép és a szlo­vák nemzet ellen irányuló jelszó volt. Csehszlovákia Kommunista Pártja akkor is a helyes úton — a fejlett cseh ipar és a cseh munkásosztály közvetlen seqítsége biztosításának út­ján — vezette a dolgozó népet ar­ra, hogy Szlovákia a legrövidebb időn belül behozza azt, amit évszáza­dokon fejlődésében elmulasztott. A Május 9-i alkotmány, melyet rö­viddel az 1948. évi győzelmes feb­ruár után fogadtak el, csupán abból a helyzetből indulhatott kl, melyet ebben az időben társadalmi fejlődé­sünkben elértünk és ennek alapján oldhatták meg a szlovák nemzeti szervek helyzetének kérdését is az egységes á'lamban. 1948 óta mind­máig azonban országos és szlovákiai viszonylatban is jelentős politikai és gazdasági változásokra került sor. Kiépítettük az alapokat gazdasági és kulturális életünk teljes kifejlesz­tésére, testvéri nemzeteink és a te­rületünkön élő nemzetiségek szocia­lizmushoz vezető közös útjának biz­tosítására. Az új élethez vezető to­vábbi utunk e szilárd alapja a há­ború előtti helyzethez viszonyítva a csaknem öt és félszeresére növekedett ipari termelés, a községek több mint felében megalakított egységes föld­művesszövetkezeteink és fejlett és ön­tudatos munkásosztályunk, mely a dolgozó parasztsággal és. értelmisé­günkkel szilárd szövetségben ma olyan erőt képvisel, mely szétzúzza az el­lenségnek egységes Csehszlovák Köz­társaságunk gyengítésére irányuló minden kísérletét. A szlovák nemzeti szervek helyze­tének mai megoldása államunkban e történelmi változásokból ered, törté­nelmileg indokolt, és helyesen fejezi ki a rendszerünkben beállott változá­sokat, melyek a szocializmus fejlődé­sével álltak elő. Kifejezik népünk, a cseh és szlovák nép, továbbá a ha­zánkban élő nemzetiségek legsajátabb érdekeit, mely népek testvéri egység­ben együtt építik új társadalmi rend­szerünket. A szlovák nemzeti szervek az alkotmány 8. cikkelye szerint az egységes államhatalom hordozói és végrehajtói Szlovákiában, a szlovák nép önállóságának képviselői, melyek a népi demokrácia szellemében biz­tosítják a csehek és szlovákok egyen­joq£5sáaát. A köztársaság összes szer­vei velük összhangban arra töreked­nek, hogy hasonlóan kedvező feltéte­leket teremtsenek mindkét nemzet qazdasáoi, kulturális és szociális éle­te számára. A szlovák nemzeti szerveket érintő változások eqész életünk fejlődő de­mokratizálásának részel, melyek né­pünk kezdeményezésére, legszélesebb­körű fejlesztésére, lelkesedésére és építő szorgalmára számítanak. A Szlovák Nemzeti Tanács az új al­kotmánytörvényben mint az államha­talom szlovákiai nemzeti szerve nyer kifejezést. A Szlovák Nemzeti Tanács ezen alapvető helyzete magnyilvánul az al­kotmánytörvény további fejezeteiben, a Megbízottak Testületéhez való vi­szonyában is, mely az alkotmánytör­vényben mint végrehajtó nemzeti szerv nyer kifejezést és tevékenysé­gééri; a kormányon kívül a Szlovák Nem;$eti Tanácsnak is felelősséggel tartozik. A Szlovák Nemzeti Tanács, mint az államhatalom szlovákiai nemzeti szer­ve helyzetének megfelel a Szlovák Nemzeti Tanács azon joga, hogy ki­nevezz^ és visszahívja a Megbízottak Testtilrtét, bővítse a Szlovák Nem­zeti Tanács törvényhozó joqkörét és ellenőrző tevékenységét. A Szlovák Nemzeti Tanács törvénnyel rendezheti az össaes nemzeti és regionális jel­legű ügyeket, melyek különleges ren­dezést követelnek Szlovákia teljes gazdasági és kulturális fejlődésének biztosításában. Alapvetően bővül a Szlovák Nemzeti Tanács jogköre ab­ban, hogy joghatályosan megtárgyal­hatja és jóváhagyhatja Szlovákia ter­vét és költségvetését a Csehszlovák Köztársaság egységes terve kereté­ben. Ellenőrző funkcióit a Szlovák Nemzeti Tanács mindenekelőtt a Megbízottak Testületével és a. megbí­zottakkal szemben qvakorol. általában azonban joqa és kötelessége éberen őrködni Szlovákia sikeres szocialista építése felett. Ebben az értelemben megilleti az a jog, hogy a Meqbízottak Testületé­nek és az egyes megbízottaknak Szlo­vákia szocialista építésére vonatkozó jelentéseit megtárgyalja. A Szlovák Nemzeti Tanács ellenőrző funkciójával összefügg a képviselők ama joga, hogy kérdéseket intézzenek a Megbízottak Testületéhez és az egyes megbízottakhoz. A Szlovák Nemzeti Tanács azon kí­vül, hogy kinevezi és visszahívja a Megbízottak Testületét és egyes tag­jait, megállapítja számukat és meg­határozza, ki melyik meqbízotti hi­vatalt vezesse, nenteremti saját szer­veit, mindenekelőtt elnökségét, mely az új alkotmánytörvény szerint jelen­tős államhatalmi jogkört is nyer, mert kinevezi és visszahívja a Megbízottak Testületét és az egyes megbízottakat abban az időszakban, amikor a Szlo­vák Nemzeti Tanács nem ülésezik. Döntéseit a Szlovák Nemzeti Tanács legközelebbi plénuma elé terjeszti jó­váhagyás végett. A Szlovák Nemzeti Tanács más szerveket is létesít, mindenekelőtt bi­zottságokat, melyeknél az új alkot­mánytörvény értelmében is tevékeny­ségük intenzívebbé tételét tételezi fel, nemcsak a Szlovák Nemzeti Tanács törvényeinek előkészítésében, hanem a Szlovák Nemzeti Tanács más funkciói­nak végzésében is, elsősorban az el­lenőrző funkciók teljesítésében. A Megbízottak Testülete, mint vég­rehajtó hatalommal rendelkező nem­zeti szerv, Irányítani fogja az állam­igazgatás összes ágait és szakaszait azokon kívül, melyek egységes, orszá­gos irányítást igényeinak. Ilyenek pél­dául a külügy, a külkereskedelem, a' nemzetvédelem, a nehézipar stb. A Megbízottak Testületének az országo­san irányított vállalatokban is joga és kötelessége figyelemmel kísérni a terv­teljesítést. ellenőrizni az üzemek te­vékenységét, és beadni a vállalatok Irányításának megjavítására vonatko­zó javaslataikat az illetékes minisz­ternek és a miniszterelnökségnek, to­vábbá figyelmeztetni őket az üzemek­ben levő hiányosságokra. Az országosan irányított, főleg a gazdasági szakasz ügyeiben a kormány a Megbízottak Testületével való együttműködésre támaszkodik. Szlo­vákia gazdasági és kulturális építésé­nek kiterjedt szakasza, melyet a Meg­bízottak Testülete fog irányítani és róla végérvényesen dönteni, — a köz­társaság egész népgazdaságának oszthatatlan részét képezi. A Meg­bízottak Testülete és az egyes meg­bízottak kötelesek munkájukat a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei, továbbá a kormány és a miniszterek alapvető irányelvei szerint irányítani. A kormány és a minisztériumok alapvető irányelvei, melyeket országos érdekből mind Csehországban, mind Szlovákiában be kell tartani, például a bérkérdések, a begyűjtési normák, az árucikkek árai stb. Az új alkotmánytörvény sze­rint a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testülete kedvező felté­teleket fognak biztosítani a magyar és ukrán nemzetiséoü polqárok qazda­sági és kulturális élete számára. Ez­zel hangsúlyozzuk a nemzetiségi kérdés helyes marxista-leninista meg­oldásának nagy jelentőségét nálunk, melynek értelmében a gyakorlatban helyesen érvényesítjük 'a proletár nemzetköziség alapelveit. A hazánk szocialista építésében ed­dig elért eredményeket csupán népi demokratikus államapparátusunk — Szlovákiában a szlovák nemzeti szer­vek és nemzeti bizottságok jó mun­kájával biztosíthattuk. Be kell ismer­ni azonban, hogy eddigi munkánkban, a szlovák nemzeti szervek és a nem­zeti bizottságok szlovákiai munkájában még számos fogyatékosság volt. Nem biztosítottuk méq népünk legszélesebb tömegei alkotó erejének teljes kifej­lesztését. A Szlovák Nemzeti Tanács munká­járól szólva hangsúlyozni kell, hogy a Május 9-1 alkotmány eddigi cikke­lyei keratében is sokkal szélesebb méretekben lehetett és kellett volna érvényesíteni a Szlovák Nemzeti Ta­rtács kezdeményezését és befolyását Szlovákia szocialista építésére éppen úgy, mint ahogy szélesebb körben kellett volna érvényesíteni a legde­mokratikusabb alapelveket és kifej­leszteni a dolgozó tömegek államirá­nyitásban való részvételének külön­böző formáit. E-z nem történt meg a régi, helytelen, merev munkamód­szerek miatt, továbbá a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselőinek és eqyes megbízottaknak elégtelen kezdemé­nyezése folytán. Csupán az új választási idösza'.ban, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek segítségével, — akik túlnyomórészt az üzemek, EFSZ-ek, élenjáró dolgo­zóiból, politikai dolgozókból, továbbá az értelmiség soraiból kerültek ki, — kezdtük meg a Szlovák Nemzeti Ta­nácsban is a régi rossz munkamód­szerek megszüntetését. A nyílt, közvet­len bírálat, mely az utóbbi idő uen né­pünk legszélesebb rétegeiben fejlődött ki, segített a Szlovák Nemzeti Tanács munkájában is egyes fogyatékosságo­kat megszüntetni. A Szlovák Nemzeti Tanács számos képviselője már ma a Szlovák Nemzeti Tanács összes szervei­ben és a dolgozó nép között a válasz­tők előtti felelőssége teljes tudatával dolgozik. Bizottságaink, a szlovákiai képviselők kerületi szövetségei egyre élőbb szervekké válnak, melyek össz­pontosítják a képviselők közvetítésével a széles tömegek tapasztalatait, me-. lyekben megoldásra nyújtják be azokat a problémákat, melyekkel dolgozóink munkájukban és életükben találkoznak és a,hol a képviselők a szocializmus út­ját gátló hiányosságok megszüntetésé­re irányuló javaslataikat beterjesztik. Ebben a munkában eddig még cs-pán csekély és kezdeti tapasztalatain^ van­nak. Azon feladatok teljesítésére, melyek az új, alkotmánytörvény értelmében a szlovák nemzeti szervekre vAmak, szükség lesz a Szlovák Nemzeti Tanács és képviselői munkatapasztalatainak igen széleskörű kifejesztésére, alapvető­en meg kell javítani munkájukat és kö­zelebb hozni őket a néphez, biztosítani, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selői választóik nélkülözhetetlen ta­nácsadóivá váljanak, akik szeretettel és gonddal második ötéves tervünk ösz­szes feladatainak teljesítésére és túl­teljesítésére vezetik dolgozóinkat. A nemzetgyűlés új alkotmánytr-vé­nyét a teljes felelősség tudatában fo­gadjuk, úgy fogadjuk, mint az egész csehszlovák nép bizalmának kifejező­jét, mellyel irántunk, a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselői iránt viseltet­nek, és amellwl azt a jelentős felada­tot bízzák ránk. hoov hazánk szocialista 'építésének történelmi feladatát biz­tosítsuk. Népünk sohasem fog csalat­kozni bennünk. Mi, a Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selői ez alkalomból hálánkat fejezzük ki Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Nemzeti Front kormányának és biztosítjuk őket arról, hogy Szlovákia népét kezdemé­nyezésének további fejlesztéséhez, nép­gazdaságunk új forrásai és tartalékai feltárásához és felszabadításához ve­zetjük. Szlovákia mind nagyobb építő fellendülésével gyönyörű hazánkat, az egész nép boldog otthonát megszilár­dítjuk úgy, hogy szilárd láncszemet fog képezni a szocializmus és béke nagy táborában, melyet felszabadítónk és hűséges barátunk, a Szovjetunió vezet. Tudatosítjuk, hogy ebben az állam­ban a nép jelenti minden hatalom for­rását, a nép az összes államszervek egyetlen^ ura a helyi szervezektől egé­szen a legmagasabb szervekig. Minden politikai, gazdasági és kulturális törek­vésünk az összes dolgozók életszínvo­nalának szüntelen emelésére irányul és fog Irányulni a jövőben is. Mi. a Szlovák Nemzeti Tanács kép­viselői nagy megtiszteltetésnek tartiuk. hogy minden erőnkent és képességün­ket teljs.s mérték-ben népünk' szolgála­tába állíthatjuk és munkahelyünkön, a választók között és a Szlovák Nemzeti Tanács szerveiben folytatott szorgal-í mas munkákkal kiérdemeljük bizalmáig

Next

/
Oldalképek
Tartalom