Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-16 / 136. szám, szerda

Szlovákia 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervének irányelvtervezetéről (Folvtatás a 4 oldalról.) megközelítésére az irányelvtervezet a második ötéves terv folyamán" 395 kilométer hosszúságú erdei utak ki­építését irányozza elő. A múltban túlméretezett fakiter­melés által okozott károk fokozatos megszüntetésére tervbe vettük Szlo­vákia fakitermelésének 13,5 száza­lékkal való csökkentését 1960-ig. A f "kitermelés korlátozásának kö­vetelménye a második ötéves tervben megkívánja, hogy a faipar az eddigi­nél sokkal következetesebben hasz­nálja és dolgozza fel a fahulladékot Ezért az irányelvtervezet szerint a fahulladéknak legalább 60 százalékát ikell feldolgozni. Ezért a faipar terme­lését, mely 10,2 százalékkal emelke­dik, mindenekelőtt a fúrészporleme ­zek, a farostlemezek és a faforgács lemezek gyártásának bevezetésével ' és további fejlesztésével kell elérnünk. Felújítjuk a fűrészporlemez gyártá­sát Zvolenben, bevezetjük Turányban a farostlemezek gyártását, megvaló­sítjuk a faszilánklemezek gyártásá­nak kiépítését és megkezdjük a fafor­gács lemezek gyártását. Folytatjuk a smrečina, bučina és hencovcei fa­kombinátok kiépítését. A faanyag megtakarításához jelen­tékeny mértékben járul hozzá a lom­bosfák feldolgozása a cellulóze ipar­ban. Az irányelvtervezet feltételezi a cellulóze termelésének 34,1 százalék­kal és a papírgyártásnak 25,7 százalék­kal való emelését. Emellett a lombos­fákból készített cellulóze gyártását az eddigi 2.5 százalékról 25.6 százalékra növeljük 1960-ig. A papíriparban be­fejezzük a rózsahegyi cellulóze-gyárak kiterjesztését, újjáépítjük a martini cellulóze-gyárat és folytatjuk a žiiinai cellulóze-gyár, a slavošovcei és har­maneci papírgyárak korszerűsítését. A második ötéves tervben jelenté­kenyen emelkedik azoknak az ipar­ágaknak a termelése, melyek közszük­ségleti cikkeket gyártanak. Az irányelvtervezet meghatározza > könnyűiparnak 37 százalékkal val ŕ" emelését. Lényegesen megjavítjuk s termelés minőségét azzal, hogy növel­jük a jóminöségű nyersanyagok meny­nyiségét és megjavítjuk a feldolgo zást. Növeljük a gyártmányok csínját mindenekelőtt a gyűrhetetlen anyagok kikészítésének minőségét és széles méretekben új kikészítési eljárásokat fogunk bevezetni. Az építkezési beru­házást az elavult üzemek korszerűsí­tésére irányítjuk. Korszerűsítjük "> Katarina Huta-i és az utekáči üveg­hutákat. Az élelmiszeripar termelése 49,ü százalékkal emelkedik és ezzel együtt növekedik a szlovákiai élelmiszeripar része az egész ország termelésében. Az élelmiszeripar gyors növekedesét a mezőgazdasági gyártmányok piaci ter­melésének rendszeres növelésével kell biztosítani. Az irányelvtervezet feltételezi, hogy a jelentékenyebb élelmiszerkészítmé­nyek közül 1960-ig 1955-höz viszo­nyítva 49,5 százalékkal emelkedik a hústermelés, 88,2 százalékkal a cuko-\ 100 százalékkal a zsiradék és 224 szá­zalékkal a vajtermelés. A termelés mi­nőségi emelkedése mellett az irány­elvtervezet feltételezi a gyártmányok választékainak jelentós kiterjesztését és minőségük megjavítását. Teljes fordulatot kell elérni Szlová­kiában a hely' ipar és a termelőszö­vetkezetek fejlődésének biztosításá­ban. A fenti ágazatok részedése az or­szágos ipari termelésben Szlovákiában még mindig igen jelentéktelen. Az irányelvtervezet meghatározza a helyi ipar és a termelőszövetkezetek ter­melésének legalább 100 százalékkal való emelését. A helyi jellegű iparnak ez a fejlődése mindenekelőtt megkö­veteli a fogyasztási árucikkek terme­lése térfogatának emelését, a lakos­ságnak nyújtott szolgálatok és a kar­bantartás alapvető kiterjesztését, az építőanyag-termelés kiterjesztését, a helyi nyersanyagforrások és hulladé­kok jobb kihasználásával. Feltétlenül és határozottan végezni kell az új ter­melési programokban beállott egv­helyben topogással és fokozatosan meg kell szüntetni a termelés szétfor gácsolődását. Technikai fejlődés A népgazdaság fejlődésének máso­dik ötéves terve a megszabott fel­adatok jellegével arra irányul, hogy a legfejlettebb ^-aladó technika és tech­nológia a népgazdaság minden ága­zatában a feladatok teljesítésének alapjává váljék. Szlovákiában a tüzelőanyag-terme­lés szakaszán a technikai fejlődés biztosítja a széntelepek ésszerű ki­használását. valamint a földgázfor­r'.sok kihasználását. 1960-ig meg kell Gldani a kevésbé értékes tüzelőanyag fölhasználásának technológiáját. A talajszerkezetileg erősen meg­rongált lelőhelyek kivételével, minden bányában bevezetik a falfejtést, az erős szénrétegekben pedig a padfej­tést. A gazdaságos fejtési módsze­rek bevezetésével az 1954. évi 65 szá­zalékos termelés 1960-ban 85—92 százalékra fokozódik. A' gépesítés szakaszán áttérünk a komplex gépesítésre, mégpedig a gépparknak kombájnokkal, réselő gé­pekkel, szállító- és rakodógépekkel va­ló kibővítése által. Míg 1955-ben Szlovákiában a szénnek csupán 11,2 százalékát fejtették kombájnokkal, addig 1960-ban a fejtés 25 százalé­kát kell kombájnokkal végezni. A gé­pesítés megvalósul az előkészítő és nyitó munkákban is, mégpedig folyo­síáttörő kombájnok, rakodógépek és fúróberendezések alkalmazásával. Az anyag- és szénszállítás szakaszán mu­tatkozó hiányosságok kiküszöbölése érdekében folyamatosan bevezetik a kétszeresen gyorsabb villamos szál­lítást és a teljes mértékben automa­tizált szállítószalag-rendszert. A földrétegek vízmentesítése és megszilárdítása problémájának meg­oldásával, a nagy teljesítő képességű gépek alkalmazásával a bányarészek feltárásában a technika mostani álla­pota mellett a bányaépítés időszakát egyötödével gyorsítjuk meg. Az energetika szakaszán a techni­kai fejlődés a vízierőművekben a teljes automatizálásra irányul. Auto­matizálják a vízhajtású villanyműve­ket, amelyeknek építése most folyik, mégpedig Skalkán, Nosicén, Krpela­nyban, Sučanyban, Lipovecen és Ma­dunicében. Az üzemben levő villany­művek közül automatizálják az árvái, kostolnai és a Horná Streda-i üze­meket azáltal, hogy 1960 után a Kostolná, Nové Mesto, Horná Stre­da-i vízeséseknél bevezetik a távve­zérlést. A gőzhajtású villanytelepeken a technikai fejlődés a megbízhatóság és gazdaságosság szakaszán főleg a gyújtó-berendezések automatikus szabályozására és kapcsolására irá­nyul. Az energetika szakaszán az új tech­nika legjelentősebb feladata az első ipari atomvillanytelep kiépítése és fejlesztése. Az ércbányákban a technikai fejlő­dés a nehéz és fárasztó munkák to­vábbi gépesítésére irányul, elsősor­ban a fejtés, fúrás és ércrakodás te­rén. A gépesített munkák terjedelme 1955. évhez viszonyítva kétszeresére növekszik. A földalatti fejtést és szál­lítását az 1960. évben csaknem száz százalékban gépesítjük. A technikai fejlődés a belföldi nyersanyagok gazdaságos feldolgozá­sát tartja szem előtt. Legnagyobb vasércfeldolgozó üzemünkben, Rud­ňanyban megkezdjük a siderit-érc komplex feldolgozását, mégpedig a vasércek magnetikus különválasztásá­nak legnagyobb mértékű alkalmazá­sával, és így biztosítjuk a higany és egyéb fémek nagyobbfokú fejtését. A mangánérc fejtésének továbbfejlesz­tését Kišovcén és Švábovcén a man­gánérc feldolgozásának technológiai megoldásával biztosítjuk. A színesfémkohászatban a techni­kai fejlődés a vasöntvények, a köny­nyűfémek, a szemcsés metallurgia és a tűzálló anyagok termelésének to­vábbfejlesztését tartja szem előtt. A vasöntvények termelésének fejlesz­tése lehetővé tenzii a nemesacél na­gyobb mennyiségben való gyártását. A magnezitiparban a technikai fej­lődés az új fejtési módszerek beve­zetésére és az új technika bevezeté­sére irányult, amely lehetővé teszi a szlovákiai magnezit lelőhelyek jobb és olcsóbb kihasználását. A vegyiiparban a technikai fejlődést az új termelési folyamatok nagymé­retű bevezetésével és a minőség fo­kozásával jellemezhetjük. így pl. a szervetlen kémiában bevezetjük a nit­roaéntartalmú műtrágyák gyártását földgáz segítségével, a foszfortartal­mú műtrágyák gyártását, amivel 1960­ig kb. 70 ezer tonna kénsavat taka­rítanak meg. Bevezetjük a féregirtó­szerek új fajtáinak gyártását higany alkalmazása nélkül, a plasztikus anyaaok új fajtáinak, így pl. a vini­lacetát gyártását; bővítjük a polivi­nilchlorid gyártását és minőségileg világszínvonalra emeljük. A népgazdaság ágazataiban a tech­nikai színvonal emelésének szempont­jából a legjelentősebb szerep a gép­iparnak jut: A technikai fejlődés egyrészt azokra a termelő ágazatokra irányul, amelyeknek legnagyobb a je­lentőségük a népgazdaság többi áqa­zataiban az új technika fejlődése szemoontiából, másrészt oedig a sa­ját gépipari üzemek technikai és technológiai színvonalának emelésére. Bevezetjük és bővítjük a nehéz éoítészeti géoek, a földmunkákat véa­ző gépek gyártását, továbbá egy új­típusú 1200 lóerős személyszállító hajó gyártását, valamint forgácsolás nélküli fémmegmunkáló gépek, szál­lítóberendezések, újfajtájú golyós­csapágyak és más gépek gyártását. Magéban a gépiparban a technikai fejlődés a korszerűsítés és a tech­nológia komplex módosításának irá­nyát követi. Bevezetjük az újfajta nagy teljesítő képességű gépesített és" automata megmunkáló gépeket. Bevezetjük és továbbterjesztjük az újrendszsrű termelő és szerelő futó­szalagrendszert. A technikai fejlődés az építészeti termelésben elsősorban a gépesítés fokozására, az előgyártott alkatré­szek és a pótanyaggyártás fejleszté­sére, a különleges cementfajták és építkezési anyagok új technológiá­jára irányul, mint pl. a tufacementböl készült formatéglák és a könnyűbe­ton összes más fajai. 1960-ig tégla­üzemeinket 97,50/ 0-ban gépesítjük. Rendkívül nagy feladat lesz a tégla­üzemek idényjellegének lényeges csökkentése. A CSKP KB téziseinek értelmében az új technika fejlődése a népgaz­daság többi ágazataiban is megvaló­sul, így a könnyűiparban, faiparban és az élelmiszeriparban. Mezőgazdaságun­kat nagyszámú géppel látjuk el, ami hozzájárul a termelés és a munka­termelékenység lényeges növeléséhez. Az egész népgazdaság technikai fej­lődésével összhangban tovább emelke­dik munkásaink, földműveseink és dolgozó értelmiségünk kulturális­technikai színvonala, és számos üzem­ben fokozódik a munkakörnyezet kul­turáltsága. II. A második ötéves terv fő feladatai Szlovákiában a mezőgazdasági termelés szakaszán Népgazdaságunk fejlődése szem­pontjából különösen nagy jelentőség­gel bírnak a mezőgazdasági feladatok. Az 1955. évhez viszonyítva a mező­gazdasági termelés átlagban 39,8%­kal növekszik, ebből a növényi ter­melés 34,9%-kal, az állattenyésztési termelés pedig 47,1%-kal. A mezőgazdasági fejlődés irányelvei a CSKP X. kongresszusának irányel­veiben foglalt feladatokhoz kapcsolód­nak. Az irányelvek feltételezik, hogy a szocialista szektor a mezőgazdaság­ban a második ötéves terv éveiben teljes túlsúlyba kerül. Elérjük a már meglevő EFSZ-ek nagyobb mértékű gazdasági-politikai megszilárdítását és megteremtjük az új szövetkezetek fejlődéséhez szük­séges politikai és gazdasági feltéte­leket. A gép- és traktorállomások hatal­mas gépesített parkjának segítségé­vel növekszik a termelés és a mező­gazdasági munka termelékenysége, ami a szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok jövedelmeinek növe­kedését eredményezi. A kerületekben tervezett üzemekben a piacra termelt áru mennyisége csaknem a felével nö­vekszik. Az irányelvek megszabják a takar­mányfélék belterjesebb termelését szántóterületeken, de elsősorban a ré­teken és legelőkön, hogy így elérjük az állattenyésztési termelés fejlődé­sének gyorsabb ütemét. E követelményekkel összhangban az irányelvek a növényi termelésben a szemes takarmány vetésterületeinek, főleg a kukorica vetésterületének lé­nyeges bővítésére, továbbá a burgo­nya és takarmánynövények vetésterü­leteinek arányos bővítésére számíta­nak. A következő öt év folyamán a szemes takarmány termelése az 1951— 1955 években elért eredményhez vi­szonyítva körülbelül egy ötödével növekszik. A kukoricatermelés az 1951—55-ös évekhez viszonyítva két­harmadával növekszik. Ezt a gyarapodást a vetésterületek bővítésével és a föld belterjesebb megművelésével érjük el. A háború előtti 1934—38-as évek átlageredmé­nyeihez viszonyítva a második ötéves terv folyamán a szemestermények hektárhozama kb. kétharmadával, a burgonya hektárhozama felével, a cu­korrépáé pedig egyhatodával növek­szik, s Szlovákiában a cukorrépa ve­tésterülete majdnem eléri a háború előtti időszak legnagyobb vetésterü­letét. A szántóterületeken termelt takar­mánynövények lényeges fokozásán kí­vül az állattenyésztési termelés terv­be vett fejlesztését az 1960. évig fő­leg a rétek és legelők hozamainak gyors növelésével kell biztosítani. A réteken és a legelőkön a termelést a fehérjéket tartalmazó növények na­gyobb mennyiségben való termelésé­vel kell megjavítani. A sarjú hektár­hozamait az 1955. évhez viszonyítva csaknem egyharmadával kell növelni. A sarjú hektárhozamainak tervbevett növelése a burgonya, kukorica, az év­elő takarmánynövények hozamai nö­velésének biztosítása mellett az irány­elvtervezet legfontosabb feladata. E feladat teljesítésétől függ túlnyomó részben az állattenyésztési termelés felemelt feladatainak teljesítése is. A második ötéves terv feladatainak teljesítése megköveteli a mezőgazda­sági osztályok működésének megja­vítását a vetőmagtermelés szakaszán. Ezen a téren az utóbbi években lé­nyegesen lemaradtunk. Emellett szük­séges megjavítani a lucerna-félék, a széna, a hüvelyesek és a burgonya termelését és begyűjtését. Biztosítani kell továbbá az összes vetőmag ide­jén való szétosztását a rajonizálás és egyes termelő-körzetek tapaszta­latainak telies kihasználását. A mezőgazdaság részére biztosítjuk a nagyobb mennyiségű műtrágyajut­tatást. A második ötéves terv végén az első ötéves terv utolsó évéhez vi­szonyítva minden hektár szántóterü­letre tiszta tápanyagban több mint kétszer annyi műtrágya jut. Az állattenyésztési termelés fejlesz­tésének irányelvei megszabják az ál­latállomány hasznosságának általános növelését és a fő állattenyésztési ter­mékeknek, így a húsnak, tejnek és tojásnak fokozottab termelését. Az ál­latállomány hasznosságának állandó növelésén kívül az egész mezőgazda­sági termelésben az állattenyésztési termelés fő feladatainak egyike a szarvasmarha- és tehénállomány nö­velése. Annak ellenére, hogy az első ötéves tervben a szarvasmarha-állomány 21,5 százalékkal, a sertésállomány 7,5 szá­zalékkal, a juhállomány pedig 102,8 százalékkal szaporodott, ez a szapo­rodás még sem hozta meg az állat­tenyésztési termelés kívánatos gyara­podását, mégpedig főleg azért, mert nem használták ki kellőképpen az ösz­szes takarmányforrásokat. Az irányelvek feltételezik, hogy a szarvasmarha-állomány száma 21,4 ezerrel szaporodik, ebből a tehénál­lomány száma 76 ezerrel. A szarvasmarha-tenyésztés alapve­tő problémája a tehenek hasznossá­gának növelése. Az állatállomány sza­porodása ütemének mai színvonala nem kielégítő. A mezőgazdaságban elért si­kerek ellenére sem elégedhetünk meg Szlovákiában a tejtermelés eddigi szín­vonalával. A többi termelő ágazatok színvonala, főleg a sertések gazda­ságos nevelése, a tejtermelés szín­vonalától függ. Szlovákiában 1960-ig a tehenek tervbevett átlag tejhoza­mának elérése érdekében széles mére­tékben meg kell szervezni a silóta­karmányok termelését, a rétek és le­gelők gondos kezelését és biztosítani kell a jó minőségű rétiszéna és a jó minőségű takarmánysarjú helyes be­takarítását. Ezen intézkedések meg­valósításával Szlovákiában a tehenek átlag tejhozama 2180 liter lesz, ami 43,9 százalékkal több, mint az 1955. évi eredmény. A hústermelés szakaszán továbbra is a sertéshústermelés a legfonto­sabb. Ma a malacnevelés szakaszán mutatkozó hibák következtében cse­kély súlyú malacokat választanak el, melyek nincsenek előkészítve a hiz­lalásra. Fehérje- és vitaminhiányban szenvednek és olyan helyzet követke­zik be, hogy 100 kg-os sertés (élő­súlyban) kihizlalása 320—350 napba j telik egy kg súlygyarapodásra eső 6,5—7 kg-os szemfogyasztás mellett. A sertéshúseermelés ésszerűsítése összefügg az aránytalan hosszú ter­melési folyamat csökkentésével, mi mellett bekövetkezik a takarmány­félék fecsérlése és a termelőterüle­tek nem gazdaságos kihasználása. A növényi és állattenyésztési ter­melésben a feladatok teljesítésének biztosítása érdekében bővítjük a me­zőgazdaság anyagi-technikai alapját. A gép- és traktorállomásokon a gé­pesített munkák összterjedelme 1960­ban 1955-höz viszonyítva több mint kétszeresére emelkedik. A munkák túlsúlya az EFSZ-ekben lesz. Az egyé­nileg gazdálkodó földművesek számá­ra jelentős segítséget nyújtunk. Az irányelvek feltételezik a gép- és traktorállomásokon a munka irányítá­sa és szervezése színvonalának lénye­ges javulását, a traktor- és géppark jobb kihasználását és a munkaterme­lékenység növelését. Szlovákiában a gép- és traktorál­lomások részére további nagy telje­sítő képességű gépesítési eszközöket biztosítunk. Az 1955. évhez viszonyít­va a 15 lóerős traktorok száma csak­nem megkétszereződik és meghalad­ja a 15 ezret. Lényegesen megjavul a traktorpark összetétele a lánctalpas traktorok előnyére. A gép- és trak­torállomások 1960-ig összesen 2311 gabonakombájnt, 626 répakombájnt, 991 silókombájnt, több ezer mezőgaz­dasági gépet és 2089 kukoricakombájnt és 1910 burgonyakombájnt kapnak. Ezek a gépek lényegesen meggyorsít­ják a kapásnövények betakarítását. A termelés növelését a beruházási építés szakaszán is a megfelelő pénz­ügyi és anyagi eszközökkel biztosít­juk. A beruházások javasolt összege (be­leszámítva a lakásépítést) az 1956 — 60-as években több mint 3 milliárd koronát tesz ki. Ebből az állami gaz­daságok kiépítésére 895 millió korona, a gép- és traktorállomásokra pedig 1731,5 millió korona esik. A mező­gazdasági állami beruházások terje­delme a második ötéves tervben 1951 —1955-ig terjedő időszakhoz vfsio­nyítva megkétszereződik. Az EFSZ-ek ezekben az években állami hosszúlejáratú hitelek segítsé­gével 5,5 milliárd korona értékben gépeket és üzemi épületeket kapnak. Az irányelvek feltételezik a kisebb mezőgazdasági területek talajjavítá­sát, 27,3 ezer hektárnyi területet le­csapolnak és az EFSZ-ekben 17,3 ezer hektárral bővül az öntözött te­rület. Az állami beruházási építkezés ke­retében befejezzük 39 gép- és trak­torállomás építését és a Nagymihá­Iyi Gép- és Traktorállomás első tö­kéletesen felszerelt kerületi javítómű­helyét. Ojabb két gép- és traktorál­lomás épül Poltáron és Felsőszemeré­den. További 6 gép- és traktorállo­mást hoznak rendbe, 1960-ban pedig megkezdik a Bratislavai és Zólyomi Gép- és traktorállomás építését. 1956—1960 közötti években Berno­lákovoban felépítik az új mezőgaz­dasági iskolát, Nyitrán pedig meg­kezdik a mezőgazdasági főiskola épí­tését. A második ötéves tervben a mező­gazdasági termelés fejlődése megkö­veteli a mezőgazdasági osztályok irá­nyító szerveinek és a termelés vezető apparátusának magas szakmai és gaz­dasági színvonalát. A mezőgazdasági termelés fejlődé­sének irányelvei az elkövetkező öt évben általában biztosítják a mező­gazdasági termelés intenzitásának nö­velését a CSKP X. kongresszusa Irány­elveivel összhangban és így a mező­gazdasági termelés belterjességének megközelítését a cseh országrészek­ben. Ezeknek a jelentqs feladatoknak teljesítése nagy mértékben attól függ, hogy a mezőgazdasági osztályok, min­den fokú nemzeti bizottságok, vala­mint maguk a termelők, mily gyor­san kezdik meg a tartalékok feltárá­sát, különösen a takarmánytermesztés szakaszán. A mezőgazdasági termelés fejleszté­sének feladatai az 1960. évig terjedő időszakban azt mutatják, hogy a má­sodik ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztésének fő feltétele a takar­mányalap biztosítása. A távlatterv­javaslat kidolgozásakor szükséges lesz, hogy a takarmányalap kérdését külön feldolgozzuk az egyes termelő körzetekben (kerületekben) az állat­tenyésztési termelés fejlesztésének igényei alapján, tekintetbe véve a szarvasmarha és a tehénállomány in­tenzívebb nevelését. III. A második ötéves terv fő feladatai az anyagi és kulturális színvonal, valamint a népegészségügyi % gondoskodás terén A népgazdaság gyors fejlődése hat­hatósan megnyilvánul dolgozóink élet­színvonalának gyors emelkedésében is. Megvan minden feltétele annak, hogy a népi demokratikus Csehszlová­kia a második ötéves tervben a ka­pitalista országok munkásai előtt is teljesen meggyőzően bebizonyítsa azt, hogy a szocializmusban a dolgozók életszínvonala vitathatatlanul maga­sabb. A nemzeti jövedelem a második öt­éves terv folyamán legkevesebb 48 százalékkal gyarapodik. Az irányel­vek megszabják a személyi fogyasztás legkevesebb egyharmadával való nö­íF"!vtatá< 9 « daior • O J SZJ5 1956. május 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom