Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-20 / 171. szám, szerda

Az arab országok önzetlen, hűséges és megbízható barátlukként bízhatnak a Szovjetunióban D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere Egyiptomban Kairó, (ČTK). — D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere június 18-án este meglátogatta Haszan Ibrahim egyiptomi nemzetvédelmi mi­nisztert. D. T. Sepilov Haszan Ibrahimmal baráti beszélgetést folytatott. A Szovjetunió külügyminisztere meglátogatta továbbá Mohamed Abu Noszer kereskedelem- és iparügyi minisztert is. Utána találkozott Faud Halal-lal, a közszolgáltatási tanács főtitkárával. Fuad Halai a szovjet külügyminiszter tiszteleté, e ebédet ad 0tt, amelyen részt vettek a közszolgál­tatási tanács tagjai és más egyiptomi hivatalos személyek és J. D. Ki­sze'.ev, a Szovjetunió egyiptomi nagykövete. Az ebéd után D. T. Sepilov. meglátogatta Barnastot, az egyiptomi kul­túra egyik központját, Kairó kötelében. Barnastbati Sepilov az összegyúit parasztokhoz a következő beszédet mondotta: „Drága barátaim! Az az öröm ért engem, hogy meg­ismerhettem Barnastot, ezt az új kulturális központot, annak iskoláit, kórházát, műhelyeit és mezőgazdasági intézetét. Élek ezzel az alkalommal, hogy köszönetemet fejezzem ki az egyiptomi kormánynak, tisztelt el­nökének, Gamal Abdel Nasszernek, és Egyiptom egész népének azért a szí­vélyes és meleg fogadtatásért, amely­ben mindenütt részesítenek, a szovjet nép iránti szeretet megnyilvánulásai­ért és azért a számos óhajért, hogy továbbfejlesszük a Szovjetunió és az Egyiptomi Köztársaság között felvett baráti kapcsolatokat. Szeretném még tolmácsolni Egyiptom egész népének, a Szovjetunió kormánya és az egész szovjet nép meleg üdvözleteit és ba­ráti érzéseit. A szovjet nép mindig rendkívül élénk érdeklődéssel és mély rokon­szenvvel figyeli Egyiptom áldozat­kész harcát függetlenségéért és szuverenitásáért, a többi arab álla­mok függetlenségéért, országának nemzeti megújhodásáért és fejlődé­séért, a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdulásáért. A Szovjetunió a Közel- és Közép­Kelet országai iránti békés és baráti politikát folytat. Ez a politika nem ideiglenes vagy taktikai indítékokból származik, hanem kifejezi a szovjet külpolitika fő alapelveit. Mint a gyar­mati rendszer elvi ellenzői, mindörök­re véget vetettünk a gyarmatosító politika minden formájának már* a szovjet állam keletkezésének első napjaiban. Már akkor erélyesen el­töröltük a volt cári Oroszország és a keleti országok közötti összes egyen­lőtlen és megalázó szerződéseket. Kö­vetkezetesen építettük és építjük kapcsolatainkat ezekkel az országok­kai, új elveken, a teljes egyenjogú­ság, a nemzeti méltóság és szuvere­nitás tiszteletbentartásának, az elv­társi segítségnek, Kelet valamennyi országával való őszinte barátságnak elvcin azokkal az országokkal, ame­lyek igazságos ügyüket védelmezik. V. I. Lenin tanítónk és a Kelet né­peinek nagy barátja előre látta, hogy elkövetkezik az idő, amikor a tör­ténelmi fejlődés legyőzhetetlen tör­vényeinek hatására a gyarmati rend­szertől elnyomott népek felébrednek, új életre kelnek és erélyes harcot indítanak felszabadulásukért. Ez az idő bekövetkezett. Tanúi vagyunk a népektől gyűlölt imperialista gyarmati rendszer széthullásának, tanúi va­gyunk annak, hogyan keletkeznek új államok és az emberek százmilliói hogyan kezdenek önálló történelmi alkotó tevékenységet. Senki előtt sem titok, hogy a Szovjetunió természetes szövetsé­gese és barátja e felszabaduló né­peknek és államoknak, ellenzi a gyarmati rendszert minden formá­jában és megnvilvánulásában, akár az agresszív bagdadi katonai töm­böt, akár a gyarmati rendszer olyan formáit, amelyek mindmáig még fennállnak Nyugat-Irjánban, vagy Goában. A Szovjetunió nem keres magának sem a Közel-Keleten, sem a világ egyéb más részeiben különös előnyö­ket, vagy kiváltságokat. A Szovjet­uniónak óriási nagy területén kime­ríthetetlen természeti források, óriá­si kőolajlelőhelyek, mindenféle érc­lelőhely, szénmedence áll rendelke­zésére. mindene megvan ahhoz, hogy korlátlanul fejlődjenek mezőgazdaságá­nak termelőerői, magasan fejlett hatalmas és rohamosan feilődő mo­dern ipara és virágzó mezőgazdasága van. Idegen országokban nem keresünk semmilyen forrást saját gazdagságunk növelésére. Elég a saját gazdagságunk é-: saját számlánkra akarunk élni. Ezért az arab országok önzetlen, hűséges és megbízható barátjukként bízhat­nak a Szovjetunióban. A Szovjetunió nem szándékszik az arab országok népeiben kedvezőtlen hangulatot kelteni egyik nyugati hata­lom ellen sem. Ellenkezőleg minden erőfeszítést megteszünk, hogy eny­hüljön az a feszültség, amely minded­dig fennáll a világ e részébén. Politi­kánk első és legfőbb célja általában és a Közel- és Közép-Keleten különös­képp a népek jsékéjének és biztonságá­nak megszilárdítása. A béke és az államok békés együtt­működése, a nagy- és kis államok együttműködése tekintet nélkül tár­sadalmi, vagy államrendszerük kü­lönbözőségére, külpolitikánk fő elve. Ezt az elvet proklamálta az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezlete is, amelyben Egyiptom tevékenyen részt vett. A Szovjetunió, mint tudják, a többi békeszerető országokkal együtt eré­lyes és hatékony intézkedéseket tesz a nemzetközi feszültség enyhítésére, a fegyverkezés általános csökkentésére, a különféle államok tényezői személyes kapcsolatainak bővítésére. Ez a mun­ka már mindenki számára látható po­zitív eredményeket hozott. Tovább fo­lyik és fog folytatódni az agresszív erők minden ellenállása és mesterke­dése ellenére, akiknek érdekük az ál­lamok közötti feszült viszony fenn­tartása. Meggyőződésünk, hogy a béke megőrzése és megszilárdítása meg­felel valamennyi nép érdekelnek, kö­zöttük a mi országaink népeinek is. Tudjuk, hogy Egyiptom előtt épp úgy, mint a többi arab ország előtt most nagyon bonyolult országépítő felada­tok állanak, a népgazdaság fejleszté­sének, a nemzeti kultúra újjáéleszté­sének és az évezredes hagyományú nemzeti kultúra "felemelésének fel­adatai. Nagyon jól tudjuk, mily mérhetet­lenül nehéz megoldani e feladatokat, felszámolni a qyarmaci rendszer sú­lyos következményeit, amely olv hosz­szú időn át fékezte a tehetséges és dolgos egyiptomi nép alkotó erőinek fejlődését. A Szovjetunió népei még nem régen maguk is hasonló nehézsé­gek előtt állottak és őket is veszé­heztették az ellenséges imperialista erők. Engedjék meg, ho<jy országépítésünk gyakorlatából szerzett tapasztalataink alapján azt mondjam, hogy e nehéz­ségek és veszélyek közül egyik sem legyőzhetetlen. Ezeket ; a nehézségeket teljes mér­tékben le lehet küzdeni, ha a nép és a kormány tudja, miért harcol, milyen célt akar elérni és ha va­lóban felszabadítja a nép alkotó erejét. Egy arab közmondás azt mondja: „Még mielőtt útra kelnél, keress ve­zetőt: még mielőtt házat építenél, ke­ress szomszédot, aki segít." A keleti független országok fejlődé­sének úi viszonyai közt — amikor a Nyugaton és Keleten egyaránt számos, az arabok iránt baráti érzést tápláló, valamint a békéért és a népek kö­zötti együttműködéséért harcoló erős állam van — önöknek jó vezetőik és ió szomszédjaik vannak. Ebben a hely­zetben nincs olyan nehézség és ve­szély, amely meggátolhatná az önök hazafias. nemes. lelkes munkáját. Azonban országuk bfelső felépítése ter­veinek. az egyiptomi állam sokoldalú feilesztése és felvirágoztatása tervei­nek megvalósításához — amit célul tűztek ki és amiről érthető büszke­ségijei beszélnek önök — kell. hogy biztosítva legyen a népek békéié és biztonsága. A békés építőmunkát végző szov­jetunióbeli népeknek éppolyan ér­dekük a tartós béke biztosítása, mint önöknek. Vitathatatlan, hogy ennek szükségszerűen elő kell segí­tenie országaink közeledését és együttműködésének bővülését. Örömmel állapítom meg. hogy az Egyiptomban tett első látogatásom óta eltelt rövid idő alatt nagy változások állónak be az országban. Egyiptom a nemzeti érzés nagy fejlődésének kor­szakát éli. Ez mérhetetlen jelentő­S'ínű a többi arab országok népeire nézve is. A nemzeti ipar fejlesztésének meg­kezdése. a szociális és kulturális for­mák megkezdése, a At Tahrir tarto­mánybeli sivatag megművelése és szo­ciális központok alapítása, mindezek az intézkedések és a fiatal egyiptomi köztársaság számos egyéb lépései is maquk helyett beszélnek. Rendkívül megnövekedett Egyip­tomnak, mint a Közel-Keleten folyó békeharc fontos tényezőjének, a gyar­mati rendszer ellen küzdő államnak nemzetközi tekintélye, amely harcol azért, hogy a gyarmatosítók rá ne kényszerítsék a független államokra kalonai tömbjüket, aminők példáui a bagdadi paktum, amelyet Gamal Ab­del Nasszer elnök úr joggal nevezett a népek börtönének. A Szovjetunió szembeszállt és szembeszáll azzal, hogy beavatkoz­zanak más államok belügyeibe. A társadalmi és államrendszer formái minden egyes ország népének sa­ját ügye, jóllehet mi marxisták meg vagyunk győződve arról, hogy a társadalmi fejlődés megdönthetet­len belső törvényeinek hatása kö­vetkeztében valamennyi ország, természetesen történelmi sajátossá­gainál fogva különféle utakon, elér­kezik a szocializmushoz. A Szovjetunió fellépett és fellép a keleti országok szabad független és szuverén fejlődése biztosításának le­hetősége mellett, azért, hogy vala­mennyi nagyhatalom szigorúan tel­jesítse az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének idevonatkozó elveit. Csak eb­ben rejlik a Szovjetunió igazi ér­deklődése a Közel- és Közép-Kelet térsége iránt. Egyben térmészetesen meg akarjuk javítani kapcsolatainkat és baráti kapcsolatokat akarunk léte­síteni a világ valamennyi többi ál­lamával, közöttük az Amerikai Egye­sült Államokkal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Görögországgal, Törökországgal és összes szomszéda­inkkal. E téren megfelelő intézkedéseket teszünk és továbbra is mindenképpen erre fogunk törekedni. Magától ér­tetődik, hogy a Szovjetunió és a nyu­gati államok kapcsolatainak megjavu­lása nem mehet és nem megy az arab országokkal, Keleten élő bará­tainkkal fenntartott jó kapcsolataink rovására. Senki se számítson erre. Törekedjünk tehát az egyiptomi és a szovjet nép barátságának és test­vériségének további megszilárdítá­sára". * * * D. T. Sepilov beszédét a jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták és több­ször félbeszakították viharos tapsuk­kal. D. T. Sepilov beszédének zárósza­vai, amelyekkel a szovjet és az egyip­tomi nép barátságának és testvérisé­gének további megszilárdítását óhajt­ja, viharos lelkesedést váltott ki. A jelenlevők azt kiáltozták: „Éljen a Szovjetunió!" „Éljen a független és szabad Egyiptom!" „Éljenek az oro­szok, a mi testvéreink!" Tegnap az esti órákban aláírták a szovjet-jugoszláv közös nyilatkozatot Moszkva, (TASZSZ) — Joszip Broz­Tito, a Jugoszláv Szövetségi Köztársa­ság elnöke és a kíséretében levő sze­mélyek hétfőn ebéd után látogatást tettek a kubinkai katonai repülőtéren, ahol mintegy 4 órát töltöttek a repü­lőtér berendezéseinek megt-akintésé­vel. A katonai repülőtér megtekinté­sére Tito elnököt és Kardelj alelnököt, valamint a jugoszláv kormányküldött­ség többi tagjait elkísérte N. Sz. Hruscsov, az SZKP első titkára és Zsukov marsall, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. Veljko Micsunovics, Jugoszlávia szovjetunióbeli nagykövete június 18­án Joszip Broz-Tito elnök tiszteletére fogadást adott. A fogadáson megjelent a Jugoszláv korrnányküldöttség Joszip Broz-Tito elnök vezetésével, szovjet részről pedig a kommunista párt és a kormány vezető tényezői, a közélet képviselői, számos minisztérium és hivatal vezető dolgozói, szovjet és kül­földi újságírók voltak jelen. Tegnap, június 19-én este aláírták a szovjet-jugoszláv közös nyilatkozatot, amelyet holnapi számunkban közlünk. Egyiptom felejthetetlen napjai lllllllllllllllllilllllllllllllilillllililllllllllllllltMIIllllllllilllliil I llllll (Kairói tudósításunk.) — Az 1FJÜ EGYIPIOMI KÖZTÁRSASÁG e napok­ban ünnepi pillanatokat él át. Hétfőn reggel Gamal Abdel Nasszer' minisz­terelnök a portsaidi kikötőben a „Na­vy House" épületére, arra a házra, amelyet néhány nappal ezelőtt csend­ben elhagytak az utolsó brit katonai alakulatok, kitűzte az egyiptomi lo­bogót. Ez a történelmi aktus jelké­pezi Egyiptom fejlődésének egy egé­szen új fontos szakaszát, amely 1952. június 23-án indult meg a hadsereg forradalmi felkelésével, a korhadt és korrumpált monarchia ellen, amely arcátlanul kereskedett az ország és a nép érdekeivel és a külföldi impe­rializmusnak talpnyaló szolgája volt. A mai nappal véglegesen befejeződik Egyiptom angol megszállásának 74 éves időszaka, az a korszak, amikor a Nilus partjain elterülő nagy ország a nyugati hatalmak és monopóliumai védtelen játékszere volt. A külföldi monopóliumok mesés nyereségeket facsartak ki az egyiptomi parasztok fáradságos munkájából. Az utolsó angol csapatok távozása Egyiptomból az egyiptomi nép sok éves szabadság- és függetlenségi har­cának nagy sikere, az új kormány te­vékenységének sikere, amelynek kö­vetkezetes imperialistaellenes politi­kája a múlt súlyos örökségének ki­küszöbölésére és az ország minden téren — gazdasági, szociális és kul­turális téren — való felemelésére irányuló törekvése nemcsak Egyip­tomban, hanem valamennyi arab or­szágban növekvő tekintélyt biztosít neki és elnyerte az egész világ bé­keszerető embereinek rokonszenvét. Egyiptomnak a függetlenség és a nemzeti élet új felvirágzásához vezető útja kifejezésteljes meggyőző képet ad Ázsia és Afrika népeinek nagy és feltartóztathatatlan újjáébredési fo­lyamatáról. Ezek a népek még nem­régen megalázó gyarmati, vagy fél­gyarmati rabszolgasorban éltek és ma A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Budapesten Budapest. (ČTK) — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormány­küldöttségének tagjai Kim Ir Szen­nek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnöké­nek vezetésével, amely június 17-én baráti látogatásra Magyarországra érkezett, iúnius 18-án megkoszorúzták a magyar és szovjet hősök emlékmű­vét a Gellért-hegyen és a Hősök te­rén. Este a Minisztertanács és a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezető­sége ünnepi fogadást adott a koreai kormányküldöttség tiszteletére a Ma­gyar Néphadsereg Házában. NÉHÁNY SORBAN MAO CE-TUNG, a Kínai Népköztár­saság elnöke és Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere jú­nius 18-án résztvettek azon az ünne­pi fogadáson, amelyet a pekingi egyiptomi kereskedelmi misszió veze­tője adott Egyiptom Függetlenségi Napjának tiszteletére. (ČTK.) — A REUTER HÍRÜGYNÖKSÉG jelenti, hogy Mose Saret izraeli külügymi­niszter június 18-án az izraeli kor­mány külön ülésén beadta lemondá­sát. Jól tájékozott körök szerint Sa­ret utóda Golda Maýersohn, eddigi munkaügyi miniszter lett. (ČTK.) — Úgyis elolvad a tavalyi hó. (Frankfurter Rundschau.) PNOM PENHU-I jelentés szerint a kambodzsai kormány június 11-i ülé­sén elhatározta, hogy elfogadja a ju­goszlávok javaslatát és diplomáciai képviselőket cserél Jugoszláviával. A kambodzsai kormány ugyanezen na­pon elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolatokat vesz fel Izraellel is. (ČTK.) — A REUTER HÍRÜGYNÖKSÉG jelenti, hogy a Monte Bello szigeteken Ausz­tráliától északnyugatra újabb atom­bjflnbakísérletet hajtottak végre. Ez már a harmadik brit atombobakísér­let e térségben. A következő kísérle­tet körülbelül 4 hónap múlva akar­ják megtartani Maralingnál. ausz­tráliai és brit ala­kulatok részvéte­lével. (ČTK.) — A NYUGATNÉ­MET HÍRÜGYNÖK­SÉGEK jelentése szerint a német Alpokban havazik. A hegycsúcsokon 15 cm-nyi új hő fekszik és a hő­mérséklet minus 3 fokra süllyedt. (ČTK.) — hatalmas békés erőként az emberiség haladó fejlődésének jelentős ténye­zőjeként tevékenyen lépnek fel a vi­lágpolitika porondján. Az arab or­szágok, amelyek közül Egyiptomnak ma elismerten vezető szerepe van, e felszabadító folyamat egyre jelentő­sebb tényezőivé válnak. EGYIPTOM NÉPE a függetlenség kivívásáért vívott valóban nagyszerű harc megünneplésére készül és Kai­ró e napokban az egész világ figyel­mének középpontjában áll. Az ünnep­ségek jelentőségét emeli D. T. Sepi­lovnak, szovjet külügyminiszternek jelenléte is. Azok a szívélyes sza.ak, amelyeket megérkezése után mondott, és amelyek kifejezik rokonszenvét a szorgalmas egyiptomi nép iránt és az új kormány tevékenysége iránt, va­lóban élénk visszhangot keltettek. Általában a szovjet kormány követ­kezetes békepolitikája, békés tettei és aktiv egymás mellett élésre irányuló törekvése itt Egyiptomban a legszé­lesebb körű elismerést vívják ki. Ezért most nagy érdeklődés nyilvá­nul meg a közös szovjet-egyiptomi közlemény iránt, amelyet a helyi saj­tó jelentése szerint pénteken D. T. Sepilov látogatása után tesznek köz­zé. ORSZÁGUNK IS nagy népszerűség­nek örvend Egyiptomban; erről na­ponta számos beszélgetés során győ­ződhetünk meg. Egyiptomban az em­berek jól megbecsülik azt a fontos szerepet, amelyet kölcsönös kapcso­lataink játszanak országuk gazdasági és politikai függetlenségének meg­szilárdításában, akár fegyverszállít­mányainkra gondoljunk, amelyek nem fűződnek semmilyén politikai felté­telhez, akár pedig az egyre fokozodó egyiptomi gyapotszállitmányokra, amelyek könnyűiparunkat segítik. Ezért jóbarátként és ismerősként járjuk be az ünnepi díszt öltött Kai­rót, melynek útkereszteződésein szí­nes anyagokkal bevont díszkapuk emelkednek, s ahol hatalmas emel­vények készülnek a nagy népgyűlés számára. Ezt a népgyűlést kedden tartják a Köztársaság-téren és fő szónoka Nasszer miniszterelnök lesz. Utána szerdán katonai díizszemle vo­nul végig az utcákon, amikor is az egyiptomi hadsereg bemutatja modern fegyverzetét. E díszszemlén részt vesz kilenc arab ország hadseregeinek kül­döttsége is, amelyek Kairóba érkez­tek. így például a szíriai küldöttség 210, a jordániai 160 tisztből és kato­nából áll stb. A FÉLHOLDDAL ÉS HÁROM CSIL­LAGGAL díszített zöld zászlók tenge­re, valamint a vörös-fehér-vörös for­radalmi zászló, a trikolórok tömkele­ge, amelybe Egyiptom fővárosa öl­tözött, a villanyégők ezrei, melyeknek fénye élesen kirajzolja a fő épüle­tek, a minaretek és mecsetek körvo­nalait, a mai lapok ünnepi kiadású számai, az utcák ünnepi forgalma — lépten-nyomon arról tanúskodik, mit jelentenek e napok Egyiptom­nak, a nagy évezredes kultúrájú or­szágnak, az emberi civilizáció böl­csőjének és egyben a világ legfiata­labb köztársaságának. Ahogy valamennyi kontinens orszá­gainak nagy része és az emberek százmilliói ma jókívánataikat küldik a dolgos és sokat szenvedett egyipto­mi népnek nagy ünnepe alkalmából, Csehszlovákia népe is jókívánatait fe­jezi ki és sok sikert kíván Egyiptom népének a széles néprétegek életkö­rülményeinek megjavítására, az egész ország gazdasági felemelésére és füg­getlenségének további megszilárdítá­sára irányuló törekvésében. Vladimír K o u c ký. Zsukov marsall egyiptomi kitüntetése Kairó, június 18. — Nasszer egyip­tomi miniszterelnök G. K. Zsukov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének az „Egyiptomi érdem­rend főtisztje" kitüntetést adomá­nyozta. ÜJ szo 1956. június 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom