Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-17 / 168. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1956, június 17, vasárnap 30 fillér IX. évfolyam, 168. szám, Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának záróbeszéde Elvtársak, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának országos konferen­ciája befejezéséhez közeledik. A széleskörű vitában a küldöttek egyértelműen helyeselték az elhang­zott beszámolókat és elszántságukat fejezték ki, hogy segédkezet nyúj­tanak mindazon kérdések megoldásá­ban, melyek tanácskozásaink tárgyát alkották. A Központi Bizottságnak 1956—1960. évi második ötéves nép­gazdaságfejlesztési tervének kidol­gozására vonatkozó irányelvei és az indítványozott határozatok egyhan­gú jóváhagyása további bizonyítéka ä párt egységének és a Központi Bizottság iránt megnyilvánuló biza­lomnak. Valamennyi felszólalás kifejezésre juttatta pártunk általános irányvona­lának- helyességét, amelynek célja a szocializmus felépítése köztársasá­gunkban. A konferencia teljes egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság el­járásával és munkájával, amely a X. pártkongresszus óta eltelt időben kö­vetkezetesen és céltudatosan biztosí­totta ez általános irányvonal érvé­nyesítését. Az országos pártkonfe­rencia küldöttei igen nyíltan, a bírá­lat és önbírálat szellemében mondtak veleményt az állami, gazdasági és pértélet irányításának színvonaláról és helyzetérői s tapasztalataik alap­ján rámutattak a bürökre tizmus ká­ros jelenségeire munkamódszereink­ben. Észrevételeik és bíráló meg­jegyzéseik egész pártunk és a párt minden szerve, valamint a vezető mezőgazdasági dolgozók számára oku­lásul szolgálnak, hogy milyen irány­ba összpontosítsuk a hibák kiküszö­bölésére indítandó erőfeszítéseinket. A konferencia egész lefolyását az á mélységes meggyőződés jellemezte, hogy a szocialista rend építése köz­társaságunkban még gyorsabban és eredményesebben halad előre. Az or­szágos konferencia előkészítése és le­folyása egész dolgozó népünk nagy­fokú aktivitását keltette fel. Dolgozóink nagy érdeklődéssel kí­sérték a konferencia tanácskozásait. A konferencia százszámra kapott üdvözlő táviratokat pártszervezetek­től, párttagoktól és pártonkívüliek­től, amelyekben az illetők egyetérté­süket fejezték ki a konferencia ta­nácskozásaival. Örvendetes, hogy az országos konferenciára küldött táv­iratokban és levelekben az elvtársak a konferéncia tiszteletére vállalt kö­telezettségek teljesítéséről és újabb vállalásokról számolnak be. A nép e széleskörű kezdeményezé­se pártunk nagy tekintélyéről tanús­kodik, és arról, mily nagy szeretet­nek és határtalan bizalomnak örvend aŕ párt a dolgozó nép között. E biza­lom arra kötelez, hogy minden erőn­ket és képességünket latba vessük, hogy az országos konferencia hatá­rozatait azonnal és következetesen valóra váltsuk. A párt iránt megnyil­vánuló bizalom és a párt tekintélye oly mértékben gyarapszik, mily kö­vetkezetesen oldjuk meg a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. kong­resszusa tanácskozásainak szellemé­ben a szocializmus építésével, dol­gozóink anyagi és kulturális színvo­nalának emelésével kapcsolatos fon­tos problémákat és mily követke­zetesen szüntetjük meg az előreha­ladásunkat gátló hibákat. Dolgozó népünk teljes bizalommal viseltetik a párt és politikája iránt. Ezt találó szavakban fejezte ki a konferencián Urbancová elvtársnő, amikor felszólalásában kijelentette: „Pártunk Központi Bizottságának vezetésével sohasem folytat más po­litikát, csak népi politikát." (Taps.) Tartsuk szem előtt, hogy a dolgo­zó nép figyelemmel kísérj majd, ho­gyan teljesítjük a határozatokat. Fog­ju k hozzá valóraváltásukhoz a leg­nagyobb következetességgel és tár­gyilagossággal. Ne engedjük, elvtár­sak, hogy lankadjon a dolgozók nagy­fokú aktivitása, amely — a Központi Bizottság márciusi ülése óta egyre gyarapszik. Elvtársak, a jóváhagyott határoza­tok és intézkedések növelik az alsóbb párt-, állami és gazdasági szervek jogkörét. Ezzel egyidejűleg megnő felelősségük is. Minden szakaszon olyan harmonikus kölcsönös kapcso­latokat kell kiépítenünk, hogy a fel­sőbb és alsóbb szervek az ügy érde­kében kiegészítsék, támogassák egy­mást, nem tévesztve szem elől leg­főbb célunkat: minden rendelkezé­sünkre álló eszközt és eröt a szo­cializmus győzelme érdekében kell mozgósítanunk. (Taps.) Nagy célt tűztünk magunk elé, elv­társak. A szocializmus felépítése ha­zánkban nem kis feladat és nem is könnyű. Második ötéves tervünk tel­jesítése fontos szakasz lesz elérésé­nek útján. Megköveteli, hogy a párt szüntelenül javítsa munkáját, megszi­lárdítsa kapcsolatait a tömegekkel és 'yy biztosítsa, hogy népi demok­ratikus köztársaságunk olyan állam legyen, amelyben a dolgozó nép egy­re inkább és egyre elégedettebben él­vezheti munkája gyümölcseit. Ehhez megvan minden előfeltéte­lünk és lehetőségünk. S ami a leg­fontosabb, erős és egységes pártunk van. Pártunk egysége a tőkés rend ellen folytatott harcban született, küzdelmünkben mindazok ellen, akik le akarták téríteni a pártot a he­lyes lenini útról. Pártunk egységét- tovább kell ko­vácsolnunk a lenini eszmék szelle­mében, szilárd kapcsolatban az egész dolgozó néppel, harcolva a szocialista rend diadaláért. Most arra van szükség, hogy mind­nyájan munkához lássunk. Munkára, elvtársak, népi demok­ratikus hazánk további sikereiért! (Taps.) Munkára a második csehszlo­vák ötéves terv eredményes teljesí­téséért! (Taps.) Szilárd szövetségben és barátság­ban a Szovjetunióval és a testvér népi demokratikus országokkal, előre a békéért és a szocializmusért! (Hosz­szantartó taps, felkiáltások: Éljen a Szovjetunió!). Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, dolgozóink vezére! (Hosszan­tartó taps, kiáltások: Éljen a CSKP!). Éljen dolgozó népünk, a szocializ­mus hős alkotója és építője! (Viha­ros taps.) CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA ORSZÁGOS KONFERENCIAIÁNAK HATÁROZATA Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak országos konferenciája, amely 1956 júniusában ült össze, olyan idő­ben ment végbe, amelyet vitathatat­lanul pártunk és az egész ország fej­lődésének különösen fontos szaka­szaként értékelnek majd. A széleskörű párton belüli demokrá­cia és bírálat egészséges légkörében mélyreható és elvi fordulat valósul meg munkánk módszereiben minden téren. Emellett lényegesen megszilár­dul a párt sorainak egységes nézete, akarata és cselekvése, harci készsége és kapcsolata a városi és falusi dol­gozók milliós tömegeivel. A párt po­litikai aktivitásának. hatalmas fellen­dülése megnyilvánul és egyre pozití­vabban jut kifejezésre népünk leg­szélesebb rétegeinek sokoldalú poli­tikai fejlődésében, öntudatos részvé­telében az új társadalom építésében és az ország igazgatásában, szocialis­ta demokráciánk elmélyítésében, gaz­daságunk egyre sikeresebb fejleszté­sében és az életszínvonal emelésében. E pozitív fejlődés közvetlen ösztön­zői a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának merész és ihlető eszméi voltak, amelyek emlékezetes határkövet jelentenek az egész nem­zetközi kommunista mozgalom fejlő­désében. Az SZKP XX. kongresszusa, a világ gazdasági és politikai erővi­szonyainak mélyreható marxista elem­zésével és az egész nemzetközi mun­kásosztály harci eredményeinek álta­lánosításával új, széles távlatokat tárt fel, amelyek az egész szocialista front előtt nyílnak. Egész munkánk, a csehszlovákiai nép élete számára hallatlan jelentősé­gű annak távlata, hogy a mai és a jövő nemzedékek a tartós béke vi­szonyai közt élhetnek és alkothatnak és ezt a tartós békét képesek va­gyunk az egész világ hatalmas béke­erőivel vállvetve kiharcolni. A békés fejlődésben tovább és egyre eredmé­nyesebben gyarapodnak a szocialista erők és súlyuk a világban. A XX. kongresszus, amelyet átha­tott az alkotó leninizmus szelleme, határozottan leszámolt a személyi kultusz ártalmas hatásaival, és az em­berek százmilliói közt növelte a szo­cializmus vonzó erejét. Megmutatta a munkásmozgalom szétszakítottsá­gának legyőzéséhez és a munkásosz­tály nemzetközi egységének megte­remtéséhez vezető utijt. Tovább szi­lárdította a szocialista országok test­véri kötelékeit és gyarapította a vi­lág első szocialista országának, a Szovjetuniónak nagy tekintélyét és jelentőségét. Az SZKP XX. kongresszusának je­lentős eredményei alkotó módon hat­nak pártunk egész munkájára, amint ezt az országos konferencia tanács­káeásainak lefolyása igazolta. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak országos konferenciája megvitat­ta a párt jelenlegi helyzetét és fel­adatait, amelyekről A. Novotný elv­társ, a CSKP KB első titkára szá­molt be, és a CSKP KB irányelvednek javaslatát a népgazdaság fejlesztésé­nek második ötéves tervéhez, amely­ről Viliam Široký elvtárs miniszterel­nök- számolt be. Az országos konfe­rencia egyetért mindkét beszámoló tartalmával és tanácskozásai alapján elhatározta: a) Teljes egyetértését fejezi ki Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának általános po­litikájával és gyakorlati, tevékenysé­gével a CSKP X. kongresszusa ki­tűzte fő irányvonal biztosításában. b) Teljes egyetértését fejezi ki a CSKP KB eljárásával az SZKP XX. kongresszusa eredményeinek feldol­gozásában 'és azokkal a tanulságokkal, amelyek a CSKP KB 1956 március 20—30-i határozatában, valamint a CSKP KB áprilisi ülésének határoza­taiban kifejezésre jutnak. c) Jóváhagvja a CSKP KB irányel­veit a népgazdaság fejlesztésének 1956—60-as második ötéves tervéhez. Az országos konferencia megálla­pítja, hogy a CSKP X. kongresszusán kitűzött általános irányvonal, amely­nek célja a szocializmus felépítése hazánkban, helytálló. Helyességét az élet és a valóraváltása során szerzett gyakorlati tapasztalatok igazolták. A CSKP X. kongresszusa óta eltelt időben Csehszlovákia Kommunista Pártjának veztésével, élén a központi bizottsággal lényegesen megszilárduit köztársaságunk nemzetközi - és belpo­litikai helyzete, gyarapodott gazda­sági ereje és hatalma. A népgazdaság fejlődésében beál­lott aránytalanságok megszüntetése Torán bizonyos javulást értünk el a szénfejtésben és a villamos energia termelésében, és ezáltal megteremtet­tük népgazdaságunk további arányos fejlődésének előfeltételeit; a mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlődésének biztosítására irányuló összpontosított igyekezettel e téren is kedvező eredményeket értünk el; ugyanakkor sikerült legyőzni - az EFSZ-ek fejlődésében beállott ideigle­nes pangást és biztosítani a szövet­kezetek további felvirágzását és meg­szilárdulását; az árleszállítások politikájának kö­vetkezetes megvalósításává!, valamint a munka termelékenysége és a bérek növekedése közötti összhang biztosí­tásával az utóbbi években tovább emelkedett a dolgozók életszínvonala hozzáláttunk, hogy rendet teremt­sünk a bérpolitikában és új bérrend­szert léptessünk életbe; intézkedéseket dolgoztunk ki a munkaidő fokozatos csökkentésére a keresetek egyidejű megtartásával és még ez évben. 1956. október 1-tól a munkaidőt elvben heti 46 órára, lő évnél fiatalabb dolgozók esetében he­ti 36 órára csökkentjük; intézkedéseket készítettünk elő a dolgozók szociális biztosításának meg­javítására, betegség, rokkantság és öregség esetén. A nemzeti biztosítás újjárendezése 1957. január 1-i ha­tállyal valósul meg; a betegbiztosítás­ban emeljük a munkások táppénzét és betegség esetén a pénzbeli támo­gatást azonos rendszer alapján fizet­jük !:• munkáso' ía'.í és hivatalnokok­nak. Méq ez idén, 1956. december 1-től emelik az alkalmazottak agg kori, rok­kantsági és özvegyi járadékainak legalacsonyabb kategóriáit; a párt- és gazdasági szervek fi­gyelmét az új technika fejlesztésének és bevezetésének problémájára irá­nyítottuk, ami a termelő erők gyors fejlődésének elsőrendű feltétele; kiemeltük a tudomány jelentőségét, a párt és a kormány határozatában ki­tűztük a tudományos munka fő felada­tait; fokozatosan megszüntettük a szo­cialista törvényesség megszegésének jelenségeit. A ^konferencia megállapítja, hogy ezeket a sikereket elsősorban azért értük el, mert számos probléma meg­oldását alkotó módon fogtuk fel, a marxista-leninista tanítás alapján. A problémák alkotó szellamben való megoldása mind ez ideig azonban nem jut kifejezésre a társadalmi élet valamennyi szakaszán. A X. kongresszus kitűzte irányvo­nal valóraváltásában nem értünk el jelentősebb sikereket a gazdasági élet irányítása szívonalának emelésé­ben, valamint a gazdasági és állami apparátus munkája stílusának és módszereinek megjavításában. Nem értük el a kívánatos javulást a párt­munka módszereiben, valamint a tár­sadalmi szervezetek tevékenységében sem. E fogyatékosságok megoldására sokkal nagyobb mértékben kell fel­hsználni a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség legszélesebb tö­megeinek tapasztalatait. Az országos konferencia a CSKP KB politikai irodájának javaslatára jóvá­hagyja a következő intézkedéseket: I. A tervezés módszereinek és szervezésének, az anyagi-műszaki ellátás decentralizálásának egyszerűsítésére, a népgazdaság, a beruházási építkezések pénzügyi biztosításának és nyilvántartásának egyszerűsítésére A párt eddigi gazdasági politikája megteremtette a népgazdaság terve­zésének és irányításának biztos alap­jait, elmélyítette a tervezés és az irá­nyítás tudományos jellegét. E folyamat során megszilárdult a munkásosztály hatalma, a dolgozó pa­rasztsághoz és az értelmiséghez fűző­dő kapcsolata, a munkásosztály kezé­be vette mindazokat az eszközöket, amelyek tevékeny hatással vannak a szocializmus anyagi alapjának tervsze­rű fejlődésére. A szocialista társadalmi rend to­vábbi fejlődése megköveteli, hogy biz­tosítsuk a társadalmi szükséglet új, magasabbrendű kielégítését elsősorban azáltal, hogy a legfejlettebb technika legszélesebbkörű alkalmazása és ki­használása, a munka legnagyobbmérvú gazdaságossága alapján gondoskodunk a társadalmi munka termelékenységé­nek rohamos fellendüléséről; biztosí­tani kell, hogy Csehszlovákia népgaz­dasága teljesítse szerepét a szocializ­mus gazdasági világrendé-ének fon­tos részeként, történelmileg minél rö­videbb idő alatt diadalmaskodnunk kell a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versengésben és az egy la­kosra jutó termelés tekintetében túl kell tennünk a legfejletebb tőkés ál­lamokon. E feladatok teljesítése meg­követeli a népgazdaság tervezésének és irányításának további tökéletesí­tését. A meggyőző sikerek, amelyeket a termelő erők gyarapításában, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésében elértünk, reális aíapot te­remtenek, amelyre támaszkodva ki­tűzhetjük a második ötéves terv to­vábbi merész céljait, és lehetővé te­szik, hogy bíráló szemmel meglássuk mindazokat a hibákat, amelyek a mennyiségileg és minőségileg növekvő feladatokkal egyidejűleg fokozott erő­ve! rvvvánulnak íreg. E hibák mindenekelőtt a szerfölötti összpontosításban rejlenek, amely bo­nyodalmakra, sematikus és nehézkes döntésekre vezet, elfojtja a dolgozók kezdeményezését és képességeik ki­bontakozását, megnehezíti a vezető gazdasági dolgozók és az állami appa­rátus dolgozóinak kapcsolatát a töme­gekkel és bürokratikus munkamód­szereket szül. A népgazdaság irányításában és ter­vezésében a szigorú központosításnak megvolt a maga szerepe: a jelenlegi körülmények közt azonban gátló aka­dállyá vált, ezért helyére az irányítás tökéletesebb módszereinek kell lépni­ök, amelyeket mélyebben áthatnak a demokratikus centralizmus elvei. Az irányító apparátus rugalmasabb és hathatósabb munkájának elérésére, a népgazdaság fejlesztésének meggyor­sítására és a szükségletek jobb kielé­gítésére irányuló intézkedések rend­szerének alapvető irányvonala az, hogy fokozatosan megvalósítsuk a decent­ralizációt, a népgazdaság egyszerűsí­tését, és ugyanakkor fokozzuk az al­sóbb szervek felelősségét népgazda­ságunk felvirágoztatásáért. Ez irányivonal megvalósításában a következő elvekből kell kiindulni: 1. A népgazdaság fejlesztésének tervezésében a népgazdaság irányítá­sának minden fokán a távlati terve­zésből kell kiindulni, amely az ará­nyos fejlődésnek és az évi tervek szükséges megbízhatóságának döntő előfeltétele. Anélkül, hegy csökken­tenénk az alapvető kérdésekre fordí­tott, figyelmünket, egy^jerűsíteni kell ' az évi tervek kidolgozását, és fokoza­tosan át kell vinni lényegesen széle­sebb körben az alsóbb szervekre. 2. A fogyasztó és szállító vállalatok lényeges kibővítésével, a fogyasztási szervek szerepének megerősítésével, az áruforgalom fölösleges közbeeső láncszemeinek kiküszöbölésével és a szállítási határidők lerövidítésével egyszerűsíteni kell és meg kell javí­tani az anyagi- műszaki ellátást. Ez­zel összhangban korlátozzuk és egé­szében "gazdaságosabbá tesszük az anyagi-műszaki ellátással kapcsolatos adminisztrációt. 3. Egyszerűsítsük és tegyük rugal­masabbá a népgazdaság pénzügyi biz­tosítását, növeljük a vezető dolgozók felelősségét a gazdasági apparátus valamennyi fokán a gazdálkodás ered­ményeiért azáltal, hogy kibővítjük hatáskörüket a pénzügyi eszközök fel­használásában, biztosítjuk a gazdasá­gi hatóerők szerepét a gazdasági rend­szer minden részében és megszilár­dítjuk az önálló elszámolás rendsze­rét. Gyarapítani kell a pénzügyi rend­szer szerepét gazdaságunk erőforrá­sainak és tartalékainak kihasználásá­ban és ezzel összhangban növeljük a pénzügyi rendszer alsóbb szerveinek, főleg a bankfiókoknak és a nemzeti bizottsági tanácsok pénzügyi osztá­lyainak hatáskörét. 4. Fokozzuk a minisztereknek, a fő­osztályok és a vállalatok igazgatói­nak hatáskörét és felelősségét a beru­házási építkezések' terén, a helyi szervek jogkörének kibővítésével kü­szöböljük ki a beruházási-építkezések rendszerének hibáit, s a költségvetési és tervdokumentáció mértékét korlá­tozzuk annyira, amennyi feltétlenül szükséges az építkezések terveinek megítéléséhez, végrehajtásához és pénzügyi fedezetének biztosításához. A típustervezést tekintsük a legfőbb módszerek egyikének ahhoz, hogy az építkezésben érvényesítsük a haladó munkamódszereket és az új techni­kát. 5. A munkadíjazás és a műszaki normázás terén lényegesen meg kell javítani valamennyi gazdasági szerv irányító munkájának színvonalát. El kell érnünk, hogy a bérpolitika irá­nyítása ne maradjon el a népgazda­ság fejlődése mögött, hanern ellenke­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom