Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)
1956-05-01 / 121. szám, kedd
Munkások és munkásnők, mérnökök és technikusok, mesterek! Fejlesszétek széles mérté ben alkotókezdeményezéseteket és gazdag alkotóképességeiteket! Váljatok a gyors műszaki haladás áldozatkész úttörőivé országunkban és harcoljatok a munkatermelékenység tartós növekedéséért! / -Gpül a bratislavai panelhomWinál AMIKOR TURZUNOV és Pleško mérnökök 1954 szeptemberében hozzákezdtek a bratislavai panelüzem megteremtéséhez, bizony még maguk sem tudták, kis- vagy középüzem lesz-e? Hiszen egyelőre csak kísérleti célokat szolgált a gyártás, mit tudhatták ők, hová fejlődik ez a majdnem csak kézierőre berendezett üzem? Igaz, ők és munkatársaik már akkor is hittek a gyártás jövőjében, dehát a parancs egyelőre csak úgy szólt: kicsiben kezdjétek a dolgokat, s ha sikeretek lesz, újabb utasítást kaptok! Nagyon nehéz ám kicsiben, komolyabb befektetések nélkül megteremteni egy üzemet. Hát még egy olyat, amelyhez hasonló soha nem volt még, s amely hatalmas bérpalotákat akar gyártani. A bratislavai Priemstav lelkes dolgozói azonban nem hátráltak meg a nehézségek elől. Daruk kellettek a nehéz házidomok szállításához, — nos terveztek és építettek új darukat. Ugyanúgy készítették el a többi gépeket is, a formákat, a gőzkamrát, — és a többi berendezést. S mert a panelek legfőbb anyagát, a keramzitot másutt kellett előállíttatniok, úgy hozták be ezt a kiadást, hogy lerövidítették a házak összeállításának idejét. Amíg például a Gottwaldovban levő panelüzem csupán puszta falakat gyártott, s minden kelléket az építkezés színhelyén szerelt be, a bratiflavaiak még a vízvezetékcsöveket is előre beépítették az egyes panelidomokba. így érték aztán el, hogy első építményüket, a Kmeť téri hatalmas palotát csúcsidő — hét és fél hónap alatt adták át a lakóknak. S így szereztek érdemeket az újabb utasításokra: — „A kis, egyszerű üzemet hatalmas kombináttá kell kiépíteni!" AZ ÜJ PANELKOMBINÄTNAK- a mostani üzem mellett levő hatalmas területen kell felépülnie. Ennek a korszerű nagyüzemnek az lesz a feladata, hogy a legnagyobb gépesítéssel gyártsa a paneleket, elkészítse a panelek főanyagát, a keramzitot, s a kiegészítő munkák, mint víz- és gázvezetékszerelés, asztalos és lakatos munkák, szintén a kombinát kebelén belül készüljenek el. Egyszóval minél nagyobb mennyiségben és minél olcsóbban történjék a panelgyártás. A kombinátnak legkésőbb 1959 végére kell felépülnie. Oj, nagy szerelőcsarnokokat építenek ekkorára, korszerű önműködő gépekkel szerelik fel az üzemrészeket, hatalmas szárító alagutakat építenek, s nem utolsó sorban kitűnő szakemberekkel népesíSzerelik a bratislavai panelkombinát egyik csarnokát. tik be az üzemet. S ami a leglényegesebb, ez év júliusára már el is készül az az első hatalmas kemence, amelyben megkezdik a keramzit előállítását. A keramzit az az anyag, amellyel az egyes panelek (előregyártott fakal való építkezés már nemcsak a jövő, hanem a jelen építkezése is. A most épülő bratislavai kombinátnak ez évben például már 186 lakásegységet kell felépítenie, s ezenkívül tervbe vették egy korszerű iskola építésének megkezdését is, amit Pelak) betonkereteit kitöltik. Olyan ! zinokba n akarnak „összerakni". Ez a agyagfajtából készül ez, amelyben i mennyiség évről évre emelkedik bizonyos szerves anyagok halmozódnak fel. Amikor kiégetik, e szerves anyagok megsemmisülnek, szivacsszerüvé válik az anyag, s ezáltal rendkívül könnyű, s a közönséges téglánál sokkal szigetelőbb lesz. Amíg egy köbméter tégla például körülbelül 1400 kiló, egy köbméter keramzit súlya csak 850 kiló. Huszonöt cm vastag keramzit réteg emellett éppen úgy izolál, mint egy 75 centiméteres téglafal. Nos, ennek a keramzitnak a kombinátban való gyártása mindjárt olcsóbbá teszi magát az előregyártott építkezést is. Eddig Brnóba kellett szállítani az anyagot, ott kellett kiégettetni, s cfnnan Bratislavába kellett visszafuvarozni. Most ezek a fuvartételek nagyrészt elesnek. Óriási megtakarítást érnek el ezenkívül azzal is, hogy míg Brnóban naftával égették ki az agyagot, Bratislavában ez 50—60 százalékkal olcsóbb gázzal fog történni. AZ ELŐREGYÁRTÓIT házidomok- | úgyannyira, hogy 1960-ban az új kombinátnak már az összes bratislavai építkezések 18 százalékát ~kell elvégeznie. Emellett azt is tervezik, hogy olcsó családiházakat is gyárt majd az üzem. „Sokat, gyorsan, olcsón" ez lesz az új bratislavai panelkombinát jelszava. És még egy további jelszó is lesz, aminek szintén örülhetnek a bratislavai polgárok. A jövő panellakásai sokkal tágasabbak lesznek a mai téglaépítményeknél. Az előregyártott házidomoknál ugyanis árban, anyagban, munkában szinte meg sem kotytyan egy két méternyi különbség. Ami pedig a minőséget illeti, nos, emiatt sem kell fejünket törni. A legkiválóbb építészeti szakemberek ellenőrzik a gyártást és ma már tudományosan beigazolt tény az is, hogy a panelekből gyártott ház még földrengés esetén is biztosabb, mint a legtöbb téglaépltmény. N. J. tö = Az ostravai kohászok új sikerekkel üdvözlik május elsejét Az ostravai kerület acélmüvesei, hengerlöi, kohászai és a nagy olvasztók kezelői május 1-ét újabb kötelezettségvállalásokkal ünneplik. A trineci J. M. Molotov Vasmüvek cseh és lengyel nemzetiségű kohászai május 1. tiszteletére manifesztáciös gyűlés keretében összüzemi kötelezettségvállalást tettek. Az '. acélöntő olvasztói ígéretet tettek, hogy ez év végéig terven jelül 8000 tonna acélt termelnek. A trineci Molotov-Üzem dolgozói ezzel a felajánlásukkal indítják meg a versenyt a kunčicei Klement Gottwald Oj Kohó dolgozóival. A liskoveci Stalingrád Vasművek hengerlöi, akik ez idén Ostrava vidékén a legjobbak, össziizemi kötelezettségvállalással akarják megtartani egész évben elsőségüket, mivel ebIfjú építkezési dolgozók komplex munkacsoportja Az Augusztus 29 komplex munkacsoport példájára — melynek vezetője Török Pál, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője a bratislavai Ma gasépítészeti Vállalat üzemeiben már több komplex munkacsoportot létesítettek. Múlt évben e csoportok 950 lakás építését fejezték be, és jó munkájukért csupán prémium címén több mint 220 ezer koronát kaptak. A munkacsoportok átlagosan 195 százalékra teljesítették a normát és tagjaik keresete kb. 8 korona órabér volt. Az akció irányítására Török Pál jnunkaérdemrendes, a komplex munkacsoportokban szervezett munka eddigi úttörője vállalkozott. Néhány nappal ezelőtt a 711. számú üzemmel együttműködve ifjú építő munkásokból új komplex munkacsoportot létesített. A csoportban eddig U ifjú kőműves és építő munkás van ben az évben ünneplik a Karlová Hu- | és a Steiner Gábor utcai épttkezéta-i történelmi jelentőségű munkás- • se n dolgozik. Török elvtárs a munkasztrájk 25-ik évfordulóját. A májusi csoport vezetője elmondja, hogy kémenetben felvonulnak az 1931-ik év sőbb bővítik a csoportot úgy, hogy emlékezetes május 1. napjainak rész- az 50 tagú kollektívát képezzen. Tövevői és az akkori sztrájkbizottság rök elvtárs kiváló szakképzettségű tagjai is. • és fegyelmezett építészeti szakemberekből álló egységet akar teremteni a munkacsoportból, mely merészen halad előre az építkezési beruházás jelenlegi munkaütemében. (Tudósítónktól). KÖZÖS CÉLÉRT KÖZÖS ERŐVEL Morvaországban járok, magyar munkásokat keresek. Kíváncsi vagyok, hogyan élnek, hogyan dolgoznak cseh és szlovák társaikkal. Nem kell soA káig keresnem... Egy Hranice melletti kőtőrőben kötünk ki. Ezelőtt itt is sokan dolgoz• tak magyarok. Ma már kevesebben vannak. Sokan visszatértek eredeti otthonukba. Akik azonban itt vannak, jól érzik magukat és azt mondják, hogy a közös' célért közös erővel dolgoznak. Elsőnek Majtén Józseffel, egy 40 év körüli munkással ismerkedtem meg. Kérdezősködöm a múltról, jelenről. Arról, hogyan kerültek ide, fto-' gijan dolgoznak jelenleg? Meg még sok másról. Majtént nem kell biztatni. Beszél-beszél s a történeteket itt úgy adom, ahogy elmondta. D ár hónappal a felszabadulásunk után összszedelőzködtünk nyolcan és elindultunk, hogy munkát vállaljunk valahol Csehországban. Eredeti tervünk szerint gyárban akartunk dolgozni. A helyzet azonban úgy hozta, hogy ebbe a kőtörőbe kerültünk; a nyolctagú csoportból mai napig már csak hárman vagyunk. Számunkra a kőtörő munka nem volt új. Azelőtt is valamennyien munkások voltunk és hasonló munkákat végeztünk. A nyolctagú csoportban volt olyan, aki addig napszámosként végzett alkalmi munkát, volt aki szakképzett bányászként és volt aki fűrésztelepen gyakorlott famunkásként dolgozott. A háború és a német megszállás nyomokat hagyott ezen a vidéken is. Az országutak rossz állapotban voltak. Megjavításuk szükséges volt. A kőtörő azonban, amely az útburkolatokra a követ szállította, munkaerőhiány miatt csak gyengén termelhetett. Miránk, az új munkaerőkre várt a feladat, hogy az üzem termelését fellendítsük. Mi, akikben megvolt az építő törekvés, lendületesen fogtunk munkához. Ha nem is volt számunkra új a kőtörő munka, kezdetben nehéz és szokatlan volt. Az akarat azonban nem lankadt és sokat köszönhetünk csoportunk legöregebb tagjának, Balogh István bácsinak, aki gyakran fordult felénk bátorító szavaival és ezeket monata: „Ne féljetek fiúk. Csak a kezdet nehéz. Majd megtanuljuk és fog ez menni úgy, mintha mindig ezt csináltuk volna." Hallgattunk az öreg kőtörőre és nem telt el sok idő, a kőtörés mesterségét valamennyien elsajátítottuk. Az a tudat, hogy most már értjük munkánkat, még jobban megerősített elhatározásunkban, hogy minél nagyobb részt vállaljunk az újjáépítésből. KI agy lendülettel dolgoztunk. ^ Munkánkkal hamarosan fellendítettük az üzem termelését. A cseh munkások mindig a legnagyobb elvtársi szeretettel fogadták munkánkat és szoros baráti kapcsolat alakult ki köztünk. A cseh dolgozók örültek, hogy segítségükre vagyunk, ml viszont büszkék voltunk, hogy segíthetünk és nemzetiségre való tekintet nélkül, közösen vehetünk részt a szocializmus építésében. Az együvétartozás fűzött össze bennünket s mindig a legjobban megértettük egymást. Soha sem volt köztünk nézeteltérés. Hosszú évekig dolgoztunk a legnagyobb megértésben, míg egy napon csoportunk feloszlott. Egyesek hazamentek, mások új munkát vállaltak. A régiekből csak hárman maradtunk, Varga Vlános, Kis Ernő és én. Mi már tíz éve dolgozunk egy helyen. M ajtén Józsefék tehát tizedik ' • éve dolgoznak otthonuktól távol cseh munkatársakkal. Honnan kerültek ide? Az ország keleti részéből, Rozsnyó és Dobsina környékéről. Régi otthonukra ma is sokat gondok nak, de haza csak szabadságra járnak. Azt mondják, megszokták ezt a vidéket, megszerették munkatársaikat, nem kívánkoznak el. Meg aztán nagy változások történtek az üzemben. A munkát sok helyen gépesített ték, s a munkahelyeken ma is az új technika bevezetésére törekszenek. Azt a munkát pl., amit mikor idekerültek a legnagyobb fizikai erővel végezték, ma már szinte játszva végzik. A zúzásróí van szó, ahoí eddig olyan megerőltető volt a munka, hogy a dolgozóknak óránként kellett egymást váltaniok. Ezt a munkát gépesítették s ma egy ember könnyen végzi azt, amit eddig hárman is csak felváltva végezhettek. De más munka átszervezéseket is csináltak. Az újítási javaslatokat a munka jobb megszervezésére, a cseh és magyar dolgozók közösen dolgozták ki. A Iyan ez a kótörő kollektíva, ^ mint egy nagy család. Az ebédszünetet a kovácsműhely előtt töltik s itt vitatják meg a politikai eseményeket is. Mert nincs nap, hogy ezt elmulasztanák. Úgyszólván mindenki ismeri a fontos eseményeket, melyek a világ politikai életében történnek. Tudja Majtén, Varga és Kiss is, mert rádiót hallgatnak, újságot olvasnak és a vitába mindig bekapcsolódnak. A nyelvkülönbség már nem okoz nehézséget. örülök ennek is, mert ottjártamkor részt vettem ilyen beszélgetésen és jól esett látnom, hogy Majtén, Varga, Kiss milyen talpraesett, jói átgondolt szavakkal szólnak a legbonyolultabb kérdésekhez. A cseh elvtársak tetszését bizony gyakran megnyerik éleslátásukkal. Szívesen beszélget velük mindenki, sőt tanácsaikat is kikérik. Miből tanulnak? Erre akkor kaptam választ, amikor lakhelyükön néztem körül. Rádió mindegyiküknek van, aztán ott vannak az újságok, könyvek. Az újságok között Majtén, Varga és Kiss az Oj Szót olvassák, de jár nekik a Rudé Právo is. Amint mondották az Oj Szót azért szeretik, mert gyakran olvasnak benne arról, mi történt otthon. Erről jól esik hallani is, olvasni is. — Nem kívánkoznak haza? — kérdeztem, mielőtt elbúcsúztam. — Nem — válaszolja Varga János, a többiek véleményét is kifejezve. — Megszoktuk itt és jól érezzük magunkat. Nem számít, hol dolgozik az ember. A közös hazában itt is • közös ügyért dolgozunk. (-S-a) * Termelésünk újdonságai *• Új gépek az építészetnek eddigi tapasztalatok felhasználásával, ... . . .. . tökéletesebb munkaszervezéssel egy A Nove Mesto nad MatujM Stavo- , akásegység épItési jdejé t J* stroj nemzeti vallalat szerelócsarno- gozönál 18 mü szakról 58 munkaórára kából a teherautók naponta számos csökkentették olyan gépet szallitanak el, melyek elősegítik építkezésünk iparosítását, A vegyiipar új fogyasztási cikkei Ezekben a napokban befejezik a sülylyedő betonvibrátorok, gépi vakolok és a formatéglák gyártására szolgáló A vegyiipari vállalatok ebben az évben 150 újfajta készítményt gyártafélautomaták sorozatos gyártását. Az nak f o9yasztóink számára, orllki gát számára 50 méter hosszú A napajedlai Fatra vállalat ebben és 650 mm széles transzporterokat a z évbn új igelit esőköpenyeket ad készítenek. Az építkezési technika állandó prágai kiállítására „Abus" jelzésű kanalas 60 köbméter órateljesít- Technoplast az eddig ismert fajták ményű rakódó gépeket készítenek. A m eHett új fajtájú abroszokat és fügjövő évben már sorozatban fogják gönyanyagokat gyárt, gyártani ezeket a gépeket. Tökéletesítik a panelépítkezést A gottwaldovi Stavosvit nemzeti vállalat építészeti dolgozói a panelépítkezés úttörői hazánkban. Eddig kétéves munkájának eredménye. Az pen gyártottak, kitűnően beváltait, úgy, hogy felvehetik a versenyt a legjobb külföldi gyártmányokkal Is, A brnoi Ján Šverma-iizemben bevezetett új technika sikerei A brnói Ján Šverma-Uzemben az év első három hónapjában haladó mód» szerek segítségével 2 811 000 koronával gazdaságosabbá tették a termelést. Az utóbbi időben bevezetett munkamódszerek közül például nagyan jól bevált a cserélhető fogaskerekeit új gyártási módszere. Oj technológia alkalmazásával megkönnyítették a tengelygyártást, amelynél nagy seJobb borotvapengéket gyártunk 9 íts é9 e t nyújtott A. Tietz újító, aki Frantliek Hamer államdljas dolgozó A jevliíkai Diu nemzeti vállalat tő- segítségével megoldotta a két henkéletesített borotvapenge-gyártasa 0 errel való egyidejű köszörülést, egy négytagú technikus kollektíva piacunkra, anyagból amelyek nem átlátszó készülnek. A chropyii négyemeletes házakat építettek. <\ korszerű gépesítő eszközök és az „Olympionik" jelzésű borotvapengék, melyeket az első átszerkesztett géÜJ SZÚ 1956. május 1. *
