Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-05 / 65. szám, hétfő

A nemzeti jövedelem és az állami költségvetés a kapitalizmusban és a szocializmusban i A z ly5&. évi állami költségvetés tárgyalása aktuálissá tette azt a kérdést, milyen különb­ség van a kapitalista és a szocialista állam nemzeti jövedelme és állami költségvetése között. Ennek a prob­lémafelvetésnek nemcsak tudományos — politikai-gazdaság tani és pénzügyi — jelentősége van. Fontos, hogy a dolgozók legszélesebb köre tisztában legyen a nemzeti jövedelem fogalmá­val, az állami költségvetés jelentősé­gével és szerepével mind a kapitalista, mind pedig a szocialista társadalom­ban. Dolgozó népünk csak így tud ön­tudatosan, s ami még lényegesebb: helyesen állást foglalni oly fontos do­logban, mint az állami költségvetés, amely mindkét társadalmi rendszerben a nemzeti jövedelem jelentős részének hováfordítása, újraelosztása feleit dönt. A társadalom, hogy szükséglete t kielégítse, tudatos tevékenységet, munkát fejt ki. Mindazt, amit ily mó­don az adott társadalom (pl. egy ál­lam) bizonyos idő alatt (pl. egy év alatt) előállít, társadalmi terméknek nevezzük. A termelési folyamatban azonban a termelőeszközöknek — az épületeknek, gépeknek, berendezések­nek stb. — egy része elhasználódik, amit a társadalomnak természetesen pótolnia keli, ha a következő évben legalább ugyanannyit akar termelni. Ezért tehát a társadalmi termékből az elhasználódásnak megfelelő részt külön kell választani, a társadalmi termék értékéből le kell vonni, hogy megkapjuk a szóban forgó társada­lom adott időszakban elért nemzeti jövedelmét. A társadalmi termék és így a nem­zeti jövedelem is termelő munka eredménye, tehát azt a gazdaság ter­melő ágazatai, — első sorban az ipar, a mezőgazdaság, az építészet stb. állítják elő. A nem termelő ágaza­tokban, — a közigazgatásban, isko­la- és egészségügyben dolgozók nem állítanak elő társadalmi termékét s így nemzeti jövedelmet sem, ami azonban nem jelenti azt, hogy mun­kájuk a társadalom számára nem volna hasznos. A kapitalizmusban azonban vannak olyanok is, akik sem­milyen, a társadalom szempontjából hasznos munkát nem végeznek. Ezek elsősorban a kizsákmányoló osztály tagjai: a földbirtokosok, bankárók, gyárosok s élősdi szolgahaduk. A lényeges különbség a kapitaliz­mus és a szocializmus között a nem­zeti jövedelem megoszlásában mutat­kozik meg. A tőkés társadalomban a termelő eszközök magántulajdona ha­tározza meg a nemzeti jövedelem megoszlását s az, ennek megfelelően, végeredményben két részre oszlik: a kizsákmányoló osztályok jövedelmére, az értéktöbbletre, valamint a terme­lésben és az improduktív ágazatokban dolgozóik jövedelmére, a munkabérre, Mondanunk sem kell, hogy az arány a két rész között a kapitalizmusban fordított: a termelőszközöik kis szá­mú tulajdonosa (a tőkés államok la­kosságának legfeljebb 10 százaléka) munka nélkül sajátítja ki a nemzeti jövedelem felénél nagyobb részét. Ugyanakkor a lakosság kilenctizedét kitevő dolgozóknak súlyos munkájuk fejében a nemzeti jövedelem felénél kisebb rész jut. i indenekelőtt a nemzeti jövede­lem megoszlásának ezt a kapitalizmusban fennálló ará­nyát kell szem előtt tartanunk, ami­Bratislavában megnyitották a „Vietnam" című kiállítást M kor meg akarjuk ítélni a fajlagos vagyis az egy főre eső nemzeti jö­vedelem összegét (a nemzeti jövede­lem összege osztva a lakosság szá­mával). Egyes iparilag fejlett tőkés országokban az egy főre eső nemze­ti jövedelem lehet aránylag elég ma­gas anélkül, hogy ez a mutató a la­kosság magas átlagos életszínvona­lát jelentené. Ellenkezőleg, éppen a statisztikákban magas fajlagos nem­zeti jövedelmet jkimutató tőkés or­szágokban találkozunk az elosztás ottani, történelmileg adott formá­ja miatt a legkiáltóbb ellentétekkel és igazságtalanságokkal: egyesek munka nélkül elért milliárdos jöve­delme áll ott szemben a munkanél­küliek, nincstelenek nyomorgó mil­liós hadseregével. Ezzel szemben a szocializmusban a nemzeti jövedelem a maga egészében az összes dolgozók javát szolgálja. Részben úgy, hogy a dolgozók szük­ségleteit közvetlenül elégíti ki (bé­rek stb. formájában), részben pedig azzal, hogy a társadalom közös szük­ségleteit (beruházások, honvédelem, kultúra, egészségügy stb.) fedezi. A volt kizsákmányoló osztályoknak a szocializmusban nem jut semmi, mert a szocializmusnak éppen az a lényege, hogy felszámolta a termelőeszközöknek a kizsákmányolás alapját képező ma­gántulajdonát és így megszüntette em­bernek ember által való kizsákmá­nyolását. Mig a dolgozóik szükségleteinek közvetlen kielégítését a szocialista elosztás törvénye szerint, — vagyis a munka mennyisége és minősége szerinti díjazás alapján, — a dolgo­zók általában megértik és helyes­ségét belátják, addig a nemzeti jö­vedelemnek a társadalom közös szükségleteinek fedezésére szolgáló részét nem minden dolgozó ítéli meg helyesen. Sőt akadnak olyanok is, akik a szocialista állam nemzeti jövedel­mének minden, nem a szükségletek közvetlen kielégítését szolgáló részét — tehát a béreken kívül mindent — a kapitalista társadalom értéktöbbleté­vel hasonlítják össze, vagy egyenesen azonosítják avval. Ez természetesen teljesen helytelen s ha szándékos, ká­ros felfogás. A lényeges különbség a kapitalista társadalom értéktöbblete és a szo­cialista társadalom nemzeti jövedel­mének a közös szükségletek kielégí­tését szolgáló része között az, hogy az előbbi felett kizárólag a termelő­eszközök kis számú tulajdonosa, a ki­zsákmányoló osztályok tagjai rendel­keznek ,akik a kapitalista társadalom nemzeti jövedelmének ezt a jelentős részét — több mint a felét — túl­nyomóan saját élősdi fogyasztásukra pazarolják és csak igen csekély részt fordítanak belőle a termelés bővíté­sére. Ezzel szemben a szocialista tár­sadalomban a nemzeti jövedelem nek a társadalom közös szükségle­teit szolgáló része maradéktalanul az egész dolgozó társadalmat szolgálja. Szinte feleslegesnek látszik ezt hang­súlyozni, hiszen olyan természetes, hogy éppen úgy szükségünk van kór­házra, iskolára, közigazgatásra, ál­lamvédelemre, beruházásokra, mint az egyéni szükségleteket kielégítő bérre. Mégis akadnak oalyan rövidlá­tók vagy kártevők, akik csak azt haj­landók a nemzeti jövedelemben való részesedésnek tekinteni, amit mun­kájukért készpénzben, bér formájá­ban kapnak kézhez. gaz, vannak a kapitalista tár­sadalomnak is közös szük­A Vietnami Munkapárt megalapí­tásának ötödik évfordulója alkalmá­ségletei. De jzok kizárólag, ^ M1 szombatoIli märcius 3_ án a Br a_ tislavai Központi Nemzeti Bizottság reprezentációs helyiségeiben megnyi­tottak a „Vietnam" című kiállítást. vagy mindenesetre túlnyomórészt az uralkodó, kizsákmányoló osztályok kisszámú kiváltságosának érdekeit szolgálják. Gondoljunk csak a volt köztársaság államapparátusára, isko-1 a mely a vietnami nép hősiességét és békeigyekezetét mutatja be. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett politikai és közéletünk számos képviselője, a tömegszervezetek kül­döttei és Bratislava polgárai nagy számban. Jelen voltak a bratislavai konzulátusi testület tagjai is. • A megnyitás résztvevői szívélyes laügyére a kizárólag a burzsoázia ér- i dekeit szolgáló rendőrségre, hadse- a regre stb., hogy tisztán lássuk a kö- Y zös szükségletek fedezése terén meg- 7 nyilvánuló különbséget a kapitalizmus- J ban és a-szocializmusban. t A termelés alapján keletkező nem- V zeti jövedelem mind a kapitalizmus- f ban, mind pedig a szocializmusban to- 0 vábbi elosztásra kerül s azt végered- ^ ményben vagy fogyasztásra vagy fel- ^ halmozásra fordítják. Ennek az új- ^ rafelosztásnak egyik legfontosabb A eszköze az állami költségvetés. * A tőkés államokban az állami költ- Y ségvetés is a kizsákmányoló osztályok Y érdekeit szolgálja. Bevételei elsősor- • ban adókból erednek. De az adóbe- t vétel a kapitalizmusban csak kismér- ^ tékben származik az egyesek jöve- $ delmét megadóztató egyenes adók- $ ból. A kapitalista államok túlnyomó- ^ an közvetett, úgynevezett fogyasztási ^ adókat vetnek ki, amelyek arányta- ^ lanul jobban sújtják a dolgozókat, A mint a tőkéseket. A kiadások viszont • főleg improduktív, militarista jelle- . gűek. A legjobb példa erre az Egye- T sült Államok költségvetése, amelyben J a hadi kiadások a költségvetés 70 • százalékát teszik ki. Felhalmozásra a ^ kapitalista állam költségvetésében ^ alig jut valami, a befektetéseket a $ magántőke hajtja végre. ^ Ezzel szemben a szocialista állam A költségvetése a mága egészében és 9 egyes tételeiben egyaránt a szocializ- 4 mus gazdasági alaptörvényének meg- ^ felelően az összes dolgozók állán- " dóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégí­tését szolgálja. Bevételei túlnyomóan a népgazdaságból származnak (ha­zánk 1956 évi költségvetésében pl az összes bevételek 86 százaléka) és csak csekély mértékben adókból (az előbbi példa szerint 12 százalék). A szocialista állam kiadásainak össze- ^ tétele is egészen más, mint a kapita- $ listáé. Csehszlovákia idei állami ^ költségvetése például 53.5 százalékot A Szombaton a délutáni órákban a fordít a gazdaság fejlesztésére, 32 A katonai egységeknek sikerült áttör­százalékot kulturális, egészségügyi és ^ njök a Dunán a jégtorlódást, amely Duna a víz tapssal fogadták a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság prágai nagykö­vetségének küldötteit, Guyen Tri Hju és Pham Hong Vu elvtársakat. A megnyitó beszédet a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság alelnöke, Margita Slepčanová tartotta, majd felszólalt Vietnam prágai nagykövet­ségének titkára, Guyen Tri Hju is. A megnyitás résztvevői azután nagy érdeklődéssel tekintették meg Vietnam népének a gyarmati elnyo­más ellen folytatott ha,ca dokumen­tumait, valamint a kiállított tárgya­kat, amelyek békés munkájukat do­kumentálják. II ! ! i m rc f ff 1 ~ fi i—1 A Export-villamos Csehszlovákia több villamoskocsit szállít Lengyelországba. Nemrég a gyors csehszlovák villamosokat próbálták ki Varsóban. Képünk a Varsói utcán mutatja be a csehszlovák gyártmányú villamosokat. Jelentés a Duna vízállásáról ^niök a Dunán a jégtorlódást, A Bratislavát veszélyeztette. A I Bratislavánál jégmentes és Y gyorsan apad. \ * • A Technoexport külkereskedelmi szociális intézményekre, 10.7 százaié kot az ország védelmére és 3,8 szá­zalékot a közigazgatásra. A felhalmozás részaránya a szo­cialista költségvetésben lényegesen nagyobb, mint a kapitalista költségve­tésben, nálunk például átlagban 25 f vállalat cementgyári berendezéseket százalék. Ez a tényező teszi lehető vé, hogy a gazdaság fejlődése és en­nek következtében az életszínvonal emelkedése a szocializmusban sok­kal gyorsabb, mint a kapitalizmus­ban. V égül tudatosítanunk kell, hogy a nemzeti jövedelem előál­lítása és elosztása a szocia­lizmusban tervszerűen, az állami gaz szállít India számára. A vállalat egyik új üzeme 24 óra alatt 400 tonna port­landcementet fog gyártani. Magyarországon csehszlovákiai ta­nulmányúttal jutalmaztak meg 50 fia­talt, akik a felszabadulási munkaver­senyben a legjobb eredményeket ér­ték el. A bulgáriai Kiiment Vorosilov-üzem konstruktőrei „Pionír" nevű új rádió­dasági terv teljesítése, ez viszont megkívánja annak leglelkiismerete­sebb teljesítését minden vállalatban, minden üzemben és^ minden egyes munkahelyen. Csak í^y tudjuk fokoz­ni nemzeti jövedelmünket és annak szocialista elosztása alapján emelni dolgozó népünk életszínvonalát. Rádióaktív izotópok felhasználása a szovjet kohászatban és bányászatban A szovjet tudósok sikeres kutatásai a rádióaktiv izotópok, vagyis a atom­máglyákban előálló melléktermékek terén lehetővé tették a szovjet ipar számára, hogy az izotópokat gyakor­latilag is felhasználják a termelésben, nevezetesen a kohászatban és a bá­nyászatban. A. M. Szamarin, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának levelező tagja a különböző öntödei berendezé­sekbe, az öntőtégelyek és az öntő­csatornák belső falaiba rádióaktív mészkövet helyezett, amelynek segít­ségével pontosan megállapította, hogy a különféle tűzálló bélések milyen mértékben befolyásolják az öntvény minőségét. A kísérletek azt mutatták, hogy az acélt a legnagyobb mérték­ben a samottbélés szennyezi, míg a legkevésbé a magas bauxit-tartalmú védőréteg hat rá. Felhasználják a rádióaktív izotópo­kat az acélolvasztó Martin-kemencé­ben 1600—1800 fokon végbemenő ko­hászati folyamatok megfigyelésére és különösképpen arra, hogy megállapít­sák, milyen mértékben veszi igénybe az acélfiirdő a tűzálló, rendszerint magnezitből vagy krómmagnezitből készült falazatokat, elsősorban a leg­jobban igénybe vett boltozatokat., Ily módon a rendkívül magas hőfok miatt hozzáférhetetlen és így jóformán meg­figyelhetetlen folyamatok kerülnek rendszeres műszaki ellenőrzés alá, ami természetesen fokozza az acélgyártás gazdaságosságát is. A Szovjetunióban sikerült cigaret­tapapír vékonyságú acéllemezt hen­gerelni. A kohászati gépek központi tervező irodájának dolgozói Moszkvá­. a iKunstruKiorci „r»uiui ue>« uj iauiv­dasági tervnek megfelelően történik, t vevá készüléket szerkesztettek. A kö­l ZfTÍ- r eľl kÍV UL f0 ní S 32 á!lam Í. 9a Z' ~t elmúltban megkezdték az új rádió Vasárnap folytatódott a bratislavai szlovák és cseh dráma fesztiválja. A Nemzeti Szíházban az „Eladott menny­asszony" című operát, a Hviezdoslav | ^ Színházban „Joško Púčiik és karriér­' A je" című komédiát, az Oj Színpadon I pedig Mária Rázusová-Martáková „Mé­Y zeskalács kunyhó" című mesejátékát " adták elő. A libeni hajóépítő vállalat dolgozói a a Szovietunió számára 1953 óta már t 13 szivattyús kotrógépet gyártottak. • A legutóbbit március első napjaiban ^ adták át a megrendelőknek. ban olyan hengerszéket állítottak ^ A karvinai Csehszlovák Hadsereg össze, amely az acéllemezt 0,004 mii- ^ Nagybánya Erich Owarzy vezette liméter vékonyságra hengerli. A hen - ^ gyorsvájár-csoportja február folyamán gerszék pontos munkáját különleges $ 228 méternyi bányafolyosót hajtott ki. mérőkészülékek ellenőrzik, amelyek j Ezzel havi tervét 158,5 százalékra tel­között legfontosabb az izotóp-mikro-A jesítette. méter. Ez a szellemes műszer a leg-1 Lengyelország nyugati partvidékén , ,, ,,. . . . ... hatalmas szélvihar dúlt. A szczecin-i csekelyebb elterest is feliequzi. A A , ., .. ., .,, „ , . „ " , ' * • kikötőben megállt a forgalom, a há­hengerszeket egy munkás kezeli. f , á6zhajôk pedi g félbeszakították a ha­A rádióaktiv kobaltot, amely gamlászatot. Több ház tetőzete megrongá­i A nyugatnémet „Handelsblatt" című újság a lipcsei vásárról szóló tudósí­tásában kiemeli a szocialista tábor or­szágai által kiállított berendezések ki­tűnő minőségét, valamint a Német Demokratikus Köztársaság nehézipará­nak expozícióit. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége határozatot fogadott el, amely szerint néhány módosítást vé­gez a Kazah és Üzbég Szovjet Szo­cialista Kötársaságok határvonalán. MMM MI HI HHti mt Ht Mt MIW Mmm XII Wt Hétfő, március 5. ma-sugarakat bocsát ki, a bányászat ban is felhasználják. A gamma-suga- { rak segítségével pontosan nyilván le-\ het példáid tartani a megrakott csil­lék számát és ily módon az egész bá- { nyaszállítást távolról irányítani. Kii- \ lő nő sen fontos ez az ellenőrző beren­dezés a szállító aknákban, mert se­lódott. Bécsben a „Künstlerhaus" nevű színházban csehszlovák filmmatinét rendeztek, amelyen bemutatták Bed­rich Smetanáról szóló filmünket. A •bemutatón részt vettek a külföldi új­ságírók és az osztrák kultúrélet több képviselője. Az idei cannesi filmfesztivál meg­gítségükkel idejében meg lehet állakezdésének idejét április 10-ről április pítani minden üzemzavart. 4 23-ra halasztották. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA Hviezda: Mandy (angol) 16, 18.15, 20.30, Slovan: Rövid filmek. Pohra- ničník: A föld sója (amerikai) 16, 18.15, 20.30, Praha: Töretlen föld (szlovák) 16, 18.15, 20.30, Dukla: Csak egyszer történnek csodák (fran­cia) 16.30, 18.30, 20.30, Lux: A mühlenbergi ördög (német) 16, 18, 20. *Palace: Nyári szerelem (német) 16,30, 18,30, 20,30, Obzor: Kávéház a főtéren (cseh) 18, 20. Stalingrad: A félelem bére (francia) 18 ,20, Máj: Bécsi komédiás (osztrák) 18.30, 20.30, Zora: Széljárta hegy (cseh) 18, 20. A KASSAI MOZIK MŰSORA: Slovan: A hegyek asszonya, Üsmev; Üj partok felé. Tatra: A reménység óriái. Partizán: Tengerparti őrjárat. A BRATISLAVAI SZlNIlÄZAK MŰSORA Nemzeti Színház: A SĽUK 1956-os bemutatója. 19. Hviezdoslav Színház: Tavaszunk dalai 19. Űj Színpad: Az Anya 19. (A Magyar Területi Színház előadása). IDŐJÁRÁS. Reggel borús idő, majd e6ő. Ké­sőbb nyugat és északnyugat felől erős szél kíséretében átmeneti felhőzet, helyenként pediig futó eső vártató. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 4, plusz 8 fok. A hegyvidékeken erős 6zél, később havazás. OJ SZO r­1956. március 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom