Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-23 / 204. szám, hétfő

LUDVÍK AŠKENÁZY: EMBERKE Az olvasó mindig keres, kutat. Könyvekben lapoz, folyóiratokban bön­gész, mert olyan nagy a világ s olya­nok titkai, sejtett vagy meg netm sejtett dolgai, hogy egy emberöltő bi­zony kevés ahhoz, hogy mindent megismerjünk. Mindent? A szellem: értékek javának meg ismerője már boldog ember! Azért törekszünk fi könyvek megválogatására is, hogy ha már ráfordítjuk óráinkat, perceinket, jó legyen, lelki értékfink gazdagítója legyen. De íme, kezünkbe került egy for­májára nézve igénytelennek látszó könyvecske, a cseh író. Aškenázy Em­berkéje és nem tudjuk, mit kezdjünk vele. Százharminc oldalon harminchá­rom kis karcolat, s a borítólapot •nézegetve arra vagyunk kíváncsiak, mit tud ez az író? Aztán beleolvasunk. Nem akar ez a szándék folyamatos ol­vasásban megtestesülni, csak kóstoló akar lenni annak megállapítására, hogy ez író, aki itt és ebben a könyvben első személyben beszél el apró törté­neteket, vajon mi mindent tud az életről. Belekóstoltál és nem tudod abba­hagyni. Mert ez a gyerek, ez az ap3 olyan légkört teremt, hogy megszom­jazol, megrészegedsz tőle. Mohón falod a sorokat s persze észreveszed, észre kell venned, hogy nem is olvasol, az apa és emberke olyan eleven a kis etűdökben, hogy előtted mozog, neked tesz fel izgatottan és megismerésre szomjasan miérteket. Sok ifjúsági regényt olvastam már, nagyon sok gyermektörténetnek let­tem isimerője, de az Aškenázyéhoz hasonlót még csak néhányszor sikerült kezembe venni. E néhány oldalas re­mekműből az élet szeretete, a jóság, a kölcsönös megbecsülés érzése árad. S a történetek olyan egyszerű nyelven szólnak az olvasóhoz, olyan egyszerűen és szépen, mintha nem olvasnád, de végignéznéd a könyvbe foglalt életet. „Akkor is, fehér kocsin jöttetek — holnap talán szűk le6z nektek a világ" — mondja az író, az ember emberké­nek. És mozaikszerű történeteiben végigkíséri a kisfiú kedves és bájos viszonyát apuhoz, az embereikhez és a társadalomhoz. A sokrétű viszony kifejezésében, írói megformálásában rengeteg a könnycsaló komolyság, a szívet melegítő, lelket vidító derű. A meggyőzés módszeréről című írás­ban például Aškenázy a csattanót arra a közismert életbölcsességre építi, hogy semmit sem szabad túlzásba vin­ni. Még a meggyőzést sem. Mert jólle­het emberke sokáig elhallgatja apu összehasonlítgatását, az ő és gyerme­ke korával, de végül türelmetlenül kéri a pofont, csakhogy szabadulhasson. Emberkéknek s emberekről beszél az írás, de tanulságát végső sorban mi, felnőttek is megszívlelhetjük. Ez a kis etűd páratlan a maga nemében. „Az ember úgy - néz vissza az el­múlt időre, mintha kútba nézne. Vala­mi tükröződik ott, villan egyet, aztán megint eltűnik, szertefoszlik a sem­miben," Nincs abban semmi öncélúság, ha ezt a szép írói hasonlatot idézem. Kü­lönben is azért teszem, mert ez a néhány mondat apu és emberke tör­ténetének az aláfestője, összecsengő harmóniája. Megyünk, haladunk előre, de közben-közben visszapillantunk, hogy mélyebben emlékezzünk, éleseb­ben lássunk. Az Utazás a világűrbe vasárnap reggel történik. Apu még álmos, fá­radt, ellenben emberke már mesére éhes. S apu, hogy szundíthasson még, emberkét felderítő-útra küldi a boly­gókra. Az apai számítás azonban nem tesz túl a gyermek eszén, mert a föld­re visszatérvén, ismét azt kéri, ami az apu tarsolyából kifogyott — a mesét. Élethű és lélektanilag komolyan megalapozott ez az írás. Fordulatokra és látszólagos ellentmondásokra épü't. De sorolhatnánk, idézhetnénk tovább a gyönyörű, szines etűdöket. Időzhetnénk A pintyőkénél, amelyben emberke rápirít egy éltes asszonyra, amiért az világtalan férjénak hazudik, csakhogy megetesse vele levesét. És nyomatékkal aláhúzhatnánk a történet végső summájaként, hogy a szülő jó­zan pedagógiai elgondolásának (csak az igazat mondd) gyakran ellentmond kz élet. Vagy beszélhetnénk Az Okirat­hamisításról, erről a néhány tízsoros remekműről, amelyben cmberffo is résztvesz apuval a brigádon. Ő a zene­kar. S amilyen pajkosan, jókedvűen játszik a felnőtteknek, olyan szomorú lesz, amikor megtudja, ő nem kaphat igazolványt. A kövér elvtárs, a szerv, szigorúan elutasítja könnyes kérelmét azzal, hogy a brigád komoly dolog. Mi készül a budapesti filmműtermekben? A PRÄOAI KINO című lap nemré­gen igen melegen méltatta a tavaly készült magyar filmeket. Más orszá­gokban is igen kedvezően fogadták a „Budapesti tavasz"-t, „A 9-es kór­termet", a „Gázolás"-t, az „Egy pi­koló világos"-t a cannesi filmfeszti­válon bemutatott „Körhinta" pedig ki­vívta az egész világsajtó elismerését. Ezek a külföldi sikerek a magyar filmművészek számára jólesően tá­masztják alá a hazai közönség ítéle­tét: a magyar filmek látogatottsága tavaly az 1954. évi kétszeresére emel­kedett. Több mint 30 millió ember nézte meg az új magyar filmeket. A kormány pedig az alkotó és ter­melőmunka legnagyobb magyarorszá­gi elismerésével, a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendjével tüntette ki a Ma­gyar Filmgyártó Vállalatot. Idén előreláthatólag 12—13 új ma­gyar film készül, szemben a tavalyi tízzel. A Karlovy Vary-i filmfeszti­válon az idei év elsőszülöttje, a „Sza­kadék" .képviseli Magyarországot. A filmet Darvas József forgatókönyvéből Ránódi László rendezte. Tizenöt esz­tendeje dédelgették magukban a film elkészítésének gondolatát az író és rendező. A film alapja Darvas József hasonló című drámája, amely az 1940­es évek elején Budapest akkor leg­haladóbb színházában, Pünkösti Andor Madách Színházában bemutatásra is került. A darab művészi értékei és mondanivalójának politikai bátorsága néhány fiatal haladó filmművészben felkeltették a megfilmesítés vágyát. Darvas József megírta a forgatóköny­vet, Ranódi László pedig hozzákez­dett a forgatás előkészítéséhez. Sike­rült összshozniok a szükséges tőkét is, és már minden készen állt a fel­vételek megkezdéséhez, mikor utol­érte őket a „szabad művészet" min­den jelentkezésének akkori közös vég­zete, a horthysta cenzúra tilalma. Majd 15 esztendővel később, idén időkről". Forgatókönyvét Gádor Béla és Darvas Szilárd írták, Gertler ren­dezte. 3. Ünnepi vacsora,\Pa!otai Bo­risnak a tavalyi könyvnapokon nagy sikert aratott regényéből Révész György rendezi. 4, Kioltott lángok — színes történelmi film a magyar ja­kobinusokról. Barabás Tibor irta. Bán Frigyes rendezte. 5. Tanár úr, kérem' Fiatal rendező, Mamcserov Frigyes műve, Karinthy Frigyes felejthetetlen diáktörténeteiből. 6. Csodacsatár — Méray Tibor sportszatírája egy kép­februárban elkészült a Szakadék és | z eletbeli országban Futbóliában tün igen nagy sikert aratott a magyar Pedig mi adnánk két kézzel az igazolványt emberkének! A kötet valamennyi irása egy-egy miniatür-munka. Aškenázy ügyes és utánozhatalan kezelője a tollnak s jó pedagógiai érzéke lévén, alapos isme­rője a gyermek lelkivilágának. Elindítja emberkét és elevenen, színesen felvá­zolja arcképét. Minden jellemző vonás, minden énkifejező ránc ott van ezen az arcon. S a törtéijetekbői végső tanulságképpen mindenütt kicseng, hogy bár ez a kis gyermekpalánta a miértek sűrűjéből indul el ország-vi­lág felfedező útjára, mégis ő lesz az, akinek ez a nagy világmindenség a vállára nehezedik. A cseh író Aškenázy könyve Palotai Boris kiváló fordításában az örömteli élet himnusza. S ami felbecsülhetetlen értéke, hogy a benne sűrített szenve­délyes életszeretetnek jóízű, humoros egyéni hang a kifejezője. M. J. közönség előtt. Bízunk benne, hogy a Karlovy Vary-i fesztiválon is tet­széssel fogadják majd. Fő törekvésünk, hogy idei filmjeink, csakúgy, mint a tavalyiak, összessé­gükben változatos tematikát öleljenek fel, magas művészi igénnyel érde­kesek, szórakoztatók legyenek. To­vább akarjuk folytatni azoknak a nap­jaink nagy társadalmi kérdéseivel foglalkozó filmeknek a sorát, melyet tavaly a „Gázolás", az „Egy pikoló világos", a „Körhinta" és „A 9-es kórterem" nyitott meg. Jelenleg teljes iramban folyik a munka a magyar filmgyártásban. Hat műtermünkben (négy a Zuglónak ne­vezett XIV. kerület egyik csendes utcácskájában, kettő Budán, a Rózsa­domb aljában fekszik) öt film fel­vételei folynak egyidőben. Aki úgy vetődik a műtermek közelébe, hogy nem tudja, hol jár, alaposan megle­pődik. Itt lenge öltözetű lányok egy reneszánsz lovagot vesznek körül. Amott futballisták s egy fekete for­maruhás, fekete tányérsapkás sihe­der, a horthysta idők hírhedt egyetemi terrorszervezetének, a Turulnak egy tagja áll. Még odébb kubikusok, kő­művesek csoportosulnak. Az egyelők választják szét a tarka társaságokat, kit a „Csodacsatár", vagy a „Mese a 12 találatról", kit az „Eltüsszentett birodalom", vagy a „Hannibál tanár úr", kit a „Keserű igazság" felvéte­leihez szólítva. KÉT HÓNAPON belül befejeződik ezeknek a filmeknek a forgatása, s akkor tíz új magyar film készül el. Talán n§m lesz érdektelen puszta felsorolásuk sem. 1. Szakadék. 2. Dol­lárpapa, Gábor Andor nagysikerű sza­tirikus vígjátéka a „régi jó béke­döklő magyar álfutballcsillrgról. Ke­leti Márton rendezi. 7. Mese a 12 ta­lálatról. Mai vígjáték, amelyben a to­tónak csak annyi szerep jut, mint általában a pesti életben — vagyis nagyon sok. Békefi—Jenei—Bacsó— Szász forgatókönyvét Makk Károly rendezi. 8. Eltüsszentett birodalom. Színes, szatirikus reneszánsz mesejá­ték egy agyafúrt juhászról és egy zsarnok kjrál'y cseppett sem sajnála­tos pusztulásáról. Török Tamás és Banovich Tamás írták, Banovich Ta­más rendezi. 9. Hannibál tanár úr. Móra Ferenqnek a felszabadulásig ki­adatlan kisregénye nyomán Fábri Zol­tán, Gyenes István és Szász Péter ír­ták, Fábry Zoltán rendezi a Horthy­korszaknak ezt a gyilkos szatíráját, melynek fő hőse egy óbudai gimná­ziumi tanár. Nyúl Béla. 10. Keserű igazság. Alcíme ez lehetne: Egy kis­király tündöklése és bukása. Kövesi Endre, Nádasi László, Várkonyi Zoltán forgatókönyvét Várkonyi Zoltán viszi filmre. EZEKBEN a filmekben a közönség régi kedvencei: Tolnai Klári, Ruttkai Éva, Bulla Elma, Kiss Manyi, Darvas Iván, Bessenyei Ferenc, Soló István, Timár József, Gábor Miklós, Sinkovits Imre, Soős Imre és mások mellett egész sor új arccal találkbzik majd főszerepekben. Ilyen lesz például Bara Margit, Hor­váth Júlia, Schubert Éva, Pszota Irén, Szabó Ernő, Pongácz Imre, hogy csak néhányat említsünk. RÉVÉSZ JÖZSEF, a Magyar Filmgyártó Vállalat sajtóosztályának vezetője. KÖZLEKEDÉSI • • • Az atomreaktor óriási mennyiségű meleg előállítására alkalmas, amit a reaktor működésével lehet szabályozni. De a nyert meleget a reaktorból el is kell vezetni, hogy a termelés szolgála­tába lehessen állítani. Az atpmanyag fejlesztette meleget folyadék, vagy gáz közvetítésével ala­kítjuk munkává. Minél gyorsabban akarjuk átadni a meleget, annál na­GJgyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb esetben nem a motor súlya a lényeges, hanem a tartalék haj­tóanyag súlya. Ez lényegesen változtat a helyzeten. A távrepülésnél az atom­hajtású repülő előnyösebb mint a kö­zönséges gép, amelyben a motor súlya ugyan elenyésző, de az üzemanyag tartalék annál nehezebb. Az atomrepü­lőgépben pedig fordítva, a hajtóanyag és a reaktor súlya sokkal kisebb lesz, mint a közönséges repülőgépeknél. Az atommotor nagyon sokáig működhet egész jelentéktelen mennyiségű atom­tartalékkal és jóval gazdaságosabb mint a közönséges motor. Természetesen az atomtechnika t{P vábbi fejlődésével különféle módon csökkenteni lehet a védőintézkedéser ket. Például csak azt a részt védik, ahol emberek tartózkodnak. Hajókon és repülőgépeken vagy más hosszú utakra alkalmazott közlekedési eszkö­zökön a motort el lehet helyezni akár elől, akár hátul. Atomrepülőgép. gyobbra kell készíteni x kazánban az átadási felületet, ami nagyon megne­hezíti a szerkesztést. Az atommotor teljesítőképességének növekedésével nő az atomkazán nagysága is. Az atomreaktort nagyon súlyossá te­szi az emberre veszélyes rádioaktív sugarak elnyelésére szükséges védőré­teg is. Ez az óvintézkedés megkövetel a kazán hasznos terének minden köb­méteréhez több mint 40 mázsa védő­betont, ami szokatlanul bonyolulttá te­szi az atommotor felhasználását. 4 0J SZÖ 1956. július 23. A hatalmas óceánjáró hajókon fog­ják talán a leghamarabb alkalmazni az atommotorokat. A reaktor védöburka nem akadály a hajóknál, mert még így is jóval könnyebb mint a közönséges hajók motorja és üzemanyag tartaléka. Még nagyobb előnyökkel kecsegtet­nek az atomhajtású tengeralattjárók. A modern tengeralattjárók hatalmas, 1500 tonna vízkiszorítású hajók és rajtuk 150 ember teljesít szolgálatot. A víz alatt óránként néhány kilométe­res sebességgel képes haladni. A tengeralattjáró több mint 100 mé­ter mélyre tud lemerülni és 100 órát képes ott maradni. Mechanizmusa több ezer lóerős. Az eddigi technika még nem alkotott olyan motort, amely képes lenne a víz alatt és a víz felett is működni. Ezért a tengeralattjárónak két különálló mo­torrendszerre van szüksége. A víz alatti haladásra villanymoto­rok szolgálnak, amelyeket akkumulá­tor-telep táplál. Természetesen az ak­kumulátor energiája nem sokáig elég. ». Távoli utakon a víz szinén Diesel­motorok segítségével halad a tenger­alattjáró, amelyek feltöltik a víz alatti úton kimerült akkumulátortelepet is. Ugyanezeket a motorokat a víz alatt nem használhatják, mert működésük­höz oxigén kell. Az p körülmény, hogy a tengeralatt­járóban kétféle motor kell (Diesel- és villanymotor akkumulátor teleppel) a leggyengébb oldala ennek a hajófajtá­nak. Atomreaktor alkalmazásával korlát­lan hatótávolságot nyer a tengeralatt­járó. Ilyen motorral nagyon sokáig víz alatt maradhat. Az elhasznált atom­üzemanyag jelentéktelen és a motor­nak sincs szüksége oxigénre. A személyzet oxigén-ellátását folyé­kony állapotban lehet tartalékolni. A szénsavtól pedig a szokásos módon le­het megszabadulni. A reaktor a védőberendezéssel ke­vesebb helyet foglal el a tengeralatt­járón, mint az akkumulátor-telep, amely nagyobb tengeralattjárókon több száz tonnát nyom. Előnyt jelent az is, hogy a tenger­vizet részben fel lehetne használni a káros sugárzások elhárítására. replín)^ Egészen a legutóbbi időkig a repülő­motorokban az üzemanyagok vegyi energiáját használták fel. Bár ez az energia lehetővé teszi a hangnál na­gyobb sebességet, a szerkesztők a re­pülőgép hajtására is az atomenergiát törekednek felhasználni. Kívánságuk könnyen megmagyarázható. Egy gramm petróleum elégésével kb. tíz nagy kalória meleg keletkezik, de egy gramm uránban egymilliószor több energia rejlik. Könnyen elképzel­hető, hogy az atommotorral működő repülőgép hatásfoka jobb lesz, mint a közönséges gépeké. Milyen lesz az atomrepülögép ? Mi­lyen lesz az alakja? Erről még korai a találgatás. Ha nem lesz szükség nagy gyorsaságra, lehet, hogy repülőszár­nyak formája lesz, a hangnál nagyobb sebességűeknél pedig rakéta alakú le­het. .Mindenesetre olyan események előestéjén élünk, amelyek teljesen megváltoztathatják elképzeléseinket a repülőközlekedésről. A mai repülőgépek gyorsasága és hatósugara az üzemanyag vegyi ener­giájától és a tartalékok mennyiségétől függ. A lökhajtásos repülőgépek nagyobb sebességet érnek el, mint a hang. De hatósugaruk korlátozott, mert sok üzemanyagot fogyasztanak. A duggaty­tyús gépek sebessége kisebb és a tá­volsági repülőutakra csak nagy több motoros gépek alkalmasak. A vegyi energiával hajtott repülőgé­pek több ezer kilométeres, leszállás nélküli úton éránként 550—650 km-es sebességet is elérnek. Az atomenergiával működő repülő­gép világkörüli utakat tehet leszállás nélkül és jelentéktelen mennyiségű atomüzemanyagot fogyaszt. A szerkesztők többféle atommotort javasoltak a repülőgépekbe. A legegy­szerűbb a közvetlen lebegő-reaktív motor. Repülés közben a levegő a mo­tor diffuzorába áramlik, csatornákon átjut az atomreaktoron és nagy hőfok­ra felhevül. Nő a levegő térfogata, nagy sebességgel elhagyja a motort és így viszi előre a gépet. Az atomrepülö­gép másik elképzelt típusa a turbore­aktív atommotor. Ez esetben a közön­séges reaktív motor robbanó terét he­lyettesíti a reaktor. A turboreaktív motor működése azon az elven alapszik, hogy a kompresszor­ba tartó levegőt sűrítik és a reaktoron át juttatva hevítik. A repülőgép úgy halad, hogy a levegő térfogata növek­szik a kifújó térben. A kompresszort a turbina levegője működteti. Ezeknek a gépeknek óriási hatótá­volsága lehet, emellett a gép súlya felszálláskor is ugyanakkora lesz, mint a leszálláskor, míg a közönséges repü­lőgépeknél a súly felszálláskor kétszer akkora, mint leszállásnál. A repülőgépbe gőzturbinát is szerel­hetnek. Ebben az esetben a reaktor gőzt fejleszt, amely a turbinát hajtja. A turbina pedig a légcsavart működte­ti. A repülőgépben a gőzturbinás atom­motor korlátozza a gép sebességét. A világűrben a rakéták a különbózó állomásokon üzemanyagot vesznek fel. Egy állomás terve. Az atomenergia alkalmazása a repü­lőgépeken még csak terv. Az azonban kétségtelen, hogy az új energiafajta lehetővé teszi a mostani gyorsaság és magasság jelentős túlszárnyalását. Ez energia segítségéve! el lehet jutni a legközelebbi bolygókra. A modern Kplumbusok már régóta követelik a mérnököktől és tudósoktól, hogy megfelelő repülőgépet szerkesz­szenek, amellyel a világűrben eljuthat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom