Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-19 / 79. szám, hétfő

Bánya — támlafa nélkül Építkezéseinkről jelent

ik BEHOZZUK AZ ELMARADÁST! teljesítményt ért el. Ma az épület befejezéséhez közeledik, s az első 24 lakást már májusban, a többit júniusban adják át a lakóknak. Hasonló a helyzet a Vuka Karadzsics utcai 61 lakás építésén, ahol két műszakban végezték el a vakolást. Itt már ebben a hónapban átadnak 13 lakást. A mozgalomba bekapcsolódtak a gépvakoló csoportok is. A gépvakoló csoportok tagjai kijelentették, hogy március folyamán 50 lakásegységen végzik el a vakolási munkákat. Építkezéseinken qyakran látílgtiii lj£jgádosokat is. Szép eredményeket érnek el különösen a Dunahajózási Vállalat és az állami birtokok brigádosai. A terv teljesítése érdekében a Maqasépítészeti Vállalat minden üzemében szombatra március 17-re olyan műszakot terveztek, amelyben a vállalat dolgozóin kívül nagyszámú brigádos is részt vett. Az utóbbi napokban meqjavult időjárást a Bratislavai Maqasépítészeti Vállalat dolgozói arra használják fel, hoqv ió munkaszervezéssel és nagyobb teljesítményekkel behozzák a februári elmaradást s biztosítsák az első negvedévre tervezett feladatok teljesítését. Igyekezetükkel hozzájárulnak második ötéves tervünk első éve tervének eqyenletes teljesítéséhez. Iqyekezetük nem hiábavaló, hiszen nem kevesebb, mint 2000 lakás felépítéséről van szó. /. p. Ahol a szenet késsel vágják... A Bratislavai Magasépítészeti Vállalat dolgozóinak legidőszerűbb feladata most: behozni a terv teljesítésében keletkezett lemaradást és mielőbb teljesíteni az első negyedév tervét. Építészeink azonban tudatában vannak annak, hoqy a februári lemaradást csupán a második műszak bevezetésével, meghosszabbított munkaidővel, brigádok szervezésével és rövidlejáratú felajánlások teljesítésével hozhatják be. A vállalat majdnem minden üzemében már megvalósították ezeket az intézkedéseket. A legtöbb kollektíva már két vagy meghosszabbított műszakban dolgozik. A nagymegyeri tizenegyéves középiskola építésénél három műszakban dolgoznak. A bratislavai Steiner Gáb«r utca 2. számú építkezésén a dolgozók kötelezettséqet vállaltak, hoqv e hónap folyamán 130 második műszakot dolqoznak le és 2600 órát meghosszabbított műszakokban. Kötelezettségvállalásuk értéke kereken 90 000 koronát tesz ki. A bratislavai, trnavai, trenčíni, szeredi építkezéseken naponta 9—10 órát dolgoznak. A bratislavai kerületben sok olyan építkezést találhatunk. ahol a legerősebb fagyok sem okoztak lemaradást. A bratislavai Švec utcai 72 lakás építésénél a ió előkészületeknek köszönhető, hogy a naqv fagyok idején a belső munkálatokon folytatták a munkát, és az építkezés kollektívája februárban száz százalékon felüli Csoda? Dehogy csoda. Oj fejtési módszer ez az alacsony rétegek gyors kiaknázására. Eduard Kuchajda és Oldfich Vojkovsky elvtársak tervei szerint vezették be. Ha meglátjuk az 50 cm magas egyenetlen rétegnél a fiatal Radoš Mužíkot s a tapasztalt Bretislav Kántor bányászokat, amint 3 óra tiszta munkaidő alatt 20—30 csille szenet termelnek ki, megértjük: nagy dolog születésének vagyunk tanúi. Az alacsony szénrétegek fejtési problémája állandó kutatások tárgya. Olcsó és gyors fejtési módszert kell találni. És Kuchajda, Vojkovsky elvtársak módszere ilyen. Nézzük meg, hogyan dolgozik a bányász, vagyis jobban mondva: a gép ebben a tárnában. A szénrétegen minden percben átfut egy kétméteres vasgyalu és minden alkalommal egy centimét eres szénréteget szel le a szénből. Ez az új módszer lényege. Tulajdonképpen feneketlen szán ez, amelyet vég nélküli kötél futtat a tárnán körbe. A szán szélén kések vannak és egy irányító vas. A húsz lóerős hajtószerkezet hajtja a szánt (gyalut) a tárna egyik végéből a másikba. A lemetszett szén egy 0,84 köbméter térfogatú edénybe hull. A gyalu körülbelül egy métert fut másodpercenként és saját súlya következtében vésődik a rétegbe. Mužik és Kántor elvtársakat munka közben látni érdekes kép. Mindketten tudják, hogy jó ügy megszületését támogatják és hogy nagyon sok nehézséggel' kell megküzdeniök. A hosszú szállítási vonalak, s a csillehiány okozzák a legtöbb nehézségeket. Ha a kísérleti részlegnek elegendő csilléje volna, akkor naponta nyugodtan ^60 csille szenet küldhetnének felszínre. Ez pedig egy 15 tagú csoport teljesítményének felel meg. „Elég régen vagyok a tárnában, de mondhatom, ez aztán igazi gépesített fejtés. Itt érti meg legjobban az ember, hogyan válik a bányász gépésszé, technikussá" — mondja mosolyogva Bretislav Kántor. Mužík elvtárs még hozzáteszi: „A próbafejtést a lehető leggyorsabban szeretnők folytatni. Módosítani akarjuk a gyalut és a lehető legrövidebb időn belül el akarjuk érni a tervezett 60 csille szenet műszakonként. Két ember ezt könnyen megvalósítja. Ha három műszakban fogunk dolgozni és ha a munka fokozatosan halad, akkor a fatámaszok elkészítésére sem lesz gondunk, mivel a gyorsan haladó fejtés elég teret hagy a süllyedő rétegeknek. így aztán takarékoskodhatunk a fával. Most állhatunk a gépnél és figyeljük munkáját. A többi megy magától." A sötét tárnából nagy robajjal lendül ki a gyalu és apróra vágott, kokszolható szén hull a kanálba. A viszszafelé futó drótkötél magával rántja a 300 kg-os szánt, amely tovább száguld újabb adag szénért. Minden perc, a szállítóedény minden visszaérkezése, több mint fél köbméter szenet jelent. Oj dolgok nem születnek könnyen. Nem értékelik még úgy, amint kellene. Palička elvtárs segítségével és a bányászok áldozatkészségével az új szerkezet mentesül az alapvető fejlődési hibáktól. Vojtovsky és Kuchajda elvtársak könnyebbé akarják tenni a bányászok munkáját és bátran kezdenek hozzá az alacsony szénrétegek fejtéséhez. Nem beszélve a megtakarított fáról, nagyon merész terv ez. Már csak azért is meg kell valósítani, mivel végre megoldja azt, amiről oly sok szó esik, és amiért eddig oly keveset tettünk. A Hlubina-bánya eredménye jó utat mutat: Hasonló gyalut kell üzembehelyezni köztársaságunk minden bányájában az alacsony rétegekben, merészen harcba kell szállni az alacsony szénrétegekkel, kiragadni belőlük milliós értékű kincseiket. Milan Danék — Hogyan? A szenet késsel vágni? Képtelenség! — Igaz, ha mondom ... a bányász nem nyúl kézzel a szénhez ... — Én nem hiszek a mesékben! — Ilyen fejtési részlegen nem lesz szükség semmiféle építőfára. — Lári-fári. — Saját szememmel láttam, elhiheted. Valóban így van. Az ostravai Hlubina-bányában késsel vágják a szenet. A Flóra tárna 901. számú fejtésén a IX. emeleten a bányászok fejenként 12 tonna szenet fejtenek. A szénhez meg hozzá sem nyúlnak. Az üzem átlagteljesítménye ezzel szemben 8 tonna fejenként. A fehérköpenyes munkások gyára Új lenfeldolgozó üzem Oravában Oraván sok lent termelnek s ezért elhatároztak, hogy Trstená községben lenfeldolgozó üzemet létesítenek. Az új üzem az oravai és liptói lentermelőktől és főleg az ottani állami gazdaságoktól és egységes földművesszövetkezetektől nyeri nyersanyagát. Az új üzemben a napokban kezdték meg a próbaüzemeltetést. Képünk a trstenai első hegyvidéki íenfeldolgoző üzem világos csarnokát mutatja be, amelyben a tanvaldi Totex gépgyár legkorszerűbb berendezésével dolgoznak. Az ostravai Generál Jeremenko Bányában kísérletek folynak a bányafolvosók csavarszerkezettel való biztosítására. A Natalia-részleg egyik folyosóját ezzel a módszerrel támasztották alá és többszöri mérés utan megállapították, hogy az így biztosított folvosóban a rétegek süllyedése csak 1—3 millimétert tett ki. A támlafákat a csavarokkal felerősített acélszerkezet teljesen helyettesíti és az Osman Bánya elővájatán František Primuš elővájár csoportja már sikerrel alkalmazza. Itt ls pontos méréseket folytatnak különleges műszerekkel, amelyek önműködően feljegyzik a rétegek süllyedését és így megállapítják a tartóberendezés ellenállóképességét Képünkön Jozef Vojtlk mérnököt láthatjuk, aki a bányaépítészeti állami intézet dolgozója. Az ő javaslata alapján dolgozták ki az új alátámasztási módszert. Régi római íráI sokban és arab leletekben olvasha1 sau

L tunk a penész felvjbi használásáról az H IHWPSÍT

M akkori orvostudományban. Érdekes feljegyzéseket találhatunk a 17. századból származó a Theatrum Botanicum című könyvben is. A 19. században Manassein, Polotebnov, Pasteur, Joubert, Loew, Said, nálunk Honi és Bukovský azt tapasztalták, hogy némely mikróba termékel képesek megsemmisíteni más mikrőbákat és ezáltal segítenek az emberiségnek. 1929-ben Alexander Flemmingnek sikerült az orvostudomány egyik leghatásosabb gyógyszerének, a penicillinnek feltalálása. 14 évvel később ezt a gyógyszert, amelynek hatása eddig az orvostudományban ismeretlen volt, már nagymértékben gyártják. Ezzel egyidőben kezdtek kutatni más hasonló anyagok után is. A legismertebbek manapság: a penicillin, streptomycín, aureomycln, dihydrostreptomycin, chloromycetin és a szovjet albuicin. A kísérletek arról tanúskodnak, hogy ezek az orvosságok nem csupán az orvostudomány számára jelentenek nagy segítséget, hanem legújabban mint konzerváló anyagok az élelmiszeriparban is beváltak. Ezenkívül az állattenyésztésben is eredményesen alkalmazhatók, mint a gyorsabb növekedést, hizlalást elősegítő anyagok. A penicillin melléktermékét például mint hulladékanyagot az egységes földművesszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak juttatják, ahol ez a termék I nagyban hozzájárul a naponkénti súlyszaporulat eléréséhez. Ezek a preparátumok tehát nemcsak egészségügyi c-empontból elsőrendű fontosságúak, h nem nemzetgazdasági szempontból is megemlítendők. B

anská Bystricától 10 kilométerre, Slovenská Lupčán most K'rdeznek be egy új penicillingyára t. bj lakótelep épült fel a gyár körül rhunkáslakásokkal, üzemi konyhával, kultúrházzal, üzemi ambulanciával. Az új üzemben jelenleg a technikai berendezéseket próbálják ki, mennyire válnak be a kitűzött feladatok teljesítésében. Urx elvtárs, a technikai szervezési bizottság vezetője felvilágosítást ad egyes kérdésekre. A penicillin alapnyersanyaga a szőlő-répacukor és a kukorica-kivonat. A penészesítés oldóanyagok hozzákeverésével fermentációs ciszternákban történik, amely 30—50 óráig tart, míg sűrű kása képződik belőle, amely az első látásra olyan, mint az apróra vágott, szétfőtt papírmaszsza. Innen az anyag a rotációs szűrőkészülékekbe kerül, majd a folyamat további szakaszán centrifugákkal es gőzszárítókkal készítik a penicillint. A fermentációs ciszternákat a Szovjetunió bocsátotta rendelkezésünkre, e különleges berendezések belföldi eredetűek. Különleges műszerekkel méréseket hajtanak végre és ellenőrzik az előírás szerinti technológiai folyamatok pontos betartását. A penicillint folyó állapotban injekciók készítésére, vagy szilárd állapotban tabletták és kenőcsök előállítására használják fel. A penicillin akkor a leghatásosabb ** a baktériumokra, amikor azok a legsebesebben sokasodnak. Ekkor a penicillin meggátolja a baktériumok egyes rendszereinek további működését. A várt hatás eléréséhez a penicillinnek néhány órára van szüksége, hogy állandó érintkezést tartson fenn a mikroorganizmusokkal. A gyógyszer hatását úgy éri el, hogy a mikróbákat elzárja a szükséges oxigéntől. A tapasztalatok szerint kötőszövetgyulladásnál, vérmérgezésnél, csontgennyedésnél, heveny tüdőgyulladásnál, (galoppierende), agyhártyagyulladásnál, középfültőgyulladásnál, szívburoklobnél, szülés utáni infekcióknál, mandulagyulladásnál, és torokgyíknál a leghatásosabb gyógyszernek bizonyult. A penicillint külsőleges gyógykezelésre kenőcsök alakjában is gyártják. Ennek a célja az, hogy egyenesen a gyulladás helyén beavatkozzanak és így megakadályozzák a fertőzés továbbterjedését, s ezáltal a gyógyítási folyamatot meggyorsítsák. A bőrgyógyászatban, a fog- és torokkezeléseknél, valamint a sebészetben fontos szerepe van a penicillin-kenőcsnek. Az utóbbinál a penicillin alkalmazása tetemesen megrövidíti a lábadozási időt. A Slovenská Lupča-i gyár mellett baktériumkutató állomást rendeznek be, ahol az eddigi tapasztalatokon kívül, újabb kísérleteket fognak végrehajtani a penicillin, streptomycín és aureomycin más mikrobákkal szembeni viselkedésre. A központi kutatóintézet nem volna képes ezeket a kísérleteket elvégezni, ezért ebben az üzemben működő állomás tetemesen hozzá fog járulni újabb eredmények feltárásához és ezzel előbbre fogja vinni ezen a téren is az orvostudományt. A streptomycín feltalálása és aí** kalmazása a gyógyászatban Waksman és Krasilntkov nevéhez fűződik. A streptomycín előállításához ugyanazokra a berendezésekre van szükség, mint a penicillin gyártásához. Ez a gyógyszer olyan baktériumok elpusztítására is" alkalmas, amelyekre a penicillin nem tud hatni. Azért nem mondható, hogy a streptomycín univerzális gyógyszer lenne. Épp úgy, mint a penicillin sem az. Ilyen gyógyszer jelenleg még nincs. A streptomycín aíapnyersanyaga a szőlőcukor, ásványi sók, húskivonat, élesztőkivonat, vagy kukoricakivonat és ezek összetételei. Ezzel a gyógyszerrel sokat kísérleteztek, mert nehezen tudta^ rájönni arra, hogy a tuberkulózis melyik formájában és milyen stádiumában lehet azt alkalmazni. Nem minden formájú tuberkulózis gyógyításéra alkalmas. A legjobb eredményeket úgy érték el, ha a streptomycint más gyógyszerekkel együtt alkalmazták. Bakteorológiai szempontból a streptomycín kiegészíti a penicillint. A gyógyszerek ipari gyártása, amelyet 1945 után kezdtünk újra kiépíteni, emelkedő irányzatot mutat. A múlt években a gyógyszerek gyártásában hazánk nagy lépésekkel haladt előre és nemcsak a tömeges gyártásban, hanem a gyógyszerek minőségében is kivált. Nagy gondot fordít államunk a kivitelre, mivel a csehszlovák gyógyszerek iránt külföldön nagy a kereslet. A népi demokratikus államokon kívül 21 tőkés országba is folyik gyógyszerkivitelünk. H. T.