Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-27 / 178. szám, szerda

Á választásokban a független Egyiptom továbbfejlődése győzedelmeskedett (Kairói tudósításunk.) S

zombaton, június 23-án Egyiptom 5 1/2 millió lakosa a szavazóúrnákhoz járult, hogy jóváhagyja az új alkotmányt és döntsön az eddigi miniszterelnöknek, Nasszerna<, az Egyiptomi Köztársaság elnöki tisztségére való jelöléséről. Hétfőn a déli órákban közölték e nagy népszavazás végeredményeit, melyhoz hasonló sem a választók részvételét, sem' politikai aktivitásukat és a választások demokratikus jellegét tekintve — főleg azért, mivel semmilyen idegen hatalom nem gyakorolt rájuk nyomást — nincs Egyiptom történetében. Amint az ország belsejében mutatkozó politikai helyzetből előrelátható volt és ahogyan ezt teljes világossággal megerősítette a Szuez körzetéből az utolsó angol katonák távozását követő ünnepségek lefolyása, a harc eredménye az, hogy egyértelműen Gammal Nasszert választották meg elnöknek és elfogadták az új alkotmányt. Nasszer-ra 5 496 695 szavazat esett (99,9 százalék) a 2857 ellenszavazattal szemben. A jóváhagyás végett előterjesztett alkotmányra 5 488 255 szávazatot adtak le. Az ellenszavazatok száma 10 046 volt. Ez az eredmény igazolja, hogy a lakossáq széles rétegei támogatják a kormány politikáját, amely 4 évvel ezelőtt megdöntötte a gyűlölt monarchiát és éppen e napokban fejezte be tevékenységének első időszakát az idegen megszállás végleges felszámolásával, önállóságának és nemzeti függetlenségének kivívásával. A választások egyöntetű eredménye azt bizonyítja, hogy az egyiptomiak helyeslik az országépítés nagyméretű programját, melyet a kormány tűzött eléjük és nem félnek a nehéz munkától, mely az iparosítás megvalósításának és a mezőgazdaság fellendítésének útján a demokratikus és társadalmilag igazságos élet biztosításában és fejlesztésében rájuk vár. IP gyiptom történetében először ! ÍM fordult elő, hogy a katonák és a nők is szavaztak. A nők részvétele a választásokban önkéntes volt, a férfiaké kötelező. A választók névjegyzékében nem sok nó volt feltüntetve — körülbelül 150 000. De ez is jelentős szám, ha összehasonlítjuk az egyiptomi nők korábbi, teljes politikai jogtalanságát. Kétségtelen, hogy az országépítés további időszakában a női választók száma naoyon gyorsan fog szaporodni. Azok, akiket a szavazóhelyiségekben láttunk, teljesen tudatában voltak annak az örvendetes ténynek, hogy 5k is részt vehetnek országuk további sorsa feletti döntésben. Mindez az ország függetlenségének elérése alkalmából rendezett ünnepségekkel együtt nagyon jó légkört teremtett a választásokhoz, az egyszerű emberek valóban öntudatos és hazafias részvétele számára ebben a komoly politikai aktusban. És ugyanezt a hangulatot tapasztalhattuk az utóbbi napokban nemcsak Kairóban, hanem Alexandriában, Benistuefiben, Fajúmban és Um Saberban, ahová szintén ellátogattunk. így aztán ma a választások eredményét spontán örömmel fogadtál: a kairói utcákon, amelyeket emberek töltöttek meg, éltetve az elnököt és az alkotmányt, z . új egyiptonti alkotmány, amely a mai napon lépett érvénybe, bevezető részében tartalmazza ayfő elveket, mutatja a jövőbe vezető útat, amely véglegesen megszabadult a félelemtől, a nyomortól és megaláztatástól, azt az utat, amely Egyiptom fejlődésének mostani korszakában a legfőbb cél eléréséhez — az imperializmussal és annak követőivel való leszámoláshoz, a feudalizmus megsemmisítéséhez és ahhoz vezet, hogy végre megszűnjék a tőkének a kormányra gyakorolt befolyása. Erős nemzeti hadsereg megteremtéséhez, a szociális igazságosság bevezetéséhez, egészséges demokratikus élethez vezet. Az alkotmány magában foglalja a polgárok demokratikus szabadságainak és jogainak egész sorát, többek között a munkára való jogot, az aggsági támogatást, az orvosi gondoskodást, az iskolai képzettséget. Meg kell látnunk azt, hogy ezekből a határozatokból nagyon soknak még csak programjellege van. Hogy minden egyiptomi állampolgár telies mértékben élvezhesse őket, ahhoz még nagyon sok kemény munkára, nagy kitartásra lesz szükség. A föidtelen Hafiz Ahmed Szálem, a földosztáskor a földesuraktól elvett birtokból 2,5 feddán (1 feddán = 59'29 ár) szántóföldet kapott. Külpolitikai jegyzetünk Az óriáskígyó és áldozatának barátsága A Raynold's News angol vasárnapi újság így nevezte legutóbbi számának szerkesztőségi cikkében az angol-amerikai viszonyt. Mi az oka, hogy ilyen nem éppen barátságos szavakra fakadnak szövetségesükkel szemben a higgadtságukról, hidegvérükről híres angolok ? Mi lenne más, ha nem áz a mohóság, ahogyan az amerikai tőke kiszorítja a brit barátot minden jelentősebb helyről, ahol a befektetett dollár százszoros hasznot hajt, ahol minden üzleti fogás aranyat fiadzik. Korunk az olaj korszaka, az olaj kell, az olaj fogy, az olajon keresni lehet. Az pedig csak természetes, hogy ahol a világon még akad hely, ahol hasznot hajt az üzlet, ott megjelenik a jószimatú amerikai tőke és egy-kettőre kiebrudalja a kellemetlen versenytársat, mert a businessben nincs pardon, nincs szövetséges, nincs barát. A Daily Express így kesereg: „Az amerikaiak megfosztanak bennünket az olajtól. Megállás nélküli folyamat ez. Valamikor az amerikaiak vezettek a világ olajtermelésében, mert területeiken óriási források voltak. Azután feltárták Közép-Kelet olajmezóit. Ma a világ olajtermelésének kulcsa Közép-Keleten van és ott ma az amerikaiak az urak, ahol valamikor az angoíok voltak fölényben. Az amerikaiak első közép keleti támadása az olajért Irakban volt. Az 1914—1918-as háború előtt az amerikaiaknak semmiféle ér dekeltségük nem vo

1t ott. Ma az amerikaiak birtokában van ennek az olajnak 23,75 százaléka, amely a múlt évben 33 millió tonna ,fekete aranyat' produkált." Ezután felsorolja a Daily Express az amerikai olajtársaságok további előretörését. Következett a kuwaiti olajmezők elhódítása (múlt évi termelése 54 millió tonna), majd Abadánban játszották ki az angolokat (16 millió tonna évi termelése), és a legújabb vásár, amit nemrég hoztak nyilvánosságra, hogy az angol kormány eladja 177 millió dollárért a Trinidad-i olajat a Texas Oil nevű amerikai társaságnak. A nyugatindiai szigetvilágnak ez az alig 5000 négyzetkilométer kiterjedésű gazdag szigete évente 3,5 millió tonna olajat termel, ami bizony NagyBritanniának elkelne, mert jelentős mennyiségű olajbehozatalra szorul. A dollárhiányban szenvedő angol kormány azonban inkább túlad Trinidadon, hogy némi dollártartalékhoz jusson, ami azonban nem szüntet' eti meg Anglia gazdasági nehézségeit. Az amerikai üzletemberek jól tudják, hogy a 177 millió doilár lassan úqyis visszavándorol az ő zsebükbe. Az angol lapok már arról írnak, hogy a trinidadi vásár csak első lépés a kanadai gazdag Regent Rafining olajmezők megszerzéséhez, amely leányvállalata az eladott Trinidad Oil Company-nak. A Reynold's News arra figyelmeztet, hogv „az amerikai tőke ellenőrzése alá kerül lassan a Brit Nemzetközösség afrikai tagállamainak gazdag természeti. kincse." De ez a lap még tovább megy. Egy kicsit megdöbbenve, kicsit szégyenkezve beismeri, hogy nemcsak az olajjal van baj Angliában. Az amerikai társaságok az angol ipar különféle más ágazataiban is jelentős szerepet játszanak. Az angol film és televízió fölött is számottevő az amerikaiak befolyása. A tanulságot pedig így öszszegezi az említett lap: „Ez a helyzet az áldozatát elnyelni szándékozó óriáskígyó barátságára hasonlít." SZ. B. De bízhatunk benne, hogy a munkaszerető egyiptomi nép hazafias tetteivel bebizonyítja, hogy mindez a közeljövőben valósággá válik. Az új egyiptomi alkotmány jellemző vonása, hogy nagyon széles jogkörrel ruházza fel a köztársasági elnököt; e tisztséget a mai naptól Gammal Abdel Nasszer, a mai Egyiptom legnépszerűbb személyisége viseli a következő hat év folyamán, aki az utolsó négy év alatt nagy tekintélyre tett szert. Az újonnan megválasztott elnök aránylag fiatal. 1918. január 15-én született, eredetileg jogot tanult, de hamarosan a katonai akadémiára került, és hivatásos tiszt lett. A hadseregben a legkülönbözőbb funkciókat töltötte be, míg 1951-ben a katonai iskola tanára lett. Hosszú ideig működött az imperialistaellenes mozgalomban és a monarchia és feudalizmus elleni harc fő szószólója és egyszersmind vezető tényezője lett az országban. E cél szellemében állt 1952. június 23-án a hadsereg forradalmi megmozdulásának élére és ebben a szellemben irányította az országot az utóbbi években. A köztársasági elnök megválasztásával befejeződik a forradalmi tanács működése, amely eddig irányította az országot; várható, hogy a közeli napokban az elnök kinevezi az úi kormányt, és hogy a legközelebbi hónapokban az alkotmány értelmében kiírják a parlamenti választásokat, nemzetek béketörekvése szemei pontjából nagy jelentőségű lesz Nasszer elnök augusztusi moszkvai útja, jugoszláviai útja is és Nehru indiai miniszterelnök júliusra tervezett egyiptomi látogatása is. Meggyőződésünk, hogy ebben a törekvésben • egyre nagyobb szerepet játszanak majd az Egyiptom és Csehszlovákia között eredményesen fejlődő kapcsolatok. A fügaetlen, erős és boldog Egviptom kiépítése, amihez éppen most tették meg az egyik jelentős lépést, époen olyan rokonszenves népünknek, mint minden ország békeszerető emberének. Vladimír Koucký Az iráni sah Moszkvában Moszkva, június 25. (ČTK) — Hétfőn, június 25-én Moszkva üdvözölte Mohammed Razba Pahlevi iráni sahot és feleségét Szorajja császárnöt, akik a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének meghívására és K. J. Vorosilovňak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének személyes meghívására jöttek a Szovjetunióba. Az iráni vendégeket a központi repülőtéren K. J. Vorosilov feleségével, N. A. Bulganyin, A. I. Mikojan, N. G. Pervuhin, G. K. Zsukov és más szovjet vezetők üdvözölték. Az iráni és szovjet himnuszok elhangzása után a sah szemlét tartott a díszszázad fölött. K. J. Vorosilov beszédében a Szovjetunió Legfelső Tanácsi Elnöksége és a szovjet kormány nevében, valamint saját nevében üdvözölte a sahot és feleségét, és kijelentette: A Szovjetunióban tett látogatásukon meggyőződhetnek arról, hogy a szovjet kormány és országunk nemzetei őszintén óhajtják, hogy az államaink közötti kapcsolatok valóban a szomszéd államok jú kapcsolatai, igazi baráti kapcsolatok legyenek. Az iráni sah beszédében hangsúlyozta, hogy az iráni nép is békében és barátságban akar élni a Szovjetunióval. Az iráni sah N. A. Bulganyinnál és K. J. Vorosilovnál Moszkva, június 26. (TASZSZ) — Mohammed Reza Pahlevi iráni sah június 26-án látogatást tett N. A. Bulganyinnál, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökénél. Az iráni sah ugyanezen a napon látogatást tett K. J. Vorosilovnál, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökénél. Tito elnök Romániában Bukarest, június 25. (ČTK) — Joszip Broz-Tito. a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, aki három napos látogatáson van Romániában és a Jugoszláv kormányküldöttség tagjai iúnius 25-én a román vezetők kíséretében ellátonattak Ploestibe. a román olajipar központjába. Ploesti lakossága Tito elnököt és a jugoszláv kormányküldöttség tagjait nagy lelkesedéssel fogadta. Az üzem megtekintése után Gh. Gheorghiu Dej. a Román Munkáspárt K' zoonti Bizottságának első titkára és Chivu Stoica, a Minisztertanács elnöke fogadást rendezett a iugoszláv vendégek tiszteletére. A fogadáson részt vettek a kormány és a Román Munkáspárt KB politikai irodájának taoiai. A bonni kormány kezdfen tárgyalásokat az N O K-val Bonn, iúnius 26. (ČTK) — „Az össznémet tárgyalások elkerüléséről" cím alatt közölt e napokban a ..Neu Rheinische Zeitung'

1 című düsseldorfi szociáldemokrata lap cikket. A lap hangsúlyozza, hogy a német kérdés megoldásának egyedüli reális útja a Német Demokratikus — és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai közötti tárgyalások. De a hivatalos nyuqatnémet körök igyekeznek az ország két részének kormányai közötti alapvető politikai tárgyalásokat akadályozni. A lap a cikk befejező részében felhívja a nyuqatnémet kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat az NDK kormár. ával Németország újbóli egyesítéséről. ha valóban az ország egyesítésére törekszik. A_ NDK állama és kormánva jogi szempontból való elismerésének, vagy el nem ismerésének kérdése gyakorlati jelentőségű. „mivel lehetetlen nem elismerni azt a tényt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létezik". SZARNYAS ATOM Szovjet tudósok és gépszerkesztők az at

omrepülögép elkészítésén dolgoznak Néhány év múlva födkörüli útra indu

l az atomrepulögep Moszkva, (ČTK). — A szovjet repülönappal kapcsolatban a repülőszakértők cikkeinek egész sora jelent meg a szovjet sajtóban, sok érden?set és újat hozva a szovjet repülőgépipar továbbfejlődéséről. Mire összpontosul a tudósok és konstruktőrök munkája? Elsősorban az úgynevezett hóhatár áthidalására, amely a 2000 km-nyi sebesség mellett keletkezik. A következő feladat egy olyan repülőgép megszerkesztése, amely függőlegesen is tud startolni és leszállni. Továbbá meg akarják valósítani a repülőgép irányításának teljes automatizálását. A közeljövő legnagyobb feladata az atomhajtású repülőgép megszerkesztése. A kísérletek stádiumából már elérkeztünk a repülőgép motorjának kipróbálásához, úgy hogy a Szovjetunióban az atomhajtású repülőgépek megszerkesztése már nem hiú álom, hanem szorgalmas, elméleti és gyakorlati munka tárgya. Mi vezette a tudósokat és konstruktőröket arra, hogy hozzálássanak az atomrepülőgépek megszerkesztéséhez? Milyen problémákkal küzdenek? A repülés fejlődésében üstökösként világított a jelsző: Gyorsabban, meszszebbre és magasabbra repülni" A gyorsaság fokozása céljából tökéletesítették a repülőgépek aerodinamikus formáit és nagyobb méretű motorokat szerkesztettek. De 15 évvel ezelőtt ez a fejlődés zsákutcába jutott. A dugattyús motorok teljesítőképességének fokozása nem vezethetett a gyorsaság fokozásához, mivel a sebesség növekedésével arányban növekedett az ellenállás. Ebből a kiutat a reaktív motorok teljesítőképessége hozta meg. A reaktív repülőgépek 10—12 éves létezése óta a sorozatban ' ' gyártott repülőgének maximális sebesséoe átlagosan kétszeresére emelkedett. Három vasúti tartály petróleum, vagy 70 gramm ? A sebességhatár 1240 kilométer óránként, amit már túlszárnyaltak. Már túllépték ezt a határt, de a győzelemnek meg volt az ára. Ha azt akarjuk, hogy a repülőgép 3000 méter magasságban hangsebességgel repíi'iön, akkor a repülőqép minden kilonrammiát 5 lóerőnek kell húznia. Korunk nehéz repülőgépeinek súlya meghaladja a 150 tonnát is. Ez azt jelenti, hogy az olyan repülőgép motorjának teljesítőképessége, ameiy meghaladja a sebességhatárt, körülbelül megközelíti a Dnyeprosztroj vízierőmü teljesítőképességét. Természetesen ilyen repülőgépnek hatalmas mennyiségű hajtóanyagra va.i szüksége, nem tekintve azt, hogy a mostani repülőgép súlyának úgyszólván felét a hajtóanyag teszi ki — a hanghatár sebességét meghaladó szuperfonikus repülőgéppel a távolsági repülés lehetetlen. Minden órában meg kellene állnia, hogy üzemanyagot tankoljon. És így a tudósoknak és technikusoknak meg kellett oldaniok az atomanyag kihasználásának problémáját, amely körülbelül 2 millió kalóriával több energiát tartalmaz, mint a mostani hajtóanyagok. Egy gramm atomüzemanyag körülbelül annyi hőt fejt ki, mint két tonna petróleum. Vegyük például a TU—104-es repülőgép útját Moszkvából Vlagyivosztokba. Ha 800 km-es sebességgel repül, körülbelül 3 vasúti tartály petróleumra van szüksége. Ezzel szemben az atomhajtású repülőgép csupán 70—75 gramm üzemanyag ">t fogyasztana, ami alig nagyobb egy diónál. Az atomberendezés lehetővé teszi, hogy a repülőgép nagy sebeséggel repüljön és hatalmas távolságokat megállás nélkül tegyen meg, ami rendkívül fontos a Szovjetunió területi kiterjedése szempontjából. Teljesül az emberiség álma a megállás nélküli földkörüli utazásról? Milyen lesz az atomhajtású repülőmotor ? Milyenek ma az atomenergia kihasználásának lehetőségei a repülőgépiparban? Korunkban az atomenergia előállítására a reaktorban az atommaghasadás reakcióját alkalmazzák, amit végül hőenergia formájában használnak fel. Ezért tűnik eddig a legcélszerűbbnek az atomhajtású motor ilyen alapon való megszerkesztése, ami hőhajtású lenne. Az atomenergiát a repülőgépiparban másképpen is fel lehet használni. Javaslatokat tettek a helikopteratommotorok tervezésére. A helikoptereket aőzturbina hozná mozgásba. A gőzforrás a reaktor lenne. Ez a kétfajta megoldás távolról sem meríti ki a gépszerkesztés megoldásának összes lehetőségeit és csak bizonyos elképzelést nyújtanak azokról a valószínű utakról, amelyeken az atomener >1 felhasználása a repülőgépiparban a jövőben halad. Ezt a problémát tömören a következőképpen összegezhetnénk: Kisméretű hatalmas teljesítőképességű reaktort kell készíteni. Az sincs kizárva, hogy kezdetben az atomszerkezetet a megszokott motorokkal kombinálják. Védekezés a káros sugárzással szemben Az atomhajtású repülőgépek konstruktőriéi további súlyos problámival találkoznak. A gép legénységének és az utasok védelmének problémája ez a sugárzások romboló hatásával szemben, melyet a reaktor okoz. Ezenkívül a sugárzás egyes elemek mesterséges rádióaktivitását idézi iő, megváltoztatja az anyag tulajdonságait, méreteit és szilárdságát, úgyhogy befolyásolhatná a repülőgép biztonságát is. A sugárzással szemben általában több tonnás betonburkolatot, úgynevezett biológiai védelmet alkalmaznak, amivel a reaktort körülveszik. Érthető, hogy a védekezés ilyen formáját óriási súlya miatt lehetetlen a repülőgépen alkalmazni. Ezért valószínű, hogy kezdetben úgy fognak védekezni, hogy a reaktort a repülőgép hátsó felében helyezik el, s közte és a kabin között védelmi falat állítanak. A repülőgép leszállásakor azonban az utasoknak mindaddig a kabinban kell vármok, mí'' a reaktort különleges berendezések segítségével le nem kapcsoliák és be nem teszik a védőburokba. Szorgalmasan kutatják az újfajta védőöntvénveket és megvan minden feltétel arra, hogy rövid időn belül menoldják ezt a problémát is. A repülés előtt tehát óriási távlatok nyílnak. Néhány év múlva tanúi leszünk az atomhajtású repülőgépek földkörüli útjának. De az ember még tovább halad. Céljai még merészebbek. Keresni fogja az útat, hogy a repülőgépiparban hogyan használhatják fel az atommagreakció sokkal erősebb forrásait. Akkor megnyílik az út a világűrbe is. T7 szö 1956, június 27,