Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-01 / 213. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA ÜLÉSRE HÍVTÁK ÖSSZE A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCSOT 1956. augusztus 1, szerda 50 fillér IX. évfolyam, 213. szám. A szlovák Nemzeti Tanács elnöksége 1956 augusztus 2- és 5-ára Bratislavába ülésre hívta össze a Szlovák Nemzeti Tanácsot. A Szlovák Nemzeti Tanács megtárgyalja a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővíté­séből eredő feladatokat, az alkotmánytörvény 33/1956 Zb alapján, melyet a Csehszlovák Köz­társaság Nemzetgyűlése 1956 július 31-én ha­gyott jóvá. kW A nép, a párt és a kormány teljes egysége a szocializmus építésében Viliam Široký miniszterelnök a nemzetgyűlés elé terjesztette a kormány nyilatkozatát Tisztelt nemzetgyűlés! Az utóbbi időben oly jelentős ese­ményekre került sor. mind a nemzet­közi politikában, mind pedig a bel­politika fejlődésében, hogy a köztár­saság kormánya célszerűnek és szük­ségesnek tartja állást foglalni ezekhez az eseményekhez és kitűzni a jövőben folytatandó politikájának elveit. Mindezek az események közvetle­nül és közvetve kapcsolatban állanak a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusával. A kongresszus óta eltelt rövid időszak is teljesen megerősíti e kongresszus nagy kiha­tású nemzetközi jelentőségét. A kongresszus eredményeinek, valamint bel- és külpolitikánkra levont követ­keztetéseinek jegyében folyt le Cseh­szlovákia Kommunista Pártja ez év június 11—15-i országos konferenciá­ja, amely rendkívüli mértékben fej­lesztette dolgozó népünk kezdeménye­zését és aktivitását országépíté­sünk feladatainak megvalósításá­ban. megerősítette a szocializmus épí­tése fő irányvonalának helyességét ha­zánkban, megtárgyalta a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960. évi második népgazdaságfejlesztési ötéves tervé­nek irányelveit és számos intézkedést hagyott jóvá gazdasági és kulturális országépítésünk irányításának decent­ralizálására, az egész népgazdaság színvonalának emelésére. A nemzetközi politikában köztársa­ságunk szempontjából elsősorban azt a mérhetetlen fontosságot kell ki­emelnünk, amelyet az a rendkívül je­lentős tény mutat, hogy világszerte a nemzetközi feszültség enyhítésére törekednek. Ez a törekvés sikeresen folyik, újabb és nagyon jelentős ered­ményeket mutat fel. Szüntelenül bővülnek a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, gazdasá­gi és kulturális kapcsolatai — s egy­ben elmélyül és megszilárdul a szocia­lista világrendszer országait egybefű­ző kapcsolat, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az államoknak a gazdasá­gi és politikai rendszerhez való ho­vátartozás nélküli békés egymás mel­lett élésének gondolata új híveket szerez a tőkés államok uralkodó kö­reiben is. Az a tény, hogy fordulat állott be a nemzetközi fejlődésben, hogy eny­hült a nemzetközi feszültség, elsősor­ban a Szovjetunió tevékeny és szívós békepolitikájának érdeme, amely a többi békés államokkal és népekkei együttműködésben, mérhetetlen erő­feszítést tett a népek közötti kapcso­latok megjavítására, a nyílt nemzet­közi kérdések megoldására, s minden erőt a békeharcra, a háborút vágyó körök elszigetelésére mozgósított. Az a törekvés, amelyet főleg az utóbbi mintegy másfél év alatt a Szovjetunió a világbéke és biztonság ügyéért tett, a céltudatos, áldozatkész, elvies és emellett a különböző rendszerű álla­mok békés együttélése politikája le­nini eivei legrugalmasabb, megvalósí­tásának egyedüli példája. A Szovjet­unió példamutatása és konkrét ered­ményei még színvonalasabb harcra lelkesítik a többi népeket az új háború ellen, a világbéke fenntartásáért és megszilárdításáért. Legfontosabb feladat: a szocialista tábor országai­nak együttműködését és egy­ségét szorosabbá tenni Természetesen nagy hiba volna azt hinni, hogy már mindent megnyer­tünk, hogy nem fenyeget többé hábo­rús veszély. A Nyugat háborút akaró körei nem kevéssé igyekeznek arra, hogy feltartóztassák a nemzetközi történelmi .fejlődést és felszítsák a hidegháborút azt hiszik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa után Sztálin szemé­lyi kultusza ártalmas következményei­nek leküzdésével összefüggésben el­jött az ő idejük arra, hogy fokozzák felforgató tevékenységüket a népi de­mokratikus államokban. Az impéria- | listák szeretnék megakadályozni ezen államok szocialista fejlődését. Maga a „New York Times" beismeri: „Kezdeti célunk megzavarni a keleti tömböt". Igen, ezt akarják! Éket akarnak ver­ni elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus államok közé, hogy meggyengítsék a szocializmus és a bé­ke ügyét és így megvalósítsák a népek elleni sötét terveiket. Mindezek és az ezekhez hasonló terveik és törekvé­seik azonban már eleve kudarcra van­nak ítélve. Az imperialista reakciónak az a kísérlete, hogy a szocialista tá­bort kettéossza, éppúgy, mint az a kísérlete, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszusának leleplezéseivel kapcsolatban zavart okozzon a békés és nemzetközi mun­kásmozgalom soraiban, teljes kudarc­ba fullad. De ezenkívül még jobban megmutatják a népeknek az imperia­lizmus igazi arculatát és megtanítják arra, hogy még éberebbek legyenek terveikkel szemben. Nem kétséges, hogy az SZKP XX. kongresszusának történelmi határozatai következtében jelentősen tovább szilárdul a szocia­lista világrendszer egysége és ereje, megszilárdul az egész békeövezet, erősödik és elmélyül a' munkáspártok elvtársi szolidaritása. Ami köztársaságunkat illeti, a köz­társaság kormánya abból a szilárd és változatlan elvből indul ki, hogy Csehszlovákia szabadságának és viru­lásának alapvető nemzetközi támasza éppúgy, mint a világbéke és biztonság legfőbb biztosítéka iS a Szovjetunió vezette szocialista tábor államainak j egysége, szilárdsága és testvéri együttműködése. A szocialista tábor államainak egysége és együttműködé­se közvetlenül ezeknek az államoknak a lényéből fjŰSatí- A szocialista tábor valamennyi WBf tnában a munkásosz­tály kezében van a hatalom, amely szövetséget alkot a parasztsággal. Ezen országok vezető ereje a kom­munista, vagy a munkáspárt, amely a marxizmus-leninizmus eszméihez igazodik. Ez a tény, ezen államok ér­dekeinek és céljainak teljes egysége törvényszerűen ahhoz vezet, hogy egységes és szilárd frontot alkotnak a békéért vívott harcban. A csehszlo­vák külpolitika elsőrendű feladata ezért minden téren tovább erősíteni és fokozni a szocialista tábor államai­nak egységét és testvéri együttműkö- j dését. Ez elsősorban Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködésének további szilárdítására és fokozá­zására vonatkozik. A csehszlovák­nép a Szovjetunióban nemcsak felszabadítóját, őszinte barátját és idősebb testvérét látja, hanem ha­talmas és fejlett szocialista nagyha­talmat, amely a leggazdagabb tapasz­talatokkal ' rendelkezik a szocializmu­sért és a békéért vívott harcban. A Szovjetunió külpolitikája fejezi ki a legjobban nemcsak az egész szocia­lista tábor közös érdekeit és szükség­leteit, hanem valamenhyi békeszerető nemzetét is. Ezért a Szovjetunió min­den téren való támogatása azt jelen­ti, hogy a nemzetek békéjét és ba­rátságát támogatjuk. Népünk már 1945-ben kitűzte a jelszót: „A Szovjetunióval örök idők­re!" Ez a jelszó ma inkább érvényes, mint bármikor azelőtt. A Szovjetunió­val tovább győzelmes harcra fel a bé­kéért, a szocializmusért, és sohasem másképp! A nemzetközi feszültség enyhülését nem takarja el előttünk az a tény, hogy az olyan sürgős és égető nem­zetközi problémák megoldásában, mint a leszerelés, a tömegpusztító fegyve­rek eltiltása, az európai kollektív biz­tonság, a német kérdés megoldása, mindeddig nem értek el konkrét ered­ményeket. Mindezeket a kérdéseket a kormány a legnagyobb figyelemmel kíséri, mert köztársaságunkra létfon­tosságúak. Éppúgy, mint világszerte, a mi ha­zánk népe is sürgetően követeli, hogy a leszerelésről ne csak beszéljenek többé, hajiem a leszerelés váljék való­sággá. Emellett látnunk kell, hogy égyedül a Szovjetunió az, amely ko­molyan és konkrétan törekszik meg­egyezés elérésére, míg a nyugati ha- I talmak minden megegyezésre irányuló 1 kísérletet meghiúsítanak és elutasíta­nak. A Szovjetunió kormánya főként az utóbbi években újból és újból ismé­telten javaslatokat tett, amelyekben messzemenően közeledett a nyugati hatalmak álláspontjához. Mihelyt azonban a Szovjetunió beleegyezett álláspontjukba, a nyugati hatalmak elejtették saját javaslatukat, amelyet addig oly hevesen védelmeztek és újabb feltételeket tűztek ki teljesen világosan azt a célt követve, hogy meghiúsítsák egyezmény elérését. A leszerelés kérdésének megoldását ma a nagyhatalmak például a német prob­léma megoldásától teszik függővé, de ez a kérdés éppen az ő politikájuk miatt, a nyugat-németországi milita­rizmus fejlesztése következtében ke­rült zsákutcába, valamint azon politi­kájuk hibájából, hogy nem hajlandók elismerni a Német Demokratikus Köz­társaság fennállását. Minden feltétel megvan arra, hogy a tárgyalásokról áttérjünk a tettekre Ilyen helyzetben rendkívül nagy nemzetközi jelentőségű a Szovjetunió kormányának új nagyvonalú konkrét lépése, amelyet a fegyverkezés csök­kentésére tett. Miután 1955-ben be­jelentette, hogy 640 ezer fővel leszál­lította fegyveres erőinek létszámát, ez év május közepén a Szovjetunió kor­mánya közölte azt a határozatát, hogy fegyveres erőinek létszámát további 1 200 000 fővel csökkenti és megfele­lő mértékben leszállítja fegyverzetét, valamint a katonai célokra fordított költségvetési kiadásait is. A szovjet kormánynak ez a lépése, amelyet még jobban kihangsúlyoznak azok a nagy­fontosságú üzenetek, amelyeket Bul­ganyin elvtárs, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke ez év júniusában a nyugati hatalmak kormányelnökei­nek és egyes más államférfiaknak kül­dött. Ezek az üzenetek példaképét szolgáltatják a leszerelés kérdése azon új felfogásának, amelyek megteremtik a reális feltételeit annak, hogy a med­dő vitákról konkrét tettekre térjenek át. A leszerelés kérdésében levő holt­pont leküzdésében új, nagy jelentősé­gű kezdeményezést fejtett ki a Szov­jetunió az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének leszerelési bizottságában ez év júliusában. A nyugati hatalmak el­ejtették a maximális hadsereglétszá­mokra tett saját javaslataikat, újabb, magasabb számokat javasolva. A Szovjetunió kormánya, hogy közeled­jék a nyugati nagyhatalmakhoz, ez­úttal is beleegyezett ezekbe az új ja­vaslatokba és egyetértett azzal, hogy a Szovjetunió, az Amerikai Egyesűit Államok és Kína fegyveres erőinek létszámát 2 500 000 főben, Nagy-Bri­tannia és Franciaország fegyveres erőinek létszámát pedig 750 ezer fő­ben állapítsák meg. Ezenkívül a Szov­jetunió kormánya javaslatot tett a kö­vetkező címmel: „Az államok nyilat­kozata a világbéke és a népek bizton­ságának megszilárdítására irányuló intézkedésekről". A javaslat megálla­pítja, hogy az államok mindaddig, míg nem tiltják be teljeseň az atom- és hidrogénfegyvert, s nem szüntetik be e fegyver gyártását és nem vonják ki az államok fegyverzetéből, mondjanak le e fegyver alkalmazásáról, valamint az erőszaknak, vagy az erőszakkal való fenyegetődzés alkalmazásáról. Végül Sepilov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ez év július 16-i ülésén előadta a szovjet kormánynak azt a javaslatát, amely szerint a Szovjet­unió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kössenek egyez­ményt valamennyi atom- és termo­nukleáris fegyverkísérlet és kísérleti robbantás azonnali beszüntetéséről. A Legfelső Tanácsnak a világ vala­mennyi parlamentjéhez a leszerelés kérdésében intézett felhívása a szov­jet nép új nagy békemanifesztuma, amely a lázas fegyverkezés megszün­tetésére, az új háború veszélyének ki­küszöbölésére. a béke győzelmére irá­nyul. Csehszlovákia közvéleménye az egész világ legszélesebb közvéle­ményével együtt lelkes egyetértéssel fogadta a Szovjetunió kormányának és Legfelső Tanácsának új javaslatait és újabb nagy kezdeményezését. A szovjet javaslatok megvalósítása meg­teremtené a nemzetközi feszültség to­vábbi lényeges enyhítésének, az új háború kiküszöbölésének előfeltételeit. Mélységes meggyőződésünk, hogy a leszerelés utáni vágyat, a reális tet­tek óhaját Nyugaton sem lehet el­hallgattatni. Az egész világ népeivel együtt sürgetően követeljük, hogy a nyugati nagyhatalmak fogadják el az új szovjet javaslatokat, adják kijelen­téseik őszinteségének reális bizonyíté­kát, mutassák meg, hogy megakarják szilárdítani a békét és hatékonyan akarnak hozzájárulni a leszerelési egyezmény eléréséhez, hogy legalább egyszer ne ejtsék el saját javaslatai­kat. A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya hálásan értékeli, örömmel- üdvözli és támogatja a szovjet kormánynak és a Legfelső Tanácsnak intézkedéseit és új javaslatait, amelyek jelentős, követésreméltó lépések a fegyverke­zési verseny megszüntetésének útján. Csehszlovákia fegyveres erőinek szá­mát a múlt évben 34 ezer fővel csök­kentette. Az idei költségvetésben a honvédelemre fordított kiadások 7,9 százalékkal kisebbek. Az 1955-ös év­vel szemben a költségvetési összki­adásokban levő részarányuk 12,1 szá­zalékról 10,7 százalékra csökkent. A köztársaság kormánya — mint isme­retes — július 24-én elhatározta, hogy újból csökkenti a csehszlovák néphadsereg létszámát, mégpedig ez­úttal 10 ezer fővel. Szilárdan hisz­szük, hogy jóakaratunknak ez az újabb bizonyítéka hozzájárul a népek leszerelésére irányuló törekvéséhez. A csehszlovák kormány továbbra is tá­mogatni fog minden általános lesze­relési egyezmény elérésére irányuló őszinte törekvést, a tömegpusztító fegyverek eltiltására irányuló törek­vést és minden erejéből hozzájárul, hogy megfelelő általános egyezmény jöjjön létre a leszerelés kérdésében az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében is. A köztársaság kormá­nyának az a nézete, hogy a leszerelés kérdésének megoldását nem lehet to­vább halogatni. Az e kérdésekhen el­ért haladás jelentősen elősegítené a nemzetközi bizalom erősödését, a nemzetközi feszültség további enyhü­lését, a többi eddig nyilt kérdések megoldását és ezenkívül lehetővé ten­né a keleti és nyugati államoknak, hogy a felszabaduló pénzeszközöket a nép életszínvonalának emelésére, a kevéssé fejlett országok önálló gaz­dasági fejlődésének megjavítására szenteljék. A tömegpusztító fegyverek eltiltásá­ban elért megegyezés széles utat nyitna az atomenergia kizárólag békés célokra való felhasználásához. A tu­dományos kutatás eredményei már ma meggyőzően mutatják, mily mérhetet­len lehetőséget nyújt az atomenergia á népek jelétének emelésében. Hála a Szovjetunió segítségének, a kölcsönös gyümölcsöző együttműködésnek, tu­dósaink és technikusaink intenzív tö­rekvésének, munkásosztályunk ta­pasztalatainak és fejlettségének köz­társaságunk is már jelentős lépéseket tett ezen az úton. Az egyesült atom­kutató intézet létesítése az új sike­rek elérésének alapja. A csehszlovák kormány egyik első­rendű feladatának tartja, hogy min­den téren a széleskörű nemzetközi együttműködés érdekében dolgozzon az atomerő békés felhasználása terén. Az ezen együttműködés fejlesztéséhez való hozzájárulás céljától vezettetve tevékenyen részt vesz az atomerőügyi nemzetközi ügynökség létesítésében. Nagy érdeklődéssel és reménnyel üdvözölte Csehszlovákia népe a Szov­ietunió kormányának nemrég tett nagyvonalú indítványát az európai ál­lamok konferenciájának összehívására, amely az Amerikai Egyesült Államok­részvételével az összeurópai regioná­lis szervezet lehetőségeiről tárgyal­na az atomenergia békés felhasználá­sára. Továbbra is törekednünk kell a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére Nem kevésbé fdntos és égető kérdés az európai biztonság problémája. A Szovjetunióval együtt kollektív biz­tonsági rendszer megteremtésére tö­rekszünk, amely megtestesítené vala­mennyi európai állam létérdekeit, ki­vétel nélkül a kis és nagy államok érdekeit. Szükséges lesz, hogy e szel­lemben valamennyi érdekelt állam ál­láspontjait összeegyeztessék. Annak ellenére, hogy bizonyos ja­vulás állott be az európai helyzetben, hogy már nem fenyeget közvetlenül a háború veszélye, annak ellenére, ISö^y megjavultak az európai államok kapcsolatai, fennállnak olyan szerve­zetek, mint az Északatlanti Tömb és annak függvénye, a Nyugateurópai Unió. E szervezet tagállamaiból is nem egyszer hallani olyan hangokat, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy ma nem jogosult az ilyen szervezetek fennállása, és követelik megszünteté­süket vagy legalábbis lényeges struk­turális átalakulásukat. E tömbök ve­zető szervei üléseinek konkrét ta­pasztalatai megcáfolhatatlanul bizo­nyítják, hogy azoknak a céloknak, amelyeket e szervezetek vezető körei követnek, semmi közük sincs egyet­len európai állam érdekeihez sem, hanem olyan tényezőt jelentenek, amely fékezi a népek baráti kapcsola­tainak fejlődését, akadályozza a nem­zetközi feszültség további enyhülését, s útjában áll a nyilt kérdések meg­oldásának. A csehszlovák kormánynak az a nézete, hogy Európának egymással szemben álló tömbökre való felosztá­sa természetellenes állapot, amely nem felel meg a jelenlegi fejlődés­nek és a népek óhajának. Csehszlo­vákia éppúgy, mint a varsói szerző­dés többi tagállamai, már előzőleg kiielentette, hogy ezt az egyezményt csak addig tartja nélkülözhetetlen in­tézkedésnek, míg nem jön létre meg­egyezés az összeurópai kollektív biz­tonsági rendszer megalakításáról. A Csehszlovák Köztársaság kormánya a többi európai kormányhoz azza' a sürgető felhívással fordult, hogy ké­sedelem nélkül közösen Európa két tömbre való abnormális szétszakítá­sának kiküszöbölésére irányuló útra lépjenek, olyan intézkedéseket tegye­nek, melyeknek célja egyrészt az Északatlanti Szövetség és a Nyugat­európai Unió, másrészt pedig a varsói egyezmény megszüntetése. Az európai biztonság kérdésévei szorosan összefügg Németország kér­dése. A Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya nemrégen nem csekély nyomás kifejtésével a szövetségi par­lamentben keresztülvitte az általános hadkötezettségi törvényt és az Ame­rikai Egyesült Államok teljes támo­gatásával megvalósítani szándékozik Nyugat-Németország teljes remilita­rizálásának programját. Amint látha­tó, a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei vakon haladnak Nyu­gat-Németország újrafelfegyverzésének (Folytatás a 2. oldalon) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom