Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-02 / 153. szám, szombat

A Szovjetunió villamosítása Amit a számok mondanaK... Azt szokás mondani: „száraz számok ..unalmasak". Vannak azonban olyan számok, amelyek szebben beszélnek a legszebb költeménynél is. A mi valóságunk, terveink, a jövőbe vetett hitünk mind pontos tudományos számításon alapulnak. Megszoktuk az új életet jellemző szavakat: irányelvek, tervek, új ötéves terv. Tudjuk, hogy merész feladatainkat teljesíteni is tudjuk. Mindez valóság és nem ábránd. Előttünk vannak a párt XX. kongresszusának a hatodik ötéves tervre vonatkozó Irányelvei. Nézzük csak meg az irányelvek ama részét, amely ezen egyszerű mondattal kezdődik: „A villamosítás terén ..." Mit kell elvégeznünk ezen öt év alatt, amely aránylag rövid idő, de a Kommunista építés feltételei között nagyon tartalmas? „Az ötéves terv folyamán a turbinás villanyerőművek teljesítményét mintegy 2,2-szeresére, a vízierőmüvek teljesítményét 2,7-szeresére kell fokozni..." Ez annyit jelent, hogy a hatodik ötéves tervben több villanyáramot fejlesztő gépet helyezünk üzembe, mint a villamosítás 35 éve alatt. Öt év 35 évvel szemben! 1960-ban 320 milliárd kilowattóra villanyáramot fejlesztünk majd. Ez 168-szor több, mint amennyit a cári Oroszországban 1913-ban, 64szer több, mint az első ötéves terv elején, 6,5-ször több, mint a legutolsó háború előtti évben és 88 százalékkal több, mint az ötödik 5 éves terv végén termeltünk. Öt év alatt 88 százalékkal többet! Az ötéves terv legutolsó évében a Szovjetunióban naponta majdnem kétszer annyi villamos áramot fejlesztünk, mint amennyit Oroszország villamosítása tervének első évében, 1920ban az egész év alatt. Egy fél nap alatt az egész évi termelést! Ilyen hatalmas ütemű a mi építésünk, ilyen lendülettel megyünk lankadatlanul előre. A száraz számok lerázzák magukról az érdektelenséget, megelevednek, megszólalnak, meggyőzően beszélnek a hatalmas teljesítményről. Elgondolkodunk, mi is az, ami ennyi villanyáramot ad és mi módon válik ezen villanyerő javunkra? A folyamok, folyók erejét igába hajtottuk, az izzó szén, a földgáz, a tőzeg, az atomerő az eddiginél sokkal nagyobb mértékben olvasztja majd az ércet, hajtja a gépet, a villamos vonatot, az elektro mos traktorokat. Éjszaka fényt, hőségben hideget, télen meleget adnak, megkönnyítik és megszépítik sok millió ember életét. Nehezen lehetne találni olyan termelési szakot, ahol nem lennénk ráutalva a villanyáramra. Ma nehezen képzelhető el kulturális élet villany nélkül. A villanyerőt azzal a bűvös hatalommal hasonlíthatnók össze, amely a mesebeli hősöknek lehetővé tette, hogy egyetlen éjszakán át palotát építsenek, a föld mélyébe hatoljanak és égi magasságokba emelkedjenek. A szovjet emberek, felvértezve e hatalmas erővel, mint többet és többet termelnek majd, nagy mértékben fokozzák a munkatermelékenységet, idejüket új feladatok megoldására, a természet titkainak megoldására, a technika javítására, ésszerű, bonyodalmas szerkezetű, nagy teljesítményű gépek gyártására fordítják. Iljics villanyégője Archimedes csavara, a Röntgen-sugarak, Polzunov gőzgépe olyan felfedezések és találmányok, amelyeket felfedezőjükről, vagy feltalálójukról neveztek el, akik a tudomány vagy a technika könyvében új oldallal gazdagították az emberiséget. A közismert közönséges villanyégőt a szovjet nép több mint harminc éve nem a feltalálóról, hanem a forradalom lángelméjéről nevezte el. Vlagyimir Iljics Lenin volt az, aki a dolgozók kormányának megalakítása után rámutatott a villamosítás fontos és döntő szerepére az új kommunista társadalmi rend kiépítésében. Hatalmas erőműveink ötéves terveink első alkotása a Dnyeprogesz (vízierőmű a Dnyepejen). „ A Dnyeprogesz fontos határkő államunk történetében, fénylő csillag évek során üzembe helyezett villanyerőmüveink rendszerében. Az a hatalmas duzzasztógát, amely a Dnyeper folyó medre fölött emelkedik, államunkat a vízierőművek építésének terén világviszonylatban is magas színvonalra emelte: ez Európa legnagyobb vízierőmüve. Teljesítménye 560 000 kilowatt. Ez a vízierőmű még az első ötéves tervben épült. Az ötödik ötéves terv megváltoztatta a „gigantikusról" való elképze4 n S 7 O 1956. június 2. W lésünket. Gigantikusnak most a Volgán épült Kujbisevi vízierőmüvet nevezzük, amely a múlt év végén szolgáltatott először villanyáramot. Teljes kapacitása 2100 000 kilowatt. Ezt a hatalmas teljesítményt is túlszárnyaljuk a hatodik ötéves tervben, üzembehelyezzük az Angarán a Brat6zkí vízierőművet, melynek teljesítménye eléri a 3 200 000 kilowattot. Ez annyit jelent, hogy többszörösen felülmúlja a gigantikus Dnyeprogeszt. Azonban még itt sem állunk meg! A ienisszeji vízierőmű 5 000 000 kilowatt teljesítményű lesz. Ezek a gigantikus vízierőmüvek nem egyedülálló alkotások, hanem csak a Volgán, a Kamán, a Dnyeperen, a Donon, a Kúrán, az Irtisen épült és a hatodik ötéves terv keretében épülőfélben levő vízierőművek óriásai. Tudjuk, hogy a vízierőmüvek a Szovjetunióban fejlesztett villanyáramnak csak 20 százalékát szolgáltatják. 80 százalékot a hőerőművek adnak. Ezekből is építünk gigantikus üzemeket. Az ötödik ötéves tervben a Dnyeprogeszhez hasonló erőmüvek egész sora épült, amelyek hajtóanyaga nem víz, hanem a szén. Ezek a Juzsno-Kuzbaszkaja, a Mironovszkaja, a Szlavianszkaja hőerőművek. Azokon a területeken, ahol a szükséges hajtőanyag a természetben nagy menynyiségben található, megkezdtük már 900 000—1 200 000 kilowattos teljesítményű hőerőművek építését. Erősen fellendül a kisvillamosítás is. A kis kolhozvillanytelepeken kívül az új ötéves tervben nagy kolhozokat összekötő járási és járásokat összekapcsoló vízi-, szén-, gáz- és tőzeghajtású erőműveket építenek. Az atomenergia békés célokra való felhasználásának terén a hatodik ötéves terv keretében hatalmas lépéssel halad előre a 2—2.5 millió kilowatt teljesítményű atomerőhajtású villanyerőművek építése. A villamosítás minden terén fokozódik a teljesítmény, a villamos ipar új gigantikus művei kapcsolódnak a termelésbe. Az enercetika és a földrajz Nagyon jól emlékezünk Lenin szavaira: az egész állam villamosítása." Hazánk rendkívül nagy kiterjedésű. Nem lehet minden táját egyszerre átfogni. A villamosítás sem történhetett egyszerre. Legelőször a gazdaságilag fejlett és sűrűn lakott területeket kellett villamosítani, ahol a nagy építkezésekkel járó kiadasok viszonylagosan csekélyek, az eredmények pedig a legjobbak voltak. Ilyen, gazdaságilag magasan fejlett területek a Szovjetunió európai részében voltak. Ha a villamosításról néhány évvel ezelőtt készített térképre tekintünk, azonnal észrevesszük, hogy az Uralon-túli hatalmas területen a villanytelepek gyéren voltak. Kelet-Szibéria és a Távol-Kelet hatalmas területei a térképen fehér foltokként mutatkoztak. Azonban hazánk keleti tájain található teljes szénkészletünk 75 százaléka, erdei gazdaságunk 80 százaléka. Ugyancsak ott vannak színes fém lelőhelyek és értékes érceink, vasérceink, vegyi és építészeti anyagunk nagy készleteinek lelőhelyei. Szibéria legnagyobb kincsei közé tartoznak a folyói, az Ob, Irtisz, Jeniszszej, az Angara, Lena és az Amúr, valamint számos nagyobb és kisebb folyó a vízierő hatalmas tárházát rejti magában. E hatalmas qazdagsággal rendelkező terület bekapcsolása a gazdasági életbe, — hogy javára legyen a népnek — ez az a feladat, amit maga az élet állított elénk. A hatalmas ütemben fejlődő szibériai és távolkeleti városok, gyárak és bányák olcsó vlllanyerőveí valő ellátása csakis a szibériai folyamok és folyók természeti erőinek kihasználásával történhetett. Az építészek eljutottak végre az Angarához is. Tervbe vették a vízierőművek egész sorának építését, amelyek teljesítménye meghaladja majd a 10 millió kilowattot. Az új ötéves terv első évében üzembe helyezik az első angarai vízieräművet, az Irkutszkit, amely 660 000 kilowattenergiát termel majd, Az Angarán épült vízierőművek közül a legnagyobb a Bratszki lesz, amely évente 22 milliárd kilowattórát ad, vagyis annyit, mint a két volgai, a kujbisevi és a sztálingrádi együttvéve. „Meg kell kezdeni a Krasznojarszki 3 200 000 kilowatt teljesítményű vízierőmű építését a l em6szai folyón" i— így szólnak a hatodik ötéves terv irányelvei. — Ez a vízierőmű vezeti be a Jeniszej folyón tervezett vízierőművek övezetének építését. . Az a villanyáram, melyet az Angara. a Jenisszei és az itt fejtett szén ad, olcsó lesz. összehasonlításul megemlíthetjük. hogv a kanszko-ienisszei, és az irkutszk-cserehovszkl szén mindössze harmad—ötödrészébe kerül az ország más táján bányászott szénnek. És a Bratszki erőmű villanyáramának önköltsége évente 200 millió rubellel lesz kevesebb, mint a kujbisevi és sztálingrádi áramáé. A szibériai villanyerőmüvek kezünkbe adják a természeti kincsek lelőhelyei gazdag tárházának kulcsát. A bauxit, magnezit, vasérc a föld belsejében kiaknázásra vár, hogy az ember szolgálatába álljon. A villamosítás, a villamos-kohászat, valamint a szén vegyi feldolgozása Szibériát az ásványok ipari felhasználásának legnagyobb területévé változtatják. Ritka eset, hogy a természetben olyan szerencsés körülmények találkozzanak. mint az Angara és Jeniszszej vidékén, aholmind a hasznos ásványok, mind a hatalmas erőforrások rendelkezésre állanak. Hazánk sok tája ásványban gazdag, azonban hiányoznak a szükséges erőforrások. Hatalmas villanyhálózat « Az új ötéves terv jelentősen megváltoztatja e térkép arculatát. Nemcsak új, hatalmas erőmüvek, hanem egész villanyhálózat-rendszerek keletkeznek. A 400 000 volt feszültségű vezeték összeköti Közép- és DélOroszországot az Ural vidékeivel. így alakul ki a Szovjetunió európai részének hálózati rendszere. Az élő szervezet vérkeringéséhez hasonlóan e rendszer lehetővé teszi, hogy villamos árammal lássuk el népgazdaságunk valamennyi „szervét", és hogy a tartalékokat oda irányíthassuk, ahol pillanatnyilag a legnagyobb szükség van rájuk. A mostani ötéves terv során megkezdik a legnagyobb szibériai villanyáram-hálózati rendszer kiépítését. Ha azután a szibériai hálózati rendszert összekapcsolják az európaival, Szibéria másfélszer annyi áramot szolgáltathat az Ural vidéknek, mint a Bratszki erőmű és ezzel hathatósan hozzájárul természeti kincseinek kiaknázásához. Egyetlen hatalmas villamos hálózat övezi majd körül az ország egész területét és elegendő villamos árammal látja el a népgazdaság minden ágazatát. A jövő tŕvlatai Minden lehetőségünk megvan arra, hogy az Amerikai Egyesült Államokat az "energetika terén utóiérjük és tú! is szárnyaljuk és hogy e téren népgazdaságunk és lakosságunk állánjdóan növekedő igényeit teljesen kielégíthessük. Határtalan lehetőségeket rejt magában ezenkívül az aton is. Atomhajtású erőművek felépítésével új, kimeríthetetlen, olcsó erőforráshoz jutunk. íme, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusának irányelvei nagyon sokat mondanak nekünk. A. Nikonov cikkéből Képek a Lengyel Népköztársaságból Az Oswienczimi hatalmas vegyikombinát egy részlete A Lengyel Népköztársaság egyik legújabb erőmüve a Czechnicy villanytelep. Marian Slodkowsky, a Zychliny Wilhelm Pieck transzformátor gyár ki-, tünö fiatal szerelőmunkása. A prágai Nemzeti Színház második előadása Párizsban Párizs, május 31. (ČTK). — A prágai Nemzeti Színház együttese a párizsi közönségnek szerdán, május 30-án bemutatta Vítézslav Nezval „Ma még lenyugszik a nap az Atlantisz felett" című színjátékát. A közönség nagyon kedvezően fogadta a színdarabot, és a kritika különösen a rendezést értékelte. Az előadás után a színházban ünnepi vacsorát rendeztek, amelyen az együt-' tes tagjain, dr. Josef Urban csehszlovák nagyköveten és a diplomáciai testület többi tagján kívül részt vett sok francia és külföldi színművész, újságíró és kultúrális tényező. Franciaországi riportsorozatunk: ZENEI ELET PARIZSBAN zenei szezon áprilisban és májusban érte »'. Párizsban tetőpontját. A zenei események olyan érdekesek és számbelileg annyira jelentékenyek, hogy elég nehéz ezek közül helyesen választani. Ugyanazon időpontban több világhírű művész vagy együttes hangversenyez, ami sajnos néha kizárja egészen kiváló művészek meghallgatását. A párizsi operában Weber Oberonját néztem meg, amely a párizsi közönség szerint komoly sikerű előadás. Ennek köszönhető, hogy az előadás ki volt árusítva és igen nehezen lehetett jegyet szerezni. André Cluytens, a nálunk is jól ismert karmester (részt vesz az idei Prágai Tavaszon is) vezényelte az előadást, főszereplője Nicolai Gedda volt Huon szerepében. Meg kell vallanom, hogy az előadás csalódást jelentett számomra. Még a legjobban a zenekar állotta meg a helyét, az énekesek, Geddát is beleértve, gyengék voltak, Szakértők szerint is, ezen az estén az előadás színvonala alacsonyabb volf a szokottnál, a balett sem nyújtott rendkívülit. Néhány nappal később ugyancsak az operában Wagner Tristan és Izoldáját láttam a Berlini Városi Operaház előadásában. Az estet Hans Knappertsbuch vezényelte mesterien Az előadás nagy élményt jelentett a párizsi közönségnek és nekem is. Bár megint a párizsi opera zenekara játszott, az ember nem aktr hinni fülének, olyan óriási teljesítményt nyújtott Knappertsbusch irányítása alatt. Az előadás a berlini együttes diadalát jelentette. Mind a rendezés, mind pedig a színészi alakítások rendkívüliek voltak, az énekesekről nem is beszélve. Szűnni nem akaró tapsvihar fogadta az előadás végét. A szereplőket a karmesterrel az élükön, kórusban hívták ki számtalanszor a függöny elé. Hasonló tombolással f gadta a közönség ennek az operának mind a három előadását és a sajtóvisszhang is rendkívüli volt. Néhány nappal a Tristan előadása után. ugyancsak német sikernek voltam tanúja. A párizsi operaházban ezúttal a Berlini Filharmónikus zenekar lépett fel Herbert von Karajannal az élén. Ez a zenekar két egymást követő este szerepelt, más és más műsorral. Elsó estjükön Haydn Londoni szimfóniáját, R. Strauss Till Eulenspiegeljét, valamint Beethoven III. szimfóniáját (az Eroikát), másik hangversenyükön pedig, — amelyen magam is jelen voltam, — Händel Concerto grossoját, Honegger Liturgikus szimfóniáját és Brahms II. szimfóniáját játszották. A zenekar kitűnő együttes, amelynek nagyon jól kiegyensúlyozott, puha hangzású vonósai és 1 igen jó fúvósai vannak. Bár remek együttesről van szó, örömmel állapítottam meg, hogy a mi Cseh Filharmóniánk messze felülmúlja ezt a zenekart, amely pedig szintén világhírnek örvend. Karajan remek karmester, aki egész músorát fejből, csukott szemmel vezényelte. Az est fénypontja Brahms II. szimfóniája volt, melyben a zenekar és a karmester felülmúlták önmagukat. A szűnni nem akaró tapsok után ráadásul Tanr.häuser nyitányát játszották grandiózusán. A zenekar és a karmester a hangversenyeik iránt megnyilvánuló érdeklődést teljes mértékben megérdemelték és beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ugyancsak ebben az időben szerepelt Párizsban a Belgrádi Operaház, amely Borodin Ig^r hercegével és Muszorgszkij Hovancsinájával ért e! rendkívüli sikert. A sajtó a legnagyobb elismerés hangján ír a jugoszláv művészekről, akik közül egyesek komoly felfedezésszámba mennek, mint például a nálunk is jól ismert Csangalovics. Igen gazdag a program az instrumentális zene terén. Hogy csak néhány nevet említsek, akikkel a plakátokon találkoztunk: Brailowszky, Heifetz, Casadesus, Arrau, Backhaus és sok más világhírű sztár. Brailowszky Chopin-estet adott a Chaillot palotában. Annak ellenére, hogy ez a hangversenyterem kb. 3000 személy befogadására épült, a hangverseny teljesen kiárusított volt. Brailowszky, aki kb 50—55 éves lehet, ragyogó formában játszott és hatalmas közönségsikere volt. Brailowszky játéka könnyed, technikája gyöngyöző, színesen, plasztikusan formálja meg mondanivalóját, lenyűgöző erővel rendelkezik, ugyanakkor pianisszimói leheletszerűek. gm ondkívüli sikere volt Casadeílv susnak is. aki a Lamourexvel és feleségével Gaby Casadesussal szerepelt. A koncertet Pierre Dervaux vezényelte. Ez a hangverseny társadalmi eseménynek számított, amit egyrészt a lepedő nagyságú falragaszok, másrészt a megjelent közönséq elenqanciája i6 igabolt. A koncertet Párizs egyik legnagyobb hangversenytermében a 3500 férőhelyes Pleyel terembgn tartották. Bár az este irtózatos hőség volt, az első 10— 15 sorban ülő hölgyeken szórmebolerók, ezüstr5kák díszelegtek, míg a férfiak (ugyancsak az első sorokban) főleg szmokingban voltak. Különben a közönség, amely között sok volt a külföldi vendég, a legkülönfélébb öltözékekben jár hangversenyekre és színházba. Ez általában jellemző a párizsi publikumra — sportruhától kezdve estélyi öltözékig, mindenféle ruhát látni esténként. Pierre Dervaux bár fiatalember, már most is kitűnő karmester. Remekül vezényelt, példaszerűen, érzékenyen és igen ízlésesen kísérte a műsoron levő három Mozart zongorahangversenyt. Casadesust leginkább puha billentése, plasztikus játéka és kitűnő technikája jellemzi. Felesége egyenrangú partnere volt és megérdemelten osztozott a ;.agy sikerben. Bernáth József