Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-01 / 213. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA ÜLÉSRE HÍVTÁK ÖSSZE A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCSOT 1956. augusztus 1, szerda 50 fillér IX. évfolyam, 213. szám. A szlovák Nemzeti Tanács elnöksége 1956 augusztus 2- és 5-ára Bratislavába ülésre hívta össze a Szlovák Nemzeti Tanácsot. A Szlovák Nemzeti Tanács megtárgyalja a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítéséből eredő feladatokat, az alkotmánytörvény 33/1956 Zb alapján, melyet a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése 1956 július 31-én hagyott jóvá. kW A nép, a párt és a kormány teljes egysége a szocializmus építésében Viliam Široký miniszterelnök a nemzetgyűlés elé terjesztette a kormány nyilatkozatát Tisztelt nemzetgyűlés! Az utóbbi időben oly jelentős eseményekre került sor. mind a nemzetközi politikában, mind pedig a belpolitika fejlődésében, hogy a köztársaság kormánya célszerűnek és szükségesnek tartja állást foglalni ezekhez az eseményekhez és kitűzni a jövőben folytatandó politikájának elveit. Mindezek az események közvetlenül és közvetve kapcsolatban állanak a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusával. A kongresszus óta eltelt rövid időszak is teljesen megerősíti e kongresszus nagy kihatású nemzetközi jelentőségét. A kongresszus eredményeinek, valamint bel- és külpolitikánkra levont következtetéseinek jegyében folyt le Csehszlovákia Kommunista Pártja ez év június 11—15-i országos konferenciája, amely rendkívüli mértékben fejlesztette dolgozó népünk kezdeményezését és aktivitását országépítésünk feladatainak megvalósításában. megerősítette a szocializmus építése fő irányvonalának helyességét hazánkban, megtárgyalta a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960. évi második népgazdaságfejlesztési ötéves tervének irányelveit és számos intézkedést hagyott jóvá gazdasági és kulturális országépítésünk irányításának decentralizálására, az egész népgazdaság színvonalának emelésére. A nemzetközi politikában köztársaságunk szempontjából elsősorban azt a mérhetetlen fontosságot kell kiemelnünk, amelyet az a rendkívül jelentős tény mutat, hogy világszerte a nemzetközi feszültség enyhítésére törekednek. Ez a törekvés sikeresen folyik, újabb és nagyon jelentős eredményeket mutat fel. Szüntelenül bővülnek a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai — s egyben elmélyül és megszilárdul a szocialista világrendszer országait egybefűző kapcsolat, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az államoknak a gazdasági és politikai rendszerhez való hovátartozás nélküli békés egymás mellett élésének gondolata új híveket szerez a tőkés államok uralkodó köreiben is. Az a tény, hogy fordulat állott be a nemzetközi fejlődésben, hogy enyhült a nemzetközi feszültség, elsősorban a Szovjetunió tevékeny és szívós békepolitikájának érdeme, amely a többi békés államokkal és népekkei együttműködésben, mérhetetlen erőfeszítést tett a népek közötti kapcsolatok megjavítására, a nyílt nemzetközi kérdések megoldására, s minden erőt a békeharcra, a háborút vágyó körök elszigetelésére mozgósított. Az a törekvés, amelyet főleg az utóbbi mintegy másfél év alatt a Szovjetunió a világbéke és biztonság ügyéért tett, a céltudatos, áldozatkész, elvies és emellett a különböző rendszerű államok békés együttélése politikája lenini eivei legrugalmasabb, megvalósításának egyedüli példája. A Szovjetunió példamutatása és konkrét eredményei még színvonalasabb harcra lelkesítik a többi népeket az új háború ellen, a világbéke fenntartásáért és megszilárdításáért. Legfontosabb feladat: a szocialista tábor országainak együttműködését és egységét szorosabbá tenni Természetesen nagy hiba volna azt hinni, hogy már mindent megnyertünk, hogy nem fenyeget többé háborús veszély. A Nyugat háborút akaró körei nem kevéssé igyekeznek arra, hogy feltartóztassák a nemzetközi történelmi .fejlődést és felszítsák a hidegháborút azt hiszik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa után Sztálin személyi kultusza ártalmas következményeinek leküzdésével összefüggésben eljött az ő idejük arra, hogy fokozzák felforgató tevékenységüket a népi demokratikus államokban. Az impéria- | listák szeretnék megakadályozni ezen államok szocialista fejlődését. Maga a „New York Times" beismeri: „Kezdeti célunk megzavarni a keleti tömböt". Igen, ezt akarják! Éket akarnak verni elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus államok közé, hogy meggyengítsék a szocializmus és a béke ügyét és így megvalósítsák a népek elleni sötét terveiket. Mindezek és az ezekhez hasonló terveik és törekvéseik azonban már eleve kudarcra vannak ítélve. Az imperialista reakciónak az a kísérlete, hogy a szocialista tábort kettéossza, éppúgy, mint az a kísérlete, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának leleplezéseivel kapcsolatban zavart okozzon a békés és nemzetközi munkásmozgalom soraiban, teljes kudarcba fullad. De ezenkívül még jobban megmutatják a népeknek az imperializmus igazi arculatát és megtanítják arra, hogy még éberebbek legyenek terveikkel szemben. Nem kétséges, hogy az SZKP XX. kongresszusának történelmi határozatai következtében jelentősen tovább szilárdul a szocialista világrendszer egysége és ereje, megszilárdul az egész békeövezet, erősödik és elmélyül a' munkáspártok elvtársi szolidaritása. Ami köztársaságunkat illeti, a köztársaság kormánya abból a szilárd és változatlan elvből indul ki, hogy Csehszlovákia szabadságának és virulásának alapvető nemzetközi támasza éppúgy, mint a világbéke és biztonság legfőbb biztosítéka iS a Szovjetunió vezette szocialista tábor államainak j egysége, szilárdsága és testvéri együttműködése. A szocialista tábor államainak egysége és együttműködése közvetlenül ezeknek az államoknak a lényéből fjŰSatí- A szocialista tábor valamennyi WBf

tnában a munkásosztály kezében van a hatalom, amely szövetséget alkot a parasztsággal. Ezen országok vezető ereje a kommunista, vagy a munkáspárt, amely a marxizmus-leninizmus eszméihez igazodik. Ez a tény, ezen államok érdekeinek és céljainak teljes egysége törvényszerűen ahhoz vezet, hogy egységes és szilárd frontot alkotnak a békéért vívott harcban. A csehszlovák külpolitika elsőrendű feladata ezért minden téren tovább erősíteni és fokozni a szocialista tábor államainak egységét és testvéri együttműkö- j dését. Ez elsősorban Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködésének további szilárdítására és fokozázására vonatkozik. A csehszlováknép a Szovjetunióban nemcsak felszabadítóját, őszinte barátját és idősebb testvérét látja, hanem hatalmas és fejlett szocialista nagyhatalmat, amely a leggazdagabb tapasztalatokkal ' rendelkezik a szocializmusért és a békéért vívott harcban. A Szovjetunió külpolitikája fejezi ki a legjobban nemcsak az egész szocialista tábor közös érdekeit és szükségleteit, hanem valamenhyi békeszerető nemzetét is. Ezért a Szovjetunió minden téren való támogatása azt jelenti, hogy a nemzetek békéjét és barátságát támogatjuk. Népünk már 1945-ben kitűzte a jelszót: „A Szovjetunióval örök időkre!" Ez a jelszó ma inkább érvényes, mint bármikor azelőtt. A Szovjetunióval tovább győzelmes harcra fel a békéért, a szocializmusért, és sohasem másképp! A nemzetközi feszültség enyhülését nem takarja el előttünk az a tény, hogy az olyan sürgős és égető nemzetközi problémák megoldásában, mint a leszerelés, a tömegpusztító fegyverek eltiltása, az európai kollektív biztonság, a német kérdés megoldása, mindeddig nem értek el konkrét eredményeket. Mindezeket a kérdéseket a kormány a legnagyobb figyelemmel kíséri, mert köztársaságunkra létfontosságúak. Éppúgy, mint világszerte, a mi hazánk népe is sürgetően követeli, hogy a leszerelésről ne csak beszéljenek többé, hajiem a leszerelés váljék valósággá. Emellett látnunk kell, hogy égyedül a Szovjetunió az, amely komolyan és konkrétan törekszik megegyezés elérésére, míg a nyugati ha- I talmak minden megegyezésre irányuló 1 kísérletet meghiúsítanak és elutasítanak. A Szovjetunió kormánya főként az utóbbi években újból és újból ismételten javaslatokat tett, amelyekben messzemenően közeledett a nyugati hatalmak álláspontjához. Mihelyt azonban a Szovjetunió beleegyezett álláspontjukba, a nyugati hatalmak elejtették saját javaslatukat, amelyet addig oly hevesen védelmeztek és újabb feltételeket tűztek ki teljesen világosan azt a célt követve, hogy meghiúsítsák egyezmény elérését. A leszerelés kérdésének megoldását ma a nagyhatalmak például a német probléma megoldásától teszik függővé, de ez a kérdés éppen az ő politikájuk miatt, a nyugat-németországi militarizmus fejlesztése következtében került zsákutcába, valamint azon politikájuk hibájából, hogy nem hajlandók elismerni a Német Demokratikus Köztársaság fennállását. Minden feltétel megvan arra, hogy a tárgyalásokról áttérjünk a tettekre Ilyen helyzetben rendkívül nagy nemzetközi jelentőségű a Szovjetunió kormányának új nagyvonalú konkrét lépése, amelyet a fegyverkezés csökkentésére tett. Miután 1955-ben bejelentette, hogy 640 ezer fővel leszállította fegyveres erőinek létszámát, ez év május közepén a Szovjetunió kormánya közölte azt a határozatát, hogy fegyveres erőinek létszámát további 1 200 000 fővel csökkenti és megfelelő mértékben leszállítja fegyverzetét, valamint a katonai célokra fordított költségvetési kiadásait is. A szovjet kormánynak ez a lépése, amelyet még jobban kihangsúlyoznak azok a nagyfontosságú üzenetek, amelyeket Bulganyin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ez év júniusában a nyugati hatalmak kormányelnökeinek és egyes más államférfiaknak küldött. Ezek az üzenetek példaképét szolgáltatják a leszerelés kérdése azon új felfogásának, amelyek megteremtik a reális feltételeit annak, hogy a meddő vitákról konkrét tettekre térjenek át. A leszerelés kérdésében levő holtpont leküzdésében új, nagy jelentőségű kezdeményezést fejtett ki a Szovjetunió az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési bizottságában ez év júliusában. A nyugati hatalmak elejtették a maximális hadsereglétszámokra tett saját javaslataikat, újabb, magasabb számokat javasolva. A Szovjetunió kormánya, hogy közeledjék a nyugati nagyhatalmakhoz, ezúttal is beleegyezett ezekbe az új javaslatokba és egyetértett azzal, hogy a Szovjetunió, az Amerikai Egyesűit Államok és Kína fegyveres erőinek létszámát 2 500 000 főben, Nagy-Britannia és Franciaország fegyveres erőinek létszámát pedig 750 ezer főben állapítsák meg. Ezenkívül a Szovjetunió kormánya javaslatot tett a következő címmel: „Az államok nyilatkozata a világbéke és a népek biztonságának megszilárdítására irányuló intézkedésekről". A javaslat megállapítja, hogy az államok mindaddig, míg nem tiltják be teljeseň az atom- és hidrogénfegyvert, s nem szüntetik be e fegyver gyártását és nem vonják ki az államok fegyverzetéből, mondjanak le e fegyver alkalmazásáról, valamint az erőszaknak, vagy az erőszakkal való fenyegetődzés alkalmazásáról. Végül Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ez év július 16-i ülésén előadta a szovjet kormánynak azt a javaslatát, amely szerint a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kössenek egyezményt valamennyi atom- és termonukleáris fegyverkísérlet és kísérleti robbantás azonnali beszüntetéséről. A Legfelső Tanácsnak a világ valamennyi parlamentjéhez a leszerelés kérdésében intézett felhívása a szovjet nép új nagy békemanifesztuma, amely a lázas fegyverkezés megszüntetésére, az új háború veszélyének kiküszöbölésére. a béke győzelmére irányul. Csehszlovákia közvéleménye az egész világ legszélesebb közvéleményével együtt lelkes egyetértéssel fogadta a Szovjetunió kormányának és Legfelső Tanácsának új javaslatait és újabb nagy kezdeményezését. A szovjet javaslatok megvalósítása megteremtené a nemzetközi feszültség további lényeges enyhítésének, az új háború kiküszöbölésének előfeltételeit. Mélységes meggyőződésünk, hogy a leszerelés utáni vágyat, a reális tettek óhaját Nyugaton sem lehet elhallgattatni. Az egész világ népeivel együtt sürgetően követeljük, hogy a nyugati nagyhatalmak fogadják el az új szovjet javaslatokat, adják kijelentéseik őszinteségének reális bizonyítékát, mutassák meg, hogy megakarják szilárdítani a békét és hatékonyan akarnak hozzájárulni a leszerelési egyezmény eléréséhez, hogy legalább egyszer ne ejtsék el saját javaslataikat. A Csehszlovák Köztársaság kormánya hálásan értékeli, örömmel- üdvözli és támogatja a szovjet kormánynak és a Legfelső Tanácsnak intézkedéseit és új javaslatait, amelyek jelentős, követésreméltó lépések a fegyverkezési verseny megszüntetésének útján. Csehszlovákia fegyveres erőinek számát a múlt évben 34 ezer fővel csökkentette. Az idei költségvetésben a honvédelemre fordított kiadások 7,9 százalékkal kisebbek. Az 1955-ös évvel szemben a költségvetési összkiadásokban levő részarányuk 12,1 százalékról 10,7 százalékra csökkent. A köztársaság kormánya — mint ismeretes — július 24-én elhatározta, hogy újból csökkenti a csehszlovák néphadsereg létszámát, mégpedig ezúttal 10 ezer fővel. Szilárdan hiszszük, hogy jóakaratunknak ez az újabb bizonyítéka hozzájárul a népek leszerelésére irányuló törekvéséhez. A csehszlovák kormány továbbra is támogatni fog minden általános leszerelési egyezmény elérésére irányuló őszinte törekvést, a tömegpusztító fegyverek eltiltására irányuló törekvést és minden erejéből hozzájárul, hogy megfelelő általános egyezmény jöjjön létre a leszerelés kérdésében az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében is. A köztársaság kormányának az a nézete, hogy a leszerelés kérdésének megoldását nem lehet tovább halogatni. Az e kérdésekhen elért haladás jelentősen elősegítené a nemzetközi bizalom erősödését, a nemzetközi feszültség további enyhülését, a többi eddig nyilt kérdések megoldását és ezenkívül lehetővé tenné a keleti és nyugati államoknak, hogy a felszabaduló pénzeszközöket a nép életszínvonalának emelésére, a kevéssé fejlett országok önálló gazdasági fejlődésének megjavítására szenteljék. A tömegpusztító fegyverek eltiltásában elért megegyezés széles utat nyitna az atomenergia kizárólag békés célokra való felhasználásához. A tudományos kutatás eredményei már ma meggyőzően mutatják, mily mérhetetlen lehetőséget nyújt az atomenergia á népek jelétének emelésében. Hála a Szovjetunió segítségének, a kölcsönös gyümölcsöző együttműködésnek, tudósaink és technikusaink intenzív törekvésének, munkásosztályunk tapasztalatainak és fejlettségének köztársaságunk is már jelentős lépéseket tett ezen az úton. Az egyesült atomkutató intézet létesítése az új sikerek elérésének alapja. A csehszlovák kormány egyik elsőrendű feladatának tartja, hogy minden téren a széleskörű nemzetközi együttműködés érdekében dolgozzon az atomerő békés felhasználása terén. Az ezen együttműködés fejlesztéséhez való hozzájárulás céljától vezettetve tevékenyen részt vesz az atomerőügyi nemzetközi ügynökség létesítésében. Nagy érdeklődéssel és reménnyel üdvözölte Csehszlovákia népe a Szovietunió kormányának nemrég tett nagyvonalú indítványát az európai államok konferenciájának összehívására, amely az Amerikai Egyesült Államokrészvételével az összeurópai regionális szervezet lehetőségeiről tárgyalna az atomenergia békés felhasználására. Továbbra is törekednünk kell a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére Nem kevésbé fdntos és égető kérdés az európai biztonság problémája. A Szovjetunióval együtt kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törekszünk, amely megtestesítené valamennyi európai állam létérdekeit, kivétel nélkül a kis és nagy államok érdekeit. Szükséges lesz, hogy e szellemben valamennyi érdekelt állam álláspontjait összeegyeztessék. Annak ellenére, hogy bizonyos javulás állott be az európai helyzetben, hogy már nem fenyeget közvetlenül a háború veszélye, annak ellenére, ISö^y megjavultak az európai államok kapcsolatai, fennállnak olyan szervezetek, mint az Északatlanti Tömb és annak függvénye, a Nyugateurópai Unió. E szervezet tagállamaiból is nem egyszer hallani olyan hangokat, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy ma nem jogosult az ilyen szervezetek fennállása, és követelik megszüntetésüket vagy legalábbis lényeges strukturális átalakulásukat. E tömbök vezető szervei üléseinek konkrét tapasztalatai megcáfolhatatlanul bizonyítják, hogy azoknak a céloknak, amelyeket e szervezetek vezető körei követnek, semmi közük sincs egyetlen európai állam érdekeihez sem, hanem olyan tényezőt jelentenek, amely fékezi a népek baráti kapcsolatainak fejlődését, akadályozza a nemzetközi feszültség további enyhülését, s útjában áll a nyilt kérdések megoldásának. A csehszlovák kormánynak az a nézete, hogy Európának egymással szemben álló tömbökre való felosztása természetellenes állapot, amely nem felel meg a jelenlegi fejlődésnek és a népek óhajának. Csehszlovákia éppúgy, mint a varsói szerződés többi tagállamai, már előzőleg kiielentette, hogy ezt az egyezményt csak addig tartja nélkülözhetetlen intézkedésnek, míg nem jön létre megegyezés az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megalakításáról. A Csehszlovák Köztársaság kormánya a többi európai kormányhoz azza' a sürgető felhívással fordult, hogy késedelem nélkül közösen Európa két tömbre való abnormális szétszakításának kiküszöbölésére irányuló útra lépjenek, olyan intézkedéseket tegyenek, melyeknek célja egyrészt az Északatlanti Szövetség és a Nyugateurópai Unió, másrészt pedig a varsói egyezmény megszüntetése. Az európai biztonság kérdésévei szorosan összefügg Németország kérdése. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya nemrégen nem csekély nyomás kifejtésével a szövetségi parlamentben keresztülvitte az általános hadkötezettségi törvényt és az Amerikai Egyesült Államok teljes támogatásával megvalósítani szándékozik Nyugat-Németország teljes remilitarizálásának programját. Amint látható, a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei vakon haladnak Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének (Folytatás a 2. oldalon) i