Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-23 / 204. szám, hétfő

LUDVÍK AŠKENÁZY: EMBERKE Az olvasó mindig keres, kutat. Könyvekben lapoz, folyóiratokban böngész, mert olyan nagy a világ s olyanok titkai, sejtett vagy meg netm sejtett dolgai, hogy egy emberöltő bizony kevés ahhoz, hogy mindent megismerjünk. Mindent? A szellem: értékek javának meg ismerője már boldog ember! Azért törekszünk fi könyvek megválogatására is, hogy ha már ráfordítjuk óráinkat, perceinket, jó legyen, lelki értékfink gazdagítója legyen. De íme, kezünkbe került egy formájára nézve igénytelennek látszó könyvecske, a cseh író. Aškenázy Emberkéje és nem tudjuk, mit kezdjünk vele. Százharminc oldalon harminchárom kis karcolat, s a borítólapot •nézegetve arra vagyunk kíváncsiak, mit tud ez az író? Aztán beleolvasunk. Nem akar ez a szándék folyamatos olvasásban megtestesülni, csak kóstoló akar lenni annak megállapítására, hogy ez író, aki itt és ebben a könyvben első személyben beszél el apró történeteket, vajon mi mindent tud az életről. Belekóstoltál és nem tudod abbahagyni. Mert ez a gyerek, ez az ap3 olyan légkört teremt, hogy megszomjazol, megrészegedsz tőle. Mohón falod a sorokat s persze észreveszed, észre kell venned, hogy nem is olvasol, az apa és emberke olyan eleven a kis etűdökben, hogy előtted mozog, neked tesz fel izgatottan és megismerésre szomjasan miérteket. Sok ifjúsági regényt olvastam már, nagyon sok gyermektörténetnek lettem isimerője, de az Aškenázyéhoz hasonlót még csak néhányszor sikerült kezembe venni. E néhány oldalas remekműből az élet szeretete, a jóság, a kölcsönös megbecsülés érzése árad. S a történetek olyan egyszerű nyelven szólnak az olvasóhoz, olyan egyszerűen és szépen, mintha nem olvasnád, de végignéznéd a könyvbe foglalt életet. „Akkor is, fehér kocsin jöttetek — holnap talán szűk le6z nektek a világ" — mondja az író, az ember emberkének. És mozaikszerű történeteiben végigkíséri a kisfiú kedves és bájos viszonyát apuhoz, az embereikhez és a társadalomhoz. A sokrétű viszony kifejezésében, írói megformálásában rengeteg a könnycsaló komolyság, a szívet melegítő, lelket vidító derű. A meggyőzés módszeréről című írásban például Aškenázy a csattanót arra a közismert életbölcsességre építi, hogy semmit sem szabad túlzásba vinni. Még a meggyőzést sem. Mert jóllehet emberke sokáig elhallgatja apu összehasonlítgatását, az ő és gyermeke korával, de végül türelmetlenül kéri a pofont, csakhogy szabadulhasson. Emberkéknek s emberekről beszél az írás, de tanulságát végső sorban mi, felnőttek is megszívlelhetjük. Ez a kis etűd páratlan a maga nemében. „Az ember úgy - néz vissza az elmúlt időre, mintha kútba nézne. Valami tükröződik ott, villan egyet, aztán megint eltűnik, szertefoszlik a semmiben," Nincs abban semmi öncélúság, ha ezt a szép írói hasonlatot idézem. Különben is azért teszem, mert ez a néhány mondat apu és emberke történetének az aláfestője, összecsengő harmóniája. Megyünk, haladunk előre, de közben-közben visszapillantunk, hogy mélyebben emlékezzünk, élesebben lássunk. Az Utazás a világűrbe vasárnap reggel történik. Apu még álmos, fáradt, ellenben emberke már mesére éhes. S apu, hogy szundíthasson még, emberkét felderítő-útra küldi a bolygókra. Az apai számítás azonban nem tesz túl a gyermek eszén, mert a földre visszatérvén, ismét azt kéri, ami az apu tarsolyából kifogyott — a mesét. Élethű és lélektanilag komolyan megalapozott ez az írás. Fordulatokra és látszólagos ellentmondásokra épü't. De sorolhatnánk, idézhetnénk tovább a gyönyörű, szines etűdöket. Időzhetnénk A pintyőkénél, amelyben emberke rápirít egy éltes asszonyra, amiért az világtalan férjénak hazudik, csakhogy megetesse vele levesét. És nyomatékkal aláhúzhatnánk a történet végső summájaként, hogy a szülő józan pedagógiai elgondolásának (csak az igazat mondd) gyakran ellentmond kz élet. Vagy beszélhetnénk Az Okirathamisításról, erről a néhány tízsoros remekműről, amelyben cmberffo is résztvesz apuval a brigádon. Ő a zenekar. S amilyen pajkosan, jókedvűen játszik a felnőtteknek, olyan szomorú lesz, amikor megtudja, ő nem kaphat igazolványt. A kövér elvtárs, a szerv, szigorúan elutasítja könnyes kérelmét azzal, hogy a brigád komoly dolog. Mi készül a budapesti filmműtermekben? A PRÄOAI KINO című lap nemrégen igen melegen méltatta a tavaly készült magyar filmeket. Más országokban is igen kedvezően fogadták a „Budapesti tavasz"-t, „A 9-es kórtermet", a „Gázolás"-t, az „Egy pikoló világos"-t a cannesi filmfesztiválon bemutatott „Körhinta" pedig kivívta az egész világsajtó elismerését. Ezek a külföldi sikerek a magyar filmművészek számára jólesően támasztják alá a hazai közönség ítéletét: a magyar filmek látogatottsága tavaly az 1954. évi kétszeresére emelkedett. Több mint 30 millió ember nézte meg az új magyar filmeket. A kormány pedig az alkotó és termelőmunka legnagyobb magyarországi elismerésével, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki a Magyar Filmgyártó Vállalatot. Idén előreláthatólag 12—13 új magyar film készül, szemben a tavalyi tízzel. A Karlovy Vary-i filmfesztiválon az idei év elsőszülöttje, a „Szakadék" .képviseli Magyarországot. A filmet Darvas József forgatókönyvéből Ránódi László rendezte. Tizenöt esztendeje dédelgették magukban a film elkészítésének gondolatát az író és rendező. A film alapja Darvas József hasonló című drámája, amely az 1940es évek elején Budapest akkor leghaladóbb színházában, Pünkösti Andor Madách Színházában bemutatásra is került. A darab művészi értékei és mondanivalójának politikai bátorsága néhány fiatal haladó filmművészben felkeltették a megfilmesítés vágyát. Darvas József megírta a forgatókönyvet, Ranódi László pedig hozzákezdett a forgatás előkészítéséhez. Sikerült összshozniok a szükséges tőkét is, és már minden készen állt a felvételek megkezdéséhez, mikor utolérte őket a „szabad művészet" minden jelentkezésének akkori közös végzete, a horthysta cenzúra tilalma. Majd 15 esztendővel később, idén időkről". Forgatókönyvét Gádor Béla és Darvas Szilárd írták, Gertler rendezte. 3. Ünnepi vacsora,\Pa!otai Borisnak a tavalyi könyvnapokon nagy sikert aratott regényéből Révész György rendezi. 4, Kioltott lángok — színes történelmi film a magyar jakobinusokról. Barabás Tibor irta. Bán Frigyes rendezte. 5. Tanár úr, kérem' Fiatal rendező, Mamcserov Frigyes műve, Karinthy Frigyes felejthetetlen diáktörténeteiből. 6. Csodacsatár — Méray Tibor sportszatírája egy képfebruárban elkészült a Szakadék és | z

eletbeli országban Futbóliában tün igen nagy sikert aratott a magyar Pedig mi adnánk két kézzel az igazolványt emberkének! A kötet valamennyi irása egy-egy miniatür-munka. Aškenázy ügyes és utánozhatalan kezelője a tollnak s jó pedagógiai érzéke lévén, alapos ismerője a gyermek lelkivilágának. Elindítja emberkét és elevenen, színesen felvázolja arcképét. Minden jellemző vonás, minden énkifejező ránc ott van ezen az arcon. S a törtéijetekbői végső tanulságképpen mindenütt kicseng, hogy bár ez a kis gyermekpalánta a miértek sűrűjéből indul el ország-világ felfedező útjára, mégis ő lesz az, akinek ez a nagy világmindenség a vállára nehezedik. A cseh író Aškenázy könyve Palotai Boris kiváló fordításában az örömteli élet himnusza. S ami felbecsülhetetlen értéke, hogy a benne sűrített szenvedélyes életszeretetnek jóízű, humoros egyéni hang a kifejezője. M. J. közönség előtt. Bízunk benne, hogy a Karlovy Vary-i fesztiválon is tetszéssel fogadják majd. Fő törekvésünk, hogy idei filmjeink, csakúgy, mint a tavalyiak, összességükben változatos tematikát öleljenek fel, magas művészi igénnyel érdekesek, szórakoztatók legyenek. Tovább akarjuk folytatni azoknak a napjaink nagy társadalmi kérdéseivel foglalkozó filmeknek a sorát, melyet tavaly a „Gázolás", az „Egy pikoló világos", a „Körhinta" és „A 9-es kórterem" nyitott meg. Jelenleg teljes iramban folyik a munka a magyar filmgyártásban. Hat műtermünkben (négy a Zuglónak nevezett XIV. kerület egyik csendes utcácskájában, kettő Budán, a Rózsadomb aljában fekszik) öt film felvételei folynak egyidőben. Aki úgy vetődik a műtermek közelébe, hogy nem tudja, hol jár, alaposan meglepődik. Itt lenge öltözetű lányok egy reneszánsz lovagot vesznek körül. Amott futballisták s egy fekete formaruhás, fekete tányérsapkás siheder, a horthysta idők hírhedt egyetemi terrorszervezetének, a Turulnak egy tagja áll. Még odébb kubikusok, kőművesek csoportosulnak. Az egyelők választják szét a tarka társaságokat, kit a „Csodacsatár", vagy a „Mese a 12 találatról", kit az „Eltüsszentett birodalom", vagy a „Hannibál tanár úr", kit a „Keserű igazság" felvételeihez szólítva. KÉT HÓNAPON belül befejeződik ezeknek a filmeknek a forgatása, s akkor tíz új magyar film készül el. Talán n§m lesz érdektelen puszta felsorolásuk sem. 1. Szakadék. 2. Dollárpapa, Gábor Andor nagysikerű szatirikus vígjátéka a „régi jó békedöklő magyar álfutballcsillrgról. Keleti Márton rendezi. 7. Mese a 12 találatról. Mai vígjáték, amelyben a totónak csak annyi szerep jut, mint általában a pesti életben — vagyis nagyon sok. Békefi—Jenei—Bacsó— Szász forgatókönyvét Makk Károly rendezi. 8. Eltüsszentett birodalom. Színes, szatirikus reneszánsz mesejáték egy agyafúrt juhászról és egy zsarnok kjrál'y cseppett sem sajnálatos pusztulásáról. Török Tamás és Banovich Tamás írták, Banovich Tamás rendezi. 9. Hannibál tanár úr. Móra Ferenqnek a felszabadulásig kiadatlan kisregénye nyomán Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter írták, Fábry Zoltán rendezi a Horthykorszaknak ezt a gyilkos szatíráját, melynek fő hőse egy óbudai gimnáziumi tanár. Nyúl Béla. 10. Keserű igazság. Alcíme ez lehetne: Egy kiskirály tündöklése és bukása. Kövesi Endre, Nádasi László, Várkonyi Zoltán forgatókönyvét Várkonyi Zoltán viszi filmre. EZEKBEN a filmekben a közönség régi kedvencei: Tolnai Klári, Ruttkai Éva, Bulla Elma, Kiss Manyi, Darvas Iván, Bessenyei Ferenc, Soló István, Timár József, Gábor Miklós, Sinkovits Imre, Soős Imre és mások mellett egész sor új arccal találkbzik majd főszerepekben. Ilyen lesz például Bara Margit, Horváth Júlia, Schubert Éva, Pszota Irén, Szabó Ernő, Pongácz Imre, hogy csak néhányat említsünk. RÉVÉSZ JÖZSEF, a Magyar Filmgyártó Vállalat sajtóosztályának vezetője. KÖZLEKEDÉSI • • • Az atomreaktor óriási mennyiségű meleg előállítására alkalmas, amit a reaktor működésével lehet szabályozni. De a nyert meleget a reaktorból el is kell vezetni, hogy a termelés szolgálatába lehessen állítani. Az atpmanyag fejlesztette meleget folyadék, vagy gáz közvetítésével alakítjuk munkává. Minél gyorsabban akarjuk átadni a meleget, annál naGJgyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb esetben nem a motor súlya a lényeges, hanem a tartalék hajtóanyag súlya. Ez lényegesen változtat a helyzeten. A távrepülésnél az atomhajtású repülő előnyösebb mint a közönséges gép, amelyben a motor súlya ugyan elenyésző, de az üzemanyag tartalék annál nehezebb. Az atomrepülőgépben pedig fordítva, a hajtóanyag és a reaktor súlya sokkal kisebb lesz, mint a közönséges repülőgépeknél. Az atommotor nagyon sokáig működhet egész jelentéktelen mennyiségű atomtartalékkal és jóval gazdaságosabb mint a közönséges motor. Természetesen az atomtechnika t{P vábbi fejlődésével különféle módon csökkenteni lehet a védőintézkedéser ket. Például csak azt a részt védik, ahol emberek tartózkodnak. Hajókon és repülőgépeken vagy más hosszú utakra alkalmazott közlekedési eszközökön a motort el lehet helyezni akár elől, akár hátul. Atomrepülőgép. gyobbra kell készíteni x kazánban az átadási felületet, ami nagyon megnehezíti a szerkesztést. Az atommotor teljesítőképességének növekedésével nő az atomkazán nagysága is. Az atomreaktort nagyon súlyossá teszi az emberre veszélyes rádioaktív sugarak elnyelésére szükséges védőréteg is. Ez az óvintézkedés megkövetel a kazán hasznos terének minden köbméteréhez több mint 40 mázsa védőbetont, ami szokatlanul bonyolulttá teszi az atommotor felhasználását. 4

0J SZÖ 1956. július 23. A hatalmas óceánjáró hajókon fogják talán a leghamarabb alkalmazni az atommotorokat. A reaktor védöburka nem akadály a hajóknál, mert még így is jóval könnyebb mint a közönséges hajók motorja és üzemanyag tartaléka. Még nagyobb előnyökkel kecsegtetnek az atomhajtású tengeralattjárók. A modern tengeralattjárók hatalmas, 1500 tonna vízkiszorítású hajók és rajtuk 150 ember teljesít szolgálatot. A víz alatt óránként néhány kilométeres sebességgel képes haladni. A tengeralattjáró több mint 100 méter mélyre tud lemerülni és 100 órát képes ott maradni. Mechanizmusa több ezer lóerős. Az eddigi technika még nem alkotott olyan motort, amely képes lenne a víz alatt és a víz felett is működni. Ezért a tengeralattjárónak két különálló motorrendszerre van szüksége. A víz alatti haladásra villanymotorok szolgálnak, amelyeket akkumulátor-telep táplál. Természetesen az akkumulátor energiája nem sokáig elég. ». Távoli utakon a víz szinén Dieselmotorok segítségével halad a tengeralattjáró, amelyek feltöltik a víz alatti úton kimerült akkumulátortelepet is. Ugyanezeket a motorokat a víz alatt nem használhatják, mert működésükhöz oxigén kell. Az p körülmény, hogy a tengeralattjáróban kétféle motor kell (Diesel- és villanymotor akkumulátor teleppel) a leggyengébb oldala ennek a hajófajtának. Atomreaktor alkalmazásával korlátlan hatótávolságot nyer a tengeralattjáró. Ilyen motorral nagyon sokáig víz alatt maradhat. Az elhasznált atomüzemanyag jelentéktelen és a motornak sincs szüksége oxigénre. A személyzet oxigén-ellátását folyékony állapotban lehet tartalékolni. A szénsavtól pedig a szokásos módon lehet megszabadulni. A reaktor a védőberendezéssel kevesebb helyet foglal el a tengeralattjárón, mint az akkumulátor-telep, amely nagyobb tengeralattjárókon több száz tonnát nyom. Előnyt jelent az is, hogy a tengervizet részben fel lehetne használni a káros sugárzások elhárítására. replín)^ Egészen a legutóbbi időkig a repülőmotorokban az üzemanyagok vegyi energiáját használták fel. Bár ez az energia lehetővé teszi a hangnál nagyobb sebességet, a szerkesztők a repülőgép hajtására is az atomenergiát törekednek felhasználni. Kívánságuk könnyen megmagyarázható. Egy gramm petróleum elégésével kb. tíz nagy kalória meleg keletkezik, de egy gramm uránban egymilliószor több energia rejlik. Könnyen elképzelhető, hogy az atommotorral működő repülőgép hatásfoka jobb lesz, mint a közönséges gépeké. Milyen lesz az atomrepülögép ? Milyen lesz az alakja? Erről még korai a találgatás. Ha nem lesz szükség nagy gyorsaságra, lehet, hogy repülőszárnyak formája lesz, a hangnál nagyobb sebességűeknél pedig rakéta alakú lehet. .Mindenesetre olyan események előestéjén élünk, amelyek teljesen megváltoztathatják elképzeléseinket a repülőközlekedésről. A mai repülőgépek gyorsasága és hatósugara az üzemanyag vegyi energiájától és a tartalékok mennyiségétől függ. A lökhajtásos repülőgépek nagyobb sebességet érnek el, mint a hang. De hatósugaruk korlátozott, mert sok üzemanyagot fogyasztanak. A duggatytyús gépek sebessége kisebb és a távolsági repülőutakra csak nagy több motoros gépek alkalmasak. A vegyi energiával hajtott repülőgépek több ezer kilométeres, leszállás nélküli úton éránként 550—650 km-es sebességet is elérnek. Az atomenergiával működő repülőgép világkörüli utakat tehet leszállás nélkül és jelentéktelen mennyiségű atomüzemanyagot fogyaszt. A szerkesztők többféle atommotort javasoltak a repülőgépekbe. A legegyszerűbb a közvetlen lebegő-reaktív motor. Repülés közben a levegő a motor diffuzorába áramlik, csatornákon átjut az atomreaktoron és nagy hőfokra felhevül. Nő a levegő térfogata, nagy sebességgel elhagyja a motort és így viszi előre a gépet. Az atomrepülögép másik elképzelt típusa a turboreaktív atommotor. Ez esetben a közönséges reaktív motor robbanó terét helyettesíti a reaktor. A turboreaktív motor működése azon az elven alapszik, hogy a kompresszorba tartó levegőt sűrítik és a reaktoron át juttatva hevítik. A repülőgép úgy halad, hogy a levegő térfogata növekszik a kifújó térben. A kompresszort a turbina levegője működteti. Ezeknek a gépeknek óriási hatótávolsága lehet, emellett a gép súlya felszálláskor is ugyanakkora lesz, mint a leszálláskor, míg a közönséges repülőgépeknél a súly felszálláskor kétszer akkora, mint leszállásnál. A repülőgépbe gőzturbinát is szerelhetnek. Ebben az esetben a reaktor gőzt fejleszt, amely a turbinát hajtja. A turbina pedig a légcsavart működteti. A repülőgépben a gőzturbinás atommotor korlátozza a gép sebességét. A világűrben a rakéták a különbózó állomásokon üzemanyagot vesznek fel. Egy állomás terve. Az atomenergia alkalmazása a repülőgépeken még csak terv. Az azonban kétségtelen, hogy az új energiafajta lehetővé teszi a mostani gyorsaság és magasság jelentős túlszárnyalását. Ez energia segítségéve! el lehet jutni a legközelebbi bolygókra. A modern Kplumbusok már régóta követelik a mérnököktől és tudósoktól, hogy megfelelő repülőgépet szerkeszszenek, amellyel a világűrben eljuthat-