Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-19 / 139. szám, szombat

A csallóközcsütörtöki traktorállomás kötelezettségvállalása a vörös zászló átvételekor A CSKP közelgő júniusi konferenciája arra ösztönözte a gép- és traktorállomás dolgozóit, traktorosait, karbantartóit, brigádvezetpit, hogy világosan tudatosítsák azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdasági termelés növelésének szakaszán nemcsak a közeljövőben, hanem a második ötéves terv további éveiben várnak rájuk. Tudatosítják, hogy a gép- és tarktorállomás teljes mértékben felelős a hektárhozamok növeléséért és ennek megfelelően a gazdasági állatállomány hasznosságáért is — elsősorban az EFSZ-ekben. Az összes gépesített munkák agrotechnikai határidőben való elvégzésével a szövetkezetekben és az egyénileg gazdálkodó földműveseknél biztosítják a magasabb terméshozamokat és a nagyobb jövedelmeket és ezzel megszilárdítják a járás szövetkezeteinek tagalapját. Gél i növényápolással a bő termésért A Csallóközcsütörtöki Gép- és Traktorállomás dolgozói a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zászlajának átvétele alkalmából kollektív kötelez3ttségvállalást tettek, amely a tavaszi munkák második részének teljesítésére, valamint a CSKP KB-nak 1956. május 4-én nyilvánosságra hozott irányelvtervezetéből eredő távlatfeladatok teljesítésére irányul, a népgazdaság fejlesztése második ötéves tervének figyelembevételével. A tavaszi munkák második részében a következe feladatokat tűzték maguk elé: 1. A somorjai járásban, ahol a legfontosabb feladat a magkukorica termesztése, a kukorica vetésterületét 1100 hektárról 1900 hektárra növelték és a kukorica ültetését négyzetes-fészkesen valósították meg. Ezenkívül a napraforgót 278 hektáron, a burgonyát pedig 220 hektárnyi területen ültették el négyzetes-fészkes módszerrel. Mindezeken a területeken a fejlődés idején legkevesebb háromszor biztosítják a sorok? közötti növényápolást mindkét irányban. 2. A járásban összesen 430 hektárnyi területet vetettek be cukorrépával, vagyis a tervet 102 százalékra teljesítették. A cukorrépa hektárhozamainak növelése érdekében biztosítják, hogy legalább 5 EFSZben próbaképpen a gép- és traktorállomás gépeivel idejében elvégzik a cukorrépa csokrozását, továbbá azt, hogy az egész cukorrépával bevetett területet legalább négyszer sarabolják a vegetációs időszak folyamán, mégpedig úgy, hogy teljes mértékben kihasználják mind a gépés traktorállomás kultívációs géoeit, mind az EFSZ-ek vontatott sarabológépeit is. Kártevők feltűnése esetén azonnal beporozzák a megtámadott növénykultúrákat. 3. Biztosítják, hogy a szántóföldeken a takarmányféléket a második negyedévben 100 százalékra lekaszálják, a helyes érettség állapotában; a gép- és traktorállomás 3247 hektár területen végzi el gépeivel a kaszálást, ami a terv 108,2 százalékos teljesítését jelenti. Közben gondot fordítanak arra, hogy az így nyert szálastakarmányt minden EFSZ-ben jól kiszárítsák és raktározzák. (A járásban egyáltalán nincsenek rétek). 4. A gép- és traktorállomás gépesítési eszközeivel a második negyedévben 360 ha területről legkevesebb 7900 köbméternyi nedvdús silótakarmányt silóznak el. 5. Biztosítják az összes EFSZ-ben, hogy a zöldfutószalagok vetésterve alapján az őszi takarmánykeverékek betakarítása után azonnal újabb takarmányfélékkel vessék be ezeket a területeket legkevesebb 960 hektáron. 6. Biztosítják, hogy minden EFSZben, a fejlődésnek megfelelően tervszerűen elvégezzék a kukorica és cukorrépa trágyázását és póttrágyázását, elsősorban trágyáié, másodsorban műtrágyák felhasználásával. A gép- és traktorállomások gépeivel az EFSZ-ekben legkevesebb 120 hektárnyi területen elvégzik a sorok közti trágyázást trágyalével. 7. Hathatósan népszerűsíteni fogják minden EFSZ-ben a tavaszi munkák második részében a haladó munkamódszerek alkalmazását, mint a gabona, lucerna pótbeporzását, stb. Üzemképes gépekkel Hogy ezeket a feladatokat teljesíthessék, a következő intézkedéseket valósították, illetve valósítják meg: 1. Ez év április elején ellenőrizték az összes gépeket és vontatott felszerelést, hogy üzemzavarok nélkül kezdhessék meg velük a tavaszi munkák második időszakát. 2. A szerződéses kötelezettségvállalásoknak megfelelően átcsoportosították a gépeket és a vontatott felszerelést az egyes brigádközpontok között. 3. A munkát példásan szervezik meg, hogy minél kevesebb gépveszteglés és időveszteség legyen. Szükség esetén két műszakban szervezik meg a kultívációs traktorok munkáját. 4. Az agronómus szolgálat állandó gondot fordít a szerződéses kötelezettségek rendes teljesítésére a szövetkezetekben és az egyénileg gazdálkodó földműveseknél. Rendszeres ellenőrzéssel biztosítják a jóminőségü munkát. 5. A traktorállomáson kioktatják a szakaszagronómusokat és traktorosokat a sorközti növényápolásra, amelyeken a szövetkezeti tagok is részt vesznek. Ezeket az iskolázásokat a brigádközpontok útján valósítják meg. A traktorállomás versenyfelhívása A kormány vörös zászlajának átadása alkalmából a csallóközcsütörtöki gép- és traktorállomás versenyre hívja ki a köztársaság valamennyi gép- és traktorállomását a legjobb eredmények eléréséért a tavaszi munkák második időszakában. A brigádközpontokban a gép- és traktorállomáson megtárgyalták a CSKP KB-nak a második ötéves terv előkészítésére vonatkozó irányelvtervezetét. A mezőgazdaság szakaszán javasolt feladatokból kiindulva vállalják, hogy a járás EFSZ-eiben a hektárhozamok növelését olymérvben biztosítják, ahogyan ezt a második ötéves terv irányelvei megszabják. A Csallóközcsütörtöki Gép- és Traktorállomás felhívását bizonyára netn utasítja vissza köztársaságunk egyetlen gép- és traktorállomása sem Példáját a kötelezettségvállalások felajánlásában a népgazdaság fejlődése második ötéves tervének irányelvtervezetéből eredő feladatok teljesítésébe bizonyára mindenütt követni fogják. Wagnerová Milena, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója Tornócon méhekkel poroztatják be a repcét A Tornóci Állami Gazdaság dolgozóinak sokéves jó tapasžtalatad vannak a mezőgazdasági terményeknek méhekkel való beporoztatásával. Például a múlt évben, mely igen kedvezőtlen vojt a lucernamag termesztésére, ebben a gazdaságban méhekkel valő beporoztatás segítségével 100 százalékkal több lucern&magot termeltek, mint amenynyit a terv előírt. Háromszáz hektárföldet vetettek be ebből a magbgl tavasszal. Ľudovit Onger méhész tervszerűen helyezi szét a méheket a földeken a növények virágzása idején. Az idén elsőként az olajos repcét kezdték beporoztatni. Számos méhkast helyeztek el a virágzó növényzet mellett. A repce elvirágzása után lucernát és más terményeket fognak beporoztatni. A gazdag méz, viasz és méhméreg-termelés, mely hatékony orvosság a reumatikus megbetegedések ellen, csupán egyötödét képezi azoknak az értékeknek, melyeket a méhek beporzásokkai nyújtanak mezőgazdasági termelésünknek és a népnek. A Tornóci Állami Gazdaság méhcsaládjainak számát még ebben az évben 114-ről 140-re szaportíják és a második ötéves tervben tovább emelik. Vegyszersalakból értékes műtrágyát gyártanak A sviti új tőzegfeldolgozó üzemben alkalikus tőzegtrágyát kezdtek gyártani. A trágyagyártást Kamii Fink mérnöknek, a Chemosvit dolgozójának és Michal Smaliknak, a Veľké Lomnice-i Mezőgazdasági Kutatóállomás dolgozójának három évi kísérletei alapján kezdték meg. A kutatók megállapították, hogy a talajnak vegyszersalakkal való meszesítése növeli a hektárhozamokat nemcsak a szántóterületeken, hanem a ríteken, legelőn és mezőkön is. A vegyszersalakot, mely a Chemosvit-üzem gyártási folyamatainál keletkezik, tőzeggel- keverik, A salak és a tőzeg keveréket három hónapig erjedni hagyják, míg megérik, Ezután a műtrágyát feldolgozzák mezőgazdasági célokra. Az alkalikus tőzegtrágya szerves anyagokat tartalmaz és a talajhumusz keletkezésénél pótolja az összes komposztokat. A sviti új tőzegfeldolgozó üzemben naponta kb. 20 vagon műtrágyát gyártanak s a termelést fokozatosan növelni fogják. A szepsi járás szövetkezetei a nagypbb termelékenységért iärfichan a* antic&rtfic nát minronn hol*tírnr A szepsi járásban az egységes földművesszövetkezetek komoly versenyre keltek a nagyobb termelékenység eléréséért. A legfontosabb alapvető feladatot, a rétek és legelők javítását és trágyázását sikeresen megoldották. A tavasziak vetésénél is eredményesen, terv szerint végezték .el minden kitűzött feladatot. A perényi EFSZ-ben például az ipari növényeket a kitűzött határidő előtt két nappal korábban vetették el. A cukorrépánál a magasabb hozam érdekében 15 hektáron jarovizált magot vetettek. A kukoricát mintegy 52 hektáron, valamint a burgonyát négyzetesen vetették el. Hasonló szépen haladnak a munkákkal az újonnan alakult szövetkezetek is. Ott van például az udvarnoki, horváti szövetkezet, melyeknek tagjai szép munkát végeztek a rétek és legelők javításánál. Ugyancsak javult a munka a bodolői és a rudnoki szövetkezetekben is. A szepsi járásban a jó agitációs és propagációs munka eredményeként egyre több az élenjáró szövetkezetek száma, s állandóan gyarapszik a jómódú parasztok száma. (k. 1.) A munkaverseny eredményeképpen A füleki állami gazdaságok dolgozói Május 1 tiszteletére kötelezettségvállalásokat tettek, hogy a tavaszi munkákat a tervezett határidő előtt elvégzik. A kitűzött cél megvalósítása érdekében szocialista munkaversenyre keltek a gazdaságok dolgozói. A jól szervezett és irányított vetseny meg is hozta a várt eredményt. A dolgozók eleget tettek adott szavuknak, felajánlásukat teljesítették. A tavaszi vetést április 18-ig, a kapások vetését, Illetve ültetését április Végéig elvégezték. A gazdaságok dolgozói most büszkék lehetnek arra, hogy adott szavukat valóra váltották, s ebben nagy részük van a gazdaságok traktorosainak is. Deme Sándor például a Budica-Dőri gazdaság traktorosa 28 nap alatt 176 hektárt művelt meg és 229 liter üzemanyagot takarított meg. Munkatervét így 147 százalékra teljesítette. A legjobb traktorosok közé tartoznak Popovics Miklós a füleki gazdaságból, Tóth Sándor, a ragyolci gazdaság traktorosa és Szíjgyártó József, a sldi gazdaság traktorosa. Mindannyian jóval száz százalékon felül teljesítették munkatervüket A gazdaság többi traktorosai is becsületes munkát végeztek a tavaszon. Mindannyian bekapcsolódtak a versenybe és a tavaszi munkák folyamán öszszesen 2216 liter üzemanyagot takarítottak meg. A gazdaságok az első negyedévi tej-, tojás- és húsbeadási kötelezettségüket is példásan teljesítették. Tejbeadási kötelezettségüknek 114,3 százalékra, sertéshúsbeadási kötelezettségüknek 102,4 százalékra, marhahúsbeadási kötelezettségüknek pedig 118 százalékra tettek eleget. Bölcső Pál, Fülek ®00000©00©0GXD00©000^ OOOOOOOOGGOOOOOOOGOOOÖOOOOOOOC^ ooooooooooooooooo tették működésüket. Ugyanakkor a még dolgozó munkások bérét csökkentették. Gottwald elvtárs a III. kötetben foglalt írásaiban rámutatott mindezekre a körülményekre, és a kapitalista társadalom ezen megnyilvánulásai elleni harcra buzdította a tömegeket a komunista párt vezetése alatt. A kapitalista válság ugyanúgy sújtotta a dolgozó nép többi rétegeit, különösen a parasztokat. Gottwald elvtárs kimutatta, hogy a parasztok megkárosításának egyik módja az volt, hogy a gabona árát alacsonyra szabták közvetlenül %az aratás után, amikor a parasztok kénytelenek voltak olcsó áron eladni gabonájukat adó- és egyéb tartozásaik megfizetése végett. Tavaszkor azonban, az új aratás előtt, amikor a törpebirtokosok és szegényparasztok is kénytelenek voltak gabonát vásárolni, a gabona ára hirtelen emelkedett. Emellett tetemesen növekedett az adó is, az 1919. évi egy főre eső 143 koronányi adó 1-29-ben már 799 koronára rúgott. Ennek következtében állandóan rosszabbodott a parasztok helyzete, mind több és több parasztgazdaság került dobra az adók, a bankkölcsönök és egyéb tartozások miatt. Mi sem bizonyítja jobban a parasztok súlyos helyzetét, mint az a körülmény, hogy a Pénzügyminisztérium 1931-ben 5000 új végrehajtót szeződtetett. A továbbiakban Gottwald elvtárs rámutatott a burzsoá Csehszlovákia imperialista jellegére, ami különösen a nemzetiségek és főleg Kárpátalja dolgozó népe elleni eljárásban domborodott ki. Kárpátalján teljes volt a munkanélküliség és hallatlan terror dühöngött. A lakosoknak nem volt betevő falatjuk sem, éheztek, növekedett az éhezés következtében az elhaltak száma. Nem volt pénzük még sóra sem, pedig ott — AknaSzlatinán — volt Csehszlovákia sóraktára. Nem volt fájuk fűtésre, mert Kárpátalja gazdag erdőségei az állam és nagybirtokosok tulajdonában voltak. Ha nem akartak éhen halni, kénytelenek voltak 15—20 százalékos l amatra kölcsönözni pénzt és annyira eladósodtak emiatt, hogy Csehszlovákiában seholsem volt annyi dolguk a végrehajtóknak, mint Kárpátalján. És ha védekezett a nép, nagyszámú csendőrséget küldtek ellene. Ezek éjszaka hurcolták az embereket a börtönbe, mint a rablókat. e nemcsak Kárpátalján, hanem az egész köztársaságban fokozódott a burzsoá államgépezet terrorja a védekező nép ellen. A burzsoá csehszlovák kormány terrorját mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az 1930—31-es években kilenc helyen lőttek a munkások közé és több munkást megöltek. Ez a csehszlovákiai burzsoázia akaratából iortént és nem tiltakozott ellene a „humanista" Masaryk sem. A vérf.mtások közül különösen súlyos voľ a duchcovi és a kosűti. Gottwald el' társ ezekkel összefüggésben hangsú yózta: D" „Duchcov és Kosút nem a véletlen műve. Duchcov és Kosút — rendszer, mely a kenyeret és munkát követelő megnyilvánulásokra ólomgolyóval válaszol... Duchcov és Kosút — az államgépezet fasizálásának véres bizonyítéka". Gottwald elvtárs a III. kötetben foglalt írásaiban, különösen 1931. április 28-án elmondott országgyűlési beszédében, leleplezi a csehszlovák burzsoázia imperialista külpolitikáját is. Ebben a beszédében kifejti, hogy a burzsoá Csehszlovákia minden nemzetközi szerződésének célja az agresszió. Ilyen volt a kisantant megalakítására vonatkozó szerződés is, mert ennek gátul kellett volna szolgálnia a Keletről jövő forradalmi hatás ellen, és szolgálnia kellett volna az imperialista Franciaország befolyásának megtartására, valamint a Szovjetunió elleni támadás kiindulópontjául. A Páneurópa eszméje is ezt a célt szolgálta. Gottwald elvtárs szavaival élve „a francia imperialistáktól és Benestői hangoztato**. Páneurópa jelenti Európa kapitalista államainak a Szovjetunió ellen irányuló koncentrálását. Csehszlovákia ennek a politikának megfelelően tevőlegesen bekapcsolódott a háborús előkészületekbe. A csehszlovák gyárak látták el fegyverekkel a kisantant államait, és Japánnak akkor szállítottak fegyvereket, amikor megtámadta Kínát. A csehszlovák burzsoázia azzal az állítással akarta leplezni imperialista politikáját, hogy az a nemzet érdeke, a valóságban pedig csak a cseh burzsoázia érdeke volt". Csehszlovákia reakciós bel- és külpolitikáját hathatósan támogatták a szocialista pártok vezérei. Fő feladatuk volt védelmezni a kapitalista rendszert és élét venni a proletariátus harcának. Politikájuk azonos volt a burzsoázia politikájával és — Gottwald elvtárs szavaival élve — „a csehszlovák kapitalisták politikája és a csehszlovák szociálfasiszták politikája egyaránt nem tér el semmiben sem a nemzetközi töke politikájától." Gottwald elvtárs leleplezi a szociáldemokrata vezérek kétszínű politikáját is, akik a nép felé szocialistáknak mutatkoznak, de a valóságban a kormányban és az országgyűléseken megszavaznak minden népellenes törvényt. Igy további munkásokat bocsátanak el, csökkentették a béreket, emelték az árakat, de csökkentették a gazdagok adóját. Tehát minden népellenes intézkedésben ott volt a szociáldemokrata vezérek keze. A CSKP a burzsoázia és a szociáldemokrácia politikájával szembeállította saját forradalmi politikáját. A válságból ki nem vezető kapitalista úttal szembeállította a proletár kivezető utat: a kapitalizmus megdöntését. Gottwald elvtárs hangsúlyozta, hogy, ha élni akar a dolgozó nép, el kell pusztulnia a kapitalizmusnak. A kommunista párt célul tűzte ki a kapitalizmus megdöntését, a munkásosztály uralomra juttatását és a szocializmus felépítését. Gottwald elvtárs egyik országgyűlési beszédében így fejezte ki a párt programját: „Mi kárpótlás nélkUl kisajátítjuk a gyárakat, bankokat, és bányákat, emeljUk a béreket és kenyeret meg munkát adunk a népnek ... földet adunk a parasztoknak ... megvalósítjuk a szocialista építés nagyszerű tervét... folytatjuk a béke politikáját... A fürdőkből és nyaralóhelyekről kiteszszük a kapitalistákat és oda küldjük a gyógyulást kereső munkásokat és parasztokat. Megvalósítjuk a nőknek férfiakkal való egyenjogúságát ... A munkás- és parasztszármazású ifjúság előtt Ingyen megnyitjuk minden iskola és a főiskolák kapuit... És a szabad Csehszlovákiában nem lesz válság, nem lesznek munkanélküliek, nem lesznek éhezők és senki sem fog élni nyomorúságban ... Valamenynji dolgozónak örvendetes és boldog életet biztosítunk." G

ottwald elvtársnak ezen jövőbe néző szavai ma már megvalósultak és így a III. kötetben foglalt írások és beszédek szemléltetőbben mutatják a kapitalizmus és a szocializmus közötti nagy különbséget és azt a nagy utat, amelyet Csehszlovákia dolgozó népei eddig megtettek a szocializmus felé. BALOGH — DÉNES ÁRPÁD