Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-17 / 168. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Pártiának országos konferenciála A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE (Folytatás a 9. oldalról.) Szervezeteknél ilyen jelenségek vol­tak. Tagadhatatlan, hogy a bírálat jo­gával a pártban egyesek vissza is éltek. ^Jem gondoltak az igazi hi­bák és hiányosságok feltárására és helyrehozására, hanem a vezető párt­szervek éllen intézett általános tá­madásra, anarchista a burzsoá néze­tek terjesztésére, mint Novotný elv­társ és sokan mások mondották konferenciánkon. Milyen végkövetkeztetést jelent ez a párt alapszabályzatával összefüg­gésben? Csupán ennyit: Nem kell megváltoztatni a párttagok jogairól és kötelességeiről szóló meghatáro­zásokat, hanem még jobban kell har­colni értük és betartani őket pártunk mindennapos tevékenységében. Ugyanezt állíthatjuk a párt alap­szabályzatának többi fontos részeit, a pártépítés, a párton belüli demok­rácia kérdéseit illetően. Ezekben sem kell semmit sem változtatni, csupán jobban kell teljesíteni az alapsza­bályzatot. Ami a kollektív vezetést illeti és a személyi kultusz megengedhetet­lenségét, már a X. pártkongresszus jóváhagyta az alapszabályzat ezt Il­lető változtatásait. Éppen az utóbbá idő­ben nagy lépést tettünk a személyi kultusz következményeinek leküzdé­sére és a kollektív vezetés alapel­vének érvényesítésére,. Jelentős haladást értünk el külö­nösen az utóbbi hónapokban a bírá­lat és önbírálat fejlesztésének kér­désében. Az a lényeges, hogy ne en­gedjük meg a régi állapot visszatér­tét, hanem tegyük a bírálatot és ön­bírálatot pártmunkánk valóban tartós módszerévé. Amit az alapszabályzatban ki kell egészíteni — amire néhány meg­jegyzést tettek.— az éppen a párton belüli életet és ezzel együtt a párt akcióképességét, további fejlesztését és emelését illeti. Már előterjesztettük az alapsza­bályzat rendezésére, pontosabbá té­telére és kiegészítésére vonatkozó javaslatot. Az én feladatom a párt­vezetőség és a bizottság nevében megindokolni a javasolt kiegészíté­seket. A első szabályozás az 5/c cikke­lyét illeti. Javasoljuk azon intézke­dés megszüntetését, mely szerint más politikai pártok volt tagjainak a pártba való felvételét a Központi Bizottság hagyja jóvá, miután a ta­pasztalatok azt mutatták, hogy a jó­váhagyás a gyakorlatban csupán formális lehetett. Más pártok volt tagjainak a pártba való felvételét a járási pártbizottságok fogják jóvá­hagyni. Továbbra is meghagyják a Központi Bizottság jóváhagyásától függően más pártok azon volt funk­cionáriusainak pártunkba való felvé­telét. akik az illető pártok központi kerületi és járási szerveiben dolgoz­tak. Egy további kiegészítés a 27. cik­kelyt illeti Javasoljuk az alapsza­bályzat párton belüli demokráciára vonatkozó részének pontosabbá téte­lét. Alapszabályzatunknak a párton belüli demokráciára vonatkozó megha­tározása teljesen helyes, azonban — mint már mondottam —, egyes elv­társak nem értették meg eléggé, hogy párton belüli demokráciánk alapelvei a pártban való vitánál is érvényben maradnak és bizonyos egyének, mondhatnók, a vitát a párt elleni fellépésre használták ki. Ezért java­soljuk a 27. pont szövegének ilyen átalakítását: „De a széleskörű párton belüli de­mokráciát — a pártban foly­tatott vitát is beleértve — úgy kell megszervezni, hogy az ne vezethessen arra, hogy egy jelen­téktelen kisebbség próbálja akaratát a párt többségére rákényszeríteni, ne vezethessen kísérletre idegen ellen­séges ideológia és érvelés terjeszté­sére .. ." Ebből a kiegészítésből mindenki számára világossá válik, hogy milyen alapelveket kell szem előtt tartani a 10 f I < / ^ 1956. június 17. vitában, mely pártunk széleskörű de­mokráciájának egyik formája. A pártszervezetek és a párttagok gyakran bírálták a párt és az állam­fegyelem megsértésének eseteit, fi­gyelmeztettek a bírálat elnyomásá­nak és a párterkölcs alapelve meg­sértésének stb. eseteire. Egész pár­tunkban energikusan harcolni kell e kéros jelenségek ellen. Emellett he­lyes lesz növelni Csehszlovákia Kom­munista Pátjának Központi Bizott­sága és Szlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrző bizottságok jogkörét. Taussigová leleplezése után, aki aljas tevékenységének céljaira használta a párt ellenőrző bizottsá­gát, íe kellett küzdeni és kiirtani azokat a káros módszereket, melye­ket bevezetett a párt ellenőrző bi­zottságának tevékenységébe. A párt ellenőrző bizottsága eddigi meghatá­rozása a bizottság tevékenységét csupán a fegyelmi esetek megoldá­sára korlátozta. Ez az intézkedés teljes mértékben helyesnek mutatko­zott. De most, amikor már leküzdöt­tük a taussigi módszereket, helyes lesz, ha a pártellenőrző bizottság tevékenységét a pártélet alapvető normáinak, főleg a pártfegyelemnek és erkölcsnek megszilárdítására is irányítja. Ezért javasoljuk a pártel­lenőrző bizottság hatáskörének olyan kiterjesztését, ahogy az alapszabály­zat 34. pontjának kiegészítését ja­vasoljuk. Azonban a szervező bizott­ság a plénum megjegyzései alapján javasolja az „a", „b", „c"... olyan rendezését, hogy a c. pont olyan le­gyen, mint az „a" pont, hogy jobban hangsúlyozzák, hogy a pártellenőrző bizottság a központi bizottság irány­elvei alapján dolgozik. A Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága mellett működő ellenőrző bi­zottságot illetően hasonló javítást kell eszközölni a 47. pontban. A kerületi és járási bizottságok legtöbb javaslata éi megjegyzése a pártszervek gyűlései számának kor­látozására, a párttagság tartama fel­ső határának megállapítására, mint a vezető titkároknak, a pártszervek tagjainak és az alapszervezetek el­nökeinek megválasztásához szüksé­ges feltételre ós végül a városi bi­zottságok funkciós időszakának meghosszabbítására irányul a na­gyobb kerületi városokban. Az alap­szabályzat eddigi szövege igen rövid határidőkben határozza meg a párt­szervek gyűléseinek lefolytatását. Ez a rendszer a pártszervezet túlmére­tezett gyűlésezéseire vezet, elvonja bizonyos mértékig a párt figyelmét az emberekkel való élő munkától és a pártmunka bürokratizálásához ve­zet. A pártszervek gyűléseit gyakran formálisan tartják csupán azért, hogy betartsák az alapszabályzat megha­tározásait — és nem veszik mindig tekintetbe a célszerűséget és a tény­leges szükségletet. A pártapparátust nagymennyiségű jelentés és anyag kidolgozásával túl­terhelik. Ez azután a párt politikai szervezeti munkájának fékezőjévé válik és meggyengíti a párt és a tö­megek kapcsolatát. Az 52, 53, 59 és 60-as cikkelyek ja­vasolt változtatásai azt a változást eredményezik, hogy a járási és kerü­leti bizottságok plénumainak rendsze­resen két hónaponként egyszer, iro­dájuknak rendszeresen 14 naponként egyszer kell összeülnie. Figyelmezte­tek arra, hogy elejtjük az alapsza­bályzat azon meghatározását, hogy a pártszervek bizonyos meghatározott időszakban legalább egyszer gyűlje­nek össze. Ezt a meghatározást abban az időben rögzítettük le az alapsza­bályzatban, amikor a pártszervek túl kevés plenáris ülést rendeztek s ezért meggyengítették a kollektív vezetést. Ezt most helyre hoztuk és ezért ja­vasoljuk nemcsak a pártszervek ülései közötti időszak meghosszab­bítását, hanem meghatározzuk, hogy a gyűléseket rendszeresen a meghatá­rozott határidőkben folytassák le. Ez annyit jelent, hogy pl. a kerületi bi­zottság plénuma két hónapnál hosz­szabb időközökben is összegyűlhet s hasonlóképpen qvakrabban is össze­ülhet. ha arra 6zükséq van. Ki nem elégltőnek mutatkozott a kerületi, járási és városi pártbizott­ságok tagjainak száma, melynél nem vették tekintetbe az egyes kerületek, járások és városok nagyságát, bonyo­lultságát és egyéb feltételeit. Azzal, hegy emeljük a pártszervek tagjai­nak számát úgy, amint javasoljuk, — vagyis a kerületi bizottságnál 43­ról 63-ra, a városi bizottságoknál a nagyobb kerületi városokban 31-rői 45-re, a többi járási és városi bizott­ságoknál '21—35 tagig — és a lét­szám egyharmadának megfelelő szá­mú póttag beválasztása megteremti a feltételeket arra, hogy a pártszer­vek összetétele megfeleljen a kerü­let, város, járás szükségleteinek és viszonyainak. A tagok számának eme­lése mindenekelőtt a termelésben dolgozó öntudatos munkások és me­zőgazdasági uolgozók soraiból, helyes kiválasztásuk mellett kétségtelenül befolyást fog gyakorolni a pártszer­vek szociális összetételének megja­vítására is. Ezzel még jobban meg­szilárdul e szervek kapcsolata a szer­vezéssel és a dolgozó tömegekkel. A párttagság időtartama magasabb határának megállapítása — * mint a vezető titkárok választásának feltéte­le — a párt növekedésével és annak szükségességével van megokolva, hogy a pártszervekbe jól képzett, ta­pasztalt pártdolgozókat válasszanak. A gyakorlat azt is megmutatta, hogy célszerű lesz emelni a városi bizottságok szerepét a nagy kerületi városokban, mint pl. Prágában, Brnó­ban, Bratislavában és Ostraván. Ezek a városi szervezetek jelentőségben a kerületi szervezetek- színvonalán áll­nak. Hogy a városi bizottság jobban behatolhasson az egész városi szer­vezet bonyolult problematikájába. .ja­vasoljuk a bizottság tevékenységi időszakának meghosszabbítását. Ebből származik az a javaslat, hogy a fent­említett városokban két évben egy­szer tartsanak városi konferenciákat. Továbbá javasoljuk azon meghatá­rozás elhagyását az alapszabályzat­ból, hogy az alapszervezet bizottsági nak legalább egyszer hetente kell összeülnie. Az alapszervezet bizottsá­gának annyiszor kell összeülnie, ahányszor a pártmunka irányításához szükséges. A bizottsági ülések egy heti időponton belül való rendszeres megtartása a pártbizottságok formális gyűlésezésére vezethetne. Látni kell azonban, hogy ez a rendezés a párt­szervezeteknek fokozott ellenőrzését és segítségnyújtását követeli meg a járási pártbizottságoktól. Eddig a te­vékenység ellenőrzését gyakran admi­nisztratív módon végezték, oly mó­don, hogy nyilvántartották az alap­szervezetek gyűléseit és ebből ítélték meg a szervezet aktivitását. De most azt kell figyelemmel kísérni, milyen eredményeket hoz az alapszervezet munkája, hogyan végzik feladataikat, segíteni kell őket és emellett több önállóságot megkövetelni az alap­szervezet munkájában. Továbbá célszerű lesz rendezni a párt alapszabályzata 70. • cikkelyének e) bekezdését, mivel nem eléggé vi­lágosan értelmezi."' a vállalatvezetés tevékenységének ellenőrzési jogát. Sok alapszervezet az ellenőrzési jogot csupán a vállalat vezetőségétől meg­követelt jelentésekre és kötelessé­geire való figyelmeztetésre szűkíti le. Az ellenőrzés másik oldaláról — a termelési feladatok hatékony meg­tárgyalásáról és a! dolgozóknak a tervteljesítésre való mozgósításáról gyakran megfeledkeznek. A kiegészí­tett fogalmazás bizonyára világosab­ban kifejezi, hogy a vállalatvezetés tevékenységének ellenőrzési jogit nem használhatják fel a pártszerve­zetek a minisztériumokban és más központi hivatalokban és intézmé­nyekben. Mindenekelőtt azért, mert e pártszervezetek csupán az illető hivatalban vagy intézetben tevékeny­kednek, ellenben a minisztériumok, hivatalok vagy intézmények hatáskö­re és tevékenysége sokkal messzebb­re kihat. Ezek a pártszervezetek nem követelhetnek jelentést a minisztériu­moktól, hivataloktól vagy intézmé­nyektől és nem is tárgyalhatják meg tevékenységüket. Ez az őket irányí­tó pártszervek hatáskörébe tartozik. Ezeket a szervezeteket azonban összes többi jogaikban és kötelességeikben nem korlátozhatják, ami a miniszté­rium, hivatal vagy minisztériumi ap­parátus tevékenységének megtárgya­lását illeti. Kötelesek harcolni a bü­rokratizmus ellen, az apparátus összes feladatainak pontos teljesítéséért, a dolgozók panaszainak, javaslatainak, megjegyzéseinek idejében való elin­tézéséért, gondoskodni a dolgozók ne­veléséről stb. Ebből világosan kitűnik, hogy ezeknek a pártszervezeteknek olyan jogaik vannak, melyek jellegük­nek és hatáskörüknek megfelelnek. A 70. cikkely d) bekezdésére vo­natkozó kisebb javításul javasoljuk a következő rész kihagyását „és az él­munkásmozgalom". mert a szocialista munkaverseny e formája már elavylt. Ezek azok a javaslatok, melyeket a szervező bizottság Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos kon­ferenciája elé terjeszt a párt alap­szabályzatának pontosabbá tételére és kiegészítésére. Meg szeretném említeni azokat a további javaslatokat, melyek az or­szágos konferencia előtt a Központi Bizottsághoz érkeztek és amelyek felvételét az alapszabályzatba a bi­zottság nem javasolja. Ezek a javas­latok az összes pártszervek titkos választásának bevezetésére, továbbá a helyi és a közös helyi bizottságok kérdésére, az egészüzemi bizottságok beiktatására, a többségi EFSZ-ek alapszervezeteinek megalakítására és néhány más egyébre vonatkoznak. Először az összes pártszervek tit­kos választásának bevezetésére irá­nyuló javaslatról. Ez a javaslat a Szovjetunió Kommunista Pártja alap­szabályának applikálásából származik és annak mérlegeléséből, hogy milyen feltételek vannak nálunk ezen intéz­kedés megtételére, eltekintve attól, hogy a javaslat nem veszi figyelembe azt a- tényt, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártjában ezt az alapelvet a kizsákmányoló osztályok likvidálása után érvényesítették, mikor már ki­építették a szocializmust, meg kell mondani, hogy pártunk összetétele, állapota és feltételei szerint méq nem javasolható ennek az alapelvnek be­vezetése pártunkba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a titkos választá­sok bevezetését számos szervezetben a pártbizottságokban olyan jelöltek megválasztására használnák ki, akik nem nyújtanak biztosítékot arra, hogy valóban a helyes pártpolitikát fogjak érvényesíteni. Ezért a pártvezetőség és a bizottság nem javasolja a titkos szavazás bevezetését. Bár Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának politi­kai irodája és a bizottság nem lát okot a titkos választások pártunkba való bevezetésére, nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a későbbi idők folyamán újból megítéljük e kérdést, mikor már pártunk jobban megszilár­dult és megjavult összetétele, ha a szocialista építés további sikerei alap­ján tovább szilárdul egész népünk politikai, erkölcsi egysége. Számos megjegyzés érkezett a helyi és közös helyi bizottságok kér­déseivel kapcsolatban. Egyes elvtár­sak javasolják a helyi és közös helyi bizottságok megszüntetését. Mások ellenkezőleg javasolják a közös helyi bizottságok szerepének bővítését és helyi bizottságok felállításának mér­legelését javasolják a kerületi váro­sokban is. Ebben a kérdésben a bi­zottság úgy látja, hogy nem kell vál­toztatásokat eszközölni az alapsza­bályzatban, hanem e pártszervek munkamódszereit és kiépítését szük­ség szerint a Központi Bizottság irányelvei értelmében kell megoldani. Nem javasoljuk az összüzemi bi­zottság megalakításához szükséges feltételként a párttagság számának 300-ról 200-ra való leszállítását sem. A számhatár leszállítása az összüze­mi bizottságok túlméretezett meg­alakítására vezetne melyek sok he­lyütt felesleges láncszemek lennének a pártépítésben. Ha helyenként kivé­telt kell tenni, úgy azt a Központi Bizottság határozatával megoldhatják. Számos javaslat érkezett, hogy a párt alapszabályzatával lerögzítsük alapfokú pártszervezet megalakítását a többségi EFSZ-ekben. Ehhez meg­jegyzem, hogy az alapszabályzat je­lenlegi szövege nem zárja ki ezt a lehetőséget. A Központi Bizottság azonban úgy gondolja, hogy alapszer­vezetek kiépítése az EFSZ-ekben a jelenlegi feltételek közepette időelőt­ti. EFSZ-einkben az a helyzet, hogy az egész falusi pártszervezet, főként a nyilvántartott munkástagok segít­ségére van szükség, kiknek befolyása a pártszervezet megalakításával csu­pán az EFSZ-tagokra korlátozódnék, Még sok olyan községünk van, ahol ugyan többségi EFSZ-ek vannak, en­nek ellenére még éppen elég földmű­ves van a szövetkezeten kíyül és kü­lön szervezet megalakítása ilyen ese­tekben az egyénileg gazdálkodó föld­művesekről való gondoskodás gyön­gítéséhez és szektáns tendencia tá-^ mogatásához vezetne. Ha megteremtjük a feltételeket ezen alapelv érvényesítésére, úgy fo­kozatosan meglehet alakítani az alap­szervezeteket az EFSZ-ekben, ami­hez a Központi Bizottság megadja a szükséges irányelveket. Ez ideig Szlovákia egyes nagyobb EFSZ-eiben próbaképpen megalakítottak néhány ilyen szervezetet. Még néhány szó arról a követel­ményről, hogy a járási konferenciá­kat is kétévenként egyszer tartsák. A bizottság azt a nézetet vallja, hogy ilyen követelmény lerögzítése az alapszabályzatban nem segítené elő a pártmunkát. A járási bizottság a pártépítésben olyan alkatrész, mely­re rendkívüli feladatok hárulnak, mi­vel a kerületi és nagyvárosi bizott­ságoktól eltérően közvetlenül irányít­ják az alapszervezetek munkáját. Az évenként megtartott járási konferen­ciák nem gátolják a pártélet fejlődé­sét, sőt ellenkezőleg, hatalmas rugót jelentenek a Járás összes alapszerve­zeteinek munkája számára. A járási konferenciák előkészítése és lefolyá­sa jelentékeny befolyást gyakorol a pártszervezetek aktivitására és cél­szerűnek tartjuk minden évben meg­tartani a járási konferenciákat. A pártszervekhez érkezett további javaslatok nem vonatkoznak közvet­lenül a pártalapszabályzatra. Ezek olyan kérdések, melyeket az alap­szabályzattal összhangban a KB ha­tározatával lehet megoldani. Itt pél­dául a Csehszlovák Államvasutak és a biztonsági szervek politikai osztálya megszüntetésének követelményéről, az alakulati és polgári szervezetek viszonya formáinak korlátozásáról, a pártfegyelem törléséről, a nyilván­tartott tagok kötelességéről stb. van szó. Ezeket és a további más javas­latokat a Központi Bizottságnak fog­juk átadni felülvizsgálás és esetleges realizálás céljából. Élvtársak! Az 1952. évi országos konferencián elfogadott és a párt X kongresszusán kiegészített és jóvá­hagyott pártalapszabályzat alapvetően hozzájárult a párt egységének, akció­képeségének és szervezeti alapjainak megszilárdításához. A javasolt ren­dezések és kiegészítések tovább javít­ják alapszabályzatunkat és kétségte­lenül tovább javítják a párt szerve­zeti és politikai munkáját. Javaslom tehát az országos konferenciának a pártalapszabályzat fenti kiegészítései­nek és javításainak elfogadását, abban a formában, amelyben azt a, szerve­ző bizottság előterjeszti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom