Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-27 / 147. szám, vasárnap

Vifitgffötutdrt&i, egyesüljetek ? UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÄPJA 1956. május 27. vasárnap 50 fillér IX. évfolyam, 147. szám. Éberen őrizzük demokratikus centralizmus alapelvét A párt alapszabályzata világosan meghatározza a demokratikus centralizmus lényegét és érvényesítésének jelentőségét. ",,A pártépítés szervezésének fontos alapelve — mondja az alapszabályzat: a demokratikus centralizmus. A demokratikus centralizmus azt jelenti, hogy a) a párt összes vezető szerveit alulról fölfelé választják; b) a pártszervek tevékenységükről pártszervezeteik előtt rendszeres időközben beszámolnak; c) a pártban szigorú pártfegyelem van, s a kisebbség aláveti magát a többségnek; d) a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezik az alsóbb szerveket. A demokratikus centralizmus lenini alapelve tehát megköveteli a széleskörű párton belüli demokráciát és az egész pártnak felülről lefelé való szilárd irányítását, az egységes vezetés harmonikus összehangolásának szükségességét minden egyes kommunista kezdeményezésével és helyi felelősségével. Az egészséges alapvető és merész bírálat és önbírálat keretében, mely csupán az SZKP XX. kongresszusa után fejlődhetett ki kellő mértékben, számos kommunista lépett fel a pártélet marxista-leninista normái és a kommunista munkastílus megsértésének jogos panaszaival. Rámutattak elsősorban arra, hogy a személyi kultusz és a belőle eredő helytelen munkamódszer elterjedésének következtében nem egyszer elnyomták a párton belüli demokráciát, s puszta adminisztrálásra, bürokráciára és formalisztikus vezetésre került sor. Ez ahhoz vezetett, hogy a tagok szava és kezdeményezése gyakran pusztába kiáltott szó maradt, hogy egyes pártszervekben és szervezetekben a kommunisták közömbösen viseltettek egyes komoly politikai és gazdasági problémák (ránt, azért, mert nem vették figyelembe hozzászólásaikat és javaslataikat — sőt azt látták, hogy elnyomják a kritikát és a dolgokat nélkülük és véleményükre való tekintet nélkül oldják meg. A CSKP KB a XX. kongresszus utáni ülésein elemezte a pártban levő fogyatékossága^ kat és az összes kommunistát döntő harcba szólította ezek megszüntetésére. Tagadhatatlan, hogy a pártmunkákban megnyilvánuló hibák ellen folytatott párton belüli harcban, e hibák kiterjedt bírálatánál szívesen megsütnék pecsenyéjüket ellenségeink, akik mindig, amikor a párt valamilyen hibát követ el és azt nyíltan beismeri, örömrivalgásban törnek ki és a kommunizmus „közelgő végét jósolják". Ezek az ellenségek — külföldön és az országon belül — azt remélik, hogy megérik államberendezésünk „belülről való felbomlását"^ és arra számítanak, hogy pártunk nem birkózik meg a szocialista építés nehéz feladatainak súlyával, elveszti tekintélyét és végül belső ellentétekbe bonyolódik. Csak várjanak. A párt nem hagyja jnagát megtéveszteni. Tudja, hogy mi szilárdítja meg tekintélyét és mi sokszorozza meg erejét. Tudja, hogy ez a tények reális szemlélése, a hibák nyílt és férfias bevallása és határozott jóvátétele. Ezért nem vesszük íigyelembe az ellenség rikácsolását. A pártmunka hiányosságainak bírálása, a párton belüli demokrácia lehető legteljesebb kifejlesztése azonban semmiképpen sem jelenti, hogy a párt szóhó' engedi azokat az elemeket, akik vita tárgyává akarják tenni a szocialista építés vezérvonalát, a párt Központi Bizottsága lenini politikájának helyességét. Itt természetesen nem a helytelen nézeteket valló emberek megfélemlítéséről vagy lehurrogásáról van szó. Hiszen ha igyekszünk a problémákat megoldani, nem pedig csak vitatgatni, úgy ez vagy az az elvtárs könnyen „megakad" és nem talál azonnal helyes választ. Hiszen pártunkban vannak olyan elvtársak is, akik még nem éreznek teljes felelősséget ingadozásukért, ezeknek az elvtársaknak türelmesen és elvtársi módon meg kell magyarázni tévedésüket. Semmi esetre sem szabad azonban hallgatni, sőt meghátrálni ott, ahol hibáink bírálatának ürüave alatt magát a párt alapelvét, népi demokratikus rendszerünk gyökerét támadják. „Csupán a pártdemokrácia alapján bontakozhat ki — mondja a párt alapszabályzata — az önbírálat, s szilárdulhat meg a pártfegyelem, amelynek tudatosnak, nem pedig gépiesnek kell lennie. De a széleskörű párton belüli demokráciát úgy kell megszervezni, hogy az ne vezethessen arra, hogy egy jelentéktelen kisebbség próbálja akaratát a párt többségére rákényszeríteni, ne vezethessen kísérletre idegen ellenséges ideológia és érvelés terjesztésére, sem arra, hogy a párt egységét veszélyeztető frakciós csoportosulásokat próbáljanak szervezni, sem pedig olyan pártbontó kísérletekre, amelyek a munkásosztály erejét és „zilárdságát megingathatják." Az alapszabályzat szavg nem engednek kettős magyarázatot. Nem vitázunk a vita kedvéért, hanem azért, mert meg akarjuk szüntetni munkánk hiányosságait, meg akarjuk szilárdítani a pártot, a párt egységét és a fegyelmet, növelni akarjuk vezető szerepét s megszilárdítani a munkásosztály hatalmának erejét. A kommunista pártok összes tapasztalatai világosan mutatják, hogy minél több ember kapcsolódik be a társadalmi és politikai életbe, minél aktívabbak a tagok tömegei, annál tökéletesebbnek és szilárdabbnak kell lenni a vezetésnek. A párt a munkásosztály és a dolgozó tömegek élcsapata. A pártban kapcsolódik egybe a tömegek mozgalma a tudományos szocializmussal. Csupán szilárd és tapasztalt vezetőség képes összefoglalni a tömegek tapasztalatait az egész párt feladatainak szempontjából, nem pedig helyi szempontokba

1, csupán ilyen vezetőség értékelheti és hívhatja életre a néptömegek, a párt sorkatonáinak tapasztalatait, hogy ily módon gazdagítsa a szocialista építés egész gyakorlatát. S éppen a demokratikus centralizmus teszi lehetővé, hogy a helyi egyszerű dolgozók tapasztalatai ne maradjanak kihasználatlanul, hogy az összes dolgozók tapasztalatait összefoglalják és átvigyék a párt egész tevékenységébe. A helyi pártszervezetek tevékenysége — mutatott rá Lenin már a forradalmi párt szervezésére irányuló első terveiben — képezi a párt minden tevékenységének alapját. Itt „az üzemi és falusi alapszervezetekben van — képletesen mondva — pártunk igazi harctere. Beszélhetnénk-e azonban egyáltalán a pártról, ha tevékenységük csupán elszigetelt szervezetek tevékenysége lenne, mely csak „saját akarata" szerint dolgozna? Ismeretes, milyen könyörtelenül harcolt Lenin a pártba befurakodott anarchista és opportunista elemek ellen, a demokratikus centralizmus alapelvének helyes értelmezéséért. Ha a párt győzelemre akarja vezetni a munkásosztályt, nem engedheti ösztönösségbe, mindennapi prakticizmusba süllyeszteni a mozgalmat. Ha nem akar egymással vitáró csoportok jelentéktelen erejévé válni, ha nem akar elidegenedni hivatásától, úgy egy pillanatra sem maradhat szilárd, rendíthetetlen, de öntudatos fegyelem nélkül és szilárd tapasztalt vezetőség nélkül, mely a párt minden lépését a maxizmus-leninizmus tanításának szellemében irányítja. „A központi szervek vezetésének való alávetés visszautasítása ugyanannyi, mint a pártba való tagság viszszautasítása, ugyanaz mint a párt szétbomlasztása ..." (Lenin.) Egész pártunk felkészül a konferenciára, mely mérlegeli és megmutatja a további utat a szocializmus végső győzelméhez, népünk nagy feladatainak teljesítéséhez hazánkban. A párt és egész népünk előtt második ötéves tervünk nem kis feladatai állnak, melyek teljesítése nemcsak a szocializmushoz vezető úton jelent nagy lépést, hanem egyúttal jelentékeny hozzájárulásunk a szocialista világrendszernek a kapitalizmus elleni gazdasági harcában. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a párt szüntelenül szilárdítsa sorait, fokozza akcióképességét és megerősítse egységét. A szilárd és fegyelmezett pártban, melyet a marxizmus-leninizmus halhatatlan tanítása vezérel, van a legfőbb biztosíték arra, hogy munkásosztályunk és vele megbonthatatlan szövetségben egész dolgozó népünk elérje összes kitűzött céljait: a kommunizmus végső győzelmét. Közlemény a kormány plenáris üléséről A kormány 1956. május 25-én, pénteken tartotta meg plenáris ülését. Az ülést V. Široký miniszterelnök irányította. A kormány elsősorban O. Šimúnek miniszternek, az Állami Tervhivatal elnökének a népgazdaság 1956. évi első negyedévére vonatkozó fejlődési tervének teljesítéséről szóló beszámolójával foglalkozott. 1956. első negyedévében a februári kedvezőtlen időjárás ellenére is általában jól teljesítették a tervezett feladatokat az ipari termelés és a mezőgazdaság szakaszán. Ezzel szemben azonban a beruházási építkezés tervének teljesítésében nem kielégítő a helyzet. Az ipar szakaszán 1956. első negyedévében a termelés bruttó tervét 101,3 százalékra, a munkatermelékenység tervét 101,3 százalékra, a munkások átlagbérének tervét pedig 101 százalékra teljesítették. Márciusban a termelés bruttó tervének lényeges túlteljesítése (104,40/o), amivel kiegyenlítődött a februári lemaradás, az állami tervben jóváhagyott tartalékokat bizonyítja, amelyeket a tervfeladatok túlteljesítése érdekében ki kell használni. A figyelmet az egyes feladatok teljesítésére, a tervezett áruválaszték és minőség betartására kell összpontosítani, hogy idejében és kellő menynyiségben biztosítsuk a népgazdaság szükségleteit az összes nyersanyag-, anyag-, gép- és berendezésfajtákban és hogy másfelől ne következzék be az árukészletek felhalmozódása olyan mennyiségben és minőségben, amely nem felel meg a lakosság keresletének és a termelési szükségleteknek. A mezőgazdaság fejlődését az első negyedévben elsősorban az új EFSZek megalakítása jellemzi, amihez elsősorban az EFSZ-ek múlt évi jó gazdálkodása járul hozzá. Az állattenyésztési termelésben jó eredményeket érték el a begyűjtési terv teljesítésében, elsősorban a sertéshús és tejbeadás szakaszán A növénytermelésben a mezei munkák eddigi menete nem egészen kielégítő és főleg a cukorrépa vetése és a burgonyaültetés maradt le. A népgazdaságfejlesztési terv teljesítésének leggyengébb pontja továbbra is a beruházási építkezés. 1956 első negyedévében a beruházási építkezés tervét csupán 75,4 százalékra teljesítették, ebből az építészeti szerelési munkálatok tervét 78,9 százalékra. Ennek az alacsony teljesítésnek oka — a februári rendkívüli fagyok mellett — az építészeti szerelési szervezetek és azok irányító szerveinek, főleg az Építészeti Minisztérium munkájában mutatkozó állandó foqyatékosságok. A beruházást terv teljesítésében mutatkozó hibák kiküszöbölésére főleg az első negyedévi lemaradás kiegyenlítésére a kormány feladatokat tűzött az illetékes miniszterek elé. Az életszínvonal további emelkedését a kiskereskedelmi forgalom tervének teljesítése jellemzi, amely a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 8,5 száMlékkal emelkedett. A lakosság takarékbetétjei az első negyedév folyamán több mint egymilliárd koronával növekedtek. Ezzel szemben nem kielégítő a helyzet a lakásépítés tervének teljesítésében. A kormány egyidejűleg megtárgyalta J. Ďuriš pénzügyminiszternek márciusban és 1956 első negyedévében való pénzügyi gazdálkodásról szóló beszámolóját. Az első negyedév pénzügyi . gazdálkodásában is visszatükröz (Folytatás a 2. oldalon.) Sok segítséget jelent az állattenyésztési termelés gépesítése A rőcei járásban lévő licei szövetkezet tagjai a gépi berendezéseket főleg a fejésnél alkalmazzák. El sem tudnák már képzelni gépek nélkül a fejést. Micsky Magda fejőnő sžerint a gépi fejéssel nagyon sok munkaerőt és munkaidőt megtakarítanak, amellett, hogy a fárasztó munkától mentesíti a gép a dolgozókat. Míg a gép fej, addig a fejőnök a következő teheneket készítik elő a fejésre és megetetik a borjakat. Szlovákia Kommunista Pártja KB tagjai a bratislavai üzemek dolgozói körében A bratislavai Elektrotechnikai Üzemek pártszervezetének nyilvános gyűlésén találkoztak az üzem kommunistái és a pártonkívüli dolgozók, hogy megvitassák a második ötéves terv irányelvtervezetét és a vele kapcsolatos kérdéseket. Pavel Majling elvtársat, a Szlovák Tervhivatal elnökét, az SZLKP KB irodájának tagját üdvözölték körükben, aki megnyitó beszédet mondott. A dolgozók élénk vita keretében egész sor kérdést és problémát vetettek fel. Beszéltek feladataikról és azokról a körülményekről, amelyek közepette teljesítik célkitűzéseiket és számos értékes javaslatot indítványoztak. Majling elvtárs a gyű- j lés befejező részében felelt néhány felvetett kérdésre. * * * A Béke-üzemben rendezett nyilvános pártgyülésen František Kubač elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja vett részt. Szlovákia Kommunista Pártja KB határozatáról mondott beszámolót, melyet a második ötéves terv irányelvtervezetére vonatkozó vita követett. A vitában 24 elvtárs értékes hozzászólásokkal vett részt. Az elvtársak elsősorban az üzem termelési problémáival és az újítási javaslatokkal foglalkoztak. üzemi pártgyűlés a Ján Sverma üzemben A képen Varga Dániel, Balogh András és Janko András a tehénistálló tisztítása közben. A trágyaszállító targoncákat nem tudják eléggé dicsérni. Május 25-én tartották meg a Ján Šverma Üzemben a kommunisták öszüzemi- gyűlést. A szerelöteremben,, amelynek homlokfalán „Kommunisták a második ötéves terv teljesítéséért folytatott harc élére" jelszó díszlett, több mint 1600 párttag és a brnói gépüzemek pártszervezeteinek képviselői gyűltek össze. A gyűlést Flórian Broušek, a CSKP üzemi szervezetének elnöke nyitotta meg, utána Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára szólalt fel. Beszélt az időszerű nemzetközi politikai helyzetről, rámutatva az egyes szempontokra, amelyek nagy jelentőségűek a nemzetközi kapcsolatok fejlődése szempontjából, valamint a világbéke megszilárdításáért és a különböző gazdasági rendszerű ort szágok békés egymás mellett élésének gondolatáért folyó, harc szempontjából. Második ötéves tervünk irányelvtervezétéről szólva megmar gyarázta a szocialista tábor országaiban a gazdasági összhang jelentőségét és újból hangsúlyozta, legfőbb feladatunk: tovább építeni a nehézipart, valamint jobban és tökéletesebben megszervezni a gépipari termelést a szovjet technika alapján. A beszámoló további részében rámutatott a párt politikájára és a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatában foglalt alapelvekre. A párttagok" a több órás vita keretében hozzászóltak a gazdasági szervezetek munkájához. ötéves terv irányelveiből Épül az első ostravai panelgyártó üzem 'Á CSKP KB irányelvtervezete az ? ostravai építészeti dolgozók elé fontos feladatokat állit. 2600 szerelt laf kást és 310 komplett, panellapokból | épült családi házat adnak át rendeltetésének a második ötéves terv végéig. Az opavai Magasépítészeti n. v. dolgozói a napokban kezdték el Ostraván, a volt kiállítási területen, a kerület első panelgyártó üzemének építését. r f ý 60 ň TERHEKEKÍ^\ 1*3,

t HÚS ^ 3é,1 M,r CUXOK %lg ZZ,s33,y. 36.2, BURGONYA ^Sj 116,3 at,t wJ ZS/,fAD£K j^J <fJ\3 Z3,3\ Felső képünk a termelés emelkedését mutatja iparunk legfontosabb ^gazataiban. Baloldali ábránk az alapvető élelmiszerek fogyasztásának növekedését mutatja; 1936-tól második ötéves tervünk végéig. A számok az egy főre eső élelmiszerek mennyiségét jelentik < Z33\ kilogrammokban. Használjuk ki jobban a bányagépeket A szlovákiai szénbányák trösztjének igazgatósága pénteken Prievidzán vitát rendezett az új munkamódszerek alkalmazásáról és a gépek jobb kihasználásáról a bányászatban. A vitán nagy számban részt vettek a bányásztanulók is. A szakelőadást egyes technológiai menetek pontos ismertetésével Alojz Stegena mérnők tartotta. A vitában felszólaltak a bányászok és technikusok, akik felvetették a gépek rossz kihasználásának kérdését bányáinkban. Jozef Hoess, a szlovákiai szénbányák trösztje műszaki osztályának dolgozója kijelentette, hogy a bányagépeket a szlovákiai szénbányákban az elmúlt negyedév folyamán csak 51.7 száza'ékra használtak ki s ebbőj a rakodógépeket csak 6,5 százalékra.