Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-10 / 70. szám, szombat

BÁNYÁSZOK KÖZÖTT az SZKP XX. kongresszusa után A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határo­zatai és a hatodik ötéves terv irányelvei nagy visszhangra találtak a bányászok körében is. Bányászaink gyűlések keretében foglalkoznak a ha­tározatokkal és a Szovjetunió új öt­éves tervének irányelveivel. A gyűlé­sek azonban csupán a határozatok és irányelvek ismertetésére szorítkoznak. Ha vannak is viták az összejövetel ke­retében, ezek nem merítenek ki min­den kérdést. Mi a gömöri vasércbányákban az egyik bányászcsoportot éppen akkor látogattuk meg, mikor a XX. kong­resszus anyagával ismerkedtek. A bá­nyászokat nem érte meglepetés, s a ezért építenek a hatodik ötéves terv­mond ta: — Jókor jött az elvtárs, legalább hozzászól vitánkhoz. Nem volt célom, hogy beszéljek a felvetett kérdésekről, de utam célja a bányászok véleményének meghallgatá­sa volt. A nagy jelentőségű esemé­nyekre tőlük vártam nyilatkozatot. | i ragadta meg a kongresszusi beszámolókban legjobban a bányászok figyelmét? Amint beszédjükből láttam, számos kérdés, de amiről legtöbbet beszéltek: a hét­órás munkanap. Megjegyezték, hogy Hruscsov elvtárs beszédjének az új­ságban is aláhúzták azt a részét, ahol azt mondja: „...a párt központi bi­zottsága elhatározta: a hatodik ötéves terv során minden munkás & alkalma­zott áttér a hétórás munkanapra. A szén és az ércbányászatban, a föld­alatti munkánál foglalkoztatott dolgo­zók a hatórás munkanapra térnek át, s a 16—18 éves serdülők munkanapját is 6 órában állapítjuk meg. Azt is el­határoztuk, hogy a közeljövőben meg­valósítjuk a munkások és alkalmazot­tak szombati és ünnep előtti 6 órás munkanapját." Hruscsov elvtársnak ezeket a szavait bányászaink úgy vet­ték, mint a kommunizmus felé haladó ország újabb nagy győzelmét. Miska István ezzel kapcsolatban ezeket mondta: — A munkások a kapitalizmus alatt évtizedekig harcoltak a 8 órás munka­nap bevezetéséért. Hogy ma 8 órás a munkaidő, ez már természetes. Ez a munkásság győzelméről tanúskodik, A bányászcsapat tagjai egy véle­ményen voltak Miska szavai­val, de Balog István kiegészí­tőül még ennyit mondott: — Azzal, hogy a Szovjetunióban rö­videsen bevezetik a hétórás munka­napot, lehetővé válik, hogy a szovjet dolgozók kulturáltabban éljenek, több időt szentelhessenek a családnak, szó­rakozásnak, üdülésnek. Nagy dolgok­ezek nagyon. Érdemes tehát a szocia­lizmust minden erőnkkel építeni. Mi a bányászoknak a hétórás mun­kanap bevezetésére vonatkozó nyilat­kozataira csak annyit jegyeztünk meg, hogy a szocialista rendszer minden ed­digi rendszerrel szembeni magasabb­rendűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a lerövidített munkanap­ra való áttérést a dolgozók munkabé­reinek csökkentése nélkül vezetik be. A szovjet dolgozók tehát annyit ke­resnek hét óra alatt is, mint jelenleg 8 óra alatt. Különösen a bányavidékeken nálunk is nagy építkezések folynak. Bányásza­inknak ma már mindenütt a legmoder­nebb lakások épülnek. A Szovjetunió­nak az új ötéves tervre előirányzott építkezései azonban olyanok, amelyek még soha sehoi nem fordultak elő. A múlt ötéves tervben például 100 milli­árd rubelt fordítottak lakásépítkezés­re. Nagyon sok lakás épült már eddig is de a népgazdaság fejlődése, a váro­sok és ipari központok növekedése kö­vetkeztében még többre van 6zükség Ezért foglalkozott a kongresszus be­hatóan a lakásépítés feladataival, s ezért építene ka hatodik ötéves terv­ben kétszerannyi lakást, mint építet­tek az ötödik ötéves tervben. Az irányelvek 205 millió négyzetmé­ternyi terület beépítését iffönytozzák elő. Olyan számok ezek, ameiyek min­denkinek megragadják figyelmét. A lakásépítkezés hatalmas méretei meg­ragadták a bányászok figyelmét is és Kerekes Pál az ezzel kapcsolatos kér­désünkre röviden csak ennyi? mon­dott: — A kapitalista áliamok együttvé­ve nem építenek annyit 10 év alatt, mint amennyit a Szovjetunió épít az elkövetkező öt év alatti K erekes szavait megértették a csoport többi tagjai is. Lát­szott az arcokon, hogy véle­ményét nem tartják valótlannak, sőt még túlzásnak sem. A kapitalista álla­mok valóban nem 10, de még több év alaitt sem építenek annyi lakást, mint a Szovjetunió az elkövetkező ötéves terv során. Ezek mellett az óriási épít­kezések mellett a hatodik ötéves terv­ben a Szovjetuniónak nemzeti jövedel­me 60 százalékkal emelkedik. Ezen az alapon növekszik a lakosság egyéni jövedelme is: a munkások reálbére 30 százalékkal a kolhozparasztok jöve­delme pedig 40 százalékkal. A bányászok még 6zámos nyilatko­zatot tettek a kongresszus határoza­taival és a hatodik ötéves terv irány­elveivel kapcsolatban. A közös véle­mény az, hogy a XX. kongresszus a kommunizmus győzelméért folyó harc újabb lehetőségeit nyitotta meg. (-ZS) A dunaszerdahelyi konzervgyárban Kis csirkék most? Télvíz idején? Furcsa, pedig így van. És nem is akármennyi, Január végén tizenkét­ezren voltak. Azóta megnőttek, s az újszülöttekkel számuk talán megkét­szereződött. Hogy hol? Hát csibéket már több szövetkezet keltetett, de amelyekről mi írunk, ezek a duna­szerdahelyi konzervgyár keltető te­lepén vannak. Azt bizonyára mondani sem kell, hogy a keltetés géppel történik, s a kiscsibék nemcsak a konzervgyár szükségleteit szolgálják. A csibékből rengeteget eladnak szövetkezeteknek, állami birtokoknak. Tavaly például 22 szövetkezettel volt az üzemnek szerződése. Szóval, hogy tél van-e vagy nincs tél, ez a keltetőnek nem sokat szá­mít. Szakszerű gondozással ugyanúgy keltetik a csibéket a legnagyobb hi­degben, mint mondjuk keltetni fog­ják a legnagyobb melegben. A keltető gépnek nagyon egyre megy, hogy mikor „üli" meg a to­jásokat. A lényeg az, hogy a már ki­kelt csibéket szakszerűen gondozzák. Smida József, az üzem egyik rég' dolgozója erről ezeket mondja: — A csibék egészségét a keltetés időpontja nem határozza meg. A télen keltett csibék is egészségesek, csak fontos a velük való bánásmód. Ha a csirkéket 25 fokos melegben ' tartják, nem történhet semmi bajuk. Smida Józseftől tudjuk meg azt is, hogy azokon a helyeken, ahová a csibéket eladtá'c, már többször tar­tottak a csibék szakszerű kezeléséről előadásokat. így elérték, hogy a kis­csirkéket a rossz időjárás ellenére minden nag obb elhullás nélkül ne­velhették f ti. Járjuk az üzemet és látjuk, hogy itt egy s~alagrendszer van azzal a különbséggel, 7 logy zen a szalagrend­szeren nem autókat gyártanak. Itt a szalagrendszer egyik végén a tojás, a másikon pedig a kész konzerv van. amely aztán elindul, hogy beutazza a vilá iot. Ner.. is hinnők, pedig úgy van, hogy a kis csallóközi város konzervgyára a földtekének úgyszólván mind a négy irányába szállítja különböző konzerv­jeit. Jégbehütött libamájak, csirkepör­költ és másféle konzervek mennek Franciaországba, Németországba, a dél-amerikai államokba, Brazíliába, Argentínába és még sok más helyre. Ki hinné, hogy Dunaszerdahelynek ilyen összeköttetése van a világgal? -Pedig van. A város nevét olvashatja a cseh­szlovák konzervet vásárló francia bá­nyász, vagy az amerikai gyáros. Ott van a konzerv címkéjén. Készült: Kikelt a csibe a keltetőgépben Dunaszerdahelyen. Kicsiség, de jó ér­zéssel tölthet el mindenkit, akinek munkája hetedhét országba is eljut... Hogy milyen szalagrendszerre megy itt a munka, azt sok lenne aprólé­kosan elmondani. Ezért a munkame­netről csak annyit mondunk el, hogy a vágott baromfi mínusz 14—15 fokos hűtőkben vár feldolgozásra. Innen különféle megmunkálásokon esnek keresztül, míg konzervekké válnak Forgalomba csak hibátlan, gondosan ellenőrzött konzervek kerülnek. A konzervgyártás menetét Barta János gyártásvezető, az üzem egyik kiváló dolgozója mutogatta meg és magyarázta el. Tőle kaptuk a munká­ra vonatkozó más felvilágosításokat is. — Munkánkat — mondotta — az utóbbi hetekben a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. kongresszusa jegyében végeztük. Ránk, élelmiszer­ipari dolgozókra különösen azok a szavak hatottak, amelyek az embe­rek mindennapi igényeinek jobb ki­elégítéséről szóltak. Melyek voltak ezek a szavak? Nem kellett kérdezni, mondták maguktól is. Főként azok a részek ragadták meg az üzem dolgozóinak figyelmét, ahol arról volt szó, hogy a nehéz­ipar fejlesztése alapján a Szovjetunió­ban gyors ütemben nő a közszükség­leti cikkek gyártása, és 1960-ban csaknem három és félszer annyi köz­szükségleti cikket gýárt a szovjet ipar, mint gyártott 1940-ben. Ezen belül 3,2-szer annyi húst és halat, 5,6-szor annyi konzervet, 3,9-szer annyi vajat, háromszor annyi cukrot gyártanak, mint 20 évvel ezelőtt. Mi is fokozzuk termelésünket, s hogy a felemelt tervek teljesíthetők, ezt a konzervgyár teljesítményei mu­tatják. Eddig még sohasem maradtak le, s a száz százalékot gyakran meg­haladják. Hogyan csinálják? Ismét Barta Já­nos felel: — Nem csinálunk rendkívüli dol­gokat. Beosztjuk a munkát és azon vagyunk, hogy a munkaidőt gazdasá­gosan kihasználjuk. — Ez lenne a kiváló teljesítmény titka ? — Ez, és a dolgozók odaadó mun­kája. Üzemünkben egyes csoportok­nál gyakori a magas teljesítmény. Ismét a nemrégen befejezett kong­resszusra terelődik a szó. Megjegyzé­sek innen is, onnan is, s mi azzal távozunk, hogy q Szovjetunió XX pártkongresszusa új távlatokat nyi­tott a világ munkássága előtt. (b) (Jziatalíxs LendüLetteL A gépek és orsók zaka­tolása zúg, amikor belé­pünk a bratislavai Béke Üzem tágas műhelycsar­nokába. Orsórendszerek hosszú sora előtt fiatal munkáslányok szorgos kezekkel igazgatják a gé­peket, ügyelnek a munkamenetre. Zátková elv társnő, a műhely mestere magyaráz: „Ez a műhely részleg a viszkóza fonalakat gyártó osztály, amelyben 11 fiatal leány kezel 792 or­sót." Mindjárt meg is s.' ílltjuk az egyik igen szorgalmas leányt. A megszólí­tott, Jankovičová Anna, az üzem egyik legjobb dolgozója. CSISZ-tag, 17 éves, munkáját nagy kedvvel és szeretettel végzi. Amint figyeljük fürge ujjait, el­mondja, hogy mint csévézőnő 72 orsót kezel és ellenőrzi a nyersanyag-kalács­ból legömbölyödő műanyagot. A nyers­anyaggal eleinte sokat dolgozott, mert az nem volt elég tiszta, de most már a munka jól megy, s a nyersanyag kifogástalan. Zaťkova elvtársnő, aki beszélgetésünket végighallgatta, mo­solyogva teszi hozzá: „Ez a kislány újítási javaslatot dolgozott ki, amelyet az üzem vezetősége el is fogadott, és ma már eszerint folyik itť a munka. Az újítás abban áll, hogy azelőtt a nyersanyagkalácsokban lévő betétet benne hagyták és csak akkor vették ki, amikor már a kalácson kevés fonál volt és szakadozni kezdett. Ekkor az orsót le kellett állítani, a nyersanyag egy része ráragadt a betétre, s így idő és anyagveszteség keletkezett. Janko- vičová rájött arra, hogy a betétet még a munka megkezdése előtt ki lehet emelni a nyersanyagból és így zök­kenőmentesen, az orsók leállítása nél­kül folyhat a munka. Ezért az újítá­sért a kiváló vegyi ipari dolgozó címével, pénzjutalommal és oklevéllel tüntették ki. Jankovičová elvtársnő 150 száza­lékos munkateljesítményt ér el,'a fo­nalak minősége pedig 99,5 százalékos." Az előttünk álló fiatal munkásnő szerény, nem hivalkodik munkájával, megelégedett, s társnőinek megbecsü­lését, tiszteletét és szeretetét élvezi. • Tavaly tapasztalatcsere céljából Svitben járt. Ebben az üzemben a munkamenetek* csaknem ugyanazok, mint a Béke Üzemben, azzal a különb­séggel, hogy a sviti csévézőnők a nyersanyagot már elkészítve kapják, míg nekik ezt maguknak kell elökészí­teniök. Jankovičová elvtársnőt üzeme tavaly téli rekreációra küldte az NDK-beli Oberhof nevű üdülőbe. Nagyon jól érezte ott magát, társas kiránduláso­kon vett részt, 10 napon keresztül szó­rakozott. A „Glück auf" nevű üdülő­központban lakott, ahol valamennyi csehszlovák üdülőt előzékenyen és ked­vesen fogadtak. Berlin demokratikus szektorában is töltött 4 napot. Meg­nézte a város nevezetességeit, a gyö­nyörűen felépített Sztálin fasort. Bu­chenwaldban is járt, ahol a gyászos emlékezetű koncentrációs tábort te­kintették meg. t Beszélgetésünk végeztével a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség szlovákiai kongresszusára terelődik a szó. Jan- kovičová slvtársnő megjegyzi, hogy e nagy esemény tiszteletére még na­gyobb munkakedvvel, pontossággal fog dolgozni. „Értékes tagja szeretnék lenni a CSISZ-nek és példás munkám­mal társnőimet megszerezni üzemünk szervezetének." ' H. T. A kollektív szerződés teljesítésével a műszaki, ipari és pénzügyi terv tejesítéséért A nemzetgazdaság fejlesztését az ál­lam a műszaki-ipari és pénzügyi ter­ven keresztül irányítja. Pártunk és kormányunk fő feladatának tekinti azonban azt is, hogy dolgozóink ak­tívan részt vegyenek a nemzetgazda­ság szocialista fejlesztésében. Ennek a részvételnek alapját éppen a kollektív szerződés képezi. A kollektív szerző­désben kifejezésre jut a szocialista üzem tervfeladatainak teljesítése, a dolgozók kezdeményező, alkotó képes­sége a gyártás tökéletesítésére, a nemzetgazdaság gyorsabb kiépítésére, és a dolgozók anyagi és kulturális jó­létének emelésére, üzemünkben, a füleki Kovosmaltban naponként ellenőrizni tudják a terv teljesítését, s nem teljesítés esetében gyors beavatkozással el tudjuk távo­lítani az észlelt hibákat. Ezzel a kér­déssel függ össze az az intézkedés is, hogy minden hónap utoisó he­tében megismertetjük dolgozó­inkkal -az elkövetkező hónap tervfeladatait, hogy dolgozóink a terv ismeretében jól felkészül­hessenek a tervfeladatok teljesítésé­re. A munkafegyelem kérdésére is na­gyabb gondot fordítunk. El akarjuk kerülni a termelésből való igazolatlan elmaradást, ami az elmúlt év egyik i nyári hónapjában üzemünk gyártási nemrégen kötöttük meg az 1956-os I tervének 80 százalékos teljesítését r.i ti IrAi l/\l/ + íit f r A l-zvll/Otí-ít* . t i — . ... évi kollektív szerződést. A kollektív szerződés előkészítésére nagy gondot fordítottunk. Az előkészítési munkába bevontuk a dolgozók széles körét, akik 25. összüzemi műhelygvűlésen. 15 gyártási értekezleten tárgyalták meg a kollektív szerződés ja­vaslatát. Dolgozóink akt'ív részvételét a kol­lektív szerződés előkészítésében iga­zolja az is, hogy dolgozóink 71 kiegé­szítő javaslatot terjesztettek elő. A kollektív szerződés összeállításánál fi­gyelembe vettük azokat a hiányossá­gokat, amelyek előfordultak üzemünk­ben a múlt évben. Megértettük, hogy a műszaki-szer­vezési intézkedések megvalósítására, a gyártás mechanizálására és racionali­zálására nagy gondot kell fordítanunk mert ez képezi alapját a terv telje­sítésének, az önköltség csökkentésé­nek és a tervezett munkatermelékeny­ség elérésének. Gépesítjük öntödénket, hogy csökkentsük a munkaerőhiányt. Gépesítjük a maghomok keverését, be­fejezzük az új kupló építését, hogy ezáltal öntödénk teljesíteni tudja ön­tési tervét, és ezzel megteremtődjék konyhacikkeink gyártási terve telje­sítésének feltétele. Konyhacikkeink mi­nőségének megjavítása és a szalag­gyártás biztosítása érdekében új kony­hacikk-mühelyt létesítünk. A szerszámgazdálkodás megjavítása érdekében központi szerszámraktárt létesítünk, megvalósítjuk a speciális és ..közönséges" szerszámok pontos nyilvántartását üzemünkben, és kidol­gozzuk a szerszámelhasználódási nor­mákat gyártási cikkeinkre. Hogy biztosítsuk a terv egyenletes teljesítését és a munka folyamatossá­gát. üzemünkben pontossabbá tesszük az operatív tervezést. Szétírjuk az állami terv irányszámait az egyes üzemrészlegekre és műhelyekre, hogy dolgozóink ismerjék a tervfeladatokat, okozta. Ennek biztosítása érdekében az üzemi szakszervezeti szövetség, a mun­kabérbizottság és a műhelybizottság ha­vonta ellenőrizni fogja a munkafegye­lem betartását az egyes üzemrészlege­ken, azon dolgozóinkkal pedig, akik vétenek a munkafegyelem ellen, ká­derbeszélgetést fogunk folytatni az üzemi tanács ülésén. Az elmúlt évi terv nem teljesítésé­nek egyik fő oka az volt, hogy a szo­szialista munkaverseny teljesen for­mális volt üzemünkben. Ez évben megteremtjük előfeltételét az újító­mozgalom és a szocialista munkaver­seny tömegmozgalommá tételének. Technológiai műhelyt létesítünk, ahol újítóink a munkaidő után elkészíthe­tik az újítása iknioz szükséges szer­számokat és mintadarabokat Az újí­tók részére negyedévenként tematikus feladatokat jelölünk ki, hogy újító­ink mindig üzemünk legégetőbb gyár­tási kérdéseinek megoldásával foglal­kozzanak. Bekapcsoljuk a dolgozók széles tömegeit a gyártás irányításá­ba. Üzemünk 1956-os évi kollektív szer­ződésének megkötése alkalmából Kiss elvtárs, a zománcozó dolgozója hang­súlyozta, hogyan kellett nekik, idő­sebb elvtársaknak a múltban harcolni­ok a kollektív szerződés megkötéséért, s mi volt a sorsuk, ha olyan pontokat akartak felvenni a kollektív szerződés­be, ameiyek valóban a munkásság érdekét szolgálták volna. A dolgozók elhatározták, hogy szi­lárd egységben a műszaki értelmiség­gel teljesítik az idei kollektív szer­ződésben fogialt pontokat és ezzel üzemünk műszaki-ipari és pénzügyi tervét is. Sándor Béla, Fülek O J S ľ ö j­1956. március 10. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom