Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-14 / 134. szám, hétfő

A leninizmus és a (SKP zászlaía alatt előre a szocializmus telies győzelméért hazánkban (Folytatás a 3. oldalról.) lönlegeset visz a demokrácia ilyen vagy amolyan formáiba, a proletariá­tus diktatúrájának ilyen vagy amo­lyan formáiba és a társadalom élete minden megnyilvánulásának szocialista átalakításának ütemébe is. A CSKP az új történelmi feltételek közepette fegyveres harc és polgár­háború nélkül vezette a munkásosz­tályt és a dolgozó népet a szocializ­mushoz,. a munkásosztály hatalmának békés fokozatos kiterjesztésének út­jára. A CSKP e harcában jelentékeny eszköz volt a parlament is, mellyel biztosította a hazánk szocializmusba való átmenetének békés útját. Emlékezzünk arra, mily nagy jelen­tőségű volt a párt által vezetett szé­leskörű Nemzeti Front politikája. Ez jelentette a burzsoázia ellenforradal­mi törekvéseinek és a tömegekre va­lő eddigi befolyása meggátlásának út­ját, melyet főleg a városi középré­tegekre és a falvakra gyakorolt; ez volt az útja annak, hogy a tömegek között támaszra leltek a szocialista forradalom feladatainak biztosításánál. A Nemzeti Front, melyben a CSKP vezető szerepet töltött be, a legcél­szerűbb eszköznek mutatkozott a dol­gozó nép, a munkásság, parasztság, kisiparosság és értelmiség egységbe való tömörítésénél. Hozzá kell tenni, hogy a nép egységének a Nemzeti Frontban való megszilárdításánál és kiterjesztésénél fontos szerepet ját­szott a dolgozóknak egésznemzeti egységes tömegszervezete, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. A munkásosztály és a burzsoázia közötti hatalmi küzdelemben a győ­zelmet a CSKP döntő mértékben az­zal biztosította, hogy megnyerte a parasztságot a munkásosztály szövet­ségesének. A munkásosztálynak a dolgozó parasztsággal való szövetsé­ge már kezdettől fogva a Nemzeti Front alappillérje volt. A pártnak si­került mélyrehatóan megszilárdítani ezt a szövetséget főleg azért, mert egybekapcsolta a munkásosztálynak a szocializmusért való harcát a föld­reform megvalósításáért való követ­kezetes harccal. Az 1945—1948 évek közötti népi demokratikus földrefor­mok három időszakában teljes mér­tékben likvidálták a nagybirtokosi földtulajdont hazánkban. E folyamat során a nagybirtokosok, az arisztok­rácia, az egyház és a maradék bir­tokosok négy millió hektárnyi földte­rülete átment a mezőgazdasági mun­kások, napszámosok, kis- és közép­parasztok és a népi demokratikus ál­lam kezébe. A kis- és középparasz­tok megnyerésével, a munkásosztály a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdításával és kiterjesztésével, amit az 1945—48-as években a bur­zsoáziával folytatott osztályharc során elértünk, gyakorlatilag megvalósult a párt jelszava: „Megnyerni a nemzet többséoét." Gondoljunk arra, hogy már az or­szág gazdasági felújításának kérdésé­ben heves összeütközésre került sor a munkásosztály és a burzsoázia erői között, és emlékezzünk arra, milyen rendkívüli jelentőségű volt az 1947— 48-as években az országépítésnek két­éves gazdasági terve, mely lehetővé tette a háború következményeinek gyors megszüntetését, az államosított szektor kiterjesztését, a kapitalista szektor specifikus súlyának csökke­nését a nemzetgazdaságban és Szlo­vákiának a tervszerű iparosításra való áttérését. Gondoljunk arra is, hogy a cseh­szlovák munkásság politikai győzel­mének biztosítása szempontjából mit jelentett az a körülmény, hogy a CSKP teljes határozottsággal vissza­verte a burzsoáziának a Szovjetunió­val való szövetségi kapcsolat megsér­tésére irányuló kísérleteit. A Szovjet­unió készséges segítségével, mely nyersanyagok, gépek és élelmiszer szállításában nyilvánult meg, lehetővé tette munkásosztályunknak, hogy megakadályozza a burzsoáziának gaz­dasági felforgatásra irányuló törek­véseit és hatékonyan biztosította a népgazdaság kiépítését és gyors fel­újítását, mint a szocialista fejlődés alapját. A burzsoázia döntő politikai vere­ségét munkásosztályunk és dolgozó népünk 1948 februárjában érte el, mikor a talaját vesztett reakció a nyugati imperialisták támogatásival ellenforradalmi puccsot kísérelt meg. A puccs célja volt, hogy kiszorítsa a kommunistákat a kormányból, a bur­zsoázia ragadja magához a hatalmat és megteremtse a feltételeket a népi demokrácia likvidálására s a kapita­lista osztályuralom megújítására. A burzsoázia ellenforradalmi puccskísér­letét azonban dolgozó népünk a Kommunista Párt érdemével szétver­te. A kommunisták a döntő pillanat­ban maguk köré csoportosították és megnyerték a maguk oldalára a nép, a munkásság, parasztság, iparosság és értelmiség túlnyomó többségét és ezt a tömeget a burzsoázia reakciós ÚJ SZÓ 1956. ttiáijis 14. fordulatra irányuló kísérletével állí­tották szembe. A nem kommunista pártok vezetőségének demokratikus haladó erői és e pártok egyszerű tag­jainak nagy része is a CSKP békés szocialista áttérésre irányuló politiká­ja mögé sorakozott. A nyugati orszá­gokból hazánkban tartózkodó külföl­diek is bizonyíthatják, hogy a pucs­csista burzsoáziát minden vérontás és az összes oralamentáris és alkotmányos szokások betartásával fosztottuk meg eddigi hatalmi pozícióitól és a meg­újhodott Nemzetig Fronttal kiegészí­tett kormány kezébe ragadta a cseh­szlovák dolgozó nép hatalmának to­vábbi törvényes gyakorlását. Munkásosztályunk februári győzel­me, melyet teljesen alkotmányos, par­lamentáris úton értünk el, a marxiz­mus-leninizmus teremtő erőinek győ­zelmévé, a CSKP győztes sztratégiá­jának és taktikájának győzelmévé vált, melynek eljárását a lenini tanúi­ságoknak hazánk történelmi különle­gességeivel és konkrét történelmi helyzetével való összekapcsolása ha­tározta meg. Az 1948. évi februári győzelemben Klement Gottwald elv­társ, mint a CSKP Központi Bizottsá­gának elnöke hervadhatatlan érdeme­ket szerzett. 1948. június 14-én Kle­ment Gottwaldot Köztársaságunk első, munkássorból kikerült köztársasági elnökévé választották. A dolgozó népnek a burzsoázia fe­lett aratott februári győzelmével alap­jában betetőztük a nemzeti demokra­tikus forradalom békés átnövésének folyamatát a szocialista forradalom­ba. Fegyveres harc nélkül, a széles néptömegeknek a CSKP körüli foko­zatos felsorakoztatása útján és a parlament segítségével, — mely a párt helyes politikájának érdeméből a nép törvényadó akaratának kifeje­zőjévé vált — tért át a csehszlovák dolgozó nép hazájának széleskörű szocialista felépítésére. A csehszlovák nép a szocializmus építéséhez teljes mértékben azon új történelmi körülmények között fogott hozzá, hogy a szovjet nép a háború következményei által súlyosan meg­rongált népgazdaságának felújítása után szívós elszántsággal tért át a népgazdaság gyors kiépítésére, szem előtt tartva végső célját — a kom­munizmust és hogy a szocializmus ál­talában, a munkásosztály többi népi demokratikus országokban való ha­talmának megszilárdítása folytán fo­kozatosan világrendszerré vált. A Szovjetunió széleskörű segítsége és építő tapasztalatainak sokrétű ki­használási lehetősége felmérhetetlenül kedvező feltételeket teremtett ha­zánk szocalista építésére. A februári győzelem hatalmas mér­tékben fokozta Csehszlovákia Kom­munista Pártjának szerepét és felelős­ségét. A lakosság túlnyomó többsé­gének bizalmára támaszkodva a CSKP vezető és irányító tényezővé vált a társadalmi és állami élet minden te­rületén és vezető erővé vált a szo­cialista társadalom kiépítéséért foly­tatott harcban. A februári győzelem után a párt összetételében mélyre­ható változásokra került sor. A szo­ciáldemokráciának a CSKP-val a marxizmus-leninizmus alapelvei értel­mében való egybeolvadása után meg­szűnt a szociáldemokrata vezérek ál­tal 1920-ban előidézett szakadás. A CSKP a munkásosztály egyetlen párt­jává lett. A párt milliós ereje emel­lett jelentékenyen megnövekedett új tagok beáramlásával. Az új tagok többségét a dolgozó nép szocializ­mushoz hű becsületes tagjai képez­ték. Azonban a tömeges párttoborzás időszakában számos ingadozó elem került a pártba, akik még mindig régebbi pártjaik eszmei hatása alatt álltak, és helyenként számító karrie­risták és osztályellenségek is befu­rakodtak a pártba. A párt előtt ugyanis a következő feladat állt: ki­használni a nagy tömegerőket a szo­cializmus építésében és emellett az alkotó építő munka folyamatában ne­velni és átnevelni a párttömegeket a marxizmus-leninizmus szellemében, egyúttal megtisztítani a CSKP sorait a rossz, ellenséges és idegen ele­mektől. És a párt, mint ismeretes, röviddel 1948 után megkezdte az ellenségek és kártevők leleplezését, akik a párton belül összeesküvést szőttek a párt és a munkásosztály hatalma ellen, mint Slánský és társai. Az új történelmi feladatok megol­dásához a CSKP az 1949. évi IX. kong­resszusának határozatai alapján kez­dett; ez a kongresszus határozta meg a párt új vezérvonalát, a szocializmus építésének vonalát hazánkban. E ve­zérvonalat megvalósítva pártunk bát­ran megmutatta a népnek, hogy a szo­cializmus építésének útja nehéz, hogv ennek során sok akadályt és nehézsé­get kell leküzdeni, de azt is, hogy ez az egyetlen biztos út, mely a nép ál­landóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséhez és a jóléthez vezet. Az 1949—1953. évi első ötéves terv bejelentése alkalmából a párt nagy­méretű építő feladatokat tűzött ki né­pünk elé, melynek segítségével mesz­szemenően túl akartuk szárnyalni a régi Csehszlovákia gazdasági fejlődé­sének ütemét. Az ötéves terv fő té­nyezőjévé a hatalmas szocialista ipar kiépítése vált. E terv Csehszlovákiá­nak nagy fejlettségű nehézipari or­szággá való átalakítására irányult, melynek gazdaságában a beruházási, a termelőeszközök termelése — a gép­ipar fejlesztésével — vezetőszerephez jut. A nehézipar fejlesztésének és épí­tésének előnyben részesítésénél a párt egyrészt az ország belső szükségletei­re, másrészt az iparilag fejlett Cseh­szlovákiának a szocializmus táborá­ban való helyzetére gondolt, melyben igen fontos szerep hárul rá a szocialista országok kölcsönös gazdasági segít­ségnyújtása terén, emellett jelenté­keny mértékben részt kell vennie a kevéssé fejlett országok iparosításá­ban, amelyek az imperialistákkal foly­tatott harcukban függetlenségük és új szabad életük megszilárdítására töre­kednek. Az első ötéves terv időszakában a szocialista építés kulcskérdésévé vált a falunak az új szocialista njezőgaz­dasági termelés formáira való áttéré­se. A CSKP IX. kongresszusa 1949­ben hangsúlyozta, hogy nem érhető el nálunk a szocializmus teljes győ­zelme a falunak a szocializmusra való áttérése nélkül. A falu szocializmusra való áttérését a párt a munkásosztály­nak a dolgozó parasztsággal való szö­vetsége megszilárdítása és a földmű­vesek szívós meggyőzése útján igye­kezett elérni. A Szovjetunió tapasztalataiból és a leninizmus általános elveiből kiindul­va a párt a szövetkezeti nagyterme­lésre való áttérés olyan formáit vá­lasztotta, amelyek megfelelnek Cseh­szlovákia viszonyainak. Az EFSZ-ek építésénél a párt számított a szövet­kezeteknek alacsonyabb, félszocialista formáiról a magasabb szocialista for­mákra való áttérésével. A falunak a szocializmusba való sikeres átmeneté­nél sokat segített az a kedvező kö­rülmény, hogy a csehszlovák ipar fej­lettsége folytán jelentékenyen hozzá­járult a szövetkezetek fejlesztéséhez. A szocialista építés fejlődése köz­társaságunkban, mely felölelte a gaz­dasági tevékenység minden szakaszát, sok problémát állított a párt elé. A j CSKP, melynek súlyos veszteséget ! okozott elnökének, Klement Gottwald i elvtársnak 1953. március 14-én bekö­vetkezett halála, a párt kollektív ve­zetése alatt minden erejének megfe­szítésével megoldani igyekezett a szo­cialista építés bonyolult kérdéseit és biztosította sikeres előrehaladását. Mindnyájan tudjuk, milyen sikere­ket értünk el az első ötéves terv tel­jesítésében, ami az ipari termelés ál­talános növelését és különösképpen a gépipari termelés fokozását illeti. És mindnyájan tudjuk, milyen fejlődést értünk el az első ötéves terv folya­mán az EFSZ-ek és mezőgazdaságunk egész szocialista szektorában. Első ötéves tervünk e nagy sikereit már a párt 1954-ben megtartott X. kong­resszusa értékelhette, mely a népgaz­daságunk fejlődésében felmerülő ko­moly aránytalanságok és hiányossá­gok leküzdésére irányuló törekvésé­ben különösen hangsúlyozta a mező­gazdaság szocialista szektorának to­vábbi döntő megerősítését és igen merész és felelős feladatként határoz­ta meg a mezőgazdasági termelés alap­vető emelését rövid 2—3 év leforgá­sa alatt. Emellett a párt szem eiőtt tartotta azt az érdeket, melyet más intézkedéseivel, mindenekelőtt a rend­szeres árleszállítással kívánt elérni: a dolgozók életszínvonala szüntelen emelésének, hazánk társadalmi gaz­dasági sokoldalú fejlesztésének a le­hető legnagyobb anyagi és kulturális virágzása érdekét. A Szovjetunió segítsége és a szo­cialista országokkal való gazdasági együttműködés hozzájárult a szocia­lista építés e sikereinek biztosításá­hoz hazánkban, mely az első ötéves tervnek 1953-ban való teljesítése és az 1954—1955. évi egyes tervrész­letek teljesítése után ebben az évben már megkezdi második ötéves ter­vünk teljesítését. A második ötéves terv irányelvtervezetét most az üze­mek munkásai, párt és közéletünk, szakszervezeteink, a Nemzeti Front összes hivatott szervei és szerve­zetei és a dolgozók széles tömegei elé terjesztettük megvitatásra. A má­sodik ötéves terv feladata az, hogy lényegében befejezzük a szocializ­mus anyagi-termelési alapjának ki­építését és elérjük, hogy a szocialista szektor a mezőgazdaságban is döntő fölénybe jusson. A Csehszlovákia népgazdaságának 1956—1960. évi fejlesztésére irányu­ló második ötéves terv irányelvter­vezete — melyet pártunk Központi Bizottsága dolgozott ki és a CSKP júniusi országos konferenciája elé terjeszt — nagy dokumentum, m?ly­re a CSKP hazánk összes szocia­lista építőinek figyelmét összponto­sítja. A munkások és az egész dolgozó nép népgazdaságfejlesztésünk máso­dik ötéves tervét azzal a büszke tu­dattal ítéli meg, hogy CsehsaJová­kia ma a Szovjetunió vezette szo­cialista államok világrendszerének ré­szét képezi. Továbbá, hogy Csehszlo­vákia, mint fejlett iparral rendelke­ző ország, rendkívül jelentékeny ré­sze a béketábornak. Ezenkívül, hogy a nagy fejlettségű iparral és kul­túrával rendelkező Csehszlovákiának küldetése az, hogy a szocializmust megvalósítva nemzetközi jelentőségű példaképül szolgáljon és hasson más országok dolgozó népeire, az ipari- ' lag fejlett kapitalista államok dolgo­zó népeire. Végül, hogy szocializmust építő népi demokratikus Csehszlová­kiánknak ma minden erejével és ké­pességével hozzá kell járulnia, hogy a szocializmus világrendszere rövid időn belül minden fontosabb terme­lési szakaszon kétségtelen elsőbbsé.­get érjen elí a kapitalizmussal való békés versenyben. Teljes mértékben tudatosítjuk an­nak jelentőségét, hogy a CSKP meg­alapításának 35. évfordulóját olyan időben ünnepeljük, amikor az egész nemzetközi kommunista és munkás­mozgalomra, a nemzetek és államok közötti viszonyra, a béke és a világ fejlődésének ügyére jótékony befo­lyást gyakorolnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszu­sának történelmi határozatai. Az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt néhány hét mindenkinek lehetőséget nyújtott arra a felismerésre, milyen rendkívüli jelentőségű volt ez a kongresszus. Mi is tudatában vagyunk annak, hogy a személyi kultusz megszünte­tésével, amely az SZKP XX. kong­resszusának nagyfontosságú eredmé­nyei közé tartozik, sok sorsdöntőén fontos dolog függ össze és hogy a leninizmus teremtő szellemének fel­élesztése lehetővé teszi, hogy sok kérdésre másképpen tekintsünk, mint azelőtt, mindent derűlátóbban és örömteljesebben lássunk. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatait mély megértéssel fogadtuk és a Köz­ponti Bizottság két üKsén már meg­kezdtük az SZKP XX. kongresszu­sa határozatainak pártunkra való szükséges alkalmazását. A személyi kultusznak és következményeinek megszüntetésével mi is helyre akar­juk hozni mindazt a helytelent és károst, mely pártunk életében és te­vékenységében felmerült. Ezért kellőképpen értékeltük párt­szervezeteinkben Novotný elvtárs be­számolója és a Központi Bizottságnak az SZKP XX. kongresszusa határoza­taiból eredő tanulságok megtárgya­lásakor felmerülő pozitív bíráló han­gokat, az összes tanácsokat és ja­vaslatokat. melyek segítik pír­tunk tevékenységének megjavítását, Ugyanakkor azonban kijelentettük, hogy ellenségeink nagyon csalódnak, ha a párt soraiban folyó vitával kap­csolatban bizonyos reményeket tá­masztottak, bármily liberális, álszent jelszavak álarcába bújtatták e remé­nyeiket. Amint már Široký elvtárs hangsú­lyozta, nem fér kétség ahhoz, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatairól és kö­vetkeztetéseiről szóló vita a pártban a mai vezérvonal szellemében valő megerősítéseként csúcsosodik ki, amely vezérvonalat a Központi Bizottság a párt politikájában és tevékenységében a szocializmus építésének során érvé­nyesített és érvényesít. A vita külön­böző szenzációt hajhászó emberek ér­deklődését felkelthette és leleplezhet­te bizonyos elemek tanácstalanságát és állhatatlanságát, akik hajlamosak az ingadozásra, azonban a vitában a döntő szó komoly, bölcs és kommu­nista meggyőződésükben sziklaszilárd pártembereké volt, a(«ik tagjai üzemi és falusi szervezeteinknek. Munkása­ink, akik nagyszerű bizonyítékát ad­ták magas osztályöntudatuknak, vala­mint pártunk összes hű és becsületes tagjai megmutatták, hogy a helyreho­zás tárgyilagos célját követik és el­utasítanak minden olyan nézetet, amely ellenkezik a marxizmus—leni­nizmus elveivel és határozottan eluta­sítanak olyan nézeteket, amelyek kis­polgári gondolkozást árulnak el, vagy a burzsoá ideológia forrásaiból ered­nek. Munkásaink, valamint a párt ösz­szes hű és becsületes tagjai azt az akaratukat nyilvánították, hogy letör­nek minden olyan irányzatot, amely pártunkat, köztársaságunkat vagy a szocializmus építésének ügyét orszá­gunkban megkárosítaná. A CSKP Központi Bizottsága hatá­rozataival világosan és szilárdan ki­jelölte, miben kell" a javulásnak meg­nyilvánulnia az alkotó kritika értel­mében akár gazdaságunk tervezése és irányítása módszereinek javítása, akár gazdasági és közigazgatási aparátu­sunk dolgozói létszámának csökken­tése, adminisztrációnk rendszerének egyszerűsítése, a decentralizáció ér­vényesítése, a szocialista, törvényes­ség jeljes biztosítása, a hadsereg, a közszolgáltatások, az iskolai nevelés, a kulturális és állami közigazgatás minden szakasza munkájának megja­vítása terén. A szlovák nemzeti szer­vek hatáskörének kibővítésére irá­nyuló intézkedéseknek nagy jelentő­ségük van. A CSKP Központi Bizott­sága irányelvjavaslatának megvitatása a második ötéves tervre vonatkozólag bizonyára sok további hasznos bírála­tot, tanácsot és javaslatot hoz az ál­lami és párttevékenység tökéletesíté­sére. Még jobban dolgozni népünk jólé­téért és boldogságáért — íme, ez a CSKP mai törekvésének értelme. A CSKP megalakításának 35. évfor­dulóját ünnepelve, e napon elsősor­ban arra kötelezzük magunkat, hogy pártunkat legutolsó szervezetéig is­mét a győzelmes leninizmus alkotó, áttörő és derűlátó szelleme hassa át. Kötelezzük magunkat, hogy megte­szünk mindent, hogy pártunkban még jobban tündököljön a marxizmus—le­ninizmus nagy tanítása. Kötelezzük magunkat, mindent meg­teszünk arra, hogy még jobban elmé­lyítsük pártunk kapcsolatát Lenin nagy pártjával, a Szovjetunió Kom­munista Pártjával, kinyilvánítva egy­ben a csehszlovák—szovjet barátság iránti mérhetetlen hűsegünket. A CSKP megalakításának 35. évfor­dulóját ünnepelve kötelezzük magun­kat, hogy pártunk egységét szikla­szilárdan megerősítjük azon a lenini úton, amelyen Központi Bizottságunk vezeti. Kötelezzük magunkat mindent megtenni azért, hogy pártunk tömeg­erejét a lenini elvek szellemében megacélozzuk, hogy a pártmunka irá­nyításában mindig betartsuk a kollek­tív döntés és a kollektív vezetés le­nini elveit és megakadályozunk min­den személyi kultusz iránti megnyil­vánulást, hogy a párt belső életében teljes mértékben érvényesítsük a pár­ton belüli demokrácia és a demokra­tikus centralizmus lenini elveit, a bí­rálat és önbírálat, valamint a párt vasfegyelmének elvét. Kötelezzük magunkat, mindent megteszünk,' hogy a párt funkcioná­riusait és tagjait a lenini dolgozók példájára neveljük, hogy a lenini mun­kastílust, az alkotó kezdeményezést, a magával ragadó aktivitást, a lan­kadatlan áldozatkészséget oltsuk be­léjük és hogy megtanítjuk őket he­lyesen érvényesíteni a párt vezető szerepét, hogy megtanítjuk őket a tömegek szervezésére és a pártnak a tömegekkel való összekapcsolására. Kötelezzük magunkat, mindent meg­teszünk, hogy a pártot a marxizmus­leninizmus szellemében magas eszmei színvonalra emeljük, hogy megerősít­jük a párt dolgozóinak kommunista elvhüségét, hogy gazdagítjuk elmé­leti tudásukat, hogy fokozzuk isme­reteiket különösen a gazdasági ne­velés terén és hogy a kommunisták öntudatának és áldozatkészségének mai mértékével elsősorban a gazda­sági és kulturális építés terén biz­tosítjuk aktív részvételüket. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapítása 35. évfordulójának ünneplésekor minderre kötelezzük magunkat. Ezt azért tesszük, hogy pártunkat további győzelmekre ve­zessük. Ezt azért tesszük, hogy a szocializmus építésében becsületesen teljesítsük úttörőink és elődeink örö­két, J. B. Pecka, Ladislav Zápotocký, Jozef Hybes, Bohumír Šmeral elvtár­sak üzenetét, Klement Gottwald elv­társ, felejthetetlen vezetőnk hagyo­mányát, eszménk valamennyi vérta­núja, sok ezer kommunista örökét, akik a munkásosztály ügyéért, népe­ink boldogságáért áldozták életüket. Harmincöt éve lobog fejünk felett pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja vörös zászlaja. E tiszteletre­méltó zászló alá sorakozzanak mel­lénk a fiatal nemzedékek soraiból jö­vő új harcosok, munkás és földmű­ves osztályunk, dolgozó népünk leg­jobb tagjai. Csatlakozzanak hozzánk mint a szocializmus ügyének áldozat­kész harcosai. Pártunk köré még szorosabban tö­mörüljenek a Nemzeti Front összes alakulatai, amelyek feladatul tűzték ki, hogy oldalunkon, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével be­csületesen és áldozatkészen fognak dolgozni a szocializmus közös mü­vén. Elvtársak! Pártunk szava hív, hogy mindnyá­jan lelkesen és szilárdan, tömör so­rokban menjünk előre, mint Marx, Engels, és Lenin nagy ügyének ret­tenthetetlen harcosai. A párt szava hív, hogy a proletár internacionaliz­mus szellemétől áthatva szocialista népi demokratikus hazánk igazi fiai­ként becsületesen teljesítsük köteles­ségünket az egész szocialista világ­gal szemben és hogy a szocializmus­nak országunkban való sikeres építé­sével hozzájáruljunk a tartós béke biztosításához. A CSKP KB megalakulásának 35. évfordulóján kiáltjuk: Éljen dicső szülőpártunk, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, pártunk kollektív vezérkara! Éljen nagy tanítónk, a Szovjetunió Kommunista Pártja! A leninizmus zászlaja, Csehszlová­kia Kommunista Pártja lobogója alatt előre hazánkban a szocializmus teljes győzelméért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom