Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-18 / 138. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZ LOVÄKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÄPJA 1956. május 18. péntek 30 fillér IX. évfolyam, 138. szám, A beruházási építkezés megsegítésére ket. De ezek nem új hibák. Régen ismert fogyatékosságok ezek, ame­lyeknek orvoslására az Építészeti Mi­nisztérium eddig nem tett erélyes lépéseket. Az építészeti szakemberek százai más ágazatokhoz tartozó üzemekben dolgoznak és gyakran egészen más­féle munkát végeznek, mint amit ki­tanultak. A prágai Magasépítészeti Vállalat több mint 600 dolgozóhoz látogatott el, hogy meggyőzze őket arról, térjenek vissza az építkezések­re. De csak 13-an ígérték meg, hogy eljönnek segíteni. És mi lesz a többiekkel? Elsősorban az idősebb elvtársakról van szó, akiknek munkaképessége ala­csonyabb, vagypedig az életjáradéko­sokról. De rajtuk kívül az összes építészeti dolgozóknak jóformán egy­negyed része, akikhez az elvtársak el­látogattak, őszintén kijelentette, hogy azért nem jönnek vissza az építkezés­re, mivel keveset keresnének. És iga­zat kell adnunk ezeknek az emberek­nek. Az építészetben a bérrendszer megkárosította a szakképzett munká­sokat és e hiba orvoslása nagyon hosszadalmas volt. De az Építészeti Minisztérium már kidolgozta az új bérrendszert és ki­próbálta úgy, hogy fokozatosan beve­zetik az ágazat minden vállalatába, így eltűnik ama komoly akadályok egyike, amelyek eddig akadályozták a tapasztalt szakemberek visszatérését az építkezésekre. A beruházási építkezés tervében mutatkozó komoly lemaradás további oka a gépek és berendezések szállí­tásának nem teljesítése, főleg a Ne­héz Gépipari Minisztérium üzemei ré­széről. A vítkovicei Klement Gottwald Vasmüvekben nem tartották be a hi­deg hengerlő részleg építésének ha­táridejét, mivel a plzeni V. I. Lenin Üzem néhány hónappal később szállí­totta a szükséges felszereléseket. A gépszállítás késlekedése komo­lyan veszélyezteti a beruházási épít­kezés tervének teljesítését a többi építkezéseken is. Ennek az az oka, hogy a gépipari üzemek között nincs meg az együttműködés. A Gépipari Minisztérium dolgozói nagyon gyakran megváltoztatják a szállítás határide­jét a termelő üzemek kérésének megfelelően, tekintet nélkül az épít­kezés harmonogramjára. Ahelyett, hogy a gazdasági szerződések határidejé­nek betartását követelnék az építke­zés szükségletei szerint, az ellenke­zőjét teszik és ezáltal komolyan aka­dályozzák az építés folyamatosságát. Még komolyabb az a tény, hogy a késedelmes gépszállítások leginkább veszélyeztetik az építkezést a legfon­tosabb ágazatokban, így a tüzelőanyag, energetika, kohászat és vegyiipar ága­zataiban. A második ötéves terv fokozott fel­adatai mellett a beruházási építkezés szakaszán nem szaporítják a dolgozók számát lényeges mértékben. Ilyen kö­rülmények között a termelés növelése csupán a technika legnagyobb mérté­kű kihasználásával, a progresszív tech­nológia és a munkaszervezés sokkal nagyobb méretekben való bevezetésé­vel lehetséges úgy, ahogyan ezt az építkezés folyamatos módszere meg­követeli. Ezért lehetetlen megvalósí­tani a dolgozók többségének aktív részvétele nélkül. Az irányelvtervezet megvitatása alkalmat nyújt e kezde­ményezés felkarolására. Az elmúlt években is elég sok bí­ráló szó hangzott el a beruházási építkezés égető kérdéseivel kapcsolat­ban. De nem mindig vonták le a he­lyes következtetéseket a jogos bírála­tokból. De a vezető dolgozók nem hagy­hatják figyelmen kívül ezeket a bírá­latokat. Az embereknek válaszolni kell megjegyzéseikre. Sőt, a munkahelyek­ről jövő hangokra való érzékeny rea­gálással kedvet kell ébreszteni a töb­biekben is, hogy bátran és azok bírál­janak, akik tudják, mit kell megjaví­tani, különben nem merészelnek hoz­zászólásaikkal előhozakodni. Feltétle­nül számítani kell az emberekre és meg kell mutatni nekik, hogy az irányelvek számadatai hogyan és mi­ben vonatkoznak rájuk. Akkor aztán ők is megtanácskozzák, hogyan kezd­jenek munkához, hogy meglegyen az eredmény, hogyan váltsák valóra az irányelvek számadatait és a tervet. Mert a beruházási építkezés, annak teljesítése termelési sikereinket és életszínvonalunk emelését is jelenti. Jó gazda módjára, aki a messze jövőbe nézve előre is gondol, tűzi ki a párt a második ötéves terv irány­elvtervezetében a beruházási építke­zés merész feladatait. A történelmi országrészekben, de főleg Szlovákiá­ban nincsen olyan ágazat és nincsen olyan kerület, melynek az irányelvek ne mutatnák meg, mit kell építenie. A szénkörzetekben új bányákat, új gőzhajtású villanytelepeket építenek, segítséget nyújtanak az elektromos energia termelésének fejlesztésében, üzemeket építenek, amelyek meggyor­sítják a gépipari és vegyiipari terme­lés fejlődését. A lakásépítés méreteit távolról sem lehet összehasonlítani azokkal az eredményekkel, amelyeket az első ötéves tervben ezen a téren elértünk. A népgazdaság fejlesztésé­re, a lakáskultúra színvonalának eme­lésére az elkövetkező öt év folya­mán óriási összeget, 152,6 milliárd koronát fordítanak. Azoktól, akik va­lamilyen módon részt vesznek a be­ruházási építkezésben, függ, hogy ezeket az eszközöket a leggazdasá­gosabban használják fel. Ezért most, a második ötéves terv irányelvtervezetének megtárgyalásakor különösen hasznos felvetni ezeket a kérdéseket. Várható, hogy a beru­házási feladatokra az elvtársak min­denütt rendkívül nagy figyelmet for­dítanak. De az idei tervteljesítés ed­digi eredményei azt mutatják, hogy a beruházási építkezés komolyan le­maradt. Ez idén 21,3 százalékkal több beru­házást kell megvalósítani a terv sze­rint, mint tavaly. Már a feladatoknak ilyen mértékű növekedése is megkö­veteli a beruházási minisztériumok dolgozóitól, hogy lényegesen megja­vítsák mind az építés előkészítését és szervezését, mind az építkezési­szerelési munkákat és nem utolsó sorban a gépipari termelést is. Ez év első négy hónapjának eredményei azt mutatják, hogy ezeket a feltételeket nem tartották kellőképpen szem előtt. Az első negyedévben a beruházási építkezés tervét 76,4 százalékra tel­jesítették, ami az egész évi feladat­nak nem egészen 15 százalékát teszi kí. A beruházási építkezés tervét az első negyedévben egyetlen miniszté­rium sem teljesítette. Ezzel a beru­házási építkezés tervünk leggyengébb pontjává válik. Áprilisban sem kö­vetkezett be lényeges javulás. Ennek természetesen megvannak az okai. Az első ilyen ok a legfonto­sabb építkezéseken a munkaerők hiá­nya. Azok közül a dolgozók közül, akik az építkezéseken dolgoznak, so­kan más helyre igyekeznek jutni, vagy pedig egyik építkezésről a má­sikra vándorolnak. De nem ok nél­kül. A tisovai villanytelep építkezésén nagy hiány van kőművesekben és mesteremberekben. E hiány kiküszö­bölése ezeknek az embereknek el­szállásolásától függ, ami nincs kel­lőképpen biztosítva. Az építkezési szerelési munkálatokat az Armabeton üzem végzi. Dolgozói egyszerre 14 lakóház építését kezdték meg, ame­lyeknek befejezése a szakemberek részéről nagy erőkifejtést követel, és összetákolt faházakban természetesen nem lehet az embereket elszállásolni. Az építkezésen dolgozó emberek elégedettségéhez nem járuljak hozzá az élelmezésben mutatkozó hiányos­ságok sem. Még nemrégen az itteni „Prameň" elárusítóhelyen csak drága élemiszercikkeket és szeszes italokat lehetett vásárolni. Ez természetesen hozzájárult a Prameň halmozást ter­vének teljesítéséhez, de kevésbé volt hasznos a villanytelep építkezésére, mivel ez volt az oka annak, hogy az emberek eltávoztak munkahelyükről. Mivel ezen az építkezésen az embe­rekről való gondoskodás az utolsó helyre került, nincs mit csodálkozni azon, hogy a dolgozók nem maradtak meg. De a munkaerőhiány — és kényte­lenek vagyunk megmondani, hogy en­nek okai másutt is ugyanilyenek, vagy hasonlóak — nemcsak a tisovai vil­lanytelep építkezésének fájó pontja. A munkaerőhullámzáshoz hozzájárul az építkezések irányításának alacsony színvonala és a rossz munkaszerve­zés is. Az adminisztratív rendszer megköti a felelős dolgozók kezét a döntésekben. Ezek a fogyatékosságok megfosztják az embereket a jó ke­reset lehetőségétől és ez az oka an­nak, hogy elhagyják az építkezése­Folynak a szovjet és francia államférfiak tanácskozásai Moszkvában Moszkva, május 16. (ČTK) — A szovjet és a francia kormány­küldöttség között május 16-án 10 órakor a Kremlben az őszinte ba­rátság légkörében megkezdődtek a tanácskozások. Az első értekezleten megjelentek: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, V. M. Molotov, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének el­ső helyettese és külügyminiszter, va­lamint Guy Mollet, a Francia Köz­társaság miniszterelnöke és Chris­tian Pineau külügyminiszter. Szovjet részről ezenkívül jelen voltak N. T. Fedorenko, Sz. A. Vino­gradov, L. F. Iljicsev, N. P. Cigicsko, A. A. Arutyunyan és A. Sz. Anyik'n. Francia részről jelen voltak még: R. Massigli, G. Briand, Ch. Bauchard, M. Dejean, E. Noel és P. Baraduc. A tárgyaló felek az első találko­záson elhatározták, hogy a francia és a szovjet népet érdeklő kérdé­sekről s a nemzetközi helyzetről folytatnak megbeszéléseket. Az első ülésen a leszerelés prob­lémájáról folyt véleménycsere. Guy Mollet pohárköszöntője Guy Mollet a francia államférfiak tiszteletére adott ebéden kijelentet­te, hogy a személyi kapcsolatok fel­vételének szakasza befejeződött és hogy most már „tovább mehetünk és tovább is kell mennünk." Hangsú­lyozta, hogy a francia tárgyaló fél minden lehetőt megtesz, hogy hoz­zájáruljon a két ország közötti ba­rátság; kapcsolatok fejlesztéséhez. Guy Mollet kifejezte reményét, hogy a személyes megbeszélések so­rán kiküszöbölődnek a félreértések, és a kialakult jó viszony mindkét nép javára fog szolgálni. Hangsúlyoz­ta: fontos, hogy a két nép tanuljon egymástól. A technikai eredmények kölcsönös megismerése, a kulturális csere, a kölcsönös látogatások jó ha­tással lennének a növekvő barátság­ra. A francia miniszterelnök hang­súlyozta: meg kall semmisíteni az akadályokat, amelyek nehezítik a megértést és a közeledést. Végül a tárgyalások sikerére, a béke és ba­rátság felvirágoztatására ürítette po­harát. A moszkvai francia nagykövetség­hez közelálló körökben úgy vélik, hogy már most láthatók a tinácsko­zás pozitív eredményeinek első je­lei, különösen ami a szovjet-fran­cia kapcsolatok lényeges javulását illeti. A franciákat kellemesen lepte meg a sok apró figyelmesség. A szovjet színházak francia szerzők darabjait adják, a mozik francia filmeket ját­szanak. Francois Sámson francia he­gedűművésznek szerdán Moszkvában nagy sikere volt. Csütörtökön a moszkvaiak a francia könyvkiállításon vettek részt. Szerdán megjelent a Nouvelles de Moscou c. francia nyel­vű újság, amely a háború előtt (Folytatás a 3. oldalon.) Több vasércet biztosítanak iparunk számára A Nyugat-Szlovákiai Vasérckutató Intézet dolgozói nagy figyelemmel tárgyalják a CSKP KB irányelvtervezetét a második ötéves terv összeállítására, melyben fontos fel­adat hárul reájuk az ipari vasérctartalékok biztosításánál. Feladataiknak az iráryelvte rve^et szellemében való tel­jesítésére szocialista munkaversenyt fejlesztenek a CSKP országos konferenciája tiszteletére, mely nagy si­kereket eredményezett a bányászoknak és a fúrómeste­reknek. Az idei feladatokat a Turč. Teplice-i Nyugat-Szlovákiai Vasérckutató Intézet dolgozói december 15-ig akarják teljesíteni és a kísérleti munkáknak az üzemen belüli ön­álló elszámolás mutatói szer rinti gazdaságosabbá tételé­vel csaknem 800 000 koronával csökkentik az önköltsé­geket. A munkaszervezés megjavításával 70 százalékkal növe­lik a vasérctartalékot. Karvinán bevezették a folyosóvágás űj módszerét A karvinai Csehszlovák Hadsereg Nagy-bánya „František" szakaszán Alois Sýkora elővájár bá­nyászkollektívája bevezette a bányafolyosóvágás új módszerét. A bányászoknak 15 méter hosszú ag­regátjuk van. Emögött. halad a réselögép, amely nemcsak felszabadítja a szenet, de egyúttal fel is rakja. Ha a szén túlságosan kemény, akkor rob­bantják és a réselő-gép karja belapátolja a szál­lítóba. A bányászok csak irányítják a gépet és biz­tosítják a kifejtett szenet. A karvinai vájárok a lengyelországi Sztalinogród körzeti Walent Wawel bánya bányászaitól tanulták meg az új módszert, akik ennek segítségével ma­gas napi fejtéseredményt értek el. Osztrák'csehszlovák-magyar ifjúsági találkozó Bécs, május 17. (ČTK). — Alsó­Ausztria és Bécs Szabad Ifjúsági Szer­vezeteinek tagjai a csehszlovák és magyar ifjúság meghívására pünkösd­kor társas kirándulást rendeznek Csehszlovákiába és' Magyarországba. Hetven ifjú Brnóba látogat, ahol megtekintik a várost, üzemeit és a csehszlovák ifjúsággal baráti és kultu­rális összejöveteleken találkoznak. Az osztrák ifjúság pünkösdi találko­zója a csehszlovák és magyar ifjúság­gal már hagyományossá vált és lehe­tőséget nyújt a szomszéd államok fia­talságának a kölcsönös ismerkedésre és a népművészet megismerésére. Indonéz-csehszlovák gazdasági egyezmény Dzsakarta, május 17. (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség dzsakar­tai tudósítójának közlése szerint Irt­donézia fővárosában május 16-án in­donéz—csehszlovák gazdasági egyez­ményt írtak alá. A csehszlovák kor­mány a csehszlovák külkereskedelem vállalatainak lehetővé teszi, hogy In­donéziában hosszúlejáratú beruházá­sokat eszközöljenek. A gazdasági egyezmény aláírása hozzájárul a két ország közötti ke­reskedelmi kapcsolatok kibővítéséhez. Egy brigádos levele Csehországból A Čes. Krumlov-i járás Dubová nevű állami gazdaságában serényen folyik a munka. A tavaszi vetést már 80 szá­zalékra elvégezték. A Szlovákiából ér­kezett 13 tagú brigád már a burgo­nyát is 65 százalékban elültette. Ipar­kodnak, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusa tiszte­letére tett kötelezettségvállalásukat becsülettel teljesíthessék. A csopor'. tagjai ugyanis vállalták, hogy a vetési munkákat a tervezett idő előtt három nappal befejezik. A vetés és ültetés mellett a brigád tag­jai 160: ektár legelőt, illetve rétet szed­tek rendbe. így biztosítoták, hogy jó ter­mést adjon a rét és legyen mivel etet­ni az állatokat a téli hónapokban is. A munka gyors elvégzéséhez a gaz­daság traktorosai is nagyon hozzájá­rultak. Különösen Bartos Jaroslav és felesége DT 54-es traktorukkal értek el kiváló eredményeket. Botlik József, Dubová. Tengeren túli országokba szállítunk kotrógépeket A podlipianskei gépipari dolgozók készítménye, a D 500-as kotrógép. Ti­zennégy ilyen kotrógép e napokban ten­gerentúli országokba szállítanak. Az üzem dolgozói e gépek gyártási idejét egy hónappal megrövidítették. Az első robbantás az új magnezit-lelőhelyen A Lőnyabányai Magnezit-üzem min­den munkahelyén a második ötéves terv irányelvtervezetétől beszélnek a napokban. A magnezit-üzem dolgozói főleg az acélipar lényeges kibővítésé­ről szóló résszel foglalkoznak, ahová magnezittéglát és porhanyós bázikus anyagot szállítanak. A második ötéves tervben ezért növelik az említett gyártmányok termelését. Podrečany- ban Szlovákia új, eddig legnagyobb nyersmagnezit-lelőhelyének közeiébein újabb üzemet építenek égetett magne­zit gyártására. Az építkezési munkákat két részlet­ben valósítják meg. 1958-ig feltárják a már meglévő tartalékokat és kiépí­tik a kőfejtőket. Szerdán, május lS-án Andrej Kiiment fejtőkollektívája el­végezte az első robbantást, amivel több mint 200 tonna nyersmagnezitet nyertek. A feltárási munkálatok to­vább folynak és a podrečanyi bányá­szok egyidejűleg megkezdték a nyers­magnezit fejtési tervének teljesítését, amellyel egyelőre a Lőnyabányai Magnezit-üzemet látják el. Az új üzem építésének második időszaka 1958-ban kezdődik. Üj autószalon Bratislavában Május végén megnyílik Bratislavá­ban, Leningradská utca 17 szám alatt a Mototechna nemzeti vállalat új au­tószalonja, mely reprezentatív jellegű lesz. Az új autószalón a Hviezdoslav színházzal szemben most elkészült épületben nyert elhelyezést. Berende­zése minden bizonnyal 'megfelel majd küldetésének. A Mototechna itt fogja bemutatni a legújabb bel- és külföldi személyautókat, nevezetesen a hazai Spartakot, a szovjet Pobiedát, a né­met Ifa-Wartburgot és a francia Re­naultot, A Mototechna n. v. ezenkívül külön­leges üzletet nyit a külföldi autóal­katrészek számára. Ez az üzlet a Mo­totechna székházában, Bratislava, Gor­kij tuca 5. szám alatt, a Nemzeti szín­házzal szemben ugyancsak e hó vé­gén nyílik meg. Tekintettel arra, hogy nálunk külföldi márkájú kocsik nagy­számban vannak forgalomban, az új autóalkatrész-üzlet iránt automobilis­táink körében igeri nagy az érdeklő­dés. (K)

Next

/
Oldalképek
Tartalom