Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-17 / 137. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. május 17. csütörtök 30 fillér IX. évfolyam, 137. szám. ELÉRKEZETT A TETTEK IDEJE A LESZERELÉS KÉRDÉSÉBEN / Á lefegyverzés ma a legfontosabb nemzetközi probléma. Megoldásának messzeható jótékony következményed lennének az összes nemzetek életében és a haladás terén is számos más nyitott nemzetközi kérdés megoldásában. Az egész világ emberisége vágyódik az után, hogy létrejöjjön a nemzetközi megegyezés a kiterjedt, leszerelésről, a tömegpusztító fegyverek betiltásáról. Az Egyesült Nemzetek Szervezete illetékes szerveinek minden tárgyalása e kérdésben magára vonja az emberiség éber és állandó figyelmét. Az ENSZ leszerelési albizottságának legutóbbi londoni ülése, amely május elején fejeződött be, megint csak eredménytelen volt, mivel a nyugati hatalmak képviselői elutasították hozzájárulásukat a leszerelés kérdéseiben még a legszerényebb megegyezéshez is, mégpedig nemcsak az atomfegyverek, hanem a szokásos fegyverek és a hadseregek létszáma tekintetében is. A leszerelési albizottság tárgyalásait a gyakorlatban az jellemzi, hogy a nyugati hatalmak „visszalépnek" saját javaslataik megvalósításától is abban a pillanatban, amikor a Szovjetunió kész őket elfogadni. Legutoljára a szokásos fegyverzet csökkentésére vonatkozó javaslat esetében történt így. Ma azonban az a valóság, hogy a nemzetközi kapcsolatokban enyhülés állott be, hogy felszámolták a háború egyes veszélyes tűzfészkeit, hogy Európában és Ázsiában megoldottak egyes komoly problémákat. Számos állam kapcsolatai megjavultak, és a nemzetközi együttműködés napról napra javul. A nyugati országok egész sorában az utóbbi időben jelentős mértékben megerősödött a nemzetközi barátság híveinek pozíciója, míg a háború követőinek pozíciója szemmel láthatóan gyöngült. így olyan helyzet alakult ki, amikor a leszerelésről való tárgyalások szemmel láthatólag nem felelnek meg azoknak az eredményeknek, amelyeket a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló igyekezet terén elértünk. Ez az ellentmondás, amely a leszerelés kérdéseiben folytatott tárgyalások eddigi eredményei és a tárgyilagos nemzetközi fejlődés között mutatkozik, abból az alapvető okból keletkezett, hogy a hatalmas fegyvergyárosok monopóliumai nyugaton, amelyek a lázas fegyverkezés során mesés nyereségekre tesznek szert, nem akarják elveszteni a kedvező „üzletet" és a nyugati hatalmak kormányait arra kényszerítik, hogy utasítsanak vissza minden ésszerű lépést a leszerelésről folytatott tárgyalások során. Az ilyen irányzat különösen érezhetően mutatkozik meg az Amerikai Egyesült Államokban és az ellenőrzése' alatt álló szervezetekben — az agresszív Északatlanti Tömbben. E paktum vezető tényezői arra ösztönzik a tagállamokat, hogy a legnagyobb mértékben fejlesszék a fegyverkezést. E szerencsétlen politikában jelentős hozzájárulás az úgynevezett külföldi segítség programja, melyef az USA kormánya valósít meg. Amikor ez év március 19-én Eisenhower. elnök előterjesztette e „segítség" idei programjavaslatát, kitűnt, hogy nem egészen 5 milliárd dollárból annak több mint kétharmad részét, vagyis 3 milliárd dollárt kizárólag a katonai „segítség"-re szántak, vagyis a kapitalista országok hadseregeinek felszerelésére és felfegyverzésére. Még május 14-én Wilson, amerikai hadügyminiszter az USA szenátusának külpolitikai bizottsága előtt nagyon kétes érvekkel védelmezte ezt a javaslatot. A nemzetközi közvélemény előtt, amelynek döntő többsége azt követeli, hogy fejezzék be a fegyverkezési versenyt és hogy az ehhez szükséges eszközöket az államok népgazdaságának békés fejlesztésére fordítsák, ma felvetődik ^z a sürgető kérdés, mit kell tenni abban a helyzetben, amikor a nyugati hatalmak kormányainak állásfoglalása lehetetlenné teszi a megegyezést a leszerelés kérdésében. A Szovjetunió, amely már a második világháború befejezése óta türelmes és következetes harcot folytat a tömegpusztító fegyverek betiltásáért és a leszerelésért, a mostani körülmények közepette, amikor a leszerelés kérdése újból zsákutcába jutott, a leghelyesebbnek tartja a gyakorlati tetteket annak érdekében, hogy ez a probléma a holtpontról tovább jusson, és a Szovjetunió újból, most már harmadszor kezdi meg fegyveres erői létszámának csökkentését. A Szovjetunió nemzetvédelmi miniszterének, Zsukov marsallnak 1955. július 31-én kiadott parancsával az Ausztriát megszálló szovjet katonaság 40 ezer tagját hazájukba vailó visszatérésük után azonnal leszerelték. A szovjet kormány 1955. augusztus 13-i határozatával a Szovjetunió 1955. december 15-ével fegyveres erőinek létszámát 640 ezer fővel csökkentette. A szovjet kormány ez év május 14-i nyilatkozata azt jelenti, hogy a Szovjetunió 1957. május l-ig hadseregének Jétszámát további 1 200 000 fővel csökkenti. Ezzel arányban megvalósul a szárazföldi hadsereg, a légihaderők és a tengerészeti haderők fegyverzetének csökkentése és az állami költségvetés katonai célokra szolgáló összegeinek csökkentése. Ez tehát azt jelenti, hogy a Szovjetunió nem egészen egy éven belül fegyveres erőinek létszámát 1 880 000 fővel csökkenti, mégpedig abban az időben, amikor az USA visszautasít mindenféle ésszerű megegyezést a leszerelés kérdésében. A Szovjetunióhoz hasonlóan az európai népi demokratikus országok is megkezdték fegyveres erőik részbeni leszerelését a múlt évben, tehát abban az időben, amikor a nyugat-európai államok gyakorlati szempontból a kisujjukat sem mozdították a leszerelés érdekében. A Szovjetunió gyakorlati lépései a leszerelés terén, főleg a Szovjetunió kormányának legutóbbi döntése arról, hogy hadseregének létszámát 1 200 000 fővel csökkenti, porrá zúzták a nyugati nagyhatalmak egész érvelését, amely abból állott, hogy nem a nyugat, hanem a Szovjetunió az, mely nem akar leszerelni. A nyugati politikusok közül hirdethetie még ezután valamelyik is ezt a hazugságot? És „a szovjel fegyverkezés" ürügye alatt fékezheti-e a leszerelésről folytatott tárgyalásokat és nagyíthatja-e saját fegyverkezési számításait? A szovjet kormánynak a harmadik és eddig a Szovjetunió fegyveres erői létszámának legnagyobb méretű csökkentéséről szóló döntése tekintet nélkül a nyugati hatalmak szemmel látható akadékoskodására abban, hogy a leszerelés problémájában megegyezés jöjjön létre, a leszerelés ellenzőit nagyon kényes helyzetbe hozza. A kifogá(Folytatás a 2. oldalon) A franci

a államférfiak Moszkvában Moszkva, május 15-én a délutáni órákban fogadta a Francia Köztársaság képviselőit: Guy Mollet kormányelnököt, Christian Pineau külügyminisztert és kíséretüket. A vnukovi repülőteret szovjet és kék-fehér-piros francia lobogók díszítették. Gyönyörű, napos idő volt és így a repülőgép pontosan érkezett. Hat óra előtt néhány perccel — moszkvai időszámítás szerint — a repülőtér felett szokatlan alakú négymotoros Armanac jelzésű repülőgép jelenik meg, amely az Air-France társaság tulajdona, kört ír le a repülőtér felett és leszáll. A repülőgép a leszállás után a repülőtér épülete felé halad, ahol már összegyűltek a szovjet kormány képviselői: Bulganyin, Molotov, Kaganovics, Pervuhin elvtársak, továbbá a szovjet közélet képviselői, valamint a diplomáciai testület, a szovjet és a külföldi* újságírók. Elsőnek Guy Mollet miniszterelnök száll ki a repülőgépből, utána Pineau külügyminiszter, valamint a küldöttség többi tagja és üdvözlik a fogadtatásukra siető szovjet vezetőket. A fogadtatás után Guy Mollet miniszterelnök fogadja a díszszázad parancsnokának jelentését. Ezután a francia himnusz, a Marseillaise, valamint a Szovjetunió himnuszának hangjai hangzanak fel. Guy Mollet minisz(Folytatás a 3. oldalon.) A második ötéves terv nagy célkitűzései )GGG0©OOOO©0©OOOOOO(1 3OO00OOOOOOOGGGOOGGGOOOOOOOOOOOOOOO0OOOO0O0OOOOO0OO0OOO A TŔINECI V. M. MOLOTOV VASMŰVEK cseh és lengyel nemzetiségű kohászai is nyilatkoztak a második ötéves terv irányelveire vonatkozóan. Antonín Kozler mester és Kari Henacz olvasztár munkacsoportja „C" műszakban kiszámította, hogy az ércek és a mészkő osztályozásával a napi termelést tartósan 10 tonna acéllá kovácsolható vassal és ugyanilyen mennyiségű hematittal növelhetik. A többi műszakban dolgozók is hozzájárultak ehhez és a napi normát 15 tonnával megszilárdították. A MORAVSKÉ BUDÉJOVICE-I TRAKTORÄLLOMÄS dolgozói a második ötéves terv irányelvtervezetével kapcsolatban kijelentették, hogy ez idén a szövetkezetben 15 hektárnyi területet művelnek meg. Örömmel üdvözölték az irányelvtervezet azon részét, amelyben arról van szó, hogy a gép- és traktorállomásokat újabb mezőgazdasági gépekkel látják el. A KLADNÖI KONYEV KOHÖMÜ acélművesei a CSKP KB irányelvtervezete alapján a második ötéves tervben 46 százalékkal növelik az acéltermelést. Hogy ezt elérhessék, számos újítási javaslatot valósítanak meg a munka gépesítésére, a daruk korszerűsítésével pedig az időveszteséget csökkentik. Az acélüzem technikusai úgy segítenek az olvasztóknak, hogy a VII. sz. nagyolvasztót átépítik gázfűtésűre. Ezenkívül a kemence tartósságát hűtőberendezéssel biztosítják s ezt az év végéig üzembe helyezik. VlCSÄP - APÄTIN nyilvános gyűlés keretében tárgyalták meg a CSKP KB irányelvtervezetét. A gyűlésen határozatot fogadtai el, amely a mezőgazdasági termelés lényeges növeléséről szól. így pl. a kukorica vetésterületét az Í955. évhez viszonyítva az ötéves terv folyamán 60 százalékkal, a burgonya hektárhozamát 28,4 százalékkal növelik. Az állattenyésztési termelésben feladatul tűzték ki az állatállomány számának és hasznosságának növelését. Gondot fordítanak a legfontosabb mezőgazdasági munkák gépesítésére is. így pl. a gabonafélék vetését 94,6 százalékra, a cukorrépa, burgonya és szemestermény betakarítását pedig 150 százalékkal nagyobb mértékben gépesítik, amint 1955-ben Ezenkívül 1960-ban 87,220 tonna istállótrágyát termelnek, ami 22 százalékkal több, mint 1955-ben. A műtrágya használatát 33,4 százalékkal növelik. Falvaink „fehérarany"-bányái 400 vagon cukorrépa terven felül A vágsellyei járásbeli Tornóci Állami Gazdaságban e tavasszal 72 hektárral több területet vetettek be cukorrépával, mint a múlt éven. Tavaly hektáronként átlag 326 mázsa cukorrépát nyertek. Ez idén magasabb átlagtermést akarnak elérni, s ősszel több mint 400 vagon cukorrépát akarnak beadni terven felül. A Sárosfai Állami Gazdaság földjein nagy ütemben folynak a növényápolási munkák. A cukorrépa első kapálását 50 hektáron elvégezték. A 20 hektár takarmányrépát is bekapálták már. A napokban sor került a répa egyelésére. Eddig 23 hektárt egyeltek ki. E munkából a fiatalság és az asszonyok is nagy részt vállaltak magukra. Álló Ferenc, Sárosfa, A sabinovi járásban ez idén több cukorrépát termelnek A múlt évben a sabinovi járásban kb. 5—6 hektárnyi területen termesztettek próbaképpen cukorrépát. Lipanyban egy hektárról 215 mázsa cukorrépát takarítottak le, amiért 8 ezer koronát kaptak. Ennek alapján ez idén már 3 hektárnyi területet vetettek be cukorrépával. Példájukat követték a sabinovi, gregorovcei és más szövetkezeti tagok is. így ez idén a járás EFSZ-eiben és az egyénileg gazdálkodó földművesek földjein 48. hektárnyi területet vetettek be cukorrépával. Érsekújvári paprika az Egyesült Államokba Az érsekújvári Kárpátia üzem, mely édes piros paprikát dolgoz fel, a határokon túl is ismert jó minőségű gyártmányairól. Már néhány éve az Amerikai Egyesült Államokba, Angliába, a Német Szövetségi Köztársaságba, Ausztriába, Svédországba és Franciaországba szállítja a piros paprikát. A második félévben 17.5 vagon piros paprikát szállítanak külföldre. A feladat teljesítésében sikerrel vesz részt az üzem egész kollektívája. Ürge Ferenc fömolnár a malmok kapacitásának teljes kihasználásával naponta 16 mázsa piros paprikát őröl meg. Új csehszlovák úszódaru Az unicei gépüzem dolgozói 22 országba szállítanak nehéz gépi berendezéseket, hatalmas kotrógépeket és darukat. A második negyedévben megkezdték az új típusú 3—6 tonna teherbíróképességű úszódaruk gyártását. Az új típusú daru szerkezete hegesztett alkatrészekből áll és a hajókon egy körbefutó sínpáron nyugszik. Szén, érc és darabáru rakodására használják. Két szövetkezet versenye Négy hét telt el azóta, hogy a diószegi és a vizkeleti EFSZ az egész évi szocialista munkaversenyre szerződést kötött. Mind a két szövetkezet kötelezi magát az agrotechnikai határidő pontos betartására, a munkák mielőbbi elvégzésére, de főképpen a hektárhozamok állandó fokozására. Ügy látszik a diószegiek a versenyt komolyabban veszik. A kukoGÉPPEL SARABOLTAK A Trnavai Cukorgyár gazdaságában a múlt évben átlag 403 mázsa cukorrépa termést értek el hektáronként. Az idén a múlt évihez viszonyítva kétszeresére növelték a vetésterületet, s elhatározták, hogy hektáronként 52 mázsával több termést érnek el a tervezettnél. A cukorrépa első sarabolását traktorvontatású 8-szoros kapálógéppel végezték. fica vetését 133 hektáron még május ttiásodik napján elvégezték. A 133 hektárból 78 hektáron négyzetesen vetették el a kukoricát. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta A hontfüzesgyarmati szövetkezet megkezdte a dohánypalánták kiültetését. Ezt a munkát a szövetkezet asszonyai végzik. Két csoportban dolgoznak. A csoportok versenyre keltek egymással. A hét első napjaiban már 2 hektáron ültették ki a dohánypalántákat. Pompos Lajos, Hontfüzesgyarmat Nagy jövedelemre számítanak A nagykövesdi szövetkezet idejében végezte el a tavaszi munkákat. Szépen ki is zöldült már a határuk. A szövetkezet tagjai megtettek minden tőlük telhetőt, hogy gazdag legyen a termés. Nagy jövedelemre számítanak a kertészetből is. A ma még gyenge palánták a szövetkezeti tagok szorgos keze nyomán nehéz ezresekké válnak. A birkanyírásra ip rövidesen sor kerül. A szövetkezeti tagok szerint a múlt évi 3 kg gyapjú helyett, most átlagosan 5 kg g>^?jút ad minden birka. Illés Bertalan, Bacska v.