Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-04 / 155. szám, hétfő

Az első távhajózás előtt Üzemben a Javorina hajó A Csehszlov&k Dunahajózás bratisla­vai műhelyeinek dolgozói a helyreállító munkálatok befejezése után szombaton üzembehelyezték a Javorina motorosha­jót. A hajó első ünnepélyes útján részt vett Karol Bacílek, az SZLKP KB első titkára, Pavo.1 Dávid, az SZLKP KB Köz­ponti Bizottsága irodájának tagja, Jo­2ef Kríž és Augustín Michalička, az SZLKP KB titkárai, Rudolf Cvik, a bra­tislavai kerületi pártbizottság vezecó titkára, Jolana Heroková, az SZLKP városi bizottságának vezető titkára, Václav Stejskal mérnök, a közlekedés­ügyi miniszter helyettese, a Csehszlo­vák Dunahajózás dolgozói, akik a leg­nagyobb érdemeket szerezték a hajó határidő előtti helyrehozásában, vala­mint a komáromi Steiner Gábor-hajó­gyár munkásainak küldöttsége. A Javorina motoröshajót ^ második világháború alatt Bécsnél elsüllyesztet­ték s a Duna fenekén vesztegelt öt évig. A rozsdalepte hajóroncsot, a bra­tislavai kikötőbe szállították. Később a hajót szétszedték, újjáépítették és újra üzembe helyezték. A hajójavítómühely dolgozói ezzel a munkával legtehetsé­gesebb embereiket bízták meg, akik J Javorina újjáépítését 17 hónappal az határidő előtt végezték el. Az egybe forrott kollektíva jól szervezte meg munkáját és így több mint egy és há­romnegyedmillió koronát takarított meg. A Javorina motoros korszerűen van felszerelve, célszerűen és ízléseseti van berendezve. A hajónak több mint 1000 lóerős óldalkerekes motorja van, és hat nagy uszályt képes vontatni. A hajó, mely üzembehelyezése után negyedórás utat tett a Dunán, rövid időn bedül elindul első távűtjára. Az 1956. évi XI. nemzetközi Június 2-án mutatták be a Prágai Tavasz XI. nemzetközi zenei fesztivá' utolsó előtti napjának műsorát. A gaz­dag program már délután kezdődött a prágai Vár Szent Vitus katedrálisábar. A FOK-nak, Prága főváros, szimfonikus zenekarának és az államdíjas Cseh Énekegyüttesnek hangversenyét Ján Kűhn vezetésével Mozart zenéjének 6000 tisztelője hallgatta meg. A nagy sikert aratott hangversenyt a weimar; (NDK) Nemzeti Színház vezérkarnagya Nyári divatújdonságok bemutató ja Bratislavában A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában június 2-án bemutatták a nyári divatújdonságokat. A divatbemu­tatón, amelyet június 3-án este megis­mételnek, több mint 100 nyári ruhamo­dellt mutattak be. A modelleket a bra­tislavai Odevný obchod, valamint a prá­gai Odevná Služba készítették. A divat, bemutatón résztvevő látogatók, aikik zsúfolásig megtöltötték az esztrádter­met, tapssal üdvözölték a jól sikerült ruha, kosztüm, valamint selyem, gyap­jú, gyapot és szilonkomplékat, munka­ruhákat, ünneplőruhákat és kisestélyi ruhákat, amelyek az Odevný Obchod összes elárusítóhelyem kaphatók. Nagy figyelmet keltett a jövő évi nyári kol­lekció számára készített 50 modell is. A ruhákat kiegészítő kalapok, cipők és egyéb kellékek modelljeit a Cipőkeres­kedelem, valamint az apró közszükség­leti cikkek bratislavai elárusítóhelyei mutatták be. Prágai Tavasz zenei fesztivál és a weimari Zenei Főiskola tanárse­gédje, Heinz Finger vezényelte. A prágaiak és külföldi vendégek nagy érdeklődésének örvendett a Cseh Fil­harmónia esti hangversenye is, amelyet Karel Ančerl vezényelt. A gyönyörű est bevezetőjében a Smetana teremben el­hangzott Schubert B-dur V. szimfóniá­ja. Szívélyes taps üdvözölte ezután az emelvényre lépő kiváló szovjet zongo­raművészt, Szvjatoszlav Richtert, aki rendkívüli sikerrel adta elő Beethoven C-dur zongorahangversemyének szóló­részét. A hangversenyt Muszorgszkij Képek a kiállításról című zeneműve fe­jezte be, amelyet N. Ravel hangszere­lésében adtak elő. A csehszlovák tudósok küldöttsége visszatért Jugoszláviából Sznmbaton Jugoszláviából hazatért a csehszlovák dolgozók nvolctaaú kül­döttsége. Ezek a dolgozók a magener­gia békés felhasználásának szakaszán működnek. A küldöttség Jugoszláviá­ban testvéri fogadtatásban részesült és tíznapos látogatása során megis­merkedett azokkal az eredményekkel, amelyeket Jugoszlávia az atomenergia békés felhasználásában elért. A láto­gatás jelentős mértékben elősegítette a két ország barátságának és kölcsönös együttműködésének megszilárdítását. Bratislavában megnyitották a Pionírkertet Az idei nemzetközi gyermeknap al­kalmából a Bratislava— Nové Mesto Körzeti Nemzeti Bizottság területén la­kó gyermekek szép ajándékban része­sültek. Szombaton délután a Slovan negyedben átadták nekik a 800 sze­mély befogadóképességű amfiteátrum­mal, játékszerekkel s más szórakozá­sokkal rendelkező pionír-kertet. A kert építésében, amelyet a városok és. falvak szépítési akciójának keretében csupán a iövő évben kellett volna átadni, ez év májusától 200 000 brigádórát dolgozott le csaknem 30 000 brigádos. A turistaforgalom kiterjesztése Csehszlovákiában Ez év nyarán számos turistacsoport érkezik Csehszlovákiába. A CSEDOK dolgozói megkezdték az együttműkö­dést a nyugati államokkal is. Az utób' bi hetekben számos szerződést kö­töttek az USA, Nagy-Britannia, Bel­gium, Dánia, India, Izrael, Olaszor­szág, a Német Szövetségi Köztársa­ság, Svájc és más államok utazási irodáival. Köztársaságunk legmagasabb fekvésű munkahelye Prága főváros Központi Nemzeti Bizottsága küldöttségének tagjai visszatértek Jugoszláviából A- Magas-Tátra Lom­nici-csúcsának havas bércén van a köztársa­ság legmagasabb fekvé­sű munkahelye — a Hydrometeorológiai In­tézet csillagvizsgálója. Csupán a svájci Jung­frau-on levő magaslati csillagvizsgáló haladia túl tengerfeletti magas­ságban a mi tátrai csil­lagvizsgálónkat. A Lomnici-csúcson le­vő csillagvizsgáló dolgo­zói Anton Mrkoš mete­orológus vezetésével 2633,34 méter magas­ságban végzik szolgála­I tukat. A csillagvizsgáló | mérőeszközei nappal és éjjel szüntelenül jelzik a szelek irányát és erős­ségét, továbbá a légnyo­mást és a hőmérsékle­tet. A Lomnici-csúcson levő rádióállomás min­den három órában je­lenti a légköri viszonyo­kat, melvek alapul szol­gálnak a távolsági légi­forgalom számára. A csillagvizsgáló min­den látogatóiát meglepi a televíziós készülék. A televíziós felvevő ké­szülék képvetítőjén lát­hatók az ostravai, buda­pesti, varsói, a nyári hónapokban pedig a prá­gai, moszkvai és londoni televíziós közvetítések. Anton Mrkoš, a csillag­vizsgáló vezetője a Lom­nici-csúcson töltött hat év alatt az eddig felfe­dezett kilenc üstökös közül hatot megfigyelt és kettőt közülük Hond iapán csillagásszal egy­idejűleg fedezett fel. A tátrai Lomnici-csú­cson levő méteorológiai csillagvizsgálót a kül­földi küldöttségek is gvakran meglátogatják. A csillagvizsgáló emlék­könyvében Bulgáriából, Lengyelországból, Ma­avarországról és a távoli Kínából érkezett kül­köttségek nevei szere­pelnek. Június 2-án Jugoszláviából vissza­tért Prágába Ján Dvoŕák, Prága fő­város Központi Nemzeti Bizottságának titk. -a és dr. Jan Černoch, Prága főváros .városi tervbizottságának el­nöke, Prága város küldöttségének tagjai, akik Adolf Svoboda főpolgár­mesterrel együtt részt vettek Ljublja­nában a jugoszláv városi tanácsok háromnapos évzáró értekezletén. A beszélgetés során hangsúlyozták, hogy az értekezleten, amelynek napirend­jén főleg a jugoszláv városok és köz­ségek beruházási építkezése, valamint az ezzel összefüggő gazdasági, műsza­ki, pénzügyi és tervezési problémák szerepeltek, értékes tapasztalatokat szereztek. A konferencia pl. megmu­tatta, hogy a községek és városok népi tanácsainak munkarendszere le­hetővé teszi az ipari üzefnekkel való legszorosabb együttműködést is s hogy a népi tanácsok kiveszik részüket va­lamennyi fontos termelési kérdés megoldásából, valamint a tervfelada­tok teljesítésének ellenőrzéséből is. A ljubljanai értekezlet befejezése után a küldöttség Zágrábba és Bel­grádba látogatott. Megtekintett több nagy iparüzemet, többek között a zágrábi nagy gépipari üzemet is, amely ?ado Koncsár nemzeti hős ne­vét viseli és több társadalmi intéz­ményt. Prága főváros KNB-ja küldötteinek találkozása a jugoszláv néppel rend­kívül szívélyes volt. Többször elhang­zott az az óhaj, hogy a gazdasági és kulturális kapcsolatok a lehető leg­bensőbbek legyenek és elmélyüljön a tapasztalatcsere. A belgrádi városi népi bizottság elnök®, MIlos Minieš, a fogadás alkalmával felkérte a küldött­séget, tolmácsolja Prága népének a jugoszláv nép szívélyes üdvözleteit, jó­kívánatait s azt az óhajt, hogy továb­bi nagy sikereket érjenek el Prága vá­ros felépítésében és illesztésében. Kis szálkák csak, — de szúrnak A felvonót magyarul liftnek hív­juk, de úgy is nevezzük, hogy — üssön beléje a mennykő! A lift a lexikon szerint terhek és személyek felvontatására szolgál, egy­szerűbben mondva a lift felhúzza a lakót. Néha egészen az ötödik eme­letig, néha a tetőig. A lift olyan mint a szerelem. Sohse tudjuk, mikor kecmeregünk ki belőle. Ismerek embereket, akik négy órán keresztül passziánszoztak két emelet között fentakadva. A lift nem Sokban különbözik a ne­mesbortól. A nemesbor minél többet áll, annál kapósabb, a lift minél ka­pósabb, annál többet áll. Mindezeket a bölcsességeket pedig a Bratislava, Kertész utca 2/c alatti lift megfigyeléséből vontam le. Ez a lift ugyanis ellentétben a többi új­szülött csecsemővel, nem kilenc hó­napon keresztül vajúdott és csak az­után született, hanem 9 hónapon ke­resztül született és azóta vajúdik. Persze az is lehet, hogy nem is a liftről kellett volna bölcsességeket ki­találnom. hanem bábáiról. * * * A lift okozta bosszúságokról jut eszembe a bratislavai tisztító szolgá­lat. Ez a nagy köztiszteletben álló vállalat igen helyesen azt az ötletes újítást vezette be, hogy ha valamelyik hanyag polgár nem viszi haza idejében kitisztított holmiját, minden napi ké­sésért 20—20 fillér helypénzt kell fizetnie. Rendben is lenne a dolog idáig, végeredményben szegény tisz­tító vállalat nincs arra berendezked­ve, hogy külön raktárakat tartson fent a hanyagok kedvéért, hanem hát mi történt velem a minap! Idejében elmentem kitisztított holmi­mért, ezen esetben azonban a tisztító nem tartotta be a kikötött határidőt. Egyszer, kétszer, háromszor, isten tudja hányszor kellett elmennem, amire végre kézhez tudtam kapni motyőimat. Hanem hát, — és ez az amin oly nagyon meglepődtem, — a tisztító kezelőnője a szemembe ka­cagott, amikor a késedelemért bünte­téspénzt kértem. Hát ahol adjon isten van, miért nincs ott fogadj isten is? A nagy metropolisokban igen ne­héz a járatlanoknak kiismerni magu­kat. A bratislava Metropol moziban azonban még nehezebb. Ha rövidlátó vagy, vagy mondjuk rövidlátóval mégy moziba, hiába kérsz hatodik vagy he­tedik sort, előfordul, hogy a terem közepére, vagy akár a végére vezet a jegyszedónő. Amikor pedig elalszik a lámpa, annyi izegő, mozgó, méltat­lankodó, helyet cserélő .polgárt lát­hatsz, hogv csok győzd számlálni. Mindezeknek a visszásságoknak pe­dig az a magyarázata, hogy a Me­tropol mozi vezetősége szeret túlad­minisztrálni. Náluk nem elég elegáns az az egyszerű székszámozási mód, hogy az első sor első sor, a tizedik sor pedig tizedik sor, — mint aho­gyan Bratislava többi mozijában van. Vannak itt I. II. és III. alcsoportok s minden alcsoportban élőiről számol­ják a sorokat. így aztán ha a naiv em­ber ötödik sort kér, tíz eset közül kilencszer olyan ötödik sort kap, amelyről még a jószemü ember is csak nehezen látja a képet. Szép a magasabb matematika, de ott is az egyszerűsítéseket keresi a szá­moló! Neumann János. Aho/ Lenin kéziratait őrzik V. I. Lenin a legnagyobb öröksé­get hagyta utódaira: annak a tudo­mányát, hogyan lehet boldoggá tenni minden ember és minden nép életét a földön. Természetes, hogy utódal minden­nél nagyobb becsben tartják ennek az örökségnek ránk maradt Írásos do kumentumait, Lenin eredeti kézira­tait. Moszkvában külön intézetben őr­zik ezt a páratlanul becses hagyaté­kát, KALANDOS UTAKON . Nem mindennapian érdekes és ka­landos úton jutott az intézet birto­kába a legtöbb eredeti Lenin-kézirat. A cseljabinszki területen levő Masz­lovka faluban például nemrégen le­bontottak egy régi házat, amelyben egykor Maszlov, az ismert publicista lakott. A padlásról bontás közben egyszercsák Leninnek három, Masz­lovhoz intézett levele került elő. Egy másik alkalommal Gáláktyionova, a volt szamarai kormányzóság pártvég­rehajtóbizottsága elnökének özvegye elküldte az intézetnek férje párttag­sági könyvét, s a védőboríték mögül Leninnek egy levele bükkant elő, amelyben élelmezési kérdésekre vo­natkozó tanácsokat adott Galaktyio­novnak. Párizsból, Genfből, Berlinből még ma is gyakran kerülnek elő eredeti Lenin-kéziratok. A lengyelországi Gdynia kikötővárosból nemrég küld­ték el az intézetnek az Iszkra első évfolyamának 1—52. összekötött pél­dányait, Lenin széljegyzeteivel. Krak­kó lakói pedig két könyvet ajándékoz­tak, amelynek lapjaira Lenin külön­böző megjegyzéseket írt. Az intézet felhívására a megalakulása utáni el­ső fél év alatt ötven intézménytől és 97 magánszemélytől 3300 Lenin-doku­mentum érkezett be és még ma is gyakran érkezik egy-egy újabb doku­mentum. 1953-ban például 88, 1954­ben 200, s a múlt évben is számos Lenin-kézirat és személyes dokumen­tum érkezett az intézetbe. A második világháború óta a leg­több és legértékesebb Lenin-kézirat a krakkói vajdasági levéltárból került elő. Ezeket azután a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága ta­valy az intézetnek adományozta. Mint ismeretes, Lenin 1912-tól 1914-ig élt Krakkóban és Poroninban. Az itt ta­lált dokumentumok álapján azóta si­került újabb, eddig ismeretlen kéz­iratok nyomára bukkanni. 1911. FEBRUÁR 9. Vagy itt van egy másik, valósággal regénybeillő történet. A forradalom után megtalált cári titkosrendőrségí archívumokból régóta tudták, hogy Lenin felesége, Krupszkája Krakkóból egy konspirációs levelet küldött Moszkvába. A rendőrségi dossziék­ban azután meg is találták az „el­veszett" levelet. Később az ügy újabb fejleményei, részletei is napvilágra kerültek. Kiderült, hogy a levél ér­kezéséről a titkosrendőrség előre ér­tesítette harkovi fiókját, amiből tehát arra lehetett következtetni, hogy a levél valamelyik harkovi bolseviknek szólt és Moszkvában csak a közvetítő lakott. A tényleges helyzet azonban csak most, több mint harminc évvel később, a krakkói vajdaság archívu­mának dokumentumaiból került nap­világra. Kiderült, hogy a levelet nem is Krupszkája, hanem maga Lenin írta: az archívumból előkerült Vla­gyimir Iljics Lenin eredeti kézirata. Az intézet egy másik részlegében őrzik azokat a dokumentumokat, ame­lyek Leninnek Párizsban, Londonban, Genfben, Zürichben és Brüsszelben tartott előadásairól számolnak be. Eddig 170 ilyen külföldi előadás do­kumentumai kerültek elő, nem szá­mítva a pártkongresszusokon és párt­konferenciákon tartott beszédeit és felszólalásait. Nemrég pl. előkerült egy párizsi társadalomtudományi elő­adássorozat hirdetménye. Az első sor­ban ez állt: „N. Lenin: A politikai gazdaságtan bevezetője (rövid tanf.)". A hirdetmény jobb felső sarka lesza­kadt és csak ennyit lehetett elolvas­ni„.. .csütörtökön, február 9-én." Melyik évben volt Lenin Párizsban? Ezt a kérdést kellett eldönteni. Az intézet munkatársai sorban felkeres­ték azokat, akik feltehetően Leninnel egyidőben jártak Párizsban. Az élő kortársak 1911-et mondtak. A régi naptárakból aztán kiderült, hogy 1909—1913 között valóban csak 1911­ben esett csütörtökre február hó 9-e! LEVÉL BRANT1NG HAGYATÉKÁBAN A múlt év márciusában ismeretessé vált, hogy a svéd szociáldemokrata párt iSolt vezetőjének, Brantingnak a hagyatékában, levelezései között megtalálták Leninnek egy kéziratát. A felfedezésről szóló hírt és a kéz­irat fotókópiáját akkoriban le is kö­zölte a Morgen Tidningen című stock­holmi' lap. Az intézet munkatársai ekkor azonnal érintkezésbe léptek az érdekeltekkel és gondoskodtak róla, hogy az eredeti elkerüljön hozzájuk. Korántsem minden Lenin-kéziratot sikerült azonban eddig az intézetnek I napvilágra hoznia. Mai napig sem került még elő például a „Kik azok a népbarátok és hogyan harcolnak a szociáldemokraták ellen?" című könyv második része. Mindmáig hiányzik továbbá Leninnek a forra­dalom előtti Pravdában megjelent 45 cikk kézirata, valamint a „Vper­jod" (Előte) című bolsevik lapban az 1905—1906-os években megjelent ló cikkének kézirata. De hiányosak a ' szovjet hatalom idejéből származó dokumentumok is. Hiányzik pl. az a felbecsülhetetlen értékű archívum, amely a Nagy Ok­tóberi Forradalom előkészítésének idejéből származó okmányokat tar­talmazza. Ezt az anyagot ugyanis 1918 tavaszán Pétervár veszélyezte­tése miatt a párt Központi Bizottsá­gának archívumával együtt Jekate­rinburgba küldték megőrzésre. Ugyan­ez év nyarán azonban a fehérgárdis­ták elfoglalták Jekaterinburgot, a visszavétel után pedig az értékes ar­chívumnak nyoma veszett. LENIN KÉZÍRÁSA Mint a számtalan kéziratból, le­vélből látható, Lenin hegyes tollal, vagy finomra kifaragott ceruzával írt Apró gyöngybetüket használt, de gyakran alkalmazott sajátszerű gyors­írást, amelyben sok jellegzetes, ma­gákészít ette rövidítést, szó jeleket al­kalmazott, s ezekre felhasználta az arab és római számokat, csakúgy, mint a latin és görög a'écé betűit Gyakran irt apró papírszeletkékre, „menetközben" új és új gondolatok­kal, polémikus megjegyzésekkel gaz­dagítva a témát. Lenin kéziratainak pontos „áttéte­le" azonban más okból sem könnyű művelet. A kéziratok ugyanis gyak­ran sérült állapotban kerülnek az intézetbe. A tudományos munkatársak egész sora dolgozik a sérült kézira­tok restaurálásán, felhasználva a technika legkorszerűbb, legújabb vív­mányait. A darabokra szakadt, tépett kéziratokat összeállítják, rekonstruál­ják, kiegészítik és kartonokra ra­gasztják. Amikor mindezeken a mű­veleteken átesett, lefényképezik és minden egyes lapját külön hártyapa­pír közé téve, becsomagolják. Ezután tűzálló páncélszekrényekbe kerül, amelyekben különleges berendezés önműködően szabályozza és ellenőrzi a levegő nedvességtartalmát. A kéziratok valódiságát besorolá­suk előtt a legkiválóbb szakértőkből álló különbizottság ellenőrzi. Ez a bizottság még az olyan, látszólag cse­kélyebb jelentőségű tényeket is be­hatóan kivizsgálja, mint például az egyes szavak vagy sorok kiemelése eQV-egy újságcikkben. LENIN HANGJA Az intézetben nemcsak kéziratokat, hanem Lenin hangját megörökítő hangfelvételeket is őriznek. Lenin tizenegy beszédének hangfelvétele van az intézet birtokában. A felvé­telek hangtechn'kája persze az ak­kori kezdetleges berendezések szín­vonalához alkalmazkodik. Az intézet munkatársainak azonban elkerült az utóbbi időben — a legkorszerűbb hangtechnikai vívmányok alkalmazá­sával — teljesen feljavítani a felvé­teleket, megtisztítani a recsegéstől, zúgástól, idegen hangoktól, majd új, időtálló lemezre „áthangolni" és er­ről számos hang szalag-kópiát készí­teni. Ezek az „áthangolt" felvételek teljes hűséggel visszaadják Lenin hangját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom