Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-10 / 161. szám, vasárnap

Moszkvában folytatódnak [zovjet-jugoszláv tanácskozások kT/'to jugoszláv elnök és N. A. Bulganyin hajókirándulása Petrodvorecbe Lenin.gr fc június 8. (TASZSZ). — Leningrád®) reggel öta esett az eső, 11 tájban alonban kezdett kiderülni. Bulganyin és Tito elvtársak elhatározták, hogy Petrodvorecbe látogatnak. Leningrád 1 akosainak tízezrei üdvözölték őket, amikor autóikon a Névaparti kikötőbe hajtattak. Ütrakészen várta itt őket I. I. Bajkov, tengernagy hófehér „Albatrosz" hajója és több más hajó. Joszip Broz-Tito és felesége, N. A. Bulganyin, Edvard Kardelj és felesége, Kocsa Popovics és felesége, Mihalko Todorovics, Jakov Blazeevics. D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere és felesége és mások az Albatrosz fedélzetére szálltak. A hajó elindult a kikötőből és a Néva nyílt vizén siklott tova. Néva partjai mentén számos nagy iparvállalat fekszik. N. I. Szmirnov, a leningrádi Városi Végrehajtó Bizottság elnöke tájékoztatta Tito és Bulganyin elvtársakat és kíséretüket arról, hogy mit gyártanak ezek az üzemek. Petrodvorec látogatói a vendégeket meleg tapssal és üdvkiáltásokkal fogadták. N. A. Bulganyint és J. BrozTitot pionírok vették körül és óriási virágcsokrokat adtak át nekik. A pionírok megkérték Tito elvtársat, hogy tolmácsolja üdvözletüket a jugoszláv gyermekeknek. A vendégek ezután megtekintették a petrodvoreci szökőkutakat és a parkot. A ragyogó., napfényben ragyogott a fák üde zöldje. N. A. Bulganyin és Joszif Broz-Tito átsétáltak a parton, megcsodálták a szökőkutakat. A vendégek körül a Leningrádból érkező látogatók egyre szélesebb gyűrűt vontak. A Monplaisir kastély bejáratánál Tito marsall észrevett egy fényképezőgéppel felszerelt kisfiút. Jura Belov, a 419. szártiú iskola ötödik osztályának diákja volt. Jugoszlávia elnöke megkérte a fiatal leningrádi gyermeket, hogy fényképezze le őt N. A. Bulgenyinnal együtt. A kisfiú nagy örömmel több felvételt készített a nevezetes férfiakról. Visszafelé a vendégek autón tették meg az utat. A Leningrádba vezető országút mentén a leningrádiak és a környező falvak lakosainak ezrei melegen üdvözölték őket. A vendégek megállottak a V. I. Lenin leningrádi földalatti vasút „Avtovo" állomásánál. Tito elvtársnak feltűnt, hogy Leningrádban mily rendkívüli tisztaság és rend uralkodik. Jugoszlávia elnöke és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke együtt léptek be az Avtovo állomás csarnokába. Nagy érdeklődéssel tekintették meg a leningrádi földalatti vasút első vonalának állomását és megkérdezték, hogyan folyik a többi vonalak építése. A becses vendégeket barátságosan és szívélyesen üdvözölték a leningrádi Metro utasai. ^ A földalatti vasút megtekintése után a vendégek az Ermitázsba mentek. Végighaladtak a hatalmas termeken, ahol külföldi mesterek íemekművei vannak kiállítva, megtekintették az 1812. évi Honvédő Háború képtárát és a Szovjetunió térképét, amely az' uráli féldrágakövek ezreiből készült. ! Vacsora Tito elvtárs tiszteletére Leningrád, (TASZSZ). — N. I. Szmirnov, a leningrádi Városi Szovjet Végrehajtó Bizottságának elnöke június 8-án vacsorát adott Joszip Broz-Titonak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének és N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének tiszteletére. A vacsorán résztvettek: Joszip Broz-Tito elvtárs és felesége, N. A. Bulganyin, Edvard Kardelj, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke és felesége és más hivatalos személyek, a Területi és Városi Szovjet képviselői, tudósok és kulturális dolgozók. A vacsora nagyon meleg és szívélyes légkörben folyt le. Tito elnök és N. A.Buhanyin e utaztak Leningrádból Leningrád, (TASZSZ). — Június 8án Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint kíséretük elutaztak Leningrádból. Az ünnepélyesen feldíszített Moszkvai pályaudvaron felsorakozott a díszőrség. elhangzott a jugoszláv és szovjet himnusz. Leningrád lakosainak tízezrei, akik a leningrádi utcákon, az állomás előtti téren és a peronon gyülekeztek, szívből jövő melegséggel üdvözölték Joszip BrozTito és N. A. Bulganyin elvtársakat. A Leningrádi Városi Szovjet Végrehajtó Bizottságának elnöke köszönetét fejezte ki a jugoszláv vendégeknek látogatásukért és megkérte őket, tolmácsolják a jugoszláv népnek a leningrádi dolgozók őszinte, baráti üdvözleteit. Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke válaszában megállapította, hogy ő és elvtársai sohasem felejtik el azt a baráti fogadtatást, amelyben Leningrádban részesültek. Moszkvában folytatódnak a szovjet—jugoszláv tárgyalások Június 9-én Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke feleségével és kíséretével különvonaton Leningrádból visszatért Moszkvába. Ugyancsak visszaérkezett Moszkvába N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere, N. M. Pegov, a Szovjetunió Leg A francia nemzetgyűlés ismét bizalmat szavazott Guy Hollét kormányának Párizs, (ČTK) — A francia nemzet"vfllés pénteki ülésén újból bizalmat szavazott Guy Mollet kormányának. Guy Mollet miniszterelnök június 6-án a nemzetgyűlésben felvetette a bizalmi kérdést, egyrészt az öregségi nyugdíjak javaslatával, másrészt általában a kiöregedett dolgozók nemzeti segélyalapjának létesítésével kapcsolatban. A kommunista képviselők, akik a francia kormány általános politikájáról lezajló szavazásnál tartózkodtak a szavazástól, mert nem értenek egyet a kormány algériai politikájával, bejelentették, hogy ezúttal bizalmat szavaznak a kormánynak. A francia nemzetgyűlés ezután megkezdte az öregségi nyugdíjak törvényjavaslatának első cikkelyéről szóló szavazást, amelyben a kormány mellett 277 képviselő,' ellene pedig 123 szavazott. Az egész törvényjavaslatról megtartott szavazás alkalmával a nemzetgyűlés Guy Móllet kormányának 344 szavazattal 39 ellenében bizalmat szavazott. Az öregségi nyugdíjakról szóló törvényjavaslatot ezután jóváhagyták és most a köztársasági tanács elé terjesztik, amelynek 14 napon belül állást kell foglalnia e javaslathoz. Ha addig nem hagyja jóvá, akkor a parlament végleges döntése érvényes. Az eszmék harcának korszaka R. Nixonnak, az USA elnökhelyettesének beszéde New York (TASZSZ) — R. Nixon. az USA elnökhelyettese Easton városában (Pennsylvánia állam) beszédei mondott. Beszédében visszatükröződött az USA jobboldali köreinek aggodalma a Szovjetunió növekvő tekintélye felett és nyugtalansága az „erőpolitika" folyton fokozodó népszerűtlensége miatt. Napjainkban — mondotta az USA elnökhelyettese — a nemzetközi porondon az emberek gondolataiért folyik a harc. Az e harcban alkalmazott fegyverek nem ágyúk és repülőgépek, hafelső ' Tanácsa Elnökségének titkára "?

m T. e«mék. ~ Vanna

k hatalmas a TlűnirűVí-*!^ Qmatiiaľ. n C in...n(.i« A és más hivatalos személyek. • # * Június 9-én, moszkvai időszámítás szerint 11 órakor a Kremlben folytatták a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttségeinek tárgyalásait. tényezők, amelyek ma a Szovjetunió mellett szólnak. Ha ezeket szem elől tévesztenénk és nem közelednénk hozzájuk reálisan, akkor elvesztenők az emberek gondolataiért vívott harcot. Nixon említést tett az ázsiai országokban tett útjáról és beismerte hogy ezek až országok békére törekszenek, főként azok az országok, amelyek nemrég szabadultak fel a gyarmati járom alól. „Ezeknek az országoknak — folytatta —, a kommunisták békét kínálnak... És mi ezzel szemben gyakran beszélünk háborúról és katonai tömbökről..." Nixon beismerte továbbá, hogy Ázsia és Afrika számos részében növekszik a felháborodás a nyugati országokkal szemben, mert a nyugati országok gyarmatosító, imperialista politikát folytatnak, vagy pedig még nemrégen ilyen politikát folytattak. Arra a kérdésre, milyen legyen až USA politikája — Nixon kijelentette, hogy „az USA-nak továbbra is fenn kell tartania hatalmas katonai erejét és igyekeznie kell megvédelmeznie létfontosságú szövetségeit a külföldi országokkal. FRANCIAORSZÁGI RIPORTSOROZATUNK: N

( em hiába büszkék a franciák fővárosukra, Párizs valóban rendkívül szép város. Ha ehhez hozzá képzeljük, hogy az évszak legszebb hónapiát — májust — tölthetem itt, amikor a város festői képet nyújt lombos fasoraival és virágzó parkjaival, érthető, hogy Párizs mély benyomást gyakorolt rám. Mindjárt érkezésem estéjén kisétáltam az ünnepélyesen kivilágított Etoile-térre, hogy a diadalívtől elindulva végig Champs El.vséen gvalog eljussak a Place de la Concorde-re. Ezekben napokban külföldi államférfiak hiva^ talos látogatáson voltak Párizsban, úgy hogy a város nevezetes helyei fényárban úsztak. Valamennyi szökőkút ki volt világítva, s a reflektorok tömege tette még ragyogóbbá az amúgy is színpompás képet. Tovább haladva a Champs Elvséen, elkápráztatott az egyes kirakatok, reklámok, • egész épületek, sőt háztömbök színpompája. A városnak ebben a részében vannak a legelegánsabb üzletek, a legtöbb kirakat. Hatalmas falireklámok, színes plakátok, különféle színű ernyőkben bővelkedő kávéház- és étteremterraszok teszik ezt a képet rendkívül érdekessé. Ez volt az első benyomásom, amikor elindultam utamra, ne higyjük azonban, hogy csak ez Párizs valódi arca. Alig tettem néhány lépést, ezen a fő útvonalon, amely a tőkésvilág tulajdonképpeni kirakata, megszólított TAVASZ PÁRIZSBAN egy középkorú férfi és alamizsnát kért tőlem, hogy vacsorát vehessen magának. A munkanélküliség egyéb megnyilvánulásaival is találkoztam párizsi tartózkodásom idején. A

párizsi élet egyik jellegzetessége a sok kis kávéház es étterem. Az emberek munka után vagy a akár közben ás. itt a legforgalmasabb utcákon adnak egymásnak találkozót. Egy feketekávé vagy jéggel hűtött ital mellett akár órákat is képesek eltölteni figyelve az arrahaladók tömegét. Egy pohár sör vagy limonádé mellett (kft. 130 frank), akár órákig is elülhet a vendég, anélkül, hogy a pincér tovább zaklatná. Az olvasó tájékoztatására megemlítek néhány árat. A legalacsonyabb fizetésű munkás körülbelül havi 24 000 frankot keres (az átszámítva 480—500 koronának felel meg). Aránylag olcsó az ital, egyes élelmiszerek igen olcsók, igen olcsó a gyümölcs. Viszont lényegesen drágább a színház, hangverseny, opera, — tehát a kulturális élet, mint nálunk. Egy színházjegy például a Sarah Berhard Színházban, ahol Rostand Cyranóját játsszák. 150 frankba került. Az operában a jegyek 300—1400 frank körül mozognak. fA balettre még drágább a belépti díj, vendégszereplés esetén elérik a 2200 frankot is. Ezzel magyarázható, hogy — kivéve, ha külföldi sztárok lépnek fel —, majdnem mindenhez az utolsó pillanatig lehet jegyet kapni. Meg kell még jegyeznem, hogy operában, színházban, sőt moziban egyaránt borravaló jár a jegyszedőnek, amiért az embert a helyére kiséri. Egyik este a színházból jövet (igen hűvös időjárás volt) meglepő látványnak voltam szemtanúja. A földalatti metro egyik állomásán, amely nem volt üzemben, észrevettem, hogy Párizs szegényei éjjeli menedékhelyet rendeztek be. Ezen a körülbelül 4X4 méteres nagyságú területen a puszta földön leterített újságpapírokon 8—10 ember aludt. Bár igen hűvös volt az idő, úgy látszik nem találták maguknak jobb helyet. P

árizs jellegzetességei közé tartozik a remekül megszervezett földalatti vasút — a Metró —. Földalattival el lehet jutni a város bármelyik részébe, és a jegy addig érvényes, amíg az ember ki nem száll ebből a földalatti városból. Egy utazás — akár órák hosszat is — 40—60 frankba kerül aszerint, hogy második, vagy első osztályon utazik az ember. Minden állomáson nagy térképek függenek az olvasó tájékoztatására. A nagyobb állomásokon levő térképeken megállót kis színes lámpák jelzik (minden útvonalat más színű). Az utas. ha a legközelebbi összeköttetést keresi, megnyomja a deszkalapon a megfelelő gombot (a deszkalapon valamennyi állomás neve abc sorrendben van feltüntetve), és a térképen azonnal kigyúl a legjobb összeköttetés. Az átszállókat különböző színek jelzik. A Metro 3—5 perces időközökben közlekedik, minden járat 5—6 kocsiból áll, és nagy sebességgel röpíti az utast célja felé. Igen jellegzetes Párizsra a nyüzsgő éjjeli élet. A késő éjjeli órákig tele vannak az elegáns kávéházak és kis bisztrók, ahol gramafonautomaták szolgáltatják 20 frankért a zenét. M

eglepett, milyen sokan ismerik közülük Csehszlovákiát. Szép emlékek fűzik a franciákat országunkhoz, éppen ezért nagyszámban készülnek hozzánk, hogy világhírű fürdőhelyeinken vaav hegyvidékeken töltsék szabadságukat. Csak jöjjenek minél többen, legalább meggyőződhetnek az itteni életszínvonalról, békeszeretetünkről. Egészen biztos, hasonló vendégszeretettel találkoznak nálunk, mint mi Franciaországban. Bernáth József Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke Moszkvában kíséretével ellátogatott a Moszkvai Autógyárba. Képünk az üzemben tartott nagygyűlést mutatja. Az óriási gyárudvaron a munkások, hivatalnokok, mérnökök és technikusok ezrei meleg ünneplésben részesítik Joszip Broz-Titot, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökét, aki beszédet intéz hozzájuk.