Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-06 / 187. szám, péntek

PÁRTÉLET Kél élhálaszfóki taggyűlés komoly figyelmeztetés Június utolsó napjainak egyik délutánján műszakváltás után nyomott csend, üresség ülte 'meg a Szadlevszky-bánya tágas „felezőjét", azt a termet, ahol a gyűléseket szokták megtartani. Ez a csend a néhány perccel azelőtti müszakváltási élénkség után annál lehangolóbb volt. mart terv szerint az üzemi párta lapszervezet júniusi rendes taggyűlésének kellett volna lefolynia ezen a délutánon az említett teremben. Az elóbb elmondottak után azonban nyilvánvaló, hogy a bánya üzemi péitalapszervezete tagjainak legnagyobb része nem jelent meg a gyűlésen. A terembei; mindössze hét párttag lézengett, köztük három pártblzottsági tag, ami a taglétszám nagyon kis hányada. Pedig a tagok tudtak a tervezett gyűlésről, azt is tudták, hogy fontos kérdésről kell tárgyalni. Ennek ellenére nem tartották kötelességüknek a megjelenést, a taggyűlést el kellett halasztani. A taggyűlés elhalasztása — a tagságnak a gyűlés Iránti érdeklődésének hiánya miatt — nem vet jó fényt az üzemi pártszervezet működésére. A Szadlovszky-bánya üzemi pártszervezetének esetében ez annál kirívóbb, mert ismételt esetről van szó. Június folyamán már másodízben halasztották el a taggyűlést amiatt, hogy a tagok nagy része nem jelent meg. A pártbizottság tagjai közül mindkét esetben hárman jöttek el: Zetyák elvtárs, a pártszervezet elnöke, Szelecký elvtárs, meg Szopko elvtárs, a bánya vezetője. Az eset annál meglepőbb, mert Subovics elvtárs, a rozsnyói járási pártbizottság dolgozója, a szadlovszkyi alapszervezetről beszélve azt mondta, hogy az ottani alapszervezet taggyűlései színvonalasak, a viták mindig élénkek szoktak lenni. A Gömöri Vasércbányák rozsnyói üzeme egészüzemi pártbizottságának elnöke, Krbavec elvtárs szerint a Szadlovszky-bSnyában a pártszervezet igyekszik megteremteni a feltételeket a terv teljesítésének biztosítására. Az egészüzemi pártbizottság azonban már foglalkozott az alapszervezet működésével, mert a jelek szerint a múlt évi pártélet sokkal élénkebb, a szervezet tevékenysége sokkal átütőbb sikerű volt. Ennek ellenére — mint mondta—a szervezet mostani működése is elég jő. Szopko elvtársnak, a bánya vezetőjének, az alapszervezet bizottsága tagjának is az a véleménye, hogy a bánya kommunistái — ha akarnak — tudnak dolgozni. Az üzem vezetősége mindig számíthat példamutatásukra, segítségükre a feladatok teljesítésében. A hallottak igazolására szolgál a* a sok szép kezdeményezés, hazafias mozgalom, versenyfelhívás, amely éhből a bányából indult ki és nem egy közülük országos versennyé vált. Az üzemi lapban, a Bányász Szó egyik legutóbbi számában is olvastunk egy hírt, amely arról számolt be, hogy a kremnicai bányászok elfogadták a szadlovszkyi bányászok felhívását és minden tonna kifejtett ércen legalább egy koronát megtakarítanak. A Szadlovszky-bánya bányászai becsülettel teljesítették az országos pártkonferencia tiszteletére tett felajánlásukat is a félévi terv június 19-én való teljesítésével. A kollektíva jó munkáját bizonyítja az is, hogy több mint két éve minden hónapban valóra váltották a megszabott feladatokat. Közismert dolog, hogy az egészüzemi terv teljesítését nem egyszer a Szadlovszky-bánya bányászainak jó munkája segítette ki a „kátyúból". Szép verseny folyik a bánya dolgozói és a sziIlcei EFSZ tagjai között, mely egyik oldalon a szövetkezet szilárdulásaban, a beadás túlteljesítésében, a másik oldalon pedig a fejtési terv túlteljesítésében, a gazdaságos munkában mutatkozik meg, végső soron pedig a munkás-paraszt szövetséget szilárdítja. A munka frontján a kommunisták becsülettel helytállnak, jó példát mutatnak. Mint az üzem vezetője említette, számítani lehet rájuk. Azonban az egymás után elhalasztott két taggyűlés és a bizottság tagjainak nem kielégítő munkája azt mutatja, hogy az üzemben újabban a pártélet körül nincs minden rendjén. A párttagság egy része valahogy megfeledkezik arról, hogy a munkában való helytállás csak egy része — igaz, nagyon fontos része — a pártmunkának, emellett azonban a párttagnak politikai munkát is kell végeznie, aktív agitációs munkát kell folytatnia a dolgozók között, mozgósítani, lelkesíteni az országépítő feladatok valóra valtására, a párt határozatainak teljesítésére. Ehhez a munkához pedig a legjobb előfeltételeket a taggyűlés nyújtja, amelyen a kommunisták megismerkednek a feladatokkal, megbeszélik, megvitatják azokat és az adott körülmények ismeretében kitűzik megvalósításuk legjobb módját. Pártunk minden tagjának aktívan kell dolgoznia valamelyik pártszervezetben. E lenini elv érvényesülése pártunk erejének, egységének biztosítéka. Az alapszervezet legfőbb szerve pedig a taggyűlés. „A taggyűlésen való részvétel a párttag alapvető kötelessége" — szögezi le pártunk alapszabályzata. A Szadlovszky-bánya alapszervezetének azon tagjai, akik nem jelentek meg a taggyűlésen, a párttag legelemibb kötelességét hanyagolták el, a pártfegyelmet sértették meg. Az alapszervezet működésének ellanyhulásával foglalkoznia kell mind az egészüzemi pártbizottságnak, mind a járási pártbizottságnak. Meg kell keresni és el kell távolítani a pártélei gyengülésének okát és hathatós segítséget nyújtva újból meg kell teremteni az üzemben a színvonalas, aktív pártmunka alapfeltételeit. Az alapszervezet egyes tagjainak véleménye szerint a pártfegyele;n meglazulását, az alapszervedet működésének gyengülését jórészben az okozta, hogy az új pártbizottság megválasztásánál egyesek mellözntteknek érezték magukat és emiatt passzívakká váltak a szervezet továob: múmiája iránt. A jelek szerint az új pártbizottság munkája sem egységes és ez nagyon kihat az egész alapszervezet tevékenységére. A helyzet mélyebb ismerete, a valóság alapos elemzése szükséges annak megállapítására, hogy egyesek sértődöttsége jogos-e vagy sem. Mindenesetre leszögezhetjük azt, hogy nem helyes állásfoglalás sértett hiúságból elhanyagolni a pártkötelesség teljesítését. Zetyák elvtárs, az alapszervedet jelenlegi elnöke kiváló bányász, pártunk lelkes tagja. Kész időt, fáradságot áldozni a párttagságával és funkciójával kapcsolatos feladatok elvégzésére. A bizottságban kívüle számos áldozatkész párttag van. Segítsék ezek az elvtársak munkájában, osszák meg egymás között a feladatokat és ne hanyagolják el kötelességeik teljesítését. Ha a pártbizottság munkája megjavul, ez minden bizonnyal éreztetni fogja hatását az egész pártszervezet aktivizálódásában, a kommunisták munkájának megjavulásában, az igazi pártélet megteremtésében. Fontos feltétele ez az üzemben elért jó gazdasági eredmények állandósításának és továbbiokozásának. Gál László ELSŐK A JÁRÁSBAN Póíyánban a modern hazak virágos kertjeikkel szinte maradásra bírják az idegent. Meg-megálltam, s elmerültem a község és a járókelő emberek szemléletében. Az a benyomáson, hogy egy igen becsületes paraszti emberek által lakott községbe kerültem. A községházán nagy munkában találtam Világi Zoltánt, a HNB ftkárát, aki a JNB pénzügyi szakosztálya vezetőjével s a JNB instruktorával tárgyalt. Figyelmemet felkeltette a szekrényen levő vörös zászló, amelyen aranysárga betűkkel állt: „A versenygyőztes HNB-nek a királyhelmeci járásban". Hogyan jutottak ehhez? — Igyekszünk a feladatainkat teljesíteni — mondja szerényen a titkár. Lassan indul a beszélgetés. De minél jobban belemélyedünk, annál inkább megvilágosodik előttem a pólyáni HfíB munkája. A járási versenyben ' feladataik 94,1 százalékos teljesítésével lettek elsők, s elnyerték a járási versenyzászlót. Mindezt annak köszönhetik, hogy a HNB tagjai helyesen alkalmazzák pártunk útmutatását, nagy súlyt helyeznek a néppel való szoros kapcsolat megteremtésére. A feladatok megoldásában nem feledkeznek meg a falu dolgozóinak a közügyekbe való bevonásáról. így elérték, hogy munkájuk könynyehb, és eredményesebb lett. A község dolgozói is tudják kötelességüket. A községi adókat, illetékeket már az egész évre közel 100 százalékra kiegyenlítették. A beszolgáltatásokat dekádterv szerint 109 százalékra teljesítik. Az M-terv keretén belül tervezett 300 méteres útszakasz eddig 80 százalékban kész. Az útépítési munkákból a falu lakossága egy- emberként veszi ki részét. A HNB képviselői minden feladatot vagy akciót figyelmesen megtárgyalnak s utána a választó körzetekben megbeszélik a dolgozókkal s így biztosítják a sikeres megvalósításukat. Számos szép példán kívül ékesen bizonyítja a pólyánl HNB jó munkáját az EFSZ is, amelyről egy percre sem feledkeznek meg. Az üléseken állandó napirendi pont a mezőgazdasági termelés biztosítása és növelése. Pólyán volt az első község a királyhelmeci járásban, ahol 100 százalékra megvalósították a kollektivizálást. Bár azóta 13 földműves vlszszatért az egyéni gazdálkodáshoz, nem kell hozzá sok idő s újból ók ls visszatérnek a szövetkezetbe Ennek sikere a HNB további jó munkájával lesz elérhető. További beszélgetésünk során a feladatok megvalósításának szervezésére terelődött a szó. — Mindent a községben működő tömegszervezetek és a lakosság bevonásával Igyekszünk megoldani — mondja Világi elvtárs. Helytállóak a szavak A nöbizottság aktívan dolgozik s nem egy feladatot oldott már meg. Például a toiásb-.szolgáltatás dolgában eredményes agitációt folytattak. A CSISZ, a Szokol, a CSSZBSZ, a Csemadok is tevékenyen kiveszi részét a közügyekből. Emellett a falu kulturális megmozdulásainak is ők a fő mozgatói. A HNB gyűléseit jól előkészítik s a legaktuálisabb problémákat tűzik napirendre. Póíyánban gondoskodott a HNB arról, hogy a cigánygyerekek is rendszeresen látogassák az iskolát. Megszervezték az esti Iskolát azok részére, akik a kapitalista rendszerben nem tanulhattak meg írni-olvasni. A tavasz óta állandóan figyelemmel kísérik a mezőgazdasági munkák menetét. Segítséget nyújtottak az EFSZ-nek a csoportok megalakításában. A burgonya és a kukorica négyzetes fészkes vetése szintén a HNB érdeme. Vasilý András HNB elnök jól fogja fel küldetését. Bírja a nép bizalmát. Ott van például a köze! 60 éves Fekete István, aki soha el nem marad a gyűlésekről, s akinek hozzászólásaival és javaslataival számos feladatot sikerült eredményesen megoldani. Póíyánban megértés uralkodik. A HNB valóban a nép érdekeinek a képviselője. Mindezt világosan bizonyltja a község fejlődése is. A község épül és szépül. 1954-től 24 modern házzal lett szebb a község. Mindez azonban csak a kezdet. Ä jövőben még többet igyekeznek adni a falu népének, kulturális téren is. (ki) Magyar tannyelvű 11 éves iskola Kassán A kassai IV. számú 11-osztályos magyar tannyelvű • iskolában már megtartották a felvételi vizsgákat. A most megszervezett iskolában szeptember 1-én nyílik meg a kilencedik osztály. A felvételi vizsgák a diákok jó' felkészültségéről tanúskodtak. A gyermekek nevelése, tanulmányi előmenetele iránt fokozódik a szülök érdeklődése. A felvételi vizsgaeredmények a nyolcosztályos iskolák záróvizsgáinak egyre magasabb színvonalát, a elért pedagógusok nevelömunkájában eredményeket igazolták. A tantárgyak közül a diákok különösen a szlovák nyelv tudásával tűntek ki. Arról tanúskodik ez, hogy is- kóláinkban a szlovák nyel') tanítását nagy gonddal végzik. Voltak a jelentkezők között egynéhányan, akik nem feleltek meg a felvételi vizsga előirt követelményeinek. A vizsgabizottság ezeket a diákokat szellemi és testi képességeiknek megfelelően ipari, vagy mezőgazdasági szakiskolába irányította. (m) stb.) azon munkások keresetétől, akik normális munkafeltételek között dolgoznak. E téren sem felel meg az eddig érvényes bérszabás egyes ágazatokban, mégpedig azért, mert a munkakörnyezet a bérszabás helyett helytelenül a munkaosztályokban jut kifejezésre. A bérszabás-rendszerek elévülését fokozatosan küszöbölik ki úgy, ahogy a termelésben a megfelelő körülmények kialakulnak. Ezt az intézkedést már megvalósították számos iparágazatban és fokozatosan megvalósítják a többiekben is. Ez azonban megköveteli, hogy már előre rendet teremtsenek a munkák normízása terén és megteremtsék az előfeltételeket a műszakilag indokolt teljesítménynormákra való tömeges áttérésre. bérszabási rendszerek, a bérszabási szakképzettségi katalógusok és a helyesen választott prémiumok biztosítják azt, hogy a munkát helyesen, társadalmi jelentősége és minősége alapján jutalmazzuk. A szakmái.ybérben azonban nem kevésbé fontos, hogy minden egyes munkást helyesen jutalmazzanak a végzett munka mennyisége szerint is. A szakmánybérnek az elvégzett munka mennyisége alapján való differenciálását a munkák normázásával biztosítjuk. A teljesítménynormák segítséqével minden szakmánvban dolgozó munkásuak meghatározzuk időben termelési feladatát. A norma előírja neki, mennyi munkaidőt kel! fordítani a termék elkészítésére, vagy mennyi gyártmányt kell előállítania egy műszak alatt. A munkák normfizása azonban csak akkor teljesíti fontos feladatát, ha azok a normák, amelyeket a termelésben alkalmaznak, műszakilag indokoltak, megfelelő színvonalúak és kiegyensúlyozottak. A munka normázásának ezeket a feladatait a legtöbb termelési ágazat mindeddig nen biztosítja A termelésben túlsúlyban vannak a becslés szerint és statisztikailag megállapított normák, amelyeket vagy becslés alapján, vagy pedig felül nem vizsgált statisztikai adatok alanián határoznak meg. Ezek a normák jelentős munkaidőtartalékokat rejtenek magukban s a munkásokat nem késztetik a munkaidő t ljes kihasználására. Gyakran e normák magasfokú túlteljesítésé sem biztosítja a termelési feladatok teljesítését. Az ilyen „normák" komoly fogyatékossága, hogy közvetlenül egyenlősdi irányzatokat visznek a munka jutalmazásába Abban a termelésben, ahol ezek a normák vannak túlsúlyban, mindenütt az úgynevezett „előnyös" munkák mellet lőfordulnak „előnytelen" munkák is, ami azt jelenti, hogy a munkás jövedelme inkább a norma minőségétől függ, mint a munkában kifejtett erőfeszítésétől. Ez a fő oka annak, amiért a becslés szerinti és statisztikai normák számos esetben közvetlenül fékezik a magasabb munkatermelékenység elérését. Azokat a hiányosságokat, amelyek a szakmánybérben dolgozó munkásoknak a munka mennyisége szerinti jutalmazását gátolják, csak azzal lehet kiküszöbölni, hogy a termelésben fokozatosan megteremtjük az előfeltételeket ahhoz, hogy a becslés szerinti és a statisztikai normákat műszakilag indokolt normák helyettesítsék. A műszakilag indokolt teljesítménynormákat a munkahely termelési lehetőségeinek elemzése alapján határozzák meg, ezért reálisak és teljesíthetők. Bevezetésük feltétele azonban az, hogy megfelelő bérszabási fokozatokat vezessenek be, nehoay e normák alkalmazása következtében csökkenjen a munkások jövedelme azért, mert a műszakilag indokolt normákat átlagban nem teljesítik magasan túl. A műszak'lag indokolt normák kiszámításának megkön vítése céliáhó! maximális mértékben kell felhasználni azokat a teljesítményi és technológiai normntfvákat és típusos normákat, amelyek többszörösen meggyorsítják a műszakilag indokolt normák teljesítésére megállapított időt. Szükséges azonban, hogy mind a technológiai, mind pedig a teljesítménynormatívák és típusos normák szintén progresszívak legyenek, vagyis progresszív munkamegszervezés alapján kell összeállítva lennlök. Ahhoz, hogy a szokmány- és időbér a prémiummal együtt teljesítse fontos gazdasági küldetését, nem elegendő csuoán helyes bérszabási fokozatokat, műszakilag indokolt teljesítménynormákat vagy helyesen választott prémiumokat alkalmazni. Nem kevésbé fontos, hogy a termelésben megteremtsük minden feltételét annak, hogy a munkások teljesíthessék és túlszárnyalhassák a műszakilag indokolt teljesítménynormákat és teljesítsék a prémiumok kifizetésére megállapított feltételeket. Nem volna elégséges a munkásoknak műszakilag indokolt normákat előírni, ha a munkahelyen nem biztosítjuk a folyamatos munka minden előfeltételét: az anyag-, energiaszolgáltatást, a termelégj berendezések jó állapotát, a megfelelő szerszámokat és készítményeket, rajzokat és technológiai előírásokat, valamint a szakmánylapokat. < K

s éppen ebből a szempontból nagy jelentőségű a terme'ésben dolgozó mérnöki, műszaki és adminisztratív dolgozók munkája, a főosztályok, minisztériumok és tudományos kutatóintézetek irányító és szervező munkája. A dolgozók e kategóriáinak jutalmazása is több hiányosságot mutat. Béreik a munkásbérekhez viszonyítva a múlt évekoen lassabban emelkedtek, ami azt okozta, hogy egyes szakképzett technikai és adminisztratív dolgozók átlagbére az átlagos szakképzettségű munkások bérének átlagszínvonala alatt maradt. Ez gyengíti a technikusok, valamint az adminisztratív dolgozók személyes anyagi érdekeltségét a termelés tökéletesítésében és az új technika bevezetésében, a termelés irányításának és a munka megszervezésének tökéletesítésében. Azért a kormány a múit évben és ez év elején már néhány intézkedést tett ezen állapot megjavítása céljából. Rendezték a mesterek fizetését, bevezették az új technikáért adott prémiumokat és jutalmakat. Ezzel növekedett a mesterek személyes anyagi érdekeltsége a termelés szervezésének és irányításának tökéletesítésében, valamint a konstruktőröknek, technológusoknak, a vállalat vezető dolgozóinak érdeke a termelés műszaki színvonalának tökéletesítésében és az új technika bevezetésében. A mérnöki, műszaki és adminisztratív dolgozók jutalmazása terén teendő további intézkedéseket a bérek erőteljesebb differenciálására kell irányítanunk a szakképzettebb funkciók irányában, pontosabban kell megállapítani a szakképzettségi követelményeket és meg kell javítani a prémium-rendszert. Hasonló fogyatékosságok, mint a termelésben dolgozók jutalmazásában, előfordulnak a nem termelési ágazatok számos szakaszán is. Itt a párt és a kormány már számos jelentős intézkedést tett. A múlt évben rendezték a vezető főorvosok és a főiskolai tanítók béreit, az idén rendezik a reszortokhoz tartozó kutatóintézetek dolgozóinak, az általános műveltséget adó és szakiskolák tanítóinak, a távösszeköttetési szakképzett dolgozóknak, az egészségügyi középkádereknek és orvosoknak, valamint a külkereskedelmi vállalatok alkalmazottainak béreit. Jelentős intézkedések történnek a munkásbérek terén is, főleg a munkák normázásában. Ez ifsnvban nagy jelentőségű a munkák normázásának menjavításáról és a munkajutalmazásban lévő hibák megszüntetéséről 1955. március 30-án kiadott kormányhatározat biz' a. Ennek a határozatnak teljesítése nélkülözhetetlen e'ő

fp'i-étele ann^ honv tf-ie~ ser> áttérhessünk a műszakilag Indokolt normákra és az új tarifákra. A nyomdásziparban és építészetben, ahol már kialakultak a munkanormazás. kedvező előfeltételei, a párt és a kormány határozata alapján mlr megkezdik a műszakilag indokolt teljesítménynormákra, a bérszabási szakképzettségi katalógusokra és az új bérszabásokra való fokozatos áttérést az egyes vállalatok felkészültségének foka szerint. Az új bérszabási fokozatok és műszakilag indokolt teljesítménynormák alkalmazása nemcsak a mai átlagos keresetek megőrzését jelenti, hanem a szakképzett dolgozóknak lehetővé teszi, hogy jövedelmüket növeljék. f§J§j indazok az intézkedések, ameIwH lyek a párt és a kormány kezdeményezésére fokozatosan a munkajutalmazás és a bérek szervezésének megjavítására történnek, azt célozzák, hogy meqszüntessék mindazokat a fogyatékosságokat, amelyek akadályozzák népgazdaságunk valamennyi szakaszán dolgozó munkásoknak munkájuk társadalmi fontossága, mennyisége és minősége szerint valő jutalmazását. Az a cél juk, hogy társadalmunk minden egyes dolgozója közvetlenül érdekelt legyen a munka társadalmi termelékenységének emelésében és a társadalmi termelés növelésében. Szem előtt kel! azonban tartanunk, hogy a bérezés terén foganatosított intézkedéseket csak olyan méretekben valósíthatjuk meg, amilyeneket a termelésben elért akkumuláció biztosit és csak azokban az ágazatokban és azokon a szakaszokon, ahol minden nélkülözhetetlen feltétel meovan a helyes jutalmazást gátoló összes akadályok, kiküszöbölésére. Ha nem íov cselekednénk, a bérek rendezése hatását tévesztené és nem válna az élő és holt munka fokozott megtakarításának fontos eszközévé. Ing. Rázga oj szo c im. jarsTf 6,