Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-30 / 150. szám, szerda

Szina úťa a szocialista falu felé A késmárki Tatralan elfogadta a rózsahegyi textilüzem felhívását Közel három éve járok a szinai EFSZ-be. Kétezer hektáron gazdallkod­nak a szinaiak. A kívülálló szemével né­zem a szövetkezet fejlődését. Az ada­tokon kívül, mint a könyvek, grafiko­nok, számok, objektíven bizonyítanak, szemmellátható fejlődés mutatko­zik meg az emberek és a szövetkezet életében. 1950-ben tíz paraszt kezdte meg a szövetkezeti gazdálkodást. Ma 200 olyan tagja van, kik pontosan és rend­szeresen dolgoznak. Két megemlítésre méltó, jellemző tulajdonságot mutat Szina. Az első: törvénnyé vált náluk, hogy az állam iránti kötelezettségüket pontosan, maradéktalanul teljesítsék. Adósságot nem tűrnek. Beadási köte­lezettségüket sok terményféléből túl­teljesítik. A második: hogy elszakad­tak a múlt minden kötöttségétől, gon­dosan alkalmazzák a korszerű módsze­reket. Csabala elvtárs, a szövetkezet elnöke a múlt évben a Szovjetunióban járt, s az ott tapasztaltakat igyekezett és igyekszik a maga községében érvé­nyesíteni. Helyesen felismerték az állatte­nyésztés jövedelmezőségét. A 26 te­hénből és 10 lóból álló kezdeti állo­mányukat úgy felemelték, hogy 1955­től ez év áprilisáig 437 tehén helyett már 494 van a korszerűen épített, az egészségi követelményeknek megfelelő tiszta istállójukban. Sertésük a múlt év végén 1008 volt, most 1121, közöt­tük 161 koca. Juhállományuk csupa merinói. s a múlt évi 1100-ról április végéig 1555-re szaporodott. Gyapjú­beadásban tervüket túllépték. 500 juh­tól 555 bárányt neveltek. Nagy súlyt helyeznek a baromfite­nyésztésre is. A tyúkfarmon Spilika András és László tartanak mintaszerű rendet. Akár a tavak hattyúi, oly fe­A tavaszi munkákban igen jól ha­ladnak a feledi traktorállomás dol­gozói. A munkatermelékenység eme­lése érdekében a közelmúltban 141 egyéni és 24 kollektív kötelezettség­vállalást tettek 605 760 korona ér­tékben. Az említett kötelezettségvál­lalásokból eddigi teljesítményük" kb 119 000 korona. Érdemes megemlíte­ni, hogy 114 traktoros versenyez egymás között a tervfeladatok tel­jesítésében. Ebben a munkában kü­lönösen a jánovcei traktorosbrigád emelkedik ki, amely 125 százalékra teljesíti tervét, s amelynek brigád­vezetője Krnáč elvtárs. Ebben a bri­gádban Horváth a legjobb traktoros, aki Zetor 25-ösön dolgozik és hek­táronkénti 5,2 literes üzemanyag fo­gyasztással 183 százalékra teljesíti tervét A múlt évhez viszonyítva javul a munkához valő viszony a tornaijai, traktcrállomáson is. Ebben a járás­ban egy falu kivételével minden köz­ségaen kollektív gazdálkodást foly­R ócházapuszta. Két lakóházból és néhány gazdasági épületből ál­ló tanya ez a csallóközi rónaságon. Itt laknak Oraveczék. A férj dohány­termesztéssel, a feleség baromfite­nyésztéssel foglalkozik két lányával, Pavlával és Júliával együtt, Rócháza­puszta ma az Ekei 1 Állami Gazdaság egy részét képezf. Nem is olyan régen még gyógynö­vények termesztésével foglalkoztak. A férj munkájáról csak annyit: a múlt évben 2000 korona prémiumot kapott tervfeladata sikeres teljesíté­séért. Oravecz néni, meg a lányok munkáját is siker koronázta. Gyönyö­rű hófehér „Leghorn" fajta tyúkokat gondoznak. A múlt évben 1112 volt belőlük. Az eredmény: az előirányzott 77 000 tojást még július 5-ig teljesí­tették s az év végéig még 49 773 da­rabot terven felül adtak be. Ez azt jelenti, hogy minden egyes tyúk 114 darabbal hálálta meg Oraveczék jó gondozását. — Mert ezen áll a dolog — mond­ja szerényen Oravecz néni, mikor a baromfitelep lakóinak hatalmas szárnycsapkodása és kotkodácsolása közbei a telepre érkezünk. Oravecz néni a takarmánykiosztást végzi. Las­san, méltóságteljesen teleszórja a vá­lyúkat takarmánnyal, közben Pavla vizet önt a vályúkba. — Miből áll a takarmány? — ér­deklődünk. Szívesen válaszol Oravecz hérek a tűzpiros tarajú Leghorn-tyú­kok. A múlt évi 1800-as állományt 3000-re emelték. A bárcal gépállomás­sal valő jő együttműködésük megmu­tatkozik a növénytermelésben. Kukori­ca, burgonya csak négyzetes vetésű van náluk. Most belterjesebben fog­lalkoznak a gyümölcskertészettel. A korszerű agronómiai követelményeket szem előtt tartják, ami bőséges hek­tárhozamokat eredményez. Őszi árpá­ból 27 mázsát termeltek hektáronként. A mindjobban emelkedő szükséglet több gyümölcsöt is igényel. Ezer dió­fát és 1200 almafát ültettek ki és új szőlőtőkékkel bőségssen gazdagítják közös gazdaságukat. A régi világban, hogy a nincstelen paraszt élni tudjon valahogy, a szinai parasztok rákényszerültek a kosárfo­nás házi iparára. Ezt a hagyományt a mostani visszonyoknak megfelelően hasznosítják és tökéletesítik. Három hektáron termelnek vesszőt, s ezt a jövőben 10 hektárra akarják felemelni. Ebből a termelési ágazatból 120 ezer korona hasznot szeretnének elérni. ' Az egymás után épülő új házak, azok gondozott külseje, a rádiók, az új konyhaberendezések, a modern bú­torok jelképezik a szocialista falut. Papírforma szerint a falu határán még nem írhatják ki, hogy szövetkezet 5 vagy szocialista község, de a valóság­ban már az. Az egész földterületből csak 90 hektáron gazdálkodik még 30 magángazda. A többi mind szövetke­zeti tulajdonban van és a földművesek zöme szövetkezeti tag. Szina csak ízelítője az új falunak, de előhírnöke annak, hogy milyenek lesznek a második ötéves terv végén a szocialista községek. Stein Jenő, Kassa. tatnak. A traktorosok részéről 137 egyéni és 16 kollektív kötelezett­ségvá lalás született 199 728 korona értékben Felajánlásukból mintegy K811J koronát teljesítettek. A bri­gádok közül a tornaijai a legjobb, amely 127 százalékra teljesíti ter­vét. A poltári járás traktorosai sem dolgoznak rosszul. A Barani elvtárs vezette uhorskei traktorosbrigád 136 százalékra teljesíti tervét. Gomba­la elviárs itt a legjobb traktoros, aki DT Sä-es gépén 286 százalékos tervteljesítést ér el. Természetesen mindnyájan annak örülnénk, ha a besztercebányai ke­rület valamennyi traktorállomása szép eredményt mutatna fel, ha például a hnúšťai járásban jobban megszer­veznék a munkákat a traktorállo­máson. Itt a traktorosok csak 19 egyéni és 3 kollektív kötelezettség­vállalást tettek, s felajánlásuk tel­jesítésében sem mutatkoznak lelki­ismereteseknek. néni. — Télidőben egy tyúk napi ta­karmányadagja a következő: 6 deka­gramm búzaocsú, 3 dekagramm kuko­rica, 6 dekagramm takarmányrépa, ugyanennyi főtt burgonya, 8—10 gramm csíráztatott árpa. Az egész ál­lomány ezenkívül 8 kilogramm szá­rított meszet is kap naponta. Ez a tojáshéj képződéséhez szükséges. A tyúkok emésztését napi 120 kilogramm rostált apró kaviccsal segítjük elő. Nyáridőben búzaocsú a fő eledelük is ezenkívül bőven kapnak fehérjékben gazdag takarmánykeveréket. S ami nagyon lényeges az eredményes ba­romfitenyésztéshez, ezt Oravecz néni így foglalja össze: A tyúkok szeretik a szabadban való futkosást. Ha mi is úgy gondoznánk őket, amint azt meg sok helyen tapasztalhatjuk, hogy a tyúkokat reggelente későn eresztik ki, este pedig korán berekesztik, akkor bizony nem volna eredménye mun­kánkrak. Én kora reggel kieresztem a tyúkokat, hadd menjenek szanaszéj­jel, bogarásszanak a herében, a szán­tásokon, mert ettől tojnak csak iga­zán! ... Naponta most is 6—700 da­rabot viszek be a raktárba — veti közbe Pavla, aki közben két vödröt is teliszedett tiszta, hófehér tojások­kal. De még a legnagyobb télben sem hagyták alább 500—550 darabnál. Oravecz néni tovább folytatja sokéves munkája során szerzett megfigyelé­seit. — Este csak akkor zárjuk be a A rózsahegyi V. I. Lenin gyapot­ütemek felhívását legutóbb a kés­márki Tatralan fogadta el. Az üzem dolgozói — akik tavaly értékes kez­deményezéssel álltak elő a havi-, de­kád- és napi tervek egyenletes tel­jesítésére — örömmel fogadták a ró­zsahegyi textilesek felhívását a ter­melés irányításának és a munka meg­szervezésének megjavítására. A munkaszervezésnek és a termelés irányításának megjavítása terén a Tatralanban már jó munkát végeztek a fonó- és a szövőrészlegben. Míg 1955 első negyedévében a szövőrészlegben a havi terv első és utolsó dekádja között 7 százalékos volt a tervtelje­sítés különbsége, addig 1956 első ne­gyedévében a havi terveket már egyenletesen teljesítették. A tervnek A napokban vitattuk meg üze­münkben, a korompai MEZ elektro­technikai vállalatban a CSKP KB-nak a második ötéves tervről szőlő irány­elvtervezetét. Üzemünk dolgozóit a második ötéves tervben hatalmas fel­adatok megvalósítása várja: 1960-ig az 1955. évhez viszonyítva 108 száza­lékkal kell emelnünk a termelést. Emellett a termelés fokozásának 70— 80 százalékát a munkatermelékeny­ség növelésével kell elérnünk. Amikor már tudjuk, milyen nagy feladat megvalósítása vár ránk, tud­nunk kell azt is, hogyan hajtsuk vég­re ezt a feladatot. Üzemünk felküzdötte magát az él­üzemek közé, s ma az a helyzet, hogy sok szlovákiai üzem igyekszik átven­ni tőlünk módszereinket. Már az a tény, hogy az egész 1955-ös évben megtartottuk a Gépipari Minisztérium és a szakszervezeti szövetség vörös zászlaját, azt mutatja, hogy eddigi feladatainkat sikeresen végeztük. A magasabb feladatok teljesítéséhez azonban több előfeltétel szükséges. Ezeket az előfeltételeket a következő pontokban látom: Ügy megszervezni a munkát, hogy mindenki mindig tud­ja, mi a feladata. Ügy kihasználni a munkaidőt, hogy teljesen kiküszöböl­jük az állásokat. Feltétlenül egyen­letesen teljesíteni a tervet. Tovább szélesíteni a szocialista munkaver­senyt. Állandóan szem előtt tartani a termelés gazdaságosságát. Mindezen előfeltételek üzemünkben már eddig is részben vagy teljesen megvoltak. Hiszen a tervet minden hónapban sikerült teljesíteni. Nem szabad azonban, hogy a siker megté­vesszen és most, második ötéves ter­vünk irányelvtervezetének megvitatá­sakor feltétlenül olyan intézkedéseket kell az üzem vezetőségének fogana­tyúkház ajtajait, amikor már az utol­só tyúk is bement. Tehát a korai kieresztés és a késői becsukás nagyon fontos — ismétli Oravecz néni. ibe kerül itt egy tojás terme­lése? — ostromlom tovább kérdéseimmel a baromfigondozókat. — A múlt évben 32 fillérbe, de az idén még ennél is kevesebbe fog ke­rülni, mert minden évben arra törek­szünk, hogy a termelési költséget csökkentsük. Mert az úgy van, ha az ember kicsit is iparkodik, akkor nem marad el az eredmény. — Most hány tyúk lakja a telepet? — 1230 — vágja rá Pavla és ismer­teti az idei tervfeladatot. Ez évi ter­vünk magasabb a múlt évinél. Tyú­konként átlag 112 tojást irányoz elő. Mi azonban felajánlottuk, hogy elérjük a 120 darabot átlagosan. — S hogy nem beszél, szavait számokkal igyek­szik alátámasztani. Előveszi a havi kimutatásokat, összeadást végez. — Ma május 17­e van — emeli fel fe­jét boldogan a kimutatásokról. Eb­ben az évben már 78 412 tojást szál­lított el tőlünk az igazgatóság teher­kocsija. Pedig csak június 30-ig kel­lene elérnünk a 70 000 darabot. a jó gondozásnak tehát megvan az eredménye. Az eddigi ered­mények világosan mutatják, hogy Oraveczék ra tojástermelés ez évi fel­adatait nemcsak teljesítik, de túl is szárnyalhatják. ilyen egyenletes teljesítése leépítette a rohammunkát, a hóvégi hajrát, s a túlórákat. Hiszen tavaly az első ne­gyedévben a Tatral'anban 13 201 túl­órát dolgoztak le, az idei első negyed­évben pedig csak 4695-öt. Az elért eredmények ellenére a Tatralan dolgozói a rózsahegyi V. I. Lenin gyapotüzem tapasztalatait a se­gédüzemben, valamint a kikészítő részlegben fogják alkalmazni, össz­üzemi kötelezettségvállalásukban, amelyet a CSKP országos konferen­ciája tiszteletére tettek, kötelezték magukat, hogy a rózsahegyi textile­sek példája nyomán elmélyítik a terv operatív szétírását. Ezzel azt akarják elérni, hogy minden dekádban száz százalékra teljesítsék a tervet, s emellett az első és utolsó dekád kö­tosítania, hogy gyökeresen megváltoz­zék az anyagellátás. Eddig a tervet úgy sikerült ha­vonként teljesítenünk, hogy az első két dekádban csak 40—50 százalékos volt a tervteljesítés, az elmaradást azután az utolsó dekádban hoztuk be rohammunkával. Az anyagok egy részét mindig rendes időre megkapjuk. Bi­zonyos anyagokat azonban, főleg a kooperáló üzemekből érkező félkész­árut, csak hiányosan, vagy elkésve kapjuk. így azután, amikor a hónap vége felé megszorult a helyzet, te­herautóink nekifogtak házalni, szerte az ország üzemeiben, és nagynehezen sikerült összekoldulnunk a hiányzó anyagot. Gyakran megtörtént, hogy teherautóval hoztuk el szállítóinktól 25-e 26-a felé a félkészárut, hogy ne kelljen a vonatszállításra várni. Természetesen az ilyen utolsó perc­ben érkezett anyagot azután 16 vagy még több órás műszakokkal kellett feldolgoznunk. Felmerül a kérdés, hogyan lehet­séges az, hogy a szükséges félkész­árut csak a hónap végére kapjuk meg? Ha közelebbről nézzük a kér­dést, kiderül, hogy szállítóink ugyan­arra a hónapra tervezték be azon fél­kész áruk gyártását, amelyeket ne­A Bratislavai Elektrotechnikai Üzem azon vállalatok közé tartozik, ahol a második ötéves terv'folyamán nagyméretű újjáépítést hajtanak vég­re. Ebben az ötéves tervben a ter­melés bruttó értékének növelésén kí­vül áttérnek újfajta gépek megszer­kesztésére is, s ezeket olcsóbban, jobb mmőségben és magas színvonalon fogják gyártani. Főleg transzformá­torokról van szó, ahol nagymér­tékben helyettesítik alumíniummal az eddig használt rezet. Az irányelvtervezethez benyújtott hozzászólásaikban az üzem dolgozói azzal foglalkoztak, hogyan javíthat­nák munkájukat, s így hozzájárul­hatnának tervfeladataik teljesítésé­hez. A 67 -es és 66-os energetikai mun­kaközpontokban azt javasolták, hogy az üzemben nagyobb mértékben al­ka'mazzák egyes munkamenetek táv­irányítását, a villamos meghajtás au­tomatizálását, továbbá a hegesztő­gépek automatikus kapcsoló berende­zéssél való ellátását. További négy üzemrészben azt javasolják, hogy az új árufajták megszerkesztésénél ügyeljenek a szűk keresztmetszetet képező nyersanyagok más anyagokkal való helyettesítésére és nagyobb mér­tékben alkalmazzák a gyártmányok tipizálását. Egyik fontos javaslatuk az volt, hogy az egyes területek számára lé­tesítsenek elosztőközpontokat, hogy így rugalmasabban láthassák el gép­ipari üzemeinket szükséges anyagok­kal. A hosszadalmas anyagellátás gyak­ran fékezi a prototípusok megszer­kesztését, és így ezek kifejlesztése néha több évet vesz igénybe. Néze­tük szerint előnyben kellene részesí­teni a prototípusok számára az anyagszállítást. Az üzem dolgozóinak az a nézete, hogy tisztázni kellene a termelési programot, és leegyszerűsíteni a ter­vezést, valamint kiküszöbölni belőle a sablonszerűséget. Az 1957-es terv zött ne legyen egy százaléknál na­gyobb különbség. Ettől a módosítástól nvártmányaink minőségének lényeges javulását várják. Az intézkedés lehe­tővé teszi az első minőségi osztályba tartozó gyártmányaik számának nö­velését, és az első minőségi osztály­ba tartozó árukban lévő hibák csók­kenését. A második negyedévben így 9000 koronát takarítanak meg. Kötelezettségvállalásukban felaján­lották, hogy a segédüzemben a gene­ráljavításokat, úgymind a kisebb javí­tásokat is dekádokra írják szét és a generáljavítások tervét dekádról de­kádra egyenletesen fogják teljesíteni. Az üzem nyersanyaggal való ellátá­sa érdekében a második negyedévben felajánlották, hogy ötezer brigádórát dolgoznak le a lentermelő földeken. künk a hónapban gyártani kellett vol­na. Hasonló eset persze velünk is meg­történik. Hozzánk is beállít egyik­másik megrendelőnk — szintén teher­autón, — és kérve-kér, hogy az ese­dékes árut legalább egy-két nappal hamarább adjuk át, mert különben nem tudják a havi tervüket teljesí­teni. Később azután kiderül, hogy az ő tervük is ugyanarra a hónapra írja elő egyazon áru feldolgozását. Az ilyen anyagellátás és kooperá­ció feldönti a munkaszervezést a szo­cialista munkaversenyt, lehetetlenné tesz minden gazdaságosságra való tö­rekvést, és sokat ront munkánk mi­nőségén is. Az ilyen helyzet előbb-utóbb meg­bosszulja magát. Ennek bizonyítéka hogy ez idén az első negyedévben kénytelenek voltunk a minisztérium vörös zászlaját más üzemnek áten­gedni. A második ötéves tervünkben reánk váró nagy feladatok tgljesítése érde­kében feltétlenül szükséges lesz meg­javítani kooperáló üzemelrtk között az együttműködést, feltétlenül megjaví­tani az anyagellátást. Szél János, Krompachy, például olyan nyolc motorgenerátor elkészítését írja elő, — körülbelül kél és félmillió korona értékben, — ameiyek számára nem biztosítottak vásárlót. A bratislavai elektrotechnikai dol­gozók a termelési alap kibővítésében nagy lehetőségeket látnak több bra­tislavai üzem együttműködésének megjavítására. (ČTK) Csehszlovák öntöző­berendezés Egyiptomba A vítkovicei Klement Gottwald Vasművek katlangyártói és hídépítői a világ minden tájáról állandóan újabb megrendeléseket kapnak. Az Egyiptom számára készült két hatal­mas forgóhíd leszállítása után újabb megrendelés érkezett. Az egyiptomi szántóföldek öntözésére egy különle­ges 16 km hosszú csővezetéket ren­deltek meg. A megrendelésen Emil Kraus mester hegesztőkollektívája dolgozik, amely 8 méter hosszú csö­veket automatikus hegesztőgéppel forraszt. Hétfőn szállították le Rje­ka kikötőbe a negyedik vonatrako­mányt. Az egyiptomi partokhoz a 37 vagonnyi csővezetéket jugoszláv hajón szállítják. A Béke Bánya első vájókomhájnja A novákyi Béke Bánya főmechani­kusának csoportja Alojz Hirth ve­zetésével a második fejtörészlegen most végzi az Ari típusú új vájó­kombájn szerelését. Az új kombájnt az NDK-ban levő domsdorfl Brann­kohlwerck VEB üzem dolgozói készí­tették. A szerelési munkálatoknál II::ns Günter Müller segédkezik. Az NDK-ból érkezett új vájókom­bájnt a napokban helyezik üzembe, és az új fejtési szakasz feltárása terén a folyosók kihajtásánál nagy segít­séget »«m(«»iek Uile. Traktorosok kötelezettségvállalásai E—^ MERT EZEN ÁLL A DOLOG" Az irányelvtervezetről beszélünk Az anyagellátás megszervezéséről A Bratislavai Elektrotechnikai Üzem dolgozóinak hozzászólásai az irányelvtervezethez

Next

/
Oldalképek
Tartalom