Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-28 / 88. szám, szerda

Hegalakult az Egyesített Atomkutató Intézet A nemzetközi előkészítő értekezlet záróközleménye Moszkva, március 26. TASZSZ. — Moszkvában a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének épületében 1956. március 26-án aláírták az Egyesített Atomkutató Intézet megszervezéséről szóló egyezményt. Az egyezményt az Egyesített Atomkutató Intézet megalakítása ügyében összehívott értekezleten résztvevő országok kormányküldöttségeinek vezetői írták alá, Mikojan elvtárs Delhibe érkezett 1956. március 20—26. között értekezlet foglalkozott Moszkvában az Egyesített Atomkutató Intézet megszervezésének kérdésével. Az értekezlet munkájában az alábbi megbízottak vettek részt; az Albán Népköztársaság részérói Spiro Koleka miniszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Petnt Radovicka, a Tudományos Akadémia elnökhelyettese, Petrák Pilika, a pedagógiai főiskola matematikai és fizikai tanszékének vezetője; a Bolgár Népköztársaság részéről Ruben Avramov, a kulturális ügyek minisztere, Georgi Nadzsakov akadémikus, a Bolgár Tudományos Akadémia alelnöke, a Bolgár Tudományos Akadémia Atomfizikai Intézetének igazgatója, Emil Dzsakov professzor. a Bolgár Tudományos Akadémia levelező tagja, a Bolgár Tudományos Akadémia Atomfizikai Intézetének igazgatóhelyettese, Hriszto Hrisztov professzor, a Bolgár Tudományos Akadémia levelező tagja, a szófiai egyetem atomfizikai tanszékének vezetője; a Magyar Népköztársaság részéről Hidas István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Sebestyén János vegyipari és energiaügyi miniszterhelyettes, Kovács István, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Pál Lénárd, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa, a Központi Fizikai Kutató Intézet osztályvezetője; a Német Demokratikus Köztársaság részéről Ernst Wolf államtitkár, dr. Gustáv Horz professzor, a Német Tudományos Akadémia tagja, a kormány mellett működő atomerőügyi tudományos tanács elnöke, dr. Róbert Rompe professzor, a kormány mellett működő atomerőügyi tudományos tanács elnökhelyettese. Kari Rambusch fizikus, a kormány mellett működő atomeröügyi tudományos tanács titkára, dr. Heinz Barwich, a Központi Atomfizikai Intézet iqazgatója; a Kínai Népköztársaság részéről i Liu Cse földtani miniszterhelyettes, ~ Cian Szan-ciang professzor, a Kínai Népköztársaság Tudományos Akadémiája fizikai tudományos kutatóintézetének igazgatója, Peng Huanvu professzor, a Kínai Népköztársaság Tudományos Akadémiája fizikai tudományos kutatóintézetének igazgatóhelyettese, Csaó Csung-jao professzor, a Kínai Népköztársaság Tudományos Akadémiája fizikai, matematikai és kémiai osztályának tagja; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részéről Then Djun Thak, a műszaki tudományok kandidátusa, vegyipari miniszter. Kim Hen Bon. a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa, a Kim Ir Szen-Egyetem prorektora, Kim Don Un fizikus, a közoktatásügyi minisztérium technikai oktatásügyi osztályának vezetője; a Mongol Népköztársaság részérő! Szodnomin Avarzid miniszterelnökhelyettes, Namszarajn Szodnom, a Monnol Tudományos Bizottság rendes tagja, Namszarajn Togo mérnök-. a Lengyel Népköztársaság részéről Mieczyslav Lesz, az Állami Tervhivatal elnökhelyettese, Andrej Soltan professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia levelező tagja. Bronislaw Burás professzor; a Román Népköztársaság részérő! Marin Gaston, az Állami Tervbizottság első elnökhelyettese, a minisztertanács mellett működő atomenergia bizottság elnöke, Tudor Tanasescu, a Román Tudományos Akadémia levelező tagja. Alexandru Sanielevic. a Román Tudományos Akadémia leve'ezö tagja, Paul Dragicescu, a/ atomenergia bizottság titkára, Adrián Helbert, a fizikai és matematika* tudományok kandidátusa: a Szovjetunió részéről: A. V. Topcsijev akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének tudományos főtitkára, Sz. K. Carapkin. a szovjet külüayminisztérium kollégiumának tagja, D. I. Blohincev professzor, az Ukrán Tudománvos Akadémia levelező tagja, V. I. Vekszler. a Szovjet Tudományos Aka démia levelező tagja, M. G. Mescserjakov professzor, a Szovjet Tudomá nyos Akadémia levelező tagja: a Csehszlovák Köztársaság részé ről dr. František Vlasák enerqiaügyi miniszter, Jiŕi Baver mérnök, a? atomenerqia békés felhasználásávn foglalkozó kormánvbizottsáq elnök'io lyettese. Čestmír Šimanek mérnök az aton-ipner'ia békés felhasználásává' l^ftiw*—Mtottcáti tan m r- i s 7 o • 1SSB. március 28. Vaclav Petrilka professzor, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, František Kováŕ mérnök. Az üléseken A. V. Topcsijev, a Szovjetunió küldöttségének . vezetője, J. Bayer, a Csehszlovák Köztársaság küldöttségének helyettes vezetője, S. Koieka, az Albán Népköztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az értekezlet megtárgy^ta az Egyesített Atomkutató Intézet megszervezéséve! összefüggő kérdéseket Az értekezleten részt vett országok kor.nányainak teljes hatalmú képviselői, fontos jelentőséget tulajdonítva az atomerő békés felhasználásának és elismerve annak szükségességét, hogy a különböző országok tudósai az atomerő békés felhasználási lehetőségeinek bővítése céljából együttműködjenek az elméleti és kísérleti magfizikai kutatásokban, egyezményt kötöttek az Egyesített Atomkutató Intézet megszervezéséről. Az egyezmény értelmében Egyesített Atomkutató Intézet elnevezéssel nemzetközi tudományos kutatószervezel létesül A szervezet működési helyéül az egyezmény a Szovjetuniót jelöli meg. Az Egyesített Atomkutató Intézet szabályzat alanján végzi majd munkáját, amelynek tervezetét az intézet iqazqatósáqa készíti elő és az egyesített intézet taqállamainak kormányai hagyják ióvá. Az egvezménvt aláíró valamennyi állam eqvenjoqú tagja az Eqyesített Atomkutató Intézetnek Más államok, amelyek a jövőben részt óhajtanak venni az Egyesített Atomkutató Intézet . munkájában kinyilatkoztathatják, hogv egyetértenek a kötött eqvezmény tételeivel, s az intézet tagállamai többséqének döntése alapján egyenjogú taqiai lesznek az eqyesített intézetnek. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetséqének kormánya az aláírt eqvezmény értelmében átadta az Eqyesített Atomkutató Intézetnek a Szovjetunió Tudománvos Akadémiáia Atomfizikai Intézetét, eqy, a protonokat 680 millió elektronvolt energiára felgyorsító jzinkroeiklotronnal és a Szovjetunió Tudománvos Akadémiája elektrofizikai laboratóriumát, eqv, a orotonokat 10 milliárd elektronvolt energiára felgyorsító szinkrofazotrónnal, minden berendezéssel, alapvető seqéd- és iqazqatási felszereléssel és épülettel együtt A taqállamok értekezletén résztvevő kormánvküldöttséqek naqv megelégedéssel fogadták a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hoov az Egyesített Atomkutató Intézetnek átadja a Szovjetunió Tudománvos Akadémiája Atomfizikai Intézetét és Elektrofizikai Laboratóriumát, mert ez lehetővé teszi a taqállamok tudósainak, hogy már a legközelebbi időben a legmodernebb és legtökéletesebb berendezéssel véqezhessék atomfizikai tudományos kutató munkájukat. Az atomfizikai kutatások továbbfej lesztése céljából az Eqyesített Atomkutató Intézet számára a következő létesítményeket írja méq eló: a) elméleti fizikai laboratórium, számoló osztállyal és elektronikus számológépekkel; b) neutronfizikai laboratórium naqv neutronsűrűséqű kísérleti magreaktorral; c) különféle elemek többszörösen ionizált atomjainak felgyorsítására és a velük való kísérletezésre szolqáló ciklotron; és más kísérleti berendezések és laboratóriumok. Az egyezmény leszöqezte, hoqv az Eqyesített Atomkutató Intézet élén az intézet tagállamainak többsége ál tal a tagállamok tudósai közül választott igazgató és két helyettese áll: Az igazgatót három évre, az igazqatóhelyetteseket két évre választják. Az eqvezmény leszögezte, hoqv az atomkutató intézet minden taqállama évente pénzzel hozzájárul az intézet fenntartásához és az új tudománvos kutató objektumainak építéséhez, s részt vesz az intézet anvaqi ellátásában. Az egyezmény megállapította az ál lamoknak ezekben a kiadásokban való részvételi arányát úgy, hoqy az intézet tagállamainak részesedési aránva nincs hatással az eqves taqállamoknak az intézet tudománvos tevékenységében és iqazqatásában való részvételi fokával. A tanácskozáson az Egyesített Atomkutató Intézet igazgatója egyhangúlag dr. Dmitrij Ivanovics Blohincev professzort, az Ukrán Tudományos Akadémia levelező taqját, iqazgatóhelyettesévé dr. Marian Danysz professzor, lengyel tudóst és dr. Vaclav Votruba professzort, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező taqiát választotta meg. Az értekezlet meqhívta a Vietnami Demokratikus Köztársasáq kormánvát. lépjen be az Eqyesített Atomkutató Intézet taqjai közé és meqbízta az intézet iqazqatósáqát, vizsqálja meg azt a kérdést, hoqv meqhív más államokat, veqvenek részt az Eqyesített Atomkutató Intézet murfkáiában, és erről teqyen megfelelő javaslatokat az intézet tagállamai kormánvaifiak. A belgrádi csehszlovák nagykövet ellátogatott Kragujevácra Belgrád (ČTK) — Dr. Vilém Pithart, a belgrádi csehszlovák nagykövet Oldŕich Kaiserrel, a Külügyminisztérium főosztályának vezetőjével együtt Dragoj Djurics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminisztériumi államtitkárságának meghatalmazott minisztere és Vlado Szajcsics, az államtitkárság gazdasági szekciójának tanácsosa kíséretében március 25én ellátogatott Kragujevácra. A csehszlovák vendégeket Milicsevics, a kragujeváci járási népbizottság elnöke és a népi közigazgatás további képviselői fogadták. A csehszlovák képviselők Kragujevácon a fasizmus áldozatainak emlékművénél koszorút helyeztek el azon a helyen, ahol a fasiszták 1941. október 21-én és 22-én Kragujevác lakosságának egyötödét, 7000 férfit, asszonyt és gyermeket lelőttek. Ezen a helyen 300 hektárnyi területen nemzeti emlékparkot létesítettek. Dr. Vilém Pithart nagykövet és Oldŕich Kaiser felkeresték annak a 44 cseh és szlovák katonának a sírját, akiket Kragujevácon 1918 júniusában katonai lázadás miatt kivégeztek. A csehszlovák képviselők kegyelettel adóztak azon ezer szovjet katona emlékének akik 1944. október 21-én pontosan három évvel a kragujeváci vérfürdő után 2000 jugoszláv hőssel együtt életüket áldozták Kragujevác felszabadító harcában. A belgrádi rádió és a jugoszláv sajtó a csehszlovák képviselők kragujeváci látogatásának nagy figyelmet szentelt. Egyszerű számítás — mit jelentene a leszerelés? bűvös szó, amely reményeket ébreszt a világ minden táján. A The Railway Clerk cimü amerikai folyóirat az USA-beli vasúti alkalmazottak egyesületének hivatalos közlönye, cikket közöl a következő rímmel: „Mi mindent csinálhatnánk 25 milliárd dollárral, ha végrehajtanák a leszerelést ?" A cikk a következő beszédes számadatokat tartalmazza: „Egy B-47 típusú bombavető ára mintegy két millió dollár — írja a lap Ebból az összegből felépítheti e.gy jól felszerelt 100 ágyas kórház ímely elegendő volna egy 5000 lakosú kis város szükségleteinek kielégítésére." Egy „Forrestal" típusú repülőanyaga j ó kétszáz millió dolláron felül isszegbe kerül. Ebből 100 új, mindet, 'ellékkel felszerelt nagy és korszeri. <kolát lehetne építeni. íme, ez a leszerelés elemi számtana. folytatja a lap Itt minden kétség ki van zárva. A '.eszerelés az a 1 PUSKA ? EKE Delhi. (TASZSZ) - Az indiai kormány meghívására március 26-án Delhibe érkezett A I. Mikojan. a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és S. R. Rasidov, az üzbég SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. A repülőtéren fogadásukra megjelentek T. T. Krishnamacsari indiai kereskedelem- és iparügyi miniszter, Szajed Mahmud külügyi államminiszter, A. K. Csanda külügyminiszter helyetes, Indira Gandhi, továbbá a külügyminisztérium, valamint más indiai kormányhivatalok felelős munkatársai. A megjelentek melegen üdvözölték a repülőgépből kiszálló A..1. Mikojan; es S. R. Rasidovot. A. I. Mikojan rövid nyilatkozatban köszöntötte India népét. A. I. Mikojan és S. R. Rasidov ezután az indiai elnöki palotába hajtattak, ahol deOhj tartózkodásuk alatt szállásuk lesz. Dzsavaharla] Nehru. Indiai miniszterelnöke fogadta A. I. Mikojan

1, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének elsó helyettesét Nehru három óra hosszat beszélgetett A I. Mikojannal. * * # Nehru, India miniszterelnöke A. I. Mikojannak. a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének tiszteletére március 26-án ebédét adott. Az ebéden részt vett még S. R. Rasidov. az Üzbég SZSZK Legfelső Tanácsának Elnökségének elnöke. Pánt India belügyminisztere. Krishnamacsari, India kereskedelem- és iparügyi minisztere, R. A. Kaura, egészségügyi miniszter és más hivatalos személyiségek. * * * Az United Press amerikai ügynökség delhi tudósítója A. 1. Mikojannak a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének Indiába vaió érkezéséről azt írja. hoqy az a szívélyes fogadtatás. amelyben A. I. Mikojant Delhiben részesítették, élénk ellentétben áll azzal a hűvös fogadtatással, amelylyel nemrégen Dulles, az USA államtitkára találkozott indiaá látogatásakor. Újabb keserű labdacs A TU-104 mintájú szovjet iökhajtásos szállítógép megjelenése Londonban — amiről már hírt adtunk — nem kis zavart keltett a nyugati világban, szakkörök és laikusok között egyaránt. A lökhajtásos utasszállító gépek kérdése ugyanis már évek óta foglalkoztatja a legfejlettebb tőkés államok ipari, kereskedelmi és közlekedési szakértőit, a sajtót s így a nagyközönséget is. A második világháború folyamán alkalmaztak először a hadviselő felek lökhajtásos katonai repülőgépeket, főleg vadászgépeket. A nagy hatósugarú és nagy teherhordó képességű lökhajtásos repülőgépek kifejlesztése több esztendőt vett igénybe, miután a lökhajtásos-hajtóművek beépítése az eddigi légcsavarok és azok robbanómotorjai helyett egész sereg nehéz műszaki kérdést vetett fel. Mindenekelőtt ezeknek a gépeknek a nagyobb, a hangsebességet megközelítő sebessége megváltoztatta a repülőgépek addig hagyományos, merőleges szárny helyzet ét a törzshöz viszonyítva és csapott szárnyú gépek építését tette szükségessé. Ugyanakkor megváltozott az üzemanyag súlyának és a hasznos súlynak az aránya is. Míg a légcsavaros epülögépcknél az üzemanyag a repülőgép összsúlyának csak egy negyedét teszi ki, addig a lökhajtásos gépeknél a gép indulásánál elraktározott üzemanyag a repülőgép összsúlyának jóformán a fele. Az üzemanyag nagy mennyisége és súlya feltétlenül megkívánja a lökhajtásos gépek hatásfokának lehető legjobb kihasználását. Ez pedig csak nagy magasságokban, 10.000 m körül következik be. Ilyen magasságokban viszont a levegő nyomása alig egy ötöde a föld felszínén uralkodó légnyomásnak, a hőmérséklete pedig mínusz 50 foknál is alacsonyabb. A repülőgép belsejében és az azon kívül lévő nagy nyomáskülönbség megkívánja a gép testének igen szilárd építését, másrészt a hajtómű nagy hidegnek kitett részeinek, az üzemanyag vezetékének állandó melegítését, Ezek a nehézségek, valamint a hangsebesség körül fellépő számos aerodinamikai probléma igen nehéz feladatok elé állította a világ repülőgép tervezőit. Az angolok két évvel ezelőtt büszkén jelentették a világnak, hogy a Comet I. majd a Comet II. típusú lökhajtásos utasszállító repülőgépek szerkesztői megbirkóztak a felmerült műszaki feladatokkal és már ezeknek a gépeknek a sorozatos gyártásáról beszéltek. Próbaútjaikon azonban a Comet-gépeket sorozatos szerencsétlenségek érték nagyszámú emberáldozatot követelve, amiért is az angol kormány betiltotta polgári légiforgalmi célokra való használatukat. Amerikában és Angliában mindamellett tovább folytak a kísérletek és a lökhajtásos gépeket épít'ó gyárak beharangozták. hogy 1959re, illetve 1960-ra sorozatban gyártott, négy légsugárhajtóművel rendelkező utasszállító repülőgépeket hoznak a piacra. A nagy légiforgalmi társaságok egymással versenyezve adták fel rendeléseiket s reklámjaikban már most hirdetik, hogy 1960-tól interkontinentális vonalaikon nagy hatótávolságú, üzembiztos lökhajtásos utasszállító repülőgépeket fognak használni. A Szovjetunióról — amint az nyugaton a sok számukra keserű tapasztalat ellenére még mindig szokás — természetesen megfeledkeztek. Csak akkor hökkentek meg először a nyugati körök, amikor a tavalyi moszkvai repülőnapon két sugárhajtóművü bombázót mutatott be a Szovjetunió amelynek teljesítőképessége felért a négy hajtóművel rendelkező angolszász típusokéval. Ekkor járt híre elősző annak is, hogy a Szovjetunió már belső postaforgalmában polgári célokra is alkalmaz hasonló műszaki megoldású repülőgépeket. Miután a TU-104 szerkesztője, Tupoljev, szovjet akadémikus minapi nyilatkozatában azt is közölte, hogy a TU-104-et a Szovjetunióban immár sorozatban állítják elő, a Nyugat technikai felsőbb ségét hirdető körök számára nem maradt más hátra, mint keserűen megállapítani, hogy a Szovjetunio repülőgépipara legalább három évvel megelőzte a nyugatit. A legújabb lapjelentések szerint mát azt számolgatják, hány nagy nemzetközi repülőtársaság fordul majd a Szovjetunióhoz, hogy biztosítsa vonalai számára a leggyorsabb és legmodernebb légiközlekedési eszközt. Ilyen hírek hallatára az ember megérti, hogy egyes kapitalista körök nem nagyon lelkesednek a kelet-nyugati kereskedelemért ... -e-c A LEN A elhagyta az Antarktisz partjait A Lena Diesel-motoroshajó az Antarktiszon beállott viharos időjárásra való tekintettel elhagyta az Antarktisz partjait. A Lena volt az egyetlen hajó, amely az antarktiszi őszt is ezen a vidéken töltötte. A hajó horgonyának felszedése előtt a szakemberek megállapították, hogy a Dawis-tenger felöl előrenyomuló jéghegyek torlódása következében a helyzet napról napra roszszabbodik, a vihar egyre fokozódik s a tömör, vastag jégpáncél, amelynek kiterjedése helyenként elérte a 130 kilométert, elzárással fenyegeti a kinézető utakat. A jégtáblák végülis hárfák az egyetlen szabad utat. A tatáknak azonban sikerült a Shacketon jéghegy északi részén egy kijáratot felfedezniök és erre az expedíció vezetősége elhatározta a hajó azonnali elindulását. A Lena távozása előtt búcsúgyülést rendeztek, amelyen V Golubov, az expedíció helyettes vezetője köszönetet mondott a Mirnij megfigyelő állomás építőinek és a hajó személyzetének. Az expedíció távozó tagjai további sikereket kívántak kartársaiknak, akik a haladás szolgálatában folytatják munkájukat. Végül M. Szomov, a Szovjetunió Hőse, az expedíció vezetője mondott köszönetet a hajó személyzetének Mint mondotta, nemcsak az expedíció tagjai nevében beszél, akik 1957 tavaszáig az Antarktiszon maradnak, hanem az egész szovjet nép nevében. A Lena sokkal később hagytn el az Antarktis? partjait, mint a leg-. több más állam hajói.