Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)
1956-07-26 / 207. szám, csütörtök
TAPASZTALATCSERE FÉKNYIKORGÁS, megérkeztünk Kenyhecre. Nagyon meleg van. A házak előtt, a hűsön az ezeréves szokáshoz híven a parasztnép üldögél. Kíváncsian néznek bennünket. Áz autó bugására összesereglett gyerekek veszik körül csoportunkat. „Mozisok jöttek" — terjed a hir a gyerekek között. Bizonyára megláttak, amint munkatársaink cipelik be a vetítőgépet. Bent hűs van, takaros rend, az asztalokon tiszta terítő és virágok. Minden székszemlélni őket. Átmegyünk a hizlaldába is. A hizlalda egyik végén bejönnek a sovány disznók. A másikon már hízók kerülnek elő. Akkor már szállítják a „köznek". A KÖZRŐL BESZÉLNEK ezek az egyszerű emberek, arról, hogy mi jobb a köznek, ha 120 vagy 150 kilós súlyban adják be az állatokat. Eszembe jut Bratislava, a hússal megrakott üzletek. Az iqénves, válogatás vevők. Vajon gondolnak-e a vevők ezekre az embeSzemkó Gyuri bácsi büszke a gyönyörű malacokra. hez egy-egy papírív van odaillesztve, rajtuk nevek. Szemko György, Varga Elemér, Kocsi, Bulla, Tej ... Szép sorjában a sertésgondozók és a zootechnikusok nevei. Lassan már jönnek az emberek. A gazdátlan székek megtalálják gazdájukat. „Tessék üljenek az asztalhoz" — tessékeli a jövevényeket Tóth elvtárs. „Ne szégyenlősködjenek." Erre az egyik asszony: „Jaj, de nagy parádét csinálnak nekünk." Siessünk inkább, mert nemsokára itt az etetés ideje. S én bizony másra nem bízom az állataimat." Végre együtt vagyunk. A három vetélkedő szövetkezet sertésgondozói jöttek össze tapasztalatcserére. Vendégek, egyszerű dolgozó emb^k, parasztok. Az ünnepélyes megnySjA majd a népművelési munka új forrna^ s a tapasztalatcsere fontosságáról szóló rövid előadás után a program a következő: a kenyheci sertésistálló megtekintése. A szövetkezeti istálló kapujában elénk toppan egy tagbaszakadt ember. Az éjjeliőr fekete, olyan mintha fűtő lenne. Mondja, hogy szeretettel fogad bennünket és örül, hogy eljöttünk megnézni az állataikat. Egyszerű szavakkal beszél, de szívből. Nem betanult beszéd, hanem egy egyszerű ember gondolatai. Bent az istállóban, vagyis inkább a takarmánykonyhában Szemko Gyuri bácsi áll elénk. „Na kérem, ez az én istállóm, ezek az én állataira. Tessék megnézni, megI MMMMWMMMWWT WWWMWMWWMWM Eredmények, melyekre büszkék lehetnek Az állami birtokok komáromi igazgatóságához tartozó gazdaságban végefelé közéledik az aratás. A traktorosok és kombájnosok versenyben állnak. Nap-nap után újabb és újabb kiváló eredmények születnek. Szabó József, a nagyiéli gazdaság traktorosa például tíz hektárt aratott le aratógépével egy nap alatt. Igaz, naponta tizenkét órát is dolgozik. Munkatársa, Bödök András is dicséretet érdemel. Illés József és Téglás Erazmus kilenc hektárt arattak le a csörgői gazdaságban napi tizenkét órai munkaidő alatt. Kovács Sándor és Nagy Kálmán nyolc hektárt arattak le egy nap alatt a nagykeszi gazdaságban. Erős Imre Megyercsen hat és fél hektárt aratott >e tíz óra alatt. Fülöp János az édesmajori gazdaságban hét hektárt aratott le egy nap alatt. A segítségünkre jött pseh kombájnosok is kiválóan dolgoznak. Hajnali néqv órakor már talpon vannak. Kétszáz-kétszázötven mázsa gabonát aratnak le. illetve csépelnek ki naponta. A helybeli kombájnosok sem hagyják magukat. Molnár Ferenc, Bognár István, Kürthy Béla teljesítménye napról napra növekszik. Bognár István például július 18-án csúcsteljesítményt ért el, 9. hektárt aratott le. Német András, Komárom rekre, akik kora reggeltől késő estig' dolgoznak és azt fontolgatják, azon tűnődnek, miképpen lehetne a hizlalást meggyorsítani, hogy még több és jobb hús jusson a köznek. „Hát meg kell adni bizony, hogy rend van itt és szépek az állatok, szépek bizony" mondja Vargáné a- szinnai szövetkezet etetője. „De nálunk is vannak ám szép állatok elvtárs. Ha látná" és mondja, hogy ők milyen módszerrel etetik, hogyan nevelik az állatokat. Beszélgetések és vitatkozások közepette érünk vissza a Kultúrotthonba. Filmvetítés kezdődik a sertéstenyésztésről. Már sokan vagyunk. Mindenki figyel. Elől a kisgyerekek álmélkodva nézik a filmet. Hátul az idősebbek helyeslő beleegyezéssel, mintha csak azt mondanák, igen, így kell ezt csinálni. „Barátom, fehér kötényben járnak az etetők." Ilyen és hasonló megjegyzések közepette ér véget a filmelőadás. A gyerekek egy része kivonul és megkezdődik a vita. Elsőnek Szemkó Gyuri bácsi, a kenyheci szövetkezet sertésgondozója ál! fel és beszél munkájáról. „Azért jöttünk össze, hogy mindenki a munkájáról és az elért eredményekről beszéljen. Azt akarjuk, hogy más is tudja azt, amit mi tudunk. És mi is akarunk tanulni abból, amit mások tudnak." Nagyon okos szavak ezek. A többiek figyelnek. Figyelnek, de hogy.an. Sokat ültem az iskolák padjaiban, de életemben még ilyet nem láttam. Parasztasszony ez a Várgáné, de hogy figyel, körülötte talán minden eltűnt, csak egyedül Czemkó bácsit látja, aki magyaráz, hogy mennyi eleséget ad a hízóknak, mikor eteti őket, mikor választja el a malacokat, stb. „Én nagyon jól érzem magam a szövetkezetben, s úgy dolgozom ott, mint az enyémben. S ha mindenki úgy fog dolgozni, mint a sajátjában, akkor biztos, hogy nem lesz hiba" — fejezi be felszólalását. Ezután Vargáné emelkedik szólásra. Elmondja, hogy amióta a szinnai szövetkezetben az asszonyok vették át a sertésnevelést, jobban megy a munka, szebbek az eredmények. „Én innen kérem fel a többi asszonyókat is, hogy vállaljanak ők is munkát a szövetkezetben, mert nekünk asszonyoknak nemcsak a háztartásban, hanem a termelő munka terén is meg kell állni a helyünket." Továbbiakban a tanulás, a művelődés kérdéséről beszél. Helyesnek tartja az oktatást, főleg vetítés .útján. „Nekünk ez sokat segít, mert különben nem nagyon érünk rá könyveket olvasni és belőlük tanulni. Szeretném, ha minél több oktatófilmet vetítenének." EGYMÁSUTÁN SZÓLALNAK fel az etetők és a zootechnikusok. Magyarázgatják egymásnak az etetés módszereit. A tisztaság fontosságát. Sok mindenről vitatkoznak, s a vita közepette kfDúvik az első közös probléma. Miért nem lehet a gyorshízlalás terén bevezetni a takarmánykenyérrel való etetést. Egyöntetű a vélemény. Mindhárom szövetkezet azt panaszolja, hogy nagyon rossz kenyeret kaptak a kassai sütödékből. Tej elvtárs, a szinnai zootechnikus többek között ezeket mondta: „Nagy hiba az, mert a kenyérrel való etetés szép eredményeket hozna, a szövetkezetnek azonban nincsen saját sütődéje, s ezért a kenyérrel való táplálás nehézségekbe ütközik. Kéri, hogy újra járjanak el a szövetkezetek egy közös pékség felállításának kérdésében. Igen, a három szövetkezet számára felépíthetnének egy sütödét. Nagyon hasznos dolog lenne. Majd kibúvik, majd előkerül a második komoly probléma is. Bulla elvtárs a szinnai szövetkezet dolgozója jelentkezik szólásra. Miért nem lehet a malacokat akkor herélni, amikor itt az ideje. Miért herélik sokkal későbben? Hisz ezzel a malacok három-négy kilogrammos sülyveszteséget szenvednek. Tóth elvtárs, a kenyheci szövetkezet elnöke arról beszélt, milyen' t'ontos az ilyen összejövetel és milyen nagyjelentőségű a munkára nézve. S ezután ünnepélyesen felhívja a szinnai szövetkezetet szocialista versenyre. A verseny feltételei: egy évben egy kocától 15 malacot felnevelni és a választás idejében a választott malacok súlya átlagosan 16 kg legyen. Komoly feltételek ezek. De a szinnaiak elfogadták. Elfogadták és mint Vargáné mondja, ők még a 16 kg-os átlagot is túllépik. (Ki.) Üj búzát őröl a malom Az utóbbi három napon át a brancsi és gerelyfalvi szövetkezeti tagok az Ivánka pri Nitre-i malmokba 8 vagon búzát vittek őrlésre. Az új búzát egyelőre a múlt évi száraz maggal keverik. Az Ivánka pri Nitre-i villanymalmokban már öt vagon búzát őröltek az idei termésből. Az araiás liiiiiiiiaiiaKiwiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiifliit gyors befejezéséért küzdenek Járásunk területén eddig jól halad az aratás Kezdetben, főleg az őszi árpa aratásánál voltak fennakadások, géphibák. Most — a kisebb hibáktól eltekintve — jól dolgoznak a gépek. A gabona az idén nehezen érett meg. Az aratógépek parcelláról parcollára valósággal „lopkodták" az érett gabonát, A gépek teljes ütemben még csak a napokban kezdhették meg munkájukat. Járásunkban most már 108 kombájn dolgozik. Egy nap alatt 592 hektáron aratták le a gabonát. E területről 1690 vagon gabonát csépeltek ki. Eddig ez volt a legnagyobb napi teljesítmény. A kombájnosok munkáját az is segíti, hegy a mozgó javítóműhely mindig kéznél van. A kombájnosok és a traktorosok a vasárnapi munkára is felkészültek. A múlt vasárnap is arattak, mégpedig 85 kombájn 297 hektárról aratta le a gabonát, amely területről 598 vagon gabonát csépeltek ki. A szenei GTÁ eddig 20,8 százalékra teljesíti aratási tervét. Ebből az egyes feladatok teljesítése a következőképpen oszlik meg. Kombájnnal július 19-ig 131 hektáron végezték el az aratást, aratógépekkel 752 hektárt arattak le. Ebből is lehet látni, hogy szövetkezeteink a múlt évi tapasztalatok alapján már többet aratnak kombájnnal, mint aratógépekkel. A gazdag termés így gyorsabban, kevesebb munkával, hamarabb kerül a raktárba. Beadási kötelezettségüknek is gyorsabban tudnak eleget tenni. A gurabi és a szenei szövetkezet ez idén már egyáltalán nem aratott aratógéppel. A szalma összehordása és kazalba rakása már lassabban megy, de meg kel! állapítani, hogy mégis gyorsabban, mint tavaly. Van több olyan szövetkezetünk, ahol — az aratással egyidejűleg — a szalma kazalba rak.'sa is jól halad. Ezek közé tartozik a gurabi, sárfői, jókai és még több szövetkezet. A tarlóhántásnál már jobb az eredmény. A traktorosok lánctalpas gépeikkel alig várják, hogy a szalmát eltakarítsák, máris munkához látnak. Kajós Lajos és Zongor Mihály éjjel is dolgozik. Brigádjuk az élen halad. Tervüket eddig 33,4 százalékra teljesítették, A brigád 345 hektárt aratotte le kombájnnal, 172 hektáron a tarlóhántást is elvégezték. A szenei GTÁ-nak minden nap megvan az áttekintése az aratási munkálatokról. Az üzemi pártszervezet aktivistái és az üzemi bizottság instruktorai .rendszeres helyzetjelentést adnak. Ha a szükség úgy kívánja, a gépeket más helyre, más szövetkezetbe helyezik át. Naponta villámújságot adnak ki, amelyen feltüntetik a legjobb kombájnosok nevét. A legjobb kombájnosokat ezenkívül zászlőcskával tüntetik ki. Jelenleg — már napok óta — Mészáros István van az első helyen, az egyházfai brigádból, aki 57,8 hektárt aratott le és 165 mázsa qabonát csépelt ki. A kombájnosok munkáján kívül a traktorosok munkáját is értékelik. Az aratást 10 napra terveztük, de máris látni lehet, hogy hamarább végeznek. Ez azt jelenti, hogy a gabonabegyűjtést is gyorsabban befejezik, mint az előző években. Csandal István, Szene Törik a dohányt a gömörpanyitl szövetkezetben A tornaijai járásban elsőnek a gömörpanyiti szövetkezetben kezdték meg a dohány törését. A többi szövetkezetben még kicsiny a dohány, pár hét beletelik, míg megkezdhetik a törést. A gömörpanyiti dohánytermelőcsoport Szabó csoportvezetővel az élén dicséretet érdemel jó munkájáért. De nemcsak a dohánytermelőcsoportnak kell jól dolgoznia a szövetkezetben. Sajnos, a szövetkezet két hektár cukorrépája még megkapálatlan, az első kapálást csak félig végezték el és a másodikat még meg sern kezdték. Kapálás nélkül pedig jó termést nem várhatunk. Itt az ideje, hogy a szövetkezet vezetősége jobban megfogja a kormánykereket. Balázs elvtárs is jobban irányíthatná a munkát és többet járhatna a tagok közé, nemcsak a hizlaldába, hanem a mezei csoportok' közé is. Reményi József, Tornaija. Lesz elég silótakarmány A Csörgői Állami Gazdaságban jól haladnak a silózással. Eddig 34 vagon káposztát silóztak el. Ezt a munkát az állatgondozók végezték, akik az etetések közötti időt usznos munkára használták fel. Csente és Német elvtárs jó példát mutatott e munkában. A silótakarmány a fejőstehenek takarmányszükségletének kétharmad részét biztosítja. Az állatgondozók ezenkívül még az aratásnál és a cséplésné! is segítenek. Búda Ferenc, Komárom. Nincs rossz szövetkezet, csak rossz gazda ÚJ SZÓ 1956. július 26. Egy év után újra ellátogattam Bélybe. Az első benyomás nem váltott ki belőlem nagy hatást. A község egy év alatt nem sokat változott. Itt-ott egy-egy új ház épült. Utam célja a szövetkezet volt, mert egy évvel ezelőtt bizony nagyon sok helytelen és elítélendő dolgot tapasztaltam. Örömmel hallottam, hogy az elmúlt év alatt nagytakarítást rendeztek a szövetkezet háza táján. A nem oda való vezetőket visszahívták s voltak olyanok is, akiket elítéltek, mert a közös vagyont saját meggazdagodásukra használták fel. Mondhatnánk úgy is, hogy nagy viharok dúltak a szövetkezetben az elmúlt évben. Elsőnek mindjárt két új emberrel találkoztunk, mégpedig Csorba Lajos elnökkel és Czető József agronómussaľ. Ez a két ember a vasúttól jött haza éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség volt a becsületes, dolgos kézre. A tagság a szövetkezet élére állította őket s ők becsülettel. láttak hozzá a hibák megszüntetéséhez. Csorba elvtárs kevésbeszédű ember. Azt tartja, hogy kevesebb szót és több cselekvést. Igaza van, a közmondás is azt tartja „sok beszéd — szegénység". Elindulunk a határ megtekintésére. Első utunk a zöldséges földekre vezet. A 16 hektáros táblán minden zöldségfajta megtalálható. Az öreg Kocsko bácsi — aki már 40 éve foglalkozik zöldségtermesztéssel — szorgalmasan ápolgatja a növényeket. Szorgalmát fokozza az is, hogy ebben az évben jó szaktársat kapott Pógyor Lajos személyében, akit jól ismerünk a bacskai szövetkezet kertészetéből. Pógyor Lajos az utóbbi évek alatt kiváló eredményeket ért el a bacskai szövetkezetben. Most Bélybe jött, hogy bebizonyítsa: nincs rossz szövetkezet, csak rossz gazda. A pénzügyi tervben 3600 koronával emelték az egy hektárra eső jövedelmet az állami tervvel szemben. — Bár a kedvezőtlen időjárás, a szárazság hátráltatta a korai zöldség termesztését, mégis meg vagyok győződve arról, hogy a tervezett 15 600 korona helyett 20 ezer koronát is elérünk hektáronként — mondja Pógyor elvtárs. Eddig még csak harminc és egynéhány ezer koronát vettek be, de most már naponta nagy mennyiségben szállítják a káposztát, sárgarépát, kalarábét, uborkát és egyéb zöldségfajtákat. A zöldségfélékre előre leszerződtek a Kelet-Szlovákiai Konzervgyárral, valamint a kassai zöldség- és gyümölcsfelvásárló vállalattal. — Nincs itt semmi hiba — mondja a 74 éves Kocskó Ferenc bácsi — vannak jó szakembereink, jó vezetőink, akikkel bármit könnyen megvalósítunk. Ez így is van. Ha körülnézünk a határban, mindjobban megerősödik bennünk az a tudat, hogy sokminden a ió vezetőkön múlik. Bélyben megszűntek az egyenetlenkedések, a közös vagyon szétlopkodása, a munkából való elmaradás. Az asszonyok is bekapcsolódtak a munkába. Vígan folyik a korai burgonya szedése, ahol 46 asszony s leány szorgoskodik, hogy minél többet adhasson el a szövetkezet 220 koronás árban. A 46 éves Csorba Menyhértné jár az élen, de nem lehet lekicsinyelni Kocskó Gyuláné, Matyi Ferencné. Dobos Margit, Sikora Margit meg a többiek munkáját sem. Mindnyájan derekasan dolgoznak. Tpvább járva a határt, eljutunk az 50 hektárnyi négyzetesen vetétt kukoricatáblához, ami nem csak a szövetkezet, hanem az egész járás büszkesége. Ahogy járunk-kelünk, Csorba elvtárs megelégedéssel mutat meg mindent, s most már megértjük az elnök szófukarságát. Az eredmények beszélnek helyette. Szép a határ, s gazdag terméssel bíztat. Bármerre járunk, meglepetéssel állapítjuk meg, hogy összehasonlíthatatlanul szebb, mint tavaly volt. Az állattenyésztésben is lényeges javulás állt be. Míg tavaly a volt vezetőség hanyagsága, a helytelen és meg nem engedett munkamód következtében alig 3.20 kg-ot értek el gyapjúbói birkánként, ebben az évben 4 kiló 30 dekát nyírtak le s így a tervezett 129 ezer korona helyett 148 ezer 561 korona jövedelmük voit. Hasonló szép eredményeket érnek el a szarvasmarhatenyésztésben is. Eddig 10 ezer liter tejjel fejtek többet a tervezettnél. A szarvasmarha-feltöltésnél tapasztalható még hiányosság, mert 28 fejőstehénnel van kevesebb, mint ahogyan a terv előírja. Az állatok egyébként jó állapotban vannak. Csorba elvtárs mindent elkövet, hogy a marhaállományt mielőbb az előírtra egészíthessék ki. Végül az aratás kerül szóba. Itt is teljes felkészültséggel találkozunk A gabonafélék aratása 223 hektáron jól van előkészítve. Három csoport 3 kombájnnal, 2 kévekötő aratógéppe." indul a gabona begyűjtésére. Minden más ma a bélyi szövetkezetben. A tagok új emberekké váltak. Megszűnt a meg nem értés — s mindez egy év leforgása alatt történt. S ezt a nagy változást az hozta létre, hogy a szövetkezet élére becsületes, hozzáértő vezetőket állítottak. Kászonyi István
