Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-23 / 174. szám, szombat

A harmadik szlovákiai képtár megnyitása IIIIIII(IIIIBIIIIlIIIIlIIIIIiit;tIlllllIíllllllllllllllI»llltll3lllillllillliSItlC!I<tCIäfiflIlllllllIiltllllIlilllllIlllllllllllllllllllllllIlllllIIIIIIlll | ikor beléptem a Lipt. Mikuláš-i Bohun Péterről elnevezett képtárba, melyet a régi evangélikus iskola termeiben nyitottak meg ez év június lľ-én, s végig néztem a kiállí­tott festményeket, önkéntelenül is a humanista költő, János Pannonius (1434—1472) régen írott sorai jutottak eszembe: „Hidd el, a környezet is befolyásolhatja a költőt, s az, hogy hol született, érzik a vers ütemén ..." A szépen kijavított régi épületben a XIX. és XX. században, működő liptői művészek munkáit léťjuk gon­•dos elrendezésben, festményeket, rajzokat, és szobrokat, melyek magu­kon viselik ennek a hegyektől öve­zett vágparti tájnak a varázsát. Az alkotáshoz szükséges szikrát a te­' hetségekből ez a táj, a rohanó pata­kok zúgása, az ormot csókoló fel­hők száguldása c-alta elő. A történe­lem folyamán e táj rögeiért szálltak harcba azok, akik szabad emberként akartak élni szülőföldjükön. Való igaz hát Pannon :us>*/erse, hogy a művészt befolyásolja a környezete, nyomot hagy a művén, legyen az akár dal, akár regény, szobor vagy kép. Hogy Liptó annyi művészt ihletett meg, nem lehet véletlen. A f°stői táj, a vidék szelleme nevelte őket olyanná, amilyenné lettek, s alkottak maradan­dót akár a zenében, mint Ján Le J­slav Bella és Ruooeldt, akár a szob­rászatban, mint Stróbl Alajos, az iro­dalomban, mint Rehor Uram Podtat­ranský s Fehérpataky-Belopotocký S ha a kiállított számos festményt nézegetjük, csodálkoznunk kell azon, mennyi ismert névvel találkozunk itt. Milyen sivár lenne a képzőművészet e hazában, ha elkallódtak volna azok a művészek, akiknek munkásságuk Liptó nevéhez fűződik. Hiszen csak ebben a nagynak nem nevezhető kép­tárban 21 olyan nevet találunk, amely­nek hordozói vagy Lipt. Mikuláson láttak papvilágot, mint Janko Alexy, Balló Aurél, Balló Ede, Kornél Bohun, Jozef Klemens, Eustach Klimo, Kolo­man Sokol, vagy közel Mikuláshoz: František Belopotocký, Ľudovít Fulla, Jozef Hanula, Kern Péter, Kern Her­mán, Kubinyi Sándor, Palugyai Zol­tán, Stróbl Alajos, Július Štetka, — vagy pedig hosszabb ideig működtek a Liptói Havasok környékén, s így a táj jellege rányomta műveikre jellem­ző bélyegét: Jaroslav Augusta, Miloš Bazovský, Martin Benka, Peter Bohun, Ján Hála és Gustáv Mallý. Mjpl éltán megii'°tte Lint. Mikulášt IW RI a kitüntetés, hogy a harma­dik állandó képtárat Bratislava és Kassa után, itt, ebben a kisvárosban nyitották meg, melynek lakossága sohsem élte a nemtörődömség tunya, magába zárkózott életét se nemzeti, se kulturális téren. Mindig az „avant­gardista" szerepét töltötte be a leg­kritikusabb időkben is, szívvel-lélek­kel részt vett minden nemzeti és szocialista megmozdulásban. A szlovák nép története mind a múltban, mind a legújabb időkben szorosan összefor­rott a város nevével... Az innen kiinduló művészeink csak­nem valamennyien a szegényebb nép­osztály fiai voltak, akik tehetségük­kel. szívós akaraterejükkel áthidalták a pénztelenség nehézségeit. Küszköd­tek, de közülük nem egy európai vi­szonylatban is a legelsők közé emel­kedett. Igy pl. Koloman Sokol ma Mexikó legismertebb grafikusa és aka­démiai tanár, aki különösen az elnyo­mottak ábrázolásával vívott ki hír­nevet magának. A liptói Királylehotán született Stróbl Alajos, akinek Anyám nevű műve, a világ egyik legjobb, legszebb szobra a párizsi Louvreban van kiállítva. A szerény kis mikulási szabóműhelyben nevelkedett Balló Edét pedig a letűnt világ hatalmassá­gai kérték, hogy szakítson számukra annyi időt, hogy vászonra vihesse há­landó arcuk vonásait. A mikuláši kiállítási termek egyik csoportjában a kiasszikus stílusban dolgozó festők munkáit mutatják be. Többnyire polgári vagy „kurtanemes" asszonyságok és férfiak képmásait láthatjuk a fehér, boltíves termek fa­Ián, aprólékos, gondos ecsetkezelés­ben. Finom, harmonikus színfoltokban dolgoztak az elmúlt század mesterei, pontosan ügyelve a hasonlóság és jel­lem megörökítése mellett a kidolgo­zás finomságára is. A többi termek­ben s folyosókon a fiatalabb nemze­dék színdús képei, rajzai sórakoznak egymás mellett. Itt már merészebb a vonalkezelés, hangosabbak, kiáltóbbak a színek, a kifejezőbb mozdulatok jellemzik festményeiket, melyek leg­többje már a népi élet s a szociális életforma megnyilvánulásait tükrözi vissza. A sok színpompás, derús festmény között szinte tragikus nagyszerűsé­gükkel hatnak ránk a fiatalon elhúnyt Paluqyainak borongós, rembrandti barna tónusú alkotásai. ok, sok gyönyörűséggel telne meg azoknak a kirándulók­nak a szeme, akik — különösen nyári időben — autókárokon robognak át a városon, ha egy órára megszakíta­Kern Péter: Öregasszony r.ák útjukat, s benéznének a Bohun Péter r.jvét viselő képtárunkba, mert olyan művészi alkotásokban gyönyör­ködhetnének, melyek láttán a költő Lenkóval elmondhatnák: Festő itt színeit nem pallettájáról, hanem egyenesen a szívéből vette. L. Kis Ibolya. ü> ÍL A E lgondolkoztató és tanulságos a Gázolás című új magyar • film, mert reális, merész­hangú és bátor. Éles keresztmetszet ­szen nem is ismeri a gázolás idő­pontját és csak a tárgyaláson elhang­zott tanúvallomásból tudja meg ezt a számára sorsdöntő adatot. Ez a ben megmutatja a mai magyar élet- körülmény erőltetett és valószínűtlen. nek néhány problémáját. A film érdekes keretmesében vá­zon ja az uralma vesztett burzsoázia gör­csös ragaszkodását régi életmódjához, előbb-utóbb azonban konfliktusba kell kerülnie az új társadalmi rend­szerrel és ez az összecsapás nem végződhet másként, mint az igazság kiderülésével. Gázolás történt. Semmi különös, csupán annyi, hogy egy volt úri kis­asszonyból, úrvezetőnőből lett gépjár­művezető elgázol egy proletárasz­szonyt. A régi társadalomban az ilyes­mit könnyen elintézték, ma a gázoló További hibája a filmnek, hogy az osztályellenség sokkal élesebben van megrajzolva és reálisabb, mint a munkások és a többi pozitív alakok, akiknek ábrázolása helyenkint nem eléggé indokolt. Gertler' Viktor ren­dezése nagyon jó, fordulatos, a ha­ladó olas,z realista filmek közvetlen­ségére, újszerű hangjára emlékeztető. Nagyon szépek Hegyi Barnabás mű­vészi filmfelvételei is. A film szereplői közül elsősorban Ferrari Violettát, a gázoló nőt kell megemlíteni. Ferrari valóban meggyő­zően eleveníti meg Bendicsnét, az Természetesen a szerelmet is a maga burzsoá módján fogja fel, eszköznek és játéknak tekinti, csupán az osz­tályához tartozó Legéndyt szereti. Darvas Iván a közlekedési bíró sze­repében igen rokonszenves. Nagy drá­mai erővel és hitelességgel alakítja a kötelessége és szerelme között ví­vódó mély érzésű embert, kinek be­csületessége nehezén feltételez ennyi hideg számítást és önzést, noha visz­szataszítja az asszony környezete. Váltakozva hisz és kételkedik, míg józan eszével, tiszta jellemével meg­találja a helyes utat és elfogulatlanul igazságosan ítélkezik. film egyik erőssége, hogy a A' ar^-ss^ias » rvm színlelő hazugságait latba kell vet nie, hogy a fiatal közlekedési bírót a gázolás iratainak eltüntetésére, vagy legalábbis a büntetés enyhítésére bír­ja. Törekvéseiben a végsőkig- is el­megy. Bűntudatot nem érez, hiszen csak egy proletárasszonyról van szó. „Egy üveg Cinzanot ér nála egy em­berélet" — mondja róla igen kife­jezően a film ügyésze. Bírósági tárgyalás keretében bon­takoznak ki a fejlemények. Bendics­né, Zenthe Judit a gázoló asszony személyével és környezetével * a film nagy meggyőző erővel és realitással mutatja meg a volt magyar burzsoá osztály mérhetetlen romlottságát, ürességét. Nemcsak a gázoló nő ül a vádlottak padján. Ott ülnek mind­azok, akik háborúra várnak, ebben találják egyetlen mentsvárukat. Mert mint Bendicsné anyja mondja, nem lehet itt kibírni, meg kell dögleni ebben az országban. Ott ül a levitéz­lett ügyvéd, dr. Legény, az öttusázó bajnok „úriember" és ott ülnek ba­rátai. A másik oldalon pedig a becsa­pott munkás, aki csak most látja, hogv kis híján fondorlatok áldozata lett, és a bírói emelvényen ott van az ugyancsak becsapott hiszékeny bíró. K "zgalmas és gördülékeny a film meséje, de .komoly részlet- f j hiányossága, hogy a bíró, aki oly nagy gondot és körültekintést mutatott a tanúk felkutatásánál és kihallgatásánál, egyáltalán nem ta­nulmányozta át az ügyiratokat, hi­nem egyetlen életcélja, a burzsoá­ziához tartozó közös életcélja: gond­talan, munkátlan jólét fényűzés, a szórakozás és élvezet hajhászása. Tel­jesen pőrére vetkőzteti jellemét, mi­kor kitűnően játszott hisztérikus düh­kitörésében anyja szemére veti, hogy nem engedte férjhez menni a hat­van esztendős svájci állampolgárhoz. legkisebb epizódszerepeket is kiváló művészek játsszák. A reakciós alakok közül legjobb Timár József, epv levitézlett ügyvéd szere­pében. Sulyok Mária a régi időket visszasóhajtozó Zenthe Kálmánné szerepében nagyon élethű. Az elgá­zolt asszony férjét játszó Pálos György mélyen emberi. Az új magyar film a szocialista realista filmművészet figyelemre méltó alkotása. Breuer Ilona. Faliújság a hivatalokban HA NINCS az üzemben, EFSZ-ben, hivatalban mozgósító, harcias, hol szellemesen, hol élesen bíráló fali­újság, sejthetjük, hogy nem jó ott a tömegpolitikai munka és sokszor nem jók az eredmények sem. A prá­gaiak már 70—80 évvel ezelőtt meg­ismerkedtek a faliújságokkal, akko­riban persze még kissé szokatlannak találták. A múlt század végén a Betlemské náméstí egyik házának falára jófor­mán naponta kifüggesztették az érde­kes eseményeket közhírré tevő i,fali­újságot". Az ódon sörfőzde épülete Vojtech Náprstek-é, a híres világkö­rüli utazóé volt, aki értékes gyűjte­ményeiből múzeumot rendezett be, és hozzájárult ahhoz, hogy polgártársai könnyen érthető, szórakoztató módon gyarapíthassák tudásukat, ismeretei­funkcionárius. Tudja, hogy sebezhető pontra, Achillész-sarokra akadtam. Aggodalomra azért nincs ok. — Faliújságainknak általában még nincsen meg az a konkrét tartalma, ami uránt dolgozóink érdeklődnének. Azért nincs kellő vonzóerejük. Egyes ügyosztályaink azonban megtalálták már a megfelelő hangot, a változa­tos formát és olyan tartalommal töl­tik meg, hogy nemcsak saját osztá­lyuk dolgozóinak érdeklődését keltik fel, hanem a többi osztályokból is odajárnak tapasztalatokért. Ilyen pél­dául a szemközti épületben a kultu­rális ügyek főosztályának faliújságja. Mužík elvtárs jól igazított útba. Náš život — A mi életünk a címe a faliújságnak és a Központi Nemzeti Bizottság tanácsa kulturális ügyosz­tályának dolgozóihoz szól. Havonta kétszer „jelenik meg". Vezércikk fog­ket. Náprstek rengeteg újságot, fo- lalkozott a nemzetközi nőnap jelen­lyóiratot vásárolt. Igy jó értesülései tőségével, a dolgozó nők szerepével voltak a politikai, gazdasági és kul- és a békeharc eredményeivel. A leg­turális eseményekről. Házában köl- különbözőbb munkaszakaszokon dol­csönkönyvtárat is létesített, és az 90zók fényképei díszítik a táblát. Kü­ahhoz vezető bejárat előtti folyosó ^k fejezte ki a dolgozók állás­. ,„ „ , , * _ foglalasát az amerikaiak gyilkos le­falára magyarazó szöveggel ellá ott gikalózkodásáv a, szembe n. Ehhez k a_ képeket helyezett. Aki Náprstek ke- rikatűra is vol t_ A tábla alsó részén pekkel illusztrált, szemléltető híreit rendszeresen figyelte, annak áttekin­tése volt a világ legérdekesebb ese­ményeiről. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy ez volt köztársaságunkban a fa­liújság egyik őse. hírek vannak a pártoktatásról az üze­mi munkaiskoláról. Bemegyek az osztályvezetőhöz, és érdeklődöm, hogyan szerkesztik a fa­liújságot. A párt- és a szakszervezet által Napjaink faliújságjának természe- m egbízott háromtagú kollektíva felel tesen más a szerepe. Nemcsak tájé- a lapért. Behívom a másik keltőt, koztat, hanem a nevelő munka egyik m€rt a harmadik én vagyok - szó­igen fontos eszköze. Sokan lebecsülik, a faliújság erejét. Ám ahol időszerű, elevenbevágó, közvetlen, ott rögtön megmutatkozik az előnye. Most, a XX. kongresszus elvi jelentőségű ta­nácskozásai és pártunk országos kon­ferenciába után itt az alkalom a faliújságban közölt rövid cikkek­kel, felhívásokkal, hírekkel, ötletes rajzokkal, képekkel, szellemes versek­kel figyelmeztetni a dolgozókat a kü­szöbön álló feladatra és súrgetni meg­oldásukat. Nem kell félni a szatíra éles fegyverének alkalmazásától sem. Bevált az olyan állandó rovat, ame­lyik például így kezdődik: „Mit szól hozzá, hogy..." Vagy pedig: „Igy igen" és mellette: „Így nem". Hatásosan felhasználhatjuk a fali­újságot a verseny, a munkaszervezés érdekében. Nemcsak az eredmények, a hibák is azonnal közölhetők. Példa, amit az egyik üzem faliújságjában láttam: Helytelen munkaszervezéssel fiatal, erős embereket utcasöpröge­tésre osztottak be. A faliújság ez ese­tet bíráló cikkének megjelenése után nyomban intézkedtek, és a dolgozók komoly munkát kaptak. ÜZEMEK, szövetkezetek faliújságai­ról már többször esett szó. Kíváncsi voltam, mi a helyzet e téren a fő­város egyik legforgalmasabb, helyi jellegű hivatalának, a Prágai Központi Nemzeti Bizottság épületeinek folyo­sóin. Járom az egyik hatalmas épület emeleteit, majd a másikét. Van fali­újság mindenütt, kép is, szép is, de lal meg Miroslav Macháček elvtárs. Polívka és Paul elvtársak pillanatok alatt ott vannak. Nem kell sokat kér­dezősködnöm. — Nincs üzemi újságunk, faliújsá­got adunk ki. Lényegében Polívka elvtárs szerkeszti. Nagyon ügyes el­képzelései vannak és fokozatosan meg is valósítja őket. Az újságírás min­den műfajával kísérletezik, a vezér­cikktől a szatírán át a munkahellyel, a brigádsegítséggel, a dolgozók éle­tév-1 összefüggő rövjd napihírekig. A siker titka a kérdések felvetésének időszerűségében és nyíltságában van. Az ügyosztályon dolgozik Václav Leh­rer elvtárs, akinek bíráló rajzai min­denkit megállásra késztetnek. — Nemrég' a CSSZBSZ egyik funk­cionáriusát gúnyoltuk ki, aki bekép­zeltségében elszakadt társaitól, fel­mászott az-f'-,, uborka fára", megkoro­názta magá|, jogart ragadott a ke­zébe és úgy adta ki — a személyi kultusz jegyében — az ártatlan ta­goknak szóló utasításait. — Természetesen nem vagyunk fu­karok a dicsérettel sem. Ha valaki megérdemli, külön írunk róla, fény­képét is kitesszük, vagy Lehrer elv­társ lerajzolja. Következetesen ragaszkodni kell ahhoz, hogyj3 bíráló cikkre válaszol­janak az illetékesek. Könnyen meg­esik, hogy az emberek nem értik meg rögtön a bírálat jogosságát, vagy — leginkább nyomtatott falragaszok erősnek találják. Néhány évvel ez­töltik be a falakat. Központi jellegű, országos plakátokról van szó, nincs közük a munkahelyhez, nem itt lát­tak napvilágot. Be is megyek Mužík elvtárshoz, a pártszervezet elnökéhez, és megkérem, igazítson útba, hol ta­lálok valami példamutatót, tanulsá­gosat. Mužík elvtárs, tapasztalt, idősebb ^J-elejled múllad szégyenéi? ľ í I Hí Emlékszel idős Török Gáspár, maroknyi földed hogy szeretted? Álmodban is a mezőn jártál, magad arattad s te vetetted bő marokkal a búza. magját — ismerted minden kis göröngyét — s fejszét ragadtál, ha a szomszéd elszántott egy fél barázdát. Nem tudtad, hogy qi sírod ásod — száraz melleddel káromkodva — mikor hálátlan földed szántod, gondolva beteg asszonyodra, íci batyut hordott viselősen. Nem tudtad még, hogy foglya lettél a földednek, mit úgy szerettél szemérmes, csendes parasztgőggel. Emlékszel idős Török Gáspár, asszonyod a halál ölelte, síró csecsemőt hagyott árván, deret szórva konoíc fejedre. Egyedül, tovább görnyedt vállal küszködtél gyommal, jégveréssel, perbeszálltál a magas éggel, szomszéddal, úrral, forró nyárral. Dacos szívedből már kiégett és hamuvá lett n lángolás? Hová tűnt régi szenvedélyes szerelmed a barna föld iránt, mely befedte átkos, bús jelét, a gaztermő sok ördögárkot? Szidod a közös új világot, és felejted múltad szégyenét? OZSVALD ÁRPAD I \í ! | \í U I I i> I I 1 I i! \i előtt volt olyan eset is, hogy a fa­liújságot letépték. Ilyenkor azután még szigorúbb bírálatnak van helye. Ütravalóul megjegyezték, hogy si­kerük azért van, mert a dolgozók magukénak érzik a faliújságot, és egyre többen bekapcsolódnak munka­társai közé. Az embereknek van mon­danivalójuk, csak segíteni kell nekik az írásban. Ha valaki faliújságot szerkeszt, s valahogy nem boldogul, mert úgy véli, kevés az anyag, nincs említésre méltó esemény, gondoljon arra: a Náprstek-közkönyvtár bejárata előtt húzódó folyosó fala jó tíz méter hosz­szú volt. Mennyivel kevesebb anyag fér akár a legnagyobb üzem, EFSZ vagy hivatal faliújságára! EZ IS AZ ÚJÉRT való harc. A he­lyi és járási nemzeti bizottságok fa­liújságainak szintén nagy a rendelte­tése. Gyorsítaniok kell a polgárok ügyes-bajos dolgainak elintézését, ja­vítani, szorosabbá tenni a kapcsola­tot a néppel. Megvan ehhez minden lehetőség. A faliújság mindenről tájé­koztasson, és bíráljon, hogy kevesebb legyen a jogtalan panasz, és megja­vuljon a munka. Jó Sándor OJ SZO 1956. június íj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom