Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)
1956-04-29 / 119. szám, vasárnap
/ PÁRTČLE T Vezetőség és tagság Az apátfalusi Pol'ana-üzem fonodája alapszervezetének legutóbbi párttaggyülésén a pártbizottsági beszámolót Hegedűs elvtárs, a pártszervezet elnöke olvasta fel. Ez a beszámoló bizony nagyon gyenge, összefüggéstelen volt, és nem adott alapot a vitára. Jórészt szóbeli felhívás, papírra feljegyzett szempontok alkották a beszámoló magvát, hozzáfűzött, inkább egyéni, mint a pártbizottság által elkészített szövegrészszel. Hegedűs elvtárs a beszámolóban — nevezzük így — felhívta a gyűlés résztvevőit, hogy szóljanak hozzá a Központi Bizottság beszámolójához, amit Novotný elvtárs mondott el. Egy szó nem sok, annyi sem esett erről, mintha az SZKP XX. kongresszusán és a mi pártunk Központi Bizottságának ülésén semmi érdemleges dologról sem lett volna szó. Pedig éppen az ellenkezője az igaz: a történelembe örökre beíródik a XX. kongresszus új világot formáló határozataival, amelyekkel nap nap után foglalkozni kell. Hegedűs elvtárs, miután nem szólalt fel senki, azt mondotta: — Bezzeg kint tudtok beszélni okosan is, alaposan is, itt meg hallgattok, stb, stb. *** Érdemes alaposabban megvizsgálni a helyzetet, mi okozta azt, hogy akkor, amikor a párttagsági gyűlések százain a legélénkebb viták folytak a párt Központi Bizottságának beszámolóija nyomán, ebben az alapszervezetben a tagok körében nem bontakozott ki vita. Nem véletlen az, hogy esak egypáran — igaz, szakavatottan — szóltak hozzá a taggyűlés egyegy pontjához, főképp termelési vonalon, mig a termelést segítő politikai munkáról nazán kevés szó esett, annak ellenére, hogy lett volna itt is miről beszélni. A hiba a pártbizottság gyengye munkájában gyökerezik. Megmutatta ezt ez a taggyűlés is. A pártbizottsági beszámolónak a XX. kongresszus tapasztalataiból kiindulva a fonoda termelési problémáival, a kommunisták feladataival kellett volna alaposan foglalkoznia, akkor lett volna vita is. így azonban nem volt. Csak azután, hogy Kacsányi elvtárs, .technológus felolvasta a termelésről szóló beszámolóját, indult meg az egyébként egészséges vita. Igaz, túlnyomórészt termelési jellegű, azonban nagyon hasznos vita. A termelésről készített másod-beszámoló tömörítve benne lehetett volna a beszámolóban, egybevéve a fonoda dolgozóinak mindennapi munkájával, a hibák bírálatával. Ebből is látható, mennyire nem eléggé irányítja eszmei síkon a tagságot a pártbizottság munkája, amikor is olyan jelentős esemény, mint az SZKP XX. kongresszusa és annak tapasztal-.tai üzemi méretre vonatkoztatva, mint mellékes dolog elsiklik a taggyűlésen. E fogyatékosság onnan is ered, hogy a fonodában gyenge' színvonalon áll a pártoktatás. Kovács elvtárs is beszélt erről, a vitában. — László propagandista elvtárs nem végzi kielégítően munkáját. Előfordul az is, hogyha például kedden nem tudja megtartani az iskolázást, akkor csak húzódik, ahelyett, hogy másnap, vagy amikor csak lehet, megtartaná azt — mondotta Kovács elvtárs. Részben erre vezethető vissza, hogy a kommunisták miért nem szóltak hozzá a XX. kongresszus anyagához, s Novotný evtárs beszámolójához. Ezért elsősorban a pártbizottságot terheli a felelősség, mert nem törődik eléggé a pártoktatás ellenőrzésével. A kommunisták nem fejlődtek eléggé a bírálat és önbírálat terén ebben az üzemrészlegben sem. Megmutatkozott a taggyűlésen is, hogy a pártmunka lenini normáinak helyreállítása mennyire egészséges és szükségszerű. A XX. kongresszus megnyitotta a zsilipeket a világosságot teremtő tiszta igazi kommunista szónak. Megmutatta ezt a vita, amelyen egyes elvtársak — sajnos kevesen — tárgyilagosan beszéltek több kérdésről. Kovács elvtárs többek között szóvátette a bérpolitikát. Ezt mondta: A T 9-es kategóriájú technikusok a hónap végén kevesebb fizetései mennek haza, mint azok, akik a T 7-ben vannak. Meg hogyha levonásra kerül sor — annak a prémiumból vonnak le, aki 10 százalékot kap, nem pedig azéból, aki 25, vagy i 30 százalékot kap. Kacsányi elvtárs ] ezt azzal toldta meg, hogy nem egy esetben csak egy bizonyos egyén döntötte e', a prémium sorsát. Az anyagi érdekeltség a dolgozó ember egyik legérzékenyebb pontja. A bérpolitika rendezése a gazdasági szervek dolga, de a pártbizottság is foglalkozzon ezzel a kérdéssel, mert az szorosan összefügg a termeléssel, azzal, hogy az üzem dolgozói magukénak érezzék mindazt, ami körülöttük van, minden gépet, csavart, az üzemben. Mert ahogy Zvara elvtárs, osztályvezető is mondta: — E téren még komoly fogyatékosságok tapasztalhatók. Összetörik a huzókocsi kerekét, ha bármilyen anyagból is van az. Törik az előfonalas kocsi kerekét is. Miért? Nem törődnek vele! Meg aztán mondjuk meg azt is, hogy ezelőtt ezt nem nagyon bírálgattuk. Aztán kitért még a műszaki-szervezési intézkedésekre, majd elemez- j te a tervteljesítést. — Igaz, magasabb a terv a II. ne-, gyedben, de ha minden munkás tel- i jesitené napi feladatát, nagyobb lenne , az eredmény, nem kellene túlórázni, i Ez olyan pont, amelyre a pártbi-, zottságnak nagy gondot kell fordíta-1 nia. Elsősorban is a kommunisták ] feladata, hogy a termelést a leg-1 jobb tudásuk szerint segítsék. Van j mit tenni. Szó esett arról is, hogy i a kettes gépeknél egyesek nem tel- ] jesítik normájukat. Ott el kell a se-1 gítség. És van aki segítsen. A be- j számolóban megemlítették azt is, i hogy a fonodának nyolc kiváló dol- ] gozója van. Segítenek ők az elma-1 radozóknak, csak meg kell szervez- j ni ezt a munkát. A pártbizottság feladata az is, hogy | a kommunisták a termelés pártellen- i őrzése keretében valóban törődjenek ( a termelés problémáival: az önkölt-1 ség csökkentéssel, az ésszerű munka- , menettel stb. Az önköltségcsökkentés i minden dolgozó előnyét szolgálja. Nos, a fonodában sem értik ezt meg ] mindnyájan. Megemlítették a taggyű- i lésen azt is — ez is összefügg az ön- | költségcsökkentéssel, — hogy a mű- i hely rezsiköltségét tizenkilencezer ko- j rónával túllépték. Tovább azanbaá l nem mentek, nem elemezték, miért ] lépték túl. Pedig ilyen esetben állást I kell foglalni, hozzáértéssel beszélni ] kell arról, hogy a jövőben az ilyesmi I meg ne ismétlődjön. Igenis helyes volt, hogy Zvara elv- ] társ, ha hosszabb lélegzetű hozzászólás- | ban is, de vázolta az általános prob- j lémákat a fonodában, s állást foglalt egy-egy kérdésben. Hiányolható azonban az, hogy a pártbizottság összefoglalója nem foglalkozott érdemlegesen a tanulságokkal, a taggyűlés i eredményeivel. Az elfogadott határo- : zatok végrehajtásával egyéneket kel-1 lett volna megbízni. A kollektív vezetés nem zárja ki az egyéni felelősséget. A kollektív munkát kollektíven kell i értékelni és a beszámolóban feltűrt- ] tetni. A fonodában nem egy szak- és i pojitikai téren fejiett elvtárs és elv-1 társnő dolgozik. Emellett a nagyszá- | mű pártonkívüli is jelentős tényező a i fonodában. Megmutatta a pártgyűlés | azt is, hogy a pártbizottság nem dol- 1 gozhat a XX. kongresszus után is | csak a pártelnök személyében s nem ' adhat beszámolót százak munkájáról | papirosoetlin, még akkor sem, ha l azt történésén a pártszervezet elnöke | olvassa is fel. A pártbizottság tagjai a hibásak, I hogy alaposabb beszámolót nem ké- ] szítettek a taggyűlésre, nem vonat-1 koztatták a XX. kongresszus anyagát ] az üzemi viszonyokra. Az egészüzemi I pártbizottság is több figyelemmel kí-! sérje a fonoda pártszervezetének I munkáját, Lavko elvtársnő, a fonoda j instruktora helyesen állapított meg i egyes dolgokat a pártszervezet mun- ] kájával kapcsolatban, azonban maga I is elkövette azt a hibát, hogy a XX. | kongresszusra hivatkozva tévesen ma- i gyarázta a szakmunkások és nem ] szakmunkások fizetése közti különb- i séget. Ez is olyan pont, amely egyrészt i érinti az egész üzemi pártbizottságot, j a fonoda pártszervezetét, s tanújele i annak, hogy a XX. kongresszus poli- j tikai gazdasági feladataival nemcsak i egy taggyűlésen kell foglalkozni, nem- J csak végighallgatni kell a beszámolót, i de vitázni kell róla s ez legyen a vezérfonál a mindennapi munkában, kútfő a tapasztalatok gyarapításánál. f-d) NÉPHADSEREC/ÜNK A BÉKE ŐRE Előkészületek május 9-re H arci gyakorta/ a ^E)ityia vízéin Szóljon ismét a katonazenekar — köszöntse a dolgozók nagy ünnepét — május elsejét! Képünk egy katonazenekar nyilvános fellépéséről készült, amely nemrégiben Bratislava felszabadulásának 11. évfordulóján a Nemzeti Színház előtt szórakoztatta a lakosságot. Krška tiszt az ejtóernyő-csomagolőban átvizsgálja azoknak az ejtőernyősöknek a felszerelését, akik május 9én a fegyvergyakorlat alkalmából Dakota repülőgépekből a strahovi stadion terére ereszekdnek. Ezután feljegyzi az egyes elvtársak ugrásainak számát. Pilný tizedesnek 17 ugrása van. Starosta őrvezetőnek 19, Laubert sztarsinának 74, Hron őrmesternek 78. Kosprd szakaszvezetőnek 25, Jerábek szakaszvezetőnek 31. Zdének sztarsinával is találkozunk. Már 151 ejtőernyős-ugrást végzett. A szabadugrást 600 méter magasságból 5—7 másodperces kitartással. Ozábal tiszt sportmester teljesíti, aki már 250-szer ugrott. Az összes katonai ejtőernyősök, akik május 9-én délelőtt a strahovi stadionon bemutatják felkészültségüket, már Prágában vannak, hogy ott folytathassák az előkészületeket. Karel Kroupa tiszt. Dirr-durr... hangzik egyik lövés a másik után a lövöldében. Ma vizsgázik Bahnik tiszt egysége a gyalogságifegyver lövészetből. És ez a vizsga nem könnyű. A hadseregben elég gyakori. hogy a tüzérek az ágyukkal kitűnően lőnek, de a puskáról, géppisztolyról vagy más fegyverről megfeledkeznek. Ez a tankosokra is vonatkozik. Tehát Bahnik tiszt egységének, melytől az év végén tankos altisztek kerülnek ki, a mai lőgyakorlat különösen fontos. Ugyanis ez az ellenőrzés értékeli, hogy teljesítették-e feladataikat, melyeket a nemzetvédelmi miniszter parancsa a téli időszakra előírt. Az első csoport elmegy a tüzelővonalről. Raus tiszt szakaszparancsnok lőtt az első csoporttal. Hogyan sikerült? Nézzük az "ellenőrző bizottság tagjaival együtt a találatokat. Balról három találat — Raus tiszt minden lövése talált. A másikban ugyancsak három, a harmadikban kettő és ismét három. Az első csoportban mindenki teljesítette feladatát. No de nem fogjuk figyelni mind a négy céltáblát. Vegyük csak a szélsőt. Lehet, hogy az is megmutatja, hogyan készültek fel a tankosok a lövészetre. A tankokból már az ellenőrzés első napján kitűnően lőttek. A tűzvonalnál újabb csoport áll. A „mi" céltáblánk előtt Beladi közkatona áll. Parancszóra lefekszik, vállához emeli géppisztolyát és lő. Ismét a céltáblához lépünk. Beladi közkatona is célba talált mindhárom Ma sem folyt másképp a Duna, mint máskor. A csobogó hullámok megtörtek a homokos parton és ismét szétfolytak. Minden szürkének, hétköznapinak látszott. Pedig nem mindennapi esemény történt a folyón. Katonák tartottak harci gyakorlatot. A Duna túlsó partján visszaverték az „ellenség" támadását. A gyalogság már átjutott a mély vízen. Mi történjék azonban a tankokkal és a nehéz ágyúkkal? Valahogy ezeket is át kell szállítani, hogy a támadásnál támogathassák a gyalogságot. E felellösségteljes harci feladatot Polák tiszt egysége kapta. Poiýk tiszt azonban nincs itt. Nemrég elvezényelték. Most Hort tizedes példás katona helyettesíti. Pontonhidat kell építeniök, meghatározott idő alatt, hogy az ágyúk és tankok a lehető legyorsabban átjuthassanak a Duna másik partjára. A feltételek igen nehezek. Az ellenség még nem hátrált meg és zavaró ágyútűzzel akdályozza a híd építését. A víz sekély. A pontonok, ahogy az autóból kidobták őket, befúródtak a homokba. A hétszáz kilogrammos csónakok felemelése és vízrebocsátása nem könnyű feladat. Még a leghidegebb vérű embert is megizzaszt ja. | A katonákat azonban a legnehezebb ] feltételek sem riasztották vtssza | munkájuktól. Hiszen nemcsak az idővel, hanem a hátráló ellenséggel is harcolnak. Senki sem hallott felesleges szót. Némelyiknek vér szivárgott a kezéből. Hol az egyik, hol a másik feledkezett meg az ujjáról. Még azt sem vették tudomásul, hogy a Duna hideg vize magas cipőjükbe folyt. A „sebesültek" is csak a hídépítés befejezése után mentek bekötöztetni horzsolásaíkat. Bár a pontonhíd építése kimerítő volt, mégis mosolyogtak. Hiszen az építésre adott határidőt lerövidítetI t ék és harci feladatukat kiválóan tel| jesítették. A. Gerak, őrmester Lyyik ponton a másik után kerül a Duna vizére Egy pár pillanat, és kész a hi d: mehetnek az ágyúk, tankok A parancsnokok és az ellenőrző bizottság tagjai nagy érdeklődéssel figyelik az éleslövészeten, hogy készültek fel a katonák erre a feladatra. lövésével. Utána két újabb találat lyukasztja át a céltáblát, Linc közkatona két találata. A harmadik lövés mellé ment. Két találat azonban elég a feladat teljesítéséhez. Moravec közkatonának, Borovičkának, Humlnak három-három találata volt. A tűzvonal előtt huszonegy csoport váltotta egymást. Huszonegy lövész lőtt az első céltáblába, és a figurán 51 lövés volt. Hatvanhárom is lehetne, ha minden egyes katona minden i lövésével célba talált volna. De szép eredmény ez így is, hiszen a mi táb- | Iánk előtt 21 közül 19 elvtárs teljesítette feladatát. A tankosok tehát ežt a feladatot is teljesítették. Eredményüket úgy érték el, hogy az ellenőrzés első napjaiban sem hagyták'abba a gyakorlatozást. Azok a katonák, akik az első nap tankból lőttek, elmentek a közelben levő gyalogsági lövöldébe s a géppisztoly-lövészetet gyakorolták. Az ellenőrzés során aztán olyan értékelést érI tek el, amelyet még a gyalogsági fegyverek öreg lövészei, a gyalogosok is megirigyelhetnek. K. Kožišek tiszt.
