Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-16 / 136. szám, szerda

Szlovákia 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervének irányelvtervezete (Folytatás a 6. oldalról) zóan az elintézés érdekében interve­niálnak és sürgetnek stb. így a terme­äés támogatása helyett megkötik a ter­melésben dolgozók kezdeményezését. A bürokratikus centralizmus leginkább a tervezésben, az anyagi-műszaki ellá­tásban. a pénzellátásban, a beruházási felépítés megszervezésében mutatkozik meg. A CSKP KB határozata ezért fon­tos feladatként tűzi ki a bürokra­tikus centralizmus erős elemeinek leküzdését, az összpontosított irányí­tás és az alulról jövő legszélesebb­kcrű önállóság és kezdeményezés közti összhang megteremtését, és in­tézkedéseket állapit meg a szlovák nemzeti szervek jogkörének növelé­sével kapcsolatban is. Ezen irányelv teljesítése során szem előtt kell tartani a tervezés szükséges összpontosításának elvét. Ez feltétlenül szükséges a népgaz­daság arányos fejlesztésének bizto­sítása szempontjából. Ugyanakkor azonban megfelelő módon meg kell oUani a decentralizálás kérdését is és a lehető legnagyobb mértékben k: kell használni az alulról jövő kez­deményezést és önállóságot, s így biztosítani az operatív irányítást és a fogyatékosságok kiküszöbölését. Az alacsonyabb fokú szervek jogköre alá kell rendelni a gazdaság olyan szakaszait, amelyeknél szükséges az ezen szervekkel való közvetlen kap­csolat. Ez főleg a nemzeti bizottsá­gokra vonatkozik. De az ezen szer­pk által eddig is irányított ágaza­té <ban gondoskodni kell a nemzeti bizottságok jogkörének és önálló döntési lehetőségének fokozásáról, ki kell küszöbölni azt, hogy a maga­sabb fokú szervek részletesen meg­határozzák az egyes feladatokat. Ez irányban például sorra kell kerülnie, arra, hogy lényegesen leegyszerűsít­sék a beruházási építkezést szolgáló tervezési és költségvetési dokumen­táció kidolgozásának és jóváhagyá­sának folyamatát. Szükség van to­vábbá a mezőgazdasági és a helyi gazdálkodási stb.. tervezés további leegyszerűsítésére is. A decentrali­zálás során azonban szem előtt kell tartanunk az érem másik oldalát is, hogy ugyanis a decentralizálás nem­csak jogokat és lehetőségeket je­lent, hanem egyben a gazdaság alá­rendelt ágazatainak fejlődéséért járó felelősség fokozását is. A múlt napokban nyilvánosságra hozták a CSKP második országos konferenciája elé terjesztendő irány­elvtervezetet. Az irányelvek alapján dolgozzák ki szélesebb mértékben az egyes minisztériumok, megbízotti hi­vatalok, központi hivatalok és kerü­leti szervek a második ötéves ter­vet. A köztársaság 1956—1960-as nép­gezdaságfejlesztési tervének felada­tai rendkívül igényesek. * * « E feladatok sikeres teljesítése altó! függ, hogyan tudjuk megszer­vezni és kifejleszteni a dolgozók kez­deményezését, hogy a terv feladatai­nak teljesítését naponta ellenőriz­zék, figyelemmel kísérjék, és szer­vezett munkaversenyt folytassanak. Másodsorban attól is függ a siker, hogyan fogjuk a dolgozók anyagi ér­dekeit egybekapcsolni e terv igényes feladataival és célkitűzéseivel. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eredményeiről a tagság tömegei között jelenleg fclyó vita nagyszerű kiindulópont ah­hoz, hogy megvalósítsuk további szo­cialista országépltésünk nagy cél­kitűzéseit. A pártélet és a pártmunka irányí­tása lenini normáinak következetes érvényesítése és betartása megsok­szorozza a kc«.imunisták kezdemé­nyezését és energiáját, pártunk szer­vező erejét. Pártunk és közéletünk terebélye­sedő demokratizálása igen kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy még nagyobb mértékben érvényre jusson az országépítés további időszakában népünk rendkívüli tehetsége és mun­kaszeretete. Pártunk és közéletünk demokrati­zálása, aminek legfőbb vonása az állandó és félelem nélküli alulról jövő bírálat és a felülről gyakorolt önbírálat, marad a vezető szervek és funkcionáriusok mindennapi kapcso­lata a dolgozó tömegekkel lehető­vé teszi azt, hogy még inkább el­nyerjük a pártonkívüli tömegek ro­konszenvét és aktív segítségét, még jobban megszilárdítsuk népünk erköl­csi-politikai egységét. Dolgozóink nagy figyelemmel fo­gadták a második ötéves terv nyil­vánosságra hozott irányelvtervezetét. Az üzemek, a falvak dolgozói a párt kerületi és járási szerveiben, a tö­nicgszervezetekben, a nemzeti bi­zottságokban, a vállalati és vállalaton belüli szervekben dolgozó elvtársak a második ötéves terv javaslatának kidolgozása során értékelni fogják eddigi munkánkat, bírálni fogják munkánk eddigi színvonalát a nép­gazdaság tervezésében és irányításá­ban. Törekedni fognak arra is, hogy a terv segítségével határozottabban mozgósítsák az anyagi és más erő­forrásokat, az egyes kerületek és já­rások felépítési ütemének meggyor­sítása érdekében. A második ötéves terv irányelvter­vezetével kapcsolatos vita és a dol­gozók közvetlen részvétele ebben a vitában hozzájárul ahhoz, hogy a népgazdaság egyes szakaszain a ja­vasolt fejlesztési tervezet hibáit ki­küszöböljük, feltárjuk a tartaléko­kat, Ez a vita hozzájárul ahhoz is, hogy fokozhassuk az országépítés ütemét, gazdaságosabban, hatéko­nyabban kihasználhassuk a második ötéves terv céljaira tervezett esz­közöket. A széleskörű vita megmu­tatja egész népgazdaságunk további fellendítésének, a dolgozó nép élet­színvonala emelésének, a szocialista tábor egyes országai gazdasági együttműködésének és a világbéke megőrzéséért folytatott harc távla­tait. Ezeken az utakon haladva sike­resen mozgósíthatjuk dolgozóinkat arra, hogy segítséget nyújtsanak a köztársaság és Szlovákia felépítése második ötéves tervének kidolgozá­sában, és a terv igényes feladatainak teljesítésében. A sajtóban, az aktívákon, az üze­mekben, a nemzeti bizottságokban, a pártszervekben és a járásokban, a tudományos kutató intézetekben meg kell vitatni további országépltésünk fő célkitűzéseit, mint amilyen a ne­hézipar, a nyersanyagforrások előny­ben részesített fejlesztése, a mező­gazdasági termelés növelése. A vita azzal válik nagy jelentősé­gűvé, hogy a dolgozók, a pártszervek és szervezetek, a tudományos intéz­mények javaslatokat nyújtanak be, hogyan lehetne csökkenteni a beru­házási építkezés költségeit, hogyan lehet lerövidíteni az építkezések ide­jét, lényegesen leegyszerűsíteni a tervezés és a pénzelés rendszerét, hogyan lehetne jobban megszervez­ni és kihasználni műszaki dolgozóink és újítóink tapasztalatait, a kutatási munka eredményeit, az üzemi tech­nika gyorsabb iramú fejlesztése, a termelés és a munkatermelékenység gyorsabb ütemű növelése érdekében. Szlovákiában meg kell vitatnunk azt is, hogyan akadályozzuk meg kü­lönösen az általános iskolák kiépíté­sével a tanítás több turnusban való megtartását. 1960-ig különösen ott kell behoznunk a- iskolák építése terén mutatkozó lemaradást, ahol az iskolaköteles ifjúság gyors növe­kedése következtében három tur­nusban tanítanak. mint például sok fontos ipari központban: Považ­ská Bystricán, Partizánskeban, Brez­nóban, Bratislavában, Érsekújváron, Füleken, Kysucké Nové Mestőban és a kerületi székhelyek többségében, Nyitrán, Besztercebányán, Žilinán stb. Meg kell vitatni és intézkedéseket kell javasolni azzal kapcsolatban, ho­gyan használjuk ki leghatékonyabban az egyes szakaszok felépítésére a terv­ben meghatározott anyagi eszközöket. A célszerű tipizálás, a tervek idején való elkészítése és az építkezések elő­készítése segítségével le kell rövidíte­nünk až iskolai épületek felépítésének idejét. Továbbá az építkezéseken ér­vényesíteni kell a gazdaságosság el­vét, gondoskodni kell az építkezési anyag folyamatos szállításáról, és a helyi építkezési anyagok kiaknázásá­ról, valamint a lakosság Önkéntes se­gítségének jó megszervezéséről. A dolgozókról való gondoskodás te­rén nálunk az egyik legégetőbb kérdés a lakásépítés. Elvtársaink a lakásegy­ségek nagy hiányával küzdenek majd­nem valamennyi járási és kerületi székhelyen. Sok esetben azért is, mert kerületi és járási pártszerveink és ä nemzeti bizottságokban dolgozó elv­társaink hiányosan ellenőrizték a be­ruházók, az építkezési szervezetek és a tervezőirodák feladatainak teljesíté­sét. A lakásépítkezésről szóló vitának el­sősorban arra kell irányulnia, hogy eredményei segítségével meggyorsít­suk a lakásépítés iparosítását, az ed­diginél jobban gépesítsük azt és kibő­vítsük az alapvető építkezési anyagok termelését, felhasználjuk az újfajta építkezési anyagokat, mint amilyen a tufa, és a tufitok. A mezőgazdasági termelés tervezett növelésének biztosításával kapcsolatos vita súlypontja falusi pártszervezete­inkben, egységes földművesszövetke­zeteinkben, az állami birtokok dolgo­zói és a kis- valamint a középparasz­tok tömegei között lesz. A mezőgazdasággal kapcsolatom tervjavaslat összeállítása előkészüle­teinek ezen időszakában milyen fela­datok hárulnak falusi és járási párt­szervezeteinkre? Elsősorban meg kell ismertetniük a szövetkezeti tagokkal, a kis- és kö­zéDparasztokkal a szocialista ország­építés további feladatait, a mezőgaz­dasági termelés fellendítésére vonat­kozó terv feladatait, amelyek telje­sítése segítségével jelentős mértékben kiküszöböljük a mezőgazdasági és az ipari termelés fejlődése közötti arány­talanságot. Beszélünk velük arról is, hogy 1960-ig el akarjuk érni, hogy a mezőgazdaságban až egységes földmű­vesszövetkezetek tag- és földalapjának kiterjesztésével, új szövetkezetek ala­kításával teljes túlysúlyba kerüljön a szocialista szektor, hogy így befejez­zük a szocializmus felépítését orszá­gunkban és minden szövetkezeti tag, kis- és középparaszt számára meg­teremtsük a jólét feltételeit. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatai fel­becsülhetetlen jelentőségűek a szovjet ország gazdasági erejének fejlesztése szempontjából, de felbecsülhetetlen jelentőségűek az egész béketábor, és így a mi köztársaságunk gyors iramú gazdasági fellendülése szempontjából is. A szocialista világrendszer országai gazdasági terveinek összehangolása lehetővé teszi maximális mértékben kifejleszteni ezen országok gazdasá­gát, s ugyanakkor biztosítani az egész szocialista rendszer érdekeit. Ez a szocialista rendszer öönállóságét és ezen országoknak a kapitalista piactól való függetlenségét fejezi ki. A köztársaság 1956—1960-as nép­gazZdasägfejlesztési tervére vonatkozó irányelvekben kitűzött feladatok meg­valósításával országunk jelentős mér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy a szo­cialista világrendszerhez tartozó álla­mok megoldják alapvető gazdasági fe­ladatukat, vagyis hogy történelmileg rövid idő alatt megelőzzék a kapitalista országokat az egy főre eső termelés­ben. Ežzel kapcsolatban rá kell mutatni a szovjet nép határozott akaratára, hogy teljesíti a XX. kongresszus ha­tározatait. Ezen határozatok teljesíté­se biztosítja a Szovjetunió nagy te­kintélyének további növekedését az egéz haladó emberiség százmilliós tömegei között és a nemzetközi po­litika bonyolult kérdéseinek megoldá­sában növeli súlvát. A feladatok |ldozatkész teljesítésé­vel szocialista' országépítésünk továb­bi időszakában, a Szovjetunió sokol­dalú segítségével és a béketábor or­szágainak együttműködésével hazánk­ban a második ötéves terv során ki­építjük a szocializmus anyagi — mű­szaki alapját. A CSKP alapítása 35. évfordulójának ünnepségei Bratislavában Csehszlovákia Kommunista Pártja alapításának 35. évfordulója alkalmá­ból hétfőn, május 14-én Szlovákia Kommunista Pártjának központi, ke­rületi és városi bizottsága a bratisla­vai Nemzeti Színházban ünnepi estet rendezett. Az .ünnepségen részt vettek a szlo­vákiai politikai és kultúrális élet képviselői. Jelen voltak Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága irodájának tagjai és póttagjai, Szlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának titkárai, tagjai és osz­tályvezetői, számo^ régi alapító tag és érdemes pártdolgozó, a Szlovák' Nemzeti Tanács és a Megbízottak Tes­tületének képviselői, a Szlovák Nem­zeti Front tényezőinek és pártjainak, a tudomány, kultúra és művészetek képviselői, az államdljasok, a kitün­tetett és példás dolgozók, a hadsereg és ifjúság képviselői. Az ünnepi esten jelen voltak a bratislavai konzuli tes­tület tagjai is. Az est művészi részében a Lúčnica éllamdíjas dal- és táncegyüttes be­mutatta 1956. évi gazdag műsorát. Az ünnepi estet az Internacionáléval fe­jezték be. Ch. Pineau miniszter Prágába látogat Christian Pineau, a Francia Köztár­saság külügyminisztere elfogadta a csehszlovák kormány meghívását és a Szovjetunióból visszatérve kíséretével ellátogat Prágába. E rövid látogatás alkalmával Pineau miniszter találko­zik a csehszlovák kormánytényezők­kel. A brazil parlamenti küldöttség elutazott Bratislavából A Brazil Egyesült Államok parla­menti küldöttsége, amelyet Ivette Vargas képviselőnő, a képviselőház diplomáciai bizottságának alelnöke ve­zet, hétfőn délután Bratislavából Prá­gába utazott. A brazil parlamenti küldöttséget, amely két napig tartózkodott Szlová­kiában, a bratislavai repülőtéren Fran­tišek Kubač, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöke, Dénes Ferenc, Jozef Mjartan és Michal Zákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei, Ján Buš­niak mérnök és Jozef Gajdošík meg­bízottak. František Čáp, a központi nemzeti bizottság elnöke, valamint a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői búcsúztatták. A bú­csúzásnál jelen voltak a Szlovák Nem­zeti Tanács irodájának és a Megbí­zottak Testülete elnökségének felelős dolgozói. A brazil parlamenti küldöttség tag­jaitól a Szlovák nemzeti szervek ne­vében František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke búcsúzott, aki hangsúlyozta, hogy az egész szlovák nép örömmel üdvözölte körében a békeszerető brazil nép képviselőit, amely őszinte rokonszenvvel viselte­tik Csehszlovákia nemzetei iránt és a kölcsönös baráti kapcsolatok és gaz­dasági együttműködés megszilárdítá­sára törekszik. Kifejezte meggyőző­dését, hogy a brazil képviselők meg­ismertetik hazájuk népét dolgozóink békeszerető és építő törekvéseivel, és megkérte őket, hogy tolmácsolja a Brazil Egyesült Államok polgárainak baráti üdvözleteinket. A kedves vendégek, akiknek a pio­nírok virágcsokrokat és emléktárgya­kat ajándékoztak, szívélyes búcsút vettek a szlovák nemzeti szervek kép­viselőitől. Erélyesen számoljunk le aCSISZ-ben mutatkozó fogyatékosságokkal A CSISZ KB IV. plenáris ülésének, amely május 11—13-ig tartott, ered­ménye az a részletes határozat, amely boncolja a CSISZ-szervek és szerve­zetek hiányos munkájának okait. A határozat elrendeli az ifjúságnak, hogy elsősorban még nagyobb igye­kezetet fejtsen ki második ötéves ter­vünk feladatainak teljesítésében és felhívja az üzemek mestereit, felelős dolgozóit, a párt- és szakszervezete­ket, hogy az eddiginél nagyobb mér­tékben foglalkozzanak az ifjúság prob­lémáival. Élesen bírálja egyes minisztériu­mainkat, amelyeknek ugyan volna dol­guk a fiatalokkal, de vagy nem tö­rődnek velük, vagy beavatkoznak a CSISZ-szervek hatáskörébe. A határo­zat a továbbiakban azzal az állapot­tal foglalkozik, amely ifjúságunk kö­rében a kulturális- és a sportélet szakaszán mutatkozik. A határozat to­vábbi részében az ifjúságnak a CSISZ­ben való neveléséről, az ifjúság nem­zetközi együttműködésének kibővíté­séről és a Komszomollal, valamint a ju­goszláv ifjúsággal való együttműkö­désről van szó. A befejező rész bí­rálja a CSISZ-apparátus munkájában mutatkozó bürokratikus tüneteket és feladatul tűzi ki az apparátusnak leg­kevesebb 30 százalékkal valő csök­kentését. A CSISZ Központi Bizottsága felhív­ja az ifjúságot, hogy még szorosab­ban zárkózzon fel a párt és szerve­zetei köré, kérje a párt bírálatát és segítségét munkájában, hogy a CSISZ KB plénuma negyedik ülésének ha­tározatát teljesíthesse. Megérkezett az új holland követ E napokban megérkezett Prágába Ate Sevenster úr Hollandia rendkí­vüli követe és meghatalmazott mi­nisztere. Az úi követet dr. Dobromil Ječny. a Külügyminisztérium diplomá­ciai protokollfőnöke üdvözölte. Az NDK küldöttsége a kysucai gépészek körében Május 14-én a Kysucké Nové Mesto«i Viliam Sirokv Üzem dolgozóinak kö­rébe ellátogatott Helmut Wunderlich, a Német Demokratikus Köztársaság finom-mechanikai és általános gépipa­ri minisztere helyettesével. Szerencsétlenséget okozott a vasúti alkalma­zottak vigyázatlansága Az elmúlt napokban a litoveli járás Červenka községének vasútállomásán szerencsétlenség történt. A tolatásnál három szénnel meflrakott vagon ősz­szeütközött az állomáson jresztegelő 4218 számú motoros személyvonattal. Az -összeütközésnél a személykocsid tolóa (tójánál álló Alžbeta 21ábková olomouci lakos halálét lelte. Két má­sik utas is komolyabb sérülést szen­vedett. A szerencsétlenséget a vasúti alkalmazottak hanyagsága okozta. Anyagi kár nem volt és a közleke­dés zavartalanul tovább folyt. ŰJ NYUGDÍJASOK FELVÉTELE A NYUGDÍJASOK OTTHONÁBA A Szlovákiai Nyugdíjbiztosító Inté­zet közli, hogy a nyugdíjasok ottho­nába jelentkezők felvétele csupán az illetékes körzeti orvos ajánlata alap­ién lehetósges. A javaslatot a nyug­díjbiztosítási bizottság elnöke hagyja ióvá. A nyugdíjasok otthonéba való felvétel ügyében a kérelmezők köz­vetlenül a járási nemzeti bizottságok tanácsainak szociális biztosítási osztá­lyához forduljanak. Nagy az érdeklődés a külföldi utazások iránt A külföldi utazások iránt, amelye­ket a ČEDOK rendez, olyan nagy az érdeklődés, hogy számos utazásra már minden jegy elkelt. így például el­keltek a jegyek a Német Demokra­tikus Köztársaságba, a Lengyelor­szágba és Magyarországra rendezett utakra. Jelentkezni lehet még 14 napos turista kőrútra Romániába, augusztus, szeptember és október hó­napokra. továbbá magyarországi kör­útra autóbusszal, amely július 8-án és augusztus 19-én indul Prágából. Ezenkívül körutat rendeznek vonat­tal Lengyelországba. Indulás Prágá­ból június 20.-án. Szabadhelyek van­nak még a Szovjetunióba rendezett utakra, amelyre hétfőtől, május 14-tól lehet jelentkezni. OJ szÓ 1956. május "35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom