Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)
1956-03-24 / 84. szám, szombat
v Világ proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. március 24. szombat 30 fillér IX. évfolyam, 84. szám A kukoricáról Bár még jó egynéhány hét választ el bennünket a kukorica vetésétől, mégis, ennek ellenére a kukoricatermesztés jelentőségével már most érdemes és kell is foglalkozni. Sőt, éppen most kell rávilágítani és megmagyarázni a kukorica rendkívül nagy fontosságát, amikor még idő és lehetőség van arra, hogy minden szükséges intézkedést megtehessünk a kukoricatermesztés növelésére, az igazán nagy hektárhozamok elérésére. A kukorica termesztésének és felhasználhatóságának nagy jelentőségére már pártunk X. kongreszszusa is rámutatott. A kongresszus irányelvei felhívták a figyelmet a kukorica vetésterületének, de főleg a hektárhozamoknak növelésére. Pártunk célkitűzéseinek helyességét igazolta ä Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, ahol egy növényről sem esett annyi szó, mint éppen a kukoricáról. Joggal tehetjük fel a kérdést: miért ez a nagy érdeklődés, ez a nagy figyelem a kukorica iránt? A kérdésre adandó yálasz okait kutatva fel kell tennünk egy > másik kérdést is: a mezőgazdasági termények, de különösen a takarmányfélék közül melyik az, amely oly hasznothajtó, oly sokféle célra és sokféle módon felhasználható, mint a kukorica? Ugyanis nem azt kell kérdeznünk, hogy mire és hogyan használható fel a kukorica, hanem azt, hogy mire nem. mivel nincs még egy mezőgazdasági növény, amely annyiféleképpen letítie hasznosítható, mint a kukorica. Nem hiába alakult ki a földműveseknél oly nézet, hogy csak akkor beszélnek jó termésről, ha bőven terem a kukorica. Ha jó volt a kukoricatermés. akkor minden volt, ha arra került a sor, még kenyér is volt belőle. Erre ugyan most már semmi szükség nincsen, senki sincs rászorulva arra, hogy kukoricakenyeret egyék, ellenben annál inkább szükségünk van a kukoricára, mint takarmányra. Mert valóban, ha bőven van kukorica, akkor a földműves — legyen az szövetkezet, vagy egyénileg gazdálkodó, — állatai számára biztosítva tudia a takarmányt. Jut abból s jó az mindennek: az igavonóknak éppúgy, mint a növendékállatoknak és ami a legfontosabb, a legjobb hizlaló takarmány. S ezenkívül a kukorica az, amelynek minden része bármely állapotban hasznosítható, értékes takarmány. Nemcsak a termése, és az is nemcsak érett állapotban, hanem attól kezdve, hogy a kukoricát ritkítani kezdik — a zöld oldalhajtások, fosztáskor a kukoricalevél, maga a kukorica s végül a kukoricaszár — mind-mind egyike a legjobb, s az állatok részéről a legkedveltebb takarmányoknak. Pedig — s ezt rögtön hozzátehetjük — mindezzel még egyáltalán nincsenek kimerítve a kukorica és melléktermékeinek felhasználási lehetőségei. Például csak az utóbbi években kezdték el nálunk is silózni az eddig száraztakarmányként felhasznált kukorica levelet. és szárat s nyertünk így belőle értékes, tápdús takarmányt. Ellenben teljesen ismeretlen nálunk a kukorica b« nem érett állapotban való felhasználásának módja, amelyre oly nyomatékkal hívta fel a figyelmet az SZKP XX. kongresszusa. Mivel kapcsolatban is folyt oly sok szó a XX. kongresszuson a kukoricáról? Éppen azzal kapcsolatban, hogy megdöntve az eddig uralkodó nézeteket, a kongresszus a példák sorozatával bizonyította be, hogy a kukoricát nemcsak ott és akkor érdemes termeszteni, ahol beérik és szemes termést hoz, hanem ott és akkor is, ha az ősz beálltával csak tejes érésben ..marad. A kongresszusi beszámoló és .? hozzászólók bebizonyították: a tejes érésben lévő kukorica szárastól, levelestől lesilózva igen nagy mennyiséget adó és tápdús takarmányt szolgáltat, ami kiválóan alkalmas a sertések hízlalására is. Az SZKP XX. kongresszusa ezzel a megállapításával megdöntve a kukorica- termesztéséről és felhasználhatóságáról vallott eddigi nézeteket, mintegy korlátlan lehetőségét teremtette és adta meg a kukorica termesztésének. Lehetőség nyílik a kukorica termesztésére olyan vidékeken is, ahol későn tavaszodik és korán köszönt be a tél, vagy pedig a kukorica — például másodveteményként — vethető olyan időben is, mikor már előre tftdjuk, hogy beérésére, szemes termésre nem számíthatunk. „A tények meggyőzően bizonyítják — mondotta Hruscsov elvtárs a XX. kongresszuson —, hogy a kukorica jó termést hozhat az-ország minden övezetében, hogy a kukorica páratlanul álló növényfajta a vetésterület egy hektárra eső terméshozamát és takarmányegységét tekintve, s a legjobban fizet a termelésére fordított munkáért." Persze, tévedés volna azt hinni, hogy a kukoricatermesztés növelése — a kukorica minden eddig ismert előnye ellenére is — olyan magától értetődő, könnyen megoldható feladat. Parasztságunk — mint fentebb is mondottuk — ismeri és elismeri a kukorica sokféle előnyét és az állatállomány fejlesztése szempontjából való nagv jelentőségét és bizonyos keretek között mindenkor szívesen is termelte. A hiba. a leküzdésre váró nehézség azonban éppen a ..bizonyos keretek között"-ben van. Mint a tavaszi munkákról szóló Dárt- és kormányhatározat is kimondja. az eddiginél lényegesen nagyobb területen kell kukoricát termelni, de főleg a hektárhozamok jelentős növelését kell elérni. Márpedig mind a vetésterület bővítése. mind a hektárhozamek növelésével való kapcsolatos munkák és agrotechnikai eljárások nem egy helyütt maradisáffba. a megszokotthoz való görcsös ragaszkodásba ütköznek. Több helyen úgy néznek a kukoricára, hogy annak termesztése a legtöbb munkát adja. s főleg a szövetkezetek munkaerőhiányra hivatkozva nem vetnek megfelelő területen kukoricát, vagy ha igen. akkor ápolását hanyagolják el. s így aztán természetes. hogy gyenge lesz a termés its, ami azt a látszatot kelti, mintha a kukorica termesztése nem fizetődnék k-i. Persze, ha egy szövetkezet a nagvtábla földeken is a régi módon, kézierővel művelve akarna kukoricát termelni, akkor valóban azt kellene -mondani, hogy a kukorica drága növény. Csakhogy ma már semmi szükség nincs arra. hogy a kukoricát még mindig a régi módon termeljük és földiét a szaporátlan kézikapálással műveljük. A kukoricatermesztés gépesítése ma már reális lehetőség. A traktorállomások a legkorszerűbb és kiválóan bevált sorközi megmunkálógépekkel vannak felszerelve, amelveknek használata a minimumra csökkenti az emberi munkát a kukorica földjének a gondozásában. A gépi munka alkalmazásának és teljes kihasználásának feltétele, hogy a kukoricát négyzetes-fészkes módszerrel ültessék, hogv így lehetőség nyíliék arra. hogy a kukorica sorközeit hosszában és széltében gépi munkával műveljék.. A négyzetesfészkes ültetés s ebből kifolyólag (Folytatás a 2. oldalon.) MEGKEZDODOTT A CSISZ SZLOVÁKIAI KONGRESSZUSA 1956 március 23-án pénteken a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának kongreszusi termében ünnepélyes keretek között nyitották meg a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szlováki? kongresszusát. Pontosan 9 órakor felhangzik a csehszlovák és szovjet himnusz. Wtáni Ivan Litvaj, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának titkára, elnökségi tag lép a mikrofonhoz. A megnyitó beszréd bevezető részében üdvözli a jelenlévőket és a CSISZ KB küldöttségét: Jaroslav Heinát, a CSISZ KB titkárát, Václav Bartlkot, Jana Javúkovát és dr. Júlia Podliknát. Ivan Litvaj, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának titkára arról útról beszél, melyet a CSISZ tagok és az ifjúság a CSISZ I. szlovákiai kongresszusa óta megtettek, arról az útról, amelyet Szlovákia építésében elért számos mű és siker koronáz. Hangsúlyozta, hogy az ifjúságnak azért volt oly jelentős szerepe az első ötéves terv teljesítésében, mivel a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, az összes ťiúk és lányok drága szervezete egységesen és szilárdan vezette. A továbbiakban a küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a szlovákiai kongresszus programjavaslatát, a napirendi javaslatot, továbbá a kongresszus munkaelnökségének összetételére, valamint a választási, indítványozó és mandátumbizottság összetételére vonatkozó javaslatot. Ivan Litvaj elvtárs után Milan Rázus elvtárs, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának első titkára szólalt feí. A szlo/ákiai Központi Bizo tság tevékenységéről és további feladatairól szóló beszámolót a küldöttek nagy figyelemmel hallgattak végig és nem egyszer helyeslő tapssal szakították félbe. A beszámoló ocíejizö szavait a küldöttek és a vendégek fe'állva hallgatták végig. Őszinte lelkesedéssel élj-jnezték Csehszlovákia Kommunista Pártját, amely hazánk ifjúsága minden további győzelmének biztositéka. 12 óra 45 perckor az elnöklő Ivan L'tvaj elvtárs örvendetes hírt közölt, hogy megérkezett a kongresszusra Szlovákia Kommunista Partja Közoonti Bizottságának kü' lőttst-ge. Hat imas taps közepette emelkedik szólásra Karol Bacílek elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja KB • első titkára, a küldöttség vezetője A küldöttek nagy érdeklődéssel hallgatják meg Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a CSISZ szlovákiai kongresszusához intézett levelét. Utána Karol Bacílek elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja KB első titkára átidu Milan Rázusnak, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottsága első titkárának, Szlovfkia Kommunista Pártja Központi Bizottságának vörös zászlaját, amellyel Szlovákiában az Ifjúsági Szövetséget kitüntették a szocializmus építésében elért kiváló sikerekért. A küldöttek állva hallgatják Bacílek elvtárs szavait: Elvtársak, kedves barátaim! Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága értékelve a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek Szlovákiában az ifjú nemzedék nevelésében elért érdemeit, elhatározta, hogy az Ifjúsági Szövetséget Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának vörös zászlajával jutalmazza meg, (éljenzés, skandálás „ígérjük pártunknak, hogy sohasem hagyjuk cserben!") Ba(Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a vetés In.! z ország egyes vidékein ahol már annyira megszikkadt a föld, hogy a hét elején megkezdhették a simítózást, e hét közepe táján elindultak a traktorvontatós vetőgépek: megkezdődött a tavaszi vetés. Egyes helyeken, különösen a délen fekvő vidékeken már a hét első napjaiban is vetettek. A traktorosok jó felkészültsége abban mutatkozik meg, hogy már az első napokban kiváló eredményeket értek el, kiváltképpen az újfajta 12 méter széles agregátok használatával. Az időjárás kedvező a vetéshez, s csak az a fontos, hogy ha már a föld teljesen megszikkadt, teljes erővel lássunk a vetéshez, mert az idő sürget! A jakubovói szövetkezét tagjai (malackai járás) a vetés megkezdésének első napján 8 hektárnyi' földel vetettek be árpával. Ki mint vet, úgy arat Ott ahol még nem száradt fel a talaj, az ősztől elmaradt szántást végzik. Igy van ez az Állami Birtokok Nánai Igazgatóságának gazdaságaiban is. A csenkei gazdaságban a lucernafélék műtrágyázásával kezdődött a határban a munka, majd a cukor- és takarmányrépa, valamint a borsó alá készítették el a talajt. Az újmajori gazdaságban már 25 hektár földet felszántottak, majd megkezdték a simítózást és a vetést. A határ minden részében szorgos munka folyik. Két váltásban dolgoznak a gazdaság dolgozói, mert a ross,- időjárás okozta késlekedést be akarjak hozni s azt tartják: ki mint vet, úgy arat. Ezért iparkodnak idejében elvetni a tavasziakat, hogy aratáskor mindenki elégedett legyen a terméseredmények láttán! (Levelezőnktől). Tavaszi munkák a gombai állami gazdaságban Az Állami Birtokok Gombai Igazgatóságának minden gazdaságában 20-an megkezdték az őszi vetések műtrágyázását. Tizenkét agreyátot használtak a muhkánál és két nap alatt 380 hektáron trágyázták meg az őszieket, ebből a sárosfai gazdaságban 127 hektáron. A legközelebbi napokban még 800 hektárnyi lucernát trágyáznak meg és megkezdik A vetés megkezdésének első napjaiban Az utóbbi napok hűvösebb időjárása kissé meglassította a talaj felszáradását. Ennek ellenére a nyitrai kerüíet alacsonyabb és magasabban fekvő körzeteiben is már vannak olyan helyek, ahol megkezdhették a mezei munkákat. Az Ögyalla közelében lévő szeszélyesi kísérleti gazdaság dolgozói után, akik már 8 hektáron elvetették a tavaszi árpát, az ógyallai járásbeli hetényi szövetkezeti tagok is három hektár napraforgót vetettek el. A Partizánske melletti Veľké Bielice-i szövetkezeti tagok jól előkészített talajba sürüsórosan vetették el a tavaszi búzát. Csallóközben a reg átok kai vetnek Csallóközben már több helyen megkezdték a tavaszi munkákat. Az első két nap alatt a Somorja járásbeli csallóközcsütörtöki GTÁ traktorosai a haladó munkamódszereket. hé t szövetkezetben 700 hektáron elszórták a műtrágyát. 200 hektárnyi földterületen simítóztak. Szarván és Balázsfán egyetlen nap leforgása alatt 20 hektár árpát vetettek el. a íavaszi vetéshez a föld előkészíti sét. 1800 hektáron vetnek az idén tavasziakat. Az idei tavaszi munkáknál a gombai gazdaság dolgozói a tavalyinál még fokozottabb mértékben felhasz náljál 2J0 hektáron vetnek jarovizált árpát, és 50 hektáron előcsiráztatott burgonyát ültetnek.