Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-20 / 201. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA 1856. július 20, péntek 30 íillér IX.- évfolyam, 201. szám, Tébb ifjút a mezőgazdaságba Most, az országos pártkonferencia ufSn, mikor azt mérlegeljük, hogyan teljesíthetjük a második ötéves terv irányelveit, nagyon gyakran felmerül a kérdés, főleg a falvakon, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorának döntő fölényével hogyan biztosíthatjuk a termelés szükséges emelését, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági dolgozók túlnyomó része már öregebb ember és kevés itt az ifjúság. Tény az, hogy az EFSZ-tagok átlag 45—50. évesek. Ez komoly dolog. Ha ez így maradna, akkor ez mezőgazdaságunk fejlődésére évről évre kedvezőtlenebbül hatna. Ha abból a szempontból vesszük tekintetbe a dolgot, hogy a mezőgazdaságban is a technika és a haladó munkamódszerek érvényesítéséről van szó, első pillantásra világos, hogy ezek a dolgok sokkal közelebb állnak a fiatalokhoz, mint az öregekhez. Ezért és számos más okból szükséges, hogy több ifjú menjen mezőgazdasági munkára és ott szívesen dolgozzék. Ez a probléma ma nem először kerül felszínre. A párt X. kongresszusán elhatározták, hogy a mezőgazdaságban szükséges 320 ezer dolgozó túlnyomó részét ifjak alkossák. 1954. óta valóban minden évben kb. 50 ezer ifjú és leány maradt a,•mezőgazdaságban. Ezenkívül a CSISZ felhívására többezer ifjú jelentkezett, akik határvidéki mezőgazdaságunk segítségére siettek. Meg kell mondani, hogy nem egy szövetkezetben megoldották ezt a nemzedék-problémát. Már ebből látható, hogy itt nincs szó megoldhatatlan kérdésről, hanem van elég olyan fiatalember, család és szövetkezet, ahol helyesen fogják fel ezt a dolgot. Meg kell azonban azt is mondani, hogy ez a probléma még nem szűnt meg. Nem hunyhatunk szemet afelett, hogy azon fiúk és leányok jelentős része, akik mezőgazdasági munkára vállalkoztak, egy idő múlva ismét elmegy a faluból és gyakran nem azok határozzák el magukat mezőgazdasági munkákra, akikre a falvak várnak. Miért van ez így? Helyesen mondta az egyik tanácskozáson egy elvtárs: „Ha a fiú vagy leány az iskola befejezése után azzal a kívánsággal áll elö, hogy lakatos, vagy hivatalnok akar lenni, kevés olyan szülő akad, aki ezt ne látná szívesen." Itt arról van szó, hogy a szülők, az iskola, a CSISZ-csoport és az EFSZ már kora gyermekségüktől fogva arra vezessék az ifjakat, hogy az iskola bevégzése után a mezőgazdaságban dolgozzanak. Ez a nevelés természetesen feltételezi, hogy mezőgazdaságunkra is további szocialista fejlődésének és távlatának szempontjából tekintsünk, vagyis hogy helyesen lássuk a mezőgazdaság jövőjét. Már ma sem lehet a falu életszínvonalát összehasonlítani a háború előtti életszínvonalával. Ott már nem vár az.ifjúságra a cseléd vagy szolgáló méltatlan szerepe, a zsellér rabszolga helyzete, a kis földdarabkákon gazdálkodók sorsa, mint a múltban. Minden értelmes és becsületes embernek látnia kell, hogy a mi falunk képe ma egészen más, mint a kapitalisták uralma alatt volt, hogy nagyon sok minden megjavult itt. A földművesnek ma biztosítják terményei felvásárlását és ezzel a jövedelmét is. Ma a gépek tízezrei segítenek nekik és a községek többségében már szilárd gyökereket vert a szövetkezeti nagytermelés, mely egyedül képes megoldani a földművesek és mezőgazdaságunk számos problémáját. A mezőgazdasági iskolázás is nagy fejlődést mutat. Természetesen nem elégedhetünk meg azzal sem, amit eddig elértünk. Ezt bizonyítják a második ötéves terv irányelvei is. melyeket a párt országos konferenciáján jóváhagytak. Ezekben jelentős eszközöket biztosítanak mezőgazdaságunk számára És már maga az a tény, hogy a második ötéves tervben a mezőgazdasági termelés 30%-kal emelkedik, világosan megmondja, hogy ez megnyilvánul majd mind a földművesek jövedelmében, mind életszínvonaJukban is. És még ezt sem tarthatjuk utoisó szónak. A további ötéves tervek olyan faluhoz vezetnek bennünket, amilyent ma még el sem tudunk képzelni. Olyan faluhoz, melyben hatalmas lehetőségek vannak az emberek képességeinek és tehetségének érvényesítésére, melyben az eddiginél még sokkal nagyobb szerepet fog játszani a technika és a tudomány. Szövetkezeti nagytermelésű falvakra gondolunk, melyek iparunk hatalmas fejlődésére támaszkodnak. Erről azonban igen gyakran megfeledkeznek. A falvakon sok ember még mindig a régi szemmel, legfeljebb a mai szemmel néz a mezőgazdaságra. Ez a szemlélet nem helyes. A mezőgazdaság fejlődése csupán a nagytermelésben van és ebben még csak a kezdetnél tartunk. Habár számos szövetkezet már néhány éve gazdálkodik, itt a falu összetételének olyan változásáról van szó, hogy elképzelhetetlen e rövid időszak alatt teljes fordulatot elérni falu életés kulturális színvonalában. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szövetkezetek egyelőre csupán a mezőgazdasági földterületnek kb. egyharmadán gazdálkodnak. Problémák vannak még magukban a szövetkezetekben is. Itt is csupán még tapasztalatokat gyűjtenek és ezért nem megy mindenütt úgy a munka, ahogyan kívánjuk. A falusi emberek természetesen látják ezeket a nehézségeket és beszélnek róluk. És miután nem látnak a jövőbe, nem mindig beszélnek helyesen ezekről a problémákról. Ez érthetően a gyermekek nevelésében is megnyilvánul. Ha azonban az ifjúságról beszélünk, akkor látni kell, hogy főleg a jövőről van szó, vagyis a faluban ma épülő életről, melyet egészen biztosan fel fogunk építeni. E nevelésben nem csekély szerepet játszik az iskola. Az a nevelés, melyet a gyermek az iskolában, vagy a pionír a Micsurin-körben kap, hihetetlen mértékben befolyásolja a fiú vagy leány fejlődését és természetesen a mezőgazdasághoz való viszonyát is. Sokat tehetnek tehát a tanítók, akik hosszú éveken át hatnak a gyermekre. És ebből ered felelősségük azért, hogy hány fiatal határozza el magát a mezőgazdasági munkára és milyen lelkesedéssel fognak dolgozni. Feltétlenül szükséges azonban, hogy az általános iskolák magasabb osztályaiban segítsen a politechnikai nevelés, mely megismerteti a fiatalembert az ipar és a mezőgazdaság összes fő ágainak alapjaival elméletben és a gyakorlatban is. Ezzel összefüggésben még valamit meg kell említeni. Nagy hiba, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség csoportjai aránylag kevés községben működnek. E csoportok nagy többsége jól dolgozik és tevékenységük eredményei határozottan megmutatkoznak abban a szerepben is, melyet az ifjúság e falvak termelésében betölt. Számos szövetkezet is kezdeményezést mutatott ebben a tekintetben. Már ma nem egy EFSZ elnök kijelenti', hogy náluk nincsen ifjúsági probléma. Mindenekelőtt azért, mert a szövetkezet gondoskodott arról, hogy már az iskolai ifjúságban érdeklődést keltsen a mezőgazdaság iránt. A felnövő ifjúságról való ilyen gondoskodás nem elvesztegetett idő és nem is felesleges fáradózás. A szövetkezeteknek jobban kellene gondoskodniok arról, hogy a szövetkezeti tagok gyermekeit szaktanfolyamokra, műszaki és mezőgazdasági főiskolákra küldjék. A mezőgazdasági ifjúság problémája mind ez ideig igen komoly. Kétségtelen, hogy megoldjuk. Arról van azonban szó, hogy a lehető leggyorsabban tudjuk megoldani és hogy a fiatalemberek segítsenek az új falu kiépítésében, melyben *Ini fognak. (Rudé právo.) 3 4. oldalon; MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK KIÁLLÍTÁSA Három nappal a határidő előtt A nánai szövetkezetesek a párt és kormány határozataiból kiindulva minden erejüket latba vetik, hogy az aratást és cséplést idejében elvégezhessek. Jó munkájukról tanúskodik az is, hogy már a cséplést is megkezdték. Szorgalmukkal a szemveszteséget minimumra csökkentik és\az aratást a tervezett idő előtt három'nappal befejezik. Prém József, Nána Maurice Thorez beszámolója a Francia Kommunista Párt XIV. kongresszusán Az adott szó valóra vált Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának tiszteletér^ a medzilaborcei járás földművesei kötelezettséget vállaltak, hogy egész évi sertéshús beadási kötelezettségüket július végéig teljesítik. A járás földművesei adott szavukért becsületesen helytálltak. A felajánlás teljesítésének határideje július 30-án járt volna le, de ők július 17-ig 100,03 százalékra teljesítették vállalásukat. A prágai Július Fuí-ik Kultúra és Pihenés Parkban kedden nyitották meg a műszaki újdonságok kiállítását, amelyen bemutatják a termelésünk műszaki színvonala emelésében elért idei eredményeket. Radioizotópok a bányagépesítés számára Nem vo,t o

k aggodalomra Az észak-csehországi szénkörzet mosti gyengeáram üzemének kísérleti osztálya az utóbbi időben intenzíven foglalkozik a rádioizotópoknak bányákban, főleg bányagépesítésben való felhasználásával összefüggő kérdésekkel. A radioizotópok gyakorlati felhasználása a bányákban még .hosszabb időt igényel, azonban az osztály dolgozói már számolnak azzal, hogy az osztály által készített diszpécser berendezéseket a második ötéves terv végén radioizotópokkal való munkához szükséges berendezésekkel fogják ellátni. A radioizotópok átveszik a gépi számolás funkcióját és figyelemmel kísérik a futószalagon való szénszállítást. ,NÁNAI KÉTES RIPORT Az állami birtokok nánai igazgatóságához tartozó újmajori gazdaságon si is szépen halad az aratás és a cséplés. Naponta a három kombájntól 5—6,5 vagon gabonqt hordanak be. >ááztor László, a köir vecsesi szövetkezet elnöke igen izgatott volt az aratás kezdetén. Keveselte a gépeket. Félt, hogy nem tudják idejére betakarítani a termést. Most azonban Pásztor László rájött, hogy nem volt oka a félelemre. A gép is elég, mert a traktorosok kiváló munkát végeztek. Gyuran László traktoros például naponta átlag 6 hektárt arat le Zetor 25-ös traktorával. Az aratás megkezdése óta még egy percet sem állt üzemzavar miatt a gépe. Ez azt bizonyítia, hogy a tornaijai traktorállomás jól kijavított gépekkel fogott az aratáshoz, és Gurán László sem feledkezik meg a gép karbantartásáról. Az aratás után a tarlóhántással sem késlekednek. Juhász János lánctalpas traktorával eddig 30 hektár tarlót szántott fel. Pupák János, Tornaija Az íf!úság ás segít aratni A szárított gabonát gépekkel tisztítják. Nagy Ervin és Peprica Milan brigádosok naponta másfél—két vagon gabonát tisztítanak, illetve mernek fel. A királyhelmeci járás szövetkezeteiben ezerkétszáz fiatal vesz részt az aratásban, azonkívül a rozsnyói pedagógiai iskola 350 tanulója jelentkezett az állami gazdaságokhoz aratási brigádmunkára. Legszebb eredményt eddig a battyáni fiatalok érték el. A ifjúság soraiból kikerült traktorosok és kombájnosok is gépeikkel igen szép teljesítményt érnek el. A nagygéresi szövetkezetben például Szűcs elvtárs naponta 85—90 mázsát arat és csépel ki kombájnjával. K. J. Telnek a Csákok, szépnek, gazdagnak ígérkezik a termés. Képünkön azt láthatjuk, hogy a cséplőgépen áteresztett gabonát lemázsálják és ezután ... \ ígéret és helytállás A bystrai üzem dolgozói még az év elejéft ígéretet tettek tízezer hétszáz tonna jóminőségű cement terven felüli gyártására ez év végéig. Adott szavukat becsületes helytállással váltják be. Alig múlt el az esztendő első fele, s ók már hét és félezer tonnával tetézték meg a termelési tervet. De a bystraiak tervükön felül 492 tonna őrölt meszet is termeltek, ami 4450 hektár földterület meszezésére elegendő. S ez a munkatempó jellemzi elhatározásukat az év második felében is. Az első dekád eredménye az üzemi berendezések generáljavítása ellenére 2120 tonna. (m) ... azonnal a központi magtárba szállítják, ahol még , szelektoron tisztítják a vetőmagot. Képünkön Jereŕniás Pál és Góra István szorgoskodnak. (N. J.) Butovicéról Indiába A Studanko-Butovice-i Tatra vagongyár munkakollektívája ebben az évben 1050 vasúti teherkocsit készít az Indiai Állam vasutak számára. A szállítmány különlegessége, hogy a teljesen vasból készült szegecselt vagonokat'részekben szállítják és csak Indiában állítják össze. Július elején az üzem dolgozói útnak indították az első száz vagon komplett részéit, július 18-án pedig a további 50 vagont tartalmazó szállítmányt. JÖL DOLGOZIK A CSEHSZLOVÁK KOMBAJN 246 millió korona A nagylégi határban az idén dolgozik aratott le és kicsépelt 53,60 tonna sze- Az év eleje óta betétkönyvekre az először az új csehszlovák gyártmányú gabona-kombájn. Az olomouci kerületből Való Antonín Pavel 4 nap alatt ezzel a kombájnnal 20 hektár búzát met. Ez az eredmény arról tanúskodik, állami takarékpénztárakban 246 millió hogy nemcsak a kombájn jó, de a ter- koronát helyeztek el. Ez az összeg més is gazdag. 13 millió koronával több a múlt évi betétek ősszegénél. Egészséges, boldog gyerekek A seöskéi duzzasztógát tavi. -nellett pionír-tábor van. A gyönyörű környezetben itt tölti nyári vakációját 200 gyerek a köztársaság minden kerületéből. Megtanulnak itt. úszni, csónakázni, ismerkednek a természettel, micsurinikörökben foglalatoskodnak és kultúrfellépéseket tartanak. Képünkön egy napsugaras délutánt élveznek a nyerekek a tó part ián. %