Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-06 / 187. szám, péntek

PÁRTÉLET Kél élhálaszfóki taggyűlés komoly figyelmeztetés Június utolsó napjainak egyik dél­utánján műszakváltás után nyomott csend, üresség ülte 'meg a Szadlev­szky-bánya tágas „felezőjét", azt a termet, ahol a gyűléseket szokták megtartani. Ez a csend a néhány perccel azelőtti müszakváltási élénk­ség után annál lehangolóbb volt. mart terv szerint az üzemi párta lap­szervezet júniusi rendes taggyűlésé­nek kellett volna lefolynia ezen a délutánon az említett teremben. Az elóbb elmondottak után azonban nyilvánvaló, hogy a bánya üzemi péit­alapszervezete tagjainak legnagyobb része nem jelent meg a gyűlésen. A terembei; mindössze hét párttag lé­zengett, köztük három pártblzottsági tag, ami a taglétszám nagyon kis hányada. Pedig a tagok tudtak a ter­vezett gyűlésről, azt is tudták, hogy fontos kérdésről kell tárgyalni. Ennek ellenére nem tartották kötelességük­nek a megjelenést, a taggyűlést el kellett halasztani. A taggyűlés elhalasztása — a tag­ságnak a gyűlés Iránti érdeklődésének hiánya miatt — nem vet jó fényt az üzemi pártszervezet működésére. A Szadlovszky-bánya üzemi pártszerve­zetének esetében ez annál kirívóbb, mert ismételt esetről van szó. Június folyamán már másodízben halasztot­ták el a taggyűlést amiatt, hogy a tagok nagy része nem jelent meg. A pártbizottság tagjai közül mindkét esetben hárman jöttek el: Zetyák elvtárs, a pártszervezet elnöke, Sze­lecký elvtárs, meg Szopko elvtárs, a bánya vezetője. Az eset annál meglepőbb, mert Su­bovics elvtárs, a rozsnyói járási párt­bizottság dolgozója, a szadlovszkyi alapszervezetről beszélve azt mondta, hogy az ottani alapszervezet taggyű­lései színvonalasak, a viták mindig élénkek szoktak lenni. A Gömöri Vas­ércbányák rozsnyói üzeme egész­üzemi pártbizottságának elnöke, Krba­vec elvtárs szerint a Szadlovszky-bS­nyában a pártszervezet igyekszik megteremteni a feltételeket a terv teljesítésének biztosítására. Az egész­üzemi pártbizottság azonban már fog­lalkozott az alapszervezet működésé­vel, mert a jelek szerint a múlt évi pártélet sokkal élénkebb, a szervezet tevékenysége sokkal átütőbb sikerű volt. Ennek ellenére — mint mond­ta—a szervezet mostani működése is elég jő. Szopko elvtársnak, a bánya vezetőjének, az alapszervezet bizott­sága tagjának is az a véleménye, hogy a bánya kommunistái — ha akarnak — tudnak dolgozni. Az üzem vezetősége mindig számíthat példa­mutatásukra, segítségükre a felada­tok teljesítésében. A hallottak igazolására szolgál a* a sok szép kezdeményezés, hazafias mozgalom, versenyfelhívás, amely éh­ből a bányából indult ki és nem egy közülük országos versennyé vált. Az üzemi lapban, a Bányász Szó egyik legutóbbi számában is olvastunk egy hírt, amely arról számolt be, hogy a kremnicai bányászok elfogadták a szadlovszkyi bányászok felhívását és minden tonna kifejtett ércen legalább egy koronát megtakarítanak. A Szad­lovszky-bánya bányászai becsülettel teljesítették az országos pártkonfe­rencia tiszteletére tett felajánlásukat is a félévi terv június 19-én való tel­jesítésével. A kollektíva jó munkáját bizonyítja az is, hogy több mint két éve minden hónapban valóra váltot­ták a megszabott feladatokat. Közis­mert dolog, hogy az egészüzemi terv teljesítését nem egyszer a Szadlov­szky-bánya bányászainak jó munkája segítette ki a „kátyúból". Szép ver­seny folyik a bánya dolgozói és a szi­Ilcei EFSZ tagjai között, mely egyik oldalon a szövetkezet szilárdulása­ban, a beadás túlteljesítésében, a má­sik oldalon pedig a fejtési terv túl­teljesítésében, a gazdaságos munká­ban mutatkozik meg, végső soron pe­dig a munkás-paraszt szövetséget szilárdítja. A munka frontján a kommunisták becsülettel helytállnak, jó példát mu­tatnak. Mint az üzem vezetője emlí­tette, számítani lehet rájuk. Azonban az egymás után elhalasztott két tag­gyűlés és a bizottság tagjainak nem kielégítő munkája azt mutatja, hogy az üzemben újabban a pártélet körül nincs minden rendjén. A párttagság egy része valahogy megfeledkezik ar­ról, hogy a munkában való helytállás csak egy része — igaz, nagyon fon­tos része — a pártmunkának, emel­lett azonban a párttagnak politikai munkát is kell végeznie, aktív agitá­ciós munkát kell folytatnia a dolgo­zók között, mozgósítani, lelkesíteni az országépítő feladatok valóra val­tására, a párt határozatainak telje­sítésére. Ehhez a munkához pedig a legjobb előfeltételeket a taggyűlés nyújtja, amelyen a kommunisták meg­ismerkednek a feladatokkal, megbe­szélik, megvitatják azokat és az adott körülmények ismeretében kitűzik megvalósításuk legjobb módját. Pártunk minden tagjának aktívan kell dolgoznia valamelyik pártszerve­zetben. E lenini elv érvényesülése pártunk erejének, egységének bizto­sítéka. Az alapszervezet legfőbb szer­ve pedig a taggyűlés. „A taggyűlésen való részvétel a párttag alapvető kö­telessége" — szögezi le pártunk alap­szabályzata. A Szadlovszky-bánya alapszervezetének azon tagjai, akik nem jelentek meg a taggyűlésen, a párttag legelemibb kötelességét ha­nyagolták el, a pártfegyelmet sértet­ték meg. Az alapszervezet működésének el­lanyhulásával foglalkoznia kell mind az egészüzemi pártbizottságnak, mind a járási pártbizottságnak. Meg kell keresni és el kell távolítani a párt­élei gyengülésének okát és hathatós segítséget nyújtva újból meg kell te­remteni az üzemben a színvonalas, aktív pártmunka alapfeltételeit. Az alapszervezet egyes tagjainak véleménye szerint a pártfegyele;n meglazulását, az alapszervedet műkö­désének gyengülését jórészben az okozta, hogy az új pártbizottság meg­választásánál egyesek mellözntteknek érezték magukat és emiatt passzívak­ká váltak a szervezet továob: múmiá­ja iránt. A jelek szerint az új párt­bizottság munkája sem egységes és ez nagyon kihat az egész alapszerve­zet tevékenységére. A helyzet mélyebb ismerete, a va­lóság alapos elemzése szükséges annak megállapítására, hogy egyesek sértődöttsége jogos-e vagy sem. Mindenesetre leszögezhetjük azt, hogy nem helyes állásfoglalás sértett hiú­ságból elhanyagolni a pártkötelesség teljesítését. Zetyák elvtárs, az alapszervedet je­lenlegi elnöke kiváló bányász, pártunk lelkes tagja. Kész időt, fáradságot ál­dozni a párttagságával és funkciójá­val kapcsolatos feladatok elvégzésére. A bizottságban kívüle számos áldo­zatkész párttag van. Segítsék ezek az elvtársak munkájában, osszák meg egymás között a feladatokat és ne hanyagolják el kötelességeik teljesí­tését. Ha a pártbizottság munkája megjavul, ez minden bizonnyal érez­tetni fogja hatását az egész párt­szervezet aktivizálódásában, a kom­munisták munkájának megjavulásá­ban, az igazi pártélet megteremtésé­ben. Fontos feltétele ez az üzemben elért jó gazdasági eredmények ál­landósításának és továbbiokozásának. Gál László ELSŐK A JÁRÁSBAN Póíyánban a modern hazak virágos kertjeikkel szinte maradásra bírják az idegent. Meg-megálltam, s elme­rültem a község és a járókelő embe­rek szemléletében. Az a benyomáson, hogy egy igen becsületes paraszti emberek által lakott községbe kerül­tem. A községházán nagy munkában ta­láltam Világi Zoltánt, a HNB ftká­rát, aki a JNB pénzügyi szakosztálya vezetőjével s a JNB instruktorával tárgyalt. Figyelmemet felkeltette a szekrényen levő vörös zászló, amelyen aranysárga betűkkel állt: „A verseny­győztes HNB-nek a királyhelmeci já­rásban". Hogyan jutottak ehhez? — Igyekszünk a feladatainkat tel­jesíteni — mondja szerényen a tit­kár. Lassan indul a beszélgetés. De mi­nél jobban belemélyedünk, annál in­kább megvilágosodik előttem a pó­lyáni HfíB munkája. A járási ver­senyben ' feladataik 94,1 százalékos teljesítésével lettek elsők, s elnyer­ték a járási versenyzászlót. Mindezt annak köszönhetik, hogy a HNB tag­jai helyesen alkalmazzák pártunk útmutatását, nagy súlyt helyeznek a néppel való szoros kapcsolat megte­remtésére. A feladatok megoldásában nem feledkeznek meg a falu dolgo­zóinak a közügyekbe való bevonásá­ról. így elérték, hogy munkájuk köny­nyehb, és eredményesebb lett. A község dolgozói is tudják köte­lességüket. A községi adókat, illeté­keket már az egész évre közel 100 százalékra kiegyenlítették. A beszol­gáltatásokat dekádterv szerint 109 százalékra teljesítik. Az M-terv ke­retén belül tervezett 300 méteres út­szakasz eddig 80 százalékban kész. Az útépítési munkákból a falu lakos­sága egy- emberként veszi ki részét. A HNB képviselői minden feladatot vagy akciót figyelmesen megtárgyal­nak s utána a választó körzetekben megbeszélik a dolgozókkal s így biz­tosítják a sikeres megvalósításukat. Számos szép példán kívül ékesen bi­zonyítja a pólyánl HNB jó munkáját az EFSZ is, amelyről egy percre sem feledkeznek meg. Az üléseken állan­dó napirendi pont a mezőgazdasági termelés biztosítása és növelése. Pólyán volt az első község a ki­rályhelmeci járásban, ahol 100 szá­zalékra megvalósították a kollektivi­zálást. Bár azóta 13 földműves vlsz­szatért az egyéni gazdálkodáshoz, nem kell hozzá sok idő s újból ók ls visszatérnek a szövetkezetbe Ennek sikere a HNB további jó munkájával lesz elérhető. További beszélgetésünk során a feladatok megvalósításának szervezé­sére terelődött a szó. — Mindent a községben működő tömegszervezetek és a lakosság be­vonásával Igyekszünk megoldani — mondja Világi elvtárs. Helytállóak a szavak A nöbizott­ság aktívan dolgozik s nem egy fel­adatot oldott már meg. Például a to­iásb-.szolgáltatás dolgában eredmé­nyes agitációt folytattak. A CSISZ, a Szokol, a CSSZBSZ, a Csemadok is tevékenyen kiveszi részét a közügyek­ből. Emellett a falu kulturális meg­mozdulásainak is ők a fő mozgatói. A HNB gyűléseit jól előkészítik s a legaktuálisabb problémákat tűzik na­pirendre. Póíyánban gondoskodott a HNB arról, hogy a cigánygyerekek is rendszeresen látogassák az iskolát. Megszervezték az esti Iskolát azok részére, akik a kapitalista rendszer­ben nem tanulhattak meg írni-olvas­ni. A tavasz óta állandóan figyelem­mel kísérik a mezőgazdasági munkák menetét. Segítséget nyújtottak az EFSZ-nek a csoportok megalakításá­ban. A burgonya és a kukorica négy­zetes fészkes vetése szintén a HNB érdeme. Vasilý András HNB elnök jól fogja fel küldetését. Bírja a nép bizalmát. Ott van például a köze! 60 éves Fe­kete István, aki soha el nem marad a gyűlésekről, s akinek hozzászólá­saival és javaslataival számos fel­adatot sikerült eredményesen meg­oldani. Póíyánban megértés uralkodik. A HNB valóban a nép érdekeinek a kép­viselője. Mindezt világosan bizonylt­ja a község fejlődése is. A község épül és szépül. 1954-től 24 modern házzal lett szebb a község. Mindez azonban csak a kezdet. Ä jövőben még többet igyekeznek adni a falu népének, kulturális téren is. (ki) Magyar tannyelvű 11 éves iskola Kassán A kassai IV. számú 11-osztályos magyar tannyelvű • iskolában már megtartották a felvételi vizsgákat. A most megszervezett iskolában szep­tember 1-én nyílik meg a kilencedik osztály. A felvételi vizsgák a diákok jó' fel­készültségéről tanúskodtak. A gyer­mekek nevelése, tanulmányi előmene­tele iránt fokozódik a szülök érdek­lődése. A felvételi vizsgaeredmények a nyolcosztályos iskolák záróvizsgái­nak egyre magasabb színvonalát, a elért pedagógusok nevelömunkájában eredményeket igazolták. A tantárgyak közül a diákok külö­nösen a szlovák nyelv tudásával tűn­tek ki. Arról tanúskodik ez, hogy is- ­kóláinkban a szlovák nyel') tanítását nagy gonddal végzik. Voltak a jelentkezők között egy­néhányan, akik nem feleltek meg a felvételi vizsga előirt követelményei­nek. A vizsgabizottság ezeket a diákokat szellemi és testi képességeik­nek megfelelően ipari, vagy mezőgaz­dasági szakiskolába irányította. (m) stb.) azon munkások keresetétől, akik normális munkafeltételek között dol­goznak. E téren sem felel meg az ed­dig érvényes bérszabás egyes ága­zatokban, mégpedig azért, mert a munkakörnyezet a bérszabás helyett helytelenül a munkaosztályokban jut kifejezésre. A bérszabás-rendszerek elévülését fokozatosan küszöbölik ki úgy, ahogy a termelésben a megfelelő körülmé­nyek kialakulnak. Ezt az intézkedést már megvalósították számos ipar­ágazatban és fokozatosan megvalósít­ják a többiekben is. Ez azonban meg­követeli, hogy már előre rendet te­remtsenek a munkák normízása te­rén és megteremtsék az előfeltétele­ket a műszakilag indokolt teljesít­ménynormákra való tömeges áttérés­re. bérszabási rendszerek, a bér­szabási szakképzettségi kata­lógusok és a helyesen választott pré­miumok biztosítják azt, hogy a mun­kát helyesen, társadalmi jelentősége és minősége alapján jutalmazzuk. A szakmái.ybérben azonban nem ke­vésbé fontos, hogy minden egyes munkást helyesen jutalmazzanak a vég­zett munka mennyisége szerint is. A szakmánybérnek az elvégzett munka mennyisége alapján való dif­ferenciálását a munkák normázásával biztosítjuk. A teljesítménynormák se­gítséqével minden szakmánvban dol­gozó munkásuak meghatározzuk idő­ben termelési feladatát. A norma előírja neki, mennyi munkaidőt kel! fordítani a termék elkészítésére, vagy mennyi gyártmányt kell előállítania egy műszak alatt. A munkák normfi­zása azonban csak akkor teljesíti fon­tos feladatát, ha azok a normák, amelyeket a termelésben alkalmaz­nak, műszakilag indokoltak, megfele­lő színvonalúak és kiegyensúlyozot­tak. A munka normázásának ezeket a feladatait a legtöbb termelési ága­zat mindeddig nen biztosítja A ter­melésben túlsúlyban vannak a becs­lés szerint és statisztikailag megálla­pított normák, amelyeket vagy becs­lés alapján, vagy pedig felül nem vizs­gált statisztikai adatok alanián ha­tároznak meg. Ezek a normák jelen­tős munkaidőtartalékokat rejtenek magukban s a munkásokat nem kész­tetik a munkaidő t ljes kihaszná­lására. Gyakran e normák magasfokú túlteljesítésé sem biztosítja a terme­lési feladatok teljesítését. Az ilyen „normák" komoly fogyatékossága, hogy közvetlenül egyenlősdi irányza­tokat visznek a munka jutalmazásá­ba Abban a termelésben, ahol ezek a normák vannak túlsúlyban, mindenütt az úgynevezett „előnyös" munkák mellet lőfordulnak „előnytelen" munkák is, ami azt jelenti, hogy a munkás jövedelme inkább a norma minőségétől függ, mint a munkában kifejtett erőfeszítésétől. Ez a fő oka annak, amiért a becslés szerinti és statisztikai normák számos esetben közvetlenül fékezik a magasabb mun­katermelékenység elérését. Azokat a hiányosságokat, amelyek a szakmánybérben dolgozó munkások­nak a munka mennyisége szerinti ju­talmazását gátolják, csak azzal lehet kiküszöbölni, hogy a termelésben fokozatosan megteremtjük az előfel­tételeket ahhoz, hogy a becslés sze­rinti és a statisztikai normákat mű­szakilag indokolt normák helyettesít­sék. A műszakilag indokolt teljesít­ménynormákat a munkahely termelési lehetőségeinek elemzése alapján ha­tározzák meg, ezért reálisak és tel­jesíthetők. Bevezetésük feltétele azonban az, hogy megfelelő bérsza­bási fokozatokat vezessenek be, nehoay e normák alkalmazása követ­keztében csökkenjen a munkások jövedelme azért, mert a műszakilag indokolt normákat átlagban nem tel­jesítik magasan túl. A műszak'lag indokolt normák kiszámításának meg­kön vítése céliáhó! maximális mér­tékben kell felhasználni azokat a teljesítményi és technológiai normn­tfvákat és típusos normákat, amelyek többszörösen meggyorsítják a műsza­kilag indokolt normák teljesítésére megállapított időt. Szükséges azon­ban, hogy mind a technológiai, mind pedig a teljesítménynormatívák és típusos normák szintén progresszívak legyenek, vagyis progresszív munka­megszervezés alapján kell összeállít­va lennlök. Ahhoz, hogy a szokmány- és időbér a prémiummal együtt teljesítse fontos gazdasági küldetését, nem elegendő csuoán helyes bérszabási fokozatokat, műszakilag indokolt teljesítménynor­mákat vagy helyesen választott pré­miumokat alkalmazni. Nem kevésbé fontos, hogy a termelésben megte­remtsük minden feltételét annak, hogy a munkások teljesíthessék és túlszárnyalhassák a műszakilag indo­kolt teljesítménynormákat és telje­sítsék a prémiumok kifizetésére meg­állapított feltételeket. Nem volna elég­séges a munkásoknak műszakilag indokolt normákat előírni, ha a munkahelyen nem biztosítjuk a fo­lyamatos munka minden előfeltéte­lét: az anyag-, energiaszolgáltatást, a termelégj berendezések jó állapo­tát, a megfelelő szerszámokat és ké­szítményeket, rajzokat és technoló­giai előírásokat, valamint a szak­mánylapokat. < K s éppen ebből a szempontból nagy jelentőségű a terme'és­ben dolgozó mérnöki, műszaki és ad­minisztratív dolgozók munkája, a fő­osztályok, minisztériumok és tudo­mányos kutatóintézetek irányító és szervező munkája. A dolgozók e ka­tegóriáinak jutalmazása is több hiá­nyosságot mutat. Béreik a munkás­bérekhez viszonyítva a múlt évekoen lassabban emelkedtek, ami azt okoz­ta, hogy egyes szakképzett technikai és adminisztratív dolgozók átlagbére az átlagos szakképzettségű munkások bérének átlagszínvonala alatt maradt. Ez gyengíti a technikusok, valamint az adminisztratív dolgozók személyes anyagi érdekeltségét a termelés tö­kéletesítésében és az új technika be­vezetésében, a termelés irányításának és a munka megszervezésének töké­letesítésében. Azért a kormány a múit évben és ez év elején már néhány intézkedést tett ezen állapot megja­vítása céljából. Rendezték a meste­rek fizetését, bevezették az új tech­nikáért adott prémiumokat és jutal­makat. Ezzel növekedett a mesterek személyes anyagi érdekeltsége a ter­melés szervezésének és irányításának tökéletesítésében, valamint a kon­struktőröknek, technológusoknak, a vállalat vezető dolgozóinak érdeke a termelés műszaki színvonalának tö­kéletesítésében és az új technika bevezetésében. A mérnöki, műszaki és adminisztratív dolgozók jutalma­zása terén teendő további intézkedé­seket a bérek erőteljesebb differen­ciálására kell irányítanunk a szakkép­zettebb funkciók irányában, ponto­sabban kell megállapítani a szakkép­zettségi követelményeket és meg kell javítani a prémium-rendszert. Hasonló fogyatékosságok, mint a termelésben dolgozók jutalmazásában, előfordulnak a nem termelési ága­zatok számos szakaszán is. Itt a párt és a kormány már számos jelentős intézkedést tett. A múlt évben ren­dezték a vezető főorvosok és a fő­iskolai tanítók béreit, az idén ren­dezik a reszortokhoz tartozó kutató­intézetek dolgozóinak, az általános műveltséget adó és szakiskolák taní­tóinak, a távösszeköttetési szakképzett dolgozóknak, az egészségügyi közép­kádereknek és orvosoknak, valamint a külkereskedelmi vállalatok alkalma­zottainak béreit. Jelentős intézkedések történnek a munkásbérek terén is, főleg a munkák normázásában. Ez ifsnvban nagy je­lentőségű a munkák normázásának menjavításáról és a munkajutalma­zásban lévő hibák megszüntetésé­ről 1955. március 30-án kiadott kor­mányhatározat biz' a. Ennek a határozatnak teljesítése nélkülözhe­tetlen e'ő fp'i-étele ann^ honv tf-ie­~ ser> áttérhessünk a műszakilag In­dokolt normákra és az új tarifákra. A nyomdásziparban és építészetben, ahol már kialakultak a munkanorma­zás. kedvező előfeltételei, a párt és a kormány határozata alapján mlr megkezdik a műszakilag indokolt tel­jesítménynormákra, a bérszabási szakképzettségi katalógusokra és az új bérszabásokra való fokozatos átté­rést az egyes vállalatok felkészült­ségének foka szerint. Az új bérsza­bási fokozatok és műszakilag indo­kolt teljesítménynormák alkalmazása nemcsak a mai átlagos keresetek megőrzését jelenti, hanem a szakkép­zett dolgozóknak lehetővé teszi, hogy jövedelmüket növeljék. f§J§j indazok az intézkedések, ame­IwH lyek a párt és a kormány kezdeményezésére fokozatosan a munkajutalmazás és a bérek szer­vezésének megjavítására történnek, azt célozzák, hogy meqszüntessék mindazokat a fogyatékosságokat, amelyek akadályozzák népgazdasá­gunk valamennyi szakaszán dolgozó munkásoknak munkájuk társadalmi fontossága, mennyisége és minősége szerint valő jutalmazását. Az a cél juk, hogy társadalmunk minden egyes dolgozója közvetlenül érdekelt legyen a munka társadalmi termelékenysé­gének emelésében és a társadalmi termelés növelésében. Szem előtt kel! azonban tartanunk, hogy a bérezés terén foganatosított intézkedéseket csak olyan méretekben valósíthatjuk meg, amilyeneket a termelésben elért akkumuláció biztosit és csak azokban az ágazatokban és azokon a szaka­szokon, ahol minden nélkülözhetetlen feltétel meovan a helyes jutalmazást gátoló összes akadályok, kiküszöbölé­sére. Ha nem íov cselekednénk, a bérek rendezése hatását tévesztené és nem válna az élő és holt munka fokozott megtakarításának fontos eszközévé. Ing. Rázga oj szo c im. jarsTf 6,

Next

/
Oldalképek
Tartalom