Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-15 / 196. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Pártiának országos konferenciájáról és a konferenciának a párt szlovákiai munkájára vonatkozó határozatairól Rudolf Strechaj elvtársnak, az SZLKP KB irodája tagjának beszámolója Pártunk s egész dolgozó népünk egy hónappal ezelőtt nagy figyelemmel kísérték Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának lefolyását. A Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű és a világ munkásmozgalma szempontjából olyan nagy jelentőségű XX. kongresszusa után soha nem tapasztalt méretekben aktivizálódott városainkon és falvainkon a politikai élet. A XX. kongresszus gazdag kezdeményezései és gondolatai választ adtak sok nemzetközi jelentőségű kérdésre és a mi mindennapi életünk által felvetett problémákra is. A konferencián megmutatkozott pártunk rendíthetetlen egysége és szilárd cömörülése a Központi Bizottság köré. A konferencia küldöttei az üzemek és falvak párttagjainak ezrei nevében beszélve, valamennyi párttag nevében nemcsak a párt iránti mély hűségüket és szeretetüket fejezték ki, hanem egyben azt a szilárd elhatározásukat, hogy mindig és minden körülmények között a CSKP X. kongreszszusán kitűzött vezérvonalat követve, az egyedüli helyes utat, a szocializmus építésének útját fogják járni. A konferencia lefolyása népünk odaadását bizonyítja a Szovjetunió dicső Mint már lapunk tegnapi számában közöltük, Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1956. július 12—13-án Bratislavában ülést tartott. Az ülésén Rudolf Strechaj elvtárs mondott fő beszámolót. A Központi Bizottság ülésén részt vett Václav Pašek elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának képviseletében. A vitában — amelyen felszólalt Václav Pašek elvtárs is — összesen 26 elvtárs vett részt. A vita kifejezte a fenntartás nélküli egyetértést az országos pártkonferencia határozataival és a mindennapi életben való alkalmazásukra irányuló határozott akaratot. A felszólalók hangsúlyozták Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája azon határozatának fontosságát, mely a szlovák nemzeti szervek jogkörének kibővítésével foglalkozik. Rámutattak a szlovák nemzeti szervekről szóló alkotmánytörvény tervezetének jelentőségére, amelyet még e hónapban a nemzetgyűlés elé terjesztenek megtárgyalás céljából. A vitát Karol Bacílek elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára rekesztette be. Kommunista Pártja és hősi népe iránt. Dolgozóink tekintete a Szovjetunióra irányul, amelytől tanulni akar, amelyben példaképét látja. Már az országos konferencia idején dolgozóink valamennyi munkahelyen megvitatták Novotný és Široký elvtársak fontos beszámolóit. Sokan mindennapi munkájukra alkalmazták a konferencia anyagát, gyorsan megoldották a helyi kérdéseket és hozzáláttak második ötéves tervünk valamennyi feladata sikeres teljesítésére irányuló intézkedések előkészítéséhez. Az utóbbi hetekben a tömegek fokozott aktivitása a konferencia által külön hangsúlyozott konkrét feladatokra irányul. Az ipar fejlődése A népgazdaság fejlesztése második ötéves tervének irányelvei a pártnak és a népnek a legközelebbi öt évre vonatkozó merész programját képezik. E program megvalósításával lényegében befejezzük a szocializmus anyagi-termelési alapjának kiépítését. Az irányelvekben kitűzött feladatok következetes teljesítésének jelentőségét kidomborító új tény az, hogy má•odik ötéves tervünk harmonikus egységet alkot a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ötéves terveivel és ennek következtében az egész szocialista tábor gazdasági fellendülésének alapja. A szocializmus építésének vezérvonalával összhangban a második ötéves tervben folytatódni fog nálunk a nehéziparnak — a népgazdaság valamennyi ágazata gyors és tartós fellendítése alapjának — előnyben részesített fejlesztése, a mezőgazdaság átépítése úgy, hogy e szakaszon is döntő súlyra, jusson a szocialista szektor. Cs"eííszlovákia második ötéves terve ezért nagy fontosságot tulajdonít a tüzelőanyag-, energetikai- és nyersanyagalap, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése biztosításának. A második ötéves terv ilyen országos méretű iránya meghatározza a szlovákiai népgazdaság fejlesztését is, amely elválaszthatatlan alkotórésze az egész csehszlovák gazdaságnak. Az ipar előző években való fejlődéséhez képest a második ötéves tervben lényegesen meggyorsul a tüzelőanyag és energetikai alap fejlesztése. Míg az ipari termelés a második ötéves tervben 61,5 százalékkal fog növekedni, addig a villanyenergia termelése 75,6 százalékkal, a barnaszén és a lignit fejtése 93 százalékkal. A tüzelőanyag- és a nyersanyagalap fejlesztésében döntő szerepe van a földtani kutatásnak. A második ötéves tervben az a feladat, hogy a földtani kutatás megelőzze a fejtést, mivel e téren az elért pozitív eredmények ellenére is elmaradozunk a népgazdaság fejlesztésének szükségletei mögött. A földtani kutatás továbbra is a szén, nyersolaj, földgáz, vasércek, színes fémek, az építészetet és a keramikát szolgáló nyersanyagok tartalékainak felkutatására fog irányulni. A második ötéves tervben egy szénipari üzem építését kezdjük meg Kelet-Szlovákiában. Emellett meg kell gyorsítani a szenet és lignitet termelő, építés alatt álló üzemeket, különösen a novákyi főüzemnek, a Mier és a Lehota üzemnek, a handlovai keleti tárnának és a kékkői medence Dolina üzemének befejezését. A földtani kutatás eredményei lehe.tővé teszik, hogy még ebben az ötéves tervben terv szerint megkezdjük, illetve meggyorsítsuk további szénkitermelő üzemek építését, éspedig a Prievidza melletti Cigelben, Kékkőn, Strháryban és hozzálássunk Pukanec környékén a lignit külszíni fejtéséhez. Az irányelvekben meghatározott szénmennyiség kitermelésének elérése feltételezi az előkészítő és feltáró munkák feladatainak következetes teljesítését, mivel e téren a tervszámok mögött elmaradunk. Az elmúlt évben a folyosóvágás tervét csak 74.3 százalékra, 1956 első negyedében pedig 93.7 százalékra teljesítettük. A helyzet lényegesen mostanáig sem változott meg. Az energetika szakaszán jelentős fejlődéssel számolunk, ami fokozott mértékben teszi lehetővé a szlovákiai népgazdaság és lakosság szükségleteinek fedezését egyrészt új villanymüvek építésével, másrészt pedig további villanyvezetékek létesítésével. Mivel a szlovákiai tüzelőanyagalap a második ötéves tervben nem teszi lehetővé hőerőművek kiterjedt építését, az energetika fejlesztése szakaszán elsősorban a vízienergia kiaknázására irányítjuk a figyelmet vízierőművek építésével, valamint az energia új forrásainak, az atommag energiának kihasználására. A hazai és a behozott nyersanyagok felhasználásával lényegesen növekedni fog a vegyipar termelése. A sziovák vegyipar részesedése az országos termelésben nagyobb lesz. Az eddigi 19.5 százalékos részesedés 1960-ban 23.3%-ra emelkedik. A földgáz-lelőhelyek lehetővé teszik egy nitrogéntartalmú műtrágyát gyárl tó új üzem felépítését, különféle : nyersanyagok behozatala pedig a bra! tislavai Slovnaft üzem kiépítését. A j szlovákiai beruházási építkezés terjedelme az országos terjedelem 37.7 százalékát képezi a második ötéves tervben a vegyipar szakaszán. A gépipar fejlődése döntő jelentőségű a szlovákiai ipari termelés általános ütemének biztosítása szempontjából. Az irányelvek értelmében a gépipari termelés az 1955-ös évhez viszonyítva kétszer nagyobb lesz. Míg az első ötéves tervben lázas ütemben folyt az új gépipari üzemek kiépítése, a második ötéves tervben a feladat ezen üzemek építésének befejezése, kompletizálása és főleg kapacitásuk maximális kihasználása lesz. Az országos konferencián rámutattak a legégetőbb problémára, a termelési programok megállapításának és stabilitásának kérdésére. E problémával küzdenek nem kis mértékben a szlovákiai gépipari üzemek, miközben szem előtt kell tartanunk, hogy ezekben az üzemekben jelentős százalékban vannak még szakképzetlen és tapasztalatlan kádereink. Az ilyen vállalat tipikus példája a kassai Kelet-Szlovákiai Gépművek. Ebben az üzemben 1950-től évente változik a termeiési program. A vállalatnak ezért műszakilag hiányosan alátámasztott, apró és az üzem jellegével összhangban nem álló megrendeléseket kell átvennie. Ez a helyzet a munkások és műszaki dolgozók béreinek caökenését okozza és nagy munkaerőhullámzást eredményez. Ez a helyzet a tlmáči S. N. Kirov üzemben is. Hasonló okokból csökkennek a szakképzett alkalmazottak bérei, ennek következtében 6 év alatt 95 műszaki dolgozó váltotta fel egymást és a műszaki konstruktőrök munkahelyén az 1952-ben ott dolgozó 25 műszaki dolgozóból ez év május végén már csak 9 maradt. A nehézipar ágazatainak feladatai nagyok. A pártnak és a Megbízottak Testületének az országos konferencia határozata értelmében fokozott figyelmet és gondot kell fordítania ezekre az ágazatokra. A mezőgazdaság fejlesztése Szlovákiában a második ötéves tervben a nyersanyagalap fejlesztése szempontjából rendkívüli jelentőségű lesz a mezőgazdasági termelés. Lényeges növelését további EFSZ-ek alapításával és a meglévő EFSZ-ek gazdasági politikai szilárdításával érjük el. A szlovákiai mezőgazdasági termelés egyik kulcsjelentőségű feladata a második ötéves tervben lényegesen növelni intenzitását, hogy így megközelítse a cseh országrészek mezőqazdasági termelésének belterjességét. 1955 júniusától Szlovákiában tovább bővül a szövetkezeti szektor. Ezért szükséges, hogy pártunk a legközelebbi hetekben és hónapokban figyelmét az EFSZ-ek tagsági alapjának gyarapítására összpontosítsa, különösen a középparasztok megnyerésével. A kerületi és járási pártbizottságoknak most, az aratás és a cséplés során is állandóan szem előtt kell tartaniok ezt a feladatot és következetesen biztosítaniok kell teljesítését. A meglévő szövetkezetek tagsági alapjának gyarapításával egyidőben merészebben kell hozzálátni új szövetkezetek alakításához. Ugyanakkor azonban határozottan fel kell lépni a párt vonalának elferdítésére irányuló kísérletek ellen. A mezőgazdaság szocialista átépítésével és az EFSZ-ek szilárdításával kapcsolatban nem szabad elfeledkezni arról, hogy minden jól gazdálkodó szövetkezet jövedelmének alapvető részét az állattenyésztési termelés képezi. Az elmúlt időszakban az állattenyésztési termelés fejlesztése terén néhány kedvező eredményt értünk el: lényegesen növekedett a sertések állománya, növekedett a szarvasmarhaállomány a közös szövetkezeti tenyészetekben és megjavult a borjúelválasztás is. Az állattenyésztési termelés további és gyorsabb iramú fejlesztésének kulcsa a takarmánynövények termesztésének növelése. Az elmúlt időszakban e téren is jelentős javulást értünk el a rétek és legelők rendezésében és trágyázásában, valamint a silózásban. A szlovákiai mezőgazdasági termelés fejlesztésének gyorsabb üteme jelentős mértékben hozzájárul az egész csehszlovák népgazdaság megerősítéséhez, különösen az élelmiszer- és könnyűipart szolgáló nyersanyagalap terén. Az állattenyésztési termelés és a mezőgazdasági produkció általános növekedése lehetővé teszi az élelmiszeripar termelésének gyorsiramú fejlesztését, amely a második ötéves tervben majdnem 50 százalékkal emelkedik. Ez egyben növelni fogja a szlovákiai mezőgazdasági termelés jelentőségét az egész Csehszlovák Köztársaság lakosságának élelmiszerrel való ellátása szempontjából. Rendkívül komoly feladat áll a szlovákiai mezőgazdasági igazgatás és a nemzeti bizottságok előtt, mivel az 1956—60-as években biztosítaniok kell a szántóföld területének 83 300 hektárral való kibővítését. A szántóterület gyarapításának lényeges részét a kevésbé hasznos réteknek és legelőknek szántófölddé való átalakításával lehet biztosítani. Emellett figyelmet kell fordítani a rétek és legelők termékenységének fokozására rekultiváció segítségével, vagyis átmeneti felszántásukkal és takarmány vetésforgók létesítésével. Nem lehetünk elégedettek azzal a helyzettel, hogy csak néhány ezer hektáron meszezik a talajt, mivel földjeink nagy részének rendszeres meszezésre van szüksége. A kerület^ nemzeti bizottságok tanácsai mezőgazdasági igazgató szerveinek és a járási nemzeti bizottságok tanácsai mezőgazdasági szakosztályainak követniök kellene a kassai kerület kezdeményezését, amely a savanyú földek meszezésének biztosítására irányult. 1955 őszén és 1956 tavaszán ez a kerület e téren a legnagyobb sikereket érte el. Mezőgazdaságunk sikerei attól is függnek, milyen gyorsan oldjuk meg a jóminőségü vetőmag és ültetőanyag termesztésének kérdését a speciális vetőmagtermesztő gazdaságokban és magszaporító parcellákon. Ez irányban is az a feladat áll előttünk, hogy utóiérjük a fejlett mezőgazdasággal rendelkező államokat. Semmi esetre sem engedhetjük meg, hogy fennma-. radjon az idei tavaszi helyzet, amikor a kerületileg tervezett üzemek körülbelül csak kétharmadára, az állami gazdaságok pedig csak felére teljesítették az évelő takarmánynövények alávetését. A szlovákiai mezőgazdasági termelés fejlesztésében rendkívül jelentős feladat hárul az állami gazdaságokra. Feladatuk biztosítani a'' termelés magas szervezettségét, e téren példát adni az összes többi mezőgazdasági üzemnek úgy, ahogy ezt a bajcsi, holicsi és szeredi állami gazdaságok teszik. E helyeken a munka magasfokúan szervezett, állandóan harcolnak az önköltség csökkentéséért és ezért gazdálkodásuk jövedelmező. A mezőgazdasági beruházási építkezés a döntő szakaszokra irányul, éspedig az állattenyésztési termeléshez szükséges eszközök biztosítására, a GTÄ-k gépállományának és épületeinek további kiépítésére. Sokkal nagyobb összegeket fordítunk emellett a talajjavítási munkálatokra is. Az egész mezőgazdasági igazgatásnak állandó figyelmet kell fordítania a beruházási építkezés feladatainak teljesítésére, mivel közvetlenül ettől függ második ötéves tervünk feladataínak teljesítése. Az EFSZ-ek beruházási építkezéseinek nagy hiányai voltak és vannak ma is. Főleg sertéshizlaldákat építettek és elhanyagolták a szarvasmarhaállomány istállózásához szükséges épületek építését. A beruházási eszközöket nem osztották fel mindig a legcélszerűbben az egyes kerületek és területek között. Annak erdekében, hogy fordulat álljon be az EFSZ-ek kiépítése terén, szükséges, hogy a mezőgazdasági igazgatás felülvizsgálja a szövetkezeti építkezéseken dolgozó szövetkezeti tagok jutalmazásának eddigi módját és megfelelő intézkedéseket javasoljon. Szükséges az is, hogy az EFSZ-ek tagjaiból merészebben szervezzék meg a járási építőcsoportokat. A mezőgazdaság fejlesztésének anyagi biztosítása mellett komoly feladatunk a szakképzett káderek nevelése. Ez a kérdés mind ez ideig nincs megnyugtatóan megoldva. A mezőgazdaság fokozott feladatainak kedvezően kell visszatükröződniök a mezőgazdasági termékek begyűjtése terén is. Erdőgazdálkodás A faipar feldolgozó ágazataiban az elkövetkezendő években növelni kell a termelést, s ugyanakkor csökkenteni kell a fa kitermelését. 1960-ban a fa kitermelésének az 1955-ös évhez viszonyítva 20 százalékkal alacsonyabbnak kell lennie. E feladat teljesítését a kitermelés jobb területi széthelyezésével, a messzefekvő erdőrészek tervszerű megközelítésével és erdei utak építésével kell elérni. Értékelnünk kell, hogy az irányelvtervezettel kapcsolatos vitában az erdőgazdálkodás dolgozói javaslatot nyújtottak be az erdősítés feladatainak és a gyorsan fejlődő fafajták ültetésének lényeges növelésére. Ennek alapján csak Szlovákia elé 1960-ig olyan feladatokat tűzhettünk, amely eredetileg az egész Csehszlovák Köztársaságra volt előirányozva. Erdőgazdálkodásunk gazdaságos kiaknázása megköveteli, hogy az erdősítés mellett nagy figyelmet fordítsunk a távolfekvő, elöregedett erdők kitermelésére. Beruházási építkezés A szlovákiai beruházási építkezés az országos követelményekkel összhangban az energetikai- és nyersanyagalap lemaradásának kiküszöbölésére, a mezőgazdaság továbbfejlesztésére, lakosságunk egészségügyi és lakásszükségleteinek kielégítésére irányul. A nehézipari minisztériumok, az Építészeti Minisztérium és a Vízgazdálkodási Központi Igazgatóság szakaszán a^, elmúlt 5 évhez viszonyítva 77,8 százalékkal fog növekedni a beruházások összterjedeime. A mezőgazdasági beruházások 102 százalékkal. az iskola-, kulturális és egészségügyi beruházások 92 százalékkal na-i gyobbak. A beruházási építkezés feladatainali teljesítése érdekében lényegesen meg kell javítani valamennyi érdekelt szerv, elsősorban az építkezési ter-: melés munkáját. Az idei legutóbbi hónapok tervteljesítésének eredményei azt bizonyítják, hogy minden feltételünk megvan az irányelvekben kitűzött feladatok teljesítésére. Strechaj elvtárs ezután a termelő-" erők széthelyezésének és különösen a beruházási építkezéssel kapcsolatban egyes területek fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a termelőerők elosztása kérdésének megoldásához sokkal mélyrehatóbban kell hozzálátni. A termelőerők elosztásában az eddigi koncepcióhiány elsősorban abból ered, hogy nem dolgoztuk ki^z egyes gazdasági ágazatok fejlesztésének hosszútartamú, 10—15 éves terveit, sem az egyes területek természeti és gazdasági problémáinak mélyreható elemzését. Strechaj elvtárs beszámolójának to-i vábbi részében az életszínvonal növekedésének kérdéseivel foglalkozott. Lakosságunk anyagi- és kulturális színvonalának növekedése a második ötéves terv éveiben a dolgozók jövedelmének növekedése és a kiskereskedelmi árak további csökkentése mellett új jelentékeny intézkedésekben fog megmutatkozni, mint amilyen például a munkaidő csökkentése stb. 1960-ig Szlovákiában majd egyharmadával növekedik a hús, kétharmadával a hústermékek, egyharmadával a vaj, egynegyedével a tojás fogyasztása, 4.6-szer annyi hűtőszekrényre lesz szükség, stb. Az életszínvonal növekedése azon-: ban nemcsak a termelés növekedésétől függ, hanem elsősorban attól, hogyan érjük el a termelés növekedését, hogyan fog emelkedni a munka társadalmi termelékenysége. Az irányelvek számolnak azzal, hogy a második ötéves terv éveiben meggyorsul a munkatermelékenység növelése, gazdaságosabb lesz a termelés a népgazdaság valamennyi ágazatában. Az 1956—1960-as években a munkatermelékenység növelésének fő forrása az új technika bevezetése, a dolgozók szakképzettségének emelése és á munka jobb megszervezése lesz. Á munkaidő csökkentésével kapcsolatban, — ami az életszínvonal növelésének új eleme, — emelni kell különösen a munka egy órára eső termelékenységét. A munkaidő csökkentése feltétlenül a munkatermelékenység lényeges növekedésétől függ és csak folyamatosan a munkatermelékenység színvonala emelkedésének arányában lehet megvalósítani. Döntő tényező e téren az új technika bevezetése és alkalmazása. A párt és a kormány a műszaki fejlesztés feladatainak teljesítése érdekében rendelkezésre bocsátja a szük-: séges kádereket, az anyagi- és pénzr ügyi eszközöket. A műszaki fejlesztés fontos tényezői az újítók és a feltalálók. Szlovákiában a benyújtott újítási javaslatok száma 1954-ben 12.768 volt. 1955-ben ez a szám 25 százalékkal megnőtt és elérte a 15 962-t. Az újítójavaslatok és ta-: lálmányok segítségével elért megtakarítás az elmúlt évben 62 millió koronát tett ki. A vállalatok és a rezortok munkájának megjavítása, valamint az újítók és feltalálók megsegítése érdekében szükséges, hogy eí Találmányi és Normalizációs Hivatal közelebb kerüljön az üzemekhez, taná-: csot és segítséget nyújtson újítóinknak és feltalálóinknak. Örömmel kell fogadnunk a Találmányi és NormalP zációs Hivatal kezdeményezését, amely Bratislavában fiókot

#akar nyití ni. * * * Szlovákia dolgozói az ipari bruttó

3 termelés tervét ez év első felében általában teljesítették. Van azonban számos olyan üzem is, amely elmaradt a tervfeladatok teljesítésében. így például májusban 60 vállalat nem teljesítette a bruttotermelés tervét, ebből 35 olyan vállalat, melyet megbízotti hivatalok irányítanak. Lemaradás muí tatkozik az önköltségek tervének teljesítésében is. Az 1955-ös év első feléhez viszonyítva az ipari bruttotermelés több mint 10 százalékkal növe^ kedett. (Folytatás a 4. oldalon) OJ s Z O 1956. július 14. EGRI VIKTOR.