Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-26 / 207. szám, csütörtök

KÖZLEMÉNY A KORMÁNY ÜLÉSÉRŐL További 10 000 fővel csökkentik a csehszlovák hadsereg létszámát. Intézkedések a miniszterek, helyetteseik, a főosztályok és vállalatok igazgatói jogkörének és felelősségének fokozására, a nemzeti bizottságok végrehajtó szerve hatáskörének és felelősségének bővítésére. Gazdaságosabbá teszik az adminisztrációs munkákat (Folytatás az 1. oldalról) szóló beszámolót. E tárgyalások jelentős lépéssel viszik előre a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kölcsönös gazdasági és kulturális együttműködésének további elmélyítését. A kormány jegyzőkönyvet hagyott jóvá a két kormányfő által aláírt tár-gyalási eredményekről. A csehszlovák kormány a csehszlovák és a lengyel nép testvéri érzésére támaszkodva mindent megtesz, hogy a csehszlovák—lengyel barátság és együttműködés további szilárdítására és fejlesztésére felhasználják a rendelkezésre álló gazdag lehetőségeket mindkét ország felépítése, az európai békés együttműködés érdekében. * * • A kormány további tárgyalása folyamán • határozatot hozott olyan intézked'sekről, amelyekkel a CSKP országos konferenciájának határozatai alapján fokozza a miniszterek, a miniszterhelyettesek, a főosztályok és vállalatok igazgatóinak jogkörét és felelősségét, bővíti a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek jogkörét, felelősségét és hatáskörét. Ezek a rendelkezések kitűzik továbbá az összefüggő intézkedések biztosításának és egyes adminisztratív munkák gazdaságosabbá tételének feladatait. Az egyes intézkedéseket, amelyekből néhányat a továbbiakban közlünk, fokozatosan valósítják meg, meghatározott időponton belül. • » * Az 1956-os év második félévétől kezdve a miniszterekre hárul az a jog, hogy saját ügykörükben jóváhagyják az állami tervfeladatoknak a nyerstermelés egész évi térfogatából megállapított terjedelemben való változtatásait. az árutermelés, az építési és szerelési munkák rendezését, valamint a terv többi részei feladatainak megfelelő módosításait is. A miniszterek jóváhagyhatják az állami terv valamenynyi részének bizonyos apró és vitán feiül álló módosításait a megállapított mértékben. E módosításokat vagy saját maguk eszközlik, vagy pedig fontosabb esetekben a miniszterrel — az Állami Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel való megegyezés alapján hajtják végre. Ez év augusztus 1-től a miniszterek jogkörébe tartozik az is, hogy változtatásokat eszközöljenek a minisztériumok szervezetében, valamint az alárendelt költségvetési szervezetekben és a dolgozók bizonyos számánál átcsoportosításokat végezzenek a minisztérium vagy a költségvetési szervezetek egyes alakulatai között. Azonnali hatállyal a miniszterekre ruházzák át típusos prémiumrendszerek kiadását az Állami bérbizottság által kiadott típusos prémiumrendszerek kivételével. A miniszterek jogkörének további bővítése céljából a kormány azonnali hatállyal megszünteti a rendszeresítést a gazdasági szervezeteknél, valamint a közigazgatási apparátus nyilvántartását és a nemzeti bizottságok rendszeresítő felügyelői által való ellenőrzéstt, a költségvetési és egyéb szervezeteknél pedig megszünteti a közigazgatási apparátus nyilvántartását. • * * A kormány a miniszterek feladatává tette, hogy i rájuk bízott gazdasági ágazat sajátosságaibői származó konkrét irányítás szükségleteit tekintetbe véve megszabják helyetteseik, a főosztályok és trösztök igazgatóinak és a többi alárendelt szervek vezetőinek jogkörét és felelősségét s megvizsgálják az egész ágazat valamennyi fokán a szerkezeti felépítést a közbeeső felesleges adminisztrációs részek megszüntetése céljából. A vállalati igazgatókat illeti az a jog, hogy változtatásokat eszközöljenek az 1956. évi vállalati tervben és jóváhsqyják a következő évekre sző2 11 J S Z 0 !»« ---."iic •>(? ló vállalati terveket és azokat az esetleges módosításokat, amelyeket az évi, esetleg negyedévi mutatószámok alapján eszközölnek az állami terv szétírása alapján és a terv egyes részeiben megfelelő tartalékokat biztosítsanak s e tartalékokkal az illetékes miniszterek utasításai szerint rendelkezzenek. Azonnali hatállyal a vállalati igazgatókra megy át a vállalatok szervezeti alakulatai vezetői kinevezésének, felmentésének, valamint fizetésük megállapításának jogköre. 1957. január 1-től az Állami Bérbizottság által megállapí'.ott elvek alapján elismerhetnek rendkívüli egyszeri jutalmakat (prémiumokat) a létrejött tartalékokból a rendkívüli feladatok sikeres teljesítéséért. A kormány továbbá elhatározta, hogy ez év augusztus 1-i hatállyal a vállalati igazgatók jogkörébe megy át a projekciós és költségvetési dokumentáció az illetékes miniszter felhatalmazásának keretében. A vállalati igazgatók jot,a továbbá az igazgatói alapból és a terven felüli nyereségből pénzelt, valamennyi beruhá-ás dokumentációja, és az ésszerűsítő intézkedésekre nyújtott hitelekből fedezett dokumentációk. Azonnali hatállyal jóváhrgyhatják az anyagok és közvetett szállítmányok szállítási határidejében eszközölt változtatásokat, átvehetik és elkészíthetik az átvevő nyersanyagaiból, anyagaibői vagy hulladékaiból készü't készítmények gyártásának megrendelését. A vállalati igazgatók jogkörének növelése megnyilvánul egyéb esetekben a tervezés,'.a pénzellátás, a beruházási építkezés, az ellátás, az értékesítés stb. szakaszain. * * * A kormány intézkedéseket hozott a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei jogkörének és felelősségének bővítésére a gazdasági és kulturális országépítés egyes szakaszain. A kormány elhatározta, hegy a kerületek 1957: évi fejlesztési tervében a mutatószámok csupán az alapvető mutatószámokra szorítkozzanak, amelyek a kerületek gazdaságfejlesztési tervének a népgazdaságfejlesztési allami tervhez való kapcsolódását biztosítják, úgy, hogy a nemzeti bizottságok döntsenek a beruházási és anyagi eszközök, valamint a munkaerők felhasználásáról a megállapított mutatószámok keretében. A határozat a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak feladatává teszi annak biztosítását, hogy a járások és városok gazdaságfejlesztési terveiben a kitűzött feladatokról a lehető legnagyobb mértékben a járási nemzeti bizottságok, esetleg a nagyobb városok helyi nemzeti bizottságai döntsenek. A kormány egyben az Állami Tervhivatal elnökének — miniszterének feladatává tette, hogy módszeres utasításaiban és űrlapjain, valamint a következő évekre szóló terv összeállítása módjainak és határidejének megállapításánál főleg az iskolaügy és a kulturális ügyek terén, a helyi gazdálkodásban és az egészségügyben biztosítsa, hogy a terv erre vonatkozó része (a beruházási építkezés terve. a munkaterv, az anyagi-műszaki ellátás terve, a pénzügyi terv) a nemzeti bizottságoknak lehetővé tegyék, hogy döntsenek az anyagi, a beruházási és a pénzeszközök s munkaerő felhasználása terén a népgazdasági feladatok biztosítására a kerületekben, járásokban és helységekben a sürgősségi sorrend, a helyi feltételek és szükségletek alapján és lehetővé tegyék, hogy a nemzeti bizottságok e tevékenységükben teljes mértékben felhasználhassák a helyi forrásokat. Az állami gazdaságok termelésének operatív irányítása azonnali hatállyal a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak mezőgazdasági osztályaira száll át. 1956. szeptember 30-ig pontosan megszabják az állami gazdaságok irányítása decentralizálásának módját' a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Minisztérium új szervezetének, valamint alárendelt szervezeteinek javaslatában. Ez év augusztus 1-től az egységes földművesszövetkezetek felépítését szolgáló műszakitanácsadó tevékenységet a: Agroprojekttől a kerületi és járási nemzeti b zottságok tanácsainak mezőgazdasági igazgatóságai, illetve szakosztályai veszik át. A mezőgazdasági építkezések fő beruházói a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak földművelésügyi igazgatóságai lesznek. • Ez év augusztus 1-től a minisztériumok által igazgatott ágazatokban is biztosítják a kerületi nemzeti bizottságok hatékony részvételét a helyi beruházások egybehangolása szempontjából fontos építkezések tervezésében. A kormány a helyi gazdálkodásügyi miniszter feladatává tette, hogy kezdje meg és 1956-ban fokozatosan fejezze be a lakosságnak fizetett szolgáltatásokat nyújtó vállalaton és intézmények irányításának decentralizálását és ezek ügykörét a városi és heh,. nemzeti bizottságok ügykörébe vigye át. Ez év szeptember 1-től megvalósul az iskolai igazgatás naoymérvű decentralizálása, beleszámítva a személyzeti kérdéseket is. A kormány a pénzügyminiszter feladatává tette, hogv a kerületek és járások gazdaságfejlesztési tervének összetételével összhangban ez év végéig olyan intézkedéseket foganatosítson, amelyek leegyszerűsítik a költségvetést, s így lehetővé teszik a nemzeti bizottságoknak, hogy a rájuk bízott pénzeszközökkel a helyi szükségleteknek megfelelően gazdálkodjanak és megszűnjön ezen pénzeszközök merev, öncélú kötöttsége. Ez az intézkedés lehetővé teszi a nemzeti bizottságoknak, hogy célszerű költségvetési átcsoportosításokat eszközöljenek. 1957-től kezdve a költségvetési kapcsolatokat a minisztériumokról a kerületi nemzeti bizottságokra és a magasabb fokú nemzeti bizottságokról az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságokra decentralizálják. 1957-től kezdve a nemzeti bizottságok költségvetéseibe bekapcsolódnak a következő vállalatok és szervezetek gazdálkodásának eredményei: a ČSAD közúti automobilközlekedési nemzeti vállalat üzemei — beleszámítva a kisés középjavító munkákat — az eddigi útiforgalmi vállalatok, a vízellátási és csatornázási szervezetek, a vendéglők és éttermek vállalatai, a film kerületi igazgatóságai és a gyógyszertárak kerületi igazgatóságai. 1957. január 1-től ezenkívül hatályba lépnek a következő intézkedések: A ČSAD közúti automobilközlekedési nemzeti vállalat közvetlen irányítása — beleszámítva a kis- és középjavításokat és az útiforgalmi vállalatokat — a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak közlekedésügyi osztályaira száll át; a vízellátási és csatornázási kerületi szervezetek a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai alá fognak tartozni és növekedik a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak ügyköre a folyók és a talajjavító munkák irányításában és szervezésében. A vendéglők és éttermek közvetlen irányítása a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak kereskedelemügyi szakosztályai ügykörébe megy át; fokozódik a nemzeti bizottságok befolyása és ellenőrzése a kiskereskedelmi vállalatok felett. A kormány az elfogadott határozatokkal összefüggő további feladatokat is kitűzött. * # * A kormány további tárgyalásai folyamán elhatározta, hogy intézkedéseket tesz az adminisztratív munkák gazdaságosabbá tételére, főleg az anyagi-műszaki ellátás szakaszán megszünteti az évi részletes anyag és készítmény kimutatásokat az egyes fajták szerint (specifikáció), ezt az intézkedést már az 1957. évi terv előkészítésének időszakában megteszi. Leegyszerűsíti a gazdasági szerződések és az arbitrázs-eljárás rendszerét A kormány a pénzügyminiszter feladatává tette, hogy 1956. július 31-ig adja ki a költségvetési szervezetek ez évi könyvelési nyilvántartásának egyszerűsítésére irányuló irányelveit és 1956. november 30-ig adjon ki irányelveket az 1957. évi költségvetési nyilvántartás további egyszerűsítésére. Még az 1956. első és második negyedévére korlátozni kell a könyvelési kimutatások összefoglalását, felül kell vizsgálni a vállalatok könyvelési nyilvántartására eddig érvényes irányelveket és e felülvizsgálás alapján ez év október 10-ig megfelelő irányelveket kell kiadni e vállalatok 1957. évi könyvelési nyilvántartásának leegyszerűsítéséről. Irányelveket kell kiadni a saját rezsiben végzett építkezési munkák számlázásáról és egyben le kell egyszerűsíteni a fő javítások kiszámlázását. 1957. január l-ig kidolgozzák az építkezési eljárások, a területi tervezés és a községek felépítésére vonatkozó új előírások javaslatát, úgyhogy mind a kölcsönös összhang szempontjából történő helyi beruházásoknál, mind pedig közvetlenül a minisztériumok által irányított ágazatokban növekedjék a kerületi nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik befolyása a beruházási felépítés megvalósítására. A kormány valamennyi miniszter és azon vezető központi szervek feladatává tette, amelyek alá a gazdasági szervezetek tartoznak, hogy 1956. október 31-ig vizsgálják felül a hivatalaik által kiadott irányelveket és e felülvizsgálás alapján 1957-ben egyszerűsítsék le a vállalatokban történő nyilvántartást, főleg hogy a különféle kimutatások, táblázatok, jelentések, kommentárok, beszámolók és elemzések méreteit korlátozzák, amelyeket a vállalatok a fölérendelt szervekhez nyújtanak be. Ezt a leegyszerűsítést főként úgy végezzék, hogy a jóváhagyott kimutatásokon kívül ne követeljenek állandóan adatokat s a beszámolók kommentárjaikból és az elemzésekből küszöböljenek ki minden ismétlődést. » * * A felsorolt határozatok részét alkotják a már megvalósított és tovább tervezett intézkedéseknek, amelyek a CSKP országos konferenciája jelentős határozatainak alapján fokozatosan valósulnak meg. * * • A kormány által jóváhagyott rendelet alapján megszüntetnek néhány Megbízotti Hivatalt. Megszűnik az Állami Gazdaságok Megbízotti Hivatala, valamint az Erdészeti és Faipari Megbízotti Hivatal. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatalból Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Megbízotti Hivatal letesül, mely alá tartozik a Szlovákiai Vízgazdálkodási Igazgatóság. Megszűnik a Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala és az Egyházi Ügyek Szlovákiai Hivatala. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatalból Iskola- és Kulturálisügyi Megbízotti Hivatal létesül. Az Élelmiszeripari Megbízotti Hivatal Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybegyűjtési Megbízotti Hivatallá alakul át. A Könnyűipari Megbízotti Hivatalból a Közszükségleti Cikkek Megbízotti Hivatala létesül. A kormány továbbá rendeletet hagyoft jóvá, melynek alapján Helyi Tüzelőanyagügyi és Kőolajipari Megbízotti Hivatal létesül, melynek tevékenysége főként a kőolajfejtés előkészítésére irányul Dél- és KeletSzlovákiában. A Megbízotti Hivatalok új szervezete a szlovák nemzeti szervekről szóló alkotmánytörvénnyel egyidejűleg lép érvénybe, amelyet a nemzetgyűlés a Nemzeti Front képviselői csoportjának, kezdeményező javaslata alapján tárgyal meg. * * * A kormány tárgyalásának további részében a bérek ez év januártól májusig való fejlődésével foglalkozott. Az első negyedévben és áprilisban '•Italában kiolénitö fejődés után ez év májusában komoly rosszabbodás állott be a béralapokkal való gazdálkodás terén, főleg a nehézgépipari, az automobilipari és mezőgazdasági gépipari, az építészeti és a helyi gazdálkodási minisztériumok vállalataiban. Ez év májusában a munkatermelékenység és az átlagbérek közti viszony kedvezőtlen volt, sőt az átlagos keresetek növekedése fél százalékkal meghaladta a munkatermelékenység tervének teljesítését. Különösen kedvezőtlen fejlődés mutatkozott májusban a Nehézgépipari Minisztérium vállalataiban, ahol a munkatermelékenység tervét csupán 97,7 százalékra teljesítették, míg az átlagkeresetek a terv 102,1 százalékát érték el. Hasonló helyzet keletkezett az automobilipar és a mezőgazdasági gépipar vállalataiban, ahol a munkatermelékenység tervének teljesítése 2 százalékkal elmaradt az átlagkeresetek növekedése mögött. A második ötéves tervhez kiadott és jóváhagyott irányelvek alapján az ipari termelés növekedését csaknem kilenctized százalékban a munkatermelékenység növelésével kell elérni. A munkatermelékenységnek eddigi fejlődése az iparban azt bizonyítja, hogy jelentős tartalékck vannak, amelyeket fel lehet használni jó munkaszervezéssel, a technika fejlesztésével, stb. Ezért nem engedhető meg, hogy a bérezés szakaszán gyengüljön az állami fegyelem, mint ahogy ez az idén májusban mutatkozott. Ez a fejlődés veszélyeztethetné az országépítési feladatok és a lakosság életszínvonala növekedésének teljesítését. Ezért valamennyi dolgozónak szüntetelenül meg kell magyarázni az elvégzett munkáért adott igazságos jutalmazás elveinek fontosságát és valamennyi szakaszon be kell tartani a bérfegyelmet. A kormány a dolgozó nép iránti felelősség érzésétől vezettetve, főleg a nehézgépipari, az automobil- és mezőgazdasági gépipari, a tüzelöanyagipari, az építészeti és a helyi gazdálkodási minisztereknek hangsúlyozta azt a kötelességüket, hogy gondosan, a bérek tervszerű fejlődéséhez kell igazödniok a hatáskörükbe tartozó szervezetekben. » * » A kormány megtárgyalta és jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely megváltoztatja és kiegészíti a főiskolákról hozott 58/1950 Zb számú törvényt, amely jelentős mértékben elősegítette a főiskolák további fejlődését hazánkban. Az új rendelkezések e törvény végrehajtásában nyert tapasztalatokból indulnak ki és az öszszes intézkedést megtárgyalják valamennyi főiskolai dolgozóval. A törvény novellája főként újon— nan és részletesen rendezi a Főiskolaügyi Állami Bizottságnak, mint az iskola és kulturális ügyek minisztere tanácsadó testületének hatáskörét a főiskolákat érintő elvi kérdésekben. Megváltoztatja a főiskolai tudományos tanácsok és fakultások szervezetét és munkájuk tartalmát a főiskolák szervezeti felépítése kérdésében, lényeges változást hoz a tanszékek szervezetében. A tanszékeket a jövőben a főiskolákon folyó pedagógiai és tutományos munka alapvető szervezési egyeségeiként szervezik meg. Az új rendezés bővíti a főiskola rektorának jogkörét. Megállapítja a főiskolák azon dolgozóinak kategóriáit, akiknél megvannak az előfeltételek főiskolai professzorrá és tanársegéddé való kinevezésre. A főiskolai tanárok helyének betöltésénél bevezetik az állásokra való pályázatot és végül a tanársegédek kinevezésénél bevezetik a tanszékfoglalási eljárást. A tervezetet megtárgyalás céljából a nemzetgyűlés elé terjesztik, úgyhogy az 1956/1957-es tanév kezdetétől érvénybe lépjen. Ezzel egyidejűleg a kormány a következő módosításokat hagyta jóvá a főiskolák szervezetében: az 1956/ 1957-es tanév kezdetétől az eddigi Brnói Építészeti Főiskola a Brnói Technikai Főiskola nevet fogja viselni. Egyben e főiskolán energetikai fakultás létesül. A Brnói Építészeti Főiskola erdészeti fakultása szervezetileg betagozódik a Mezőgazdasági Főiskolába, amelynek neve Brnói Földmüve'SífilV* f"- <S«!70+

: CS'-V^'T 1„C7