Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-24 / 175. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. június 24, vasárnap 30 fillér IX. évfolyam, 175. szám. Nagyobb jogkör több felelősséggel jár Az üzemi igazgatókra azt mondjuk, hogy a termelés „kapitányai". Az üzem irányításában a legtöbb gond rájuk hárul, gondoskodndok kell arról, hogy iparunk elérje és megelőzze a legfejlettebb államok színvonalát. És ha valami hiba esik, s keresik a bűnöst, elsősorban ok kerülnek szóba. A nemzeti vállalatok statutuma nagy feladatot bíz az igazgatókra. Ök biztosítják a vállalati terv teljesítését, a munkatermelékenység növekedését, a gazdaságosságot, a találmányok és az újítójavaslatok érvényesítését stb. A statutum egyik cikkelye így határozza meg jogkörüket: „A nemzeti vállalat ügyeiben önállóan dönt az igazgató, eltekintve azoktól az esetektől, amikor a döntés jogát valamelyik magasabb szerv fenntartja." A gyakorlat azonban más irányú volt. A stautum helyes megállapításai dacára néha az volt a helyzet, mintha az üzemet a minisztérium, avagy a főigazgatóság irányítaná és csak egy néhány kérdésben döntene az igazgató. Az irányítás a központi szervekben összpontosult, és ezzel természetesen együttjárt az, hogy a kérdések zömében e szervek döntöttek. Képletesen mondva kisiklott az igazgató kezéből a jogkör. S amit nem sikerült a központosítás segítségével elérni, azt befejezte a magasabb szervek bizalmatlansága azok irányában, akik közvetlenül figyelemmel kísérik a termelést, az igazgatók irányában. A minisztériumokban gyakran úgy vélték, hogy az igazgató nem képes egyes problémák helyes megoldására. A helyzet odáig fajult, hogy sok száz és ezer apró-cseprő dologban „felülről .lövő" döntésre vártak az üzemekben. Ez a rendszer arra vezetett, hogy a minisztériumokon eltemetkeztek a kis ügyekben és úgy akartak magukon segíteni, hogy bővítették az adminisztratív apparátust, gépiesen intézték el az egyes kérdéseket. Ez volt tehát az egyik oka a bürokratizmusnak, a felesleges papírháborúnak. Joggal rosszalták ezt az üzemékben, joggal néztek rossz szemmel az egyszerű, magától értetődő kérdések hosszadalmas intézésére. Nem véletlen, hogy a második ötéves terv irányelvtervezetével kapcsolatos megjegyzések közül sok száz mutat rá erre a jelenségre és javasolja azt, hogy több kérdés megoldása az alacsonyabb gazdasági szervek és adott esetekben az igazgatók jogkörébe tartozzék. Az országos konferencia ezért egy sor intézkedést hozott, amelyek megszilárdítják az igazgatók jogkörét. Ezek az intézkedések összhangban állnak gazdaságunk irányításának decentralizálásával. Amint a fokozott "központosítás következtében csökkent az igazgatók jogköre, úgy nem valósíthatjuk meg sikeresen az ipar irányításának decentralizálását anélkül, hogy egyben ne fokoznánk az igazgatók jogkörét. Az országos konferencia határozatainak értelmében az igazgatók ezentúl önállóan döntenek sok fontos kérdésben, amelyek eddig a minisztériumok, illetve főigazgatóságaik hatáskörébe tartoztak. Önállóan döntenek például a közvetlen termelés kérdéseiben, a műszaki, ipari és pénzügyi tervek jóváhagyásában, az anyagellátásban, a bér- és prémiumkérdésekben, a kádermunkában, az alapvető pénzügyi eszközök alapjának igazgatásánál stb. Az igazgatók azonban nem gondolhatják azt, hogy ezzel meg van oldva a kérdés. A nagyobb jogkör, több felelősséget is jelent. Ezt meg kell mondanunk, bár nem szándékunk az, hogy ezzel ijesztgessük az igazgató elvtársakat. Ha több dologról kell döntenem és az eddiginél fontosabb kérdésekben, akkor tobb ismerettel, tudással is kell rendelkeznem. Mert nem bármiféle döntésről van itt szó, hanem a lehető legjobb döntésről, hogy ez hozzájárulást jelentsen a termelés fejlesztéséhez, az üzem és az egész népgazdaság javára szolgáljon. Sok üzemet sikeresen vezetnek a munkásosztály soraiból kiemelt igazgatók. Ha sokkal felelősségteljesebb és nagyobb feladataikat továbbra is sikeresen akar.ják teljesíteni, nem marad számukra más hátra, mint még nagyobb szorgalommal tanulni, növelni a szakképzettségüket. Az igazgatók között megtaláljuk a régi értelmiség tagjait is, akik helyesen megértették a munkásosztály oldalán betöltött szerepüket. Nekik még jobban kell támaszkodniok a dolgozók kollektívájára, a fontos kérdéseket meg kell vitatniuk a munkásokkal, meg kell hallgatniuk nézetüket. Nem mindig az a döntő, hogy milyen jogkört kapnak papíron az igazgatók. Nem tagadhatjuk, hogy voltak olyan igazgatók is, akiknek megfelelt az a rendszer, hogy alig volt döntési jogkörük és mindenben a minisztérium 'határozott. Hiszen így kevesebb volt a felelősség is. Sőt voltak olyan igazgatók is, akik az eddigi ki nem elégítő jogkört sem használták ki. Vegyük például a kisgépesítési, avagy az igazgatói alapok hiányos kihasználását. A túlzott elővigyázatosság, a hibáktól való félelem néha arra késztette őket, hogy könynyen lemondtak jogkörükről. Az országos pártkonferencia valamennyi határozata nagy jelentőségű további munkánk szempontjából. Az iparunkat világszínvonalra emelő második ötéves terv mindenkire nagy feladatokat ró. Nagy követelményeket támaszt különösen az igazgatókkal szemben. E nehéz feladatokat segíti megoldani az igazgatói jogkör kiszélesítésére irányuló intézkedés. A párt és a kormány abban a tudatban ruházza fel őket nagyobb jogkörrel, hogy azt teljes mértékben az üzem még jobb irányítására használják fel. Az igazgatók munkáját megkönnyíti a további intézkedések egész sora, amelyek leegyszerűsítik a tervezés eddigi módszereit, egészségesebb alapokra helyezik az anyagi-műszaki ellátás rendszerét és csökkentik a körlevelek, írásbeli utasítások számát. Minden új intézkedés azonban csak alapot képez ahhoz, hogy a gyakorlatban érvényesülhessen az I igazgató jogköre. Az igazgató az üzemben saját sikeres munkájával szélesíti ki jogkörét, erősíti tekintélyét. Munkája csak akkor járhat sikerrel, ha szorosan együttműködik az egész üzem kollektívájával, a párt és a szakszervezet üzemi szervezeteire támaszkodva. Aláírták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti gazdasági és kulturális együttműködésről szóló egyezményt Szombaton, június 25-án 11 órakor a Külügyminisztérium épületében, a Černín-palotában aláírták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti gazdasági és kulturális együttműködésről szóló egyezményt. Az egyezmény aláírásánál jelen voltak a két kormányküldöttség tagjai. Az ünnepélyes aktuson továbbá részt vettek: Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes, Karel Poláček minisztereinökhelyettes, Václav Pašek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, dr. František Kahuda, az iskolai és kulturális Ügyek minisztere, dr. Zdenék Nejedlý miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, Josef Reitmajer kohóipari- és ércbányaügyi miniszter, Anežka Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke, dr. Jaromír Berak, a nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, továbbá a Külügyminisztérium, Külkereskedelmi Minisztérium, Iskola- és Kulturálisügyi Minisztérium képviselői, a miniszterelnöki iroda és a Külügyminisztérium vezető dolgozói. Jelen voltak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság prágai nagykövetségének tagjai is. A kormányküldöttségek között június 21—23-án Prágában lefolyt tárgyalások jegyzőkönyvét a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és Václav Kopecký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökhelyettese írták alá. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kulturális együttműködésről szóló egyezményt Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere és Václav Dávid, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere írták alá. Az 1956. évi kulturális egyezmény tervét Jan Jen Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság prágai nagykövete és dr. Ladislav Šimovič, a külügyminiszter helyettese írták alá. A koreai kormányküldöttség, melyet Kim Ir Szen elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke vezet, pénteken meglátogatta a plzeňi V. I. Lenin-műveket.. A küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel nézték a dolgozók pontos munkáját, akik Korea számára is készítenek gépi berendezéseket. Villamos-berendezések tf orei Öt hónap alatt 11325 köbméter fát takarítottak meg Ľuboš Jirásek és Vilém Kluganost szerelők a Korea számára készülő 30 MVA transzformátorok hűtőberendezéseinek szerelését végzik. A Besztercebányai Kerületi Nemzeti Bizottsága mellett működő albizottság, amely a fával való takarékosságot tűzte ki céljául, ez év februárjában kötelezettséget vállalt, hogy az üzemekben, hivatalokban és más munkahelyeken „Takarékoskodjunk a fával és papírral" jelszó jegyében akciót indít és az év végéig, hozzásegít 25 ezer köbméter fa megtakarításához. Az albizottság tagjai megvitatták a dolgozókkal azokat a módszereket, amelyekkel fát lehet megtakarítani, így pl. a füleki Kovosmaltban gazdag tartalékokat tártak fel a csomagoló részleg munkájában. Az itt dolgozók megállapodtak megrendelőikkel, hogy a fából készült csomagolást visszaküldik, hogy újra felhasználható legyen. A csomagolásnál 800 köbméter fát takarítottak meg. A pótori báj nyákba már csak előírt nagyságú fát szállítanak. Azelőtt a fa kellő méretei szerint a módosításokat itt végezték, maguk fűrészelték le a felesleges darabokat és így feleslegesen sok volt a fahulladék. A pótori bányászok 1000 I köbméter fát takarítottak meg január A sokolovói körzet mélybányái teljesítették a félévi fejtési tervet Pénteken, június 22-én jelentették a sokolovói bányakörzet mélybányáinak dolgozói félévi fejtési tervük teljesítését. A kiváló eredmény elsősorban a CSKP országos konferenciája tiszteletére fellendült szocialista munkaversenynek köszönhető. Kiválóan bevált a verseny folyamán a folyamatos fejtés és a kamarafejtés módszere. A naptári fél évig a sokolovói bányakörzet mélybányáinak bányászai 58 000 tonna szenet akarnak kifejteni terven felül. őta. Hasonlóképpen a Selmecbányái ércbányák 500 köbméterrel kevesebb fát használtak fel és a štiavničkai fűrésztelepen 1000 köbméter gömbfát takarítottak meg. A Kerületi Nemzeti Bizottság kezdeményezése a besztercebányai kerületben a fával való takarékosság terén szép sikereket eredményezett. így a besztercebányai kerület üzemeiben öt kőnap alatt 11325 köbméter fát takarítottak meg, vagyis annyit, amenynyi 44 hektárnyi területen 100 év alatt termelhető. Gépek a földeken A Várkonyi Állami Gazdaság dolgozói jól kijavított gépekkel várják az aratárt. Most közvetlenül az aratás megkezdése előtti napokban mégegyszer átvizsgálják a gépeket. A gazdaság földjein az idén 7 kombájn és 20 önkötözőgép végzi majd az aratást. Mondok Gábor, Dunaszerdahely. A gömöri traktorbrigád tavaszi munkatervét 112 százalékra teljesíti. Különösen Bényei István traktoros érte el a legkiválóbb eredményeket. Munkatervét 213 százalékra teljesíti. A kukorica ápolásánál is kiváló eredményeket ér el. A tervezett 4 hektár helyett naponta 18 hektárt művel meg. Reményi József, Tornaija. Kamararobbantás Gombaszegen A Rozsnyó melletti gombaszegi mészkőfejtőben, amely vegyiipari üzemeinket és kohóinkat kiváló minőségű mészkővel látja el, szerdán, június 3án délután kamararobbantást végeztek, mellyel százezer köbméter mészkövet lazítottak meg. A robbantást a Pragocement vállalat dolgozói a Kelet-szlovákiai Kőbányák dolgozóival és a katonai pyrotechnikusokkal együttműködve 6 hétig készítették elő. A mészfejtő harmadik emeletén 160 méter magasan 68 méter hosszú folyósét vágtak ki, s ennek négy kamrájába 15 419 kg öreg katonai robbanóanyagot helyeztek el. Kőfejtőinkben 1951 óta már 127 kamararobbantást végeztek, és körülbelül 8 és félmillió tonna különféle követ szabadítottak fel. Kilencven szövetkezet teljesítette már a szénabeadási tervet a bratislavai kerületben. A múlt évihez viszonyítva ez sokkal jobb eredmény, mert míg tavaly június 30-:g csupán 14 százalékos volt az eredmény a szénabegyűjtésben, az idén június 20-ig már 19 százalékra teljesítették a szénabeadási tervet az EFSZ-ek. Szépen teljesítik kötelezettségeiket az egyénileg dolgozó parasztok is, hiszen a nevezett határidőig a kerületben 1017-en tettek eleget a szénabeadási feladataiknak. Megkezdték az MH 100-as hidraulikus rakodógép sorozatgyártását Még ebben az évben leszállításra kerül földműveseink számára az első ezer MH 100-as típusú trágyarakodó gép, amellyel lényegesen megkönnyítik a legfárasztóbb mezőgazdaság' munkálatot, az istállótrágya rakodását. Az' öj gép teljesítményével megelőzi a legismertebb külföldi gépeket is. A gép egyetlen mozdulatával 250—300 kg trágyát rak fel. Kis módosítással a gépet átállíthatják különféle szóródó anyagok rakodására is. Az új gépet Bohuslav Hynek, a mezőgazdasági gépek kutatóintézetének dolgozója szerkesztette.