Új Szó, 1956. március (9. évfolyam, 61-91.szám)

1956-03-01 / 61. szám, csütörtök

LADISLAV ŠTOLL, a kulturális ügyek minisztere a csehszlovák kormányküldöttség brazíliai útjáról A Csehszlovák Rádió kedden, feb­ruár 28-án a Rádióújság című műso­rának keretében közvetítette Ladislav Stoll professzorral, a kulturális ügyek miniszterével, a Brazíliából nemrégen visszatért csehszlovák kormánykül­döttség vezetőjével folytatott beszél­getést. Arra a kérdésre, hogy mi volt a küldöttség küldetése. L. Stoll minisz­ter így válaszolt: „Kormányunk megbízott, hogy ve­gyünk részt dr. Juscelin Kubitschek úrnak, a Brazíliai Egyesült Államok elnökének ünnepélyes beiktatásán, akinek ősei, amint tudják, Csehor­szágból származnak és Joao Goulard elnökhelyettesnek beiktatásán, akiket a múlt évi választások alkalmával vá­lasztottak meg és a brazil alkotmány alapján január 31-én vették át hiva­talukat." A kormányküldöttség brazíliai fo­gadtatásáról L. Štoll miniszter a kö­vetkezőket mondotta: „Brazíliában mindenütt nagyon ba­rátságosan fogadtak minket. A repü­lőtéren küldöttségünket a brazíliai külügyminisztérium képviselői várták a diplomáciai protokollfőnökkel az élen, továbbá dr. Ladislav Kuchválek brazíliai csehszlovák követ, ottani kö­vetségünk diplomáciai tisztviselői, a Brazil-Csehszlovák Kulturális Intézet képviselői és a brazil újságírók. A küldöttség részt vett az összes hivatalos kezdeményezéseken, ame­lyeket a köztársasági elnök beiktatá­sának alkalmából rendezett a brazil kormány és a Braziléban akkreditált diplomáciai testület. Ezenkívül szá­mos fogadtatáson vettünk részt, ame­lyeket ez alkalomból rendeztek az ál­landó diplomáciai missziók főnökei. Dr. Jaroslav Kuchválek elvtárs, a bra­zíliai csehszlovák követ is fogadást rendezett ez alkalomból, amelyen a brazil közélet számos képviselője vett részt. Nagyon szívélyesen fogadia Valló elvtársat, a nemzetgyűlés alel­nökét a brazil parlamentben Joao Goulart. a köztársasági elnök he­lyettese, aki egyszersmind a sze­nátus elnöke is, valamint Flore da Cunha tábornok, a képviselőház elnö­ke és a szenátus, valamint a képvise­lőház külügyi bizottságának többi tag­jai, akik részt vettek a beszélgetésen. A találkozás alkalmával Valló elvtárs tolmácsolta a brazil parlament képvi­selőjének a meghívást, hogy brazil parlamenti küldöttség látogasson el Csehszlovákiába. Meghívásunkat na­gyon szívélyesen fogadták. A közéleti tényezők küldöttségün­ket meghívták a különféle brazil szö­vetségi államokba, de tekintettel az itthorii feladatok sürgősségére, nem tudtuk brazíliai tartózkodásunkat meg­hosszabbítani és ezeknek a kedves meghívásoknak eleget tenni." A következő kérdés így hangzott: „Minek megtekintésére nyílt még lehetősége a küldöttségnek brazíliai tartózkodása idején? „Ha volt szabad időnk — mondot­ta L. Stoll miniszter — igyekeztünk arra felhasználni, hogy megismerked­jünk a brazil né^ életével, történel­mével és kultúrájával. Rio de Janei­roban ellátogattunk a nemzeti brazil kultúra számos jelentős intézményé­be: a Nemzeti Képtárba, a Történel­mi Múzeumba, a Petro-Polisba. a császári palotába, a Ruy Barbosa-ház­ba, a brazil Nemzeti Könyvtárba, ahol más műemlékek, kéziratok és érté­kes irott emlékeken kívül, megnéztük például Thomas Antonio Gonzaga bra­zil költő költeményeinek elsó kiada­sát, aki az ország függetlenségének harcosa és verseit valamikor Puskin fordította oroszra. A könyvtárnak át­adtuk Komenský „A nemzetek nevelé­séről" cimű müvének bibliofil kiadását. Ezt a brazil Nemzeti Könyvtár rend­kívül értékes áttekinthető katalógu­sával viszonozta a múlt évszázad vé­géről és más értékes publikációkkal Megnéztük az indiánok múzeumát,­ahol a múzeum dolgozói néhány rend­kívül értékes dokumentáris filmet mu­tattak be." Arra a kérdésre, hogy milyen be­nyomást szerzett Brazíliában, a kul­turális ügyek minisztere a következő választ adta: „Brazília nagy ország, Rio de Janiero gyönyörű város. Bra­zília nagy jövőjű ország, rendkívül gazdag, mind természeti kincsekben, mind nagyszerű békeszerető népének energiájában. A brazil kultúrának rendkívül értékes haladó hagyománya van, amely egybekapcsolódik a bra­zil nép függetlenségi harcával és a demokratikus államrendszer megte­remtéséért vívott harcával. Mi, itt­hon erről nagyon keveset tudunk Szívesen hozzájárulnék ahhoz, hogy a brazil kulturális és politikai élet e gyönyörű, haladó demokratikus hagyo­mányait hazánkban az eddiginél job­ban megismerjék,,, Brazíliának, amint erről meggyőződtünk, figyelemre mél­tó építészete, képzőművészete és ze­néje van. Természetesen csak arról beszélek, amit közvetlen élmény alap­ján ismerhettünk meg. Meg vagyok győződve arról, hogy látogatásunk hozzájárul az országaink közötti jó és baráti kapcsolatok további fejlődésé­hez. Hasonló meggyőződésnek adtak ki­fejezést a brazil politikai és kulturá­lis tényezők is. akikkel beszéltünk. A legkülönfélébb politikai táborok és csoportok képviselői voltak ezek. Már országaink gazdasági érdekei is olya­nok, hooy mindkét ország nagyon jól kiegészítheti egymást. Brazíliában jói ismerték országunk sok termékét, ipa­runk. főleg a gépiparunk gyártmányait és műszaki szakembereinknek jó hí­rük van Brazíliában. Másfelől pedig sok olyan dolog van. amire hazai piacunknak és termelé­sünknek szüksége van Brazíliából. Az utóbbi években a csehszlovák—brazil kereskedelem erősen fejlődött. Külön­felé brazil tényezők a velünk folyta­tott beszélgetésekben érdeklődésük^ nek adtak kifejezést az adott körül­mények között a két ország közötti kereskedelem további elmélyítésére és fejlesztésére vonatkozóan. Néhány nappal ezelőtt olvashatták sajtónkban hogy Rio de Janiero szövetségi állam törvényhozó gyűlése jóváhagyta azt a határozatot, amelyben a világ ösz­szes országaival való normális kap­csolatok megújítása mellett nyilatko­zott és a gazdasági és kulturális kap­csolatok kibővítése mellett a kölcsö­nös tiszteletbentartás és előnyök alapján. Ez az irányzat, amely meg­szilárdítja az általános békét, úgyszól­ván az összes brazil politikai és kul­turális dolgozók véleménye, akikkel kapcsolatba kerültünk. Ez érthetően brazíliai utunk során szerzett legerő­sebb és legörvendetesebb benyomá­saink egyike. Ami minket, a küldött­ség tagjait illet, szeretnénk megten­ni mindent, hogy a barátság ilyen szellemben nemzeteink között a leg­szívélyesebbé váljék.'' Ä Magyar Nemzetgyűlés küldöttsége Csehszlovákiába érkezett A nemzetgyűlés elnökségének meg- turális, szociális és egészségügyi be­hívására csütörtökön Prágába érke­zett a Mao var Néoköztársasáq Nem­zetgyűlésének küldöttséae Rónai Sán­dornak. a nemzetgyűlés elnökének ve­zetésével. Csehszlovákiai látoqatása során a Maavar Parlamenti küldöttség megtekinti köztársaságunk néhánv ke­rületét, ioarüzemeinket, egvnéhánv egységes földművesszövetkezetet, kul­rendezéseinket és megismerkedik né­oünk életével és munkájával. Ez a látogatás és a két törvényho­zó testület képviselőinek személyes megismerkedése még jobban hozzájá­rul a Magvar Népköztársaság és Csehszlovákia népei barátságának megszilárdításához és közös nagy cé­lunk: a szocializmus felépítésének és a béke megszilárdításának eléréséhez. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és Csehszlovákia között aláírták a légiforgalomról szóló egyezményt A Csehszlovák Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttségei között február 22—27-ig tárgyalások folytak Belg­rádban a légiforgalomról. A tárgya­lások a baráti megértés és a kölcsö­nös együttműködés szellemében foly­tak. A tárgyalások a két ország közötti légiforgalomról szóló egyezménye megkötésével fejeződtek be, melyet f.bruár 28-án a külügyi államtitkár­ságon írtak alá a küldöttség vezetői. A „gyűlölet léggömbjei" A „Gyűlölet léggömbjei" kiállítás iránt, melyet a bratislavai Tatra-szálló nagytermében rendezett meg a Kultu­ráüs ttgyek Megbízotti Hivatala, Bra­tislava polgárai rendkívüli érdeklődést tanúsítanak. Saját szemünkkel győződtünk meg itt népünk ellenségeinek igazi arcula­táról, akik álnok módon kémkednek köztársaságunk területe fölött. Az üzemek, vállalatok munkásai, a hiva­talok dolgozói, a katonák, a diákok és a többi látogatók megvetéssel szemlé­lik a kiállított fegyverek, golyószórók és töltény tárak mennyiségét, amelyek­kel a hírhedt „Szabad Európa" fel­fegyverzi a diverzánsokat és kémeket, valamint a Csehszlovák Köztársaság területe fölött elfogott amerikai lég­gömbök technikai műszereit, amely léggömbök polgáraink testi épséget veszélyeztetik és okozói voltak a Lő­cse melletti repülőgépszerencsétlen­ségnek. A kiállítás másik része, amelyet „A technika a népért" név alatt rendez­tek meg, technikánk fejlődését bizo­nyítja. A látogatók itt büszkén szem­lélik technikusaink és munkásaink munkaeredményeit, a legkorszerűbb technikai műszereket és berendezése­ket, amelyek kizárólag a nép szolgála­tában állanak és kielégítik a nép szük­ségleteit és érdekeit A kiállítást megnyitásának napjától, február 25-től február 29-ig már 50 ezer ember nézte meg. A CSISZ szlovákiai kongresszusa előtt Ifjúságunk lelkesen készül a CSISZ szlovákiai kongresszusára. Gyáraink­ban és üzemeinkben, szövtekezeteink­ben és állami gazdaságainkban az is­kolákban és mindenütt, ahol fiatalok élnek és dolgoznak, hevqp harc folvik a kongresszusi felajánlások teliesité­séért. Szép és nemes megnyilvánu­lás ez a munka lelkesedés, ami ifiú-^ Ságunknak forró hazaszeretetéről ta­núskodik. CSISZ-szervezeteinkben az utóbbi hetekben lelentősen megjavult a munka, a politikai oktatás és a szervezeti élet terén is. Az ifjúsági szervezetek több ezer úi taggal szilár­dultak. Kilenc nap alatt a prešovi ke­rületben 1097. a bratislavai kerület­ben 522. a zilinai kerületben 460. a besztercebányai kerületben 329. a kas­sai kerületben 165 új tac lépett a Csehszlovák Ifiúsáqi Szövetségbe. Ezen a téren különösen szép mun­kát végeztek a szimői fiatalok, akik 60 úi tagot vettek fel. s ma már a falu minden fiatalja részt vesz az ifiúsáoi szervezet munkáiéban. A CSISZ-szervezet 40 taqia szövetke­zeti tag. A kongresszus tiszteletére két 20 taaból álló ifiúsáoi munka­csoportot szerveztek, amelv gondosan felikészül a tavaszi munkákra. A gölnicbánvai tizenegvéves iskola tanulói tudásuk gvaraioításával üd­vözlik a kongresszust. Vállalták, hogv a kongresszus nao iáig minden tanuló megszerzi a Fučík-jelvénvt. Ez ideio 40 CSISZ-tag teljesítette felaiánlását. A kongresszusi versenyben szén eredményeket értek el a húsfeldolgo­zó üzem CSISZ-tag iai. A szocialista munkaversenv kiszélesítésével 100 százalékról 106.8 százalékra fokozták a tervteliesítést. Ezek a fiatalok ke­ménven küzdenek a fegvelembontók és a munkamulasztás ellen. A hačavai Magnezit-üzem fiatal szakmunkásai úiitási javaslatokat nvúitanak be az üzemi vezetőségnek. Az úiitási javaslatokból már ió né­hányat bevezettek az üzemben, miál­tal tizenegyezer koronát takarítottak meg. Ezer és ezer hasonló példát sorol­hatnánk fel. amelvek arról tanúskod­nak. hogv fiataljaink ió CSISZ-tagok­hoz méltóan készülnek a kongresszus­ra. ige) ooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxro Miért kell fokozni a műszaki fejlődés ütemét? Az utóbbi időben sok sző esik ha­zánkban az úi technikáról. Bizonyára olvasóink is elgondolkoztak már a kér­dés felett: miért kell tulaidonképpen fokozni ipari, műszaki fejlődésünk ütemét? Pártunk és kormányunk miért irányítja a munkásosztályt, a műszaki és qazdasági dolgozókat elsősorban a legfejlettebb technika bevezetésének és felhasználásának kérdéseire ? A győzelmet a munka termelékenysége dönti el A két rendszer, a szocialista és a tőkés rendszer békés versenyében a munka termelékenysége a döntő té­nyező. Hazánkban nincsenek olvan gaz­dasági akadályok, amelvek akadályoz­nák a legfejlettebb technika bevezetését és felhasználását a termelésben. Az új technika nincs alárendelve a nyereség szempontjának, a műszaki feilődés nem ösztönös, hanem tervszerű. Ez megfelel törekvéseinknek és vágya­inknak. amelyeknek eov a céljuk: napról napra jobb legven az életünk. Ez attól függ. hogyan tudunk egvre többet, jobbat és olcsóbbat termelni. Ebben a munka termelékenységének ovors növekedése határoz. Ahhoz azonban, hogv a munka termelékeny­sége szüntelenül növekedjék, vagvis hogv ugyanazon idő alatt, uqvanannvi munkával egyre több és több termé­ket gyártsunk, szükséges a műszaki feilődés gyors üteme. Tudjuk, hoov Qépekkel sokkal többet lehet termelni, mint kézzel. És technikailaa tökélete­sebb gépekkel még többet termelhe­tünk. Ez a dolog lényege. Minél ma­gasabb lesz iparunk műszaki szlnvo­2 Ü J S Z ô 1956. március 1. nala, annál több és jobb minőségű cik­keket gyárthatunk, annál iobb lesz életünk. Emeljük technikánkat a legmagasabb színvonalra Igaz. hogv nincsen szó csak akár­milyen technikai fejlődésről, hanem a műszaki fejlődés ütemét úgv kell meg­gyorsítani. hoav aazdaságunkat a tech­nika legmagasabb világszínvonalára emelje. Ezt a célt tűzik ki pártunk­nak és kormányunknak a csehszlová­kiai ipar műszaki továbbfejlesztéséről kiadott szeptemberi tézisei is. Eddig azonban úgv áll a dolog hogv a tech­nika eaves ágazataiban lemaradunk a világ legfeiletteb orszáaai mögött. En­nek oka az. hogv az utóbbi években kevesebb figyelmet szenteltünk a mű­szaki kérdésének és az önelégültség hi­báiéba estünk. Mindez azonban nem ielenti azt. hogy országunk technikai téren elmaradott. Egyáltalán nem! El­lenkezőleg a technika 6zámos terén becsületesen lépést tartunk a legfej­lettebb orszáookkal. és minden lehe­tőségünk megvan arra, hogy gyorsan behozzuk mindenütt a lemaradást. Igen. gyorsan kell ezt megvalósíta­nunk. Természetesen nem szabad úgv cselekednünk, mint a következő példa mutatja: Sva tv mérnök vetélő nélküli szövőgépet szerkesztett, amelv forra­dalmat ielent a textiliparban és amely­re jogosan büszkék vagvunk. E gép alkalmazása következtében a munka termelékenysége legalább kétszeresére emelkedik, vagvis ugvanolvan meny­nviségű munkával és ugyanazon idő alatt legalább kétszer annvi textilt készíthetünk e gép segítségével, mint azelőtt. Ennek textilmunkásaink fa munkafeltételek Is sokkal iobbak) csak örülhetnek. Mi a helvzet azonban a gyakorlatban? Az első prototípus meg­szerkesztése óta. vagvis 1949 óta máig már hat év telt el ésTnindeddia csak naovon kevés vetélő nélküli szövőaé­pet gyártottunk, annak ellenére, hogv az 1955-ös évre pontos tervet tűz­tünk ki (ezt a tervet azonban egy­általán nem teljesítettük). A vetélő nélküli szövőgépnek lassú bevezetése a textiliparban gazdaságunkat nagv értékektől fosztotta meg. Hisz a ve­télő nélküli szövőgép a textiliparban nemcsak a munka termelékenységének lénveges növelését teszi lehetővé, ha­nem azt is. hogv úi munkaerőforrá­sokat nveriünk. E szövőgépek gvártá­sa jelentős anyagmegtakarítást ielent mert sokkal könnyebb, mint az ed­dig használt géptípusok és sokkal ke­vesebb villanvenergiát fogyaszt. Nem beszélve arról, mennvit nyerhetnénk a külföldi piacokon, ha ezeket a aépeket más államokba exportálnánk. Emellett szem előtt kell tartanunk azt is. hogv míg ilv lassan gyártunk vetélő nélküli szövőgépeket. egve6 fejlett tőkés or­szágokban elterjed az ilven gépek gvártása és gyorsabban kerülnek a vi­lágpiacra. mint a mi gépeink. Ezért az állapotért, valamint az eddigi hi­bák kiküszöböléséért, amelvek féke­zik a vetélő nélküli szövőgépek sikeres fejlesztését és sorozatos gyártását, el­sősorban a Gépipari Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium termelésfej­lesztési alakulatai felelősek. Ténv az hoav csupán akkor következik be ia­vulás. hogyha a aép továbbfejlesztését és gyártását a Gépipari Minisztérium egv legjobban megfelelő üzembe össz­pontosítja. A bürokratizmus — i I a technika legnagyobb ellensége De nemcsak a vetélő nélküli szövő­qép esetéről van szó. A műszaki fei­lődés ütemét nálunk a legnagyobb mértékben az ésszerűsítő javaslatok és találmányok elégtelen érvényesíté­se lassítja. Az e téren mutatkozó bü­rokratizmus az új technika egvik leg­nagyobb ellensége. Az ú iítómozaalom lassú ütemét elsősorban az ésszerűsí­tő iavaslatok és találmányok elintézé­se bürokratikus módszereinek* rovásá­ra írhatjuk, valamint annak tulajdo­níthatjuk. hogv a vállalatok vezetősé­aei és az FSZM üzemi bizottságai még nem fordítanak kellő gondot e javas­latokra és találmányokra. E téren ta­nulhatunk a többi népi demokratikus országoktól, amelyekben az ésszerűsí­tő mozgalom sokkal iobban elterjedt. !ov/oéldául az NDK-ban 1949 óta az ésszerűsítő iavaslatok száma huszon­ötszörösére emelkedett, míg nálunk csupán háromszorosára. Egváltalán nem iaaz. hogv nálunk kevés az újító, akik érvényesíteni sze­retnék javaslataikat. Ellenkezőleg. Sok­ezer ú Utónk van. de nagvobb segítsé­aet kel! nekik nvúitanunk. s nem sza­bad késlekednünk ésszerűsítő javas­lataik ióváhagvásában és megvalósí­tásában. ki kell nvitni a referensek fiókjait ahol az ésszerűsítő javasla­tokat tartják. Azáltal, hogy áz ésszerűsítő javas­lat bekerül a műszaki szervezési in­tézkedések tervébe, v. am' t a mű­szaki, ipari és pén^ünyi tervbe, szük­ségszerűen növekszik az ésszerűsítő javaslatokról való gondoskodás, a legtöbb esetben nagyobb 'talmat kap az újító is, mert ez a jutalom az ésszerűsítő javaslat következté­ben megtakarított összegek szerint emelkedik. Fontos azonban az is, hogy az újítók és a feltalálók fi­gyelmét minden vállalatban azokra a szakaszokra irányítsák, amelyeknek ésszerűsítése gazdaságossá teszi a termelést, vagyis a termelés fő prob­lémáival kell foglalkozniok Ezt pon­tos tematikus tervek összeállításává! írjük el, amelyek nagyban hozzá lárulnak az ésszerűsítő mozgalom he­lyes és gyors fejlesztéséhez. A defektoszkópia segítséget nyújt a technika magasabb színvonalának elérésében Épp úgy, mint mindenütt másutt, a technikában sem fogadják az új dolgokat mindig simán és nehézség nélkül. Vegyük például a defektosz­kópia alkalmazását az iparban, vagyis az anyagban rejlő hibák keresését. A Szovjetunióban ez a módszer (a rádióizotópok, valamint a röntgenké­szülékek alkalmazása) nélkülözhetet­len eszköz a hibás készítmények megállapításában és főlec a terme­céljaira szánt anvagokbnn rejlő belső hibák feltárásában. Ez a mód­zer lehetővé teszi ki 'ló minőségű öntvé::vek, kész megmunkált alkat­részek gyártását. Alkalmazzák e módszert szlovákiai üzemeink is, de csu-án nagyon cse­kély mértékben. Mi ennek az oka? Az öntvények és megmunkált alkat­l '"zek ezen ellenőrzésének első ered­ményei megmutatták, hogy közöttük aránylag nagyon sok a hibás. S ak­kor voltak olyan hangok, hogy a de­fektoszkópia alkalmazása a gépipar­ban fokozza a selejtet. A valóság azonban az, hogy gépipari üzemeink évente sok millió :orona értékű se­lejtet gyártanak, közöttük számos olyan selejtes készítményt is, amely­nek gyártására sok emberi munkát fordítottak hiába. A defektoszkópia érvényesítése lehetővé teszi, hogy ne munkáljanak meg olyan öntvé­tyeket, amelyekben belső hiba van. Ez természetesen nagyobb igényeket tímaszt az öntési technológiával, ko­hászaink készítményeivel szemben. Ezért tehát, ha valaki a defektosz­kópiában a selejt em Ikadésének okát látja, ez azt jelenti, hogy visszafe­lé halad, mert a valóságban ez a módszer elősegíti á gépipari készít­mények minőségének fokozását, sőt lehetővé teszi a munkatermelékeny­ség gyors növelését is, ha abból á

Next

/
Oldalképek
Tartalom