Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-10 / 70. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. március 10. szombat 30 fillér IX. évfolyam, 70. szám A járási pártkonferenciák elé A mútt hónap közepén befeje­ződtek pártunk alapszervezeteiban az évzáró taggyűlések. Az azóta eltelt időszakban és a mostani na­pokban pártunk tagsága a járási pártkonfereneiák megtartására ké­szül. A soron következő járási párt­konferenciák számot adnak a já­rás pártszervezeteinek sokoldalú tevékenységéről, a gazdasági és politikai életben végzett működé­séről, Éppen ezért nem lehet elég­f é hangsúlyozni, milyen nagy je­jntősége van a nemsokára meg­tartandó járási pártkonfereneiák­nak. Ezért tudatában kell lennie minden párttagnak, a járási párt­konferenciák minden küldöttének és részvevőjének, hogy a konfe­rencia ne osak felszínesen, hanem egész mélységében értékelje a já­rási pártszervezet működését és ezáltal megteremtse a jó munka, az összes feladatok teljesítésének szilárd alapját. Felmérhetetlen segítséget jelent összes pártszervezeteink, így a já­rási pártbizottságok további te­vékenységében is a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusának tanácskozása. A kongresszuson elhangzott beszá­molók és határozatok tanulmányo­zása lehetővé teszi járási párt­szervezeteink számára, hogy tel­jes világossággal elemezzék eddi­gi tevékenységüket és a kongresz­sZus útmutatásai nyomán meg­szüntessenek számos, a fejlődést akadályozó hibát, egészségtelen jelenséget. A múlt év során gazdaságunk fejlesztésében, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésé­ben további jelentős sikereket ér­tünk el. IHelytelen lenne azonban, ha az egészében elért jó eredmé­nyek mögött nem vennők észre a fogyatékosságokat, azt, hogy a feladatokat kiválóan teljesítő já­rások mellett vannak olyanok is, amelyek lemaradnak. Éppen ezért mindenütt, de különösen azokban a járásokban, ahol a kitűzött fel­adatokat nem váltották valóra, a járási pártkonferenciának bíráló lag kell majd értékelni az elvég­zett munkát és fel kell tárni a tartalékokat, meg kell mutatnia a tartalékok kiaknázásának lehetősé­gét A járási pártkonferenciák el­sődleges feladata, hogy az eddigi eredmények elemzése alapján vi­lágosan megszabják a további munka irányát, megmutassák, hol kell megjavítani a munkát, a gyorsabb előrehaladás érdekében. A felsőbb pártszervek közül a járási pártbizottságok állnak leg­közelebb a munkahelyekhez, az üzemekhez, falvakhoz, gép- és traktorállomásokhoz, állami birto­kokhoz, tehát azokhoz a helyek­hez, ahol a népgazdaság fejleszté­sét szolgáló terv teljesítése eldől. A járási pártbizottságok közvetle­nül biztosítják számos fontos gaz­dasági és kulturális feladat telje­sítését. Ebben az évben újabb nagy lépést kell tennünk előre a gazdaság fejlesztésének útján. E feladat megoldásának leghatáso­sabb módja az új technika alkal­mazása és bevezetése az ütemek­ben, amint erre a párt és a kor­mány tézisei nyomatékosan figyel­meztetnek bennünket, a falvakon pedig az EFSZ-ek további fejlesz­tése. A járási pártkonferenciáknak elemezni kell a kommunisták, a pártszervezetek tevékenységét, mennyiben járultak hozzá eddig a technikai színvonal fejlesztésé­hez, az új technika bevezetéséhez a termelés minden ágában. Sok helyen tapasztalhatjuk, hogy az új technika bevezetéséért folyó párt­munka még mindig nem jutott túl a kezdeti stádiumon, az agitáción és általános felhívásokon. Másutt viszont a műszakiak és munkások alkotó összefogásával máris jelen­tős eredményekről számolhatnak be. A pártkonferenciáknak minden járásban ki kell jelölni a legfon­tosabb feladatokat, hogy teljesíté­sükért haladéktalanul meginduljon a küzdelem. Ugyancsak nagyon fontos a jó tapasztalatok általáno­sítása, hogy ezáltal az elmaradó üzemekben is meginduljon a tech­nika fejlesztéséért folyó harc. A já­rási pártkonferenciáknak a falusi pártszervezeteket a mezőgazdaság továbbfejlesztésére kell irányíta­nia. A mezőgazdaság fellendítésé­nek legfőbb előfeltétele az EFSZ­ek állandó erősítése, taglétszámuk és földterületük gyarapítása, gaz­dálkodásuk színvonalának szünte­len emelése és új szövetkezetek alakítása. A jelenlegi időben nagy figyelmet kell szentelni arra is, hogyan biztosították a pártszerve­zetek a tavaszi munkák elvégzésé­re való jó felkészülést, miként haj­tották végre az erre vonatkozó párthatározatot. Nagy szerepe van itt az üzemek védnökségi tevé­kenységének, amely jelentősen hozzájárul a munkás-paraszt szö­vetség megszilárdításához. A járá­si pártkonferenciáknak foglalkoz­niok kell a védnökségi tevékeny­ség kérdésével és oda kell hat­niok, hogy ez ne csak technikai jellegű legyen, ne csak brigádmun­kában nyilvánuljon meg, amit az üzemek dolgozói sokszor a szövet­kezeti tagok helyett végeznek, ha­nem a földművesszövetkezetek gazdasági és politikai megszilár­dítására is irányuljon. Pártunk állandóan hangsúlyozza a kollektív vezetés fontosságát, mint a pártmunka helyes irányí­tásának nélkülözhetetlen módsze­rét. Az SZKP XX. kongresszusá­nak tanácskozása is nyomatéko­san figyelmeztet bennünket e fon­tos lenini elv betartására, amely legjobb biztosítékot nyújtja arra, hogy munkánkban elejét vegyük a hibák és tévedések előfordulá­sának. A kollektív vezetés elvének megsértése káros következmények­kel jár és a legélesebb ellentét­ben van pártunk alapszabályzatá­val. A* kollektív vezetés elenged­hetetlen előfeltétele a jó szervező és irányító munkának, fontos ré­sze a párt egysége szilárdságának és akcióképessége növelésének. A járási pártkonferenciákon mélyrehatóan foglalkozni kell ez­zel a kérdéssel és a legszigorúb­ban biztosítani kell azt, hogy a já­rási pártbizottság plénuma kollek­tív irányító szerv legyen és hatás­körét ne vegye át a járási pártbi­zottság irodája. A jó szervező munka megköveteli továbbá, hogy a járási pártbizottság tevékenysé­gében a széles pártaktivára tá­maszkodjék, mert ez jelenti szá­mukra a széles látókört az élet minden területén és a kollektív tapasztalatok hasznosítását. A párt­aktíva nemcsak arra való, hogy ismertessük velük a határozato­kat és feladatokat, hanem arra is, hogy tanácskozzunk velük és be­vonjuk a határozatok előkészíté­sébe. Fontos feladata lesz a járási pártkonferenciáknak annak érté­kelése is, hogyan ismertetik meg a dolgozókkal a párt határozatait és hogyan mozgósítják őket telje­sítésükre. A járási pártkonferen­ciáknak elsőrendű feladata lesz alaposan elemezni a járási bizott­ságok szervező munkáját a párt határozatainak teljesítésével kap­csolatban, az agitációs munka színvonalát és azt, hogyan bizto­sítják a feladatok teljesítésének hatékony ellenőrzését. A kollektív vezetés megterem­tése nem jövőbeni feladat, már most a járási konferenciák előké­(Folytatás a 2. oldalon.! A Szovjetunió Minisztertanácsának határozata az ünnepek előtti munkanap lerövidítéséről A Szovjetunióban bevezetik a szombati hatórás munkanapot Teljesítik a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatait Moszkva, (TASZSZ) — A Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségének 1956. március 8-i határozata alapján a Szovjetunió Minisztertanácsa elren­delte: 1. 1956. március 10-töl be kell ve­zetni az üzemek, hivatalok és szerve­zetek munkásai és alkalmazottai szá­mára a munkaszüneti- és ünnepnapok előtti napokon a hatórás, vagyis a nor­mális munkanapnál két órával rövidebb munkanapot. A munkások és alkalmazottak szá­mára, akiknek most hétórás munka­napjuk ' van, a munkaszüneti napok és ünnepnapok előtti napokon szintén be kell vezetni a hatórás munkanapot. A hatórás és annál rövidebb idejű mun­kanap alkalmazottaiknál a munkanap hosszát nem változtatják meg a mun­kaszüneti és ünnepnapok előtti napo­kon. Az említett napokon a munkát a rendes időben kell megkezdeni és déli szünet nélkül lehet befejezni az üzem, hivatal, szervezet igazgatósága és az üzemi vagy helyi szakszervezeti bizott­ság közötti megegyezés alapján. 2. A megszakítás néTkü! dolgozó munkahelyeken, valamint egyes ága­zatokban vagy egyes munkafajtáknál, ahol a termelés körülményeire va'.ó tekintettel nem lehet bevezetni a le­rövidített munkanapot a munkaszüneti napok és ünnepnapok előtti napokon, a munkásoknak és alkalmazottaknak a munkaszüneti napok és ünnepnapok előtt ledolgozott minden négy nyolc­órás munkanapért egy szabadnapot kell adni. Egyes idénymunkáknál, ahol a pót-szabacfnapoknak az idény folya­mán való megadása nem lehetséges, kivételként meg van engedve, hogy ezeket a napokat az egész idény alap­ján kiszámítsák és a pót-szabadnapo­kat az egyes idények között megad­ják. Azon ágazatok és munkafajták jegyzékét, ahol az ebben a pontban foglalt intézkedéseket alkalmazni le­het, a Szövetségi Köztársaságok Mi­nisztertanácsai, valamint a szövetségi miniszterek és a szövetségi köztársa­sági minisztétíumok állapítják meg az illetékes szakszervezeti szövetségek bizottságaival való megállapodás után. 3. A munkaszüneti napok és ün­nepnap előtti napokon a munkások és alkalmazottak jutalmazására a kö­vetkező rendszert kell megállapítani; a) az órabérért dolgozóknak ugyan­olyan bért kell fizetni, mint az egész munkanapért; b) a szabványbérnél az elvégzett munka alapján kell kifizetni a bért, emellett a vállalat vezetó dolgozói kötelesek biztosítani az előfeltétele­ket arra, hogy a munkások munkája i produktívabb legyen, mégpedig a ter­melés és a munka jobb megszerve­zésével, a munkahelyek jobb szerve­zésével, a leállások és egyéb vesz­teségi idő kiküszöbölésével úgy, hogy a munkások havi keresete a mun­kaszünet és ünnepnapok előtti mun­kanapok lerövidítése következtében ne csökkenjen. 4. A minisztériumok, hivatalok, üze­mek és szervezetek vezető dolgozói­nak feladatává kell tenni, hogy meg­tegyék a szükséges intézkedéseket a lerövidített munkanapra való átté­résre a minisztériumok és hivatalok által megállapított béralapok keretén belül, valamint intézkedéseket .tegye­nek a kitűzött feladatok feltétlen tel­jesítése érdekében mind a termelés méreteit, mind a munkatermelékeny­séget és a termelési önköltségeket illetőleg azáltal, hogy kiküszöbölik a termelésben és a munkaszervezésben levő hiányosságokat, a legteljeseb­ben kihasználják a belső tartaléko­kat és kiküszöbölik az aránytalan munkaerő létszámot. 5. A minisztériumok, hivatalok és helyi szervezetek vezető dolgozóinak feladatává kell tenni, hogy megfe­lelő intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy a munkaszünet és ünnepnap előtti napokon megjavul­jon a dolgozóknak nyújtott szolgál­tatás, a közlekedésben, a közétkez-< tetési vállalatok működésében, a ke­reskedelmi és kommunális vállalatok, kulturális és népnevelési intézmé­nyek, színházak, gyermek, egészség­ügyi és egyéb intézmények és szer­vezetek tevékenységében eszközölt módosításokkal. Küszöbön áll a tavasz Elfogadták a szenei GTÁ versenyfelhívását A Földművelésügyi Minisztérium vörös zászlajával kitüntetett ki­rálybelmeci GTA dolgozói elfogad­ták a szenei GTÄ kihívását. Az 1956. évi népgazdaságfejlesz­tő állami terv alapján a királyhel­meci GTÁ feladatai az elmúlt év­hez viszonyítva több m®t 18 szá­zalékkal emelkedtek. E feladatok teljesítésére elfogadták a szenei traktorosok versenyfelhívását, me­lyet országos szocialista kötele­zettségvállalással támasztanak alá. Vállalásukat főleg a teljesítményi terv túlhaladásárá és az önköltsé­gek csökkentésére irányítják. A vállalást 210 kollektív és 17 egyéni felajánlással támasztják alá. Ezek szerint a GTÄ-k dolgozói az állami tervhez viszonyítva gabonanemü­eknél 1 mázsával, cukorrépánál 50 mázsával, kendernél 5 mázsával és takarmányoknál 5 mázsával emelik a hektárhozamokat. INDULÁSRA KÉSZEN A bratislavai traktorállomás traktorosai már február 15-e óta munkára készen várják a tavasz beköszöntését. Február 15-re ígérték, hogy el­készülnek a téli javításokkal. Férfiasan helyt állottak szavuknak, ma már teljesen üzembiztos gépekkel várják a munkára indító parancsot. Pedig hát nem kevés nehézséggel kellet megküzdeniük a bratislavaiak ­nak, hogy készen találhassa őket a tavasz érkezése. Az esős, felázott földek miatt ügy elhúzódott az őszi mélyszántás, hogy bizony januárt írtak már, mire belekezdhettek a téli javításokba. A bratislavaiak igen nagy felkészültséggel — és mondjuk meg, igen nagy tervekkel készülnek a tavaszi hajrára. Az elmúlt idényben ugyanis a hetedik helyen végeztek a kerület gépállomásai között — ezt a lema­radást szeretnék most annyira behozni, hogy legalább az első négy hely valamelyikére kerüljenek. A legszakszerűbb munka, az agronómiai határ­idők pontos betartása, minél több üzemanyag megtakarítása, a gépkiesé­sek minimumra váló csökkentése — ezekkel a jelszavakkal indulnak ta­vaszi csatájukba a bratislavaiak —, s ha e jelszavak nemcsak ajkukon hangzanak, hanem szívük mélyén is loboynak, akkor győzni fognak. Legelső feladat: a rétek és legelők rendbehozása A tavaszi munkáknál első feladat a rétek és a legelők rendezése — így hangzik Michal Chuáík földmüvelésügyi megbízott elvtárs felhívása. A felhí­vást a szövetkezeti tagokhoz, földmű­vesekhez, gép- és traktorállomások dolgozóihoz, a mezőgazdasági üzemek Kezdődnek a tavaszi munkák Még nem olvadt el teljesen a hó a királyhelmecl járás határában, de már több szövetkezetben megindult a ta­vaszi munka. A perbenyiki szövetkezet tagjai kihasználták az első kedvező napsütéses időt és azonnal hozzáláttak az istállótrágya kihordásához. Egymás után jönnek-mennek a trágyával telt szánkós fogatok, amelyekkel eddig több mint 1000 métermázsa trágyát hordtak ki a határba. 16 hektár do­hányföldet trágyáztak meg jól beérett istáilótrágyával. A gazdasági udvaron pedig ezekben a napokban kezdik meg egy 98 férőhelyes, féligkész tehénis­tálló befejezését. Képünk: a perbenyi­ki EFSZ tagjai, Orosz József és Milász Ferenc szánkón viszik a határba a trágyát. (h—s) és vállalatok dolgozóihoz, a földműves­asszonyokhoz, az ifjúsághoz és a fal­vakon lakó munkásokhoz intézte. E felhívás első visszhangjaként levél érkezett a Liptovský Hrádok-i traktorállomás dolgozóitól, melynek munkaközössége megtárgyalta az egész felhívást. Kitűzték a fő fel­adatokat és szétküldték azokat a brigádközpontok dolgozóinak. A brigádközpontokon nagy kezde­ményezéssel hozzáfogtak a felajánlások megszervezéséhez. Az egyes traktoro­sok, brigádközpontvezetők, részleg-ag­ronómusok, gépészek és az állomás többi dolgozói felajánlásaikat főleg a rétek és legelők rendezésére irányit­ják. Kötelezettséget vállaltak, hogy a he­lyes agrotechnikai intézkedések betar­tásával az egységes földművesszövetkeze­tekben 20 mázsás szénatermést fog­nak elérni, amely 8 mázsa szénával túlhaladja a terv által kitűzött mennyiséget. Egyúttal biztosítják a legelők minőségének megjav tását. 386 hektár réten és legelőn elvégzik a talajjavítást. 150 hektárt szórnak be műtrágyával, 300 hektárnyi területen elvégzik a meszezést és feltörnek 100 hektár terméketlen területet. A Liptovský Hrádok-i traktorállomás dolgozói tisztában vannak azzal, hogy­ha a gépeket is bevetik a rétek és le­gelők gondozási munkálataiba ezzel igen sokat segítenek az egységes föld­művesszövetkezeteknek és az eg;,énileg gazdálkodó földműveseknek a rétek es a legelők szénatermése növelésében. Milena Wagnerová, Bratislava

Next

/
Oldalképek
Tartalom