Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)
1956-05-04 / 124. szám, péntek
Jegyzékváliás az Egyesült Államok külügyminisztériuma és a Szovjetunió Egyesült Államok-beli nagykövetsége között Moszkva. (TASZSZ) — A Szovjetuniónak Egyesült Államok-beli nagykövetsége április 25-én az Egyesült Államok külügyminisztériumától a következő tartalmú jegyzéket kapta: „Az Egyesült Államok külügyminisztériuma utal azokra a körülményekre, amelyek között 1956. április 7-én az Egyesült Államokból a Szovjetunióba utazott a Szovjetunió „Tuapsze" nevű tartályhajójának öt volt tengerésze. Alapos vizsgálat után megállapítást nyert, hogy a Szovjetuniónak az ENSZbeli küldöttsége a tengerészek ügyében olyan jogkört tulajdonított magának, amihez az ENSZ statutuma értelmében nincsen joga. E tekintetben főképpen Alekszander K. Gurjanov és Nyikoláj Turkin eljárása kifogásolható. Annak ellenére, hogy a tengerészek elutazása előtt az amerikai bevándorlási hivatalok által foganatosított kihallgatásnál jelen volt a washingtoni szovjot nagykövetség képviselője, Arkadij Szoboljev nagykövet ragaszkodott, hogy jelen legyen a kihallgatáson. A külügyminisztérium ebből arra következtet, hogy a Szovjetunió ENSZ-beli küldöttsége jogtalanul járt el és túllépte hivatalos jogkörét. A külügyminisztérium ezért kéri, hogy a szovjet kormány megfelelő utasításokat adjon Arkadij Szoboljev nagykövetnek és személyzetének, hogy a jövőben ne lépjék túl jogkörüket. Tekintettel Alekszander K. Gurjanov és Nyikoláj Turkin tevékenységének jellegére, közöljük a szovjet kormánnyal, hogy nevezetteknek az Egyesült Államokban való további tartózkodása nem kívánatos. Ezért kérjük, hogy Alekszander K. Gurjanov sürgősen intézkedjék az Egyesült Államokból való elutazása ügyében. Egyben elutasítjuk Nyikoláj Turkinnak az Egyesült Államokba való visszatérése iránti kérvényét." Április 30-án a Szovjetunió Egyesült Államok-beli nagykövetsége az Egyesült Államok külügyminisztériumának a következő választ adta: „A Szovjetunió Egyesült Államokbeli nagykövetsége az április 25-i jegyzék ügyében a következőt közli: A szovjet kormány mint indokolatlant visszautasítja az említett jegyzéknek azt az állítását, hogy Tuapsze nevú tartályhajó öt szovjet tengerészének az Egyesült Államokból a Szovjetunióba való visszatérése tekintetében a Szovjetunió ENSZ-beli képviselete megszegte volna az ENSZ vonatkozó statutumát. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma előtt bizonyára ismeretesek azok a körülmények, amelyek között a Tuapsze tartályhajó kilenc szovjet tengerészét az Egyesült Államokban visszatartották. Többek között ismeretes, hogy már 1955 decemberében, amikor ezt a kilenc tengerészt Tajvan szigetéről az Egyesült Államokba hurcolták, a nagykövetség arra kérte a külügyminisztériumot, tegyen megfelelő intézkedéseket a nevezettek kiszabadítására és hazájukba való visszatérésükre. A nagykövetség egyben azt is kérte, tegyék lehetővé, hogy képviselője találkozhassék a Tuapsze tartályhajó említett kilenc tengerészével. A nagykövetség ismételt nyilatkozata ellenére a külügyminisztérium nem tett eleget a nagykövetség indokolt kérésének. A külügyminisztérium egyebek között még azt is lehetségesnek tartotta, hogy március 2-án azt jelentse a nagykövetségnek, miszerint a szovjet tengerészek nem hajlandók találkozni a nagykövetség képviselőjével. A külügyminisztérium a tengerészek nyilatkozatára hivatkozott, amelyet — amint az megállapítást nyert — fenyegetés és kényszer hatására írtak alá. Április elején Baganov, Lukaszkov, Rjabenko, Sirin és Sisin szovjet tengerészek G. N. Zarubinhoz, a Szovjetunió Egyesült Államok-beli nagykövetéhez fordultak azzal a kéréssel, hogy legyen segítségükre hazájukba való visszatérésükben. Ennek következtében a Szovjetunió washingtoni nagykövetsége konzuli osztályának vezetője elutazott New Yorkba, hogy beszerezze a szovjet tengerészeknek az Egyesült Államokból való elutazásához szükséges okmányokat és segítse nevezetteket a Szovjetunióba való viszszatérésükben. Április 6-án Baganov, Lukaszkov, Rjabenko, Sirin és Sisin szovjet tengerészek felkeresték a new-yorki adóhivatalt és adóbizonylat kiállítását kérték, ami nélkülözhetetlenül szükséges az Egyesült Államokból való kiutazáshoz. Április 7-én az amerikai bevándorlási hivatalok new-yorki „Idlewild" repülőtéren az említett szovjet polgárokat külön kihallgatásnak vetették alá. és így teljes mértékben meggyőződhettek arról, hogy a szovjet tengerészek szabadon megnyilvánuló akaratukból hagyják el az Egyesült Államokat. Emellett meg kell jegyezni, hogy ezt a már önmagában véve is indokolatlan kihallgatást a bevándorlási hivatal alkalmazottai megengedhetetlenül durva formában végezték. Tekintettel arra, hogy a nevezett szovjet polgárok Egyesült Államokból való távozásánál — amint az a fentiekből is kitűnik — betartottak minden előírást, amelyet az Egyesült Államok bevándorlási törvényei előírnak, teljesen indokolatlan arról beszélni, mintha a Szovjetunió ENSZbeli küldöttsége jogtalanul járt volna el ebben az ügyben. Azt a körülményt, hogy a Szovjetunió ENSZ-beli küldöttségének dolgoHarnmorskjöld Izrael és Szíria államférfiaival tár-iyal Damaszkusz, május 2. (ČTK). — A Reuter hírügynökség jeruzsálemi tudósítójának közlése szerint Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára május 2-án további tárgyalásokat folytatott Ben Gurion izraeli miniszterelnökkel és Mose Saret külügyminiszterrel az arab-izraeli határon uralkodó feszültség enyhítéséről. Hammarskjöld a tanácskozások után Damaszkuszba repült. Megérkezése után azonnal érintkezésbe lépett Szíria politikai vezető tényezőivel. Szíria külügyminisztériumi k>reiből eredő hírek szerint a tárgyalások főpontja Szíria azon követelése volt, hogy Izrael szüntesse be a Jordán folyó vizének elvezetésére irá nyúló munkálatokat. zói szovjet állampolgárokat a Szovjetunióba való távozásuk alkalmával elkísértek, egyáltalán nem lehet öszszeegyeztethetetlennek tekinteni a képviselet statutmnával. Egészen természetes A. A. Szoboljevnak, a Szovjetunió ENSZ-beli állandó képviselőjének és más szovjet polgároknak a jelenléte a repülőtéren, akik elkísérték honfitársaikat. A nagykövetség ebből az alkalomból kijelenti, hogy a Szovjetunió ENSZ-befi képviselete mindig pontosan betartotta és most is betartja az ENSZ székhelyéről szóló szerződés határozatait, amelyek az Egyesült Államok és az Egyesült Nemzetek Szervezete között köttetett. Ilyen körülmények között azt az indokolatlan szemrehányást, miszerint a Szovjetunió ENSZ-beli képviselete jogtalanul járt volna el, csak a közvélemény figyelmének eltereléseként lehet minősíteni, amellyel el akarják terelni a figyelmet a Tuapsze tartályhajó szovjet tengerészeinek az Egyesült Államokban való törvényellenes visszatartásáról. A nagykövetség hivatkozik a külügyminisztériumnak a szovjet tengerészek hazatérése ügyében átadott ismételt nyilatkozataira és nyomatékosan kéri, hogy szüntessék meg a Tuaosze tartálybaió további négv szovjet tengerészének, Jeremenkonak, Ivanykovnak, Szolovjevnak és Tatarnyíknak, az Egyesült Államokból való visszatérésük tekintetében fennálló akadályokat és így tegyék lehetővé nevezetteknek saját szabad akaratukból való visszatérését Szovjetunió-beli családjukhoz. A Francia Szocialista Párt küldöttségének látogatása a Szovjetunióban Párizsban megkezdődtek a nyugati államok képviselőinek tanácskozásai Párizs, május 2. (ČTK) — John Foster Dulles, amerikai államtitkár május 2-án repülőgépen Párizsba érkezett, hogy részt vegyen azokon a diplomáciai megbeszélésen, amelyeket a francia fővárosban e héten tartanak. A párizsi sajtó közlése szerint e megbeszéléseket felváltva tartják az Egyesült Államok és Franciaország, Nyugat-Németország és Franciaország, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei. Ezenkívül az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Fran ciaország külügyminiszterei, az európai szén- és acélunió hat tagállamának miniszterei, a Nyugat-európai Unió hét országán3k miniszterei tartanak tanácskozásokat és végül május 4-én és 5-én összeül az Északatlanti Szövetség (NATO) tanácsa. A tanácskozások John Foster Dulles és Christian Pineau francia külügyminiszter május 2-i megbeszéléséve.' kezdődtek. A francia lapok jeientéjfc szerint a megbeszélésen a szovjet politika értékeléséről, a közép-keceti helvzetrő'. a leszerelésről az algériai problémákról, az Északatlanti Szövetség tanácsüléséről és más kérdésről volt szó. EGYIPTOMI HÍR szerint Nasszer egyiptom miniszterelnök elfogadta Gronchi olasz államelnök meghívását és még ebben az évben hivatalosan ellátogat Olaszországba. Moszkva, május 3. (ČTK). — A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására jelenleg Moszkvában tartózkodik a Francia Szocialista Párt küldöttsége, amely május 2-án meglátogatta a Szuvorov-Érdemrenddel kitüntetett taamni gárda hadosztály ezredeinek egyikét. A vendégek részletesen érdeklődtek a katonai szolgálat szervezéséről és a szovjet katonák életéről. Minden kérdésre részletes választ kaptak. P. Commint. a küldöttség vezetőjét megkérdezték, milyen a francia hadseregben a katonai szolgálat és élet. A küldöttség vezetője azt felelte, hogy a világ ifjúsága ma a békére vágyik és azt kívánja, hogy a katonai szolgálatot lerövidítsék. A francia küldöttség tiszteletére rendszett ünnepi ebéden P. Commin pohárköszöntőjében kifejezte azon kívánságát, hogy jöjjön el az az idő, amikor egy országnak sem lesz szüksége hadseregre. A. Philippe, a küldöttség tagja így szólt: „Őszintén reméljük, hogy hála a valamennyi országban jelenleg folytatott politikának, csökken a fegyveres erők létszáma. A béke és a nemzetek közötti szolidaritás hívei vagytink". A francia küldöttség tagjai délután meglátogatták a J. V. Sztál.n moszkvai autógyár és az L. M. Kaganovics állami golyóscsapágygyár egyes munkásainak lakásait. A küldöttség tagjai, akiket mindenütt szívélyesen üdvözöltek, a munkásokkal folytatott őszinte beszélgetéseik során egyetértettek abban, hogy mindnyájuknak közösen kell küzdeniük a békéért. Kölcsönösen megígérték egymásnak, munkahelyeiken mindent megtesznek, honv a szovjet és francia nép közötti barátság még jobban megszilárduljon. A Francia Szocialista Párt küldöttsége este részt vett a szovjet hadsereg dal- és táncegyüttesének hangI versenyén. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Belgiumba utazott Moszkva, május 3. (ČTK). — A belga képviselőház és szenátus meghívására május 3-án Moszkvából Brüsszelbe repült a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsége, V. T. Lacisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa elnökének vezetésével. A küldöttségtől a repülőtéren a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselői, valamint W. Loridan, Belg'tmi szovjetunióbeli nagykövete és a követség tagjai vettek búcsút. Az angol energetikai küldöttség Moszkvában Moszkva, május 3. (ČTK). — A brit energetikusok Szovjetunióban tartózkodó küldöttsége május 2-án megtekintette a Kujbisev—Moszkva közötti 800 kilométer hosszú és 400 ezer volt feszültségű elektromos tOvvezetés transzformációs állomását Noginszk városában. A brit vendégek tanulmányozták az állomás legmodernebb berendezését. Az az árammenynyiség, amely ezen a vezetéken évente Moszkvába jut, körülbelül 6 milliárd KW-ot tesz ki. vagyis többet, mint Magyarország jelenlegi egész áramtermelése. Az angol küldöttség vezetője kijelentette, hogy szovjetunióbeli tartózkodásuk folyamán itt, Noginszkban látták eddig a legérdekesebb dolgokat, olyasmit, ami NagyBritanniában még nincsen. Az NDK kormánya tiltakozik az amerikai kémtevékenység ellen Berlin, május 3. (ČTK). — A Német Demokratikus Köztársaság kormánya május 2-án tiltakozott a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetségnél azon törvényellenes ténykedés miatt, amelyet a nyugatberlini amerikai katonai hivatalok követtek el. Mint ismeretes, Berlin amerikai szektorából földalatti aknát és vezetékeket létesítettek a Német Demokratikus Köztársaság területén vezető kábelekhez, amelyeknek egy részét a szovjet hadsereg használja. A földalatti aknában lehallgató és erősítő készülékeket találtak, amelyek mind amerikai, vagy angol gyártmányok voltak. A kormánytiltakoŕís hangsúlyozza, hogy az ilyen eljárás merően ellenkezik a nemzetközi telekommunikációs egyezménnyel. Az angol Munkáspárt politikája a szovjet államférfiak A Rudé Právo londoni tudósítójától. — Az egész angol sajtó a szovjet államférfiak angliai látogatását nemcsak mint igen jelentős, de egyben mint igen sikeres politikai eseményt értékeli. A legkülönbözőbb irányzatok képviselői megegyeztek abban, hogy a brit-szovjet tárgyalások eredményei nagy előrehaladást jelentenek a nemzetközi kapcsolatok normalizálása, a békés nemzetközi együttműködés terén. Mister Brown akciója... A Munkáspárt sajtója és vezető funkcionáriusai, akik értékelték a szovjet látogatás eredményét, valamennyien arra a következtetésre jutottak, hogy az angol Munkáspárt ebből a mozgalmas tíz napból meggyengülve került ki és helyzete roszszabbodott. Mi idézi elő azt, hogy a párt vezető tényezői és sajtója ilyen következtetésekre jutnak? Mint ismeretes, a szovjet államférfiak angliai látogatása folyamán a Munkáspárt vezetői ismételten találkoztak N. A. Bulganyinnal és N. Sz. Hruscsovval. A közvélemény legnagyobb érdeklődéssel azt a találkozást kísérte, amely a szovjet államférfiak, valamint a Munkáspárt végrehajtó bizottságának tagjai között április 23án folyt le Westminsterben. Ez a találkozás akkor történt, amikor már általánosan ismert volt az a tény, hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tárgyalása az angol kormány képviselőivel komoly eredményekkel kecsegtet. Ezért senki sem várta, hogy a Munkáspárttal való tárgyalásnak valamilyen drámai lefolyása lehetne. Ellenkezőleg. A Munkáspárt szocialista gondolatokat hirdet, és ezért logikusan azt kellett feltételezni, hogy a szovjet államférfiakkal való beszé getés barátságos légkörben zajlik le. A mai idők félreérthetetlen követelménye, hogy minden szocialista párt közeledjék egymáshoz. Ami a Szovjetunió Kommunista Pártját ületi, az a XX. kongresszuson világosan állást foglalt ebben az irányban. látogatásának fényében Ma már a különböző társadalmi rendszerhez tartozó országok államférfiai nyugodtan és rendszeresen leülnek a tárgyaló asztalhoz. Egészen természetesnek tartotta mindenki, hogy ugyanilyen légkörben tárgyal két olyan partner is, amelyek mindegyike a szocializmus hívének tartja magát. Sajnos bebizonyosodott, hogy ez nem egy olyan egészen természetes doíőg. Az említett találkozáson a Munkáspárt néhány olyan tényezője jutott szóhoz, akik még más gondolatvilágban élnek. Ennek az immár idejét múlt vonalnak a „hőse" George Brown úr lett, aki a főoka volt annak, hogy a találkozáson nem fejlődhetett ki eredményes vita. A felelősség egy része ezért H. Bevant illeti, aki még nem réoen is a munkáspárti baloldal tagjának vallotta magát. Brown mindent elkövetett, hogy a tárgyalás menetét a szocialista táborban levő szociáldemokraták állítólagos kérdésére terelje. A Szovjetunióban, mint ismeretes ilyen „kérdés" egyáltalán nincsen, és amennyiben egyes munkáspártiak azt hiszik, hogy esetleg az egyes népi demokratikus országokban felvethető, úgy ez a kérdés természetesen ezen országok népének és hivatalos képvise.öinek a dolga. ...és annak következményei Hogyan reagál azonban Brown úr tettére a munkáspárti sa^tó? A News Statesman and Nation azt írja, hogy Brown „nagyon illetlenül és provokatíven viselkedett." A Tribúne című lap viszont így ír: „Amennyiben ezen a találkozón a hidegháború légköre uralkodott, úgy azért Brown úr felelős. Megjegyzései arra vallottak, hogy nem az álláspontok kicserélését kívánja, hanem viszályt akar szítani." Az eset a brit közvéleményben , kétféle visszhangot kelt. Egyrészt megelégedést a konzervatív sajtóban, amelynek így módja volt megállapítani, miszerint a szovjet államférfiaknak a brit konzervatív kormány-, nyal való tárgyalása sokkal békésebb légkörben zajlott le, mint megbeszélésük a munkáspártiakkal. A másik visszhang altalános ellenszenvet és elégedetlenséget mutat a Munkáspárt tagjai sorában felülről egészen le, a végrehajtó bizottság egyes tagjait és számos képviselőt sem véve ki. Nyilvánosságra került, hogy mindjárt a wesminsteri „incidens" másnapján 40—50 munkáspárti képviselő petíciót írt alá, amelyben határozottan elutasítják Brown és társai viselkedését és követelik, kérjenek bocsánatot a szovjet államférfiaktól. Ily körülmények között a Mupkáspárt végrehajtó bizott:ága megkérte Bulganyin és Hruscsov elvtársakat, hogy jöjjenek még egyszer össze. Erre a találkozásra április 27-én reggel került sor, vagyis elutazásuk reggelén. A szovjet államférfiakat Gaitskell, Griffth, Gooch és a párt főtitkára, Morgan Philiphs kerestek fel. A Transport Mouse (a Munkáspárt székhelye) jelentése szerint ez a megbeszélés már kedvezőbb légkörben folyt le. Szükséges volna azonban, hogy ezt a jelentést tettek is kövessék. Feltételezhető, hogy az angol Munkáspárt, valamint .az SZKP közötti további kapcsolatoknak alapját nem Brown úr éretlen kijelentései fogják képezni. Azt a rossz benyomást azonban. amit az április 23-i összejövetel az angol közvéleményben keltett, nem lesz olyan egyszerű elsimítani. A brit nép 6zéles tömegei helyesen látják a Szovjetunióhoz valő közeledés nagy jelentőségét. Mit gondoljanak afelől, hogy a konzervatív kormány ebben az irányban több előrelátásról tett tanúbizonyságot, mint a Munkáspárt vezetőségének egyes tagjai. A párt számos jelentős tagjának az a nézete, hogy Brown fellépése jelentős mértékben ártott a Munkáspárt érdekeinek. A News Statesman and Nation vezércikke ezt írja \ „Ennek a találkozásnak (az április 23-i találkozásnak) világos következménye az, hogy a nézetek konstruktív kicserélése helyett csak keserűséget idézett elő és azok malmára hajtotta a vizet, akik az angol-szovjet kapcsolatok terén a lehető leif-osszabbat kívánják". A Daiiy Mirror című munkáspárti lap Brown és társai címére a következőket írja: ..Reméljük, hogyha még egyszer ellátooatnak hozzánk a szovjet államférfiak, úgy Brown kevesebb illetlenséget, gyávaságot és tapintatlanságot követ el, mint ezúttal." „Nem vagyok kommunista — jelentette ki Shinwell munkáspárti képviselő —. de ha vendégeket fogadunk és ha pozitív eredményeket akarunk elérni, igen fontos kérdésekben, úgy a lehető inkorrektebben kell viselkednünk." Hozzáfűzte még. hogy szerenc-sére az egyes jobboldali munkásoárti vezetők viselkedése azonos az egyszerű angol nép nézetével. Két irányzat A Munkáspárt vezetőségében most két irányzat harca folyik. A2 egyik a régi politikát akarja folytatni, amely elutasít mindennemű együttműködést a kommunistákkal, mind odahaza, mind pedig nemzetközi méretben. A másik irányzat békülékenyebb, és nem zárkózik el egészen az együttműködés elől. főképpen nem a nemzetközi kapcsolatokban. A Munkáspárt tagjainak nagy többsége egyre láthatóbban ezt a másqdik irányzatot támogatja. Az április 23-i események következtében előállott állásfoglalás világosan mutatja, hogy egyre erősödik ez a második politikai irányzat. JiFI Hochmann OJ SZO 1956. május 4. /