Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-11 / 71. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. március 11. vasárnap 30 fillér IX. évfolyam, 71. szám Az SZKP XX. kongresszusának tapasztalatait a kommunisták ügyévé kell tenni Á párt nagy feladat megoldását tűzte maga elé: sokoldalúan és mélyrehatóan ismertetni az összes kommunistával és dolgozó népünkkel az SZKP XX. kongreszszusának jelentőségét, eredményeit és tanulságait. Lapunk mai számában közöljük a CSKP Központi Bizottságának határozatát a Szovietunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa anyagának tanulmányozásáról, mely a figyelmet a legfontosabb kérdésekre irányítja; ezeket egész népürtk ügyévé kell tenni és minden párttagnak el kell sajátítani. Minden kommunistának, hazánk minden becsületes dolgozójának magáévá kell tenni azt a nagy igazságot, hogy a szocializmus és a kapitalizmus mai erőmegoszlása mellett a háború nem sorsszerüen kikerülhetetlen, mert hatalmas társadalmi erők állnak vele szemben. melyek elegendő gazdasági, politikai és erkölcsi eszközzel rendelkeznek a háború megakadályozására. Népünk tudatának elválaszthatatlan részévé kell válnia annak a gondolatnak, hogy a szocializmus és kommunizmus a győzelem felé halad, annak, hogy mily nagy a szocialista tábor fölénye a kapitalista tábor felett, milyen Csehszlovákia helye ebben a táborban és hogy az egész világ dolgozói előtt felelősséggel tartozik. A CSKP határozata nem csekélyebb jelentőséget tulajdonít az SZKP XX. kongresszusa anyaga tanulmányozásának, mely a nemzetgazdaság és a pártmunka problémáit érinti. Hiszen az SZKP Központi Bizottságának beszámolójában. Bulganyin elvtárs beszámolóiában és a kongresszus többi küldöttjének felszólalásaiban tükröződnek a Szovietunió kommunista építésének hatalmas sikerei és a szoviet nép úi feladatai az elkövetkező öt évben, melyekben további döntő lépéssel fognak előrehaladni a Szovietunió fő gazdasági feladatának megoldásában: hogy beériék és túlhaladiák a legfejletteb kapitalista országok egv főre eső termelését. Az SZKP XX. kongresszusa a pártélet lenini normáinak megszilárdítása iegyében folyt le. A XX. kongresszus anyagának tanulmányozása megmutatia. hogy sok minden, ami a Szovietunió kommunistáit illeti, szóról szóra a mi pártunk, pártszerveink és szervezeteink számára is érvényes. Vaion nem voltak-e pártunkban is olyan emberek, akik mindeddig azt gondolták, hogv egyedül csak ők tudnak gondolkodni? És kevesenvoltak-e olyanok, akik nem engedtek szóhoz iutni másokat? A mi pártunk életéből is ki kell irtanunk a személyi kultusz káros maradványait, kiirtani gyökerestül ezt az idealista dudvát, mely nagy károkat okoz pártunknak és a dolgozó népnek. A XX. kongresszus utat mutatott erre: a Központi Bizottságtól kezdve az alapszervezetekig következetesen és szilárdan érvényesíteni kell a kollektív vezetés marxista—leninista alapelvét, megszilárdítani a Központi Bizottságnak, mint a párt vezető szervének és hazánk párt- és államtevékenvsége központiánaik szerepét, bírálatot gyakorolni személyekre való tekintet nélkül, megőrizni és feileszteni a pártdemokráciát a párt összes szerveiben. Mindez a mi pártunkra, ideológiai munkáiára is telies mértékben vonatkozik úgy. ahogyan erről az SZKP XX. kongresszusán beszéltek. A mi pártunk még mindig gyenge kapcsolatban áll az élettel, még mindig keveset foglalkozik szocialista építésünk konkrét kérdéseivel, ez még mindig tevékenységi körén kívül áll. Milyen szempontból tanulmányozzuk a XX. kongresszus anyagát? Mindenekelőtt és főképpen az a fontos, hogy a nagy tapasztalatok és tanulságok megoldásához lenini módon lássunk hozzá. Meg kell tanítani dolgozóinkat arra, hogy életünk konkrét problémáinak megoldásánál a XX. kongresszus határozatait és tanulságait vegyék alapul. Erre nem elegendő. ha ismerjük a kongresszus tapasztalatait és a kongresszuson elhangzott beszédeket. Ehhez az szükséges, hogy e tapasztalatokat összekapcsoliuk üzemeink, falvaink konkrét problémáival. hocy ismeriük a iárás, a kerület problémáit. Csupán ilyen lenini munkastílus elsajátításával oldhatjuk meg a sürgős problémákat és szüntethetiük meg a nehézségeket. Ez például a Szovietunió gazdasági építése eredményeinek magyarázatánál azt ielenti. hogv dolgozóinknak helyesen világítiuk meg a népi demokratikus Csehszlovákia gazdasági építésének sürgős feladatait második ötéves tervünkben. S itt nem szabad általános frázisokat és tanulságokat használni, hanem konkréten a tények és adatok alapián kell foglalkozni a járások és kerületek problémáival. A Központi Bizottság határozata éppen ezt a teremtő magyarázatot hangsúlyozza, mert csupán így, kapcsolhatjuk össze a XX. kongresszus tapasztalatait szocialista építésünk konkrét problémáival, pártunk életének problémáival, és csak ily módon érhetiük el a várt eredményeket. Ezzel kapcsolatban nagv feladatok állnak a pártpropaganda, a pártiskolázás, az előadói propaganda és agitáció egész rendszere előtt. Dolgozóink nem elégednek meg csupán a XX. kongresszuson elhangzott beszámolók sekély felhígításával, a Szovjetunió és a szoviet nép bombasztikus bámulatával, hanem mindenekelőtt konkrét segítséget fognak kérni propagandistáinktól és, népnevelőinktől. tanácskozni akarnak maid velük arról, hogyan kell kihasználni a XX. kongresszus tapasztalatait közvetlenül az üzemben, szövetkezetben vagy más munkahelyen. A Központi Bizottság határozata ezért arra figyelmeztet, hogy nagy figyelmet kell szentelni az SZKP XX. kongresszusának ismertetésével megbízott propagandisták előkészítésének. Nem elég, ha csupán megmagyarázzák nekik _az egyes témák problémáit, hanem az öszszes p'írt szervek kötelesek felfegyverezni a propagandistákat és népnevelőket a szükséges tényekkel és számadatokkal, hogy azokat előadásaikban és a beszélgetések során megfelelően felhasználhassák. A járási pártkonferenciák előtt állunk, melyek feladata azon kérdéssel foglalkozni, mit tesz a járási pártszervezet, hogy a kongresszusi anyagok tanulmányozása és határozatainak a mi viszonyainkra való alkalmazása ne csupán néhányszáz kommunista, hanem az összes kommunisták és egész népünk ügyévé váljék, hogy a kérdésekhez való lenini hozzányúlás teremtő szelleme hassa át egész munkánkat. Az SZKP XX. kongresszusának tapasztalatai, melyeket a mi életünkkel, munkánkkal, tevékenységünkkel töltünk meg, a tanulságok nagy forrását jelentik számunkra. Minél hamarabb elsajátítja pártunk és minden kommunista e tapasztalatokat, annál gyorsabban hoz ez gyakorlati eredményeket köztársaságunk gazdasági építésében, hatalmának és erejének megszilárdításában. A MAI SZAMBAN: A CSKP KB-nek és a Csehszlovák Köztársaság koi mánvának határozata a tudománv feladatairól a csehszlovák ipar technikai színvonala fejlesztésének és növelésének biztosításában (3—4 old.) A CSKP Központi Bizottságának határozata a Szovietunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa anyagának tanulmányozásáról A múlt napokban Moszkvában véget ért a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa. A szovjet nép — a nemzetközi munkásmozgalom élén — és a világ valamennyi haladó embere e nagy fontosságú tárgyalás jegyében él. A kongresszus megvizsgálta az emberiség jelenlegi történetének új tényeit és eseményeit és ezért joggal nevezik ezt a kongresszust a Szovjetunió Kommunista Pártjának Lenin ideje óta eltelt történetében a legfontosabb kongresszusnak. A kongresszus megmutatta a kommunista párt nagy átalakító és szervező szerepét a társadalom életében. A XX. kongresszus az SZKP KB tevékenységéről szóló beszámolójában, amelyet N. Sz.' Hruscsov adóit elő, és N. A. Bulganyinnak a hatodik ötéves tervvel kapcsolatos beszámolójában, a kongresszus gazdag vitaanyagában és záróhatározatának anyagában nemcsak annak az útnak a képét mutatta meg, amelyet a párt és a szovjet ország a XIX. kongresszus óta megtett. A kongresszus egyben behatóan, marxilenini módon elemezte a nemzetközi helyzetet és a Szovjetunió helyzetét, kitűzte azokat a nagy, új feladatokat, amelyek előtt a párt, a szovjet nép, az egész szocializmus tábora és a nemzetközi munkásmozgalom áll a világbéke további megszilárdításáért vívott harcban. A kongresszus felvetette a marxi-lenini elmélet legfontosabb időszerű kérdéseit. A következő fejlődési szakaszokban a kommunizmus politikájára nézve különösen nagy fontosságú a nemzetközi kapcsolatok kérdésének, a békés egymás mellett élés és a szocialista, valamint kapitalista világrendszerek versenye problémáinak, a háború kiküszöbölése lehetőségének elemzése a jelenlegi időszakban, valamint a különböző országok szocializmusba való átmenete formáinak, kérdéseinek kidolgozása. A kongresszus a leninizmus diadala volt, a társadalmi fejlődés új feltételeinek, új tényezőinek a néptömegek tapasztalatai általánosításának alapján, a kommunizmust építő néptömegek, valamint az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatai alapján megmutatta a kommunizmus győzelméért vívott további harc távlatait. Az SZKP XX. kongresszusán az SZKP Központi Bizottságának beszámolójában egybe foglalták a kommunista országépítés nagyszerű eredményeit a Szovjetunióban és a szocialista felépítés eredményeit a népi demokratikus országokban. Bulganyin elvtárs beszámolója megjelölte a Szovjetuniónak az 1956—1960. évi népgazdaságfejlesztési hatodik ötéves tervéből származó új feladatait. A Szovjetunió fő gazdasági feladata, hogy történelmileg legrövidebb időn belül elérje és túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országokat az egy lakosra eső termelésben. Ez megköveteli, hogy továbbra is elsősorban a nehézipart fejlesszék, ami a szocialista közgazdaság alapjainak alapja, technikailag szüntelenül tökéletesíteni kell az ipart és meg kell szervezni a mezőgazdaság rohamos fejlesztését. A kongresszus így a szovjet népet felfegyverezte a kommunizmusért vívott további harc programjával. A népi demokratikus országok dolgozóinak és az egész világ haladó embereinek a kommunista országépítés példája még vonzóbbá válik. Az SZKP XX. kongresszusa kifejezésre juttatta a Szovjetunió társadalmi és állami rendszerének újabb megszilárdulását. A párt nemzetiségi politikájában továbbra is abból a lenini irányelvből fog kiindulni, hogy a szocializmus nemcsak ho.qy nem küszöböli ki. hanem ellenkezőleg, biztosítja valamennyi nemzet és nemzetiséq gazdaságának és kultúrájának sokoldalú fejlődését és virágzását. A kongresszus nagy jelentősége abban rejlik, hogy annak a kommunista pártnak példáját adja, amelynek sikeres tevékenysége a marxi-lenini tanítás alkotó felhasználásán, a vezetés kollektivitásán és a párton belüli demokrácia lenini elveinek szigorú betartásán, a pártnak a néppel való felbonthatatlan kapcsolatáról szóló lenini irányelvek tántoríthatatlan teljesítésén alapul. A kongreszszus legfontosabb eredménye éppen az, hogy újból kiemelte a pártmunka lenini irányelveinek megszilárdításáért folytatott további harc szükségességét az SZKP életében. Ehhez ma is hozzá kell járulnia — amint azt a határozat hangsúlyozza — a személyi kultusz elleni harcnak, a politikai és gazdasági munka sikeres egybekapcsolásának, az ideológiai munka, valamint a kommunista országépítés problémái szoros kapcsolataira való törekvésnek. Az SZKP XX. kongresszusa, annak határozatai széleskörű és meleg visszhangot keltenek főleq azon országok kommunista és munkáspártjaiban, amelyek a Szovjetunió példája nyomán a szocializmus útjára léptek. A kongresszus rendkívüli fontosságú Csehszlovákia Kommunista Pártja szempontjából és országunk egész népe szempontjából is. A csehszlovák kommunisták és az összes dolgozók nem mindennapi érdeklődéssel kísérték a kongresszus munkáját, és most behatóan akarnak megismerkedni a kongresszus eredményeivel és azokat érvényesíteni akarják munkájukban. A legközelebbi időszakban pártunk egész tevékenysége előtt az a feladat áll, hogy sokoldalúan és behatóan megismertesse valamennyi kommunistával a kongresszus eredményeit, arra vezesse őket, hogy ne dogmatikusan, hanem alkotó módon alkalmazzák a kongresszus következtetéseit életünk egyes problémáira, s hogy e következtetéseket felhasználják munkájukban. Az alkalmazásnak ez az alkotó módja megköveteli, hogy az SZKP általánosított tapasztalataiból induljunk ki, az üzemek konkrét helyzetének ismerete, a falvak, járások, kerületek helyzetének konkrét ismerete alapján oldjuk meg az égető problémákat, sajátítsuk el a lenini munkastílust. A kongresszus anyagainak megvilágításánál és a következtetések gyakorlati alkalmazásánál figyelmet kell szentelni elsősorban az alapvető ideológiai kérdéseknek, mint a békés egymás mellett élés, a két társadalmi rendszer versenye, a háborúk kiküszöbölésének lehetősége a jelen-' legi időszakban, a különféle országok szocializmusba való átmenetének formái, és ezekből olyan következtetéseket kell levonni, amelyek tovább fokozzák népünk tevékenységét. Ez a tevékenység megnyilvánul az ipar és a mezőgazdaság új munkasikereiben s ezzel erősítjük a legjobban a szocializmus táborát. Megnyilvánul a proletár nemzetköziség érzésének további megszilárdulásában, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának erősödésében. Nem elegendő azonban csak meg-i magyarázni a Szovjetunió gazdasági felépítésének eredményeit és új feladatait a legfejlettebb tőkés országok elérésében és túlszárnyalásában az egy főre eső termelés terén. Ezzel kapcsolatban dolgozóinknak helyesen meg kell világítani a népi demokratikus Csehszlovákia gazdasági építésének sürgős feladatait a második ötéves tervben, e feladatok merész teljesítésére kell vezetni őket. A szocialista államok közötti új gazdasági kapcsolatok bennünket is arra köteleznek, hogy becsülettel eleget tegyünk kötelezettségeinknek a többi országgal szemben, állandóan saját feladatunknak is tekintsük a kapitalista világrendszer gazdasági téren való túlszárnyalását a szocialista világrendszer által. Egész pártunk szempontjából rendkívül fontos lesz az SZKP-nek a pártmunka terén szerzett tapasztalatai alkalmazása és felhasználása, azoknak a tapasztalatoknak érvényesítése, amelyeket az SZKP a párt egységének további megszilárdítása, szervezettsége és harckészségének fokozása terén szerzett, amelyeket a pártélet lenini normái megszilárdításának gyakorlatában szerzett. Számos feladat, ami az SZKP XX. kongresszusa szerint a Szovjetunió kommunistáinak feladata, érvényes ránk nézve is, legyen az a kollektív vezetés megszilárdításának, a személyi kultusz elleni harcnak kérdése, vagy pedig olyan hibák kiküszöbölése a pártszervek és szervezetek munkájából, mint a ruiinosság. felületesség, lélektelen hivataloskodás, a gazdaság konkrét ismerete nélkül való irányítás, valamint a partszervek és szervezetek tehetetlensége azon a téren, hogy a dolgozókat a hibák és nehézségek leküzdésére és kiküszöbölésére vezesse. Érvényes számunkra az a követelmény is, hogy fokozott figyelmet szenteljünk a pártba való felvétel kérdésének és a párt helyes szociális összetételének. Hasonló a helyzet az ideológiai munka kérdéseiben is, ahol bírálják a munka elszakadását az élettől, a dogmatizmust, a kongresszus bírálata érvényes a mi pártunk ideológiai munkájára is, amely kevéssé foglalkozik az élettel, a szocialista országépítés konkrét kérdéseivel. E kérdések széles köre, az új gondolatok qazdagsága arra kötelez bennünket, ho(}y a leggyorsabban az egész párt ügyévé tegyük őket. Ebben a törekvésünkben fontos szerepet keU játszani az egész ideológiai munkának, főleg a pártpropagandának és népnevelésnek, amelyet minden pártszervnek és szervezetnek szilárdan kell irányítania. Az egész pártpropagandát, pártoktatást és az előadásokat arra kell irányítani, hogy a párttagokat és az összes dolgozókat behatóbban megismertessék az SZKP XX. kongresszusának eredményeivel. Ezért az 1956. évi pártoktatás tanterveiben a következő módosítást eszközöljük: 1. A politikai oktatás alapköreiben és a párt jelenlegi politikájával foglalkozó tankörökben: Márciusban átveszik a „Miben rejlik a szocializmus világrendszerének fölénye?", című tárgykört. E tárgykörben az oktatás részvevői előtt megvilágítják _ a jelenlegi nemzetközi politikai helyzet legfontosabb problémáit a XX. pártkongresszuson az SZKP KB tevékenységéről szóló beszámoló első részének alapján. Végül rámutatnak a Csehszlovák Köztársaság aktív külpolitikájának feladataira. A hallgatók tanulmányozni fogják až SZKP XX. kongresszusán elhangzott beszámoló, „A Szovjetunió nemzetközi helyzete" első részét. Áprilisban a következő tárgykört veszik át: „A _ szovjet nép útja a kommunizmushoz — ösztönző példa a viláci valamennyi népének". Ebben a tárgykörben megmagyarázzák a kommunista országépítés eddigi eredményeit a Szovjetunióban és a hatodik ötéves terv feladatait az SZKP XX. kongresszusán elhangzott beszámoló második része, valamint N. A. Bulganyinnak a Szovjetunió 1956—1960. évi hatodik ötéves tervéhez kiadott irányelvtervezettel kapcsolatos beszámolója és '<z elfogadott irányelvek alapján. Az előadás továbbá foglalkozik a párt feladataival a kommunizmushoz vezető további úton az SZKP KB XX. kongresszusán elhangzott beszámolójának harmadik része alapján. A hallgatók e tárgykörhöz tanulmányozni fogják a beszámoló második és harmadik részét, „A Szovjetunió belső helyzetét" és „A párt" című részt. A pártoktatás jelenlegi tantervéből az alapfokú tanfolyamokon kihagyják „A Szovjetunió a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott harc élén" című tárgykört. (Folytatás a 2. oldalon.T