Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-28 / 209. szám, szombat

Cyrankiewicz a lengyel ötéves terv irányelveiről Varsó, július 26. (ČTK) — Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. plenáris ülésén lengyel ötéves terv irányelveivel foglalkozott. Beszámo­lójának első részében értékelte az or­szág gazdasági ^s politikai helyzetét. Hangsúlyozta, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt jnisiT® 1 teljesítette a feladatok egész sorát, mint pl. az ipar ál­lamosítását, a mezőgazdasági re­formot, az elpusztított ország újjá­építését és a nyugati terület bete­lepítését. Beszámolójának második részében részletesen foglalkozott a hatéves terv eredményének értékelésével. Mindannyian tudjuk — mondotta Cyrankiewicz —, hogy az eddig °Iért életszínvonal nem felei meg a töme­gek szükségleteinek. Tudatában va­gyunk nehézségeink és saját hibáink tárgyilagos okainak. A munkásosz­tály és közéletünk soraiból eredő bí­rálatot egészségesnek és helyesnek találtuk. Ügy véljük, hooy e bírálat­ból megfelelő következtetésekre kell jutnunk. A minisztertanács elnöke ezután a lengyel iparosítás sikereivel foglal­kozva rámutatott, hogy a hatodik öt­éves terv során 12 000 kisebb és nagyobb ipari üzemet adtak át hasz­nálatba. Cyrankiewicz részletesen beszélt az életszínvonal emeléséről a hatéves terv során. Rámutatott arra, hogy az átalqos reálbér mutatója 1955->.en az 1950. évihez viszonyítva 13 százalék­kal emelkedett. Beszámolójának harmadik részében rátért azokra a feladatokra, ame­lyeket a párt 1956—1960. években a munkásosztály és az egész nemzet elé állít. Hangsúlyozta, hogy az ötéves terv iránvelveit a gazdasági aktíva és a dolgozók széles tömegei alaoos vitája után dolgozták ki, felhasználva a szo­cialista tábor más országainak ta­pasztalatait. Az ötéves te:. sorar az ipari termelés 25%-kal növekedett. A munkatermelékenység az iparban 35%-kal, az építészetben 40-50%­kal fokozódik. Beszámolójában nagy figyelmet szentelt az ötéves terv sikeres telje­sítése egyes problémáinak. A minisz­tertanács elr.öke elsősorban a gép­ipar fejlődéséről, a széntermelés nö­vekedéséről, a kohászat fellendítésé­ről és a villamosáram termelésének fokozásáról beszélt. Cyrankiewicz beszámolójának be­fejező részében hangsúlvozta a kol­lektív demokratikus vezetés jelen­tőségét a munka minden, zakaszán és hozzáfűzte: „Teljes ülésünk a mun­kásosztálynak és az egész népnek világos választ ad arra, hogy mind a párt vezetőségét, mind pedig az egész pártot az az egvséges fő­irányelv vezérli, hogy következetesen fogja érvényesíteni a pártélet leni­ni normáit, erősíteni a demokráciát, fejleszteni a legszélesebb tömegek kezdeményezését és alkotó erejét a jólét fokozására, országunk fej­lesztésére, a Szovjetunióval es a szocialista tábor országaiva' való testvéri szövelfég megszilárdítására irányuló küzdelem­ben. Botrányos jelenetek a francia nemzetgyűlésben Párizs, július 26. (MTI) — A francia nemzetgyűlés folytatta a költségvetési vitát. Bár a kormány bizalmat kapott, a katonai költségvetés bevételei kér­désében ellentétek mutatkoztak. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága le­szavazta azokat a javaslatokat, amelyek a hadikiadások mind kölcsönnel, mind adóval való fedezését tervezik. A bizottság szerdai ülése javaslatot dolgozott ki, amelynek érteimében bi­zonyos adókat 10 százalékkal emelné­nek, ha a kölcsönjegyzés nem érné el a 150 milliárd frankot. A francia nemzetgyűlés szerdai ülé­sén botrányos jelenetekre került sor. Souques radikális képviselő — aki a mandátumtól megfosztott poujadeista képviselők egyike helyett került be a nemzetgyűlésbe — nem tudta felszó­lalását elmondani, mert a poujadeisták kiáltoztak, csapkodták a padokat és gyalázták a felszólalót. A baloldali szocialisták, kommunisták és számos radikális képviselő ellentüntetésbe kezdett, ezt kiáltván: „A fasizmus nem fog felülkerekedni". Az elnök háromnegyed órára fel­függesztette az ülést, amikor azonban Souques ismét a szónoki emelvényre Jépett, a poujadeisták még hevesebb Újabb incidensek és merényletek Algériában Párizs, július 26. — Csütörtök reg­geli lapjelentések szerint Algériában a legutóbbi 24 óra folyamán Sétif, Algír és Philippeville környékén három tá­madás során öt francia katonát meg­öltek, tizenkettőt megsebesítettek. Az algíri katonai bíróság halálra ítélt hét algériait, akit fegyverrel a kézben, egyenruhában fogtak el július 3-án Kabilföldön. További két algériait életfogytiglani börtönre ítéltek. tüntetésére került sor. Az elnöknek az incidenst lezáró szavai után a szocia­listák részéről Daniel Mayer, a kom­munisták részéről Kriegel-Valrimont, valamint a radikális Hernu követelte a poujadeisták terrorista magatartásá­nak megtorlását. Az elnök végül a baloldal helytelenítő kiáltozásai köze­pette berekesztette az ülést. Szudán külügyminisztere a külföldi segítségei r I Párizs, július 26. (ČTK) — A Fran­cé Presse hírügynökség kartumi tu­dósítója közli, Makhub szudáni kül­ügyminiszter a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy Szudán nem fogad el semmiféle külföldi seqítsé.jet az orszáa fejlesztési tervének megvalósí­tására. hogy ha ez a segítség korlá­tozni fogja Szudán függetlenségét vagy önállóságát. Makhub hangsúlyozta, hogy Egyip­tom. India és Jugoszlávia legfőbb kép­viselőinek brioni tanácskozása össz­hangban van a bandungi értekezlet határozataival, amelyeket Szudán tel­jes mértékben támogat. Izraeli-jorduniai határvillongások Atnman. július 26. — Az arab légió parancsnoksága bejelentette, hogy lég­elhárító ütegeik lelőtték az izraeliek egvik repülőgépét, — jelenti a Reu­ter. Az AFP hírügynökség értesülése szerint Jeruzsálem izraeli övezetéből szerdán tüzet nyitottak jordániai fal­vakra. A lövöldözés során az arab légió három katonája és két arab pol­gári személy megsebesült. Megsebesült eav ENSZ-megfigyelö és a fegyverszü neti bizottság egyik jordániai tagja: is. Izland külügyminisztere az amerikaiak távozása mellett Koppenhága, július 26. (ČTK) — I Gudmundsson izlandi külügyminisz­ter a közelmúltban történt oslói láto­gatása során a Berlingskr Tidende dán láp tudósítója előtt kijelentette, hogy Izland továbbra is tagja marad az Északatlanti Szövetségnek és szo­ros kapcsolatokat fog fenntartani a NATO valamennyi tagállamával. Gudmundsson azonban hozzáfűzte, hogy az izlandi kormány betartja a parlament által március 28-án elfo­gadott határozatot, amely abból in­dult ki, hogy a keflaviki amerikai tá­maszpontra vonatkozó egyezmény ér­vénytelenné vált. m^KHmwmw Képünk az ez idei májusi tüntetést mutatja be Rejkjavitban, amelyen az amerikai egységek jelenléte ellen tiltakozott Izland népe. A transzpa­rens felírása: -„El az idegen hadsereggel hazánkból!" Az atomenergia a kéUé& építés szolgálatában Az Izvesztija munkatársa be­szélgetést folytatott a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett működő atomenergia felhaszná­lási főosztály vezetőjével, J, P. Szlabszkival az atomenergia bé­kés felhasználásának távlatairól a Szovjetunióban. A beszélgetés­ből közöljük az alábbi érdekes részleteket: Korszakunkban a tudomány és a technika fejlődésének csúcspontja az atomenergia nyerési és felhasználási mődjainák felfedezése. Üj tudományos­technikai és ipari forradalom küszöbén állunk, mely jelentőségével messze túlszárnyalja a gőz- és a villanyáram felfedezésével összefüggő ipari forra­dalmat. Azokat a bő tapasztalatokat, amelye­ket országunk az atomenergia békés felhasználásában elért, a legkövetke­zetesebben be kell vezetni az élet min­den területén. Nemrég az atomenergiával főleg az atomkutatásban dolgozó szakemberek foglalkoztak, most e munkában a kez­deményezést át kell venni a nemzet­gazdaság legkülönbözőbb területein dolgozó szakembereknek. Atomenergetika Egyik legfontosabb feladat az atom­energetika sokoldalú fejlesztése. A ha­todik ötéves tervben, ahogy az SZKP XX. kongresszusának irányelvei kitű­zik, összesen 2—2,5 millió kilowatt teljesítményű atomerőmű-telepek épí­tését tervezzük. Ez több mint kétsze­rese a cári Oroszország valamennyi erőmüve teljesítményének. Olyan atomenergetika megteremtését tűzték ki, amely legalább az ország európai részének ellátását biztosítja. Ez arány­lag vízben szegényebb terület és az atomenergetika itt előnyösebb, mint a szén felhasználása. Öt év alatt (1956—1960-ig) 5 hatal­mas, egyenként 400 000—600 000 kw. kapacitású atomvillanytelep épül Le­ningrádban, az Uraiban és a- Szverd­lovszki területen. A villanytelepeket 1958 végétől helyezik üzembe. Egy ré­szükben már 1959-ben megindul a termelés, a többiben pedig 1960-ban. Ezenkívül 1959—1960-ig építünk né­hány 50 000 kw teljesítményű villany­művet kísérleti célokra. Eredménnyel járhat kisebb, álló, lánctalpon vagy autón mozgó atomvil­lanytelepek szerkesztése az új mező­gazdasági területek vagy a keleti or­szágrészek számára. Az energetika forradalmi minőségi változását a legjellemzőbben az alábbi példa mutatja: míg egy 600 000 kw teljesítményű hőerőmű működéséhez legalább 250 ezer vagon szén kell, egy hasonló atomvillanytelep működésé­hez egy évre alig néhány vagon atom­anyag szükséges. így az atomvillany­telepekkel több millió tonna külföldről behozott szenet takarítunk meg. Új reaktorok Mindegyik atomvillanytelepnek az atomreaktor a lelke. Ebben folyik le az atom-üzemanyag atomromboläsá- nak láncreakciója és az így felszaba­duló energia itt alakul hővé. Az atomkorszak hajnalán vagyunk. Alig öt éve kezdték meg a különféle szerkezetű reaktorok összeállítását. Ma már a reaktoroknak sok típusa van. Több mint bármely más energia­fejlesztő készüléknek. A mai 'reaktorok egymástól a meleg elvezetése és a gőz generátorba jutta­tása rendszerében különböznek. A reaktorból », meleoat magas nyomású vízárammal lehet a generátortc jut­tatni, vagy elégetett gázzal, végűi ol­vasztott fémmel, például nátriummal. Valamennyi módszernek megvan az előnye és a hátránya. A reaktorok lényegileg abban külön­böznek, hogyan használják t'el ben­nük a neutront, amely szabályozza az üzemanyag atommag-rombolásanak láncreakcióját. A nagy villanytelepeket lassú neut­ronos reaktorokkal szerelik fel. A neutront lassítja a grafit, a közön­séges és a nehézvíz. A grafitszabályozású uránreaktor már két éve sikerrel működik a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának atomvillanytelepén. A hasonló szer­kesztésű erősebb reaktorok, amelyek­kel az újabb telepeket szerelik fel, abban különböznek az előbbitől, hogy közvetlenül a reaktorban fejlesztik a 480—500 hőfokú gőzt, Az épülő vil­lanytelepeken 200 000 kw-os turhinát szerelnek fel valamennyi reaktorh 3Z. Más telepeken a neutronokat nehéz­vízzel szabályozó reaktorokkal szere­lik fel, vagy a meleget széndioxid se­gítségével vezetik el, amely körfor­gásban lesz a reaktor és a gőzgene­rátor között. A harmadik típusú reaktornál kö­zönséges víz szabályozza a reaktorokat és vezeti el a meleget is. A magas nyomást bíró vastagfalú acéltestoen helyezik el a dúsított uránt. Ezt száz atmoszféra nyomású víz veszi körül. A szivattyúk zárt körben a reaktoro­kon és a generátoron át hajtják a vizet. A 30 atmoszféra nyomású gőz működésbe hozza a különleges szer­kesztésű turbinákat, amelyek mind­egyike 700 000 kw teljesítményű. A közönséges vízzel működő reak­torok fontosak az atomenergia jövője szempontjából, mert lehetővé teszik az egyszerű kisebb reaktorok szer­kesztését és az urán gazdaságos ki­használását. Ezeken az ipari villanytelepeken kí­vül 200 000 kw-os kísérleti telepet ís építünk. Ezt négy más típusú reaktor­ra! szerelik "el. Grafitlassítóval ellátott reaktor lesz ez, amelyet olvasztott nátrium hűt. A meleg közvetítésével az olvasztott fém használata lehetővé teszi a re­aktorban a magas nyomás elkerülését. Bár ezen -a téren már sok minden világos, de sok még a feladat, míg olyan berendezést sikerül szerkeszte­ni, amely évekig érintkezhet a folyé­kony forró fémmel. Az ilyen irányú tapasztalatok hasznára lesznek a ve­gyi és kohászati iparnak is. Az atomenergia jövője szempont­iából nagyon fontos a magüzeruanyag reprodukciója. A reaktorban ugyanis az atomhasadásban részt nem vevő anyagokból (urán 238, thórium) na­gyobb mennyiségű újabb hasadóanyag keletkezik (plutónium, urán 233), mint amennyi elhasználódik az eredeti anyagból (plutónium, urán 235, vagy 233). A reprodukció lehetőségét a gyors neutrónos és olvadt nátriummal működő reaktorokban fogják tanul­mányozni. A reprodukcióhoz úgyneve­zett „homogén reaktort" fognak szer­keszteni, melyben a magüzemanyagot nehéz víz fogja tartalmazni finom por alakban. így a thóriumot lehet felhasználni. A reprodukció jelentősen növeli az atomipar nyersanyagalapját és nélkülözhetetlen lehet az elkövet­kező ötéves tervekben, amikor q,z atomenergia elfoglalja az őt megillető helyet. Végül még egy nagyon érdekes tí­pusa a reaktoroknak a gőzgenerátor nélküli, ahol a pára közvetlenül a re­aktorból jut a gőzturbinába. Elvileg korlátlan a típusok kombi­nációjának lehetősége. A gyakorlat fogja bebizonyítani, melyik a leg­jobb. Atommotorok a közlekedésben Nagy távlatok nyílnak az atombe­rendezések szerkesztése előtt a köz­lekedésben. Foglalkozunk atomreak­torok és motorok készítésével ten­gerjáró hajók, szárazföldi közlekedési eszközök, repülőgépek számára. 16 000 tonnás jégtörőhajót építünk. Fő mo­torainak teljesítménye 44 000 lőerő lesz és 18 csomó sebességet ér el. Az atomenergia alkalmazása a jég­törő hajón sok előnnyel jár. Az atom­hajtású jégtörők napi üzemanyagszük­séglete mindössze néhány gramm lesz, míg a közönséges jégtörő napi szén­fogyasztása több mint 100 tonna. A széntartalék súlyának csökkenésével fokozni lehet a hajó szilárdságát, eró­sebb gépekkel lehet felszerelni még akkor is, ha a reaktor súlyos védő­burkcrrdcO-C rg#iiyéi. Az ^t<vriHaitá«i'> jégtörő vastagabb jégben is képes utat vágni. A hajó 2—3 évig megál­lás nélkül működhet. Hajóépítőink alkotóképzelete nem rekedt meg csupán a jégtörő építé­sénél. Már dolgozunk atomhajtású cethalászhajók tervein. Az atomenergiát természetesen a szárazföldi közlekedésben is alkal­mazni fogják. Itt két út kínálkozik: fel lehet használni a mozgó atomvil­lanytelepeket, vagy közvetlenül atom­motort szerelnek a mozdonyra. Minden feltételünk megvan arra, hogy a közeljövében atommotoros re­pülőgépet szerkesszünk. Atomenergiát a termelésbe Az atomreaktorban óriási mennyi­ségű rádióaktív izotóp keletkezik. Nagy figyelmet kell fordítanunk az atomipar kihasználatlan melléktermé­keinek hasznosítására. így újabb problémához jutottak. A rádióaktív és stabil izotópok előállí­tásának és emberi tevékenységünk minden területére való alkalmazásá­nak kérdéséhez. Az izotópok nem tartoznak az atom­technikai energetika területéhez; az ipar, a mezőgazdaság és a tudomá­nyos kísérletek előrehaladásának nagyértékú segédeszközei. Az izotópok láthatatlan sugárzása az ipari ellenőrzés hatékony segítője, a termelés automatizálásának eszköze, a vegyi és technológiai folyamatok serkentője, jelentős biológiai ható­anyag és a gyógyászat eszköze. Az izotópoknak, mint „jelölt ato­moknak" alkalmazása soha nem kép­zelt színvonalra emeli az eredményes kutatást a tudomány és a technika valamennyi ágában, elősegíti életünk minden területén a haladást, a tudo­mányos munka kiszélesítését. Az izotópok jövője beláthatatlan. A kereslet irántuk egyre növekszik. Ép­pen ezért a Szovjetunióban hatalmas vállalatokat építenek, amelyek a reak­torok melléktermékeiből és más ele­mekből izotópokat gyártanak majd. A reaktorokban nem lehet minden­féle izotópot előállítani, némelyikük a gyorsítókban keletkezik. A rádióaktív izotópokon kívül úgynevezett stabil izotópokat is készítenek, pl. hidrogén­ből, nitrogénből, stb. Ezek előállítására fontos technológiai módszerünk van. A rádióizotópok alkalmazását széle­sebb körben kell népszerűsíteni az iparban, a mezőgazdaságban és az or­vostudományban, ahol nagy haszon­nal járhatnak, de alkalmazásuk még elégtelen. Az atomenergia fejlődése arra ösz­tönöz, hogy rendszeresen újabb és újabb atomanyag után kutassunk. A technikában az eddig alkalmazott ' anyagok csak mechanikai és vegyi ha­tásnak voltak kitéve: fénynek, villa­mosságnak és hőnek. Ma a rádióaktív hatással is számolni kell. A sugárzás megsemmisítő hatása óriási változáso­kat okoz az anyagok szerkezetében. A magreakció pontossága megkövete­li egyes anyagok teljes tisztaságát. Ez arra kötelez, hogy fokozzuk és ösz­szehangoljuk a kutatást ezen a terü­leten. A Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának atomvillanytelepét egyetlen év alatt tízezren tekintették meg. öt­vennégy országból mintegy kétezer politikus, tudós, kereskedelmi szak­ember, újságíró nézte meg, _ hogyan szolgálja a szovjet emberek békés törekvéseit az atom. Nagy sikerük van a kiállításoknak is. Az atomenergia békés felhasználásáról rendezett szovjet kiállítást bemutatták Genfben, Delhiben, Prágában, Göte­borgban (Svédország), Moszkvában az össz-szövetségi mezőgazdasági és ipa­ri kiállításon az atomenergia békés felhasználásának külön pavilonja van. A tudományos ismeretterjesztő iro­dalom kiadását Cokozzuk, hogy hoz­zásegítsük a különböző foglalkozású szakembereket ahhoz, hogy tevékeny­ségüket az atomenergia területén folytathassák. Több kötetes sorozat jelent meg a genfi atomenergiaérte­kezlet fontosabb beszámolóiból és nemrég látott napvilágot az Atom­energia című folyóirat első Máma. A nemzetközi eayüttműködés útján Mint ismeretes, a Szovjetunió az atomenergia békés felhasználásában együttműködik más országokkal. Az együttműködés terjedelme és formá­ja egyre bővül, A múlt évben meg­egyezést kötöttünk a népi Kínával, Csehszlovákiával, az NDK-val, Bulgá­riával, Magyarországgal, Lengyelor­szággal, Romániával. Az idén Jugo­szláviával is hasonló megegyezést kö­töttünk. A Szovjetunió tudományos és technikai segítséget nyújt Egyiptom­nak a kairói magfizikai kutatóintézet létesítésére és az atomenergia békés felhasználásában. A Szovjetuniót egyre gyakrabban látogatják külföldi tudósok és a szovjet kutatók sűrűn járnak külföld­dön. A Szovjetunió szívesen segíti kép­zett szakemberekkel más országok ku­tatómunkáját. Ezek a baráti kapcso­latok egyre jobban kiszélesednek és megszilárdulnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom