Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-27 / 178. szám, szerda

Á választásokban a független Egyiptom továbbfejlődése győzedelmeskedett (Kairói tudósításunk.) S zombaton, június 23-án Egyip­tom 5 1/2 millió lakosa a sza­vazóúrnákhoz járult, hogy jóváhagyja az új alkotmányt és döntsön az ed­digi miniszterelnöknek, Nasszerna<, az Egyiptomi Köztársaság elnöki tisztségére való jelöléséről. Hétfőn a déli órákban közölték e nagy nép­szavazás végeredményeit, melyhoz hasonló sem a választók részvételét, sem' politikai aktivitásukat és a vá­lasztások demokratikus jellegét te­kintve — főleg azért, mivel semmi­lyen idegen hatalom nem gyakorolt rájuk nyomást — nincs Egyiptom tör­ténetében. Amint az ország belsejében mutat­kozó politikai helyzetből előrelátha­tó volt és ahogyan ezt teljes vilá­gossággal megerősítette a Szuez kör­zetéből az utolsó angol katonák tá­vozását követő ünnepségek lefolyása, a harc eredménye az, hogy egyértel­műen Gammal Nasszert választották meg elnöknek és elfogadták az új alkotmányt. Nasszer-ra 5 496 695 sza­vazat esett (99,9 százalék) a 2857 el­lenszavazattal szemben. A jóváha­gyás végett előterjesztett alkotmány­ra 5 488 255 szávazatot adtak le. Az ellenszavazatok száma 10 046 volt. Ez az eredmény igazolja, hogy a lakos­sáq széles rétegei támogatják a kor­mány politikáját, amely 4 évvel ez­előtt megdöntötte a gyűlölt monar­chiát és éppen e napokban fejezte be tevékenységének első időszakát az idegen megszállás végleges felszámo­lásával, önállóságának és nemzeti függetlenségének kivívásával. A vá­lasztások egyöntetű eredménye azt bizonyítja, hogy az egyiptomiak he­lyeslik az országépítés nagyméretű programját, melyet a kormány tű­zött eléjük és nem félnek a nehéz munkától, mely az iparosítás megva­lósításának és a mezőgazdaság fel­lendítésének útján a demokratikus és társadalmilag igazságos élet biztosí­tásában és fejlesztésében rájuk vár. IP gyiptom történetében először ! ÍM fordult elő, hogy a katonák és a nők is szavaztak. A nők rész­vétele a választásokban önkéntes volt, a férfiaké kötelező. A válasz­tók névjegyzékében nem sok nó volt feltüntetve — körülbelül 150 000. De ez is jelentős szám, ha összehason­lítjuk az egyiptomi nők korábbi, tel­jes politikai jogtalanságát. Kétségte­len, hogy az országépítés további időszakában a női választók száma naoyon gyorsan fog szaporodni. Azok, akiket a szavazóhelyiségekben lát­tunk, teljesen tudatában voltak an­nak az örvendetes ténynek, hogy 5k is részt vehetnek országuk további sorsa feletti döntésben. Mindez az ország függetlenségének elérése alkalmából rendezett ünnep­ségekkel együtt nagyon jó légkört teremtett a választásokhoz, az egy­szerű emberek valóban öntudatos és hazafias részvétele számára ebben a komoly politikai aktusban. És ugyan­ezt a hangulatot tapasztalhattuk az utóbbi napokban nemcsak Kairóban, hanem Alexandriában, Benistuefiben, Fajúmban és Um Saberban, ahová szintén ellátogattunk. így aztán ma a választások eredményét spontán örömmel fogadtál: a kairói utcákon, amelyeket emberek töltöttek meg, él­tetve az elnököt és az alkotmányt, z . új egyiptonti alkotmány, amely a mai napon lépett ér­vénybe, bevezető részében tartalmaz­za ayfő elveket, mutatja a jövőbe ve­zető útat, amely véglegesen megsza­badult a félelemtől, a nyomortól és megaláztatástól, azt az utat, amely Egyiptom fejlődésének mostani kor­szakában a legfőbb cél eléréséhez — az imperializmussal és annak követői­vel való leszámoláshoz, a feudalizmus megsemmisítéséhez és ahhoz vezet, hogy végre megszűnjék a tőkének a kormányra gyakorolt befolyása. Erős nemzeti hadsereg megteremtéséhez, a szociális igazságosság bevezetésé­hez, egészséges demokratikus élet­hez vezet. Az alkotmány magában foglalja a polgárok demokratikus szabadságainak és jogainak egész sorát, többek között a munkára való jogot, az aggsági támogatást, az or­vosi gondoskodást, az iskolai képzett­séget. Meg kell látnunk azt, hogy ezekből a határozatokból nagyon sok­nak még csak programjellege van. Hogy minden egyiptomi állampolgár telies mértékben élvezhesse őket, ahhoz még nagyon sok kemény munkára, nagy kitartásra lesz szükség. A föidtelen Hafiz Ahmed Szálem, a földosztáskor a földesuraktól elvett birtokból 2,5 feddán (1 feddán = 59'29 ár) szántóföldet kapott. Külpolitikai jegyzetünk Az óriáskígyó és áldozatának barátsága A Raynold's News angol vasárnapi újság így nevezte legutóbbi számának szerkesztőségi cikkében az angol-ame­rikai viszonyt. Mi az oka, hogy ilyen nem ép­pen barátságos szavakra fakadnak szövetségesük­kel szemben a higgadt­ságukról, hidegvérükről híres angolok ? Mi lenne más, ha nem áz a mohóság, ahogyan az amerikai tőke kiszo­rítja a brit barátot min­den jelentősebb helyről, ahol a befektetett dollár százszoros hasznot hajt, ahol minden üzleti fo­gás aranyat fiadzik. Ko­runk az olaj korszaka, az olaj kell, az olaj fogy, az olajon keresni lehet. Az pedig csak természe­tes, hogy ahol a világon még akad hely, ahol hasznot hajt az üzlet, ott megjelenik a jószi­matú amerikai tőke és egy-kettőre kiebrudalja a kellemetlen verseny­társat, mert a business­ben nincs pardon, nincs szövetséges, nincs ba­rát. A Daily Express így kesereg: „Az amerikaiak megfosztanak bennünket az olajtól. Megállás nél­küli folyamat ez. Vala­mikor az amerikaiak ve­zettek a világ olajter­melésében, mert terüle­teiken óriási források voltak. Azután feltárták Közép-Kelet olajmezóit. Ma a világ olajtermelé­sének kulcsa Közép-Ke­leten van és ott ma az amerikaiak az urak, ahol valamikor az angoíok voltak fölényben. Az amerikaiak első közép ­keleti támadása az ola­jért Irakban volt. Az 1914—1918-as háború előtt az amerikaiaknak semmiféle ér dekeltségük nem vo 1t ott. Ma az amerikaiak birtokában van ennek az olajnak 23,75 százaléka, amely a múlt évben 33 millió tonna ,fekete aranyat' produkált." Ezután felsorolja a Daily Express az ame­rikai olajtársaságok to­vábbi előretörését. Kö­vetkezett a kuwaiti olaj­mezők elhódítása (múlt évi termelése 54 millió tonna), majd Abadánban játszották ki az angolo­kat (16 millió tonna évi termelése), és a legújabb vásár, amit nemrég hoz­tak nyilvánosságra, hogy az angol kormány elad­ja 177 millió dollárért a Trinidad-i olajat a Te­xas Oil nevű amerikai társaságnak. A nyugat­indiai szigetvilágnak ez az alig 5000 négyzetki­lométer kiterjedésű gaz­dag szigete évente 3,5 millió tonna olajat ter­mel, ami bizony Nagy­Britanniának elkelne, mert jelentős mennyi­ségű olajbehozatalra szorul. A dollárhiányban szenvedő angol kormány azonban inkább túlad Trinidadon, hogy némi dollártartalékhoz jusson, ami azonban nem szün­tet' eti meg Anglia gaz­dasági nehézségeit. Az amerikai üzletemberek jól tudják, hogy a 177 millió doilár lassan úqy­is visszavándorol az ő zsebükbe. Az angol lapok már arról írnak, hogy a tri­nidadi vásár csak első lépés a kanadai gazdag Regent Rafining olajme­zők megszerzéséhez, amely leányvállalata az eladott Trinidad Oil Company-nak. A Rey­nold's News arra figyel­meztet, hogv „az ame­rikai tőke ellenőrzése alá kerül lassan a Brit Nem­zetközösség afrikai tag­államainak gazdag ter­mészeti. kincse." De ez a lap még tovább megy. Egy kicsit megdöbben­ve, kicsit szégyenkezve beismeri, hogy nemcsak az olajjal van baj Ang­liában. Az amerikai tár­saságok az angol ipar különféle más ágazatai­ban is jelentős szerepet játszanak. Az angol film és televízió fölött is számottevő az ameri­kaiak befolyása. A ta­nulságot pedig így ösz­szegezi az említett lap: „Ez a helyzet az áldo­zatát elnyelni szándéko­zó óriáskígyó barátsá­gára hasonlít." SZ. B. De bízhatunk benne, hogy a munka­szerető egyiptomi nép hazafias tet­teivel bebizonyítja, hogy mindez a közeljövőben valósággá válik. Az új egyiptomi alkotmány jellem­ző vonása, hogy nagyon széles jog­körrel ruházza fel a köztársasági el­nököt; e tisztséget a mai naptól Gammal Abdel Nasszer, a mai Egyip­tom legnépszerűbb személyisége vise­li a következő hat év folyamán, aki az utolsó négy év alatt nagy tekin­télyre tett szert. Az újonnan meg­választott elnök aránylag fiatal. 1918. január 15-én született, eredetileg jo­got tanult, de hamarosan a katonai akadémiára került, és hivatásos tiszt lett. A hadseregben a legkülönbözőbb funkciókat töltötte be, míg 1951-ben a katonai iskola tanára lett. Hosszú ideig működött az imperialistaellenes mozgalomban és a monarchia és feu­dalizmus elleni harc fő szószólója és egyszersmind vezető tényezője lett az országban. E cél szellemében állt 1952. június 23-án a hadsereg forra­dalmi megmozdulásának élére és eb­ben a szellemben irányította az or­szágot az utóbbi években. A köztársasági elnök megválasztá­sával befejeződik a forradalmi ta­nács működése, amely eddig irányí­totta az országot; várható, hogy a közeli napokban az elnök kinevezi az úi kormányt, és hogy a legközelebbi hónapokban az alkotmány értelmében kiírják a parlamenti választásokat, nemzetek béketörekvése szem­ei pontjából nagy jelentőségű lesz Nasszer elnök augusztusi moszk­vai útja, jugoszláviai útja is és Neh­ru indiai miniszterelnök júliusra ter­vezett egyiptomi látogatása is. Meggyőződésünk, hogy ebben a tö­rekvésben • egyre nagyobb szerepet játszanak majd az Egyiptom és Cseh­szlovákia között eredményesen fejlő­dő kapcsolatok. A fügaetlen, erős és boldog Egviptom kiépítése, amihez éppen most tették meg az egyik je­lentős lépést, époen olyan rokon­szenves népünknek, mint minden or­szág békeszerető emberének. Vladimír Koucký Az iráni sah Moszkvában Moszkva, június 25. (ČTK) — Hét­főn, június 25-én Moszkva üdvözölte Mohammed Razba Pahlevi iráni sahot és feleségét Szorajja császárnöt, akik a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének meghívására és K. J. Vo­rosilovňak, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöksége elnökének személyes meghívására jöttek a Szovjetunióba. Az iráni vendégeket a központi re­pülőtéren K. J. Vorosilov feleségével, N. A. Bulganyin, A. I. Mikojan, N. G. Pervuhin, G. K. Zsukov és más szov­jet vezetők üdvözölték. Az iráni és szovjet himnuszok el­hangzása után a sah szemlét tartott a díszszázad fölött. K. J. Vorosilov beszédében a Szovjetunió Legfelső Tanácsi Elnöksége és a szovjet kor­mány nevében, valamint saját nevé­ben üdvözölte a sahot és feleségét, és kijelentette: A Szovjetunióban tett látogatásu­kon meggyőződhetnek arról, hogy a szovjet kormány és országunk nem­zetei őszintén óhajtják, hogy az álla­maink közötti kapcsolatok valóban a szomszéd államok jú kapcsolatai, iga­zi baráti kapcsolatok legyenek. Az iráni sah beszédében hangsú­lyozta, hogy az iráni nép is békében és barátságban akar élni a Szovjet­unióval. Az iráni sah N. A. Bulganyinnál és K. J. Vorosilovnál Moszkva, június 26. (TASZSZ) — Mohammed Reza Pahlevi iráni sah június 26-án látogatást tett N. A. Bulganyinnál, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökénél. Az iráni sah ugyanezen a napon látogatást tett K. J. Vorosilovnál, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnökénél. Tito elnök Romániában Bukarest, június 25. (ČTK) — Jo­szip Broz-Tito. a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság elnöke, aki három napos látogatáson van Romániában és a Jugoszláv kormányküldöttség tagjai iúnius 25-én a román vezetők kísé­retében ellátonattak Ploestibe. a ro­mán olajipar központjába. Ploesti la­kossága Tito elnököt és a jugoszláv kormányküldöttség tagjait nagy lelke­sedéssel fogadta. Az üzem megtekintése után Gh. Gheorghiu Dej. a Román Munkáspárt K' zoonti Bizottságának első titkára és Chivu Stoica, a Minisztertanács elnöke fogadást rendezett a iugoszláv vendégek tiszteletére. A fogadáson részt vettek a kormány és a Román Munkáspárt KB politikai irodájának taoiai. A bonni kormány kezdfen tárgyalásokat az N O K-val Bonn, iúnius 26. (ČTK) — „Az össz­német tárgyalások elkerüléséről" cím alatt közölt e napokban a ..Neu Rhei­nische Zeitung' 1 című düsseldorfi szo­ciáldemokrata lap cikket. A lap hang­súlyozza, hogy a német kérdés meg­oldásának egyedüli reális útja a Né­met Demokratikus — és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai kö­zötti tárgyalások. De a hivatalos nyu­qatnémet körök igyekeznek az ország két részének kormányai közötti alap­vető politikai tárgyalásokat akadályoz­ni. A lap a cikk befejező részében fel­hívja a nyuqatnémet kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat az NDK kor­már. ával Németország újbóli egyesí­téséről. ha valóban az ország egye­sítésére törekszik. A_ NDK állama és kormánva jogi szempontból való el­ismerésének, vagy el nem ismeré­sének kérdése gyakorlati jelen­tőségű. „mivel lehetetlen nem el­ismerni azt a tényt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létezik". SZARNYAS ATOM Szovjet tudósok és gépszerkesztők az at omrepülögép elkészítésén dolgoznak Néhány év múlva födkörüli útra indu l az atomrepulögep Moszkva, (ČTK). — A szovjet re­pülönappal kapcsolatban a repülő­szakértők cikkeinek egész sora jelent meg a szovjet sajtóban, sok érden?­set és újat hozva a szovjet repülő­gépipar továbbfejlődéséről. Mire össz­pontosul a tudósok és konstruktőrök munkája? Elsősorban az úgynevezett hóhatár áthidalására, amely a 2000 km-nyi sebesség mellett keletkezik. A következő feladat egy olyan repü­lőgép megszerkesztése, amely függő­legesen is tud startolni és leszállni. Továbbá meg akarják valósítani a repülőgép irányításának teljes auto­matizálását. A közeljövő legnagyobb feladata az atomhajtású repülőgép megszerkesztése. A kísérletek stádiumából már el­érkeztünk a repülőgép motorjának ki­próbálásához, úgy hogy a Szovjet­unióban az atomhajtású repülőgépek megszerkesztése már nem hiú álom, hanem szorgalmas, elméleti és gya­korlati munka tárgya. Mi vezette a tudósokat és konstruk­tőröket arra, hogy hozzálássanak az atomrepülőgépek megszerkesztésé­hez? Milyen problémákkal küzdenek? A repülés fejlődésében üstökösként világított a jelsző: Gyorsabban, mesz­szebbre és magasabbra repülni" A gyorsaság fokozása céljából tökéle­tesítették a repülőgépek aerodinami­kus formáit és nagyobb méretű mo­torokat szerkesztettek. De 15 évvel ezelőtt ez a fejlődés zsákutcába ju­tott. A dugattyús motorok teljesítő­képességének fokozása nem vezethe­tett a gyorsaság fokozásához, mivel a sebesség növekedésével arányban növekedett az ellenállás. Ebből a ki­utat a reaktív motorok teljesítőké­pessége hozta meg. A reaktív repü­lőgépek 10—12 éves létezése óta a sorozatban ' ' gyártott repülőgének maximális sebesséoe átlagosan két­szeresére emelkedett. Három vasúti tartály petróleum, vagy 70 gramm ? A sebességhatár 1240 kilométer óránként, amit már túlszárnyaltak. Már túllépték ezt a határt, de a győ­zelemnek meg volt az ára. Ha azt akarjuk, hogy a repülőgép 3000 méter magasságban hangsebességgel repíi'­iön, akkor a repülőqép minden ki­lonrammiát 5 lóerőnek kell húznia. Korunk nehéz repülőgépeinek súlya meghaladja a 150 tonnát is. Ez azt jelenti, hogy az olyan repülőgép mo­torjának teljesítőképessége, ameiy meghaladja a sebességhatárt, kö­rülbelül megközelíti a Dnyeprosztroj vízierőmü teljesítőképességét. Ter­mészetesen ilyen repülőgépnek ha­talmas mennyiségű hajtóanyagra va.i szüksége, nem tekintve azt, hogy a mostani repülőgép súlyának úgyszól­ván felét a hajtóanyag teszi ki — a hanghatár sebességét meghaladó szuperfonikus repülőgéppel a távol­sági repülés lehetetlen. Minden órában meg kellene állnia, hogy üzemanyagot tankoljon. És így a tudósoknak és techniku­soknak meg kellett oldaniok az atomanyag kihasználásának problé­máját, amely körülbelül 2 millió ka­lóriával több energiát tartalmaz, mint a mostani hajtóanyagok. Egy gramm atomüzemanyag körülbelül annyi hőt fejt ki, mint két tonna pet­róleum. Vegyük például a TU—104-es repülőgép útját Moszkvából Vlagyi­vosztokba. Ha 800 km-es sebesség­gel repül, körülbelül 3 vasúti tartály petróleumra van szüksége. Ezzel szemben az atomhajtású repülőgép csupán 70—75 gramm üzemanyag ">t fogyasztana, ami alig nagyobb egy diónál. Az atomberendezés lehetővé teszi, hogy a repülőgép nagy sebeséggel repüljön és hatalmas távolságokat megállás nélkül tegyen meg, ami rendkívül fontos a Szovjetunió te­rületi kiterjedése szempontjából. Tel­jesül az emberiség álma a megállás nélküli földkörüli utazásról? Milyen lesz az atomhajtású repülőmotor ? Milyenek ma az atomenergia ki­használásának lehetőségei a repülő­gépiparban? Korunkban az atomener­gia előállítására a reaktorban az atommaghasadás reakcióját alkalmaz­zák, amit végül hőenergia formájá­ban használnak fel. Ezért tűnik ed­dig a legcélszerűbbnek az atomhaj­tású motor ilyen alapon való meg­szerkesztése, ami hőhajtású lenne. Az atomenergiát a repülőgépipar­ban másképpen is fel lehet használ­ni. Javaslatokat tettek a helikopter­atommotorok tervezésére. A helikop­tereket aőzturbina hozná mozgásba. A gőzforrás a reaktor lenne. Ez a kétfajta megoldás távolról sem me­ríti ki a gépszerkesztés megoldásának összes lehetőségeit és csak bizonyos elképzelést nyújtanak azokról a va­lószínű utakról, amelyeken az atom­ener >1 felhasználása a repülőgép­iparban a jövőben halad. Ezt a prob­lémát tömören a következőképpen összegezhetnénk: Kisméretű hatal­mas teljesítőképességű reaktort kell készíteni. Az sincs kizárva, hogy kezdetben az atomszerkezetet a meg­szokott motorokkal kombinálják. Védekezés a káros sugárzással szemben Az atomhajtású repülőgépek konst­ruktőriéi további súlyos problámival találkoznak. A gép legénységének és az utasok védelmének problémája ez a sugárzások romboló hatásával szemben, melyet a reaktor okoz. Ezenkívül a sugárzás egyes elemek mesterséges rádióaktivitását idézi iő, megváltoztatja az anyag tulajdonsá­gait, méreteit és szilárdságát, úgy­hogy befolyásolhatná a repülőgép biztonságát is. A sugárzással szem­ben általában több tonnás betonbur­kolatot, úgynevezett biológiai védel­met alkalmaznak, amivel a reaktort körülveszik. Érthető, hogy a védeke­zés ilyen formáját óriási súlya miatt lehetetlen a repülőgépen alkalmazni. Ezért valószínű, hogy kezdetben úgy fognak védekezni, hogy a reaktort a repülőgép hátsó felében helyezik el, s közte és a kabin között védel­mi falat állítanak. A repülőgép le­szállásakor azonban az utasoknak mindaddig a kabinban kell vármok, mí'' a reaktort különleges berende­zések segítségével le nem kapcsol­iák és be nem teszik a védőburokba. Szorgalmasan kutatják az újfajta vé­dőöntvénveket és megvan minden fel­tétel arra, hogy rövid időn belül menoldják ezt a problémát is. A repülés előtt tehát óriási távla­tok nyílnak. Néhány év múlva tanúi leszünk az atomhajtású repülőgépek földkörüli útjának. De az ember még tovább halad. Céljai még merészeb­bek. Keresni fogja az útat, hogy a repülőgépiparban hogyan használhat­ják fel az atommagreakció sokkal erősebb forrásait. Akkor megnyílik az út a világűrbe is. T7 szö 1956, június 27,

Next

/
Oldalképek
Tartalom