Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-17 / 137. szám, csütörtök

VITA A MÁSODIK Öl EVES TERV irányelvtervezetéről Csütörtökön délután gyűltek össze a Keletszlovákiai Gépgyárak kassai üzemének műszaki és gazdasági dolgozói, párt- és szakszervezeti funkcionáriusai, hogy megvitassák a második ötéves terv irányelvtervezetét. Az aktíva résztvevői előtt az üzem igazgatója, Sadloň elvtárs ismertette a távlati terv kassai üzemre háruló feladatait. „Nem kicsinyek ezek a feladatok — mondotta —, de ha megtaláljuk az előfeltételek jobb kihasználásának formáit, ha üzemünk valamennyi dolgozójának észrevételeit és javaslatait valóra váltjuk, a siker nem marad el". A kassai gépgyár a második ötéves tervben bánya- és ipari berendezéseket, mezőgazdasági gépeket stb. gyárt. Az aktíva résztvevői a munka termelékenységének emelését vitatták, ameiynek az 1955. évhez viszonyítva 162 százalékot kell elérnie. Ezt az üzem műszaki fejlesztése, a munkaidő alapos kihasználása, a kisgépesltés és a műszaki-szervezési intézkedések bevezetése teszi lehetővé. Az aktíva résztvevői szóba hozták azokat a nehézségeket, amelyek egyes munkarészlegeken fékezik a termelés menetét. Ilyen az anyagellátásban fennálló hiányosság, a termelési feladatok meghatározásának a felsőbb szervek hibájából eredő késedelmes in+ízkedései. Meg kell javítani az územi szakszervezet munkáját is. A termelési értekezletek legyenek rugalmasabbak, a munkahelyeken felmerülő nehézségeket azonnal meg kell oldani. Az aktíván helyesen domborították ki a legfontosabbat: hogyan kell a második ötéves terv jelentőségéről, a feladatok teljesítéséről beszélgetni az üzemi dolgozókkal. Ezek a beszélgetések most rendszeresen egy hétig tartanak a munkahelyeken. Az üzem dolgozóinak hozzászólásait, javaslatait bizottságok dolgozzák fel, s az üzemrészlegeken ismertetik azokat. A dolgozók sok értékes egyéni kezdeményezésének érvényesülése biztosítja, hogy az üzem teljesíti feladatát, meggyorsítja a szocializmus építését. (m) A gömöri érckutatóknál A keíetszíovákiai érckutatók rozsnyói aktíváján, melyen az üzemrészlegek legjobb dolgozói is részt vetteK, az érckutatás feladatáról, nyersanyagtartalékaink felkutatásának jelentőségéről beszéltek. Megállapítottak, hogy a gömöri vasércbányászat termelése hosszú időre biztosítva van. A rozsnyói érckutatók bírálattal és önbírálattal mutattak rá azokra a hibákra, amelyek a fejlődés útjában állanak, a munkaszervezés hiányosságaira, az ügykezelés bürokratikus formáira. Rámutattak a technikusok szakismereteinek hiányosságára, ami a gépesítés egyik kerékkötője. A bányászok felszólalásaikban a gépi berendezések egyéb hiányosságaira mutattak rá. Elmondották, lyagy m'lyen nehézségeik vannak a magas szpielőlyukak fúrásánál, a fúrógépek alkatrészeinek kicserélésénél. — A termelési értekezletek nem állanak hivatásuk magaslatán — jegyezte meg Koltáš elvtárs. Nem segítenek kellően és gyorsan az előforduló bajokon. Nem érvényesül a kollektív vezetés elve sem a műszaki és gazdasági szerveknél, s a bírálat sem érvényesül kellő mértékben. Hibául rója fel az újítási javaslatok lebecsülését. Ez a dolgozók egyéni kezdeményezésének kibontakoztatását teszi lehetetlenné. Az érckutatők rozsnyói aktíváján elhangzott bírálatok rámutattak a hibákra. Az üzemrészlegeken most tovább folytatódnak a beszélgetések annak érdekében, hogy az eddigi hibákat megszüntessék s a gömöri érckutatásban teljesítsék a második ötéves terv irányelvtervezetét. (m) Ilyen ember Márton Sándor Márton Sándor Szabolcs megyéből, a rossz nyelvek szerint a bicskások hazájából származik. Alig volt még 9 éves. amikor mint pásztorfiú kezdte az életet. £s idestova már 40 esztendeje forog az állatok körül. Szolgált már grófok, bárók, nagyságos, tekintetes és nemzetes urakat. A múltban mindig az istálló volt a hálószobája. A szövetkezetnek megalakulása óta tagja és mostanáig becsületesen megállja helyét. Nem panaszkodik, nyugodtan éldegél feleségével. A rábízott 25 állatot példásan gondozza. Olyan szép fiatal jószágokat, amilyenek az övé, az egész környéken nem lehet találni. Vajon mi ennek a titka? Kérdezzük meg tőle. — A pontosság, tisztaság, rendes kezelés ennek a titka. Nagyon fontos a takarmány pontos adagolása órára, percre. Na, aztán igen fontos (talán ez a legfontosabb), hogy az ember szeresse a jószágot. Sándor bácsi pedig szereti. Ezért tudott elérni a fiatal hízómarháknál 80 deka napi átlagos súlygyarapodást. A kétéves tin'ik pedig négy és fél mázsás súlyúak. Bizony, büszke is rájuk az öreg. Sándor bácsi munkájára felfigyeltek még a kerületben is és nemrégen a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság jó munkájáért a „Példás dolgozó" jelvénnyel és dicsérő oklevéllel tüntette ki. A múlt évben ledolgozott munkaegységeire 9 ezer koronát, 10 mázsa gabonát és 9 mázsa szénát kapott. Akkora hízósertést vágott, amilyent valamikor csak a tekintetes vagy nagyságos urak vághattak. Nem is panaszkodik Sándor bácsi, csak akkor dühös és el-elkáromkodja magát, ha rossz, kiázott, vagy dohos takarmányt hoznak a jószágnak, llyer. ember tehát Márton Sándor, az örösi (királyhelmeci járás) EFSZ állatgondozója. Bartók János, Kassa A szocialista munkaverseny segítségével A szepsi járásban levő perényi szövetkezet tagjai az idén elhatározták, hogy gazdálkodásukat szocialista munkaverseny segítségével lendítik fel. Az év kezdetén nagy gondot fordítottak a termelési és pénzügyi tervek kidolgozására. Nagy súlyt helyeztek a pótjutalmazás bevezetésére és a munkanormák megszilárdítására. A HNB tagjai körzeteikben megismertették a munkatervet a földművesekkel. A tervvel nemcsak az EFSZ tagjai, hanem a szövetkezeten kívülálló egyénileg gazdálkodók is megismerkedtek, így a terv széleskörű mozgósító erővé vált a községben. A kötelezettségvállalások mozgalma is nagy méreteket öltött a faluban és így a szocialista munkaverseny is az egész község lakosainak közös ügyévé vált. Nem is csoda, hogy a terv megismertetése után 35 új belépővel gyarapodott a szövetkezet. A 35 belépő közül 14 CSISZ-tafl. A szövetkezeti tagság sorainak kiszélesítése lehetővé tette, hogy a szövetkezetben szilárd munkacsoportokat alakítsanak. A munkacsoportok között már a tavaszi munkák megkezdése előtt verseny indult. Több mint 85 hektár legelőt és rétet hoztak rendbe. Ehhez a sikerhez nagyban hozzájárult az is, hogy az ármentesítő vállalat 60 hektár rétről levezette a vizet és így 40 hektáron most más különböző mezőgazdasági növényeket lehet termeszteni. A szövetkezet tagjai nagy gondot fordítanak a tavaszi munkákra is. A tavaszi munkák megkezdése előtt 150 hektár őszi vetést megtrágyáztak és gondosan előkészítették a tavaszi vetőmagvakat. A jó felkészülésnek eredménye, hogy a tavasziak vetését a kedvezőtlen időjárás ellenére is idejében befejezték. A perényiek az állattenyésztés terén is szép. eredményeket értek el. A tejhozamot már 6,8 százalékkal emelték, úgy, hogy az átlagos tejhozam 1289 literről 1 581 literre emelkedett. A sertéstenyésztésben pedig a tervezett 60 dkg napi súlygyarapodás helyett 71 dkg-ot érnek el átlagosan. A BEADÁSI kötetezeitseg teljesítésével is jól állnak. Egész évi marhahúsbeadási kötelezettségüket már eddig 75 százalékra teljesítették. Ezenfelül 31 mázsa marhahúst adtak állami felvásárlásra. A szövetkezet az első negyedévre tervezett 272 ezer korona helyett 200 ezer koronára csökkentette a termelési kiadásokat. A bevételt pedig 117 ezer koronáról 134 ezer koronára emelte. Az említett szép eredmények elérésében a helyi pártszervezet nagy segítséget nyújtott a szövetkezetnek. Lukács Sándor, Kassa. A Vorosin-mődszer alkalmazása A bratislavai Béke-üzemben Első ötéves tervünk idején, 1949-ben épült fel a bratislavai Béke-üzem, az egylik legkorszerűbb műsel.yemfonalat termelő gyárunk. Az üzem dolgozói az új gyár fennállása óta szép eredményeket értek el és most arra törekednek, hoyy fokozzák munkájuk termelékenységét. Az elkövetkező Időszakban figyelmüket arra összpontosítják, hogy fokozzák a gépek forgási sebességét, jobban kihasználják a gépberendezéseket é6 a tervnek megfelelően több és jobb minőségű árút állítsanak elő. Megszüntetik a nehéz testi munkát és mindenütt ahol csak lehetséges, a termelésben gépeket alkalmaznak. Nagy figyelmet szentelnek a technológiai előírások pontos betartásának és Á nyitrai kerület szövetkezetei az ötéves terv megvalósításáért Néhány napja csak, hogy megjelent a CSKP Központi Bizottságának irányelvtervezete a népgazdaságfejlesztés második ötéves tervére vonatkozólag. Ez a tervezet nagy érdeklődést váltott ki nálunk, a nyitrai kerületben is, hiszen az életszínvonal emelését, a jólét növelését célozza falvainkon, városainkban egyaránt. Üzemeinkben tehát az EFSZeinkben gépállomásainkon, az egyéni gazdaságokban dolgozók körében lelkes mozgalom indul az irányelvtervezet elfogadásáért. Szövetkezeteinkben például szebbnél-szebb tervek születnek, új termelési módszerek honosodnak meg. hogy a termelési tervek számai élő valósággá váljanak. Mint ismeretes, a mezőgazdasági termelés fellendítése ma döntő láncszeme a szocializmus építésének amit mezőgazdasági dolgozóink nagy többsége már megértett és tudja, hogy a szocializmust maga a nép építi és saját magának építi. Nem várhatunk csodát, szívós kitartó munkával saját magunk teremthetjük meg a jobb életet. A munka nyomán, saját kezünk és fáradságunk nyomán lesz több kenyér, hús, tej. cipő. ruha, lakás és minden egyéb, ami a dolgozó életét szebbé teszi. Mielőtt azonban az irányelvtervezet 6zoros tárgyalására térnénk át, szükséges visszapillantanunk kerületünk EFSZ-einek az első negyedévben elért sikereire, vaion milyen előfeltételeket teremtettek az előirányozott hozamok és hasznosság növelésére. Ha a tavaszi munkák első szakas?a menetét vizsaáHuk. szembeötlő változásokat észlelhetünk a munkák elvégzése terén. Jóllehet a kedvezőtlen, hideg időjárás nagyban befolyásolta a munkák megkezdését mégis^ április l-ig szövetkezeteink 190 ha tavaszi búzát, 5564 ha tavaszi árpát, 330 ha zabot és 70 ha tavaszi takarmánykeveréket tettek a földbe. Ez annyit jelent hogy szövetkezeteseínk taqjai ez idén qondosabban felkészültek a tavaszi munkára s ennélfogva folyamatosan jó minőségű munkát végeztek a földeken. Pártunk központi bizottságának iránvelvtervezete a növénytermelés mellett számol az állattenyésztés fej. lesztésével olyképpen, hogy 500 kg-ra irányozta elő a vágómarhák átlagsúlyát, 2230 literre a tehenek tejhozamát. Mindezt azonban a nyitrai kerületben nem leinnénk képesek valóra váltani, ha szövetkezeteink nem fordítanának nagyobb figyelmet a beruházási építkezések tervének teljesítésére. Az állattenyésztés, mint ismeretes, csupán a közös istállókban vihető keresztül eredményesen. Gondovón, a lévai járás egyik községébtn például éppen a közös istállók hiánya fékezi a belterjes gazdálkodás sikeres folytatását. A szövetkezet vezetősége azonban az idén már nagyszerű tervekkel és lelkes igyekezettel mozgósította a tagságot a mezőgazdasági épületek építésére, úgyhogv még ebben az évben egy új tehénistálló mellett sertésólat és fiaztatőt ad á. rendeltetésének. Kerületünkben egyébként az év elejétől 44 szövetkezet látott hozzá «z istállók építéséhez. Az építkezések ütemét illetőleg azonban közel sem lehetünk megelégedve. Igen lassan haladnak a munkák leginkább a verebélyi. nyitrai és még egynéhány járásban. Ezzel szemben Léván, Tapolcsányiban. Párkányban és Komáromban, vrlamint Vágsellvén szép eredménveket mutathatnak fel. Az elmaradozó járásokban az építkezési bizottságok nem kielégítő rugalmassáqa nvomia rá bélyegét a tervek teliesítésére. Tehát nem árt. ha a JNB tanácsa következetesebben foglalkozik majd a beruházási építkezések kérdésével ami nyilván meggyorsítja az építkezés ütemét. Kerületünk szövetkezeteiben most hatalmas munka folyik mind az építkezések, mind a növényápolások sikereiért de nem feledkeznek ám meg a kötelezettségvállalások teljesítésérő' sem, mert ez az egyedüli módja a szövetkezeti tagság jólétének. Lássuk tehát, miképpen váltják valóra év elején tett vállalásukat: tejből eddig 161970 litert 311 947 korona értékben, tojásból 141076 darabot ľ 49 295 korona értékben míg sertéshúsból 55 623 kilogrammot 841.111 Kčs értékben adtak közellátásunknak. Nem csoda ezután, ha EFSZ-eink az elsó negyedévre előirányozott 39 milió 55 ezer korona helyett 41 milió 112 ezer korona bevételre tettek szert és mintegy 2.057.000 koronával túlteljesítették az előirányzott tervet. E sikerekben túlnyomórészt az ögyallai, nyitrai. surányi, vágsellyei, zselízi és bánovcel járások osztoznak, míg a tervezett bevételeket a galgóci, komáromi, lévai stúrovoi, érsekújvári és aranyosmaróti járások közel sem teljesítették. Mindenesetre a termelési feladatok nem kielégítő biztosítása aztán más formában, a begyűjtési terv nem teljesítésében mutatkozott meg. Ezzel magyarázható az a tény, hogy kerületünk 78 szövetkezete nem volt képes annyi anyagi eszközt biztosítani hogy fedezze a munkaegységekre járó pénzösszeget. Ilyen szövetkezetekkel az ögyallai és a galgóci járásokban találkozhatunk, ahol maga a járási nemzeti bizottság is kevés figyelmet fordít a szövetkezetek szervezeti és gazdasági eletének megjavítására. Mint ismeretes, a nyitrai kerületben az év elejétől több új szövetkezet is alakult, ahol aránylaq iól folynak a munkák és minden feltétel megvan sikeres fejlődésükre. Az irányelvtervezetet ezek a szövetkezetek aondosan megtárgyalták és a tagok, látva az ú.i táviátokat, lelkesen dolgoznak, hoay minél szebb eredményeket érhessenek el. Szombath Ambrus, Nyitra I igyekeznek a munk-. .. amatokat lényegesen lerövidíteni. A munkahelyeken rendet tartanak és a jövőben még nagyobb figyelmet szentelnek a termelés kultúrájának. Ebben az üzemben Simkovics elvtárs, a kordanyagot gyártó gépek mestere Vorosin módszere szerint dolgozik. E munkamódszer alkalmazásában versenyre hívta ki a Béke-üzem valamennyi dolgozóját. Simkovics elvtárs munkáját tervszerűen, pontosan az előírások szerint végzi. Megelőzi az orsózógépekné! az üzemzavarokat, mégpedig úgy, hogy naponta felülvizsgálja az orsórendszereket és motorokat. Az elhasznált alkaltrészeket gyakran cseréli nem vár arra, míg a gépeknél dolgozó munkás erre felhívja figyelmét. Munkáját pontosan tervezi: minden egyes beosztottja mindennap tudja, mi a teendője. Simkovics mester csoportjának tagjai ügyelnek arra, hogy a fonalak ne szakadozzanak. A por lerakodása az orsógépeken nagy mértékben növeli a szakadások 6zámát. Ezért harcot indítottak a por ellen és minden munkahelyet igyekeznek portalanítani és rendben tartani. A bratislavai Béke-üzemben Vorosin módszerének alkalnv sa nagy mértékben hozzájárul a munkahely kultúrájának növeléséhez. Például arra serkent, hogy javítsuk meg mindenütt, ahol új berendezések vannak és új gépekkel dolgoznak a munkafeltételeket. HT. SZÉNFEJTÉS VÍZSUGÁRRAL A karvinnái Csehszlovák Hadsereg Nagybánya első szakaszán sikeresen folytatják a vízsugárral való szénfejtést. A vízsugárvetőt (Hydromonitor) Karel Vatolik mérnök, a prágai Bányagépesitő Intézet dolgozója irányítja. Az intézetben készített hydromonitor-szerkezet kifogástalanul dolgozik. Hatalmas dübörgéssel veti a vékony vízsugarat a bányafolyosóra. Egy percen bellii 2000 liter vizet lövell ki 40 atmoszféra nyomással. A vízsugár olyan erős, hogy nyomásának még az 50 cm vastag kőréteg sem tud ellenállni, melyet szétzúz és a szénnel együtt I a gyűjtőhelyre visz. Az első három kísérleti műszak megerősítette, hogy a vízsugárral való szénfejtés bevezethető bányáinkban. Karel Vatolik mérnök, a prágai Bányagépesitő Intézet dolgozója megmagyarázza Adolf Táček bányásznak és František Mrázeknek. a karvinnái Csehszlovák Had*, reg Nagybánya első szakasza vezetőjének, hogyan kell kezelni a hydromonitort és hogyan kell az erős vizsugarat a szénfalra irányítani.