Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-06 / 96. szám, péntek

x London, április 4. (TASZSZ) — Amint ismeretes, az ENSZ leszere­lési albizottsága Londonban, március 19-én újból megkezdte üléseit. Az albizottságban az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britan­nia, Franciaország és Kanada képvi­selői foglalnak helyet. Az albizottság munkája sohasem keltette fel a világ közvéleményének figyelmét oly mér­tékben. mint most. Ez nem is csoda. A leszerelés problémájának megoldá­sa a világ valamennyi népének lét­érdeke. A Szovjetunió álláspontja a lesze­relés kérdésében ismeretes. A Szov­jetunió mindig a leszerelés, vala­mint az atom- és hidrogénfegyver teljes betiltásának híve volt és ma is az. Évek óta harcol a szovjet kormány e cél megvalósításáért, mert a leszerelés problémáját egyik legfontosabb nemzetközi problémának tartja. A Szovjetunió az 1955. május 10-i javaslatban fontos lépéseket tett az álláspontok közeledése felé, ami­kor egyetértett a nyugati hatalmak­nak a fegyveres erők állományának meghatározására és azon határidőre vonatkozó javaslatai egész sorával, mikor lépjen életbe az atomfegy­verek teljes betiltására vonatkozó egyezmény. A szovjet javaslat következtében az atomfegyverek betiltása elleni ki­fogások tárgytalanná váltak. Azonban a nyugati hatalmak az atomfegyve­rek betiltása ellen új ellenvetéseket találtak ki. Azzal a kifogással áll­tak elő, hogy technikai nehézségek merülnek fel az atomfegyverek be­tiltásából eredő kötelezettségek tel­jesítése feletti hatásos ellenőrzés végrehajtásában. Ennek következmé­nye az lett, hogy a leszerelés prob­lémája holtpontra jutott. Az albizott­ság tagjaira az a feladat hárul, hogy kiutat keressen a jelenlegi helyzet­ből. Franciaország és Nagy-Britannia március 19-én új javaslatokkal ál­lott elő. Az új javaslatok azonban a valóságban nem tartalmaznak sem­mi újat, hanem bizonyos tekintetben visszaesést jelentenek. Ez különösen az atomfegyver kérdésére vonatko­zik. A New York Times szerint a francia-angol javaslatban szándéko­san megfeledkeztek a létező atom­fegyver-készletek felszámolásának kérdéséről. Az atomkészletek kérdé­sének megoldását bizonytalan időre halasztja a javaslat. Nem lehet el­hallgatni azt a tényt sem, hogy a francia-angol tervben foglalt javaslat azt ajánlja: az államok kötelezzék magukat arra, hogy nem használnak atomfegyvert, emellett azonban a ja­vaslat fenntartja azt a lehetőséget, hogy a támadás elleni védelemre használhassák az atomfegyvert. Ha­sonló fenntartás nyitva hagyja az aj­tót az erőszak előtt és lehetővé te­szi, hogy egy agresszív állam pusz­tító atomháború megindítására hasz­nálhatja azt fel. A leszerelés problémájának megvi­tatásából eredő tapasztalatok meg­mutatták, hogy az egyezmény leg­komolyabb akadálya a két kérdés egyesítése, mégpedig a rendes típusú fegyverkezés kérdése és az atom­fegyver problémája. Ezzel kapcso­latban már előzőleg olyan nézetek merültek fel, hogy először meg kell egyezni a fegyveres erők létszámá­nak csökkentése kérdésében, vala­mint a rendes típusú fegyverzet csökkentésének problémájában, amely kérdés megoldása nem olyan bo­nyodalmas, mint az atomfegyver kérdésének megoldása. A szovjet kormány, okulva a ta­nácskozások tapasztalatain, március 27-én javaslatot terjesztett az albi­zottság elé, amely a leszerelési prob­léma megoldásának új módját tar­talmazza. Ez abban áll, hogy a Szov­jetunió nem ajánlja a rendes típusú fegyverzet kérdésére vonatkozó egyezmény összekapcsolását az atom­fegyver kérdésével. a Svéd lapok a szovjet-svéd tárgyalásokról „Elébb a leszerelés* aztán Németország egyesítése. • A fror.cíi miniszterelnök nyilatkozatának visszhangja Ä csehszlovák parlamenti küldöttség Moszkvában Guy Mollet francia miniszterelnök nyilatkozata, amit az US News and World Report amerikai folyóirat mun­katársának adott, ha lehet még na­gyobb feltűnést keltett világszerte, mint Pineau külügyminiszter egy hó­nappal ezelőtt tett hasonló kijelen­tései. Guy Mollet ugyanis nemcsak érintette a világot érdeklő legfonto­sabb kérdéseket, hanem részletesen, sőt a maga módján határozottan fog­lalkozott velük, polemikus élt adva egyes téziseinek. Ez az él elsősor­ban, mondhatjuk szinte kizárólag az amerikai imperialista körök által dik­tált külpolitikai dogmák eddig érint­hetetlennek látszó tételei ellen for­dult s nem hagyott immár semmi kétséget az iránt, hogy a jelenlegi francia szocialista kormány — már mai „népfrontmentes" alakjában sem hajlandó tovább vakon kiszolgálni a francia nemzeti érdekekkel merő el­lentétben álló amerikai „erőpolitikát". Guy Mollet nyilatkozatának legfon­tosabb része a következő: „Ahelyett, hogy a leszerelés kérdé­sét harmadik helyre tennék, mi­ként ez tavaly novemberben, a kül­ügyminiszterek genfi értekezletén történt, ezt a kérdést az első hely­re kellene állítani. Nehéz elkép­zelni Németország egyesítését a fegyverkezés időszakában, különö­sen Európa szívében, mert ez az oroszok számára — tekintet nélkül a Nyugat által javasolt igen fon­tos és konkrét biztonsági garanci­ákra — egy felfegyverzett és tel­jesen az Atlanti Tömbhöz esatolt. egységes Németországot jelentene. Ha az oroszok helyébe próbáljuk képzelni magunkat, akkor el kell ismerni, hogy ez számukra bajo­san fogadható el. Ezzel szemben, ha a kérdés megoldását az egye­temes leszerelés kérdésénél kezd­jük, az európai biztonság kérdése könnyebbé válik. Ez az út vezet a kérdés megoldásához. A bizton­ság keretei között elérhetőbbé vá­lik Németország egyesítése is." Nehezen képzelhető el az utóbbi években folytatott szovjet politika számára nagyobb elégtétel ezeknél a szavaknál. Fel is horkan az egész im­perialista sajtó, élén a francia jobb­oldali lapokkal. A l'Aurore azt pa­naszolja, hogy Guy Mollet nyilatko­zata egybeesik a moszkvai francia nagykövet rádióbeszédével, amelyben az utóbbi hangsúlyozta, mennyi kö­zös érdek köti ösze Franciaországot a Szovjetunióval. A l'Aurore szerint a francia miniszterelnök hangja „ta­nári oktatás" Amerikával szemben. A francia nagytőke lapja már úgy meg­szokta a megalkuvást az amerikai monopolistákkal szemben, hogy a francia nemzeti érdekek legelemibb hangoztatásában is „agresszív han­got" lát az amerikai politika ellen. A Figaro még nyíltabban nevezi né­ven a gyermeket és szemére veti Guy Molletnek, hogy elárulta azt a politikát, amit az akkori francia kül­ügyminiszter még a novemberi gen­fi négyhatalmi értekezleten is kö­vetett. Már konstruktivabb a Mollet kor­mányt támogató középpártok sajtó­iának háncsa. A Combat „Franciaor­szág függetlensége" címen így ír: „Szabad, független országnak nem lehet más külpolitikája, mint amely összhangban van az eseményekkel s az ország érdekeit követi. Már legfőbb ideje volt, hogy a francia kormány feje véget vessen a foly­tonos diplomáciai meghátrálások­nak." Különösen jellemző a Le Monde április 4-i vezércikke, amit az atlanti szerződés aláírásának hetedik évfordu­lója alkalmából ír szemmel láthatóan Guy Mollet nyilatkozatának hatása alatt. „Az elmúlt hét esztendő alatt -•• írja a lap — a nemzetközi poli­tika légköre érezhetően megváltozott Guy Mollet és Pineau — Franciaor­szágnak szövetségesei iránti hűségé­nek következetes hangoztatása mel­lett — szükségesnek tartották ismételten kijelenteni, hogy meg kell változ­tatni a NATO veszélyes és elévült politikájának alapelveit és a lesze­relés kérdésének újszerű felveté­sével kell továbbjutni a mostani holtpontról. Mert ha tovább folytat­iuk az eddigi politikát. — hang­súlyozza a továbbiakban a Le Monde — a szovjet politika tovább bővíti ázsiai és afrikai diplomá­ciai győzelmeinek hosszú listáját." A lTIumanité ,'s kiemeli Mollet po­litikájának pozitív lényegét, de egy­ben hangsúlyozza, hogy a miniszter­elnök helyes és a francia érdekeknek megfelelő politikáját aláássa annak hangsúlyozásával, hogy „amíg ő a francia kormány elnöke és a szocia­lista párt élén áll, Franciaországban nem lesz' népfront." Moreau cikke hibáztatja azt is, hogy Mollet ki akar tartani a francia politika „atlanti Olaszország Kommunista Pártja Nemzeti Tanácsának ülése Róma, április 4. (ČTK) Olaszország Kommunista Pártjának Nemzeti Taná­csa április 3-án kezdte meg Rómában IV. ülésszakát. Az ülésen mintegy 1200 vezető funkcionárius vett részt. Pal­miro Togliatti, Olaszország Kommu­nista Pártjának főtitkára az ülésen „A baloldali demokratikus többségért a városokban és a vidéken, címen tartott beszámolót. Beszámolója befejező ré­szében a kommunisták, szocialisták és a demokratikus erők egyesítésére szó­lította fel a dolgozók képviselőit, hogy biztosítani tudják a helyi közigazgatás demokratikus szerveinek megalakítá­sát. Stockholm. (ČTK) — Az Attentid­ningen vezércikkében rámutat, hogy a Szovjetunió és Svédország közötti kapcsolatokban valaha kölcsönös bi­zalmatlanság uralkodott, melynek oka főleg az volt, hogy a „mi" (svéd) poli­tikánk a háború utáni első években bi­zony nem járult hozzá ahhoz, hogy bizalmat keltsen Moszkvában. A Szov­jetunió és Svédország közös közlemé­nyéből kitűnik, hogy az oroszok hisz­nek a tömböktől mentes politika be­csületes szándékaiban. A lap üdvözli a tudományos és kul­turális kapcsolatok bővítését és ki­jelenti, hogy ezek a kapcsolatok még szélesebb alapokat teremtenek a két szomszédos ország együttműködésére. Düsseldorf, (ČTK) — A Németor­szág Kommunista Pártja ellen ter­vezett rendőri akciók, amelyekkel a bonni kormány a karlsruhei szövet­ségi alkotmánybíróság döntését igye­kezett befolyásolni az NKP elleni pörben, űiból hatalmas tiltakozó mozgalmat keltett a demokratikus jogok megsértése ellen Nyugat-Né­metországban. alapelvei" mellett, mert ez az atlan­ti haderőknek, értsd amerikai meg­szálló csapatoknak további európai tartózkodását jelenti. Viszont fenn­tartás nélkül üdvözli a l'Humanité Guy Mollet azon kijelentését, hogy „a béke mindig, bármely kormány­forma mellett lehetséges", mert ez a Szovjetunió által hirde­tett, különböző rendszerek békés együttélése lehetőségének elve. A lap végül a francia miniszterelnök kö­vetkező szavait hangsúlyozza ki: „Sohasem gondoltam, hogy szov­jet támadás veszélye fennáll. És nem változtattam meg a vélemé­nyemet. Nem lehet elfogadni azt az alapelvet, hogy olyan kormány­forma létezése, amely nincs ínyünkre, háhorútnz vezet." Moreau cikkének befejező részében hangsúlvozza, hogy a Szovjetunióban nincsen szociális kizsákmányolás s ezért nincs senki, akinek a háború vagy az arra való készülődés érde­kében állana. Egészen mások az amerikai vissz­hangok. A New York Daily News a választási kampány hatása alatt Mol­let nyilatkozatát is elsősorban bel­politikai szemszögből nézi: „A fran­cia miniszterelnök kijelentette, hogy Amerika oly módon adja segély cí­men a milliárdokat a külföldnek, hogy az visszatetszést szül valamennyi abban részesedőnél. Mi izolacionisták csak üdvözölni tudjuk Guy Mollet megállapítását, mert már régen hir­detjük, hogy sem barátokat, sem pe­dig barátságot vásárolni nem lehet. Még csak az a kérdés, vajon Mollet azt is kívánja-e, hogy töröljük Fran­ciaországot azon országok listájáról, melyek segítségünkből élnek" írja a monopolista körök dölyfösségével az amerikai lap. Az angol munkáspárti Daily He­rald azt hangsúlyozza, hogy a fran­cia szocialista kormány nem akarja megszegni szerződését szövetsége­seivel, hanem azt akarja velük meg­értetni, hogy „ha így folytatják po­litikájukat, úgy elvesztik a játsz­mát." Amint már ezekből a sajtóvélemé­nyekből is látható, a francia felelős kormányférfiak nyilatkozatai egy hó­nap leforgása alatt másodszor boly­gatják meg az atlanti körök erőpo­litikán nyugvó elveit. Bíztató előjelek ezek a vezető szovjet államférfiak­nak küszöbönálló angliai s Mollet, valamint Pineau májusi moszkvai utazásai előtt. (-e-c) Moszkva, április 4. (ČTK) — A Csehszlovák Köztársaság parlamenti küldöttségét április 4-én V. T. La­cisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke fo­gadta. A csehszlovák parlament tagjai a szovjet képviselőkkel kicserélték tapasztalataikat. Arról, miben külön­bözik a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének funkciója a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának funk­ciójától, Zdenék Fierlinger, a Cseh­szlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke tájékoztatta a szovjet képvi­selőket. Zdenék Fierlinger beszédében a töb­bi között kijelentette, a csehszlovák Ez a politika nagyon fontos feltétele az egész világ feszültsége enyhítésé­nek. A Ny Dag vezércikkében hangsú­lyozza, hogy a szovjet—svéd közle­mény azt a törekvést fejezi ki, hogy az ENSZ alapelvei értelmében hozzá­járuljanak a feszültség további eny­hítéséhez és a népek" békés együtt­működésének fejlesztéséhez. A svéd nép békében akar élni a Szovjetunióval — írja vezércikkében a Norskens Falammans című lap. A jobboldali Sydvenska Dagbladet kije­lenti, hogy a szovjet—svéd kapcso­latok tudományos és kulturális téren való bővítésének távlatai nagyon po­zitívak. Münchenből dolgozók küldöttsége érkezett Karlsruheba és a törvény­széknek határozatot adott át, amely az NKP elleni per beszüntetését kö­veteli. A határozatot 819 müncheni polgár írta alá. Hasonló követelések érkeztek Deggendorf és Weissenburg lakosaitól is. Az ADN sajtóiroda jelentése sze­rint egyre növekedik azon nyugat­német szociáldemokraták száma, akik elítélik a bonni kormánynak az NKP betiltására irányuló tervét. A Né­met Szociáldemokrata Párt brémai vezető funkcionáriusai is hangsú­lyozták, hogy az NKP betiltása nem felelne meg a nemzetközi feszültség enyhítését célzó politikának. A bir­kenaui és reichenbachi Szakszervezeti Szövetségek a karlsruhei alkotmány­bírósághoz táviratot intéztek, amely­ben tiltakoznak az NKP elleni bűn­per ellen. New York, április 4. (TASZSZ) A Biztonsági Tanács április 3-án 2 ülést tartott, amelyeken folytatták Izrael és az arab országok közötti kôžôs fegy­verszüneti egyezmény kérdéséneik megtárgyalását, valamint a Biztonsági Tanácsnak a palesztinai kérdésben az utóbbi időben jóváhagyott határozatai­nak végrehajtását. Jordánia és Libanon képviselői, aki­ket a Biztonsági Tanács mint a meg­vitatott kérdésben érdekelt feleket hí­vott meg, az ülésen felszólaltak és lé­nyegében nem emeltek kifogást az US^ küldöttségének azon javaslata ellen, hogy az ENSZ főtitkára Palesztinába látogasson és a Biztonsági Tanácsnak jelentést tegyen arról, hogyan teljesí­tik a Biztonsági Tanács határozatait, hogyan tartják be az arab országok és Izrael közötti közös fegyverszüneti egyezményeket. Jordánia és Libanon képviselői azonban hangsúlyozták, hogy A német munkáspártok képviselőinek tanácskozása Berlin, április 4. (ČTK). Németor­szág Szocialista Egységpártja Köz­ponti Bizottsága politikai irodájának tagjai e napokban közös tanácsko­zásra jöttek össze Németország Szo­ciáldemokrata Pártja funkcionáriusai­nak nagyszámú küldöttségével, akik mint vendégek részt vettek Német­ország Szocialista Egységpártja III. értekezletén és közösen megtanács­kozták a német munkásosztály bé­keharcának kérdését. A szociálde­mokrata funkcionáriusok a nyílt vi­ta során több javaslatot tettek arra nézve, hogyan kellene javítani a né­met munkáspártok közötti kapcsola­tokat. A vita igazolta, hogy a német munkásmozgalomban ,ma fennálló nézeteltéréseket tanácskozások útján meg lehet oldani és meg lehet te­remteni a megértés és egyesítés előfeltételeit. nép mindent megtesz, hogy támogas­sa a Szovjetunió nemes, békeszerető politikáját. Ceylonban kiírták a parlamenti választásokat Colombo, április 4. (ČTK) — Ápri­lis 5-én 3 500 000 ceyloni választó já­rul a szavazó urnák elé, hogy meg­válassza a ceyloni parlament 95 kép­viselőjét. További hat képviselőt a ceyloni főkormányzó nevez ki. A vá­lasztások, melyeket eredetileg csak egy év múlva kellett volna megtar­tani, április 5., 7. és 10-én lesznek. A parlament ténykedési időszaka 5 év. Szovjet energetikusok küldöttsége Nagy-Britanniában London. (ČTK) — A TASZSZ je­lentése szerint a szovjet energetikai dolgozók küldöttsége G. M. Malen­kovnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökhelyettesének és villamos­erőügyi miniszterének vezetésével áp­rilis 4-én tovább tanulmányozta Ang­lia villanyellátásának rendszerét. A londoni körzet villanyerőügyi hi­vatala a szovjet küldöttség tisztele­tére ebédet adott, amelyen Astroyd londoni polgármester, Randall, a lon­doni körzet villanyeroügyi hivatalának elnöke és G. M. Malenkov pohárkö­szöntőt mondottak. A küldöttek továbbá ellátogattak a londoni grófság tanácsára. Prihard, a tanács elnöke üdvözölte a vendége­ket és felkérte őket, hogy a londoni lakosok *evében tolmácsolják üdvöz­leteiket az egész szovjet népnek. A SZOVJETUNIÓ VÖRÖSKERESZT és Vörös Félhold Szövetségének Vég­rehajtó Bizottsága az Albán Vöröske­resztnek 40 ezer rubelt ajándékozott a hóviharok által sújtott albán lakos­ság megsegítésére. (ČTK) A SZABAD EURÓPA által kibocsájtotí propaqauda-légqömböknek újabb áldo­zata van. Az alsó-ausztriai Willfeins­dorf községben egv fiatal asszony áp­rilis 4-én a mezőn egy léggömböt ta­lált, amelyhez cseh nyelvű röplapok voltak erősítve. A léggömböt hazavit­te. ez otthon felrobbant és súlyos égési sebeket okozott az asszonv ar­cán és kezén. A konyha berendezését tönkretette. CTK) a főtitkár küldetésének nem szabad túllépnie a fentemlített határozatok teljesítésének kivizsgálását és a főtit­kárnak nem szabad semmiféle lépést, semmiféle javaslatot tennie az érde­kelt felekkel való megegyezés nélkül. Több felszólaló után'A. A. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője mondott be­szédet. Kijelentette, hegy a szovjet küldöttség véleménye szerint a Bizton­sági Tanácsnak állandóan figyelemmel kell kísérnie, hogyan teljesítik hatá­rozatait, különösen azokon a területe­ken, amelyeken könnyen előállhat a nemzetközi béke és biztonság veszé­lyeztetése. A szovjet küldöttség — mondotta a továbbiakban A. A. Szoboljev — úgy véli, hogy a Közel- és Közép-Kelet or­szagainak érdekeit érintő Összes akció­kat ezen területek országai részvéte­lével kell megvitatni és megoldani, te­kintetbe véve ezeknek az országoknak érdekeit. A Biztonsági Tanács április 4-én délelőtt folytatta a palesztinai kérdés vitáját. Egyiptom küldötte megígérte Egyip­tom teljes támogatását a főtitkár fon­tos feladatának teljesítésében. Szíria küldötte hangsúlyozta, az ENSZ főtit­kárának első feladata megteremteni a feltételeket annak meghiúsítására, hogy a fegyveres erők átléphessék a fegyverszüneti egyezményben megál­lapított határt. / Beszédének további részében Szíria küldötte a leszerelési övezetek kérdé­sével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy egy arab állam sem követett el erőszakosságot ezekben az övezetek­ben és, hogy az arab lakosságot az övezetekből kikergették. Az ENSZ fő­titkárának feladata lesz, hogy ne csak megoldja a fegyverszünet megszegésé­nek kérdését, hanem megszüntesse az erőszakosságokat és- intézkedéseket javasoljon arra nézve, hogy az erősza­kos cselekmények ne ismétlődjeneK meg. ÜJ szo 1956. április 6. Atl ENSZ Biztonsági Tanácsának yíése H&taisnas tiltakozó mozgalom a Német Kommynssia Páň betiltása ellep Azújszovjet leszerelési javaslat reális alap a megeg yezés elérés ére Az ENSZ íeszereSési albizottságának iondoni ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom