Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-06 / 187. szám, péntek

Az ENSZ leszerelési bizottsága megkezdte működését New York. július 4. (TASZSZ). — 'Az Egyeíült Nemzetek Szervezetének leszerelési bizottsága július 3-án New Yorkban megkezdte ülésszakát. A bizottságnak meg kell tárgyalnia a Londonban 1956. március 19-től má­jus 4-ig ülésezett leszerelési albizott­ság jelentését. A leszerelési bizottság tagjainak az albizottság jelentésén kívül hivatalos okmányként átadtak a szovjet kormánynak a Szovjetunió fegyveres erői létszámának 1 200 000 fővel való csökkentéséről szóló nyi­latkozatát. A bizottság ezenkívül In­dia képviselőjétől, aki nem tagja a bizottságnak, azon kérelmét tartal­mazó levelet kapta, hogy a bizottság hallgassa meg Indiának a termonuk­leáris fegyverekkel • való kísérletek betiltására és a lázas fegyverkezés megszüntetésére vonatkozó vélemé­nyét. A délelőtti ülésen elsőnek Nutting, brit küldött szólalt fel. Beszédének bevezető részében emlékeztetett arra, hogy az albizottság múlt év május: londoni ülésén az albizottság tagjai­nak nézetei annyira megközelítették egymást, -mint eddig soha. Nutting 1 :*ner:e, hogy az álláspontok köze­ledését nacrvmértékben elősegítette e Szovjetunió 1955. május 10-i javas­lata. Nagy-Britannia, az USA, Francia­ország és Kanada küldöttségeinek ne­vében Nutting határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben a nyugati hatalmak képviselői «áítal 1956. május 4-én előterjesztett nyilatkozat álta­lános téziseit ismétli. Ezután Lodge, az USA küldötte be­szélt, aki pozitíven értékelte az ENSZ leszerelési albizottságának mun­káját és hangsúlyozta, hogy az al­bizottság ülései „koastruktívak" vol­tak és hogy a leszerelés kérdésében felmerült eddigi ellentétek áthidalha­tók. Hangsúlyozta azonban, hogy a nyugati hatalmak minden leszerelési egyezményt „az ellenőrzés hatékony­ságának" szemszögéből fognak érté­kelni. Ezzel kapcsloatbiin Lodge is­mételten mindenképpen érvényre akarta juttatni az USA-nak a légi kutatásra és a területek levegőből történő fényképezésére vonatkozó javaslatát. Lodge szavai szerint az USA-nak ez a javaslata „az ellen­őrzés megbízható formája" olyan nagy terület felett, mint amilyen a Szov­jetunió és az USA. Lodge nyilatkoza­tából kitűnik, hogy az USA. továbbra is ragaszkodik előző álláspontjához és követeli a légi kutatásra vonatkozó amerikai javaslat elfogadását a lesze­relésről szóló bárminemű határozat jóváhagyása előtt. A szovjet kormány má.ius 14-i nyilatkozatával kapcsolatban Lodge kijelentette, hogy a nemzetközi ellen­őrzés által mag nem erősített egy­oldalú leszerelés nem késztethet más államokat arra, hogy „lemondjanak védelmi intézkedéseikről". Lodgenek ezt a kijelentését nem lehet más­képp értékelni, mint hogy az USA nem hajlandó csökkenteni fegyveres erőinek létszámát. Belaunde, Peru képviselője támo­gatta a nyugati hatalmak határozati javaslatát és azt kívánta, hogy a rendes fegyverzet csökkentésének problémáját szorosan kapcsoljak ösz­sze az atomfegyver kérdésével. A délutáni ülés kezdetén A. A, Gro­rniko. a Szovjetunió képviselője mon­dott beszédet.. Beszédét kivonatosan alább közöljük. A. A. Gromiko beszéde után Jules Moch, francia küldött emelkedett szó­lásra. Kijelentette, hogy teljes mér­tékben egyetért Gromáko véleményé­vel a lázas fegyverkezésből a világ­békére és a népek biztonságára folyó következmények tekintetében. Köz­vetlen ezután Moch sikertelenül igye­kezett megdönteni a szovjet küldött ama kijelentését, hogy a nyugati ha­talmak meghiúsítják a leszerelési egyezményt azáltal, hogy a lázas fegy­verkezés megszüntetését más nemzet­zetközi problémák megoldásétól te­szik függővé. Moch nyilatkozatából kitűnt továbbá, hogy a nyugati hatal­mak a leszerelési program megvaló­sításának feltételeként se többet se kevesebbet nem kívánnak, mint az állami politikai rendszer megváltozta­tását a népi demokratikus országok­ban. Az ENSZ leszerelési bizottságának ülésén elhatározták, hogy az egyik legközelebbi ülésén meghallgatják India képviselőjét. A. A. Gromiko beszéde Ügy vélem, mindannyian megegye­zünk abban, hogy a leszerelés kérdé­se, amely a bizottság tárgyalási programját képezi, rendkívül fontqs, mert a nép legfontosabb érdekeit érinti és azért, mert e probléma meg­oldásától nagy mértékben függ a bé­ke megőrzése. Az utóbbi időben el­hangzottak olyan kételkedő hangok, amelyek szerint a lázas fegyverke­zés megszüntetésében nem lehet po­zitív eredményeket felérni. »Ezt a borúlátó nézetet nem lehat meggyő­zőnek elismerni, még pedig azé:t nem, mert a történelem folyamán még soha sem volt a leszerelés kér­dése olyan időszerű, mint most. Még soha sem voltak olyan pusztító és veszedelmes fegyverek, mint amelye­ket az utolsó évek során gyártottak. Ez annyit jelent, hogy az egyes kor­mányokra a leszerelés kérdésének megoldásában még soha sem hárult olyan nagy felelősség, mint éppen most. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a lázas fegyverkezés hatalmas és állandóan növekvő anya­gi eszközöket emészt fel, ahelyett, hogy ezeket a békés építés szolgála­táha állítaná. Mindnyájan jól tudjuk, hogy a le­szerelés kérdésének tárgyalásánál mindeddig nem jutottunk pozitív eredményre, amely kifejezést nyert volna egy leszerelési szerződés meg­kötésében. Ifcpm egyszer figyelmeztettük a bi­zťságot és az ENSZ többi szerveit, hofy a Szovjetuniót e probléma meg­tárgyalásában az a tántoríthatatlan törekvés vezérli, hogy hozzájáruljon az államok közötti feszültség eny­hüléséhez és a bizalom megszilárdítá­sához, amely nélkül nem képzelhető el a tartós béke, A Szovjetunió kül­politikájának alapját a békéért és biztonságért vívott, "harc képezi. A Szovjetunió szilárdan mag van győződve arról, hogy valamennyi nép őszinte óhaja, hogy meggátolja az új háború fejlobbar.ását. Nem véletlen, hogy az ENSZ a leszerelés kérdésé­vel fennállása első napjai óta foglal­kozik. Amikor kutatjuk annak okait, miért nem jött létre mindeddig leszerelési egyezmény, be kell ismernünk, hogy az egyes államok képviselőinek szavai és tettei között nagy különbség mu­tatkozik. A Szovjetuniót, amely * le­szerelés híve, nem valami konjunktu­rális átmeneti motívumok vezérlik, hanem az a megdönthetetlen igazság, hogy • leszereléstől és elsősorban a nagyhatalmak fegyveres erői létszá­mának csökkentésétől n»gy mérték­ben függ a világ jövője. A leszerelés kémlését más államok, különösen az USA nyilvánvalóan tel­je»en más szemszögből nézi. Ez abb>.n nyilvánul meg, hogy ha bármiféle konkrét leszerelési javaslat történik, mihelyt meg volna a lehetőség arra, hogy e téren egyezmény jöjjön létre a hatalmak közös eljárását illetően, mindig akad valaki, aki meghiusítja az egyezmény létrejöttét. így történt, hogy a leszerelési al­bizottság, ahol ezt a kérdést a leg­részletesebben tárgyalják, a valóság­ban azzá a köpenyeggé vált, amely­nek takaVgatpia kellett a lázas fagy­verkezés folytatását. Ezzel magyaráz­ható, hogy a leszerelés kérdésének megvitatásánál az utóbb' időben tö­megesen újabb és újabb előzetes fel­tételek merültek fel, amelyek nem IP*­vonatkoztak a leszerelés problémájá­ra és amelyek gátolták e probléma megoldásét. A nyugati hatalmak képviselői az albizottságban nem terjesztettek elö semmiféle konstruktív javaslatot a^ atomfegyverek kérdésében, holott minden lépésen hangsúlyozták, hogy álláspontuknak megvan az az előnye, hogy a leszerelés problémájának meg­oldásával, mint egésszel számol. Szeretnék rámutatni a nyugati ha­talmaknak az albizottság elé terjesz­tett javaslataira és azok fó fogyaté­kosságaira. Ez mind a Moch és Nut­ting által előterjesztett francia-angol, mind a Stassen által előterjesztett amerikai javaslatokra vonatkozik. Ezek a javaslatok a leszerelés problémájának megoldását függővé teázik más megoldatlan nemzetköz' probléma, többi között a német kér­dés, a távol-keleti s közel- és közép­keleti kérdés megoldásától. Vajon mit jelent az, hogy a leszerelés problé­májának megoldását függővé teszik például a német kérdés megoldásától? Ez annyit jelent, mint meggátolni bármiféle leszerelési egyezményt. A Szovjetunió az európai bizton­ság érdekében mindenkor a német kérdés megoldása mellett foglalt ál­lást, ami megfelel a német nép ér­dekeinek is. Most két német állam létezik és éppen ennek a két állam­nak kell megegyezésre jutnia Német­ország egyesítésének és az egyesítés alapjainak kérdésében. Nem a Szov­jetunió hibája, hogy a német kérdés megoldásának ezen egyedüli lehoiő útját a nyugati hatalmak elutasítják. Az atomfegyverekkel való kísérle­tek betiltása és az erre vonatkozó egyezmény természetesen csak ogy léóést jelentene a leszerelés kérdésé­nek megoldásához, de hozzájárulhat­na a leszerelés kérdésének megoldá­sára szükséges kedvező körülmények megteremtéséhez. A. Gromiko a továbbiakban azzal a határozati javaslattal foglalkozott, amelyet Nagy-Britannia képviselője terjesztett a bizottság elé. E javaslat azt kívánja — mondotta A. A. Gromiko, — hogy a leszerelés kérdését vegyék le a tárgysorozati programról, amíg nem oldják meg a többi elintézetlen nemzetközi pol'­tjkai oroblémát. A Szovjetunió ezzel az állásponttal természetesen nem érthet egyet, mert nem felei meg a népek érdekének és azon követelésé­nek, hogy vessenek véget a lázas fegyverkezésnek. A szovjet kormány megbízásából a Szovjetunió következő javaslatát terjesztem a bizottság elé: „Az államoknak az egyetemes béke és a népek biztonsága megszilárdítá­sát célzó intézkedéseinek javaslata. A közgyűlés (Biztonsági Tanács) abban a tudatban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő feladata a világbéke és biztonság megőrzése, a népek közötti baráti kapcsolatok és együttműködés megszilárdítása és fejlesztése a nemzetközi problémák békés eszközökkel való megoldásá­ban, és megnyugvással megállapítva a nemzetközi feszültség lényeges eny­hülését, amely az utóbbi időben tör­tént és amely kedvező lehetőségeket teremt a nemzetközi helyzet további javulása és az államok közötti biza­lom megszilárdítása terén, továbbá tudomásul véve, hogy a leszerelési egyezmény megkötésére, valamint a fegyveres erők és a ren­des típusú fegyverek számának csök­kentésére — beleszámítva az atom­fegyverek betiltását — irányuló tár­gyalások nem vezettek pozitív eredményre és feltételezve, hogyha az államok lemondanak a háborúról, avagy a háborús fenyegetésről, mint politikai eszközről és lemondanak a nukleáris fegyverek használatáról, ez hozzájárulhat a nemzetközi hely­zet javulásához és a nemzetközi fe­szültség további egyhüléséhez, az ENSZ alapokmánya céljaitól és elveitől vezéreltetve kijelenti, hogy az ENSZ valamennyi tagállama a né­pek békéje és biztonsága megőrzésé­nek érdekében ünnepélyesen kötelezi magát, hogy nemzetközi kapcsolatai­ban tartózkodni fog az erőszak alkal­mazásától, vagy annak alkalmazásával való fenyegetőzéstől és az atom­valamint hidrogénfegyver alkalmazá­sától. A közgyűlés (Biztonsági Tanács), tekintettel az ENSZ tagállamainak a népek békéje és biztonsága meg­őrzése érdekében fent kinyilatkoztatott ünnepélyes kötelezettségeinek nagy jelentőségére, felhívja a világ összes államait, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek, hogy az államok ezro nyi­latkozatához csatlakozzanak," Ki szeretnénk fejezni azt a meg­győződésünket, hogy ezt a javaslatot támogatni fogja a leszerelési bizott­ságban képviselt többi állam is. Az ENSZ főtitkára megismerkedik a szovjet főváros életével Moszkva, (ČTK) — A szovjet kor­mány meghívására Moszkvában tar­tózkodik Dag Hammarskjöld úr, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő­titkára. Július 4-én fogadta öt P. A. Maletyin, a gazdasági kapcsolatok fő­osztályának alelnöke. Ezután P. A. Maletyin D. Hammarskjöld úr tiszte­letére ebédet adott, amelyen részt vettek V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettess, R. R. Sohlman, Svédország szovjet­unióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és más hivatalos szemé­lyek. V D. Hammarskjöld úr megismerkedik a szovjet főváros életével. Reggel a moszkvai Metro Igazgatójának, A. I. Jezsov elvtársnak kíséretében utazott a földalatti vasúton és megtekintette a Metro több állomását. Délután Hammarskjöld úr kíséreté­vel ismét a moszkvai Kremlbe láto­gatott. Július 4-én R. R. Sohlman, Svéd­ország szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete vacsorá* adott D. Hammarskjöld úr tiszteleté­re. A békés erők együttes törekvése szükségesebb, mint bármikor azelőtt Párizs, (CTK). — A Béke-Világta­nács elnöksége, amely június 25— 28-a között Párizsban ülésezett, nyi­latkozatot adott ki, amely rámutat, a Béke-Világtanácsnak az a nézete, hogy az új nemzetközi helyzet nem­csak újabb erőfeszítéseket, hanem mélyreható változásokat is kö­vetel a békeharc problémáinak és for­máinak megoldásában. Ezért most a békeszerető erők együttes tevékenysége szükségesebb, mint bármikor azelőtt, hogy mind Nyugaton, mind Keleten megszűnjék a bizalmatlanság, amely fékezi az ál­lamok együttműködését és a fontos nemzetközi kérdések rendezését. A nyilatkozat továbbá rámutat, hogy a Béke-Világtanács szüntelenül érint­kezést keres mindazokkal a szerve­zetekkel, amelyek a béke" érdekében működnek. Arra törekszik, hogy kap­csolatokat létesítsen e szervezetek­kel azzal a feltétellel, hogy ez a te­vékenység teljesen független legyen az egyes országok kormányától és politikai pártjától és csupán a béke ügyét szolgálja. A világ közvéleményének a lesze­relésre irányuló általános törekvését szem előtt tartva a Béke-Világtanács valamennyi, békés erőnek azt java­solja, hogy saját formáin belül szé­leskörű kampányt fejtsen kí, amely lehetővé teszi a kormányoknak és az ENSZ-nek, hogy necsak deklarációkat adjanak ki, hanem ennél tovább is jussanak és végleg létrejöjjenek azok az egyezmények, amelyekre valameny­nyi nemzet vár. ' A Béke-Világtanács az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia kormányához levelet intézett, amelyben rámutat, a nem­régen végzett tudományos kutatások megmutatják, hogy a nukleáris fegy­verekkel nemrégen végzett kísérle­tek következtében világszerte rádió­aktív hamut tartalmazó port és ssőt észleltek. A rádióaktlvitásnak egy ré­sze nagyon hosszú tartalmú, úgyhogy a rendszeres robbantások következ­ményei az idők folyamán felgyülem­lenek. Ezáltal az emberek közvetle­nül vqy közvetve ártalmas sugarak hatásának vannak kitéve, amelyeket még nem sikerült pontosan megálla­pítani. Ha a nagyhatalmak, amelyek nuk­leáris fegyverek felett rendelkeznek — írja a levél a továbbiakban — megszüntetnék e fegyverekkel kísérle­teiket, ezzel bebizonyítanák, őszintén arra törekszenek, hogy minden kése­delem nélkül teljes megegyezést akarnak kötni ellenőrizhető leszere­lés alapján , Az atomfegyverek robbantáséi könnyen meg lehet állapítani, mert e robbanások által előidézett rádió-* aktivitás elterjed a Föld egész felüle-' tén és így ellenőrizhetővé válik. Ezért felhívjuk az Amerikai Egye­sült Államot, a Szovjetunió és Nagy­Britannia kormányát — fejeződik be a Béke-Világtanács elnökségének le­vele, — hogy minden késedelem nélkül kössenek megegyezést vala­mennyi atomfegyverkísérlet és rob­bantás azonnali megszüntetéséről. Az SZKP határozatának visszhangja a világsajtóban STOCKHOLM Az SZKP KB határozata élénk visszhangot keltett a svéd lapokban. Számos lap kommentárt és vezércik­ket közöl e határozatról. A „Ny Dag" című lap polemizál az imperialisták rosszakaratú rágalmaival és azt írja, hogy a bátor és megalkuvás nélküli önkritika a munkásosztálynak csak javára válik. PÁRIZS A LHumanité, Franciaország Kom­munista Pártjának központi Japja e határozatot óriási jelentőségű doku­mentumnak minősíti, mely páratlan a nemzetközi munkásmozgalom történe­tében. „A Szovjetunió és a kommu­nista oárt rágalmazói csak a zavaros­ban halászhattak, most azonban a víz kristálytisztává vált — írja a lap kommentárjában, „Az SZKP vezetői­nek nagy érdeme, hogy bátran fel­tárták a Sztálin személyi kultuszából eredő hibákat és e tényeket alaposan megmagyarázták. Most választ kap­tunk azokra a fő kérdésekre, amelyek a XX. kongresszus után a néptöme­gekben felmerültek. A határozat fő gondolata az, hogy az elkövetett hibák és tévedések bármily ártalmasak is voltak, nem kelthettek és nem kelthetnek kétséget a Szovjetunióban fennálló társadalmi rendszer legyőzhetetlenségéröl. BUDAPEST A Szabad Nép üdvözli az SZKP KB határozatát, amely világos választ ad arra a kérdésre, hogy a Szovjet­unióban miért öithetett oly mérete­ket Sztálin személyének kultusza, — ami a szocializmustól teljesen idegén jelenség. A határozat rendkívül fontos dokumentuma a nemzetközi mun­kásmozgalomnak, mert megszilárdítja a munkásmozgalom egységét, védel­mezi elveinek tisztaságát, fokozza marxista-leninista erejét. VARSÖ Az SZKP KB határozatát valameny­nyi lengyel lap közölte és közvetítet­te a lengyel rádió is. Az üzemek dol­gozói megvitatják ezt a dokumentu­mot, a határozat egyes részeit, alkal­mazzák a lengyel viszonyokra és megfelelő következtetéseket vonnak le a határozatnak abból a részéből, amely a poznani eseményekkel foglal­kozik. Amint a határozattal kapcsola­tos vitából kitűnik, a lengyel dolgo­zók szilárdan el vannak határozva, hogy még szorosabban tömörítik so­raikat, hogy megfelelően visszaverjék mindazok fondorlatait, akik kezet akarnának emelni a népi kormányra és a munkásosztály vívmányaira. N. A. Bulganyin és D. T. Sepilov fogadta Kammarskjíldöt Moszkva, július 4. (ČTK.) — N. Ä. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke július 4-én fogadta Dag Hammarskjöldöt, az ENSZ főtit­kárát. A fogadáson jelen volt D. T. Sepilov külügyminiszter, I. Sz. Cser­nisev, az ENSZ főtitkárhelyettese és L. Finmark, az ENSZ titkárságának munkatársa. D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügy­minisztere július 4-én fogadta Dag Hammarskjöldöt, az ENSZ főtitkárát. NÉHÁN Y SORBAN KUN JUAN, a Kínai Népköztársaság külkereskedelmi miniszterének helyet­tese és Ottó Kocour, a Csehszlovák Köztársaság külkereskedelmi miniszte­rének első helyettese július 4-én Pe­kingben a Kínai Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között a má­sodik kínai ötéves terv időtartamára árucseretorgalmi egyezményt írtak alá. (ČTK) A REUTER jelenti, hogy Franciaor­szág fizetésképtelensége júniusban 46 261000 dollárt tett ki az Európai Fizetési Unióban. (ČTK) A FRANCIA KORMÄNY szerdai ülé­sén elhatározta, hogy a dohány- és ci­garetta árát 15—20 százalékkal eme­li. Ezzel az intézkedéjsel akarja fe­dezni az algériai katonai akciók kiadá­sait. (ČTK AUSZTRIÁBAN 20—40 százalékkal felemelték a zöldség és a gyümölcs árát. Az utolsó hónap folyamán lénye­gesen emelkedett a borjú- és a ser­téshús ára is. (ČTK) A KÍNAI SAJTÓ közlése szerint a Kínai Kommunista Pártnak jelenleg már több mint kilenc millió tagja van. (ČTK) 3 KIM IR SZEN, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke nemrégen Albániában tett látogatásakor meghívta Enver Hodzsát. az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottságának első titkárét és Mehmet Sehut, az Albán Népköztáras­ság Minisztertanácsának elnökét hiva­talos látogatásra a Koreaj Népi De­mokratikus Köztársaságba. Az albán államférfiak a meghívást elfogadták. A látogatás időpontjában még nem ál­lapodtak meg. (ČTK) A MARS BOLYGÓ július 7-re virra­dó éj,jel a legközelebb kerül a Föld­höz, mintegy 56 millió kilométer tá­volságra. A Mans bolygónak a Földtől való legnagyobb távolsága 360 millió kilométer. Tekintettel arra, hogy ez a Mars-közelség 15—17 év alatt csak egyszer fordul elő, a világ csillagvizs­gáló intézetei eMre készülnek a bolygó meg'igvrlésŕrp (ČTK) O J szO 1996. július 6. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom