Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-01 / 92. szám, vasárnap

Az ötödik árleszállítás népünk közös munkájának eredménye (Folytatás a 2. oldalról.}] ü'étö, e kereslet azonban nincs kielégítve a minőség, a választék sokfélesége, a textil mintája szerint. Ezért ma a könnyűipari és kereskedelmi dolgozóknak arra kell törekedniük, hogy a meglévő nyersanyagokból a iégkiválóbb minőségű árucikkeket gyártsák gazdag választékban. Másképp az olyan árucikkek készletei halmozódnának fel, amelyek a piacon nem találnak fogyasztóra. A gazdag választékú, lehető legkiválóbb minőségű árucikkek termelését a textiliparban elő kell segítenie a szintetikus rostok lényegesen nagyobb alkalmazásának. Bizonyos sikereket ugyan elértünk a szilonrost termelésében; a folyó évre nagy mennyiségű szilonfonalat biztosítottunk, ami lehetővé teszi, hogy jelentősen leszállítsuk ezeknek az árucikkeknek az árait. Míg azonban rálunik csupán a szilootermelés fejlődik, világszerte a termalésben az egyébfajta szintetikus rostok számos válfajai érvényesülnek. E rostok közös tulajdonsága, hogy ellenállóak a piszokkal, a nedvességgel ezemben, nem gyűrődnek szemre szépek és erősek. A szintetikus rostoknak á hagyományos természeti rostokkal való keverése nagyon jőminőségý fonalakat ad. A textilipar termelési színvonala Megjavításának kérdését most részletesen megvizsgálják és a politikai iroda, valamint a kormány elé terjesztik a textilipar és a textilkereskedelem további fejlesztése elvi megoldásának $gész javaslatát. Ha biztcsítaní akarjuk a további áruszállításokat, nem elég csupán a terínelést fokoznunk, hanem a munka termelékenységének növekedése és a termelési önköltség csökentése alapján tartósan csökkenteni kell az áruik nagykereskedelmi árait is. Számos árucikk kiskereskedelmi árai már ma 6 nagykereskedelmi árak színvonalára csökkentek és további árleszállítás inindaddig nem válik lehetségessé, imíg a nagykereskedelmi árak nem Csökkennek. Szükséges, hogy a termelési minisztériumok sokkal következetesebben vezessék a vállalatokat és üzemeket a nagykereskedelmi árak csökkentésére. Mindeddig azonban gyakran megnyilvánul az amúgyis indokolatlan nagykereskedelmi árak fokozása, ami azután rendszerűit túlkapásokhoz vezet az árak megállapításában és a termékek piacradobásál?an. Ezeket a törekvéseket rendszerint azzal leplezik el, hogy a termékeknél néhány kisebb, nem költséges módosítást eszközölnek, azt állítva, hogy újfajta áruról van szó és magasabb nagykereskedelmi árat javasolnak az illető árucikkre. Ennek azután néha kedvezőtlen befolyása van a kiskereskedelmi árak alakulására is. A kereskedelmi dolgozók hibája, hogy megengedik a választékok ily kétes bővítését és až árucikkek minőségének csupán látszólagos javítását. A munkatermelékenység növelése, az új technika bevezetése és a termelési önköltségek csökkentése kell, • hoqy megnyilvánuljon a nagykereskedelmi árak leszállításában, ahol még jelentős tartalékaink vannak. Az élelmiszercikkeknél az 1954. május 7-i határozat ugyancsak jelentős javulást hozott. Emellett eltolódás állott be a jobb minőségű árufajták felé. így például a péksütemény évd eladása tavaly az 1954-es évvel szemben 10 százalékkal növekedett, a finom sütemény azonban 53 százalékkal, a cukrászkészítmények eladása 8 százalékkal, a vajas és tejszínhabos áruk eladása 240 százalékkal. A sikeres termés következtében tavaly bővültek hazai élelmiszer-forrásaink. Ez megnyilvánult a lakosság jobb élelmiszerellátásában, emellett nem kelleti oly nagy mennyiségű élelmiszert behozni egyes élelmiszerfajtákból, mint a húsból, zsiradékból, vajból és gabonából, mint az előző években, bár behozatalunk még mindig jelentős. Ezidén is olyanok a kilátások, hogy a lakosság élelmiszerellátása biztosítva lesz, mégpedig elsősorban a hazai termékekből. A fő dolog azonban az, hogy következetesen teljesítsük a mezőgazdasági termelés további fejlesztésére és megjavítására irányuló pártés kormányintézkedéseket. Valamennyi áru termelésében nagy jelentőségű az áru külseje és csomagolása. Az árukon végzett utolsó s

;mítási munkákban előforduló hiányosságok sok téren megnyivánulnak. Az ipari árucikkeknél rendszerint olyan hibákról van szó, amelyeket nem az anyaghiány vagy_ a termelési kapacitás hiánya okoz, hanem az utolsó munkálatoknál a gondosság és felelősség hiánya, áz árucikkek elégtelen ellenőrzése, pedig ipari dolgozóinknak minden lehetőségük megvan e hibák kiküszöbölésére. Az 1954. május 7-i párt- és kormányhatározat alapján tovább kell fejleszteni az árucikkek csomagolását oly módon, hogy ne kelljen az árukat az elárusítóhelyeken az áruk eladásakor lemérni, hogy megállapítsuk az áruk pontos súlyát és gazdaságosan használjuk fel a csomagolóanyagokat. Az árucikkek csomagolásának megjavítása és bővítése szempontjából elsősorban a csomagolóeljárások gépesítését kell fokoznunk, be kell vezetnünk az automatikus csomagológépeket és futószalagokat. Az üzletek iparunktól, főleg vegyiparunktól azt óhajtják, hogy újfajta csomagoló anyagok termelését, polietilent, polisztirent és a szintetikus anyagoknak a celofánnal való különféle kombinációit, alumínium fóliansokat, plasztikus csomagolópapírosokat stb. vezessenek be, amelyeket sikerrel alkalmaznak külföldön. Fokozott figyelmet kell szentelni a lakosság zöldséggel és gyümölccsel való ellátásának. A hús és egyéb állati eredetű élelmiszerek mellett lakosságunknak egyre nagyobb mennyiségű jó minőségű zöldségre és gyümölcsre v;m szüksége, amelyek természetes vitamin és ásványtartalmuknál fogva az élelmiszerek. nélkülözhetetlen részét alkotják. Ezért ebben a hónapban párt- és kormányhatározatot hagynak jóvá a gyümölcs- és zöldség, valamint a burgonyatermelés begyűjtés és eladás megjavítására irányuló intézkedésekről. E határozat alapján a következő években lényegesen fokozni kell a friss zöldség és gyümölcs piacraszállítását. A gyümölcs és zöldségtermelést és fogyasztást tovább fokozhatjuk, főleg azáltal, hogy az év folyamán egyenletesebb áruszállítást érünk el, valamint, ha emeljük a begyűjtött zöldség és gyümölcs minőségét, kiküszöböljük egyes fajták elkerülhető hiányát. A párt- és kormányhatározat szerint célszerűbben és az eddiginél jobban kell végezni a begyűjtést, rugalmasabban és gazdaságosabban keli végezni a begyűjtött árucikkek eladását. A kiskereskedelemben szemmel láthatóan fokozni kell az eladás kultúráját, meg kell szüntetni a csalás megnyilvánulásait, a fogyasztók követelményeihez való helytelen viszonyt. Hogy friss zöldségs'zállítmányokat érjünk el az év hosszabb időszakában, főleg a téli időszakbein, új üvegházakat és berendezéseket építünk a zöldségfélék gyors termesztésére. Ez fontos intézkedés a dolgozók élelmezésének megjavítására, mert eddig a zöldség és a gyümölcs túlnyomó részét a harmadik negyedévben adták el. Ezen áruk választékát is ki kell bővíteni. Az eddig vásárolt 45 fajta zöldség teljes háromnegyedét hét fő fajta zöldség szállítása teszi ki: káposzta, hagyma, répa, kelvirág, uborka, dinnye és paradicsom. A többi 38 fajta az összes szállítmányoknak csupán 25 százalékát képviseli. A jó minőségű zöldség piaci termelésének fokozására nagy jelentőségű a termelésnek a szocialista szektorban, az EFSZ-ekben, az állami gazdaságok farmjain és a kommunális kertészetekben, főleg a nagyvárosok környékén való összpontosítása. Tavaly 40 ezer tonnával több zöldséget gyűjtöttünk be, mint 1954-ben. Ebben az eredményben fontos tényező volt az, hogy a második félévi zöldségszállítmányokban, tehát a szállítások döntő időszakában a szocialista szektor részaránya csaknem 70 százalék, ebből az EFSZ-eké 41 százalék volt. A zöldségtermelésnek nagy területekre való összpontosítása, a földekről közvetlenül az elárusítóhelyekre való szállítás lehetősége nagy jelentőségű a fogyasztók jó ellátására és a termelő EFSZ-ekne-k jelentős pénzjövedelmet hoz. Tavaly 23 ezer tonnával több gyümölcsöt gyűjtöttünk be. mint 1954-ben. Ezt az eredményt elsősorban a jó cseresznye és sárgabarack termés okozta. A gyümölcstermelés azonban mindeddig nem éri el az 1939 előtti színvonalat, jóllehet a gyümölcsfák száma emelkedett. A háború előtti évekhez viszonyítva lényegesen csökkent az almá-, á körte~ és a szilva termelés. Sok mindent megmagyaráz az a tény, hogy a zöldségtermesztéstől eltérően a gyümölcs piaci termelése főleg a magánszektorban összpontosul, amelyre a múlt év második felében az egész piaci termelés 64 százaléka esett. A szocialista szektor mindeddig lebecsüli a gyümölcstermelést, nem szentel kellő gondot a meglévő kerteknek és nem ültet tervszerűen új gyümölcsfákat. Nem érthetünk azonban egye.t azoknak az EFSZ-eknek eljárásával, amelyek szántóföldeken létesítenek gyümölcsöst. Az eddiginél jobban kell teljesíteni a gyümölcstermelés és a szőlészet fejlesztéséről hozott határozatokat. Az idei kemény fagyok után a fák fokozott gondozása és a kipusztult gyümölcsfák újakkal való helyettesítése különösen fontos. A burgonyatermesztésben elsősorban a minőség lényeges javulását kell elérnünk. A jelenlegi állapot, amikor a fogyasztóknak csupán III. minőségű 'burgonyát szállítanak, nem felel meg burgonyatermelésünk fejlettségének, amelynek világhíre volt és van. A párt- és a kormányhatározat feladatul tűzi ki a zöldség- és gyümölcsbegyűjtés és kereskedelem színvonalának lényeges megjavítását. Főleg a begyűjtött zöldség és gyümölcs minőségének leromlását kell megszüntetnünk, amit a hosszas szállítás és az áruknak fölöslegesen egyik helyről másik helyre való küldözgetése okoz. A párt- és a kormányhatározat értelmében nagyobb mértékben kell a friss zöldséget a földekről és az üvegházakból közvetlenül az elárusítóhelyekre szállítani. Lényegesen meg kell javítani a begyűjtési és kereskedelmi vállalatok munkáját és meg kell szüntetni a begyűjtött zöldség és gyümölcs tárolásában lévő hibákat. A szocialista kereskedelemnek meg kell javítania a dolgozóknak nyújtott szolgálatait A dokjozók szükségleteinek kielégítése szempontjából nagy fontosságú a szocialista kereskedelem jó munkája. A kereskedelem feladata a lehető legnagyobb mértékben lerövidíteni az árucikkeknek a termelésből a fogyasztóhoz vivő útját, lerövidíteni az áruforgalom idejét. Az áruszállítás lerövidítésével csökken a forgalmi alapok részaránya, az így megtakarított eszközökkel fokozhatjuk a termelési alapokat és növelhetjük a termelést, qyorsabban megvalósíthatjuk korszerűsítését és emelhetjük műszaki színvonalát. Egyes sikerek ellenére, amelyeket kereskedelmünk a lakosság szükségleteinek kieléqítésében, főleg a pénzreform megvalósítása után elért, rá kell mutatnunk, hogy ezt az állandó feladatot mindeddig nem teljesítjük kellőképpen. Állandóan hiányosságok mutatkoznak a lakosság keresletének vizsgálatában és a fogyasztási árucikkek biztosításában. A kereskedelmi dolgozók ugyan vizsgálják a fogyasztók keresletét és képesek kezdeménvezőleq úi munkaformákat keresni, ismereteiket azonban a kereskedőmi vállalatok iránvítószerveiben nem általánosítják és nem használják fel kellőképpen. Komoly hiba, hogy még mindig nem ismerik kellően az árukészleteket, nem vezetnek megfelelő nyilvántartást az árukészletek szállításáról és mindezeket az ismereteket nem használják fel kellőképpen. További hiányosságok mutatkoztak a tavalyi évben a fogyasztási árucikkek szerződéses biztosításának és felvásárlásának qyakorlatában. Ezek a hiányosságok azután két irányban nyilvánultak meg. Az árukészletek ismeretének hiányosságai a szerződések megkötésében és teljesítésében. valamint a valóban leszállított áruk ellenőrzésében mutatkozó hibák ahhoz Tezetnek, hogy gyakran olvan árut vásárolnak fel, amelyre a fogyasztóknál nincs kereslet és a kereskedelemnek rincs szüksége rá, úgyhoqy túlméretezett készletek keletkezne

1' az egyes árufajtákból. Mindezek a készletek azonban azért is létrejönnek. mert a termelővállalatok kevéssé tartiák tiszteletben a kereskedelem követelményeit és a keresett árucikkek szállítását ahhoz kötik, hoov átvegvék az üzletben elegendő mennyiségben levő árukat, amelyeknek készletei feleslegesen növekednek. Az üzletekben hibák mutatkoznak az áruszállítmánvok keresletének megállapítása terén is. Az üzlet dolgozói rendszerint annak hatása alatt, hogy pillanatnyilag milyen árucikk iránt naqy a kereslet — amelyből nincs eléq a oiacon — nagyobb megrendelést tesznek, mint ami megfelel a kereslet kielégítésének. Ez a hiba továbbá abból a körülménybői származik, hogy áruhiánynál, maga a kereslet az ilyen árucikkek után aránytalanul növekszik, a fogyasztók több elárusítóhe'vet bejárnak és az a benyomás r'akul ki, mintha ebben az árucikkben teljes volna a hiány, jóllehet néha elegendő a szállítások aránylag csekély fokozása ahhoz, hogy a keresletet teljesen kielégítsék. Azáltal, hogy a kereskedelmi dolgozók ezt az ismételt keresletet összeadják és nem helyesbítik. azt okozzák, hogy a kielégítetlen keresletet árufelesleg váltja fel, amely azután a raktárakban hever és a termelés iránti követelmény csökken. Előfordul ennek ellenkezője is. A heverő árucikkeknél, mivel a/, üzlet csekély mértékben rendeli meg, korlátozzák a termelést, a készleteket kiárusítják és ismét hiány mutatkozik a piacokon. Ilyen kilengések fordultak elő az utóbbi időben a befőttesüvegeknél, a villanyégőknél, egyes textilnemüeknél stb. Mivel hiányos a készletek állapotának és fejlődésének rendszeres áttekintése, s ezzel egyidejűleg a fogyasztók kívánságának megvizsgálása is, az elárusítóhely nem hívja fel idejében a figyelmet a termelésben szükséges változtatásokra. Ezt az állapotot még rosszabbá teszi az, hogy maguk a termelési üzemek lassan és nem rugalmasan alkalmazkodnak a kereslet változásaihoz, lassan reagálnak a kereskedelem követelményeire és így meqhosszabbítiák a hiányok időszakát, vaqv pedig az egyes árucikkfajták felhalmozódását. Idén ezért erélyes intézkedések történnek aura, hogy részletesebben figyelemmel kísérjék az árukészleteket, megjavítsák a fogyasztók követelményeinek felülvizsgálását és főleg felhasználják a kutatómunkálatokban szerzett ismereteket s a könyvelői és statisztikai munka gépesítését fokozott mértékben alkalmazzák. Az üzletek felesleqesen nagy készleteit továbbá az a tény okozza, hogy mindeddiq nincs biztosítva az árukészletek egyenletes elosztása valamennyi kerületre sem mennyiségileg, sem az árufajtákat illetőleg. A készletek rossz elhelyezését egyrészt a nyilvántartás és a készletek áttekintésének hibái okozzák, továbbá a raktárhelyiségek általános hiánya a kereskedelmben. Ezért a jövő évben törekvésünk elsősorban nagyobb raktárak felépítésére irányul, amelyeket korszerű gépesített eszközökkel látunk el. A szövetkezeti kereskedelem munkájában még meglévő hibák fennakadásokat okoznak falvaink ellátásában. Még mindig előfordul az, hogy a szövetkezeti elárusítóhelyeken nem lehet kapni számos létfontosságú árucikkfajtát. amelyekből általában elég van és a falusi fogyasztóknak feleslegesen a városokba kell utazniok, hogy ezeket az árukat megvásárolhassák. Ezeket a hibákat elsősorban a szövetkezeti nagykereskedelem nehézkes szervezése, az árucikkeknek a termelésből a falusi Jednota elárusítóhel veikre vezető feleslegesen hosszú útja okozza. Ezt a helyzetet részint az is okozta. hoqy a fogyasztási szövetkezetek forgalmának terve eddig teljes mértékben nem számolt a földművesek és szövetkezetek gyorsan növekvő iövedelmével. Szövetkezeti kereskedelmünk. az állami és szövetkezeti kereskedelem hatáskörének megszabása óta eltelt időszakban már jelentós munkát végzett elsősorban a falvak szövetkezeti elárusítóhelyei elégtelen hálózatának megjavításában. Azonban a fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi hálózatának színvonala méq távolról sem felel meg a vidéki lakosság gyorsan növekvő követelményeinek. Ezért szükségesnek mutatkozik tovább bővíteni a fogyasztási szövetkezetek elárusítóhelveinek hálózatát és mindenütt, ahol erre meqvannak a feltételek, külön elárusítóhelyeket kell létesíteni az élelmiszer és külön az ipari cikkek árusítására. Ennek nagy jelentősége lesz az ipari cikkek részének további növekedésében a szövetkezeti kereskedelem teljes forgalmában, amely ez idő szerint még ki nem elégítő. Lényegesen javítani kell a fogyasztók kiszolgálását a szövetkezeti eladási helyeken, kiváltképp a szövetkezeti vendéglőkben és éttermekben. A lakosság életszínvonalának fokozására a lakosságnak nyújtott szolqálatok valamennví ágát a lehető legnagyobb mértékben fejleszteni kell. Főképpen a helyi gazdálkodás és a termelési szövetkezetek feladata hogv teljes mértékben kielégítsék a szolgálatok valamennyi ága terén a keresletet. Elsősorban biztosítani kell, hogy ; lakosság számára a szolgálatokat rövid határidőn belül pontosan és qondosan végezzék. Még mindiq qvakori a javítások felületes elkészítése, a hosszú időtartam, valamint a javítások és szolgáltatások állandó helytelen számlázása elleni panaszok. Ami az árakat illeti, kell, hogy a bonyodalmas kalkuláció és különböző pótdíjak hozzászámítása helyett a legnagyobb mértékben bevevezessék a iavítások és szolgálatok árjegyzékeit pontosan szabott árakkal, amelyekben a fogyasztók is kiismerik "maqukat. A lakosságnak nvúitott szoloálatok javítását szükséges a gyűjtőhelyek és javítóműhelyek hálózatának kibővítésével, a ja•ítások úi nemeinek és a javításokra vonatkozó kezességnek bevezetésével elérni. A helyi gazdálkodás munkáján meg kell látszani annak, hogv a múlt évben az irányítás decentralizálására került sor és hogy az irányító hatáskör a nemzeti bizottságokra hárult. A szocialista kereskedelemre és a közétkeztetési vállalatokra is nagy feladatok várnak a szolgálatok kibővítésében. Az élelmiszer-kereskedelemben kibővült a megrendelő és a szétküldési szolgálat. A közétkeztetésben fel kell újítanunk és ki kell bővítenünk valamennyi olyan szolgálatot, amelyben a vendégek már azelőtt is részesültek, így például a szállodákban, a belépőjegyek beszerzését, a cipőtisztítást a fehérnemű mosását, a csomagszállítást és hasonló szolgálatokat. Az ipari cikkek eladásában bővíteni kell az olyan szolgálatokat, mint például a bútor javítását, a konfekció kiigazítását, a méretre való varrást, a kis- és közép villanyforralók apró javítását, a linoleum elhelyezését a lakásokban, az árucikkek szállítását, különösen, a bútor és nehéz tárgyaknak lakásba való szállítását. A szolgálatok lényeges javítása elérhető az idö lerövidítéséve!, amelyre a fogyasztónak szüksége van a vásárlásnál. Ez elsősorban az önkiszolgálás haladó formáinak gyors bevezetése és az automaták bevezetése által érhető el olyan áruk eladásában, mint amilyen a cigaretta, a cukorka, a kiskozmetika stb. A kereskedelmi hálózatban eladási helyek és osztályok létesülnek gyászruhák, menyasszonyi kelengyék számára, valamint az olyan fehérnemű és ruhanemű eladásában, amelyek szokatlan nagyságúak. A szolgálatok megjavítása végett a kereskedelmi hálózatban ' további specializálást vezetünk be. Sok fogyatékosság mutatkozik ä vendéglői és üzemi élelmezés terén. A vendéglői üzemekben nem biztosították a tisztaság és higiénia szabályainak betartását, a közétkeztetés szolgálatai ki nem elégítő módon fejlődnek és sok étteremben még mindig nem kielégítő az ételek minősége. Ezért most a kormány elé a szolgálatok javítására és az éttermi étkeztetés üzemeinek rendbehozatalára irányuló intézkedéseket terjesztettek. Végrehajtják és már végre is hajtották az állomási étkezdékben és az étkezőkocsikban, valamint a nyugatcsehországi fürdők éttermeiben és szállodáiban a közönség étkezésének megjavítására irányuló intézkedéseket. A párt központi bizottságának politikai irodája és köztársaságunk kormánya a múlt évben egész sor intézkedést fogadott el az üzemi étkezés megjavítására, ezen a szakaszon a rend bevezetésére és az irányítás megjavítására. De az üzemi étkezés szakaszán méq mindig nagyon sok fogyatékosság mutatkozik. A Vendéglők és Éttermek n. v., amelyek átvették az üzemi konyhákat, amenynyiben teljesítik a párt és kormány határozatait, javulást értek el, de egészben véve mégsem fordítanak még kellő gondot az ételek jó minőségének és a szolgálatok kibővítésének biztosítására, nem ellenőrzik kellőképpen az ételnormák betartását, amivel az ételek jó minőségét biztosítani kell. Rendkívül lassan valósítják meg a gyakorlatban az üzemi konyhák dolgozói szakképzettségének megjavítására irányuló intézkedéseket. így például az ostravai kerületben az átvett 59 üzemi konyhában, amelyek havonta több, mint fél millió ételfajtát állítanak elő, csak 27 kitanult szakács dolgozik. Dolgozóink az üyen állapottal érthetően nincsenek megelégedve és néhol a tálalt ételek száma is csökkent átmenetileg. Az eddigi állapot megjavítása elsősorban a közélelmezés dolgozóinak feladata. De szükséges, hogy e kérdésre sokkal nagyobb gondot fordítsanak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom mellett működő üzemi bizottságok élelmezési kommissziói, hogy sokkal nagyobb mértékben és hathatósabban éljenek ellenőrzési és felügyeleti jogukkal az üzemi konyhákban és főleg mindjárt a helyszínen intézkedjenek és azonnal orvosolják a hibákat. Általában lényegében meg kell erősíteni egész kereskedelmünk nyilvános ellenőrzését. Ez a nemzeti bizottságok, az állandó bizottságok és az aktivisták fö feladatainak egyike. Különösen meg kell erősíteni a kereskedelmi ellenőrzést a polgári ellenőrök kiterjedt testületének segítségével, akiket a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a nóbizottságok gyűlésein választanak meg az üzem dolgozói sorából. A múlt évben köztársaságunkban több, mint 14 ezer polgári ellenőrt választottak meg, de a nemzeti bizottságok és a Belkereskedelmi Minisztérium részéről az irányításra fordított kellő gond hiányában az ellenőröknek csupán kis (Folytatás a 4 oldalon) ÜJ SZ

Ő Q 1956. április 1. & I