Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-12 / 193. szám, csütörtök

PÁRT ZILARD LENINI Pártunk jelenleg arra összpontosítja erejét, hogy az életben érvényesítse a CSKP országos konferenciájának határozatait. Ezek a határozatok az SZKP XX. kongresszusa és a CSKP KB márciusi ülése után kibontakozott széleskörű és tartalmas vita eredményét és általánosítását jelentik. Kifejezik a párt egységes akaratát, alkotó módon alkalmazzák a lenini eszméket országunkban a szocialista építés jelenlegi időszakában. A feladat most az, hogy ez az egységes akarat mindennap megmutatkozzék a tettek egységében, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek százezreinek kezdeményezése, a politikai aktivitás, amely az elmúlt hónapokban szemünk láttára óriási fellendülésen ment keresztül, gazdagon gyümölcsözzék az ország mind sikeresebb fejlesztése, a nép életszínvonalának mind nagyobb mér. vű növekedése terén, összhangban pártunk nagy kommunista célkitűzéseivel. E feladatokkal szemtől szemben fontos újra és teljes mértékben tudatosítani az SZKP XX. kongresszusa kezdetétől eltelt rövid öt hónap óriási jelentőségét pártunk fejlődése szempontjából. Az országos konferencia határozatai és a kommunista világmozgalom jelenlegi fejlődése fényében meg kell vizsgálnunk a párt eljárását ebben az időszakban. Fontos és hasznos továbbá a mi következtetéseinknek és tapasztalatainknak összehasonlítása azokkal a szempontokkal, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága „A személyi kultusznak és következményeinek leküzdéséről" című e napokban közölt határozata tartalmazott. A párton belüli vita nálunk egyöntetűen azt igazolta, hogy a csehszlovák kommunisták helyesen értelmezték az SZKP XX. kongresszusának jelentőségét, amely hatalmas erejű impulzus az alkotó marxi-lenini gondolkodás új fellendítésére, a nemzetközi forradalmi mozgalom további feltartóztathatatlan gyarapodására. A XX. kongresszus következtetéseiben általánosította a nemzetközi forradalmi mozgalom tapasztalatait is. A XX. kongresszus elsősorban a háborúk elhárításának lehetőségéről, további országoknak a szocializmusba való békés átmenetéről szóló tételeivel és új, merész célok kitűzésével a Szovjetunióban a kommunista országépítés terén, a közös harc nagy távlatait tűzte ki a kommunista pártok elé. Nekünk is megmutatta azokat az új széles utakat, amelyek a szocialista társadalom felépítéséhez és a tartós béke megszilárdításához vezetnek. A kongresszus hangsúlyozta a lenini elvek szigorú alkalmazásának életbevágó jelentőségét minden kommunista párt munkája számára, s ugyanakkor kérlelhetetlenül leleplezte és elítélte az antilenini személyi kultuszt. A kongresszusnak ez a tanítása és azok a következtetések, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja ebből levon, arra vezettek, hogy tartósan és lényeges mértékben növekedett és a jövőben is növekedni fog egész pártmunkánk színvonala, megszilárdul pártunk egysége és vezető szerepe országunkban, növekedik tekintélye a dolgozó nép legszélesebb tömegeiben. A CSKP Központi Bizottsága a XX. kongresszustól kezdve a párt figyelmét következetesen ezekre az alapvető következtetésekre irányította, konkrétan alkalmazta azokat a mi viszonyainkra mind a nemzetközi politika terén, mind pedig a gazdasági kérdések és a pártmunka problémái megoldásának szakaszán. A Központi Bizottság teljes tudatában volt annak, milyen rendkívül fontos és nagy jelentőségű a személyi kultusz által okozott károk kiküszöbölése. Tudatosította, hogy a személyi kultusz hatása és következményei mélyen beszivárogtak pártunk gyakorlatába is, és hogy nem csekély igyekezetet kell kifejtenünk teljes kiküszöbölésük érdekében. A pár t vezető szervei nyíltan és habozás nélkül vetették fel ezeket a kérdéseket valamennyi kommunista előtt, ugyanakkor azonban meggondoltan és reálisan foglalkoztak velük teljes tudatában annak, hogy helytelen volna a személyi kultusz megnyilvánulásának kérdésével harcunk valamennyi kérdésének széleskörű komplexumától elszigetelve foglalkozni, hogy veszélyes volna a szenzációhajhászás platformjára csúszni. A habzó szájú ellenséges propaganda a személyi kultusz leleplezésében különösen megfelelő alkalmat látott ahhoz, hogy zavart és bizonytalanságot keltsen pártunk és népünk soraiban. Ennek érdekében latbavetette a legaljasabb hazugságokat és légből OJ SZO 1956. július 12.; ! kapott hírekPt, provokációkat és rá| galmakat. Célját azonban nem érte el. A párt mint egész, szilárdan haladt a Központi Bizottság által megjelölt úton és a dolgozók legszélesebb tömegeit az SZKP XX. kongresszusa eredményeinek helyes értelmezésére vezette. Ezt világosan megmutatta a CSKP országos konferenciájának lefolyása is. Ezért ma az egész párt nevében újra hangoztathatjuk, hogy magasra becsüljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának hozzájárulását az egész forradalmi mozgalom továbbfejlesztéséhez a személyi kultusz bátor és elvi síkon történt leleplezésével. Emellett világos számunkra az is, hogy a J. V. Sztálin által elkövetett számos súlyos hibát pozitív tevékenységével kapcsolatban kell látnunk, amelyeket mint a párt és a szocialista országépítés jelentős szervezője fejtett ki. J. V. Sztálin, az SZKP vezető tényezőjének harca a leninizmus ellenségei ellen nagy jelentőségű volt a mi pártunk fejlődése szempontjából is, így például a CSKP bolsevizálásáért folytatott harc időszakában és más szakaszokban. A csehszlovák kommunisták számára is, különösen az első napokban igen súlyos és keserű volt a teljes igazság feltárása azzal kapcsolatban, hogy Sztálin tevékenysége során sor került a lenini elvek durva megszegésére, önkényességre és törvényellenességekre. Pártunk ennek ellenére igen határozottan visszautasította a rövidlátó emberek hangját, akik kételkedtek annak helyességében, hogy ezt az igazságot minden szépítés nélkül kimondták. Az igazság feltárása fontos biztosítéka annak, hogy hasonló jelenségek már sohasem fognak megismétlődni. Pártunk eddigi tevékenysége minden kétségen felül bizonyítja, hogy ennek az igazságnak feltárása és a személyi kultusz minden következményének teljes leküzdése bizonyos átmeneti nehézségek ellenére is végül szükségszerűen rendkívüli mértékben növelni fogja a kommunista eszmék hatását, mozgalmunk vonzóerejét a dolgozó emberek további milliói és tízmilliói szemében. Az SZKP XX. kongresszusának eredményei arra serkentettek, hogy nyíltan és bírálóan értékeljük a párt eddigi munkáját, kezdve a Központi Bizottsággal, egészen az alapszervezetekig. A széleskörű vita, amelyben a kommunisták százezrei vettek részt, rendkívül sok javaslatot hozott, s ezeknek jelentősége a párt további munkája szempontjából rendkívül nagy. Ez a vita egyben a pártélet lenini normái, a párton belüli demokrácia, a bírálat és az önbírálat teljes mérvű alkalmazásának nagy iskolája volt. Tartós hatása megmutatkozott már a második ötéves terv irányelvtervezetének megvitatásánál. Ezt bizonyítja a dolgozók félmillió javaslata, megjegyzése a szocialista országépítés legkülönfélébb kérdéseivel kapcsolatban, amelyekben kifejezésre jutott dolgozóink gondoskodása és felelősségérzete, az ország fejlődése és a fejlődést gátló akadályok, a bürokratikus túlkapások és az elmúlt években elkövetett további hibák következményeinek kiküszöbölése irányában. A Központi Bizottság nyíltan, bírálóan foglalkozott a párt múlt és jelenlegi tevékenységével, önkritikájával elősegítette az alulról jövő bírálat széleskörű kibontakozását, mivel ebben látta, és a jövőre nézve ma is látja annak fő biztosítékát, hogy a múlt hibái nem ismétlődnek meg, és minden fogyatékosságot következetesen kiküszöbölünk. A Központi Bizottság ugyanakkor igen határozottan fellépett az egyes helyeken előforduló igen ártalmas tendenciák ellen, amelyek célja .általában és nem tárgyilagosan befeketíteni mindazt, amit a párt a múltban tett, kételkedni politikájának alapjaiban és vezérvonalában. Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája mindig lenini politika volt, a párt sohasem tért le szocialista céljainak útjáról. Az egyes fogyatékosságok tevékenységének ezen vagy azon a szakaszán semmiesetre sem árnyékolhatják be azokat az óriási sikereket, amelyeket a párt elért, amelyeknek kétségtelen bizonyítéka szocialista országépítésünk hatalmas fellendülése, valamint az a tény, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeinek életszínvonalát tekintve a világ élenjáró országai közé tartozunk. Elsiklani ezen alapvető tények mellett vagy tagadni őket, ez az ellenséges propagandának és a kispolgári hisztériának való behódolást jelenti. Az országos konferencia egyöntetűen bebizonyította, hogy pártunk határozottan visszautasítja a hasonló tendenciákat, büszkén vallja magáénak a nép és a haza jólétéért folytatott munkájának eredményeit és szilárdan követi a CSKP X. kongresszusán kitűzött vezérvonalát. Pártunk az SZKP XX. kongresszusa után szilárdan és megfontoltan járt el. Ez arra vezetett, hogy a kongresszus eredményei tartósan érvényesülnek munkánkban, munkánk következetesen támaszkodik a lenini elvekre, és a kommunisták százezreinek aktivitása soha nem ismert mértékben fellendül, eszmeileg nagymértékben megedződtek. Ugyanakkor azonban nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy a párt tagjainak bizonyos, nem nagy része ebben az időszakban a személyi kultusz elferdített értelmezése és ezzel kapcsolatban egyes pártonkívüli körökben terjesztett helytelen nézetek, sőt gyakran különféle ellenséges machináció és szovjetellenes provokáció hatása alatt — megingott. Ezek a nézetek elsősorban a demokrácia és a szabadság kérdéseinek elvtelen liberalista értelmezésében, a kispolgári radikalizmusban, az állam szerepének trockista-anarchista lebecsülésében, az osztályellenség iránti nemtörődöm álláspontban jutottak kifejezésre. A kommunisták döntő többségének osztályszempontból világos és határozott állásfoglalása, a homályos kérdések és a helytelenségek kitartó magyarázata, valamint az országos konferencia eredményei, amelyek világosan igazolták, hogy pártunk nem tért le a lenini útról, döntő befolyást gyakorőltak azon kevésszámú elvtársra is, akik így vagy úgy meginogtak, s akiknek túlnyomó része ma már lépést tart a párt szilárdléptű menetében. A párt az SZKP XX. kongresszusának nagy, pozitív következtetéseivel felvértezve, ezeket alkotó módon érvényesítve országunk viszonyai közepette, az országos konferencia után erősebben és szilárdabban lát hozzá feladatai teljesítéséhez, mint bármikor a múltban. Az elmúlt időszakban még jobban tudatosította internacionális kötelezettségeit, felelősségérzetét az egész kommunista mozgalom irányában, és munkáját arra irányítja, hogy aktív hozzájárulása közös ügyünkhöz még nagyobb és hatékonyabb legyen. Tudatában vagyunk annak, hogy az SZKP XX. kongresszusa eredményeinek alkalmazása valamennyi kommunista párt feladata, s pogy ennél az adott ország konkrét feltételeiből kell kiindulni. Ezért gondosan figyelemmel kísérve a népi demokratikus országok és a kapitalista országok testvérpártjainak tapasztalatait és okulva azokból, egyben visszautasítottuk az arra irányuló törekvéseket, hogy országunkban gépiesen átvegyük eljárásukat. Így megakadályoztuk azt, hogy nálunk zavarólag hasson az egyes pártok kongresszus utáni vitájának lefolyása. A szocializmus ellenségeinek összpontosított rágalomhadjárata, amelynek célja a forradalmi mozgalom nemzetközi egységének aláaknázása, hangsúlyozottan előtérbe helyezi valamennyi kommunista és munkáspárt szilárd eszmei egységének és szolidaritásának jelentőségét. A csehszlovák kommunisták nézete az, hogy az egyes pártok eljárását és a pártok közti elvtársi véleménycserét elsősorban abból a szempontból kell megítélni, hogyan járul hozzá ehhez az elvi marxi-lenini egységhez, hogyan szilárdítja a nemzetközi kommunista szolidaritást, s hogyan segíti aktívan, az ellenség intrikáit szétverve azon nagy és reményekre feljogosító távlatok megvalósítását, amelyeket közös forradalmi harcunk elé az SZKP XX. kongresszusának következtetései tűztek ki. Pártunk mindig ilyen céltudatosan járt el. Ezért ma újra kifejezi renddíthetetlen harci szolidaritását a nemzetközi munkásmozgalom legtapasztaltabb osztagával, a Szovjetunió Kommunista Pártjával, annak következetes lenini állásfoglalásával, amelyből mi mind tanulni fogunk és amely példát ad az egész világ kommunistáinak. Teljes mértékben egyetértünk az SZKP Központi Bizottsága „A személyi kultusznak és következményeinek leküzdéséről" szóló határozata tartalmával és következtetéseivel. Ez a határozat helyes választ ad azokra a kérdésekre, amelyek a kongresszus utáni vita során egyes testvéri pártokban felmerültek. A határozat a leninizmushoz való hűség új bizonyítéka. Örömmel fogadjuk ezt a mélyreható elméleti dokumentumot, amely szétveri az ellenség hazugságait és az egész kommunista mozgalomnak jelentékeny segítséget nyújt. E határozat felbecsülhetetlen támogatást jelent pártunk mindennapi politikai munkájában is. Csehszlovákia Kommunista Pártjának szilárd meggyőződése, hogy valamennyi kommunista és munkáspárt még szorosabban tömöríti sorait a proletár internacionalizmus marxistaleninista zászlaja alatt, és a további győzedelmes harcban világos, közös választ ad a nemzetközi reakciónak, amely igazolni fogja az SZKP KB határozatának záró szavait: „A burzsoá ideológusok csak gyártsák meséiket a kommunizmus „válságáról", a kommunista pártok soraiban állítólag mutatkozó „zavarról". Mi nem szoktunk hallgatni az ellenség efféle ráolvasásaira. Az ellenség jóslatai mindig szétpukkantak, mint a szappanbuborék. Ezek a kudarcot vallott jósok megjelentek és eltűntek, de a kommunista mozgalom, a marxizmus-leninizmus halhatatlan és életet teremtő eszméi győzedelmeskedtek és győzedelmeskednek. így lesz a jövőben is. Ellenségeinknek semmiféle ádáz, rágalmazó támadása sem tudja megállítani az emberiség történelmi fejlődésének feltartóztathatatlan menetét a kommunizmus felé". n. A CSKP országos konferenciája a jelenlegi helyzetről és a párt feladatairól szóló beszámolójában világos választ adott az osztályharc alapvető kérdéseiben az ország fejlődésének jelenlegi időszakában. Hangsúlyozta rendszerünk és államunk szocialista osztályjellegét, azt, hogy ez a proletárdiktatúra állama, amely a dolgozó nép. a munkások, parasztok és értelmiség számára a legszélesebbkörű demokráciát valósítja meg. Ez a demokrácia V eltérően a legtökéletesebb polgári demokráciától — nem frázis, hanem a néptömegeknek az ország irányításában való aktív részvételén alapul. Ez a demokrácia valójában lehetővé teszi és biztosítja ezt a részvételt, és a többi demokratikus jogokat és szabadságokat a nép tulajdonában levő . nemzeti gazdasági térmelőeszközök következetes kihasználásával a dolgozók és az ország termelőerői továbbfejlesztése, valamint a legszélesebb néptömegek anyagi és kulturális feltételei megjavítása érdekében. Az imperialista propaganda az utóbbi időben igen nagy igyekezetet fejt ki, hogy megrágalmazza a Szovjetunió és a népi demokratikus országok rendszerének és életének demokratizmusát. Nem riad vissza gaz és véres provokációktól sem, hogy „érveket" találjon rágalomhadjárata számára, amelynek célja a népi hatalom megdöntése és a kapitalista kizsákmányolás felújítása a szocialista országokban. Ez a lényege a minapi poznani eseményeknek is, ahol ugyanakkor az imperialista ügynökség világosan meggyőződhetett arról, hogy hiába pazarolni a dollárokat, a dolgozó nép keményen ráver a kezére, amellyel szocialista államára merészel nyúlni. Semmiesetre sem taníthatják a demokráciát azok, akiknek léte kizsákmányoláson, leigázáson, a dolgozó emberek óriási többségének megalázásán alapul, akik uralkodásának egyedüli módszere a szélhámosság és az önkény. Z'ajongásuk egy pillanatra sem téríthet le minket a rendszerünk szocialista demokratizálását következetesen fejlesztő és tökéletesítő útról. Ez a demokrácia azonban a népet és nem az urakat szolgálja, a legkisebb szabadságot sem nyújtja nekik felforgató terveik megvalósításához. Az SZKP XX. kongresszusa — elítélve Sztálin helytelen tézisét arról, hogy a sikeres szocialista országépítés időszakában törvényszerűen élesedik az osztályharc — jelentős mértékben elősegítette azt, hogy gyors ütemben haladunk, az élet demokratikus formái hatékonyabb elmélyítését gátló egész sor komoly hiányosság gyors ütemű kiküszöböléséhez. Ezzel kapcsolatban hasznos lesz, ha felemlítünk néhány tényt országunk fejlődéséből. Kétségtelen, hogy különösen az 1948-as februári győzelem utáni első időszakban, amikor elsősorban végérvényesen meg kellett oldani a belső erők viszonyában a hatalom kérdését, elmaradhatatlanul és törvényszerűen sor került számos kemény represszív intézkedésre a legyőzött kizsákmányoló osztályok ellen, amelyeket a külföldi imperialisták támogattak, hogy megakadályozzuk a helyzet megváltoztatására irányuló kísérleteiket. A további fejlődés folyamán azonban életünk minden szakaszán mélyreható szocialista változtatásokat valósítottunk meg sikeresen: jelentős mértékben megnő a szocialista ipar, számbelileg a munkásosztály, a falun tömegalapot nyer a szövetkezeti gazdálkodás; ugyanakkor nagymértékben megcsappannak a volt kizsákmányoló rétegek, és lényegesen meggyengül fő támaszuk, a kulákság is. A szocialista termelési viszonyok döntő túlsúlya erősen hatott a lakosság azon rétegeire, amelyek addig nem vették ki részüket az aktív építő igyekezetből, a szocialista eszmék mind szélesebb tömegek tulajdonává és meggyőződésévé váltak. A szocializmus győzedelmes előretörése hatást gyakorol a volt kizsákmányoló osztályok tagjainak és kiszolgálóinak bizonyos részére is, akik felhagytak a népi rendszer elleni reménytelen éí-í lenállásukkal és becsületesen bekap-: csolódtak a termelőmunkába. Ebből világos, hogy az 1948. febH ruária utáni szükséges repress/iv intézkedések fenntartása a további évek folyamán ellentétbe került társadalmunk osztályerőinek fejlődésével, és azon nagy pozitív változások lebecsülésének a kifejezése volt, amelyekre országunkban a szocializmus sikeres építése közben került sor. Ez egyben államunk szervező-nevelő szerepének lebecsülését is jelentette, amelynek jelentősége az idők folyamán mind nagyobb lett. Nálunk is sor került hasonló fejlődésre, amely során előfordult a szocialista törvényesség durva megsértése. E tény oka az említett helytelen sztálini tény fenntartás nélküli elfogadása, és más jelenségek, amelyek kapcsolatban állnak a személyi kultusz hatásával pártunk munkájára. Ezzel bírálólag foglalkozott a CSKP Központi Bizottságának márciusi ülése. Káros szerepet töltött be ezzel kapcsolatban Slánsky gonosztevő tevékenysége is. Ezzel kapcsolatban igen fontosak a CSKP országos konferenciájának határozatai a szocialista törvényesség megszilárdításával és a jogrend szükséges megváltoztatásával kapcsolatban, ami a többi között azt jelenti, hogy egyes bűntetteket a szocializmus építésének jelenlegi időszakával teljes összhangban másképp fogunk értékelni. Itt újra hangsúlyozni kell, hogy a párt komoly feladatának tartja helyrehozni mindazokat a túlkapásokat, amelyeket a múltban a szocialista törvényesség megszegése okozott. Pártunk nyílt és becsületes következtetéseket von le mindazokból a hibákból, amelyekre az elmúlt években közéletünk különböző szakaszain sor került. A CSKP országos konferenciája egész sor jelentős intézkedést fogadott el, amelyek nagymértékben elmélyítik életünk demokratikus formáit. Ilyen értelmű a konferencia határozata a felelősség és a jogkör decentralizálásáról, a szlovák nemzeti szervek szerepének lényeges növeléséről, a néphatalom választott szervei, a nemzeti bizottságok hatáskörének kiszélesítéséről. Ez az értelme a további intézkedéseknek is, amelyek a dolgozók alkotó kezdeményezése érvényesülését gátló bürokratizmus kiküszöbölésére irányulnak. A szocialista demokrácia kifejlesztésének további előfeltételeit teremti meg a második ötéves terv konferencia által jóváhagyott feladatainak teljesítése. A nép életszínvonalának lényeges emelése és a hétórás munkaidő bevezetése lehetővé teszi a tömegek még szélesebbkörú és aktívabb részvételét a politikai és közéletben, országunk igazgatásában. Ezen fontos lépések megítélésénél egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy szocialista demokráciánk állandó elmélyítésének lehetőségei szempontjából a jelenlegi időszakban az egyik döntő előfeltétel a nemzetközi helyzet kedvező fejlődése az utóbbi években, a világbéke megszilárdításáért és a nemzetközi feszültség folyamatos enyhítéséértfolytatott harc nagy sikerei, amelyek elsősorban a Szovjetunió kezdeményező és aktív politikájának, a békés együttélés lenini elve következetes alkalmazásának köszönhetők. Pártunk szem előtt tartja és a jövőben is szem előtt fogja tartani a belső és a nemzetközi tényezők összességét, és ezeket a tényezőket teljes mértékben kihasználja a szocialista demokratizmus nagy elveinek továbbfejlesztése érdekében. De vajon ezen kedvező körülményekből következtethetjük-e azt, hogy meghátrálhatunk szilárd osztálypozícióinkból és a szocializmus ellenségeinek tevékenységével szemben bármiféle könnyelműséget tanúsíthatunk? Nem, ezt semmiesetre sem tehetjük. Csak a vak nem látja, hogy a szocializmus építésének jelenlegi időszakában is kemény osztályharc folyik, hogy az imperialisták különösen az utóbbi hónapokban fokozzák a szocialista országok ellen irányuló felforgató tevékenységüket. Ez különösen hazánkra vonatkozik, amely a szocialista világ nyugati bástyáját képezi. Az imperialisták fokozzák rádiópropagandájukat, léggömb- és röpirat-akciójukat, repülőgépeik megsértik légiterünket, jelentős számú ügynököt és kártevőt dobnak át határainkon. Csak a vak nem látja, hogy a belső ellenség távolról sem adta fel államellenes és népellenes tevékenységét, és hogy a nemzetközi reakció még mindig számunkra veszélyes szövetségesre talál benne. Ezért a legnagyobb éberséget kell tanúsítani a reakció minden törekvé** sével szemben, amellyel befolyásolni és dezorientálódni akarja dolgozőin(Folytatás az 5. oldalon) 1