Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-23 / 174. szám, szombat

A harmadik szlovákiai képtár megnyitása IIIIIII(IIIIBIIIIlIIIIlIIIIIiit;tIlllllIíllllllllllllllI»llltll3lllillllillliSItlC!I<tCIäfiflIlllllllIiltllllIlilllllIlllllllllllllllllllllllIlllllIIIIIIlll | ikor beléptem a Lipt. Mikuláš-i Bohun Péterről elnevezett képtárba, melyet a régi evangélikus iskola termeiben nyitottak meg ez év június lľ-én, s végig néztem a kiállított festményeket, önkéntelenül is a humanista költő, János Pannonius (1434—1472) régen írott sorai jutottak eszembe: „Hidd el, a környezet is befolyásolhatja a költőt, s az, hogy hol született, érzik a vers ütemén ..." A szépen kijavított régi épületben a XIX. és XX. században, működő liptői művészek munkáit léťjuk gon•dos elrendezésben, festményeket, rajzokat, és szobrokat, melyek magukon viselik ennek a hegyektől övezett vágparti tájnak a varázsát. Az alkotáshoz szükséges szikrát a te' hetségekből ez a táj, a rohanó patakok zúgása, az ormot csókoló felhők száguldása c-alta elő. A történelem folyamán e táj rögeiért szálltak harcba azok, akik szabad emberként akartak élni szülőföldjükön. Való igaz hát Pannon

:us>*/erse, hogy a művészt befolyásolja a környezete, nyomot hagy a művén, legyen az akár dal, akár regény, szobor vagy kép. Hogy Liptó annyi művészt ihletett meg, nem lehet véletlen. A f°stői táj, a vidék szelleme nevelte őket olyanná, amilyenné lettek, s alkottak maradandót akár a zenében, mint Ján Le Jslav Bella és Ruooeldt, akár a szobrászatban, mint Stróbl Alajos, az irodalomban, mint Rehor Uram Podtatranský s Fehérpataky-Belopotocký S ha a kiállított számos festményt nézegetjük, csodálkoznunk kell azon, mennyi ismert névvel találkozunk itt. Milyen sivár lenne a képzőművészet e hazában, ha elkallódtak volna azok a művészek, akiknek munkásságuk Liptó nevéhez fűződik. Hiszen csak ebben a nagynak nem nevezhető képtárban 21 olyan nevet találunk, amelynek hordozói vagy Lipt. Mikuláson láttak papvilágot, mint Janko Alexy, Balló Aurél, Balló Ede, Kornél Bohun, Jozef Klemens, Eustach Klimo, Koloman Sokol, vagy közel Mikuláshoz: František Belopotocký, Ľudovít Fulla, Jozef Hanula, Kern Péter, Kern Hermán, Kubinyi Sándor, Palugyai Zoltán, Stróbl Alajos, Július Štetka, — vagy pedig hosszabb ideig működtek a Liptói Havasok környékén, s így a táj jellege rányomta műveikre jellemző bélyegét: Jaroslav Augusta, Miloš Bazovský, Martin Benka, Peter Bohun, Ján Hála és Gustáv Mallý. Mjpl éltán megii'°tte Lint. Mikulášt IW

RI a kitüntetés, hogy a harmadik állandó képtárat Bratislava és Kassa után, itt, ebben a kisvárosban nyitották meg, melynek lakossága sohsem élte a nemtörődömség tunya, magába zárkózott életét se nemzeti, se kulturális téren. Mindig az „avantgardista" szerepét töltötte be a legkritikusabb időkben is, szívvel-lélekkel részt vett minden nemzeti és szocialista megmozdulásban. A szlovák nép története mind a múltban, mind a legújabb időkben szorosan összeforrott a város nevével... Az innen kiinduló művészeink csaknem valamennyien a szegényebb néposztály fiai voltak, akik tehetségükkel. szívós akaraterejükkel áthidalták a pénztelenség nehézségeit. Küszködtek, de közülük nem egy európai viszonylatban is a legelsők közé emelkedett. Igy pl. Koloman Sokol ma Mexikó legismertebb grafikusa és akadémiai tanár, aki különösen az elnyomottak ábrázolásával vívott ki hírnevet magának. A liptói Királylehotán született Stróbl Alajos, akinek Anyám nevű műve, a világ egyik legjobb, legszebb szobra a párizsi Louvreban van kiállítva. A szerény kis mikulási szabóműhelyben nevelkedett Balló Edét pedig a letűnt világ hatalmasságai kérték, hogy szakítson számukra annyi időt, hogy vászonra vihesse hálandó arcuk vonásait. A mikuláši kiállítási termek egyik csoportjában a kiasszikus stílusban dolgozó festők munkáit mutatják be. Többnyire polgári vagy „kurtanemes" asszonyságok és férfiak képmásait láthatjuk a fehér, boltíves termek faIán, aprólékos, gondos ecsetkezelésben. Finom, harmonikus színfoltokban dolgoztak az elmúlt század mesterei, pontosan ügyelve a hasonlóság és jellem megörökítése mellett a kidolgozás finomságára is. A többi termekben s folyosókon a fiatalabb nemzedék színdús képei, rajzai sórakoznak egymás mellett. Itt már merészebb a vonalkezelés, hangosabbak, kiáltóbbak a színek, a kifejezőbb mozdulatok jellemzik festményeiket, melyek legtöbbje már a népi élet s a szociális életforma megnyilvánulásait tükrözi vissza. A sok színpompás, derús festmény között szinte tragikus nagyszerűségükkel hatnak ránk a fiatalon elhúnyt Paluqyainak borongós, rembrandti barna tónusú alkotásai. ok, sok gyönyörűséggel telne meg azoknak a kirándulóknak a szeme, akik — különösen nyári időben — autókárokon robognak át a városon, ha egy órára megszakítaKern Péter: Öregasszony r.ák útjukat, s benéznének a Bohun Péter r.jvét viselő képtárunkba, mert olyan művészi alkotásokban gyönyörködhetnének, melyek láttán a költő Lenkóval elmondhatnák: Festő itt színeit nem pallettájáról, hanem egyenesen a szívéből vette. L. Kis Ibolya. ü> ÍL A E

lgondolkoztató és tanulságos a Gázolás című új magyar • film, mert reális, merészhangú és bátor. Éles keresztmetszet szen nem is ismeri a gázolás időpontját és csak a tárgyaláson elhangzott tanúvallomásból tudja meg ezt a számára sorsdöntő adatot. Ez a ben megmutatja a mai magyar élet- körülmény erőltetett és valószínűtlen. nek néhány problémáját. A film érdekes keretmesében vázon ja az uralma vesztett burzsoázia görcsös ragaszkodását régi életmódjához, előbb-utóbb azonban konfliktusba kell kerülnie az új társadalmi rendszerrel és ez az összecsapás nem végződhet másként, mint az igazság kiderülésével. Gázolás történt. Semmi különös, csupán annyi, hogy egy volt úri kisasszonyból, úrvezetőnőből lett gépjárművezető elgázol egy proletáraszszonyt. A régi társadalomban az ilyesmit könnyen elintézték, ma a gázoló További hibája a filmnek, hogy az osztályellenség sokkal élesebben van megrajzolva és reálisabb, mint a munkások és a többi pozitív alakok, akiknek ábrázolása helyenkint nem eléggé indokolt. Gertler' Viktor rendezése nagyon jó, fordulatos, a haladó olas,z realista filmek közvetlenségére, újszerű hangjára emlékeztető. Nagyon szépek Hegyi Barnabás művészi filmfelvételei is. A film szereplői közül elsősorban Ferrari Violettát, a gázoló nőt kell megemlíteni. Ferrari valóban meggyőzően eleveníti meg Bendicsnét, az Természetesen a szerelmet is a maga burzsoá módján fogja fel, eszköznek és játéknak tekinti, csupán az osztályához tartozó Legéndyt szereti. Darvas Iván a közlekedési bíró szerepében igen rokonszenves. Nagy drámai erővel és hitelességgel alakítja a kötelessége és szerelme között vívódó mély érzésű embert, kinek becsületessége nehezén feltételez ennyi hideg számítást és önzést, noha viszszataszítja az asszony környezete. Váltakozva hisz és kételkedik, míg józan eszével, tiszta jellemével megtalálja a helyes utat és elfogulatlanul igazságosan ítélkezik. film egyik erőssége, hogy a A' ar^-ss^ias » rvm színlelő hazugságait latba kell vet nie, hogy a fiatal közlekedési bírót a gázolás iratainak eltüntetésére, vagy legalábbis a büntetés enyhítésére bírja. Törekvéseiben a végsőkig- is elmegy. Bűntudatot nem érez, hiszen csak egy proletárasszonyról van szó. „Egy üveg Cinzanot ér nála egy emberélet" — mondja róla igen kifejezően a film ügyésze. Bírósági tárgyalás keretében bontakoznak ki a fejlemények. Bendicsné, Zenthe Judit a gázoló asszony személyével és környezetével * a film nagy meggyőző erővel és realitással mutatja meg a volt magyar burzsoá osztály mérhetetlen romlottságát, ürességét. Nemcsak a gázoló nő ül a vádlottak padján. Ott ülnek mindazok, akik háborúra várnak, ebben találják egyetlen mentsvárukat. Mert mint Bendicsné anyja mondja, nem lehet itt kibírni, meg kell dögleni ebben az országban. Ott ül a levitézlett ügyvéd, dr. Legény, az öttusázó bajnok „úriember" és ott ülnek barátai. A másik oldalon pedig a becsapott munkás, aki csak most látja, hogv kis híján fondorlatok áldozata lett, és a bírói emelvényen ott van az ugyancsak becsapott hiszékeny bíró. K "zgalmas és gördülékeny a film meséje, de .komoly részlet- f j hiányossága, hogy a bíró, aki oly nagy gondot és körültekintést mutatott a tanúk felkutatásánál és kihallgatásánál, egyáltalán nem tanulmányozta át az ügyiratokat, hinem egyetlen életcélja, a burzsoáziához tartozó közös életcélja: gondtalan, munkátlan jólét fényűzés, a szórakozás és élvezet hajhászása. Teljesen pőrére vetkőzteti jellemét, mikor kitűnően játszott hisztérikus dühkitörésében anyja szemére veti, hogy nem engedte férjhez menni a hatvan esztendős svájci állampolgárhoz. legkisebb epizódszerepeket is kiváló művészek játsszák. A reakciós alakok közül legjobb Timár József, epv levitézlett ügyvéd szerepében. Sulyok Mária a régi időket visszasóhajtozó Zenthe Kálmánné szerepében nagyon élethű. Az elgázolt asszony férjét játszó Pálos György mélyen emberi. Az új magyar film a szocialista realista filmművészet figyelemre méltó alkotása. Breuer Ilona. Faliújság a hivatalokban HA NINCS az üzemben, EFSZ-ben, hivatalban mozgósító, harcias, hol szellemesen, hol élesen bíráló faliújság, sejthetjük, hogy nem jó ott a tömegpolitikai munka és sokszor nem jók az eredmények sem. A prágaiak már 70—80 évvel ezelőtt megismerkedtek a faliújságokkal, akkoriban persze még kissé szokatlannak találták. A múlt század végén a Betlemské náméstí egyik házának falára jóformán naponta kifüggesztették az érdekes eseményeket közhírré tevő i,faliújságot". Az ódon sörfőzde épülete Vojtech Náprstek-é, a híres világkörüli utazóé volt, aki értékes gyűjteményeiből múzeumot rendezett be, és hozzájárult ahhoz, hogy polgártársai könnyen érthető, szórakoztató módon gyarapíthassák tudásukat, ismereteifunkcionárius. Tudja, hogy sebezhető pontra, Achillész-sarokra akadtam. Aggodalomra azért nincs ok. — Faliújságainknak általában még nincsen meg az a konkrét tartalma, ami uránt dolgozóink érdeklődnének. Azért nincs kellő vonzóerejük. Egyes ügyosztályaink azonban megtalálták már a megfelelő hangot, a változatos formát és olyan tartalommal töltik meg, hogy nemcsak saját osztályuk dolgozóinak érdeklődését keltik fel, hanem a többi osztályokból is odajárnak tapasztalatokért. Ilyen például a szemközti épületben a kulturális ügyek főosztályának faliújságja. Mužík elvtárs jól igazított útba. Náš život — A mi életünk a címe a faliújságnak és a Központi Nemzeti Bizottság tanácsa kulturális ügyosztályának dolgozóihoz szól. Havonta kétszer „jelenik meg". Vezércikk fogket. Náprstek rengeteg újságot, fo- lalkozott a nemzetközi nőnap jelenlyóiratot vásárolt. Igy jó értesülései tőségével, a dolgozó nők szerepével voltak a politikai, gazdasági és kul- és a békeharc eredményeivel. A legturális eseményekről. Házában köl- különbözőbb munkaszakaszokon dolcsönkönyvtárat is létesített, és az 90zók fényképei díszítik a táblát. Küahhoz vezető bejárat előtti folyosó ^k fejezte ki a dolgozók állás. ,„ „ , , * _ foglalasát az amerikaiak gyilkos lefalára magyarazó szöveggel ellá ott gikalózkodásáv

a, szembe

n. Ehhez k

a_ képeket helyezett. Aki Náprstek ke- rikatűra is vol

t_ A tábla alsó részén pekkel illusztrált, szemléltető híreit rendszeresen figyelte, annak áttekintése volt a világ legérdekesebb eseményeiről. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy ez volt köztársaságunkban a faliújság egyik őse. hírek vannak a pártoktatásról az üzemi munkaiskoláról. Bemegyek az osztályvezetőhöz, és érdeklődöm, hogyan szerkesztik a faliújságot. A párt- és a szakszervezet által Napjaink faliújságjának természe- m

egbízott háromtagú kollektíva felel tesen más a szerepe. Nemcsak tájé- a lapért. Behívom a másik keltőt, koztat, hanem a nevelő munka egyik m€rt a harmadik én vagyok - szóigen fontos eszköze. Sokan lebecsülik, a faliújság erejét. Ám ahol időszerű, elevenbevágó, közvetlen, ott rögtön megmutatkozik az előnye. Most, a XX. kongresszus elvi jelentőségű tanácskozásai és pártunk országos konferenciába után itt az alkalom a faliújságban közölt rövid cikkekkel, felhívásokkal, hírekkel, ötletes rajzokkal, képekkel, szellemes versekkel figyelmeztetni a dolgozókat a küszöbön álló feladatra és súrgetni megoldásukat. Nem kell félni a szatíra éles fegyverének alkalmazásától sem. Bevált az olyan állandó rovat, amelyik például így kezdődik: „Mit szól hozzá, hogy..." Vagy pedig: „Igy igen" és mellette: „Így nem". Hatásosan felhasználhatjuk a faliújságot a verseny, a munkaszervezés érdekében. Nemcsak az eredmények, a hibák is azonnal közölhetők. Példa, amit az egyik üzem faliújságjában láttam: Helytelen munkaszervezéssel fiatal, erős embereket utcasöprögetésre osztottak be. A faliújság ez esetet bíráló cikkének megjelenése után nyomban intézkedtek, és a dolgozók komoly munkát kaptak. ÜZEMEK, szövetkezetek faliújságairól már többször esett szó. Kíváncsi voltam, mi a helyzet e téren a főváros egyik legforgalmasabb, helyi jellegű hivatalának, a Prágai Központi Nemzeti Bizottság épületeinek folyosóin. Járom az egyik hatalmas épület emeleteit, majd a másikét. Van faliújság mindenütt, kép is, szép is, de lal meg Miroslav Macháček elvtárs. Polívka és Paul elvtársak pillanatok alatt ott vannak. Nem kell sokat kérdezősködnöm. — Nincs üzemi újságunk, faliújságot adunk ki. Lényegében Polívka elvtárs szerkeszti. Nagyon ügyes elképzelései vannak és fokozatosan meg is valósítja őket. Az újságírás minden műfajával kísérletezik, a vezércikktől a szatírán át a munkahellyel, a brigádsegítséggel, a dolgozók életév-1 összefüggő rövjd napihírekig. A siker titka a kérdések felvetésének időszerűségében és nyíltságában van. Az ügyosztályon dolgozik Václav Lehrer elvtárs, akinek bíráló rajzai mindenkit megállásra késztetnek. — Nemrég' a CSSZBSZ egyik funkcionáriusát gúnyoltuk ki, aki beképzeltségében elszakadt társaitól, felmászott az-f'-,, uborka fára", megkoronázta magá|, jogart ragadott a kezébe és úgy adta ki — a személyi kultusz jegyében — az ártatlan tagoknak szóló utasításait. — Természetesen nem vagyunk fukarok a dicsérettel sem. Ha valaki megérdemli, külön írunk róla, fényképét is kitesszük, vagy Lehrer elvtárs lerajzolja. Következetesen ragaszkodni kell ahhoz, hogyj3 bíráló cikkre válaszoljanak az illetékesek. Könnyen megesik, hogy az emberek nem értik meg rögtön a bírálat jogosságát, vagy — leginkább nyomtatott falragaszok erősnek találják. Néhány évvel eztöltik be a falakat. Központi jellegű, országos plakátokról van szó, nincs közük a munkahelyhez, nem itt láttak napvilágot. Be is megyek Mužík elvtárshoz, a pártszervezet elnökéhez, és megkérem, igazítson útba, hol találok valami példamutatót, tanulságosat. Mužík elvtárs, tapasztalt, idősebb ^J-elejled múllad szégyenéi? ľ í I Hí Emlékszel idős Török Gáspár, maroknyi földed hogy szeretted? Álmodban is a mezőn jártál, magad arattad s te vetetted bő marokkal a búza. magját — ismerted minden kis göröngyét — s fejszét ragadtál, ha a szomszéd elszántott egy fél barázdát. Nem tudtad, hogy qi sírod ásod — száraz melleddel káromkodva — mikor hálátlan földed szántod, gondolva beteg asszonyodra, íci batyut hordott viselősen. Nem tudtad még, hogy foglya lettél a földednek, mit úgy szerettél szemérmes, csendes parasztgőggel. Emlékszel idős Török Gáspár, asszonyod a halál ölelte, síró csecsemőt hagyott árván, deret szórva konoíc fejedre. Egyedül, tovább görnyedt vállal küszködtél gyommal, jégveréssel, perbeszálltál a magas éggel, szomszéddal, úrral, forró nyárral. Dacos szívedből már kiégett és hamuvá lett n lángolás? Hová tűnt régi szenvedélyes szerelmed a barna föld iránt, mely befedte átkos, bús jelét, a gaztermő sok ördögárkot? Szidod a közös új világot, és felejted múltad szégyenét? OZSVALD ÁRPAD I \í ! | \í U I I i> I I 1 I i! \i előtt volt olyan eset is, hogy a faliújságot letépték. Ilyenkor azután még szigorúbb bírálatnak van helye. Ütravalóul megjegyezték, hogy sikerük azért van, mert a dolgozók magukénak érzik a faliújságot, és egyre többen bekapcsolódnak munkatársai közé. Az embereknek van mondanivalójuk, csak segíteni kell nekik az írásban. Ha valaki faliújságot szerkeszt, s valahogy nem boldogul, mert úgy véli, kevés az anyag, nincs említésre méltó esemény, gondoljon arra: a Náprstek-közkönyvtár bejárata előtt húzódó folyosó fala jó tíz méter hoszszú volt. Mennyivel kevesebb anyag fér akár a legnagyobb üzem, EFSZ vagy hivatal faliújságára! EZ IS AZ ÚJÉRT való harc. A helyi és járási nemzeti bizottságok faliújságainak szintén nagy a rendeltetése. Gyorsítaniok kell a polgárok ügyes-bajos dolgainak elintézését, javítani, szorosabbá tenni a kapcsolatot a néppel. Megvan ehhez minden lehetőség. A faliújság mindenről tájékoztasson, és bíráljon, hogy kevesebb legyen a jogtalan panasz, és megjavuljon a munka. Jó Sándor OJ SZO 1956. június íj.