Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-17 / 168. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Pártiának országos konferenciála A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE (Folytatás a 9. oldalról.) Szervezeteknél ilyen jelenségek voltak. Tagadhatatlan, hogy a bírálat jogával a pártban egyesek vissza is éltek. ^Jem gondoltak az igazi hibák és hiányosságok feltárására és helyrehozására, hanem a vezető pártszervek éllen intézett általános támadásra, anarchista a burzsoá nézetek terjesztésére, mint Novotný elvtárs és sokan mások mondották konferenciánkon. Milyen végkövetkeztetést jelent ez a párt alapszabályzatával összefüggésben? Csupán ennyit: Nem kell megváltoztatni a párttagok jogairól és kötelességeiről szóló meghatározásokat, hanem még jobban kell harcolni értük és betartani őket pártunk mindennapos tevékenységében. Ugyanezt állíthatjuk a párt alapszabályzatának többi fontos részeit, a pártépítés, a párton belüli demokrácia kérdéseit illetően. Ezekben sem kell semmit sem változtatni, csupán jobban kell teljesíteni az alapszabályzatot. Ami a kollektív vezetést illeti és a személyi kultusz megengedhetetlenségét, már a X. pártkongresszus jóváhagyta az alapszabályzat ezt Illető változtatásait. Éppen az utóbbá időben nagy lépést tettünk a személyi kultusz következményeinek leküzdésére és a kollektív vezetés alapelvének érvényesítésére,. Jelentős haladást értünk el különösen az utóbbi hónapokban a bírálat és önbírálat fejlesztésének kérdésében. Az a lényeges, hogy ne engedjük meg a régi állapot visszatértét, hanem tegyük a bírálatot és önbírálatot pártmunkánk valóban tartós módszerévé. Amit az alapszabályzatban ki kell egészíteni — amire néhány megjegyzést tettek.— az éppen a párton belüli életet és ezzel együtt a párt akcióképességét, további fejlesztését és emelését illeti. Már előterjesztettük az alapszabályzat rendezésére, pontosabbá tételére és kiegészítésére vonatkozó javaslatot. Az én feladatom a pártvezetőség és a bizottság nevében megindokolni a javasolt kiegészítéseket. A első szabályozás az 5/c cikkelyét illeti. Javasoljuk azon intézkedés megszüntetését, mely szerint más politikai pártok volt tagjainak a pártba való felvételét a Központi Bizottság hagyja jóvá, miután a tapasztalatok azt mutatták, hogy a jóváhagyás a gyakorlatban csupán formális lehetett. Más pártok volt tagjainak a pártba való felvételét a járási pártbizottságok fogják jóváhagyni. Továbbra is meghagyják a Központi Bizottság jóváhagyásától függően más pártok azon volt funkcionáriusainak pártunkba való felvételét. akik az illető pártok központi kerületi és járási szerveiben dolgoztak. Egy további kiegészítés a 27. cikkelyt illeti Javasoljuk az alapszabályzat párton belüli demokráciára vonatkozó részének pontosabbá tételét. Alapszabályzatunknak a párton belüli demokráciára vonatkozó meghatározása teljesen helyes, azonban — mint már mondottam —, egyes elvtársak nem értették meg eléggé, hogy párton belüli demokráciánk alapelvei a pártban való vitánál is érvényben maradnak és bizonyos egyének, mondhatnók, a vitát a párt elleni fellépésre használták ki. Ezért javasoljuk a 27. pont szövegének ilyen átalakítását: „De a széleskörű párton belüli demokráciát — a pártban folytatott vitát is beleértve — úgy kell megszervezni, hogy az ne vezethessen arra, hogy egy jelentéktelen kisebbség próbálja akaratát a párt többségére rákényszeríteni, ne vezethessen kísérletre idegen ellenséges ideológia és érvelés terjesztésére .. ." Ebből a kiegészítésből mindenki számára világossá válik, hogy milyen alapelveket kell szem előtt tartani a 10 f I < / ^ 1956. június 17. vitában, mely pártunk széleskörű demokráciájának egyik formája. A pártszervezetek és a párttagok gyakran bírálták a párt és az államfegyelem megsértésének eseteit, figyelmeztettek a bírálat elnyomásának és a párterkölcs alapelve megsértésének stb. eseteire. Egész pártunkban energikusan harcolni kell e kéros jelenségek ellen. Emellett helyes lesz növelni Csehszlovákia Kommunista Pátjának Központi Bizottsága és Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrző bizottságok jogkörét. Taussigová leleplezése után, aki aljas tevékenységének céljaira használta a párt ellenőrző bizottságát, íe kellett küzdeni és kiirtani azokat a káros módszereket, melyeket bevezetett a párt ellenőrző bizottságának tevékenységébe. A párt ellenőrző bizottsága eddigi meghatározása a bizottság tevékenységét csupán a fegyelmi esetek megoldására korlátozta. Ez az intézkedés teljes mértékben helyesnek mutatkozott. De most, amikor már leküzdöttük a taussigi módszereket, helyes lesz, ha a pártellenőrző bizottság tevékenységét a pártélet alapvető normáinak, főleg a pártfegyelemnek és erkölcsnek megszilárdítására is irányítja. Ezért javasoljuk a pártellenőrző bizottság hatáskörének olyan kiterjesztését, ahogy az alapszabályzat 34. pontjának kiegészítését javasoljuk. Azonban a szervező bizottság a plénum megjegyzései alapján javasolja az „a", „b", „c"... olyan rendezését, hogy a c. pont olyan legyen, mint az „a" pont, hogy jobban hangsúlyozzák, hogy a pártellenőrző bizottság a központi bizottság irányelvei alapján dolgozik. A Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mellett működő ellenőrző bizottságot illetően hasonló javítást kell eszközölni a 47. pontban. A kerületi és járási bizottságok legtöbb javaslata éi megjegyzése a pártszervek gyűlései számának korlátozására, a párttagság tartama felső határának megállapítására, mint a vezető titkároknak, a pártszervek tagjainak és az alapszervezetek elnökeinek megválasztásához szükséges feltételre ós végül a városi bizottságok funkciós időszakának meghosszabbítására irányul a nagyobb kerületi városokban. Az alapszabályzat eddigi szövege igen rövid határidőkben határozza meg a pártszervek gyűléseinek lefolytatását. Ez a rendszer a pártszervezet túlméretezett gyűlésezéseire vezet, elvonja bizonyos mértékig a párt figyelmét az emberekkel való élő munkától és a pártmunka bürokratizálásához vezet. A pártszervek gyűléseit gyakran formálisan tartják csupán azért, hogy betartsák az alapszabályzat meghatározásait — és nem veszik mindig tekintetbe a célszerűséget és a tényleges szükségletet. A pártapparátust nagymennyiségű jelentés és anyag kidolgozásával túlterhelik. Ez azután a párt politikai szervezeti munkájának fékezőjévé válik és meggyengíti a párt és a tömegek kapcsolatát. Az 52, 53, 59 és 60-as cikkelyek javasolt változtatásai azt a változást eredményezik, hogy a járási és kerületi bizottságok plénumainak rendszeresen két hónaponként egyszer, irodájuknak rendszeresen 14 naponként egyszer kell összeülnie. Figyelmeztetek arra, hogy elejtjük az alapszabályzat azon meghatározását, hogy a pártszervek bizonyos meghatározott időszakban legalább egyszer gyűljenek össze. Ezt a meghatározást abban az időben rögzítettük le az alapszabályzatban, amikor a pártszervek túl kevés plenáris ülést rendeztek s ezért meggyengítették a kollektív vezetést. Ezt most helyre hoztuk és ezért javasoljuk nemcsak a pártszervek ülései közötti időszak meghosszabbítását, hanem meghatározzuk, hogy a gyűléseket rendszeresen a meghatározott határidőkben folytassák le. Ez annyit jelent, hogy pl. a kerületi bizottság plénuma két hónapnál hoszszabb időközökben is összegyűlhet s hasonlóképpen qvakrabban is összeülhet. ha arra 6zükséq van. Ki nem elégltőnek mutatkozott a kerületi, járási és városi pártbizottságok tagjainak száma, melynél nem vették tekintetbe az egyes kerületek, járások és városok nagyságát, bonyolultságát és egyéb feltételeit. Azzal, hegy emeljük a pártszervek tagjainak számát úgy, amint javasoljuk, — vagyis a kerületi bizottságnál 43ról 63-ra, a városi bizottságoknál a nagyobb kerületi városokban 31-rői 45-re, a többi járási és városi bizottságoknál '21—35 tagig — és a létszám egyharmadának megfelelő számú póttag beválasztása megteremti a feltételeket arra, hogy a pártszervek összetétele megfeleljen a kerület, város, járás szükségleteinek és viszonyainak. A tagok számának emelése mindenekelőtt a termelésben dolgozó öntudatos munkások és mezőgazdasági uolgozók soraiból, helyes kiválasztásuk mellett kétségtelenül befolyást fog gyakorolni a pártszervek szociális összetételének megjavítására is. Ezzel még jobban megszilárdul e szervek kapcsolata a szervezéssel és a dolgozó tömegekkel. A párttagság időtartama magasabb határának megállapítása — * mint a vezető titkárok választásának feltétele — a párt növekedésével és annak szükségességével van megokolva, hogy a pártszervekbe jól képzett, tapasztalt pártdolgozókat válasszanak. A gyakorlat azt is megmutatta, hogy célszerű lesz emelni a városi bizottságok szerepét a nagy kerületi városokban, mint pl. Prágában, Brnóban, Bratislavában és Ostraván. Ezek a városi szervezetek jelentőségben a kerületi szervezetek- színvonalán állnak. Hogy a városi bizottság jobban behatolhasson az egész városi szervezet bonyolult problematikájába. .javasoljuk a bizottság tevékenységi időszakának meghosszabbítását. Ebből származik az a javaslat, hogy a fentemlített városokban két évben egyszer tartsanak városi konferenciákat. Továbbá javasoljuk azon meghatározás elhagyását az alapszabályzatból, hogy az alapszervezet bizottsági nak legalább egyszer hetente kell összeülnie. Az alapszervezet bizottságának annyiszor kell összeülnie, ahányszor a pártmunka irányításához szükséges. A bizottsági ülések egy heti időponton belül való rendszeres megtartása a pártbizottságok formális gyűlésezésére vezethetne. Látni kell azonban, hogy ez a rendezés a pártszervezeteknek fokozott ellenőrzését és segítségnyújtását követeli meg a járási pártbizottságoktól. Eddig a tevékenység ellenőrzését gyakran adminisztratív módon végezték, oly módon, hogy nyilvántartották az alapszervezetek gyűléseit és ebből ítélték meg a szervezet aktivitását. De most azt kell figyelemmel kísérni, milyen eredményeket hoz az alapszervezet munkája, hogyan végzik feladataikat, segíteni kell őket és emellett több önállóságot megkövetelni az alapszervezet munkájában. Továbbá célszerű lesz rendezni a párt alapszabályzata 70. • cikkelyének e) bekezdését, mivel nem eléggé világosan értelmezi."' a vállalatvezetés tevékenységének ellenőrzési jogát. Sok alapszervezet az ellenőrzési jogot csupán a vállalat vezetőségétől megkövetelt jelentésekre és kötelességeire való figyelmeztetésre szűkíti le. Az ellenőrzés másik oldaláról — a termelési feladatok hatékony megtárgyalásáról és a! dolgozóknak a tervteljesítésre való mozgósításáról gyakran megfeledkeznek. A kiegészített fogalmazás bizonyára világosabban kifejezi, hogy a vállalatvezetés tevékenységének ellenőrzési jogit nem használhatják fel a pártszervezetek a minisztériumokban és más központi hivatalokban és intézményekben. Mindenekelőtt azért, mert e pártszervezetek csupán az illető hivatalban vagy intézetben tevékenykednek, ellenben a minisztériumok, hivatalok vagy intézmények hatásköre és tevékenysége sokkal messzebbre kihat. Ezek a pártszervezetek nem követelhetnek jelentést a minisztériumoktól, hivataloktól vagy intézményektől és nem is tárgyalhatják meg tevékenységüket. Ez az őket irányító pártszervek hatáskörébe tartozik. Ezeket a szervezeteket azonban összes többi jogaikban és kötelességeikben nem korlátozhatják, ami a minisztérium, hivatal vagy minisztériumi apparátus tevékenységének megtárgyalását illeti. Kötelesek harcolni a bürokratizmus ellen, az apparátus összes feladatainak pontos teljesítéséért, a dolgozók panaszainak, javaslatainak, megjegyzéseinek idejében való elintézéséért, gondoskodni a dolgozók neveléséről stb. Ebből világosan kitűnik, hogy ezeknek a pártszervezeteknek olyan jogaik vannak, melyek jellegüknek és hatáskörüknek megfelelnek. A 70. cikkely d) bekezdésére vonatkozó kisebb javításul javasoljuk a következő rész kihagyását „és az élmunkásmozgalom". mert a szocialista munkaverseny e formája már elavylt. Ezek azok a javaslatok, melyeket a szervező bizottság Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája elé terjeszt a párt alapszabályzatának pontosabbá tételére és kiegészítésére. Meg szeretném említeni azokat a további javaslatokat, melyek az országos konferencia előtt a Központi Bizottsághoz érkeztek és amelyek felvételét az alapszabályzatba a bizottság nem javasolja. Ezek a javaslatok az összes pártszervek titkos választásának bevezetésére, továbbá a helyi és a közös helyi bizottságok kérdésére, az egészüzemi bizottságok beiktatására, a többségi EFSZ-ek alapszervezeteinek megalakítására és néhány más egyébre vonatkoznak. Először az összes pártszervek titkos választásának bevezetésére irányuló javaslatról. Ez a javaslat a Szovjetunió Kommunista Pártja alapszabályának applikálásából származik és annak mérlegeléséből, hogy milyen feltételek vannak nálunk ezen intézkedés megtételére, eltekintve attól, hogy a javaslat nem veszi figyelembe azt a- tényt, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjában ezt az alapelvet a kizsákmányoló osztályok likvidálása után érvényesítették, mikor már kiépítették a szocializmust, meg kell mondani, hogy pártunk összetétele, állapota és feltételei szerint méq nem javasolható ennek az alapelvnek bevezetése pártunkba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a titkos választások bevezetését számos szervezetben a pártbizottságokban olyan jelöltek megválasztására használnák ki, akik nem nyújtanak biztosítékot arra, hogy valóban a helyes pártpolitikát fogjak érvényesíteni. Ezért a pártvezetőség és a bizottság nem javasolja a titkos szavazás bevezetését. Bár Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának politikai irodája és a bizottság nem lát okot a titkos választások pártunkba való bevezetésére, nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a későbbi idők folyamán újból megítéljük e kérdést, mikor már pártunk jobban megszilárdult és megjavult összetétele, ha a szocialista építés további sikerei alapján tovább szilárdul egész népünk politikai, erkölcsi egysége. Számos megjegyzés érkezett a helyi és közös helyi bizottságok kérdéseivel kapcsolatban. Egyes elvtársak javasolják a helyi és közös helyi bizottságok megszüntetését. Mások ellenkezőleg javasolják a közös helyi bizottságok szerepének bővítését és helyi bizottságok felállításának mérlegelését javasolják a kerületi városokban is. Ebben a kérdésben a bizottság úgy látja, hogy nem kell változtatásokat eszközölni az alapszabályzatban, hanem e pártszervek munkamódszereit és kiépítését szükség szerint a Központi Bizottság irányelvei értelmében kell megoldani. Nem javasoljuk az összüzemi bizottság megalakításához szükséges feltételként a párttagság számának 300-ról 200-ra való leszállítását sem. A számhatár leszállítása az összüzemi bizottságok túlméretezett megalakítására vezetne melyek sok helyütt felesleges láncszemek lennének a pártépítésben. Ha helyenként kivételt kell tenni, úgy azt a Központi Bizottság határozatával megoldhatják. Számos javaslat érkezett, hogy a párt alapszabályzatával lerögzítsük alapfokú pártszervezet megalakítását a többségi EFSZ-ekben. Ehhez megjegyzem, hogy az alapszabályzat jelenlegi szövege nem zárja ki ezt a lehetőséget. A Központi Bizottság azonban úgy gondolja, hogy alapszervezetek kiépítése az EFSZ-ekben a jelenlegi feltételek közepette időelőtti. EFSZ-einkben az a helyzet, hogy az egész falusi pártszervezet, főként a nyilvántartott munkástagok segítségére van szükség, kiknek befolyása a pártszervezet megalakításával csupán az EFSZ-tagokra korlátozódnék, Még sok olyan községünk van, ahol ugyan többségi EFSZ-ek vannak, ennek ellenére még éppen elég földműves van a szövetkezeten kíyül és külön szervezet megalakítása ilyen esetekben az egyénileg gazdálkodó földművesekről való gondoskodás gyöngítéséhez és szektáns tendencia tá-^ mogatásához vezetne. Ha megteremtjük a feltételeket ezen alapelv érvényesítésére, úgy fokozatosan meglehet alakítani az alapszervezeteket az EFSZ-ekben, amihez a Központi Bizottság megadja a szükséges irányelveket. Ez ideig Szlovákia egyes nagyobb EFSZ-eiben próbaképpen megalakítottak néhány ilyen szervezetet. Még néhány szó arról a követelményről, hogy a járási konferenciákat is kétévenként egyszer tartsák. A bizottság azt a nézetet vallja, hogy ilyen követelmény lerögzítése az alapszabályzatban nem segítené elő a pártmunkát. A járási bizottság a pártépítésben olyan alkatrész, melyre rendkívüli feladatok hárulnak, mivel a kerületi és nagyvárosi bizottságoktól eltérően közvetlenül irányítják az alapszervezetek munkáját. Az évenként megtartott járási konferenciák nem gátolják a pártélet fejlődését, sőt ellenkezőleg, hatalmas rugót jelentenek a Járás összes alapszervezeteinek munkája számára. A járási konferenciák előkészítése és lefolyása jelentékeny befolyást gyakorol a pártszervezetek aktivitására és célszerűnek tartjuk minden évben megtartani a járási konferenciákat. A pártszervekhez érkezett további javaslatok nem vonatkoznak közvetlenül a pártalapszabályzatra. Ezek olyan kérdések, melyeket az alapszabályzattal összhangban a KB határozatával lehet megoldani. Itt például a Csehszlovák Államvasutak és a biztonsági szervek politikai osztálya megszüntetésének követelményéről, az alakulati és polgári szervezetek viszonya formáinak korlátozásáról, a pártfegyelem törléséről, a nyilvántartott tagok kötelességéről stb. van szó. Ezeket és a további más javaslatokat a Központi Bizottságnak fogjuk átadni felülvizsgálás és esetleges realizálás céljából. Élvtársak! Az 1952. évi országos konferencián elfogadott és a párt X kongresszusán kiegészített és jóváhagyott pártalapszabályzat alapvetően hozzájárult a párt egységének, akcióképeségének és szervezeti alapjainak megszilárdításához. A javasolt rendezések és kiegészítések tovább javítják alapszabályzatunkat és kétségtelenül tovább javítják a párt szervezeti és politikai munkáját. Javaslom tehát az országos konferenciának a pártalapszabályzat fenti kiegészítéseinek és javításainak elfogadását, abban a formában, amelyben azt a, szervező bizottság előterjeszti.