Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-01 / 182. szám, vasárnap

Antonín Zápofocký köztársasági elnök beszéde a nők országos konferenciáján (Folytatás az 1. oldalról) való egységes frontban kell harcolnunk.'' Az 1931-es év a gazdasági válság, kapitalisták a munkásosztály ellen vezetett kíméletlen támadásának éve volt. Fokozódott a kizsákmányolás, a bérleszállítás, a munkából való elbocsátás. a munkanélküliség és az éhség. Az első köztársaság munkásosztálya védekező harcot szervezett a kapitalista támadás ellen, munkajogáért, a kenyérért és a megélhetésért. A köztársaságnak és az akkori kormánynak igazságos bíróként kellett volna fellépnie a töke és munka harcában. Ismeritek e „pártatlan" bíróság kísérő jelenségeit: a kosúti sztrájkoló földművesek, a duchcovi alagút bányászai, a friewaldi kőművesek lövetése. Az eredmény: halottak, sebesültek és bebörtönzöttek. Ezek a határkövek jelzik az első burzsoá köztársaság masaryki humanizmusától áthatott burzsoá demokratizmus kormányának útját. A „szabad" köztársaság kapui tárva-nyitva voltak az egész kapitalista világ számára, de vasfüggöny zárta körül és súlyosan szorongatta az egész dolgozó népet. Éppen ezért a dolgozó nők 25 évvsl ezelőtti első konferenciáján egyetlen külföldi vendég sem volt. A nőküldöttek tiszteletére rendezett kultúrestet rendőri gumibotokkal kergették szét. Ennek ellenére a visočanyi fából épített Népház termében az üldözést semmibe véve tárgyaltak, az egész köztársaság dolgozó nőküldöttei, határozatot hoztak és megacélosodva tértek vissza • otthonukba. Követelményeiket az egész munkásság közös céljával, .a kenyér és munka követelményéhez kapcsoltak és kitűzték saját követelményeiket is: „a nők egyenjogúságát, az egyforma munkáért, egyforma bért". Ha ma visszaemlékezünk, nem tehetjük ezt összehasonlítás nélkül. A visočanyi Népház termében összegyűlt asszonyok minden pillanatban a rendőrség betörését várták, — az önök mai gyülekezete a mi kongreszszusi palotánk gyönyörű termében folyik. (Taps.) Éz az összehasonlítás csalhatatlan tanúbizonyságot ad arról, hogy a mi dolgozó asszonyaink nehéz és szívós harca győzelemmel végződött. Széttörtük a kapitalista rabság bilincseit és szétvertük az asszonyi kisebbrendűség és rabság bilincseit is. Ezért a nőkonferencia jelszava is megváltozott. Már nem a munkanélküliség, az éhség és nyomor elleni harc a jelszó, hanem „a boldog életért és békéért, a szocialista építés úi sikereiért". Ezért száiinak harcba Csehszlovákia asszonyai és leányai. Tudják és érzik, hogy ma a munkásosztá! • és a győztes, boldog jövőjét felszabadult munkáját építő csehszlovák dolgozó nép jelentős, egyenrangú és oszthatatlan részét képezik. (Taps.) Hodinová elvtársno beszámolójában vázolta a mai helyzetet és az elért sikereket, melyeket dolgozó népünk az elmúlt 10 év építése során elért. Érintette a hiányosságokat is, melyek a boldog élet és a béke építéséhez vezető utunk megyorsítását akadályozzák. Rámutatott arra a veszedelemre is, mellyel egyes reakciós erők támadó és profitéhes törekvései állandóan fenyegetik a világbékét. Finveimeztetett az előttünk álló feladatokra, melyeket el kell végeznünk, ha meg akarjuk védeni a békét, megszüntetni a hiányosságokat és teljesíteni akarjuk második ötéves tervünknek a termelésre, a gazdasági és kulturális életre vonatkozó összes irányelveit. A második ötéves terv tovább fejleszti és megszilárdítja hazánk szocialista építésének egészséges alapját és ezzel együtt összes polgárainak boldog és örömteljes életének alapját. A kongresszus keretében dolgozó munkabizottságokban alkalom nyílik arra, hogy részletesen kidolgozzák feladataikat és mérlegeljék azokat a módszereket és eszközöket, melyekkel nőink hozzájárulnak a nagy szocialista építéshez és egész népünk azon szorgalmas törekvéseihez, hogy a békés alkotó munkaversenyben hazánkat a lehető legmagasabb gazdasági és kulturális virágzáshoz vezessék. 1945-ben az új népi demokratikus köztársaság építésénél a nők egyenjogúságáról folytatott vitákban elhangzott számos ellenvetésre és panaszra ezt moindtuk: „A nők egyenjogúsága nem valósulhat meg siránkozás, panaszok és szemrehányások útján. Csupán úgy valósulhat meg, ha a nők bebizonyítják, hogy nélkülözhetetlen és fontos munkások, akiket új népgazdaságunkban nem nélkülözhetünk." Ma már kétségtelen, hogy a csehszlovák nők fontosságukat és nélkülözhetelenségüket a szocialista építésnél valóban meggyőzően bebizonyították (Taps.) Termelési, társadalmi és kulturális életünket ma már egyáltalán nem képzelhetjük el a nők együttműködése és hatékony segítsége nélkül. Nem akarok hízelegni az önök gyülekezetének, de kétségtelen, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után kifejlődött vjta, mely a mi gyengeségeinket és hiányosságainkat könyörtelenül leleplezte, az országos konferencia és a második ötéves terv irányelveinek kifűzése után mindennemű tervünk és célunk és legjobb elgondolásaink is megvalósíthatatlan álmok és vágyak maradnának női munkatársaink segítsége és teljes munkarészvétele nélkül. Már Vladimír Iljics Lenin elvtárs megmondta: „Kétségtelen, hogy a munkás és parasztasszonyok között sokkal több szervező tehetség van mint gondoljuk..." Máshelyütt ezt mondta: „A nőknek és a fiataloknak termelésbe való bevonása alapjában haladó jelenség". Nekünk kommunistáknak következetesen és állandóan merítenünk kell a marxizmus-leninizmus tanításaiból, és gazdag kincseskamrájából elméleti és gyakorlati tapasztalatokat kell szereznünk. Kívánom az önök konferenciájának és tárgyalásainak, hogy a marxizmusleninizmus tanításaira és hazánk szocialista építésének eddigi gyakorlati tapasztalataira támaszkodva megtalálja azokat a módokat, utakat és eszközöket, melyek elősegítik az új boldog élet útján való továbbhaladást, az eddigi fogyatékosságok megszüntetését, a földműves és munkásasszonyok mérhetetlen szervező tehetségének legjobb és legcélszerűbb aktivizálását, mellyel fráziszuhatagok, zűrzavarok, fecsegés és locsogás nélkül — a termelés összes szakaszán dolgozók segítségével, mint Lenin elvtárs mondja — hatékonyan és gyakorlatilag részt vegyenek boldog életünk ragyogó tervének megvalósításában, a béke és a szocialista építés új sikereinek elérésében. Ez értelemben küldöttségünk nevében sok sikert kívánok az önök konferenciájának! (Taps.) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlő !@vde a csehszlovákiai nők országos konferenciájához Drága Elvtársnők! Az országos nőkonferencia küldöttei! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözli az Önök országos konferenciáját és sok sikert kíván tárgyalásaikhoz. Egyúttal meleg elvtársi üdvözletét küldi az összes csehszlovákiai nőknek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága nagyra értékeli a csehszlovák nők részvételét hazánk szocialista építésében és a népek közötti béke és barátságért folytatott harcban. Pártunk országos konferenciája új nagy feladatokat tűzött, ki hazánk további sokoldalú fejlődésének, népünk életszínvonalának emelésére és a világ legfejlettebb államainak utolérésére. A Szovjetunióval és az összes szocialista államokkal való szilárd szövetségben és barátságban megvannak erre az összes feltételeink. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a csehszlovákiai nők minden erejükkel hozzá fognak járulni e nagy feladatok teljesítéséhez, mert így gondoskodnak legjobban haz-ínk, családjaik és gyermekeik jólétéről, a világbéke megszilárdításáról. Dicsőség a csehszlovák nőknek! Előre a béke és szocializmusért folytatott harc győzelméig! CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. Ä szovjet nők bizottságának üdvözlete a csehszlovák nők országos konferenciájához Drága elvtársnők! A szovjet nők bizottsága a Szovjetunió asszonymillióinak nevében szívélyes üdvözletét küldi önöknek, a csehszlovákiai nők országos konferenciája résztvevőinek. A szovjet nők, akik minden erejüket a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán kitűzött programnak és a kommunizmus építése hatalmas programjának szentelik, az Önök közvetítésével üdvözlik az összes csehszlovákiai nőket. Drága asszonytársak! őszinte örömünket fejezzük ki az Önök gyönyörű eredményei felett. Önök, akiket Csehszlovákia Kommunista Pártja nevelt, a népi demokratikus rendszer éveiben hatalmas erővé váltak az új élet kiépítéséért, hazájuk gazdasági és kulturális életük sikeres fejlesztéséért folytatott harcban. Szívünk egész melegével sok új sikert kívánunk önöknek drága barátaink nemes munkájukban, melyet Qyö nyörű hazájuk jólétéért végeznek, továbbá a második ötéves terv teljesítésében. Mindig közösen fogjuk védelmezni a béke, haladás és szocializmus ügyét. Éljen a csehszlovákiai és szovjet nök megbonthatatlan barátsága. A Szovjet Nök Bizottsága. Á Szlovák Nemzeti Tanács szűkebhkörő elnökségének ülése Pénteken, június 29-én ült össze a Szlovák Nemzeti Tanács szűkebbkörű elnöksége 37. ülésére. Az ülést František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke vezette. A szűkebbkörű elnökség értékelte a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága ülésén elhangzottakat. A szűkebbkörű elnökség megállapította, hogy a bizottság e jelentős kérdésekről nagy felelősségtudattal tárgyalt és a képviselők az egésznapos tárgyalás folyamán sok hozzászólást és javaslatot tettek második ötéves tervünk első aratásának sikere érdekében. A Szlovák Nemzeti Tanács szűkebbkörű elnöksége határozatot hozott továbbítani a bizottság határozatát a Megbízottak Testületének, valamint az érdekelt megbízotti hivataloknak és szerveknek. Egyúttal feladatul adta a képviselőknek, hogy a határozat értelmében segítségére legyenek az aratás, cséplés és begyűjtés kérdéseinek megoldásában. SLOVAN—RAPID 3:1 (0:0) A Slovan stadionjában 50 000 néző előtt a Slovan szünet után jobb volt és már 2:0 arányban vezetett, de aztán Hanappi szépített s így, bár még egy gólt szerzett az otthoni együttes, 3:4 arányú egyesített gólaránnyal kiesett a további KK-küzdelmekből. Játékvezető: Zsolt (Magyarország). UDÁ—BP. VASAS 2:2 (1:1) , A strahovi stadionban az ODA csapata csak döntetlen eredményt ért- el a vendégek ellen s így a Bp. Vasas 4:2-es összgólaránnyal jut tovább az idei KK elődöntőjébe. Játékvezető Lemesics (Jugoszlávia). Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom funkcionáriusainak aktíváján Prágában František Zupka, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke tartotta a fő beszámolót. Az alábbiakban kivonatot közlünk František Zupka beszámolójából: — A bérkérdés legkomolyabb hiányosságai abban mutatkoznak, hogy nem elég fokozatos a munka nehézsége és' a szakképzettség szerinti bérösszeg, és a teljesítményt sem veszik eléggé tekintetbe. Erről máisokat vitáztak és az alapszervezetekben is bírálták e jelenségeket. A felszólalások túlnyomó része megerősítette, hogy a hiányosságok okai nemcsak a bérszervezésben, hanem a bérezés gyakorlatában is megvannak. Annak ellenére, hogy már hosszú évek óta igyekszünk rendet teremteni a műszaki normázásban, döntő fordulat ezen a szakaszon még mindig nem állt be. Még mindig az elavult normák okozzák azt, hogy a kisebb szakképzettséget igénylő munkáért és a kisebb teljesítményért gyakran éppen olyan bért fizetnek, mint a nagyobb szakképzettséget igénylő munkáért és a magasabb teljesítményekért. A műszaki normázás hiányosságai meggyengítik a munka eredményei iránti anyagi érdekeltséget, miután a bér összege inkább a normák minőségétől, mint a munkatermelékenység növekedésétől, és ezzel együtt á termelési feladatok teljesítésétől függ. Az elavult teljesítményi normák lehetővé teszik a munkaszervezés hiányosságainak leplezését. Ha az üzemek bérezési gyakorlatának általános megjavításáról beszélünk, egyáltalán nem titkoljuk, hogy rendezni kell az egyes bér- és fizetési rendszereket. Főleg a munkabérek tarifa rendszerét kell rendezni, hogy a szakképzett munka jutalmazása jobban eltérjen a szakképzettséget nem igénylő munkák jutalmazásától. hogy a tarifák része alapvetően emelkedjék a béreknél. A bértarir% O J S Z O Ä szakszervezetek feladatai a CSKP országos konferenciája után 1956, július 1, fák megváltoztatását, melyeket az -j tarifa-szakképzettségi katalógusok bevezetésével együtt valósítunk meg, az indokolt teljesítményi normák legszélesebbkörü bevezetésével kell összekapcsolni. A mérnöki-műszaki dolgozók és a hivatalnokok jutalmazásánál fokozatosan meg kell szüntetni az eddigi nivellálást, és biztosítani a szakképzett dolgozók fizetéseinek gyorsabb emelkedését. Egyes nem termelő ágakban is az elvégzett munka társadalmi jelentőségével összhangban kell meghatározni a béreket és fizetéseket. Egyúttal meg kell szüntetni egyes bérrendszerek bonyolultságát és a prémiumrendszer homályosságait. Ezzel lehetővé tesszük operatívabb felhasználásukat az üzemekben A szakszervezet emellett megköveteli, hogy a bérrendszer egyszerű és mindenki által érthető legyen. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom aktív részvételével már ebben az évben megkezdték a bérrendszerek rendezését. Rendezték már az építkezés, a posta, a poligráfiai, az iskolaügyi, az egészségügyi és a kísérleti intézetek béreit, megjavult a prémiumrendszer a bányászatban és a külkereskedelemben. Ezekkel a rendezésekkel csaknem évi 600 millió koronával emelkednek a béralapok. Ez nagy összeg. Azonban mennyivel nagyobb lehetne még, ha megszüntetnék az üzemekben a túlságosan sok selejtet, a munkahiányzást, a nem kívánatos munkahullámzást, melyekről a központi szakszervezeti tanács IV. plenáris ülésén beszéltünk, és melyek százmillióktól fosztják meg népgazdaságunkat. A munkaidő lerövidítésére vonatkozólag František Zupka többek között ezt mondta: — A munkaidő lerövidítését nem lehet majd minden reszortban egy sablon szerint megvalósítani. Figyelembe kell venni minden termelési ág különleges feltételeit és azok alapján idejében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Igen fontos a munkaidő rövidítés céljának helyes értelmezése — vagyis az, hogy a dolgozóknak több szabad időt adjunk. Most dolgozzak ki a 46-órás munkaidő bevezetésének alapelveit, melyeket azután jóváhagynak. itt nagyon felelősségteljes feladat hárul a szakszervezeti szövetségekre, melyeknek a minisztériumokkal együtt hatékonyan segíteni kell a vállalatokban megteremteni azokat a feltételeket, hogy a munkaidő lerövidítését necsak bevezessék, hanem hogy az a munkaidő teljes kihasználásában, a termelés szüntelen emelésében, a munkatermelékenységben, s ezzel együtt az összes dolgozók életszínvonalának emelésében valóban megnyilvánuljon. A betegbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás megjavítására vonatkozólag ezt mondta: A munkások és a hivatalnokok közötti különbség megszüntetése és a betegsegély alapvető emelése mellett a betegsegélyzésben a következő főbb változtatásokat fogjuk javasolni : A betegbiztosítási összegeket, melyeket eddig szilárd összegben határoztak meg és amely relatívan annál alacsonyabb volt, minél nagyobb volt. a kereset, most a tiszta bér százaléka szerint fogják kiszabni, mely annál magasabb lesz, minél hosszabb a megszakítás ntjlküli munkaviszony ideje. Ezzel megszüntetjük az eddigi helytelen egyenlősdit és biztosítjuk, hogy a betegsegélyzés valóban megfeleljen a munkaérdemeknek. Megjavul a nők terhességi és anyaszabadsági idejének biztosítása. Az anyaszabadság idején 18 héten át magasabb pénzsegélyt kapnak, a pénzösszeg nagysága a megszakítás nélküli munkaviszony ideje szerint fokozódik és a tiszta bér százalékához viszonyítva szabják ki. Javasoljuk a családtagok temetkezési segélyének emelését, melynek eddigi összegére sok panasz volt. A nyugdíjbiztosításnál a következő fő változtatásokat javasoljuk, melyek nagy javulást jelentenek az eddigi helyzethez viszonyítva: Az asszonyoknak és a föld alatt dolgozó bányászoknak az eddigi 60. évükben nyújtott öregségi segélyt már 55. életévükben megadni. Azoknak a nyugdíjasoknak, akik tovább dolgoznak, ki kell fizetni nyugdíjuk egyharmadát és minden egyes további munkában töltött évért a jövedelem 4 százalékával kell emelni a nyugdíjat; emellett a 65. évtől kezdve ki kell fizetni a teljes nyugdíjat még akkor is, ha a nyugdíjas tovább dolgozik. A rokkantsági járulék mellett be kell vezetni a részbeni rokkantjárulékot. A rokkantsági és öregségi járulékokat az eddigi helyzethez viszonyítva jelentősen emelik. Ezek a béreknek legalább 50 százalékát fogják kitenni és a munkában töltött idő szerint fognak emelkedni úgy, hogy itt is igazságosabban jutalmazzák a munkaérdemeket, mint eddig. A nyugdíjösszegnek megállapításánál az átlagos évi kereset a 60., esetleg 55. életév előtti utolsó tíz év átlagkeresetét fogják számítani, rokkantaknál a rokkantság beállása előtti tíz évet veszik alapul. Most arról van szó, hogy már ma megteremtsük a feltételeket a nemzeti biztosítás új rendezésének biztosítására. Továbbá meg kell szilárdítani a szocalista törvényesség betartását a nyugdíjjárulékok eldöntésénél és nagyobb felelősséggel kell gazdálkodni a betegbiztosítási eszközökkel. Az új technika érvényesítésével kapcsolatban František Zupka többek között ezt mondotta: — A termelés műszaki haladására nagy befolyást gyakorol a legjobb dolgozók és újítók haladó tapasztalatainak kihasználása és az újítók és feltalálók tömeomozgalmának fejlesztése. Feladatunk szoros együttműködést biztosítani, hogy a gazdasági szervek felelősen teljesítsék kötelességüket az újítókkal és feltalálókkal szemben. A szakszervezet munkájának megjavítására a Központi Szakszervezeti TaÄács elnöksége június 21-i határozata értelmében az V. plenáris ülésig számos intézkedést fog megtárgyalni. Mindenekelőtt a szakszervezeti szerveknek és a népgazdaság fejlesztési t*rvének előkészítésében, összeállításában és ellenőrzésének teljesítésében való részvételről van sző. A kormány a legközelebbi napokban megtárgyalja a javaslatot. Hasonló módon javasoljuk az FSZMszervek részvételét a bérrendezéseknél. Főleg a szakszervezeti szövetségek feladatainak megvilágításáról van szó a bérjavaslatok kidolgozásánál. Továbbá javaslatot terjesztünk elő arra, hogy a kulturális és testnevelési berendezések beruházási építkezését és karbantartását a szakszervezetről az illetékes szervekre vezessék át. Hasonlóképpen javasoljuk, hogy egyesítsék a gyógyászati berendezések gazdasági és szakmai vezetését, amellett a szakszervezet sokkal nagyobb súllyal fog foglalkozni a , gyógyászati és szanatóriumi gondoskodásban részesülök kiválasztásával és a nekik nyújtott szolgálatok minőségének ellenőrzésével. A szakszervezeti szövetségek alapszervezetének összetételére vonatkozólag František Zupka elmondta, hopv helyes lesz a nagy üzemekben az üzemi bizottságokon kívül műhelyszervezeteket és szakszervezeti szakaszokat létesíteni ott, ahol a termelés összetétele ezt feltétlenül megkívánja. Ami a bizottságok felállítását illeti, a gyakorlat azt mutatta, hogy nem minden szakszervezeti szervnél kell létesíteni, az összes bizottságokat, elég ha csak azokat létesítik, melyek az illetékes szerv munkája szempontjából valóban szükségesek. Az V. plenáris ülésig az alapszervezetek összetételével együtt fogják megoldani az alapszervezeti funkcionáriusok felszabadításának és jutalmazásának alapelveit is.