Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-31 / 91. szám, szombat

1/ özeledik a CSKP országos koníerenciája, amelyen a küldöttek részletesen megtárgyalják második ötéves tervünk irányelveit. Figyelembe veszik az elért sikereket és kitűzik az irányt aj második ötéves terv feladatainak sikeres elvégzésére. Az üzemi pártszervezetek gyűlésein is állandó programpontként kell, hogy szerepeljen a termelés önköltsége csökkentésének, a munkatermelékenység növelésének és a haladó munkamódszerek alkalmazásánák kérdése. Ez képezi előfeltételét annak, hogy teljesíteni tudjuk a CSKP X. kongresszusa irányelveit és a második ötéves tervben a munkatermelékenység fokozásával 10—11 százalékkal tudjuk fokozni iparúnk termelését. Azokban a gyárakban, ahol a munkások elsajátították az új munkamódszereket és bevezették az új Hz új technika teret hódít iHiiiiiiiiiiiiinniinniiiiuiiiiiiiiiMiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiitiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiniiini nehézipari üzemeinkben téröl. A kobalt rádioizotópja kézben hordozható — persze ólomburkolatban — és olyan helyen is alkalmazható, ahová a röntgenkészüléket nem vihetik el, mint például magas acéloszlopokra, stb. A rádioizotóp használatával sok áramot és munkát takarítanak meg. A kobalt 411 mC rádioizotópjának hatása 5 és háromnegyed év. Használatánál nagyon elővigyázatosnak kell lenni, mert felületes kezelésnél könnyen égési sebeket okozhat. A komáromi Steiner hajógyárban is próbálkoztak az irridium izotópjával-. Itt a hajótestek hegesztésének ellenőrzéŠtefan Majling egy katlan hegesztéseiről készít felvételt rádioizotóp segítségével 4 . technológiát, már lényegesen emelkedett a murika termelékenysége. Jó példával járnak elől ezen a téren a tolmácsi Kirov katlangyár dolgozói, akik új, korszerű gyárukban lelkesedéssel alkalmaznak minden újat, mert tudják, hogy a tökéletes gép, az új munkamódszer megkönnyíti a munkát, csökkenti az önköltséget és növeli a termelést. És ott, ahol már bevezették az üzemen belüli önálló

1 elszámolást, éppen ez képezi a legfontosabb mutatószámokat. A rádiói otópol Szlovákiában Tolmácson kezdték először alkalmazni a rádioizotópokat. Ott használják legnagyobb sikerrel az automatikus villanyhegesztő gépet is. Hazánkban a Kirov-gyár dolgozói próbálták ki először az ultrahanggal működő minőségi ellenőrző készüléket és itt alkalmazzák legjobb eredménynyel az acéllapok kiegyenesítésének új módszerét, amelyet a szovjetunióKozák József nagy átmérőjű csöveket hegeszt az automatikus géppel beli Molotov autógyár dolgozói is átvettek Otakar Vlach kiváló hegesztőnktől. Hogyan is alkalmazzák- a rádioizotópokat? Egy körülbelül négyliteres fazékhoz hasonló ólommal töltött edényben van elhelyezve a kobalt 60 egy-két gramm súlyú rádioizotópja, a kobalt 411 mC. Az izotópot magas és középnyomású katlanok átvilágítására használják. Főleg 40 milliméternél vastagabb anyagoknál mutatkoznak jó eredmények, ahol a röntgensugarak már gyengéknek bizonyultak A kobalt kemény gamma

1 sugarai egy 125 mm vastag anyagot 10 óra alatt sugároznak át, s ezzel tökéh-'es fényképet készítenek az anyag szerkezesénél óriási szolgálatot tehet a rádioizotóppal való munka. A komáromiak mégsem alkalmazzák az új technika eme nagy vívmányát, elzárták trezorjukba, maguk nem használják és más nehézipari üzemnek sem kölcsönzik ki. Egy munkás elővigyázatlansága következtében ugyanis megégette magát és azóta nem találnak a rádioizotóp részére munkát. Ezzel szemben a brnói Klement Gottwald Első Gépgyárban, ahol a kobalt rádioizotópját használják, az elővigyázatosság fokozására külön készüléket szerkesztettek, amely a veszélyes kobaltot 3—4 méter hosszú csövön keresztül sűrített levegővel önműködően kilövi a felvétel helyére. Hasonló mődon szívja vissza aztán a rádioizotópot az ólomtartályba. Az új technika sikeres alkalmazása érdekében meg lehet oldani minden problémát. Az önműködő hegesztés A tolmácsi Kirov-gyár dolgozó' nemcsak a rádioizotópok használatával dicsekedhetnek. Sikerrel alkalmazzák az automatikus és félautomatikus villanyhegesztö gépeket is. A kézi hegesztésnek vannak bizonyos hátrányai Minőségi szempontból ez a hegesztés nem tökéletes, éles fényével rontja a hegesztők szemét és ártalmas gázt fejleszt. Ezért fogadták olyan nagy örömmel 1953ban Ján Královič mérnök és Anton Kazdera az első automata villanyhegesztő gépet. Az első próbák nem voltak a legjobbak, sőt ' minőségi szempontból a hegesztés rosszabb volt, mint a kézzel végzett munka. A műhelyek vezetői bizalmatlanul néztek az új szovjet automata hegesztőgépre. A munkások sem nagyon örültek neki, mert még nem ismerték nagy előnyeit. Sok próbálgatásba és sok meggyőző munkába került a fiatal lelkes Královič mérnöknek és társának, míg végre meggyőzték a hegesztőket, hogy a gép sokkal jobb, nagyobb teljesítményű és minőségileg összehasonlíthatatlan a kézi hegesztővel. Ezután következtek a sikerek. 1954-ben az automata hegesztőgép már hatszorosan múlta felül a kézi ^hegesztőt, 1955-ben pedig egy gép már 7 hegesztő munkáját végezte el. Ar. áramfogyasztás a géppel jóval alacsonyabb. Pontosabban: a gépi hegesztés 52 százalékkal bizonyult olcsóbbnak. A hegesztők . közül, akik gépen dolgoztak, többen értek el nagj; sikereket. Például a fiatal Ižold Ján vagy Cservenák Pál, akik jól megtanulták a géphegesztést, már semmi pénzért sem térnének át a kézi hegesztésre. Annak ellenére, hogy nemrégen dolgoznak a géppel, már példát mutatnak a többieknek. Tavaly egy megrendelésen végzett 2500. méter hosszú hegesztéssel 280 000 koronát takarítottak meg az üzemnek. Ma már öt automatikus villanyhegesztő gép van, mellyel havonta több mint 5 és fél kilométer hosszú hegesztést tudtak elvégezni. Ezt a számot 7 kilométerre akarja emelni a géphegesztők kollektívája. A negyven kilogramm súlyú, aránylag kicsi hegesztőgép önhajtású, semmi fényt nem áraszt, mivel a hegesztés olvasztóhomok alatt történik. A kezelőnek csak irányítania és figyelnie kell a munkát. Hatalmas vastagfalú csöveket, pléhtáblákat hegeszt össze és egy óra alatt 13—80 méter hosszú hegesztést is elvégez, aszerint, hogy milyen anyagról van szó. A szovjet gép mintájára már hazánkban is gyártanak hegesztő gépeket, az STK-1000 típusút. Ez vízszintesen, vagy függőlegesen sínekre szerelve is alkalmazható. A tolmácsi Kirovgyár az automatikus hegesztés terén, amely most kezd csak hazánk üzemeiben elterjedni, már sok nagyobb gyárat is megelőzött. Kazdera Anton és Králiček Jozef mérnök most egy új hegesztési módszeren dolgoznak. A szekrénykatlanok feszítő rudjainak gépi hegesztését akarják megoldani Ez ugyanis kézi hegesztéssel nagyon sok időt vesz igénybe és a minőség sem a legjobb. Már meg is oldották ezt a kérdést és most négy perc helyett 18 másodpercig tart egy rúd hegesztése. Otakar Vlach módsiere A hatalmas katlangyár nagy csarnokában vagyunk. Ebben a nagy csarnokban azelőtt óriási zajt okozott a lemezek' kiegyenesítése. Kalapáccsal, présekkel egyengették azelőtt az elhajlott vas- és acéllapokat. Otakar Vlach cseh hegesztő módszere szerint az acéllapokat, lemezeket felületi melegítéssel egyenesítik, azaz a lemez kihűlés közben magától nyeri m Lemezek hegesztésénél kitűnően alkalmazzák a hegesztőkocsit vifesza az egyenes formát. Ma egy óra alatt könnyen és olcsón elvégzik azt a munkát, amelyet azelőtt 20 órán keresztül csináltak. A Szovjetunióban Otokar Vlach hegesztőnk módszerét nemcsak az acéllapok kiegyengetésére, hanem fordítva a lemezek meghajlítására is sikeresen alkalmazzák. * * * Az irodában Michal mérnök ismerteti a gyár műszaki fejlesztésének tervét. A gyár a kisgépesítés keretében egy kovácsműhelyt helyez üzembe, és ezzel 1958-ig 550 000 koronát takarítanak meg, a szállítási és egyéb költségeken kívül. Eddig a kovácsmunkát a kooperáló üzemek végezték. Október végéig az összes esztergapadokra felszerelik a hidraulikus gyorsbefogó fejeket. Ezzel 5 százalékkal emelik az esztergályos munka termelékenységét. Négy esztergapadra az év végéig másolóberendezést szerelnek fel. Ennek segítségével az esztergagép önműködően készíti el akármilyen alkatrész pontos mását. A másoló berendezés 40%-kal emeli a munka termelékenységét. A gyár technikusai a jövő év végéig korszerű műszerekkel felszerelt laboratóriumot építenek, ahol nemcsak a szakadási, törési és keménységi méréseket, de mikrostrukturai próbákat is végezhetnek. A laboratórium céljaira már ebben az évben újabb rádióizotópot és ágy „Baltograf 200" típusú hordozható röntgenkészüléket rendeltek, amely 65 mm vastag anyagok átsugárzására is használható lesz. Bevezetik a katlanok felületi megmunkálását alumínium vagy cink bevonással, s ezzel háromszáz darab katlanon 254 000 koronát takarítanak meg. Azzal a tudattal búcsúzunk a fiatal Michal mérnöktől, hogy a gyárban dolgozó technikusok, szakmunkások, hegésztők már megtették Sz első lépést az új technika teljes kihasználása felé. H. A rudak hegesztésére újfajta gépet próbát ki Jozef Králiček és Anton Kazdera m Rádioizotópok az iparban Mengyelejev, híres orosz fizikus elsőnek ismerte fel az elemek -periodikus törvényét. Az összes eddig ismert elemeket táblázatba osztotta vegyi tulajdonságaik és atommagjaik villamostöltésének nagysága szerint. A tudomány csak később jött rá, hogy ugyanazon elemek, ha vegyi összetételükben semmi különbség nincs is, atomjainak súlya különböző lehet. Egy elem atomsúlyának változatát nevezték el izotópnak, (görögül izo = egyforma, topos = hely). Vagyis egy elem több izotópja egyforma helyet foglal el a Mengyelejev féle táblázatban. A ma ismert 101 elemnek több mint ezer izotópját i ••érjük. Az uránnak például három izotópja van: U 238, U 235 és U 234, a szám itt az atom súlyát jelzi. Az elemek izotópjai fizikai tulajdonságaikkal, de főleg radioaktivitásukkal különböznek egymástól. Az elemek radioaktív izotópjait rádioizotópoknak nevezzük. A rádioizotópokat ma többnyre mesterségesen állítják elő, mint az atomreaktor melléktermékét. A reaktorban végbemenő atommaghasadás következtében óriási erő szabadul fel és sok milliárd neutron, proton és dejton atommagbombázása következtében radioaktívvá válik minden elem, s a reaktorból való eltávolítás után is hosszú éveken keresztül sugározza az emberi zervezetre káros gamma sugarakat. Egy gramm súlyú kobalt. rádioizotópja elég ahhoz, hogy gammasugarai vactag acéllemezeket világítsanak át. A rádioizotópokat ma szSleskörben alkalmazzák mind az ipar, mind a mezőgazdaság terén és a gyógykezeléseknél. Ha néhány gramm vas rádióizotópját öntvénybe keverjük, úgy ennek segítségével pontosan figyelhetjük és ellenőrizhetjük az öntvényt olvasztásának folyamatát, kihűlését, részecskéinek mozgását. Különösen a \ színes fémek olvasztásánál van nagy jelentősége az ilyen ellenőrzésnek. Hasonló célokra a kobalt, kén, kalcium, ezüft és más elemek izotópjait használják. Rádioizotópokkal könnyen \megállapítható az egyes vegyianyagok megoszlása az öntvényekben. Ha acélöntvénybe rádioaktív molibdent tesziifik, úgy az acél kihűlése után egy csiszolt darabon megállapíthatjuk, hogyan oszlott meg olvasztás közben a molibdén. Ha a csiszolt részre filmet helyeznek, a molibdén rádioizotópjának gammasugarai csak azokat a helyeket sugározzák meg, ahol az öntvényben lévő molibdén van. Az olvasztókemence falába beépített kobalt rádioizotópja jelezheti az olvasztókemence tjizálló falának megrongálását. A kobalt, irridium rádióizotópjait széles körben alkalmazzák 50 milliméternél vastagabb fémanyagok minőségi ellenőrzésére, hajók hegesztett törzseinek átvilágítására, valamint a gyógyászatban. A gépiparban a szerszámgépek kopásának nagyságáti mérik vele. A textiliparban rádioaktív thálium segítségével mérik' a gyapotanyagok sűrűségét, a festék súlyát. A Szovjetunióben rádioaktív izotópok alkalmazásával különböző mérőkészülékeket gyártanak az anyagok, folyadékok sűrűségének mérésére. Amint látjuk, a rádioizotópokat széles körben használják a munka megkönnyítésére és a munkatermelékenység növelésére. Az új technika eme vívmányü nálunk is otthonra talált és hazánkban nem egy nehézipari vállalat sikeresen használja a termelésnél. A rádioizotópokat egyelőre még külföldről hozzuk be, de a második ötéves tervünk folyamán hazánkban is felépülő atomreaktor elegendő rádioizotóppal látja el nehéziparunk üzemeit. Ismeri a dörgést*.• A kutatóintézetek kísérleteinek eredményeit és új gépeit túl lassan vezetik be egyes üzemekben. Az új technikát alkalmazó üzemekben elért kiváló eredmények ellenére sok helyen még mindig elavult típusú gépeket gyártanak. Nök a termelésben A dunaszerdahelyi hús- és zöldségfeldolgozó üzemnek ez évben 16 százalékkal több élelmiszercikket keli adnia a dolgozó népnek, mint tayaly. Az üzem dolgozói minden erejükkel hozzájárulnak a terv 100 százalékos teljssítéséhez. A munka termelékenységének és a gyártmányok minőségének emelése céljából 81 munkásnőt képeznek ki az üzemi munkaiskolában; ezek a munkásnők a gyártási technológiai folyamatokat tanítják majd a különböző szakaszokon. A női mesterek számát is emelik. Az üzemi szakszervezeti tanács mellett működő újítókor több újítást dolgoz ki. Ezen újítások révén az év első felében 63 444.— koronát takarítanak meg. Krizsán Antal, Dunaszerdahely — Ni csak Mi is ugyanezt a típust gyártottuk. —' Nem kell gúnyolódni. .. Nemsokára megkapjuk | az új típus rajzait! — Azt már nekünk is megígérték! (A Népszavából) 12C000 vasúti kocsit tolattak szét Az ostravai vasútállomás jobboldali vágányainál kedden.március 27-én őrömteljes hangulat uralkodott Az Alojz Kólros által vezetett komplex tolató munkakollektíva teljesítette a Szrvjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára adott kötelezettségvállalását, mely szerint a köztársaságban elsőként osztott el százhúszezer vagont baleset és üzemzavar nélkül. A tolatókat, akik sikerüket kölcsönös együttmü'désüknek köszönhetik, a vasútiqpzqatóság kitüntetésben részesítette. Az ünnepélyesen feldíszített utolsó vagon előtt, mely a vitkovicei hengerlők által készített vakcsöveket szállított a koreai Fenian — Korlosék új kötelezettségvállalást adtak: „A CSKP országos konferenciájának tiszteletére további 130 000 vagont osztunk szét sérülések és üzemzavar nélkül." K